Dunántúli Napló, 1959. október (16. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-02 / 231. szám

»59. OKTOBER 2. NAPLÓ 3 Sikerrel bistat as Istrán-aknai fémtámbistosítási kísérlet Augusztus végén a szabolcsi István-afcna IV. szintjén a mintegy 110 méter hosszú né­gyes telepi frontfejtésben a pécsi bányák történetében először kísérleteket kezdtek a fém tárnokkal történő biztosí­tóssal. A frontfejtésben mint­egy 75—80 méter hosszúság­ban Becorit típusú fémtómo- kat állítottak fel, fa helyett fémsüveget alkalmaztak. A fémtámokat három sorban és egymástól 70 cm távolságra helyezték el. Ennek megfele­lően a művelési módon is vál­toztattak. A szabványos fejtési Pásztaművelés helyett, a fejtési homlokot frontálisan viszik előre. A kitermelt szén mun­kahelyről történő elszállítását enyhébb dőlésű helyeken rá- zócsúzdákkal oldották meg. — Milyen eredményekkel jártak az eddigi kísérletek? — kérdezte munkatársunk a Pécsi Szénbányászati Tröszt műszaki osztályának illeté­keseitől. — Bár a kísérletek még bem fejeződtek be, az eddigi tapasztalatokból több problé­mára már választ kaptunk. Az eddigi művelés bebizonyította, hogy a fém tárnok minden >lyan fejtésben, ahol a szén­telep vastagsága 1,50—1,80 méter és dőlése nem nagyobb 20—25 foknál, biztonságosan alkalmazhatók. Bebizonyoso­dott az is, hogy ott, ahol fém- támok vannak, nincs szükség más biztosítási módra, nyu­godtan el lehet hagyni a pillé­reket. így a fejtésben nincs is máshelyütt pillér, mint a fej­tés egyharmad részénél lévő kőbeágyazás két oldalán. Az eddieiek során a hátfejtés vi­selkedése is nagyon biztató Volt. Az omlasztás a törőélnél tökéletes felszakadást mutat s Így a vastámokra csak a köz­vetlen fedü súlya nehezedik. — Még egy igen kedvező je­lenséget tapasztaltunk. A bá­nyaművelés gyakorlata eddig azt mutatta, hogy az omlasztá- so6 fejtésekben általában 16— Iá méter után szakad fel a magasfeíkü. A kísérletek szín- he’yéii! szolgáló négyes telepi frontfejtés hátfejtésében a ma­gas f°dű ben lévő homokkő azonson már a 12. méterben fe'v/^ad. Ez nagyon örvende­tes do’og és ugyancsak azt bi­zonyítja, hogy a fémtámok használata, az omlasztósos mű­velés a pécsi bányákban is sikerrel biztat. — Az említetteken kívül mutatkozott más előnye is a fémtám-biztosításnah? — Már az eddigi eredmé- nvekből is megállapítható, — ’ • , i még teljesítménymérést * u végeztünk — hogy a fej­tési csapat dolgozóinak napi átlagos fejteljesítménye eléri a 4—5 csille szenet. Ez elég szép teljesítménynek számít. A fém tárnok használata ezen kívül jelentős faanyag megtakarítás­sal is jár majd. Az eddigi fa­anyagmegtakarítás a korábban felhasznált faanyagnak mint­egy 50 százalékát teszi ki. De jelentős tényező az is, hogy a fejtésben dolgozó bányászok­nak faadással csak minimális időt kell eltöltendők, mivel a biztosításhoz szükséges anyag — vagyis a fémtám — a hely­színen van. — A bányászoknak mi a véleményük erről az új biz­tosítási módról? — Bányászaink elég rövid idő alatt megszerették a fém­támokat és a fémsüvegeket. Ezt bizonyítja, hogy már töb­ben kérték az üzem vezetőit, tegye lehetővé számukra, hogy a fémtámos fejtésben dolgoz­hassanak. De az új biztosítási mód iránti érdeklődés más fór mában is megnyilvánult. Ki­találták például már a módját annak, hogyan lehet a fémsü­vegeket a lehető legjobban megrögzátend. Erre a célra megfelelő faékeket készítettek. Véleményünk szerint most, hogy a kezdeti nehézségeken már túljutottak és a fémtámok használatát is megszokták, szá­míthatunk arra, hogy a fejtési sebesség is lényegesen meggyor sül. Ehhez azonban az is szük­séges, hogy István-akna veze­tői