Dunántúli Napló, 1959. október (16. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-18 / 245. szám

J 1959. OKTÖBER 18. NAPLÓ S Több segítséget várunk az őszi csúcsforgalom sikeres lebonyolításához A pécsi vasútigazgatóság dől gozói a VII. pártkongresszus tiszteletére vállalták;, hogy 200 ezer tonna áruval többet szál­lítanak a tervezettnél. Ezt a jelentős árumennyiséget, mely főként építkezési anyagokból, élelmiszerekből, és egyéb alap­anyagokból tevődik össze, rö­videsen teljesíteni is tudnák. A vasutas dolgozók hallat­lan erőfeszítéseket tesznek a kongresszusi vállalások telje­sítése érdekében. Feladataikat csak úgy tudják azonban meg­oldani, annak eleget tenni, ha a ■ fuvaroztató vállalatoknál e szándékuk^ megértésre talál; ha a fuvaroztatók segítenek a vasutasoknak • megnövekedett munkavégzésükben. A szállító felek többsége derekasan támogatja ezeket az erőfeszítéseket, különösen a Baranya megyei Állami Építő­ipari Vállalat, a Komlói Épí­A Budapesti Ipari Vásáron díjat nyert DCömhlnált ízűhakátor 19 ezer forintért a Pécsi Hangszer és Asztalosáru- gyárban eladó. 552 tőipari Vállalat, a Pécsi Bőr­gyár, az Agrária Keményítő­gyár stb. Ezek a vállalatok mindig gondoskodnak a vas­úti kocsik gyors kirakásáról. Nem így a másik vállalatok, melyek úgy gondolják: népgaz­dasági szinten .lényegtelen, ha egy-két vasúti kocsi az állo­másokon horgonyoz napokon keresztül. Az elmúlt vasárnap például a következő vállalatok nem rakták ki a címükre érke­zett vasúti kocsialkat: A 26-os AKÖV, az ÉPFU, a Mélyépítő Vállalat, Gépkarban tartó Vállalat, 'Cementipari Vállalat, ÁFORT, Vegyianyag nagyker., Sopiana Gépgyár, stb. A nevezett vállalatoknak be kell látniok, hogy ha minden fuvaroztató Ilyen késedelem­mel tenne eleget kötelezettsé­geinek, akkor napokon belül előállhatna olyan kellemetlen helyzet, hogy a vasút nem tud na vagont adni az áruk bera­kásához. Jelenleg is naponta 100—250kocsit nem tud avas­át kiállítani megrakáshoz csak azért, mert a rakottam érkezett kocsikat a fuvaroztatók nem rakják ki, vagy késedelmesen végzik el ezt a munkát. ­Szén- és kőbányáink még ma sem rakodnak munkaszü- netes napokon, különféle meg- okolással. Úgy véljük, helyes lenne, ha felülvizsgálnák ál­láspontjukat. Az őszi csúcsforgalom sike­res lebonyolítása nemcsak a vasút érdeke, hanem népgaz­Mi van a szigetvári benzin k úttal? Szigetváron az ÁFORT 5000 forint befektetéssel új ben zinkutat „helyezett üzembe". A kút már hozzávetőleg 45 napja elkészült és a hitelesítés is meg­történt. Nem tudjuk tehát, mi az oka an- nak, hogy a meg­nyitást, illetve az üzemeltetést a mai napig nem kezdték meg. Miért késik a kútnak az átvétele? Tudomásunk sze­rint az üzemeltetés megkezdése csak azon múlik, hogy az élvégzett munkát, azaz a kész kutat átvegyék és meg­adják az engedélyt az üzemeltetésre. Jelenleg az a hely zet, hogy a gépjár­művezetők kényte­lenek a körülbelül 1 kilométer távol­ságra lévő telepre menni üzemanya­gért, ahol viszont csak 15 óráig van munkaidő. Itt igen korszerűtlenül, vöd­rökben, nyitott kan nákban kezelik az üzemanyagot, ami végeredményben robbanás- és tűzve­szélyes is. Nem be­szélve arról, hogy a hordóból való kiön­tés alkalmával igen sok üzemanyag megy kárba. Sok nehézséget okoz az is, hogy 15 óra után nem kaphat üzem­anyagot a gépjármű vezető, mert már vé ge a munkaidőnek. Mire a legközelebbi