Dunántúli Napló, 1959. október (16. évfolyam, 230-256. szám)
1959-10-13 / 240. szám
NAPLÓ 1959. OKTÓBER HL LJUBOV JAROVÁJA A Pécsi Nemzeti Színház előadása Spányik Éva (Ljubov Jarovája), Szabó Ottó (Jarovoj), Nagy ez a dráma. emberi. A polgárháború éveiben játszódik, olyan időkben, amikor megszületett a világ első szocialista állama. A győzelem megvédésének, a végső diadal kivívásának himnusza ez a kitűnő mű. Történelmi idők elevenednek meg s történelmet formáló emberek, a forradalom és a reakció erői mérkőznek gigászi küzdelemben. Elet, vagy halál — ez a tét. A forradalom élete, az egyszerű emberek igaz ügyének élete, vagy a reakció győzelme. Születik egy új társadalom, vérben, tűzben vajúdik s kérdés: izmos lesz a születő új élet, megerősödik-e, vagy születésének lángjaiba pusztul bele? A történelem kerékét nem lehet visszafelé forgatni, a megszuvasodott kapitalista társadalmi rendszer bármilyen erővel is védi halódó életét, s bármilyen injekciókkal táplálják — epusztul. Hiába kel fel a fél világ a forradalmi erők ellen, ebben az apokaliptikus harcban törvényszerűen kell győznie a születő újnak, a forradalomnak. S győznek az orosz emberek, a párt vezetésével heroikus rohammal viszik diadalra a népek akaratát. Jelzőtűzként lobog a vörös zászló s fénye beragyogja a holnapot, A műben életre kelt történelmi napokban emberek sorsa kavarog, valamennyi ükét határozott cél irányítja: a forradalmárokat a győzelem kivívása, a fehéreket a forradalom leverése. S ebben a küzdelemben csapnak össze az emberek, nem sémaszerűen, kitalált módon, hanem a véres valóság teremtette helyzetekben. Gondolkodásmódjuk és cselekedetük nagyszerű összhangjában állítja elénk Tre- nyov drámájának hőseit, bonyolult módon. A bonyolult ebben az esetben életszerűt jelent, hiszen az élet korántsem egyszerű, különösen nem azokban az időkben, amikor az ellentétes nézetek nemcsak szavakkal, hanem fegyverrel csapnak össze. A dráma Ljubov Jarovája és férje, Mihail Jarovoj között viharzik. Trenyov ennek a két embernek egymás elleni harcában mutatja be a forradalom és a reakció küzdelmét. De a kontaktusnak olyan megteremtésében. ahol ez a két ember nem egyszerűen két ellenpólust képvisel. Nem. az élet nem ilyen egyszerű. Ez a két ember szereti egymást. Ljubov Jarovája férjét halottnak tudja — gondolatban mégis visszavárja. Ljuba a bol- sev kok ügyét szolgálja, hittel becsülettel. S amikor halottnak httt légiével talÁMüozik, megdöbben annak látásán, hogy Jarovoj az ellenkező oldalon áll, a fehérgárdisták szolgálatába szegődött. Ljuba vívódik önmagával. Szereti, most is szereti férjét, azt az embert, aki ellene küzd, aki éppen annak a megsemmisítésén dolgozik, amelynek ő erősödéséért küzd. Milyen ember a férje? Jarovoj szereti feleségét. Valaha ő is forradalmár volt, de valahol utat tévesztett. Trenyov Jarovojt nem sémaszerű „becstelen” jellemmel ruházza fel. Túl „egyszerű” megoldás kínálkozna ezzel, az élet leegyszerűsítése lenne. Jarovoj is vélt igaz ügyért harcol, azt hiszi, hogy a népért küzd, bár észreveszi és hangoztatja is a fehérek aljasságát Kiét igazság lenne? Ljuha is, Jarovoj is a népért harcol? S mégis egymás ellenségei? Jarovoj kiutat keres ebből a cirkulus viciosusbóL Keres s azt hiszi, megtalálta: ketté akarja választani a háborút és szerelmét Tragikus gondolkodásmód ez. Nem is lehet más a vége — mint Jarovoj halála. A sötétben nem lehet botlás nélkül járni. Ljuba a fényes utat járva