biztosítsák a fejtési szállí­tó és légvágat előrehaladási sebességének gyorsabb ütemét, mert a kivezető vágatok elma radása korlátozza a front elő­rehaladását; — összefoglalva tehát el­mondhatjuk, hogy az elmúlt egy hőnap alatt végzett kísér­let bebizonyította: a pécsi bá­nyákban is van jövője a fém­támos biztosításnak s hogy a biztosításnak ez a módja gaz­daságosabb a réginél. Éppen ezért kísérleteket kell végez­nünk más széntelepekben is. Terveink szerint a jövő észtén dobén újabb ezer fémtám és fémsüveg érkezik trösztünk­höz és ezzel lehetővé válik újabb két fejtés fémtámmal történő biztosítása; 380 vagon zöldségárot tárol télre a MEK A lakossás; is segítsen a raktárhiány enyhítésében ! Bő volt a zöldség­termes íz idén, de vajon a télen is érezni lehet-e majd ezt a bőséget a zöldségüzletek­ben? Ez a kérdés foglalkoztat ma jónéhány vásárlót, de ez a kérdés foglalkoztatja a szak­embereket is. Kétségtelen, hogy Pécs és Komló zöldség­ellátása komoly és felelősség- teljes feladatot ró a Szövetke­zetek Baranya megyei Értéke­sítő Központjára, amelynek a felettes szervek a SZÖVÉRT összesen 200 vagon zöldség­áru tárolását írta elő. Ez nem elég, mert mint az 1959. év há­rom negyedéve bizonyítja en­nél jóval több zöldségáru tá­rolására van szükség. A me­gyei felvásárlási központ 380 vagon zöldségáru tárolását látja szükségesnek. Ennyit kellene tárolni, de hol? Erre a kérdésre a legnehezebb meg­adni a választ. A központnak a következő karbantartott és tárolásra megfelelő raktárak állnak a rendelkezésére: 96 va­gon tárolótér burgonyának, 24 Csaknem 4 millió forint — patronálásból A* iskolák és óvodák társa­dalmi segítését szolgáló ver­senymozgalom jelentős ered­ményeket ért el megyénkben az 1958—59-es iskolai évad­ban. Az erről szóló értékelés elkészült Az értékelés többek között örvendetes tényként állapítja meg, hogy különösen ott jók az eredmények, ahol a patronálók üzemek; állami gazdaságok, termelőszövetkeze­tek voltak. Főleg a gyakorlati foglalkozás, a politechnika ta­nításának tárgyi feltételeihez nyújtottak jelentős segítséget. (Komló, Mohács, Hidas, Sziget­vár, Dunaszekcső, Villány stb.). Ez azt jelenti, hogy az üzemek, állami gazdaságok, tsz-ek vezetői felismerték az oktatás reformjának szüksé­gességét, a tanulás és a gya­korlati munka összekapcsolá­sának jelentőségét. Jelentős segítséget nyújtottak a szülői munkaközösségek, a lakosság is, különösen ott, ahol új isko­la épült. A patonálásban kiemelke­dő eredményt ért el a mohá­csi Szabadság-pusztai iskola, összeesküvővel lepleztek .e Kukéban H a v a n a (Reuter). Kedden Kubában államellesnes össze­esküvés vádjával 22 volt kato­natisztet tartóztattak le. Az összeesküvők az Egyesült Ál­lamokban és a Dominikai Köz társaságban élő emigráns tá­bornokoktól kapták utasításai­kat. ahol az állami gazdaság az is­kola követelményeinek meg­felelő épületet alakított át is­kolának. A két tanteremmel, napközi szobával, mellékhelyi­ségekkel ellátott épület jutta­tásának értéke mintegy 480 ezer forint. Drávasztárán is jelentős volt a társadalmi se­gítség mértéke. A községi ta­nács jól szervezte meg a köz­ség lakosságát társadalmi munkára; a régi iskola épület lebontására, az új épület kör­nyékének rendbehozására. Pécsváradon egy új foglalko­zási termet létesítettek főleg társadalmi munkában, játéko­kat, felszerelést szereztek be. Komlón a gesztenyééi óvodánál társadalmi munkával készült el az új játszótér, körhinta, ho­mokozó. A patronálási mozgalom az 1958—59-es iskolaévben mint­egy 4 millió forint értéket je­lentett az iskoláknak, óvodák­nak. klasszikus és mai, kínai Írók művei OKTÓBER 1-6-ifl Mao ce-tunq ai vers« Iffttv. 