Dunántúli Napló, 1959. október (16. évfolyam, 230-256. szám)
1959-10-10 / 238. szám
2 NAPLÓ 1959. OKTÓBER 1«. Követésre A matrózok dala méltó példa A mohácsi járásban is nagy az őszi munka torlódása. Ennek ellenére mégis a legjobban megy a vetés. Három, termelő- szövetkezet: a bári, a sombere- ki és a görcsönydobokai termelőszövetkezet a kongresz- szusl versenyen belül versenyre hívta a járás termelőszövetkezeteit. A verseny fő célja az, hogy ki tud több olyan családtagot mozgósítani az őszi munkák gyors elvégzésére, akik eddig nem dolgoztak a közösben. A járási tanács mezőgazdasági osztálya nagyon helyesen felkarolta ezt a mozgalmat és magára vállalta, hogy tizenötnaponként értékeli, a verseny állását és az értékelést eljuttatja a termelő- szövetkezeteknek. ‘ Más módon Is segíti a termelőszövetkezetek munkáját a mezőgazdasági osztály. Nemrég felmérték mindenegyes termelőszövetkezetben az osztály dolgozói az őszi munka, a munkaerő és gépi ellátottság helyzetét és a tsz-ek vezetőivel közösen munkatervet készítettek erre az időszakra. Ahol úgy látták, hogy a termelőszövetkezet vezetősége egyedül nem képes' megbirkózni az összetorlódott feladatokkal oda az osztályról egy-egy szakembert jelöltek ki, hogy az a helyszínen segítsen a problémák megoldásában. A járási tanács mezőgazdasági osztálya megvizsgálta a termelőszövetkezetek gazdasági helyzetét is. Úgynevezett kis zárszámadásokat végeztek minden termelőszövetkezetben annak megállapítása érdekében: eléri-e év végére a termelőszövetkezet munkaegységenként azt az összeget, amit betervezett. A tapasztalatok azt mutatják: a termelőszövetkezetek egy részében meglesz a betervezett összeg más részében viszont arra van szükség, hogy újabb állatokat állítsanak be hizőba és más gazdasági intézkedéseket tegyenek annak érdekében, hogy a gazdasági évről naptári évre áttevő zárszámadásig elérjék azt a munkaegységértéket, amit eredetileg beterveztek. Időjárás jelen íés Várható időjárás szombat estig: felhősebb idő, néhány helyen, inkább csak az ország déli felében eső. Mérsékelt keleti szét Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet délen 5—0, északon 2—5 fok között. Északkeleten helyenként talajmenti fagy. Legmagasabb nappali hőmérséklet szombaton 13—16 fok között | NDK-film Kiél vörös matrózainak hősköltemé- nye ez a film. Igaz emberek harcát látjuk igaz ügyért, a békéért. 1917 őszének felelevenítésével kezdődik az alkotás. — Három éve tart már a háború, a szövetségesek gyűrűje bezárult Németország körül. A lakosság éhezik, a nyomor mind nagyobb s egyre többen kérdezik: kinek használ a háború? Sokan tudják már az igazságot: ez a gazdagok háborúja. Nagyon sokan megértették az oroszországi Auróra cirkáló ágyúinak üzenetét. És azok akik ezt a felismerést terjesztették, a kivezető utat is megmutatták: békét kötni Oroszországgal, ahonnan elűzték a cárt! S megkezdődik a matrózok szervezkedése, nem engedelmeskednek már parancsnokaik nak — matróztanácsot választanak. De nemcsak a matrózok szervezkednek, hanem a német szociáldemokraták is. A matrózok, a munkások ügye — ellen. A küzdelem nehéz és sokrétű. Sokan veszítik életüket, sokat félrevezetnek a demagóg szólamok. De mind többen és többen állnak a vörös zászlók alá, egyre többek szeméről tépi le a hályogot az árulás, új harcosok veszik át az elesettek kezéből a fegyvert Nemcsak egyszerű történelmi film „A matrózok dala.” Több, sokkal több ennél mind azok számára, akik helyesen tudják értékelni azt a nagy harcot, amelyet a kizsákmányoltak vívtak elnyomóik ellen, azt a nagy küzdelmet, amelyben a német munkások forradalmi pártja a Német Kommunista Párt megalakult. Történelmi időszakot fogtak össze ebben a filmben. Az alkotók ’ láthatóan arra törekedtek, hogy ezekből a hősi időkből