él, mert élteti az igaz ügy, a forradalom győzelméért való harca. De nemcsak ennek a két embernek élete játszódik a drámában, hanem Trenyov keresztmetszetét adja az akkori társadalomnak s ebben a metszetben sokféle embert, sokféle jellemet mutat be. Sványa személyében a mérhetetlen erejű felkelt népet ábrázolja, aki tudatában van annak, hogy soha nem harcolt még nagyszerűbb célért, mint most, Panova a letűnőben lévő világ úriasszonya, Gomosz- tájev professzor, aki hirtelenjében nem tud eligazodni a történteken, de ösztönösen érzi, hogy a bolsevikok valami jót akarnak, Kosktn az igaz, elvhű forradalmár. Trenyov drámájában nemcsak azokban a személyekben mutatja be az embert, akik a forradalom ügye mellé állnak, hanem az ellenség alakjaiban is emberi jellemeket tár fel. S éppen ezzel éri el, hogy a forradalom ellen küzdő reakciós elemek aljassága még Jobban kidomborodik, bestiális mivoltuk még jobban megmutatkozik. A dráma a Koskinok, a Svá- nyák igazságát hirdeti s a mű színrevitelénél ennek aláhúzása a legdöntőbb feladat. Sínnek a feladatnak valóraváltá- sában elsődleges jelentőségű a rendező munkája. Sztánisz- lavszikij azt mondja: „A rendező a dráma eszmei tolmá- csolója”, tehát a rendezőn múlik az, hogy a mű eszmei mon- <iatuvalója teljes egészében megmutatkozik-e, vagy pedig, mint sekélyvizű patakocska éppen hogy csak csordogál A Jászai-díjas Léndvay Ferenc rendezésében kitűnő előadást láthattunk. Minden szemkápráztató trükk nélkül, az azonos és a különböző világnézetű emberek egymáshoz való viszonyában állította elénk a történelem eme nagybetűs lapjait. Trenyov drámája tanít, de nem „tanítóskodik”, élő alakokkal bilincseli le a nézőt. Rendezői feladat az, hogy ezek az élő alakok kivétel nélkül megtalálják helyüket a szfnen, hogy Ö6szhango*, kapcsolatot teremtsenek egymással s az emberek kapcsolatában éljen a dráma. Lend- vay Ferenc rendezése megtalálta a zárhoz a megfelelő kulcsot s sallangmentesen, eszmeileg tisztán tolmácsolta a nagy drámát. Egységes kom- pozíciójú előadást láthattunk s rendezői érdem az is, hogy helyesen váltotta valóra az író elképzelését: nem mindvégig feszített légkörű előadást produkálni, hanem a helyzetekhez illő pauzát is tartani, néha-néha „lazítani” a feszültségen, hogy azután annál nagyobb erővel hömpölyögjön a cselekmény^ A népes szereplőgárda oroszlánrészese a sikeres előadásnak. Helyes elképzelés volt Ljubov Jarovája szerepét Spányik Évával játszatni. Nagyszerű jellemformálással állította elénk azt a nőt, akinek az igaz ügybe vetett bizalma és az érte való harc még szerelme fölött is diadalmaskodik. Mély szerelemmel szereti férjét, szeretné a maga oldalára állítani, szeretné ezt az embert nem elveszíteni. Kemény, megingathatatlan jellemű ember Ljubov Jarovája. Nem szavakban kemény, hanem cselekedeteiben. Spányik Ljubája „egyszerű” forradalmár, de szerető asszony is. Vívódásának, tépelődésé- nefc sokszínű árnyalatait villantotta fel. Különösen azokban a jelenetekben ért el alakításának csúcsára, amikor Panovával, mint két villogó penge csapnak össze. A két különböző világot képviselő ember párharca az előadás legjobb jelenetei közé tartozik^ Ljuba férjét Mihail Jarovojt Szabó Ottó formálja meg helyes szerepfelfogással. A forradalom viharában a maga he lyét nem találó, világnézete és szerelme között vergődő embert sokrétűen és élethűen állítja elénk. „Nem lehet az igaz ságot az igazságtalan oldalon keresni" — ez a fő