30 50 c«o a A VÖRÖ8 . SZOBA AT.MA I—II 62.— '*iví«r»nifm<s»ib«n «8.— t-*» ser fekete M *e fehAr U kötve 9.— N CMa: AZ ÖRÖK «LET TORNYA kötve II,—* Ro Ssung-Unf: F0RC8W - HISTÓRIÁK JúbArkfttíefcen 28.— c*AeBvi«em kötésben 18 — ÍRNEPaiotA 18.— e* OUmt könyve*- ét az flzeml könyv* I ••’«eV * l __ va gon pedig vegyes zöldségfé­lének. A központ tehát 120 vagon tárolótérrel rendelkezik, a földművesszövetkezetek negyven vagon tárolását vál­lalták magukra. Ez összesen 160 vagon. Ebből világosan ki­tűnik, hogy 220 vagon zöldség­félének nincs tárolótere. A központ ugyan felvette a kapcsolatot a városi tanács il­letékes szerveivel és kaptak is 18 vagon áru befogadására pinceteret, de amikor a pincé­ket felülvizsgálták, kiderült, hogy szellőzés hiánya és más okok miatt a felajánlott pincék tárolásra nem alkalmasak. A tárolást nehezíti az is, hogy idén a kaposvári hűtőházban almát nem tárolhat a megyei központ. A tavaly használt szá­raz tárolót kell kihasználni is­mét, ahol tudvalévő, a múlt évben is igen nagy volt a romlás. A Szövetkezetek Ba­ranya megyei Értékesítő Köz­pontja nemrég értesítést ka­pott a SZÖVÉRT központtól, hogy három héten belül 140 vagon almát kell fogadnia. 140 vagonnal, amikor a jelenlegi tárolótér mellett mindössze 20 vagon alma fogadását tudják biztosítani. A központ a tárolásra már felkészült: a burgonyapincéket és a hagymatárolókat teljes egészében rendbehozták: fris­sen fertőtlenítették és a hagy­ma és a burgonya tárolását megkezdték. Szeptember 30-ig mintegy 40 vagon burgonyát és 5 vagon vöröshagymát tárol­tak. Az egyéb zöldségfélék tá­rolását is hamarosan megkez­Gazdag volt . és sajnos nagyon szűk a raktár tér. Hogyan lehetne ezt a szűk raktárteret bővíteni? Többféle módom. Az értékesítő központ már korábban kiadott egy fel­hívást az üzemi bizottságok­nak, a boltoknak, hogy segít­senek a tárolási probléma meg oldásálban, vagyis szervezzék meg: a vásárlóik is segítsenek a tárolásban, mégpedig úgy, hogy jegyezzenek elő bizonyos mennyiségű — ötven kilót le­galább — burgonyát és vörös­hagymát, amit aztán a kért időpontban leszállítanak a vá- ■sárlóknak. Ezzel be akarják vonni a vásárlókat is a tároló­A sároki csoda Hatvanhét ház és ► 680 hold föld. Ennyi ", az egész község. Hát ebben a falu­dban esett meg a sá- *roki csoda. Ne olyan csodára gondoljunk, l amelyet a vénasszo­nyok élénk fantáziá­ja talált ki. Nem könnyezett a Mária kép, nem jelent meg t Gábor arkangyal va­lakinek az álmában. 3 Ez a csoda a „Mun- 1 kásőr“-ben történt meg. így hívják a fa- ílu termelőszövetkeze­tét. Mi tagadás, néhány módosabb sárokinak 3 fitymálásra állt a szá- 3 ja, amikor a Munkás­► őr megszületett. Volt aki ki is mondta: ► „Mit akarnak ezek a ►rongyosok?*’ S kárör­► vendve jósolgatták a 3 bukását. Biztosak voi ; tak ebben, hiszen ... : 11 a Munkásőr 18 3 tagja — írd és mondd 3— összesen 20 hold ► fö'det és egy darálót "hozott a szövetkezet­be. Nem tévedés: ► csak ennyit, mert két ►juttatott gazda kivé­telével, mind a 18 tag nincstelen volt Igaz, kaptak « ta­kácstól 240 hold tar- 3 talékföddet, déhát mit ér a föld állatok nél- kül. Mert a nincste­lenek egyetlen egy lovat vagy tehenet jsem tudtak a Munkás őr istállójába állíta­ni Olyan szegény volt ez a tsz a megalaku­lásnál, mint a temp­lom egere és egy hó­nap múlva már — márciusban — 20 fo­rint előleget fizetett ki munkaegységen­ként. És azóta is ki­fizet minden hónap­ban húszat. (Egy fér­fi tsz-tag 6—700 fo­rint havi előleget kap). Egyedül az au­gusztusival maradtak el, de amire ez a cikk napvilágot lát, talán már az is a ta­gok zsebében lesz