Dunántúli Napló, 1959. október (16. évfolyam, 230-256. szám)
1959-10-16 / 243. szám
1959. OKTÓBER 18. NAPLÖ 5 Indiai vendég Pécsett Indiai vendég érkezik Pécsre október 19-én. Mrs. Etadi Ghosh, a santiniketani egyetem magyar származású könyvtárosa, aki huszonöt évi távoliét után hazalátogatott és Pécsre is eljön; Pécs város Tanácsa Művelődésügyi Osztálya, a nő- tanács és Pécs város Művelődési Háza vendégeként. Október 21-én, szerdán este 6 órai kezdettel a városi művelődési ház nagytermében (Déryné u. 18.) „Rablndranath Tagore életműve és a világbéke“ címmel előadást tart a nagy hindu költő munkásságáról, akit baráti szálak fűztek Magyarországhoz és Mrs. Ghosh személyes ismerőse volt. Az indiai vendéggel egyidő- ben Pécsett tartózkodó dr. Baktay Ervin, neves India- kutató október 23-án, pénteken este 6 órakor tart előadást ugyancsak a városi művelődési házban. Olcsóbb kenyeret, húst és tejet a dolgosók asstalára A pécsi járás termelőszövetkezeteinek többségében január elsején áttértek a kettős könyv vitelre. Az olaszi és szenlőrin- ci tsz-ekben már most is kettős könyvvitel folyik. Ahhoz, hogy a kettős könyvvitel előnyeit érzékelni tudjuk, világosan kell látnunk a jelenlegi könyvelési rendszer lényegét. 1955 óta egyszerűsített (rovatos) könyvelés folyik a termelőszövetkezetekben. Itt külön rovatba vezetik a bevételeket, a kiadásokat, s a könyvelő arra törekszik, hogy a kettő egyezzen. Az egyszerűsített könyveléssel a könyvelők kimutatják, hogy mennyi a szövetkezet közös vagyona és pontosan vezetik, hogy a tsz-tagok mennyi munkaegységet szereztek. Ez dióhéjban a? egyszerűsített könyvelés lényege. Csökkenteni a termények költségét Az elmúlt években egy tsz búzatermelését vizsgálva megelégedtünk a magas termésátlagokkal. Arra sem erőnkből, sem időnkből nem futotta, hogy a búza önköltségét is ki" számítsuk. Ma már ez lett az egyik legfontosabb tényező, hiszen hiába ér el akármilyen Átán művelődési otthon épül A vasútállomástól 20 percnyi Séta: ott van a nyugodt, csendes falu, Áta. A házak falait tisztára meszelték a gondos kezek. A csendet néha törik meg a házőrző kutyák, amelyek messziről észreveszik az idegent. A bejárati úton jobbra a má sodik ház a tanács épülete, balra a második ház az általános iskola. Mindkét épület a művelődés szolgálatában áll. Művelődési otthon hiányában a helyi könyvtár, a községi tanács épületében kapott elhelye zést. A falu lakossága alig haladja meg a 400-at. A lakossá] nak mintegy 70 százaléka szláv, a többi magyar. Közös jellemzőjük o. művelődési igény, amely munkára serkenti, áldozatvállalásra ösztönzi a kis falu összlakosságát, A művelődési otthon megteremtéséért a tanács einökasz- szonya, a tanácstitkánnő vezetésével megmozdult az egész falu. Két év óta minden erőt az építés szolgálatába állítot- fak. A Hazafias Népfront helyi szervezete nagy lelkesedéssel szervezi a munkát, a tanács vezetőinek kedve sem lankad, pedig még nem vitték győzelemre a művelődni vágyó átai dolgozók vágyát. A társadalmi munka már eddig is fényes eredményeket hozott, ötvenezernél több tégla az építkezés helyén van, a me- szet megoltották. Az építési Munkálatokat az iparitanuló iskola KISZ-fiataljai végzik, szintén társadalmi munkában, ezzel adva segítséget Áta község fiataljainak. A letéti könyvtár 243 könyvének új otthont biztosítanak az épülő művelődési otthonban és a kisférőhelyű mozi vetítéseit is a megépülés után a mű velődési otthonban élvezi a mű velődni vágyó átai lakosság. Az építés ügyében már több szervnél folytattak tárgyalást Az