kúthoz ér, ami Szentlőrincen uon már elmúlik a szent lőrinci kutas mun­kaideje is és ott sem kaphat üzem­anyagot. Kérjük az illeté­keseket, intézkedje­nek, hogy a napi kb ezer liter forgalmú kutat mielőbb he­lyezzék üzembe. EGRY BÉLA dasági érdek is. A vasutas dol­gozóknak és a vállalatoknak vállvetve kell harcolniok a megnövekedett szállítások sikeres lebonyolítása érdeké­ben. Nagy Károly tanácsos, kereskedelmi oszt. vez. Társadalmi vezetőség a kulturális intézmények éléi Az Országos Népművelési Tanács Művelődési Szakbizott­sága megvitatta a kulturális intézmények munkájának szé­lesebb társadalmi alapokra való helyezését. A döntések szerint minden művelődési ott­hon élére az intézmény köz­gyűlésén társadalmi vezetősé­get választanak, amelynek nagy jogkört adnak, Megnyílik a „Kincsesbánya“ című kiállítás A megyei tanács végrehajtó bizottsága még a múlt év végén nagy jelentőségű határozatával megbízta a Mecseki Fotoklubot egy, a megyénket bemutató fényképkiállítás meg­rendezésével. Erre az országosan meghirdetett kezdeményező jellegű kiállításra 52 szerző mintegy 1000 képe érkezett, a fe­kete-fehér, színes kép és diapozitív csoportba. A falrakerülő képanyag kiválasztását csütörtökön végezte a háromtagú zsűri, amelynek Pákolitz Istvánon és Tillal Er­nőn kívül tagja volt Németh József, a neves budapesti fotó­művész is. A beérkezett gazdag anyag lehetővé tette, hogy a képek elbírálásánál megfelelően sikerült egyeztetni a művészeti és dokumentációs szempontokat. Ez lehetővé teszi, hogy a kiállí­tásra kerülő 248 fekete-fehér és 27 színespapírkép, 104 dia­pozitív bizonyos teljességben és művészi színvonalon mutatja be megyénk életét, táji és műemléki szépségeit. A kiállítás megnyitására szombaton, október 24-én kerül sor a járási tanács Kulich Gyula utcai' tanácstermében. VARGA GYULA A győri példa A kiállítás anyagából. Eltér István: Bogédl népviselet. rá Kései* Bálint. Beszélhet* “aek nekem ameddig kihűl a Gyomruk. Meg aztán miért ne beszéljenek? Az a dolguk. Hi­vatalból beszélnek. Azért fize* tik őket. Majd akkor lépek be a tsz-be, ha olyan embert ta- lálob, akinek semmi köze a szövetkezéshez s az is azt mondja. De addig nem és nem *— hajtogatta szittya konokság- gal. Künn havas eső csapkod­ta az ablakot, szél is kereke­dett, megnyikorgatta a nagy­kaput. Másnap reggel látogatók ér­keztek Késesekhez. Három em­ber lépett be a kiskapun, Ba­jusz Gáspár a falu Uj Március Tsz elnöke, Mohai János a ta­nácselnök és Faluéi Géza a község párttitkára. Késes Bá­lint eléjük ment — Eljöttetek? — kérdezte­— Egy kis beszélgetésre, — mondta Bajusz Gáspár és ke* zet nyújtott. Mindhárman le­kezeltek, aztán Késes a szoba felé intett — Bent jobban szót érthe­tünk — mondta. A három em­ber leverte a folyosón havas csizmáját, aztán besoroltak a szobába. Etus néni és Karcsi üdvözölte a vendégeket. Ilon­ka már elment a postára. Kö­rülülték az asztalt, Etu& néni hasas poharakat, meg kancsót tett az asztalra. Ittak egy po­hárral, Késes Bálint úgy gon­dolkodott, hogy biz ő nem kez­di a beszélgetést, majd ilmond- ják a látogatók mi járatban vannak. Ismerte mind, a három embert jól, falubeliek voltak Valamennyien. . «■ Tudod már biztosan, mi­ért jöttünk Bálint — Kezdte a szót Bajusz Gáspár. — Mondták, hogy tegnap is itt jártatok — válaszolt Késes Bálint. — A tsz mtett jöttek ügye Géza bátyám — szólalt