Dunántúli Napló, 1959. október (16. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-02 / 231. szám

2

NAPLÓ

1959. OKTOBER 2.

Kötéltánc

A Kamara Színház élőadása

Kutas József, Petőházi Miklós, Mátray Máris, Vetró Margit

Az élet jelenik meg

a színpadon buktatóival, furcsa és kiélezett helyzeteivel a Kótéltánc előadásán. S a néző visszafojtva figyeli a bonyolult jellemek nyak törő mutatványát, mely egyik oldalon a mindent elsöpörni akaró érvényesülésért, másikon a becsületesség győzelméért folyik,

Valóban kötéltánc az, amit a szerző elénk tár: veszélyes játék, amelyben menthetetlenül elpusztul minduf, akit megszédítenek a magasságok, vagy aki elveszti erkölcsi egyensúlyát)

Régen vajúdó emberi problémák ezek, melyeket igazán maiakká csak megoldásuk mikéntje tehet Maguk a szereplők: az egyetemi tanár, a tudományos kutatók s a háttérből irányító asszonyok is élhettek volna akármilyen társadalmi rendszerben és korban; Mégis, ahogy szenvedélyeik összecsapását, cselekvésüket figyeljük, egyre inkább mai problémáinkra Ismerünk. S végső fokon csakis mai életünk rendezhette így el sorsukat s csak ez a társadalmi rend hozhatta meg számukra a végső, helyes megoldást

Éppen ez, az új társadalmi mondanivaló adja meg többi erénye mellett Kállai drámájának igazi rangját)

Nem valami mondva csinált történetről van szó, aha* a szerző patikamérlegen mén ki a nézők számára bölcsességeit. Valódi hús-vér emberek mérkőznek egymással valószerű helyzetekben)

Völgyesi, a minden hájjal megkent tudós. Iá zsonglőr! ügyességgel mások hátán tornássza fel magát a legmagasabb polcra. A két áldozat; a gyerekkori pajtás Zalai, akinek nemcsak kísérleti eredményeit, de önmagába és az életbfe vetett hitét is meglopja, s fiatal tanítványa, akit önös érdekből juttat Zalai kijátszásával Kos- suth-dí jhoz. A férfisorsokat irányító két asszony: a családi boldogságáért remegő Benkő- né s a számító Vera, mind, szinte típusjelekkel ellátott figurák, akik mégsem tudnak egy pillanatra sem sablonná válni. S ez az öt ember, a kissé vontatott expositiótól s a kezdeti öncélú mozgástól eltekintve olyan sűrített levegőt tud teremteni maga körül, ami végig felcsigázva tartja a nézők érdeklődését)

A legdrámaibb és legjobban megírt szerep kétségkívül Zalaié, az ő tragédiájára épül fel a konfliktus is. Ahogy ez a mindenéből kiforgatott, megalázott ember diktátora fölé nő, ahogy rezignált bölcsességével törpévé sanyarítja Völgyesit, nagy írói bravúrra vall.

Nem véletlen, hogy a színészi alakítások élén is az őt megformáló Padi László teljesítménye áll. Nem csupán azért, mert az író jóvoltából meg kellett szereznie a nézők teljes magamellé állását, hanem elmélyült emberábrázolása miatt is. Már színrelépése is megdöbbentően tragikus 6 a későbbiek során hangütése, finoman árnyalt játéka, gesztusai csak fokozzák művészi hatását Nagyszerűen érzékelteti a mellőzése miatt szinte már szellemi és fizikai összeroppanás előtt álló tudós vergődését, a harmadik felvonásban pedig a ballasztoktól szabaduló ember újjászületé- Mti Nem tudni egjréoi, »vagy

rendezői ötlet volt az a kis

epizódja is, midőn egykori menyasszonya előtt édesanyjával kapcsolatban elszólva magát elégtételül arconvágja önmagát, — annyi azonban biztos, hogy a szeretetnek s az önjellemzésnek rendkívül finom, szavaknál is ékesebb ki« fejezését adja)

