Dunántúli Napló, 1959. október (16. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-01 / 230. szám

«959. OKTÓBER 1. NAPLÓ 3 A pécsi bányászoknak nagy feladatokat kell megoldaniok a következő években Beszélgetés Szabó Rezső bányamérnökkel, az ötéves terv irányelveiről szerint, ahhoz, hogy a követ­kező ötéves terv során felada­tainkat megoldhassuk, vagyis növelhessük a termelést, ki­elégíthessük a kokszolható szén igényeket, a hosszúheté- nyi bánya előkészítését a jövő évben is legalább olyan ütem­ben kellene végezni, mint ahogy ebben az évben végez­tük. — Az irányelvek nagyon he­lyesen feladatul tűzik ki a meglévő üzemek, berendezések 'korszerűsítését is. A bánya­üzemek korszerűsítésének üte­mét éppen ezért ne künk is gyorsítanunk kell. Erre fel is készültünk. Elkészítettük, már a mélybányászat fejlesztésének ütemtervét s ezen belül egyik fő célkitűzésként a nehéz fizi­kai mun.ka megkönnyítését je­löltük meg. ff tervezetet a kö­zeljövőben a liasz bizottság is megtárgyalja és remélhetőleg teljes egészében jóváhagyja. — Mi ragadta meg még a figyelmét az irányelvekből? Három bányamérnököt lep­tem meg a Pécsi Szénbányásza ti Tröszt épületének egyik szo­bájában, amint éppen a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának gaz­dasági feladatainkról és a má­sodik ötéves tervről szóló irány elveit tanulmányozták. Mint a szakemberek általában, így ért hetően ők is elsősorban a szén bányászatot érintő — tehát a szakmába vágó — kérdéseket vizsgálgatták, megpróbálva ki­számítani, hogy a második öt­éves terv ideje alatt milyen fe' adatok hárulnak majd rá­juk, a pécsi bányászokra. S ha már ilyen izgalmas vi­tát szakítottam félbe, megkér- j íem Szabó Rezső bányamérnö­köt, a tröszt műszaki osztályá­nak tagját, mondja el, milyen gondolatokat ébresztettek ben­ne a gazdasági feladatainkra és a második ötéves ten' elké­szítésére vonatkozó irányel­vek? — Már a pirt VII kcmgresz szusára vonatkozó ¿rányelvek olvasásakor megelégedéssel ér tesültem arról, hogy az elkö­vetkezendő évek legfontosabb feladata a szocializmus építé­sének meggyorsítása, a szocia­lizmus alapjainak lerakási 1esz számunkra. Éppen ezért nem lepett meg, hogy az ipari ter­melés növekedését legalább 65—70 százalékban jelölték meg. Szerintem is szükség van a termelés ilyen arányú növe­lésére. Ami a termelékenység rohamos, ütemű, 37—40 száza­lékos növelését illeti, ez bizony meglepett egy kissé. Azonnal a mi viszonyainkra gondoltam, mivel nálunk a pécsi bányák­ban a. teljesítményeik már évek óta csaknem azonos szinten mozognak, S igen nehéz prob­léma e teljesítmények akár néhány százalékos emelése is. látnunk kell azonban, hogy bányaüzemeink korszerűsítése, a gépesítési és villamosítási terveink végrehajtása jelentős mértekben elősegíti majd a teljesítmények növekedését. Éppen ezért nekünk e tervek végrehajtása mindennél fonto­sabb feladatot kéll, hogy ké­pezzen. — Hogyan ítéli meg a szén­bányászatra vonatkozó célkitű­zéseket? — A nehéziparról szóló feje­zet olvasásaikor megkapott, hogy a szénbányászattal szem­ben támasztott igények meny­nyire mérsékeltek. Többre, a széntermelés nagyobb ütemű fejlesztésére számítottam. Szembetűnt viszont az is, hogy a hazai kohókoksz felhasználá­sát majdnem a kétszeresére akarjuk emelni. Ez pedig — mivel a legjobb minőségű kok­szolható szenet a pécsi szén­bányákban termelik — nyilván azt is jelenti, hogy a pécsi bá­nyászoknak az elkövetkezendő időben az átlagosnál nagyobb feladatot kell majd megoldani. Hamarosan a sztálinvárosi kokszolómű második kokszoló­blokkját is üzembe helyezik, ne künk a célunk tehát nem lehet más, mint a kokszolható szén termelésének növelése. — Ét itt úgy érzem, meg kell említenem: aggodalommal tölt el az a Hír, hogy a hosszúhe- tényi bánya előkészítéséhez szükséges jövő éri fedezet még nincs