meg Karcsi. — Ebbe * dologba járnánk kapcsolódott a beszélgetésbe Mohai János is. Vagy másfél órát beszélgettek. Bajusz Gás­pár elmondta, hogy szeretnék ha az egész község belépne a tsz-be. „A szomszéd községek már tsz-be vannak, csak mi kullogunk a malac farkánál ' — így határozta meg a helyze­tet. Késes Bálint csak hallgat­ta, hallgatta a beszédet, de se ellene, se mellette vem szólt semmit. A három ember lát­ta, hogy itt ugyan nem tevő­dik pont a mondat végére, fel­álltak az asztaltól. ■— Pedig szerettük volna ha te is.i,r— mondta Bajusz Gás­pár. — Hót azért nem haragszol ránk Bálint — nyújtotta bú­csúzásra a kezét Mohai János, Falvdi Géza csak a fejét in­gatta, mint aki nem érti meg Késes Bálint nyakasságát, az­tán kézfogás közben megje­gyezte: — Ha mégis meggondolod magad Bálint, minket mindig megtalálsz. ', Elmentek. Késes visszament a szobába, aztán leült az asztal hoz. Töltött magának egy po­hár bort és felhajtotta. Karcsi csak állt, gondolkodott szól­jon-«, vagy hagyja békében az öregét. Aztán mégis megszó­i“ Látja édesapám, procesz- szióba járnak hozzánk aztán maga mégis.,, Az öreg csak legyintett ke­zével. — Hivatalos emberek ezek nem látod? Ez a dolguk. Ha majd egy nem hivatalos mond­ja.. — szólt ég lassú léptekkel kiment. Karcsi töltött, éppen a szájához akarta emelni a poha­rat, amikor az udvarból kiál­tást halloH. — Jaaaaj:,; Khrcsilitt. — Azonnal az ajtóhoz ugrott, hirtelen rántással kinyitotta * megpillantotta földön fekvő apját. r— Gyere már, Karcsiin.; . <— nyögött az öreg és hiába próbálkozott felállni, • mindig visszaesett. Karcsi odarohant és látta, hogy apja a lábát ta­pogatja. De erre már Etus né­ni is odaért. — Jézus Mária, Bálint, mi történt veled? —* kérdezte ijedve. — A lábam¡,, • nyögte 8* öreg. — Megcsúsztam.,, Karcsi és édesanyja bevit­ték a szobába. Amikor föltűr­ték a nadrágját, látták, hogy ugyancsak oldalt áll a lábán a bakancs. Karcsi azonnal befo­gott és orvosért hajtott. Dél volt, mire az orvos megérke­zett. Megvizsgálta. »Az eset nem súlyos, de egy kis kórhá­zi ápolás nem árt” — mondta. Két hétig nyomta a kór­házi ágyat Késes Bálint. A má­sodik héten már naponta egy fél órát járhatott is. Igaz, bot­ra még szüksége volt, de nap mint nap könnyebben lépke­dett, A folyosó végit* mindig elbotorkált, kinyitotta az ab­lakot és ételmorzsát szórt a párkányra a galamboknak. A galambok szinte már odaszok­tak. Elérkezett a nap, amiljyr elhagyhatta a kórházat. Fele­sége, fia is bejött, hogy együtt mehessenek haza. Var­ga doktor is odajött elbúcsúz­ni tőle. — Teljesen rendben van a lábam, doktor úr? •— kérdezte Késes Bálint. — Annyim, hogy táncolhat is, sőt még a tsz-be is belép­het vele — mondta nevetve a fiatal orvos. Késes Bálint rá­nézett az orvosra. Mit mond az orvos? Hogy még a tsz-be is beléphetek? Karcsi is hal­lotta, amit az orvos mondott és gyorsan megjegyezte: — Na látja édesapám, az or­vos is a tsz-t emlegeti, pedig az nem hivatalos ember..; Késes Bálint állt egy kis ideig, látszott rajta, hogy szí­ven ütötte a szó, amit az or­vos mondott. Rendes ember­nek tartotta Varga doktort, * a két hét alatt nemegyszer be­szélgettek a földről, a munká­ról. Varga doktor is falusi gyerek volt... Amikor végigmentek a hosz- szú kórházi folyosón, ahhoz az ablakhoz értek, ahol etetni szokta a galambokat. Egy ga­lamb most is ott tipegett « párkányon, aztán hirtelen röp- penéssel a magasba szállt. Ké­ses Bálint megállt az ablak előtt és nézte a tovaszálló ga­lambot, mindaddig, míg el nem tűnt a szeme elől,a OARAY FERENC Két nap egy megyében nem sok, de mégis elég ahhoz, hogy abból a nagy átalakulásból, ami Győr megyében végbe ment és végbe megy, lásson valamit az ember. Mit láttam, mit tapasztaltam ez alatt a két nap alatt Győr megyében? A Győr megyei termelőszö­vetkezetek a ml fogalmaink szerint igen nagy segítséget kaptak az államtól. 