minél többet mutassanak be. Ezt bizonyítja az is, hogy a film jóval hosszabb, mint a filmek átlaghosszúsága Oly bő anyag állt az alkotók rendelkezésére, hogy futotta volna akár kétrészes film elkészítésére is. Amit a film elsődleges érdemének tudhatunk be: az eszmei mondanivaló nagyszerűsége. A küzdelmen, a harcon keresztül annak a tudatosítása, hogy a munkások semmi körülmények között nem tehetnek engedményt az ellenségnek a kizsákmányolóiknak. A harcban a legkisebb megingás is végzetes lehet. Az eszmei mondanivaló azonban még ennél is jobban kidomborodik annak megmutatásában, hogy nagyon nehéz a küzdelem a tőke ellen akkor, ha a harc élén nem áll egységes párt, ha ezt a harcot nem szervezetten vívják. S még egy: ez a film tudatosítja a nézővel azt is, hogy nincs a világon még egy olyan erő, mint a proletárintemacio- naüzmus ereje. Kurt Maetzing és Günther Reisch a film rendezői különösen az emberi jellemek bemutatásában produkáltak maradandót. Az igaz ügyért következetesen kiálló és éleslátású matróz, az osztályának ügyét képviselő, de nem mindig a helyes utat választó matróz, az áruló szociáldemokrata vezető, a könyörtelen, fondorlatos ellenség tipikus alakjainak bemutatása kiválóan sikerült. A sikerben természetesen oroszlán részesek az egyes jellemeket megformáló színészek. A törekvés a hősi napok sokrétű bemutatására azonban azzal a negatívummal járt, — Általános iskolát szervezett a Baranya megyei Építőipari Vállalat szakszervezeti bizottsága. Az iskola VI— VII—VIII. osztályába a vállalat 40 dolgozója jelentkezett, — RÖVID IDŐN BELÜL felszerelik Mohácson a Ganz gyár által klészített emelődarut, mely a hajóik és uszályok kirakodását könnyíti meg. A daru alapozási munkáit már elkészítették a Mélyépítő Vállalat dolgozói. — A SVÁJCI piacon nemrég újtipusú karórák, jelentek meg, amelyek a levegő páratartalma alapján, előre jelzik az időjárást, hogy a film egysége sokszor megtörik. Egy-két kevésbé lényeges jelenet elhagyása a film egysége szempontjából sokat jelentett volna. A rendezők érdemének tudható be egy két szép gondolatnak a film nyelvére való átültetése. Ilyen például, amikor az egyik forradalmár matrózt kivégzik s ugyanezekben a pillanatokban felesége gyermeket szül. A munkásosztályt nem lehet elpusztítani — mondja ez a jelenet. A mondanivaló nagyszerű, a megjelenítési módja azonban a naturalizmusba torkollik: túl hosszan mutatják be az asszony vajúdását. A matrózok dala című film lényegében valóra váltotta feladatát: emléket állítani a német munkásosztály harcainak hősi napjairól. Az NDK 10 éves fennállásának alkalmából készült ez a film bemutatásra. A matrózok dala a német filmgyártásnak a nagy ünnephez méltó alkotása. (—ray) A LOTTŐ NYERŐSZÁMAI: A lottó 41. játékheti nyerőszámait pénteken Fehérgyarmaton sorsolta a Sportfogadási és Lottó Igazgatóság. Erre a hétre 3,425 828 szelvényt küldtek be a fogadók, s így egy- egy nyerőosztályra 1,284 685 forint jut. A kisorsolt nyerőszámok a következők: 4, 16, 33, 49, 84. — MŰVEZETŐI tanfolyamot szervezett a BM Építőipari Vál lalat, melyre 14 fő jelentkezett, akikj a 8 hónapos tanfolyam elvégzése után művezetői képesítést nyernek. m H3KKIIE Hivatása: TRAKTOROS M íg a tsz-tagofc a tábla szélén szalonxiáznak, idősebb Rácz Béla a vontató gumikerekét pumpálja, hogy azzal se kelljen munka közben rabolni a drága perceket Aztán egy mély lélegzetvétel, de- rékegyenesítés — reggel öt óta az első, — gyors mozdulat a gázkarral, és az elcsendesülő gép mellett lassan megindul a beszélgetés. — Mióta traktor«? — Kilenc éve. — Hosszú idő az egy ilyen rázós masinán?! — Hosszú — hagyja rá mosolyogva Rácz Béla. Majd, mint aki csak most eszmél rá, mit is mondott, hozzá teszi: — Tizenöt éves koromban ültem először traktoron — meg szöktem