Dunántúli Napló, 1959. október (16. évfolyam, 230-256. szám)
1959-10-13 / 240. szám
»59. OKTŐBEK 13. N APLÖ 3 Újítási ankétra készül ) Bőripari Dolgozók Szakszervezete A Bőripari Dolgozók Szak- izervezete országos újítási mkétra készül, ahol a vál- alatoknak be kell számolni- ik az eddig végzett újítási nunkáikról. A Pécsi Kesztyűgyár az országos ankét előtt megvizs- ¡álta az újítások helyzetét. Megállapították, hogy míg 1955-ben nagyon szép ered- nényeket értek el az újításokkal, melyek 88 ezer 152 orint előkalkulált összeget ettek ki, addig 1956—57—58 ívekben nem volt újítás .A vállalat vezetősége elhatározta, hogy egy jó feladattervet íészít és 1959-ben újra a régi szintre állítja vissza az újítások helyzetét. Jó munka véppen már az L negyedévben sikerült a kesztyűgyárnak iparágon belül a második helyet elérnie. Az 1. negyedéves szép eredményt a későbbiekben sem kísérte már visszaesés, az újítások száma Emelkedett; Az eddig! kiértékelések alapján az 1959-ben előkalkulált újítási érték eddig 70 ezer forint körül van. A befőtt újítások száma 52, mely- bői 20-at fogadtak el, 12 pedig még kísérlet alatt van. Az 1955-ős és a többi évekhez viszonyítva most nem a termelés irányzatával kapcsolatos újítások szerepeltek a tervben, hanem elsősorban a ..kisgépesítés” volt kitűzve feladatul a dolgozók elé. Természetesen a kisgépesítés is segíti a termelés menetét, de ugyanakkor a dolgozóknak könnyebb és jobb munkaalkalmat biztosít. A TMK újítói jobbnál jobb újításokkal lepték meg a vállalat műszaki osztályát. Kiss József műszerész tűköszörű gépe már országos viszonylatban is elterjedt, két vállalat megrendelte nála a gépeket. Maga az újító a vállalattól 1400 forintot kapott. Király István lakatos újítása sem kevésbé jelentős, a gyárnak egy év alatt 8 700 forint megtakarítást jelentett. Király István 24 voltos gyengeáramú forgókonnektorokat készített a csinosító sablonok melegítésére. Az új telepen Siklóson már foglalkoztatják a melegítő készülékeket. Kiss József és Király István újítása a „náfli” jelölőgép is, ami javítja a kesztyűk minőségét. A kesztyűgyár újítói felajánlást tettek a pártkongresz- szus tiszteletére, hogy a IV. negyedévben is lankadatlan szorgalommal munkálkodnak újabb kisgépek szerkeszfésén. A kesztyűgyár vezetősége versenydíjakat tűzött ki, melyeket év végén a legjobb' újítók kapnak. A műszaki osztály is ígéretet tett, hogy az újításokat gyorsabban értékeli. Az országos újítási an- kéton résztvevő szakmunkásokat is kijelölték a kesztyűgyárban. Az újítók választása Pozsgai János művezetőre, Király István lakatosra és Alpár Ferenc újítási előadóra esett. A Bőripari Dolgozók Szak- szervezete által előkészített újítási ankét minden bizonynyal hasznára válik az iparág dolgozóinak. A felszabadulás óta ötszörösére nőtt a traktorállomány Baranyában Bégi statisztikai adatok sze- I rint a 30-as években körülbelül háromszáz traktor volt Baranyában: főleg a nagyobb ura dalmakban. Ez a szám a fel- szabadulásig nem is igen változott .A gépállomási hálózat kiépítésével, az állami gazdaságok gépesítésével és a termelőszövetkezetek traktorvásárlásával az elmúlt 15 év alatt Baranyában is megvetették a gépesített mezőgazdaság alapjait. Ma közel másfélezer traktor dolgozik a megye állami gazdaságaiban, termelőszövetkezeteiben és egyéni földjein. Egy-egy erőgépre körülbelül háromszáz holdnyi szántóterület jut, ami kedvezőbb az országos átlagnál. Nemcsak számszerűen, hanem minőségileg is megváltozott a felszabadulás óta a baranyai traktorállomány. A régi, inkább csak szántásra használható traktorok sorra ócskavasba kerültek és helyüket a nagyüzemi gazdálkodás igényeit tökéletesebben kielégítő univerzális lánctalpas és „kormos” traktorok foglalták el. A korszerű gépek mind több nehéz munka gondját veszik le a mezőgazdasági dolgozók válláról. Az idén már mintegy harminc olyan gépfajta található a baranyai földeken, amelyeket a felszabadulás előtt még hírből sem ismertek a