mondanivalója. A maga módján keresi az igazságot, — de nem leli. Nincs ereje szakítani a fehérekkel s ez az erőtlensége halálát okozza. Szabó Ottó ebben a szerepében is tanúbizonyságot tett jellemábrázoló művészetéről. Az új gyűlöletétől, a bolsevikok gyűlöletétől szinte eszét vesztett Pánovát Koós Olga kelti életre. Megalkuvást nem ismerő, bátor és harcra kész nő, akinek minden tettében a gyűlölet izzik. Méltó ellenfele Ljubának, s Ljuba, illetve a bolsevikok győzelme annál jelentősebb, mert ilyen ellenséggel kellett harcolniok és mégis legyőzték. Pánova ereje nagy, de a bolsevikok ereje még nagyobbnak bizonyult. Koós Olga iái oldotta meg feladatát, helyes volt az. hogy a „gyűlöletet” tette alakítása alapjává. Avar István Svángya matróza a mű egyik legjobb figurája. Az egyszerű nép jelenik meg vele a színen, erejével, humorával, hitével. Nem képzett ember Svángya, de ösztönösen tudja miért harcol s nincs nála semmiféle visszalépés. Tudja: vagy győzelem, vagy halál, ez a 6orsa. Avar Istvánt sok szerepben láttuk már, s most is bebizonyította művészi érettségét. Somló Ferenc Román Koskin szerepében igaz. forradalmárt, éles ’átású bolszvikot állított elénk. Somló komiszárja egyszerűségében reális. Minden színészi póz nélkül, a harcok túzétxui csak a győzelem kivívásának hogyanjára gondoló és érte harcoló bolsevik példaképét mutatta meg. Somló nem játék kai, hanem szereplésével tette középponti figurává Koskin alakját. A párt igaz katonája ő, élenjáró harcos, bolsevik. Az ő erejéből, a koskinok erejéből táplálkoznak a harcosok, az ő erejük ad hitet, a többieknek is a küzdelemre, a győzelemre. Somló Koskin ja olyan alakítás volt, amilyennek lennie kellett! Ebben a szerepben a „több“ is a „kevesebb“ is — rossz lett volna. így élethű, jó! ÖriílÜnk, hogy a színház megismertette a pécsi színházkedvelő közönséget ezzel a nagyszerű drámával. Mind a rendezés, mind a szereplők közös munkájának eredménye, hogy a bemutató előadás közönsége többször nyíltszíni tapsviharral jutalmazta az izgalmas és szép jeleneteket. A tapsban részes Paulusz Elemér is, aki a mű alaphangjának megfelelő kísérőzenét komponált. A Ljubov Jarovája ebben az évadban eddig a Pécsi Nemzeti Színház legjobb előadása. Garay Ferenc UilHtlC Az automata hibája Az egyik kereskedelmi szaklapban olvastuk, hogy „Koppenhága egyik nagy vendéglőjében, a „MygilV'-ben kísérletképpen bevezették a déli és az esti csúcsforgalml időben az „automatizált” megrendelést. Minden asztalnál villanyra működő, kis számtábla áll. A vendég az étlap tanulmányozása után megnézi a kiválasztott menü számát és ezt lenyomja a számtáblán. Például a 3-ast. Ugyanakkor a konyhában két szám gyullad ki: a megrendelő asztala és a megrendelt menü száma. A szakácsok összeállítják a kívánt été— Október 1-én ülést tartott a szigetvári járási tanács v. b.-a, amelyen az őszi mező gazdasági munkákról és a gépállomások helyzetéről tárgyalt. — A pártkongresszus tiszteletére az őszi mezőgazdasági munkák határidőre és jó minőségben történő elvégzésére hirdetett versenyt a eellyei Béke Tsz. A járásból ez ideig tizenkét termelőszövetkezet csatlakozott a felhíváshoz. — Szőlőlopáson értélv Ar- nold Jánosnál és leányát, Molnár Jánosaiét, mohácsi lakosokat. Ezért a városi tanács szabálysértési előadója 200—200 forint bírsággal sújtotta. Eltemették Vog! Béláné elvtársnőt Vasárnap délután kísérték utolsó útjára Szederkényben Vogl Béláné elvtársnőt, a Magyar Partizánszövetség