érdeklődést tán a tanácstitkárnő fejezi ki legélesebben: II1UV lad- -kedl &ág'/ kön; dél- tott már az állomáson vártak, hogy mikor kezdhetjük, megvan-e az engedély? Az építkezés megkezdésének anyagi akadályai vannak, a sok lelkes munkával biztosított építési anyag fedezet még nem látszik elégségesnek, hogy a sikeres építkezést megvalósíthassák. A hiányzó 70—80 ezer forintot a megyei tanács művelődési osztálya jövő évi költségvetésében biztosította. így minden remény meg van arra, hogy az átai művelődni akaró lakosság jól felszerelt művelődési otthonában ismeredhetik meg a szórakozás, a könyvtár, a klub által biztosított művelődési lehetőségekkel; B. J. szép termésátlagot a szövetkezet, ha a búzája drágább mint a többieké. Ezért minden Szövetkezetünk arra törekszik, hogy leszorítsa a gabona és mindenféle termény önköltségét. Ehhez természetesen azt is tudnia kell, hogy miből is tevődik össze az az önköltség: mennyi a gépi munka, a műtrágya, az aratás, a cséplés és a többi részesedése benne. Csak így látja meg, hogy hol lehet és kell a ráfordítási költségeket csökkenteni. Az egyszerűsített könyvvitelnél mindezt csak az év végén lehet megtudni. Akkor, amikor annyit ért, mint eső után a köpönyeg. A kettős könyvvitel év közben is hű tükörképet ad az önköltségi mutatók alakulásáról — ez teszi elsősorban szükségessé a bevezetését. A tsz vezetőségének és az ellenőrző bizottságnak rendszeresen ellenőriznie kell a a könyvelő munkáját. Ezt az egyszerűsített könyvvitelnél csak korlátozott mértékben tudták megcsinálni. Induljunk ki egy mindennapos esetből. Az egyik tsz öt részletben elad az államnak 600 mázsa árpát. A könyvelő pontosan feljegyzi, hogy mikor és hány mázsát szállított el a Zetor. Hogy mennyit kapnak érte, azt egyszerűen a ..Növénytermelésből” című rovatba vezeti. Ha a vezetőség vagy az ellenőrző bizottság arra kíváncsi, hogy hány forintot is kaptak a 600 mázsáért, akkor hosszasan kell bogarásznia a „Növénytermelésből” című rovatban. A kettős könyvvitelnél nem lesz erre szükség, mert' ott azt is vezetni kell — méghozzá egy helyen — hogy mennyit is kaptak azért az árpáért. Egyszerűbb és áttekinthetőbb Az egyszerűsített könyvvitel bői csak az év végén tudjuk meg, hogy mennyit fordított a tsz a közös vagyon gyarapítására, a kettős könyvvitelből év közben is. Sorolhatnám még a kettős könyvvitel előnyeit, de azt hiszem mutatóban ennyi is elég lesz. A lényeg az, hogy a kettős könyvvitel arra ösztökéli a tsz-ekef, hogy olcsóbb kenyeret, húst és tejet tegyenek a városi dolgozók asztalára. Vannak, akik azt hiszik, A vasút fejlődése az ötéves tervben A vasutas dolgozóknak különösen szembetűnő a második ötéves terv irányeilveiből az ipari termelés 65—70 százalékos emelkedése. Sokan kérdezik mostanában, vajon elérhető-e ez a növekedés? Én úgy érzem, hogy reális ez a szám. Alapot ad a hároméves terv eddig elért teljesítménye és amit sokan elfelejtenek: a Szovjetunió a kommunizmus alapjait rakja le és tőle, valamint a környező szocialista országoktól a KGST-n keresztül nagyon nagy segítséget kapunk. A legközelebbről persze a vasutas dolgozókat a közlekedés fejlesztése érinti. A villa- mosenergia-termelés 65 százalékos emelkedésé jóleső érzéssel tölti el a vasutas dolgozókat, mert így fokozni lehet a vasúti pályák villamosítását. A villamosítás és a diesele- sítésl program 11 százalékról 38—40 százalékra való növelése, de különösen a villamosított vonalak 300 kilométerre való emelkedése a környező országok fejlődésében talán szerénynek látszik, ám nem szabad elfelejteni