parasztok. Többek között 162 gabona- és 78 silókombájn, 47 szervestrágya- és 244 műtrágyaszóró, 20 kenderarató, 41 lennyűvő, 139 négyzetbevető gép dolgozik a megye területén. A gépek szerepe, kihasználásuk foka évről évre fokozódik. Az állami gazdaságokban 1954 óta teljesen gépesített a szántás és a vetés munkája, míg a termelőszövetkezetekben az idén a szántást 98 százalékban, a vetést pedig kétharmadrészben végzik a traktorok. A kalászosokat — az esős időjárás ellenére — a termelőszövetkezetek 60 százalékban az állami gazdaságok pedig 80 százalékban gépekkel takarították be. A növényápolásban is mind nagyobb szerepet kapnak a gépek. A állami gazdaságok a főbb kapásnövények minden holdját átlagosan kétszer (egyes gazdaságokban háromszor), a termelőszövetkezetek pedig átlagosan másfélszer (több helyen kétszer, sőt háromszor) kapálták meg traktorvontatású géppel. A me gye 13 gépállomása egyébként az idén közel negyedmillió normálholddal végez több mun kát, mint öt évvel ezelőtt. MESTERFALVI GYULA 1932-1959 Otven baranyai termelőszövetkezet épít favázas állatszállást az idei őszön Az ősz elején Baranyában is elkészültek az első, kísérleti jellegű favázas állatszállások. A szederkényi Aranykalász Termelőszövetkezetben egy 20 férőhelyes sertésfiaztatót és egy 50 férőhelyes növendékmarha istállót, a bólyi KosPécs iiÉssipai gazdag műsorral készülnek a felszabadulási seregszemlére J _ Pécs munkásszinjátszói íz ősz folyamán felkeresik a mun káslakta területeket, a szálláshelyeket és a város 'peremén fekvő munkástelepeket, a bejáró munkások községeit. Kör- műsorunkon szerepel a „Nász- utazás“ c. szovjet zenés vígjáték, * bányásZkultúircsoport tolmácsolásában, a „Teremtés koronája“ című magyar vígjáték a KPVDSZ, „Az éjszaka útjain“ című ifjúsági tárgyú bűnügyi dráma a KISZÖV által fenntartott Szövetkezeti Színpad előadásában; A téli ksörműsorokra is szorgalmasan készülnek a rmimkás- színpadok. A Szövetkezeti Szín »A kör négyszögesítése“ című szovjet komédiával, a Gyárvárosi Munkásszínpad "Amikor a hárg virágzik“ című termelőszövetkezeti problémát tárgyaló darabbal a Kert városi Munkásszínpad „A csodálatos Vargáné“ című spanyol szilaj bohózattal, az Úttörő Színpad az „Egri csillagok“ című ifjúsági drámával készül. A munkásszánpadok bemutatói közvetlenül kapcsolódnak a pártkongresszushoz, hazánk felszabadulásának 15. évfordulóiához és a tavaszi színjátszó héthez. Folynak az eftőWészületek a felszabadulási kulturális seregszemle színvonalas megrendezése érdekében. A műsorta- fi-ácsadó, a nem rég alakult módszertani tanácsadó, a ta- b&sztalatcsere-bermutatók nagy bán elősegítik a rendezők és • szípiátszók felkészülését. A munkásszínpadokra vár Bz a feladat, hogy Soultúrált szí" 1-í‘szókkal igényes közönséget neveljenek. Mozgásba kell hozni a művészeti munka minde« ágát, hoau sanvomlas műsorokkal olyan, igényeket támasszanak a szálláshelyeken lakó, a falvakból bejáró munkások között, amely fokozatosan hivatásos művészek előadásai iránti érdeklődést vált ki. suth Termelőszövetkezetben pedig egy 300 férőhelyes juh- hodályt építettek fel fából. — Ezeket a szabadtartású állatszállásokat a közelmúltban megtekintették a megye közös gazdaságainak elnökei és a látottak általában megnyerték a tetszésüket. Több előnye is van ezeknek az épületeknek: lényegesen olcsóbbak, és hamarabb elkészíthetők, mint a régi típusúak, s emellett igen alkalmasak növendékállatok edzett, természetes nevelésé- sére. Az idei őszön kereken ötven baranyai termelőszövetkezet épít favázas állatszálláso- kat: mégpedig 22 sertésfiaztatót, 20 növendékmarha istállót és 13 juhhodályt. Az olcsó, egyszerű épületeknek mintegy kétharmada a tavasszal alakult közös gazdaságokban kerül felállításra. Kilenc épület csaknem teljesen elkészült már, huszonhétnek az anyagát a helyszínre szállították és rövidesen a többi építését is megkezdik. A szükséges faanyagot — körülbelül 860 köbméternyi, méretre vágott gerendát és deszkát — a