biztosítva. Véleményem Népművelési módszertani tanácsadó alakult A megyei és a városi tanács művelődésügyi osztályai kar­öltve megszervezték a népmű­velési módszertani tanácsadót. A tanácsadó feladata, hogy a művelődési házak részére gyakorlatban és írásban mód­szertani segítséget nyújtson. A városi megyei népművelési módszertani tanácsadó 3 csoportból tevődik össze: mű­velődési otthoni, Ismeretter­jesztő, valamint művészeti tanácsadó csoportból. Minden csoportban jelentős számban vesznek részt hozzáértő társa­dalmi munkások. A tanácsadó a munkatervét 1959. október ®-án értekezleten alakítja ki. — Jóleső érzés volt olvasni az irányelveknek az életszín­vonalról, a kultúráról és a tu­dományról szóló fejezetét is. Jól emlékszem még azokra az időkre, amikor erőink túlfeszí- tése következtében az életszín­vonal növeléséről le kellett mondanunk. Éppen ezért igen helyesnek tartom az MSZMP Központi Bizottságának az élet színvonal növelésére vonatko­zó elveit és biztos vagyok ab­ban, hogy az enyémhez hason­ló gondolatok ébredtek mind­azokban, aíkik résztvesznek gazdasági törekvéseink meg­valósításában, vagy figyelem­mel kísérilk ez irányú munkán­kat. Bízom ezen kívül abban is, hogy az egészségügyi téren magunk elé tűzött célok meg­valósítása is érezteti majd jó­tékony hatását a pécsi bányá­szat területén, mégpedig első­sorban a szilikózis-problémák megoldásában. — mondotta Szabó Rezső elv társ. Á párt és kormány ajándéka Kínának A Kínai Népköztársaság fennállásának 10. évfordu­lója alkalmából a párt- és a kormány korszerűen be­rendezett röntgenautóbuszt ajándékozott Kínának. Az autóbuszról és a kocsi be­rendezéséről bőrkötéses dí­szes albumot is összeállí­tottak. Az ajándék röntgenautó­busz kedden elkészült a Me­dicor röntgen művekben. Oldalán felirat hirdeti: „A Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága és a magyar forradalmi mun­kás paraszt kormány aján­déka Kína Kommunista Pártja Központi Bizottságá­nak és a Kínai Népköztár­saság kormányának, a Kí­nai Népköztársaság kikiál­tásának 10. évfordulója al­kalmából,.“ Az autóbuszt október ele­jén indítják útnak Kínába. H nagy betakarítás Szűrben A szűri Kossuth Termelőszö­vetkezet megkezdte a kukori­ca betakarítását, a cukorrépa betakarítást, az új halastóban á halak „betakarítását“. Itt van hát a betakarítás idősza­ka. Tíz hold kiváló hibridkuko­ricájuk a legjobbakkal is mél­tán felveszi a versenyt, ami pedig a negyven hold lucerna­mag táblájukat illeti, az a leg- jobbaknál is jobb. megtermel­te holdanként átlagosan a 120 —140 kilót. De nemcsak a földművelési rész mutathat fel ilyen ered­ményeket. Az állattenyésztés­sel legalább annyira intenzi­ven foglalkoznak. Nemrégiben vásároltak 53 hízásra alkalmas disznóit, valamint hét lefeiő tehenet. Ugyanakkor szerző­dést kötöttek a Gyapjútermelő Vállalattal és átvettek tőlük darataszámos visszaadásra 145 juhot. Érdemes ezzel az újsze­rű termelési ággal foglalkoz­ni, hiszen juhtej, valamint bi­zonyos mennyiségű gyapjú is jut a fia-bárányokon felül a közösnek. Annakidején néhányan gú­nyolódtak, amikor a csöppnyi halivadékokat beleeresztették a halastóba. .Mikor lesz ezek­ből cápa?,’* —gúnyolódtak ezek a hangok. Hát ha cápa nem is lett belőlük, a próbahalá- szásoknál kiváló eredményeket kaptak. A kihalászott „próba- egyedek“ átlagsúlya 120—135 deka körül volt. Érthető ezek után, hogy mindig nagy a si­kere a szerdán, szombaton és vasárnap megtartott -halásza­toknak. Egy szálig elkel a szép tükörpontymennyiség. « A szőriek eredményei, sike­rei ismét fényesen bizonyítják, hogy a jól vezetett közös gaz­daságoké, a szorgalmas ter­melőszövetkezeteké a biztos, nyugodt jövő. A Honvéd Hely őrséi Parancs­nokság ezúton mond köszöne­tét azoknak a vállalatoknak és szerveknek, amelyek a néphad­sereg napja alkalmából üdvöz­letüket küldték. Pécs