Völgyesi másik eszközének, Benkőnek megszemélyesítője Kutas József, Jól érzékelteti a hirtelen siker és váratlan csalódás között vajúdó, az önbecsülés visszaszerzéséért küzdő tudós belső drámáját, Játékából temperamentum, fiatalos erő árad, mely néha, •— különösen az első felvonás családi jeleneteinél — el is ragadja: Szerelme meggyőzőbben hatna kevésbé rikító eszközökkel: Ábrázolása különösen azoknál a jeleneteknél válik valóban hitelessé és elmélyülné, mikor cselekedetre szánva el magát, rádöbben arra, hogy egyedül maradt, élettársára nem számíthat a küzdelemben. Ekkori visszafojtott, majd a darab végén fellobbanó indulataival győzelemre viszi az író mondanivalóját: érdemes a becsület mellett minden körülmények között kitartani)

Völgy estnek nincsenek skiru- pulusai ha érdekeiért valakinek a testéin kell keresztülgázolnia. Fölényesen blazirttá tette a siker, meg a sok társadalmi szereplés. Elsősorban ez, a pozicióra alapozott maga- biztosság jellemzi Petőházy Miklós játékát Kár azonban, hogy — részben az író hibájából is •— túl koráin veti le álarcát s mutatja be még az oly fontos személynek is, mint Benkőnek, leplezetlen önmagát. Hiteles külső eszközei elnyomják azokat a belső meg- nyitakozásokat, melyek Völgyesi leikéből is felszínire hozhatnának valamit. Mindezen túl

az a hanyag elegáncia, ahogy munkatársát aljasságra akarja bírni s az a packázó modor, ahogy Zalait kezeli, sokszínű emberábrázoló tehetségét igazolja.

Verával, Völgyesi nagyra- törő feleségével kissé mostohán bánt el az író. Kevés lehetőséget nyújtott számára annak a raffinált, ravaszan nagystílű asszonynak a bemutatására, ki a háttérből képes irányítani a férjén túl az eseményeket is. (Erről inkább a szereplők szavaiból értesülünk.) Mátray Mária igyekszik becsületesen, egyszerű eszközökkel megoldani a feladatát. Funkciója azonban túlságosan is egyoldalú ahhoz, hogy sokrétű alakítást nyújthasson. így is természetes és emberi, mozgása és hanghordozása belesimul a dráma hangulatába.

Vetró Margit üde és kedves a férjéért aggódó és boldogságát féltő fiatalasszony szerepében. Helyesen mutatja be azt a lelki fejlődést, amint a félrevezetett és férje akaratát keresztező feleség felnő férje mellé s kész érte egyéni boldogsága árán is cselekedni.

A SOdrÓ, jói felépített

előadás a rendező, Dohai Vilmos munkáját dicséri. Bár a darab Indításánál a szereplők indokolatlan ki-be járkáltatá- sánál — akár a szöveg rovására húzással, vagy módosítással is — élénkíthette volna az ütemet s nem ártott volna a szerelmi jelenitek harsányságát sem tompítania. Mindez azonban mit sem von le munkája összértékéből;

Mindent egybevetve értékes

mai dráma sikerének és igényes művészi tolmácsolásának lehetnek tanúi a Kötéltánc nézői)

MppensZky István.

hTrck

— MA SZŐLÉSZETI és borászati bemutató lesz a Pé esi Szőlészeti Kutatóintézet

elegén. A meghívottak megismerkednek a szőlészeti kutatóintézet kutatóinak munkájával és az elért eredményekkel, majd a borkezelésből kapnak ízelítőt.

— A BEREMENI Dózsa Tér. melőszövetkezetben csütörtökön megkezdték kosztromai ondókkal a tehenek mesterséges megtermékenyítését. Egyelőre száz tehenet termékenyítettek meg kosztromai ondóval. A kísérlettől jó eredményeket várnak.