Mecseki Állami Erdőgazdaság szállítja a megye termelőszövetkezeteinek. A segédmunkákat majdnem mindenütt a tsz-tagok ma guk végzik el, az ácsmunkát pedig több helyen a patronáló üzem, vagy állami gazdaság iparosai vállalták eL Az 55 favázas épületet előreláthatóan még a tél beállta előtt mindenütt elkészítik. Ezzel az építési móddal összesen mintegy hat és fél millió forintot takarítanak meg a baranyai termelőszövetkezetek. Nehéz, nagyon nehéz szavakat találni erre az utolsó üdvözletre, amellyel búcsút veszünk Tőled, Mesterfalvi elvtárs. így, ilyen fájdalmas ünnepélyességgel, amikor elébünk, valamennyiünk elé még az életerős, a tegnap még vidám kollégánk, jóbarátunk kedves vonásait vetíti az emlékezet. Őszinte gyászunk óráiban nem tudjuk még felmerni, milyen veszteség számunkra távozásod, de azt tudjuk már, hogy nemcsak jóbarátot, harcostársat vesztettünk el beimed, hanem példaképet is, aki évek hosszú során át töretlen vasakarattal, páratlan szorgalommal dolgoztál közös nagy ügyünk valpraváltásáért. El lehet mondani rólad tiszta szívvel, hogy soha egy pillanatra sem felejtetted el azt a napot, órát. amikor az esztergapad mellől hívott el a párt, hogy a szerszámot tollal cseréljed fd, hogy attól a naptól szószólója légy kékoverá- los munkatársaidnak, az egész munkásosztálynak, ahonnan magad is jötték Emlékezünk még 1951 április huszonhatodikára, amikor bekopogtál hozzánk a szerkesztőségünkbe, emlékezünk még a tizenkilenc éves Mesterfalvi Gyulára, a mi kekszeim!, kicsit félénk „Gyuszi” fiunkra, az első lépéseidre és felfelé ívelő munkásságod egy-egy állomására. És most itt van előttünk az utolsó írásod, a lelkes cl* ragad tatással hangszerelt utolsó vezércikked, amit a csillagokat kutató emberi elme diadaláról írtál, vagy inkább énekeltél, daloltál a csodálat áradó ujjongásávak ..Milyen nagyszerű lesz megérni ember érkezését a csillagokra — mondottad. — Örülünk, mert tudjuk: jó kezekben van az a hatalmas erő, amely képes utat teremteni a csillagokig.. Ég Te, akinek oly sok álma valóra vált, ezt már nem érheted meg. Fiatalon derékba tört életed, megdöbbentett valamennyiünket cs a megrendült szív csak akadozva, erőtlenül tolmácsolja érzelmeinket. Mégis azt mondjuk: Csak az hal meg, akit elfelejtenek! Mi pedig soha nem feledjük, hogy tovább hirdessük, amit Te olyan váratlanul abbahagytál és ebben a törekvésünkben műidig a szemünk előtt, a szívünkben őrizzük emlékedet. A DUNÁNTÚLI NAPLÓ és az ESTI PÉCSI NAPI.O Szerkesztősége és Kiadó- hivatala. Mesterfalvl Gyula elvtársat a szerkesztőség saját halottjának tekinti Temetése ma, kedden délután 4 órakor a pécsi Központi Temetőben lesz, Mély fájdalommal közöljük, hogy szeretett férjem, fiam, apánk, testvérünk Mesterfalvi Gyula, a Dunántúli Napló Ipari rovatának vezetője 1959. október 11-én váratlanul elhunyt. Temetése ma, kedden délután 4 órakor Pécsett, a Központi Temetőben lesz, A gyászoló család. A tudomány a mezőgazdaság szolgálatában Ha az e*nber az Állami Gazdaságok Baranya megyei Igazgatóságának laboratóriumába lép, önkéntelenül is a középkor alkimistái jutnak az eszébe. Azok, akik egész életüket az elérhetetlen ábránd, az örök ifjúságot hozó elixír és az aranycsinálás előállítására fecsérelték. Az emberiség azóta kigyógyult ebből a betegségből. Itt sem holmi aranycsinálás titka izgatja a kutatók képzeletét. Margittal László vezető laboráns magától értetődő természetességgel mondja: hétköznapi vizsgálatokat és kísérleteket folytatnak, de ezekkel százezreket és milliókat takarítanak meg és jövedelmeznek a megyei igazgatóságnak. Egy kísérlet: 89 ezer liter tej Amint Margittal elvtárs szavaiból kiderül, a megyei igazgatóság körülbelül 10 milliót költ évente műtrágyára. Sók pénz! Ezért megvizsgálják, hogy milyen az állami gazdaságokban a talajok összetétele, azaz: milyen és mennyi műtrágyát ajánlatos kiszórni az adott területre. Időnként szervestrágyával Ls iueúcieíeanek, Megvizsgálták például, hogy milyen a zárt térben