a szeptemberivel együtt Van miből pénzelni Nemcsak az őszi ár­pa, cukorrépa és ken dér termett jól, egyre többet hoznak majd a „konyhára“ az ál­latok is. A megalakulás ide­ién egyetlen egy ser­tésük sem volt Ma 132 van. (Időközben 32-re nőtt a Munkás­őr tagsága, de még így is négy sertés jut egy tagra!) Többnyi­re rövid orrú és hosz szú törzsű, fehér és berkshirei fajták, vagy negyvenet már decemberben átadnak az áUatforgaílminak, hízott állapotban. A legszebbekből temyész anyag lesz — jövőre legalább 150 saját el- 'etésű sertést akar­nak hizlalni. A híztól dát már megépítették — hulladékanyagból. Ma 16 tehén és 3 borjú kérődzik a tsz istállóiban. Törzs­könyvezett, kifogásta lan állatok (a sásdi járásban vették), dia- da’menetnek is beil­lett a megérkezésük. A falu középparaszt­jai egymás után nyi- togatták az istálló aj­taját és elismerő pil­lantásokkal mustrál- gatták a szépvonalú állatokat Búcsú járó- hely lett az istállóból. A tsz-tagok azóta kétszeresen vigyáz­nak a Munkásőr jó­hírére. Az iroda ki­vételével (ott még el­kelne a meszelő), péi dás rend uralkodik a szövetkezetben. A tsz 5 szekerét kato­nás sorrendbe állít­ják az udvaron (jel- zőárkocskát húztak s kerekek elé), a lóis­tállóban minden fo­ga tos lelakatolt láda- rekeszből méri ked­venc lovainak az ab­rakot; „A semmiből nem lehet semmi". Az ol­vasó bizonyára arra gondol, hogy a Mun­kásőr az állam pén­zéből nőtt ekkorára s megszámlálhatatla­nul sok a tartozása a bankban. íme az igazság: induláskor felvettek több mint 100 000 forintot. Ebből vásároltak 9 lovat, lószerszámot, vetőgé­pet. 4 szekeret, mala­cokat és más egye­bet. — s a pénzt a tér mények jövedelméből vissza is fizették. Ma tér problémájának a megoldá­sába. Ez nagyon helyes elgon­dolás, hisz minden lakásban van egy-egy olyan hely, ahol kisebb mennyiségű burgonyát, vöröshagymát lehet tárolni. Ez nem esik nehezére a vásárló­nak és mégis nagy terhet vesz le ezzel a zöldségellátás bizto­sításával megbízott szervek válláról. A másik ilyen megoldható kérdés az, hogy a közétkezte­téssel foglalkozó vállalatok: az üzemi vendéglátó vállalat, a vendéglátó vállalat, de még a kórházak, klinikák is hasz­nálják ki tárolóhelyeiket, se­gítsenek a bőséges termés el­raktározásában. Ha ők is fel­kutatnak tárolótereket a saját területükön és ott tárolnak is, akkor lényegesen megkönnyí­tik majd a téli zöldségellátást. A Szövetkezetek Baranya megyei Értékesítő Központjá­nak van ezen kívül más eleon dolása is. Ha Pécsett, az Olaj­gyár pincéjét megkapná, ott 30 vagon burgonyát tudna tá­rolni. Ugyancsak segítene a tárolás megoldásában az is, ha a „Golgotán" úgy mint az el­múlt évben ismét kapna az ott lévő ba rákokból 30 vagon tá­rolóteret Tény asy hogy megkez­dődött a bőséges zöldségter­més betakarítása, a legtöbb zöldségfélénél már be is feje­ződött és még mindig nem meg nyugtató a tárolótér biztosítá­sa. Alaposan körül kell néz­nünk mindannyiunknak: a me gye vezetőinek, a közétkezte­téssel foglalkozó vállalatok ve­zetőinek, a Szövetkezetek Ba­ranya megyei Értékesítő Köz­pontja vezetőinek, de maguk­nak a vásárlóknak is, hol van olyan szabad tárolótér, ahol tárolni is lehet Ez nemcsak a megye vezetőinek érdeke, de érdeke a vásárlóknak is — ha minden vásárló csak ötven ld 16 burgonyát is tárol, az is so­kat segít — mert a bőséges zöldségtermésből csak így tud­juk a télen is megvalósítani a bőséges zöldségellátást. teljesítenek. A Kilián-próba előiskolája a KlSZ-tagságnak. A KISZ-tagok is segítenek a próbázóknak a felkészülésben. — Egyik kiszistánk, Kiss László vállalta, a próbázó cso­port vezetését. Rendszeresen, hetenként két