az Iskolából, — van már annak huszonhat esztendeje is. De még soha nem jutott eszembe, hogy ráz. — Biztos azért, mert szereti a szakmáját? — Szeretem. — Csak így egyszerűen mondja és mosolyog is hozzá. Egyébként !s folyton mosolyog. S ha az ember nem tudná, hogy a tsz-ben és a környéken már szinte legendák járnak róla, hogy az emberek versenyeznek munkájáért, el sem hinné, hogy ez a borost ásarcú, zömök, folyton mosolygó ember a megye egyik legjobb traktorosa. Pontosan amiatt a félszeg mosoly miatt nem hinné az ember, ami mögé mindent elrejt. Pedig Rácz Bélának nincs mit rejtegetnie. A nagyharsányi tsz agronómusa azt mondja róla: — Három éve dolgozik nálunk, de nagyon rosszul járnánk, ha egy szép napon elmenne. Tavasszal új Zetort vettünk és hívtuk, lépjen be a tsz-be. De a gépállomás ragaszkodott hozzá. Hiába nekik sincs még egy Rácz Bélájuk. Pedig volt. Hosszú ideig két Rácz Béla dolgozott a villányi gépállomáson, apa és fia. Az ifjabb Rácz is tizenöt éves korában ült először traktorra és nemsokára versenyre kelt apjával. Az apa erről parányi büszkeséggel beszél: — Együtt dolgoztunk még a tavasszal is, itt a tsz-ben. Nagyon kellett Iparkodnom, mert a gyerek folyton a sarkamban volt. ö 390 .normálholdat teljesített a tavaszi idényben, én alig többet; 440-et. Most azonban szaktanfolyamra megy, aztán dömperes lesz a kőbányánál. A ktoobb még Pécsett gimnazista, így hát egyikük sem lesz traktoros. Hja, a fiatalok! A nagyharsányi tsz-ben Rácz Bélán kívül négy fiatal traktoros dolgozik. Gyakran el romlik a gépük, olyankor futnak Béla bácsihoz, mert ha az ott van, szerelőt sem kell hívni, csak hozzányúl a géphez és az már indiul is. Persze ilyenkor Béla bácsi elmarad a saját munkájával, de azért mindig szó nélkül segít. Néha mondja csak a fiataloknak: „Hiba, hiba.;; Az a legnagyobb hiba, hogy nincs szívetek a géphez“. És a fiatalok tisztelik az öreg traktorost, de egyáltalán nem megy a fejükbe, miért kell a szakmáért annyira rajongani. Mert igaz, hogy Béla bácsi sokat keres, háromszor, négyszer annyit, mint ők. Az aratásban példáid egy hónapra 4000 forintot kapott és ősszel is megkeresi havonta a két és fél, háromezret. De ha nem bajlódna annyit a fiatalokkal (azelőtt a fiával, mo6t meg velük), még többet is kereshetne. Miért esi nálja hát? Nem találják ki, hogy míg nekik a traktorosság csak foglalkozásuk, addig Rácz Bélának hivatása. És ez nagy különbség, ő maga talán még I ki sem mondta így ezt a szót; hivatásom, mégis mikor szakmájáról beszél, az embernek szinte kedve támad a traktorossághoz. — Meddig csinálja még? — kérdezzük tőle. — Amig csak bírom — feleli. — Ha majd nem bírom tovább a traktoron, elmegyek szerelőnek. Már többször is hívtak, de nem mentem. Különben, nem vagyok még öreg, ha kell, bármikor megduplázom még az évi tervemet. És valóban tavasszal, mikor kiszámították az évi tervét, (600 normálhold) Rácz Béla még 500 normálholdat vállalt hozzá, a pártkongresszus tiszteletére. Október elejéig ebből már 950 normálholdat teljesített. H ányszor akarták már Rácz Bélát „kiemelni“? Maga se tudja, ö azonban a körmö- sön maradt. Ha könnyebb mun ka van gumikerekeket rak a G—33-ösre, ha szántás van, körmöket, és nem veszi észre, hogy a traktor ráz, mert a traktor a legkezesebb munkaeszköz, ha szeretik és jól bánnak vele K-a* 'Drétf a oarjy liatty aqLárp? Pécs városának egyik forgalmas helyén áll ez a tábla. Hirdeti ország-világnak, hogy az Országos Műemléki Felügyelőség pécsi művezetősége itt és itt találtatik. A tábla előtt kerítés, melyet szerencsésen megtámogatott a vadul burjánzó gaz, különben lábunk elé esne. A tábla mögött csupa „műemlék"! Kukaedények, vasdobozok, szemét és limlom. A tábla gazdái nyilván tréfából állítják, hogy Pécsett a Kuka-edényék, a limlom és