160 mil­lió forintot kaptak beruházás­ra. Nagy összeg. Száz darab száz férőhelyes modern istál­lót lehet építeni belőle. Ezek az istállóik el is készültek, vagy el is készülnek és ennek ellenére több ezer szarvasmar­ha elhelyezéséről maguknak a termelőszövetkezeteknek kell gondoskodnak. Kaptak 650 traktort is és ennek ellenére nem kevesebb, mint 12 000 ké­zi kaszás vágta a rendet az aratás idején. A határban szán tanak a traktorok, de szántar­nak, vetnék a lófogatok is. A lovak egy részét megtartották, minden harmincöt hold földre egy pár ló jut, mondván a nagyüzemben a lovakat is job­ban ki lehet használni. Igazuk van. Ilyen benyomások után el­látogattam egy új termelőszö­vetkezetbe is, a ménfócsanaki Uj Életbe. Ez a termelőszövet­kezeti község egy 22 tagú kis magból 1958 márciusában ala­kult. ötszázhuszonhórom tag­ja van jelenleg és 2960 hold összterületen gazdálkodnak. 346 szarvasmarhájuk van. Ál­lami hitelből most építettek egy százférőhelye« modem is­tállót — Egy hetvenkét férőhelye­set már magunk építettünk — mondták a termelőszövetkezet­ben és- mint később kiderült, még az őszön építenek egy öt- venférőhelyes sertésfiaztatót is saját eröbőL Ebben a termelőszövetkezet­ben feltűnt hogy minden má­sodik hónapban rendszeresen tizenöt forint nvunkaegyáág- előleget fizetnek. Honnan, mi­ből? — 27 000 darab csirkét r véltünk! — magyarázták. — Emellett volt harmincholdas öntözéses kertészetünk és 30 hold zöldborsónk is. A zöld­borsó Igen sokat hozott, több mint 200 000 forintot A csirkéknél is kiderült, hogy ebben a termelőszövet­kezetben a legmesszebbmenő­kig kihasználnak minden lehe­tőséget. Volt néhány olyan ki­sebb Istálló, ami a nagyüzemi állattenyésztés követelményei­nek nem felelt meg, de meg­felelt a baromfinevelés köve­telményeinek. Ezeket az is­tállókat mélyalmos baromfi- nevelésre rendezték be és így minden különösebb beruházás nélkül már az első évben 27 000 darab csirkét tudtak nevelni. A termelőszövetke­zetben elmondották, hogy a csirkenevelés bevált és most azon gondolkodnak, hogy Jö­vőre 100 000 csirkét nevelnek majd fel. Ez a példa is azt bizonyítja, hogy ebben a megyében nagy gondot fordítanak erre az igen jól jövedelmezó és igen fontos ágra. Jövőre még nagyobb lé­pést akarnak előre tenni a baromfitenyésztésben. A Nagyszentjánosi Állami Gaz­daságban — ez egy nagy ba­romfitenyésztő állami gazda­ság — több olyan tsz-tag is­merkedik a baromfitenyésztés módszereivel, akit a termelő- szövetkezet azzal a céllal kül­dött oda, ha visszajön, az ő irányítására bízzák a baromfi- tenyésztést. Az állami gazda- g e feladatának örömmel tesz elegét, amit az a tény is mutat, hogy a 3—4 hétig itt tartózkodó tsz-tagokn&k a gaz­daság teljesen ingyenes ellá­tást biztosít * Bármerre mentem, minde­nütt azt láttam, hogy a tagok nagy lelkesedéssel végzik a munkájukat. Mutatja ezt az a tény