este tart részük­re előadást. Gondoskodik a KlSZ-szerve- zet arról is, hogy tagjai ne maradjanak el a politikai fej­lődésben. — Minden szerdán politikai és sajtótájékoztatót tartunk — magyarázza a KISZ-titkár. — Csütörtökön gyakorlati nap van és előtte nem kell úgy készülni, mint máskor. Ezért választottuk ezt a napot. Legfontosabb feladata a KISZ-szervezetnek a tanulmá­nyi eredmények javítását elő­segíteni. Nemcsak a kiszistá- két, hanem minden tanulóét. Ezért bízták meg a kultúrfele- lőst a tanulmányi eredmények állandó figyelemmel tartásá­val. Taggyűléseiken beszámol­tatják erről és ha valamelyik diáknál hanyatlást tapasztal­nak, egy KISZ-tag foglalko­zik vele. Ezt tekintik egyik módnak az eredmények eléré­sénél. Ez csak egy kis része a KISZ-munkájának, ennél még sokkal többet tesznek a kiszív­ták. Még felsorolni is sok len­ne csak azt, amit előre tervez­nek. Klubestek, kirándulás, irodalmi műsorok... hogy csak egy kettőt említsünk, de a. legfontosa,bb feladatnak mégis a tanulmányi eredmé­nyek állandó javítását tekin­tik. Így válhatnak kiváló szak­emberekké a Mezőgazdasági Technikum diákjáé, Dolgoznak, tanulnak a Szentlőrinci Mezőgazdasági Technikum kiszistái Az iskolától jó három kilo- I méterre dolgoznak a Szentlő­rinci Mezőgazdasági Techni­kum növendékei. Répát szed­nek. Még a tanítás nem kez­dődött meg, csak a gyakorlati foglalkozást tartják. Vass Já­nos, az iskola KlSZ-szervezeté- nek titkára is ott görnyed a többiekkel a répaföldön. — Igyekeznünk kell, ha rádiót akarunk venni abból a pénzből, amit a répaszedésért kapunk — mondja. Nem a KISZ-szervezet, hanem az egész iskola részére — teszi hozzá. Van ugyan rádiójuk, de ki akarják cserélni egy nagyobb­ra. A gyakorlati foglalkozás kitűnő alkalomnak kínálkozott a pénzszerzésre. A kiszisták még ezen kívül is vállaltak munkát, de azt már nem pénzért. A közeli Úttörő Ter­melőszövetkezettel egyeztek meg. Társadalmi munkával se­gítenek a tsz-nek a kukorica­törésben. — Minden KISZ-tag és Ki- lián-próbás ott lesz azon a va­sárnapon, amikor a kukorica- szedés elkezdődik — mondja Vass János. — Ezzel a tsz-nek is segítünk és mi is tanulunk. Nemcsak ez az egyetlen munka, amit vállaltak a kiszis­ták. A tanáccsal megbeszélték, hogy a község fásításában se­gédkeznek ét 100—120 méter hosszúságban járdát is építe­nek. Különösen a Kilián-pró- bások vesznek részt szívesen a munkáéiban, hiszen a próba­feltételek között szerepel a társadalmi munka is. Csak úgy lehetnek KISZ-tagok, ha november végén sikeresen vizsgáznak és mimden feltételt mindössze 180 000 fo- 3 rint később felvett 3 pénzzel tartoznak az 3 államinak, ez is olyan 3 középlejáratú hitel,3 aminek a visszafizeté 3 sét csak négy év múl- « va kell megkezdeni. 3 A két kezük műn- - kájával olyan szór- - galommal, amelyet 3 minden kívülálló 3 megcsodál, teremtet-; ték elő a tsz vágyó-3 nát. Különösen Ko- 3 vács Miklós elvtárs, 3 a tsz elnöke bizonyult 3 fáradhatatlannak. 3 Hetvenkét forintot 3 éró munkaegységet 3 akartak osztani. Ké-3 sőbb meggondolták 3 magukat, megelégsze-3 nek az 50 forintos« értékkel. Nem azért, 3 mintha nem bimók a3 72 forintot kifizetni. 3 Bírná a szövetkezet 3 kasszája, s mégsem 3 fizetik ki. Hogy mi-3 ért nem? Arra számítanak, 3 hogy tavaszra Sárok 3 java, vagy talán az; egész falu bent lesz; a Munkásőrben. Azt 3 is tudják, hogy az új 3 tagok rendszerint ke-3 vés takarmányt hoz-3 nak magukkal. Ezért« a saját szükaégletü- 3 kön felül 250 mázsa 3 kukoricát, 100 mázsa 3 szénát és 250 köbmé- 3 tér silót tartalékol-3 nak a holnap szó-3 mára. Hát ez a eóroki 3 csoda története. <Ma«rar)

Next

/
Thumbnails
Contents