— A NAGYHARSANYl

Tágvári Endre Termelőszövetkezet javában veti az őszi *rpát. A tsz vasárnapra befejezi az őszi árpa vetését és hét főn megkezdi a búza vetését is.

— IDEGEN termelői igazolvánnyal árusított a piacon özv. Horváth Györgyné kökényt lakos, ezért a szabálysértésért 100 forint pénzbírságot kellett fizetnie.

— KÉT TAGBÓL ÁLLÓ csehszlovák pedagógusküldöttrég érkezik Pécsre október 3- án. A cseh ifjúsági vezetők tanulmányozzák a város és a megye úttörő életét, közelebbről a pécsi Uttörőház munkáját.

— A BÖLYI Kossuth Termelőszövetkezet szeptember 26-án ünnepelte megalakulásának tizedik évfordulóját. A kiváló termelőszövetkezet tagsága a jubileum alkalmából kultúrműsorral egybekötött ünnepséget rendezett

Gyermekeinket

a munka szeretettre kelt nevelni!

iVyt/f levél egy tanítónőhöz

KEDVES TANITO NÉNI!

Z' 1 lyan szerencsés, vagy szerencsétlen voltam, hogy

” szeptember 22-én együtt utaztunk Szentlőrinctől Szigetvár felé a reggeli, nagykanizsai személyvonattal. Eközben végighallgattam az ön és társnője fejtegetéseit a politechnikai oktatás keretében végzett, hagymaültetésről, aratásról, burgonyaszedésről, stb. Arról nem beszélek, hogy milyen benyomást tett reánk az, hogy mindezekről — saját bevallása szerint — fogalma sem volt, de az a hang, ahogy a fizikai munkáról nyilatkozott, kötelességemmé teszi, hogy néhány felvilágosító szóval forduljanak Önhöz, Kedves Kartársnő!

A szocializmus építésének korában, a felszabadulás után 15 évvel már mindenkinek illik tudni, hogy a munka becsület és dicsőség dolga és hogy nincsen piszkos és alacsonyrendű munka és főképp, nincsen lebecsülhető munka. Hiába alkotunk bármit, bármily nagyszerűt papíron, vagy elméletben, semmit sem ér, ha a teremtő munkáskéz azt meg nem valósítja. Azt, hogy élünk és egyre jobban élünk, azt a teremtő munkás- és paraszt-kezek teszik lehetővé. Jól értsük meg egymást. Nem a szellemi munkát akarom lebecsülni, mert a munkáskezeknek szüksége van azok alkotásaira, hogy gyorsan fejlődhessenek, de lebecsülni a kétkezi munkát és ezen k eresztül a munkásokat — bűn.

A politechnikai oktatás egyik igen fontos életbevágó feladata, hogy már gyermekkorban tanuljuk megbecsülni a munkát és ezen keresztül a munkásokat, vagyis egész társadalmunkat, melyben minden jog forrása a becsületesen végzett munka, legyen az bármilyen természetű. Jegyezze meg Kedves Kartársnö: A mi társadalmunkban mindenki annyit ér, amennyire becsületes munkáját látja el és önnek, mint pedagógusnak, erre kell nevelnie a mi gyermekeinket, ha erre képtelen, nem szabad tovább gyermekeink nevelésével foglalkoznia. Az ön jelenlegi szempontja szerint csak munkakerülő jampeceket és huligánokat nevelhet, pedig mi gyermekeinkből becsületes munkás embereket akarunk nevelni. Ezt még önnek is tudomásul kell venni.