is, hogy Győr megye azok között a megyék között van, amelyek a legjobban áll­nak a vetéssel, a betakarítás­sal Érdekes módon vonták be a nagy munkába a családta­gokat. Egy-egy családnak öt hold kukoricát kell letörnie. Nem tagokra, hanem csalá­dokra mérik ki a kukoricát. Jó módszer, bevált módszer ezt bizonyítja az a tény is, hogy a gépállomási gépek egy pillanatig sem állnak amiatt, hogy a termelőszövetkezet nem takarította le előttük a terüle­tet Győr megyében is kevés a gép. Itt is gyakran panaszkod­nak, de mindjárt hozzá is te­szik: „Néhány évvel ezelőtt még ennyi gépünk sem volt és mégis minden munkát el tud­tunk végezni. Most meg azért a legtöbb munkát mégis a gé­pek végzik!” A Győr megyei parasztok a szövetkezés útjá­ra léptek és mint elmondot­ták, az első évtől nem vártak és nem is várnak csodákat Az első év az Indulás éve volt és hogy jól indultak, ennek bizonyítására hadd hozzak fel egy példát. Győr-Sopron me­gyében a tavalyi évhez viszo­nyítva kétmillió liter tejjel termeltek többet 1759 október 1-ig, mint 1958 hasonli idő­szakában. Haapnló a helyzet a baromfiaknál a hízott mar­háknál is. Ezek a számok pe­dig azt bizonyítják: a nagy­üzemi gazdálkodás eredmé­nyei máris megmutatkoznak a termelés növekedésében. Két napot töltöttem el eb­ben a megyében és ez a két nap is azt bizonyította: az alig néhány hónapja szövet­kezeti tag Győr megyei pa­rasztok, akik néhány hónappal ezelőtt csak a saját kis birto­kuk határát látták, ma már távolabb néznek és elgondo­lásaikat, erejüket összesítve még nagyobb eredmények el­érésére készülnek, Fejlődik a vidéki bolthálózat Az ország egyik legkorsze­rűbb földművesszövetkezetl boltját nyitották meg a napok­ban Szentlőrincen. Az újfajta kiszolgálási rendszerrel műkö­dő üzlet létesítésében a Bara­nya megyei MESZÖV-öt illeti az érdem. A MÉSZÖV nagy lendülettel és Jó szervezőkész­séggel változtatja meg a me­gyei vidéki kereskedelmi há­lózat arculatát, ami szükséges dolog is az .ötéves terv során hatalmas méretekben megnö­vekedett kereskedelmi forga­lom gyors lebonyolítása érde­Rendkívül jelentős. talán csak hónapokban kifejezhető Időt takarít meg országos vi­szonylatban az önkiszolgálás) rendszer bevezetése a lakosság nak. Az időmegtakarításon kí­vül bizalmat is jelent a vá­sárlóközönség felé, a szocialis­ta erkölcs művelésében is nagy szerepe van. A falusi lakosság még bizalmatlan az új megol­dással szemben, a boltvezetők pedig félnek a leltárhiányok­tól. Pécs városában átalakított üzletek bizonyítják, hogy ez a helytelen előítélet hamar megszűnik. Szentlőrincen az új üzlet át- iadásaítor boldog ötöm tököt te él a vásárlókat, amikor látták az üzlet higiénikus és városia­sén elegáns berendezését, érez ték, hogy gyorsabban tűnik el ebben a viszonylatban le a fa­lu és a város közötti különb­ség. Szentlőrincen a napokban átadott önkiszolgáló bolt már a hetedik megyénkben. Októ­ber 15-án Pellérden és Majaon Is hasonló rendszerű üzletben vásárolhatott a lakosság. No­vember 7-án Bükköedön kettő és Dunaszekcsőn négy Ilyen korszerű üzletet nyit meg a MÉSZÖV a földművesszövet­kezetek bolthálózatának fej­lesztése keretében. Kőműves is kövező szakmunkásokat felvesz a Pécsi Közúti Üzemi Válla­lat. Bérezés teljesítmény­bérben. Jelentkezés a Vál­lalat munkaügyi osztályán. Pécs, Lenin tár 5. szám. ’ ________________ 564

Next

/
Thumbnails
Contents