tagját. Vogl Béláné elvtársnő tizenhét éves kora óta aktív harcosként vett részt a munkásmozgalom bán, a második világháború idején pedig fegyverrel a kezében a partizánok soraiban harcolt a népek szabadságáért. Hősies harcot vívott a német fasiszták ellen, nem egyszer tett tanúbizonyságot bátorságáról, nagyszerű emberi tulajdonságairól. Nagyszerűen helytállt az 1956-os ellenforradalom idején és azóta is. Temetésére még a környező falvakból is sokan eljöttek, hogy megadják neki a végtisztességet. Ravatalánál a helyi pártszervezet és a Partizán Szövetség tagjai álltak díszőrséget, és barátai, elvtársai virágai borították el a párthelyiségben felállított ravatalt. Szabó Kálmán rendőrőrnagy elvtárs, a Baranya megyei Partizán Szövetség titkára búcsúztatta a hős partizánasz- szonyt elvtársai, bajtársai nevében, majd a sírnál Dér elv- társ, a szederkényi tanács elmö ke mondott búcsúbeszédet. A munkás gyászinduló hangjai mellett hántolták el Vogl Bé- láríé holttestét sok száz részvevő részvéte mellett. Sírját a társadalmi és állami szervek, barátok, elvtársak, bajtársak koszorúi borították. Laki István elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára is koszorút helyezett el Vogl Béláné sírhalmám leket, a pincér odairiszi a megfelelő asztalhoz, mégpedig a szó szoros értelmében másodperceken belül. És mindez anélkül történik, hogy egyetlen egy szó elhangzott volna". Lehetséges, hogy a technika szédületesen fejlődő időszakában Pécsett is a nagy éttermekben bevezetésre kerül majd ez a kiszolgálási módszer. Csak egyet nem értünk, hogy ebben az esetben kinek mondják majd a felszolgálók: „Nem az én asztalom”!? Ez az automata nagy-nagy hibája lesz. A KlSZ-traktoristák orszá gos versenyében Mirkó László, a bólyi gépállomás trakto- ristája a mohácsi járásban első helyen áll. — Ismételt figyelmeztetés ellenére a parkban legeltette a csirkéket és a kacsákat Hau János és családja, mohácsi lakosok. Ezért a szabálysértésért 200 forint büntetést kellett fizetnie. — A megyei tanács ipari osztályának terve szerint a megye bútoripara 1960-ra kö zel 30 százalékkal emeli a kárpitozott és 37,4 százalékkal a fényezett bútor termeié sét az ideihez képest. — Mintegy negyven kisiparos gyűlt össze Sellyén a sellyei járási tanács v. b.-a kezdeményezésére, hogy meg beszéljék, milyen módon segíthetnék a községfejlesztési tervek végrehajtását. A tervek szerint egy hónapra szüneteltetnék iparukat és ez alatt mint a eellyei tanácsi vállalat alkalmazottai dolgoz nának a községfejlesztés őket érintő szakmai területén. — Szerte a megyében meg indult a tanácsi dolgozók részére kötelező egyéves továbbképző-tanfolyam. A7. első előadást „A tanácsok pénz ügyi feladata“ címmel tartották. — A Mohácsi Gépgyár KTSZ-tagjai közül a mohári járási KISZ-bizottság KISZ- takarékossági jelvénnyel tűn tetett ki hat, a takarékossági mozgalomban kiváló eredményt elért fiatalt. A ldszis- ták a Mohácsi Gépgyárban személyenként több mint 1000 forint értékű anyagot takarítottak meg. Baranyai séták Siklós / Baranya déli részén, a déli országhatártól, a Drávától alig tíz kilométernyire lapáiyoö síkságból egyedülállóan kiemel kedő húsz méter magas dombon áll a nagymúltú, történelmünkben is szerepet játszó siklósi vár. A közelben északra és keletre találjuk a híres bortermő 6iklós— villányi hegyeket. Négy esztendő óta szorgalmas kőművesek kopácsolása veri fel a siklósi vár Mo- mor falai és ódon boltívei közé