erjesztett biogáztermelésre beállított istállótrágya minősége. Kiderült, hogy — noha gázt is nyertek belőle — még értékesebb a szabadon erjesztett trágyánál. A múlt évben feldolgozták három állami gazdaság (Bóly, Bikái, Zengőalja) lejtési viszonyait. Kitűnt, hogy a hegyvidéki területeken ugyanolyan alacsony az őszi búza terméshozama, mint a mélyen fekvő ártéri területeken, ahol a pangó vizek okoznak kárt. Ezért elkészítették a három gazdaság talajvédelmi tervét, amelynek keretében már hozzáfogtak a vízlevezető árkok és víztartó sáncok kiépítéséhez, erdősávok és erdők telepítéséhez. A laboratóriumi kísérletek egyik legfőbb ága mindig a takarmányvizsgálat. Adva van például egy takarmányféleség, a lucerna. Minden mezőgazdász tudja, hogy hány százalék fehérjét, szénhidrátot és egyéb fontos vegyületet tartalmaz. Ezt nevezik a szakemberek szabványnak. A lucerna fehérjetartalma — az időjárási tényezők, a betakarítás módja és egyéb okok következtében — a legtöbbször eltér ettől a aiBtawánjtel. A laboránsok most vizsgálták meg a Pécsi Állami Gazdaság 13 vagonnyl lucernájának fehérjetartalmát. Kitűnt, hagy az összfehérje tartalom 44,67 mázsával kevesebb a szabványnál. A gazdaságnak tehát pótolnia kell a hiányzó fehérjemennyiséget. Ha a pécsi gazdaság nem tud a féhérjehiányról, s szabvány szerint eteti az állatokat, körülbelül 89 ezer liter tejet veszthetett volna. Előbb borjaznak a tehenek Természetesen nemcsak a laboratóriumban végeznek kísérleteket. Voltaképpen minden gazdaságot laboratóriumnak is lehet tekinteni, mert nincs olyan állami gazdasága a megyének, ahol nem folynak növénytermesztési és állattenyésztési kísérletek. Az állattenyésztési kis#* e- tekről Láng Antal elvtárs, vezető állattenyésztési agronó- rrtus tájékoztatta lapunk munkatársát. Eddig 450— 600 liter teljes ejet szopott a borjú az elvá- ’jsztásig. A Pécsi Állami Gazdaság már három éve vizsgálja, hogy miként lehetne ezt a temaaoiayimmá »111.111 inteni anélkül, hogy a borjak esö- kötté válnának. A kutatások itt is eredménnyel jártak. Bebizonyosodott, hogy 250—300 liter tej is elegendő az elválasztásig és ennek semmi hátránya sincs az állat szervezetére, illetve súlygyarapodására. Ez a kísérlet — ha csak 150 liter megtakarítást számítunk egy borjúnál — akikor is milliókat jövedelmez a megyei igazgatóságnak. Igen érdekes kísérleteket folytatnak a sertés tápanyaggal is. Olyan sertéstápot akarnak előállítani, amely feleslegessé teszi minden másféle takarmány etetését. A Beremen- di Állami Gazdaságban önetető kísérletek folytak. Itt a takarmányozást úgy oldották meg, hogy 100 tehén takarmányozásét egy ember minden megerőltetés nélkül el tudja végezni. Korábban négy emberre volt ehhez szükség. A pécsi, bólyi és görösgali állami gazdaságokban az üszők korai tenyésztésbe való vételét vizsgálták meg. Eddig általában kétéves korban fedeztették az üszőket, újabban 16 hónapos korban. Az évek során bebizonyosodott, hogv ez sem hat hátrányosan az á’lat szervezetére. Értnek a kísérletnek & i*en nagy a jelentősége, hiszen a félévvel korábban fedeztetett tehenek félévvel előbb borjaznak és félévvel korábban adnak tejet, mint a többiek. Több mint 6 ezer ember kenyere A növénytermesztésben is sok irányú kísérleteket folytatnak, nemcsak a legfontosabb kultúrnövényekkel, hanem a borsóval, szójababbal és sok mással is. Ezek közül a simazinnal permetezett kukorica és az olasz búza kísérlet a legjelentősebb. A megyei igazgatóság mintegy 250 holdon termelt különböző kísérleti búzát ebben az évben. A kutatások eredménye: a különböző fajta olasz búzák beváltak Baranyában, 4—5 mázsával többet fizetnek az eddig termelt búzafajtáknál, s 40—50 forinttal olcsóbb a mázsánkén ti önköltségük. Az Állami Gazdaságok Megyei Igazgatósági ezért 4 ezer hold olasz búzát vet az ősszel. Ez közepes időjárás* ?e'‘belezve körii’be’ül 160 vagonnal öbb gabonát je’ert az országnak. ami ped!g több mint 6 ezer ember évi lisztszükséglc- tére elegendő.