Végül a társaságukban lévő fiatal egyenruhás elvtárshoz volna néhány szavam. Fiatal kora ellenére magas rangot viselt, melyet népünk, a dolgozó nép adott neki, azzal a céllal, hogy a hozzá beosztott fiatalokat a munka és a munkások szereiére nevelje. Nem lett volna szabad megjegyzés nélkül elhallgatnia ezeket a megjegyzéseket, még akkor sem, ha azt udvariasságból tette, még kevésbé volt helyes, hogy ehhez még bolongatott is. Meg kellett volna neki védenie azokat a munkásokat, akik lehetővé tették, hogy ilyen fiatal korban ezt a rangot és munkakört elérhesse.

Ennyit szerettem volna hozzáfűzni megnyilatkozásaihoz, kedves ismeretlen tanító néni és ha ezzel jövőbeni munkájának megfelelőbb elvégzéséhez hozzá tudtam segíteni, észrevételem már nem volt hiábavaló. Munkájának ily irányban való elvégzéséhez sok sikert kíván.

KELEMEN FERENC Pécs, Tompa M. u. 4. sz.

Paál László, Kutas József

Több mint kétmillió forintot fordítottak eddig községfejlesztésre a mohácsi járásban

A mohácsi járás a legutóbbi értékelés szerint harmadik helyen áll a járások közötti községfejlesztési tervteljesítésben. Az évi tervből eddig 2 millió 152 ezer 853 forintot használtak fel községfejlesztési célokra. A járás területén ez ideig 16

kilométer járdát építettek. Több községben, mint például Bólyban és Palotabozsokon 100 százalékon felül teljesítették a tervet. Borjádon 167 766 forintos költséggel törpevízművet létesítenek.

ANNA MAR NEM A REGI ?

Három héttel ezelőtt olvastam ezt a címet az Élet és Irodalomban. Sajnos kérdőjel nél küL De csak most, néhány nappal ezelőtt szereztem tudomást a tartalmáról is, még hozzá a címszereplő révén. Nem tudtam akkor még, hogy a „Mi Annánkról“ van szó, Czukor Annusról, a komlói gyorsfalazó brigád egyik tagjáról, a híres Maximenkó mód szer boszorkányos ügyességű, egykori ifjú hőséről.

Irtunk mi is, hogyne irtunk volna annak idején Kovács Já nosról, Czukor Annáról és a többiekröl, országraszóló 2000 százalékos rekordteljesltmé- nyükről, Anna Kossuth-dijáról és c sikerek legnagyobbikáról.

amikor hazahozta Harkovból a mérnöki diplomát.

Akkor egy időre elhallgattunk. Nem azért, hogy kicsi- nyeltük talán Anna új beosztását, hiszen a friss mérnöki diploma még nem feltétlen jogcím arra, hogy azon minutaban gyárakat, erőmüveket, palotákat tervezzen, teremtsen az ember. Arról van inkább szó, hogy a mozgalmas nagy előzmények után egyelőre nem is vártunk újabb meglepő rekordokat Czukor Anna mérnöktől. Persze, tagadhatatlan, bennünket is meglepett, hogy a mérnöki diplomából csak a műszaki ellenőri beosztásig futotta, de úgy véltük, az orvosi diploma wtán sem kapnak mindjárt tanári katedrát, de még klinikai osztályt sem a kezdő orvosok.

Éppen ezért nem is vártunk Czukor Annától sem annyit, mint a már említett írás szerzője. Annyira nem, hogy az írás álból áradó aggodalmat is túlzottnak tartjuk. Anna, már nem a régi" — mondja a cím alatt több helyütt is. „— Azért nem a régi, mert a tanulatlan kőmüveslányból, ha nem is kiválóan, de jólképzett, tanult szakember, mérnök lett. Egyénisége kifejlődött, emberiessége kiteljesedett. De az évek során — s gondoljuk csak.meg, micsoda évek voltak ezek *-r> elveszített valamit.