megbújt évszázados csendet. Restaurálják. Rá is fér, hisz 1955-ben még olyan siralmas állapotban volt, hogy talán csak Rogériusz mester tudta volna kellően érzékeltetni Siralmas ének-éhen. Korhadó ablakkeretek lógtak a falakon, az udvarban magasra nőtt a gaz, a szobákban torlaszként állott a faltörmetók és a szemét. Ép ajtót, ablakot keresve se találtuuűc a két emeletes roppant épület tömbön. Szerte az or szágban mesék keltek szárnyra a „sikló-v várkígyó“-ról, mely a félelmetes várbör- tönben tanyázik. Volt aki erősítette, hogv roppant mennyiségű tfipjypj ál a földalatti kijáratokban, csak nem lehet hozzáférni a kígyóktól. Ezek természetesen alaptalan mesék. Bizonyos azonban, hogy néhány évvel ezelőtt nem a legbarátságosabb kép fogadta a vár környékére vetődóket, mely inkább hasonlított, bagolytanyához, mint sasfészekhez, 1954. aug. 28-án fel hívás látott napvilágot e sorok írójától lapunk hasábjain: — „Mentsük meg Siklós várát!" címmel. A cikk történelmi hagyományaink köteles- ségszerű megóvása, a vár védelem alá helyezése és kijavítása érdekében emelt szót. A felhívás élénk vissz angot keltett és Baranya megye Tanácsa vállalta, hogy gondjaiba veszi a pusztuló várat, öt esztendő sem telt el, és aki most látogat el a siklósi várba, szinte rá sem ismer. A Baranya megyei Tanács áldozatkészségéből és jelentős társadalmi munkából Indult meg a vár hely eállítása 1955-ben. A sok műtörténeti emlék mellett ma már Hsztaságtól ragyogó 1 emiekben szemlélheti a látogató a siklós várban a Nemzeti Múzeum igen értékes fegyvergyűjteményét, Gerencsér Sebestyén neves siklósi fazekasmester legszebb alkotásait, továbbá az időnként változó anyagú állandó kép- kiállítást. A vár idegenforgalmi adottságainak kihasználására az északi szárnyat reprezentatív szállodává alakítva beállították Harkány gyóg:. fürdő fejlesztésének nagyszabású programjába. Keleti szárnyának első emeletén reprezentatív lakószobákat rendeztek be az idegenforgalom számára, a második emelet keleti szárnyén pedig olcsó turistaszállást létesítettek. Tájképi fekvése, történelmi múltja, nem kevésbé a kémes gyógyvíz közelsége nagy vonzóerő a hazai és külföldi idegenforgalom szempontjából. A Baranya megyei Tanács, a jó gazda segítségéivel és támogatásával épül, napról-napra csinoso- dik, szinte újjáéled a siklósi vár. A tervszerű restaurálás céliából a megyei tanács v. b.-a elfogadta a Műemléki Felügyelőség készítette •ávlati fejlesztési ter- ”et. Az építkezéssel , egyidöbf.n nőttön-nö a" vár látogatottsága J is; Nyári idényben naponta ötszáznál is több látogató keresi fel. Hetenként négyszer, ötször érkeznek kirándulócsoportok az ország minden tájáról, sőt már több esetben külföldi szem lélője is akadt a várnak a vendégkönyv tanúsága szerint. — Ödön nagyszerűségével, jelentős műtörténeti értékeivel, a történelemben kiemelke dő szerepével hazaszeretetre, hagyományaink megbecsülésére nevel öreget és ifjút egyaránt. Több terembe, sőt egész épületszámyba nem léphet be ma még a látogató a helyreállítási munkálatok miatt A Baranya meffve’ Tanács, a Műemléki Felügyelőség, de mindannyian, aki'- a vár megmentésében és újjáépítésében ez- idáig is közreműködtek, méltán könyvelhetik el a várlátogatók, de a következő nemzedékiek, az ütőkor háláját is. Móo folynak a munkáta- tok hosszú esztendőkig, de ma már nyugodtan és jogos büszkeséged felelhet iilk az 1954 nyarán elhangzott felhívásra: Megmentettük a siklósi várat! Knáet András