a mi vasútvonalaink leromlott állapotát sem. Ami az ötéves terv célkitűzéseiből legjobban megragadott, a személyi közlekedési eszközök mennyiségének növelésén túl — az, hogy a célkitű zésekben a társadalom fokozott gondoskodását Írják elő az idős, munkaképtelen dolgozókról és a gyermekekről. A mint egy háromezer új szociális otthoni férőhely újabb létesítése az emberről való gondoskodás példaképe, Várnai László hogy a kettős könyvvitel újabb megterhelést ró a könyvelők vállára, s holmi bürokrata munkára kényszeríti őket.'Tft- vedés. A kettős könyvvitellel a könyvelő munkája egyszerűbbé és áttekinthetőbbé válik, ezért csak örömmel fogadták a bevezetésének a hírét. A megyei tanács tízhónapos tanfolyamot indított a tsz- tkönyvelőknek a kettős könyvvitel elsajátítására. Most már csak az a fontos, hogy a könyvelők december 31-ig naprakész állapotba hozzák a tsz minden nyilvántartását, hogy zökkenőmentes lehessen az áttérés az új évben. Elmondta: DonáczI Jenő, a pécsi járási tanács könyvelője. A Komlói 49-es Építőipari Vállalat dolgozói a pártkongresszus tiszteletére tett felajánlásként határidő előtt befejezik a Gyógypedagógiai Is kóla homlokzatának tatarozását. A munkálatok összeg e meghaladja a 300 000 Ft-oL Garay György és Borsay Pál szonátaestje Bensőséges, tartalmas művészi teljesítményt kapott és vitt magával a Városi Művelődési Ház nagytermét zsúfolásig megtöltő közönség 14-én, amikor a bérleti kamarahangversenyek sorában Garay György és Borsay Pál tartották szonátaestjüket. Mozart nagy B-dur, Beethoven, Kreu- tzer és Weiner erősen francia romantikában gyökerező szoiíátája volt műsoron. Az igényes müvek igényes előadást követelnek. A kamaramuzsikálásnál a művészek fokozottabb belső élményére Gondatlanságból tűz pusztított Kedden,’október 13-án Illés Noé sombereki lakos 7 éves kisfia, amíg szülei a határban dolgoztak, játék közben gyufával meggyújtotta az udvaron lévő szalmakazlat. A tűz három család portájára terjedt el és a helybeli önkéntes tűzoltók, valamint a mohácsi állami tűzoltóság gyors beavatkozásának köszön hető, hogy a szeles idő ellenére sem terjedtek át a lángok a lakóépületekre. A tűz 300 mázsa szálastakarmányt és nagymennyiségű mezőgazdasági felszerelést pusztított el. A tűz nagyméretű pusztítását elősegítette, hogy a gazdák nem tartották be a tűzrendészeti szabályokat. A mezőgazdasági termények szabálytalan elhelyezése miatt a tűzrendészeti hatóság szabálysértési eljárás során felelősségre vonja a nagyrészt önhibájából megkárosodott négy gazdát. és a pillanatszülte ihlet megformálására van szükség, mert itt a muzsika minden külsőségtől mentesen, kizárólag belső szépségével hat. A két művész egyénisége eléggé elüt egymástól, mégis általában sikerült a zavartalan együttjátszást, együttérzést világos megformálásban, tiszta szólamvezetésben és kiegyenlített stílustisztaságban megvalósítani. Garay gyönyörű, nagy tónusával remekül húzta alá a Beethoven- és a Weiner- mü drámai hangsúlyait és csúcspontjait, viszont meleg lírája is bársonyos szépséggel muzsikált. Borsay muzsikálását mindig stílusos mértéktartás jellemezte, alárendelte magát a stílus és a kamaramuzsikálás követelményeinek, csak ott lépett előtérbe, ahol fontos mondanivalója volt, így pompás arányosság valósult meg; a legnagyobb művészi tökéletességgel formálta meg különösen a Mozart-szonátát. Mindkét művész belső örömmel muzsikált és a művészetnek ezt az örömét adták át a közönség leikébe is. hm Gípirsnők lesznek... Miért? Háztartási Önkiszolgáló boltot nyitunk a Doktor