a szemét már a múlté. Itt vannak eltemetve utolsó darabjai, hogy emléküket megőrizhessük. Vagy talán nem tréfának szánták7 Akkor viszont másra sem gondolhatunk, csak gondatlanságra, hanyagságra. Ideje lenne ezt a műemlékeket, de magát a műemléki felügyelőséget is kicsúfoló táblát mielőbb eltávolítani, vagy neta- lántán környezetét rendbehozni, — ts — Háziasszonyok klubja alakult Komlón Október 2-án a Május 1. művelődési ház új műszaki klubtermében gyűlték össze a komlói asszonyok, KlSZ-fiata- lok, hogy résztvegyenek a meg nyitó előadáson. A komlói városi nőtamács elnökségének határozata szerint ugyanis Kom ión megalakult a háziasszonyok klubja. Háztartási, gyermeknevelési és egészségügyi problémáikat vitatnak meg kötetlen beszélgetés formájában. Az ilyen megbeszélésen mindig ré8etvesz egy-egy „szakember", egy előadó, aki feleletet ad a vitás kérdésekre. A megnyitó előadáson Tóth Ferenc zenetanár a zenéről és irodalomról tartott előadást; Művészi fáragású csillárjával, vitrinjei i kaposvári agyagiparosok saját építésű kandallójával, mezőkövesdi és matyó babáival, tündértarka szőtteseivel inkább népművészeti kiállításhoz hasonlatos, pedig csak Népművészeti és Házi- ipari Bolt a neve. Elhalt öreg mesterek, fafaragók, fazekasok, arcképei hunyorognak a vitrinekben, a polcokon, glédázó agyagkulacsokra, bokájokra, kun-poharakra, fa-szenlencékre, ahonnan a füles butellák, a kackiás Miska kancsók viisza- kacsintanak: — Imhol vagyunk, jó öreg Gerencsér Sebestyén, lát-e bennünket Antó bátyánk, idős Kapoli Antal. Nem veszett ám el Antó bácsi faragó bicskája, nem hült ki még Gerencsér Sebestyén égető kemencéje. A hetven felé ballagó „ifjú" Kapoli Antalnak csak úgy, mint Gerencsér Se- bestyénnek tanítványai, utódai élnek és alkotnak nemcsak Baranyában, de mindenütt, ahol a holt fába életet faragnak, ahol az agyagba lelket lehelnek. Persze, legtöbbjük nem úgy jelentkezik, mint a nyilvánosságra törő képzőművészek, úgy kell őket megtalálni, hallomásból felkutatni, mint Tóth Józsefet is, a városi tanács portását, aki saját gyönyörűségére faragja szebbnél szebb szelencéit, noha egyszer már felfedezték és elismerő oklevele is van a Népi Iparművészeti Szövetkezetek Országos Szövetségétől. De most csak azokról beszélünk, akik már közkinccsé tették, hírnévre emelték a magyar népi művészet szebbnél szebb produktumait. Helyesebben azokról, akikkel itt találkoztunk, Kincses István „kincses’’ boltjában. Nemcsak boltvezető Kincses István, hanem műértő, múpártoló is. Elmondja, hogy igen sokszor csak a kíváncsiság csalogatja be a járókelőket és ő éppoly szívesen mutogatja, magyarázza a vázák, kancsók, fa- ragványok eredetét, mintha csak a tulajdona, a saját gyűjteményei lennének. Vannak olyan darabok is, mint a mono- grammos Kapoli-szelencék, a védett Gerencsér-vázák, amelyek e0V-egy darabjától fájó szívvel válik meg, de nagyon szereti a jriezőtúri Kántor-Szabó gelencsérek munkáit is. A tízhordós „lakodalmi kínálót!” meg a „csali háncsát", amely nemcsak boszorkányos Kézügyességükről tanúskodik, hanem csiklandós feliratával ősi magyar népköltészetünkre emlékeztet; „Csali kancsó vagyok, jó bort tartogatok. Van egy lyukam, találd meg, jó boromat igyad meg." Aztán sorra mutogatja a híres baranyai gyapjú falvédőket, a lakácsai párnákat, az ormánsági és csányoszrói szőtteseket, a sárkösd szádákat, a kalocsai hímzéseket, a halasi csipkéket, szinte az ország minden nevezetes kéziipari művészének remekművét, ami ebben a csodálatos boltban látható, kapható. Es ami talán a legszebb az egészben, hogy a várótermi alkalmi árusításról, az utcasarkokról, a vásári ponyvákról végre kirakat mögé kerültek, méltó megbecsülésben részesülnek kéziipari művészeink, népi hagyományainkat őrző és ép ölő alkotásai, 0— s—gy. —■)