Szeme tűzét, amellyel a kopár domboldalon is meglátta a hol nap házsorait". Később hozzáteszi következtetésképpen. „S ha Annának most az erejéből nem futja többre, az nem feltétlenül az ő gyengeségét jelenti. Hanem azt, hogy nem olyan a levegő körülötte, hiány zik abból az oxigén, ami nélkül semmifajta égés nincsen...“

Nahát ez indított arra, hogy felkeressem az új-mecsekaljai építésvezetőséget. Sarkallt az őszinte szándék, végére járni Anna rejtélyének és ha kell, kitárni az ablakot az áradó oxigénnek.

Tóth Flórián Gyözőné a régi Czukor Anna kedvességével fogadott. De nem Így a munka társai. Tímár István műszáki ellenőr, Árki Zoltán technikus. Fejér György mérnök, városépítési csoportvezető és a többiek. Miért szépítsem, amikor Fejér György azzal kezdte: „Az elvtárstól származik az a remekmű az Elet és Irodalomban? Tessék, mi vagyunk ama bizonyos levegő Anna körül, amiből hiányzik az oxigén...“ Mégsem volt indulatos. Sem 6, sem a többiek, pedig szaporán cseréltük a szót, mégsem hang zott védekezésnek, támadásnak még kevésbé.

— Munkásemberek vagyunk mi mindannyian, kérem, és ezt nem tudjuk elfelejteni ebben az új beosztásban sem. Igaz,

többen mondták már, hogy a

kivitelező munka az igazi, a kézzel fogható, amire azt „lehet mondani: „— Tessék itt van, ez az én müvem, én csináltam“ — miránk meg sokszor mondják, hogy a műszaki ellenőr és számkukac, de nem kell komolyan vermi. Mi is tudjuk, amit tudunk.

— Szép a mi munkánk és épp olyan felelősségteljes,

mint a kivitelezőké. Szép-e, munka-e, a tervezési irány megszabása, a tervezés állandó ellenőrzése és kooperálása a jövendő üzemeltetővel?

Vagy felelősséggel dönteni ah bán, hogy a tervező által elkészített tervek alkalmasak-e a kivitelezésre. Vagy ha azzal jön a kivitelező, hogy nincs anyaga, vagy nem jó minőségű, megint a műszaki ellenőré az intézkedés. Ki van-e hát téve közülünk bárki, akár egy fiatal mérnök is, hogy nem a tudása szive szerinti munkát végez? Ha mérnök az illető, akkor a mérnök nagyobb látókörével, tapasztalatával áll a dologhoz és pillanatig sem tétovázik, mert azzal csak a kivitelezőt késlelteti. Van itt levegő kérem és benne az oxigén, mindenki annyit szippant hat belőle, amennyit akar, amennyit képességei szerint el bír.

Anna tekintetét keresem. MH szól 6 ehhez. Szitu* faggat

nőm kell, azt mondja, ő mindent elmondott három héttel ezelőtt a pesti újságírónak és az mindent le is írt.

— Mégsem hittem volna, hogy ilyen következtetéseket von le abból, amit elmondtam neki. Én nem mondtam le arról, hogy valaha építést vezessek, de ez nem jelenti, hogy ez a beosztás nem felel meg nekem. Szeretem a munkám és — amint látják — a környezetemmel sincs semmi baj.

— És az a bizonyos tíz esztendővel ezelőtti tűz?

— Az az igazság, hogy akkor tizennyolc éves voltam, ma már huszonnyolc. Akkor leány voltam és ma már asz- szony, sőt anya. Ez pedig hamvasztja a tüzet.

Mégis, amikor a kisfiáról beszélgettünk, megváltozik, elevenebb lesz a szemefénye és azt mondja:

— Ha már annyit beszéltünk tervezésről, kivitelezésről, hát elárulom, még egy kis lányt is tervezünk. — És tiszta szívvel nevet hozzá.

Nem tudom hirtelenében, hogy Tóth Flórián Gyözőné komolytalankodik-e most velem, vagy a tíz év előtti Czukor Annus tervező jókedve lobbant fel. Nem tudom, embere válogatja. Én minden esetre jó jelnek tartom,

PÁLINKÁS