Sándor u. 2. sz. alatt október 15-én Tá\ asztékos árubőségge /árjuk a fogyasztókat! Pécsi Kiskereskedelmi Vállalat 117 Szükség van fényképre? Nincs. Legalábbis én azt hiszem, nincs. Olyan egyformák, könnyű elképzelni őket anélkül is. Persze, most nem úgy értem, hogy külsőleg hasonlítanak: egyik szőke, másik barna haj- díszt hord, egyikük asszonyo- san telt, a másik még vékony, kamasz. Belül viselik a közös vonást, vagy pontosabban életformájuk azonos, hasonló. Mindannyian megegyeznek abban, hogy valamilyen módon lekéstek a pályaválasztással. És most azért vannak itt. Itt? Nos, igen, itt, a Pécsi Gyors- és Gépíróiskola kétéves tanfolyamán. Mert valamit mégis csak. el kell végezni... Igaz? Az idén kettőszázhét, zömmel 14 és 20 év közötti leány iratkozott be a gépíróiskolába. És miért? Talán mert vonzotta őket a hivatásszeretet? Vagy a pénzszerzés dús lehetőségei csábításának engedtek? Hát erre hadd válaszoljanak ők. A sásdi Garai Mária például énekelni szeretne. — Mi köze van ehhez a gépírásnak? — Középiskolába akartam menni, de a kérvényt rossz helyre küldték. Lemaradtam, így most... majd dolgozom és levelező úton végzem el a gimnáziumot Latyák Éváké pécsi kislány. Ipari pályára menne. — Mit választott? — Bolti eladó akartam lenni. — És? — Későn jelentkeztem. Elutasítottak. Majd jövőre ismét megpróbálom, addig pedig itt tanulok.. . Csak 14—15 évesek. És olyan könnyelműen bánnák fiatal éveikkel, szinte pazarolják. Most ezt kezdik, aztán mással próbálkoznak. Szentiványá Zuzsa is pécsi. ö ezt mondja: *— Nagyon tetszett ez a pálya. A mamám is azt mondta, hogy nekem való, gépírónőnek születtem. — Miért való magának? Megvonja a vállát: — Nem tudom. — Mi tetszik rajta? — Mégis csak irodai munka, Hat Igen, ez valóban vonzó: Irodai munka... Gödreszentmártonból jár be Deáia Mária. — Nekem is kedvem volt hozzá. — És miért? — Szeretnék bejönni a városba. Tudja, inkább a város vonz, nem is annyira a munka. És különben sem tudom még, mit tegyek. Majd meglátom ..’. Majd? Mikor? És életcél csupán ez: városba kerülni. Pécsi Ibolya az érettségi után iratkozott be. — Miért nem tanul tovább főiskolán vagy egyetemen? — Nincs kedvem tanulni. — Szakmához? — Ahhoz sincs kedvem. — Mihez van? — Magam sem tudom. Abszolúte nincs olyan szakma, amit szeretnék. — Mi a terve? — Férjhez megyek. Vagy nem ez a lányok fő célja? — Van már jelölt? — Még nincs. Nem olyan egyszerű találni... És íme, végül még egy érettségizett lány. Neve: Árvái Edit. Csikóstöttösről utazgat be hetente háromszor. — Szeretnék városban dolgozni. Mit csináljak falun? •— Érdekli fa gépírás? — Lat,,», — Miért nem választott valami mást.., szakmát például? — Milyent? — Amihez kedve van. — Még nem gondolkodtam rajta. Ja, igen, laboráns szerettem volna lenni. — És nem sikerült? — Meg sem próbáltam. — Miért? — Nem tudtam, hol kell jelentkezni. Hát így állunk. Ez a kevesebb, de baj, hogy ez a néhány fiatal lány is és valószínű: fiú is így, kicsit cél és terv nélkül, a jövőt illetően elképzelés nélkül él, cselleng, végzi vagy nem végzi az iskolát Pedig, ha Jól megnézzük, külön-külön értelmes, értékes ember mind. Csak valahogy másképp kellene készülniük az életre. Több felelősséggel. És annyi szép foglalkozás, szakma, hivatás van. Meg kell ismertetni velük őket. Jobban, mint eddig. Mindenkinek: szülőnek, nevelőnek, a KISZ-nek. Hogy amikor kilépnek az iskolából, pontosan tudják, hová menjenek. Eg persze már azt is tudniok kellene, milyen iskolába iratkozzanak. Melyik felel meg leginkább céljaiknak. Igaz? « Szántó István)