város Helyőrség Parancsnoksága. A kongresszusi versenyben kitűnő eredményeket ért el a bányászat Jól balad a tsz-villamosítás A Nehézipari Minisztérium kollégiuma szerdán ülést tar­tott, amely megállapította, hogy a kongresszusi verseny­ben már eddig is kitűnő ered­ményeket értek ei. A bányá­szat, a villamosenergia ipar és a vegyipar túlteljesítette ter­vét. A tárca dolgozói azt Ígér­ték, hogy az év végéig 400 mil­lió forinttal teljesítik tű] az évi tervet. A kongresszusi ver­seny lényegében április elején kezdődött és a Nehézipari Mi­nisztérium máris jelentheti, hogy őt hónap alatt — április e’sejétöl augusztus végéig — 303,2 millió forintos túltelje­sítést ért el. Minden remény megvan tehát arra, hogy a 400 millió forintos felajánlást az év végéig lényegesen túlteljesí­ti, az igértné! is több terméket, árut ad a népgazdaságnak. A bányászat évi felajánlása 71 millió forint, ebből augusz­tus végéig 54,2 millió forintot teljesítettek. A vUlamosenergia ipar nagy érdeme, hogy a munka verseny ben fokozódó villamos energia- igényt teljesen kielégítette és az Idén villamosenegia-tuány miatt semmiféle korlátozás nem volt az iparban. Az ipar­ág évi terve eredetileg 85 köz­ség, 270 termelőszövetkezet és 15 egyéb mezőgazdasági egy­ség villamosítását írta elő. A mezőgazdaság további megsegí lése érdekében az iparág a kongresszusi versenyben vál­lalta. hogy további 30 községet és 34 termelőszövetkezetet vil­lamosít. Az év elejétől augusz­tus 31-ig villamosított 47 köz­séget, 273 termelőszövetkezetet és 7 egyéb mezőgazdasági egy séget. Az év végéig a villamos ipar felajánlásit teljesíti. Az első félévben elkészült a sajó- szöged—szolnoki 220 kV-ra szi­getelt távvezeték, megkezdték vác—zuglói, ugyancsak 220 kV- os távvezeték építési munkála­tait és jó ütemben halad a 220 kV-os alállomás alapozása. A villamosenergia iparban igen jelentő« eredmény a hálósat! veszteségek csökkentése. E*er pedagógus vess ideológiai továbbképzésben Szeptember végén első konfe renciájukra gyűltek össze azok a pedagógusok, akik az 1959 —1960-as tanévben kezdik meg, illetve folytatják a marxizmus—leninizmus tanul­mányozását. Az elmúlt tanév­ben közel 700 pedagógus vett részt a tudományos szocializ­mus egyes területeit tanulmá­nyozó konferenciákon; az idei tanévben az ezret is megha­ladja az ideológiai továbbkép­zésben részvevő pedagógusok száma. A pedagógusok ideológiai továbbképzésének konferencia­vezetői első megbeszélésüket hétfőn tartották meg a Neve­lőik Házában. Takács Gyula a megyei ta­nács művelődésügyi osztályú­JtlepatakuU a T-MAadalomHtpHnatuasiiMk Megyei Parancsnoksága v A felszabadulás 15. évfordulója jegyében látnak munkához Szerdán délelőtt a megyei KISZ-bizottság székhazában megalakították a Forradalom Nyomolvasóinak Megyei Pa­rancsnokságát. Kiss Dezső elvtárs, a me­gyei KISZ-bizottság titkára megnyitójában elmondotta, hogy az 1958—59-«$ nyomol­vasói mozgalom jelentős eredményeket hozott az út­törőcsapatok megerősödése, a kommunista eszmei-erkölcsi nevelés romantikus keretben történő megvalósításához. A nyomolvasói munka során az úttörők tízezrei kutatták a Magyar Tanácsköztársaság emlékeit, hozzájárultak ahhoz, hogy az első magyar prole­tárdiktatúra dicsőséges 133 napja igazi fényében ragyog­jon. Együtt a kiőzistákkal A múlt évi tapasztalatok birtokában, az 1959—60-as évben a felszabadulás 15. évfordulója jegyében folytat­ják az úttörők a nyomolvasói munkát. Alkalmuk lesz be­mutatni országos és megyei viszonylatban a felszabadulás jelentősebb eseményeit, a szovjet nép önfeláldozó segít­ségét, s mindazokat az ese­ményeket, amelyeket szocia­lizmust építő népünk a párt vezetésével 15 év alatt meg­valósított, Az ez évi nyomolvasói te­vékenység kiváló alkalom lesz arra, hogy úttörőink szo­rosabb kapcsolatba kerül je­nek idősebb testvéreikkel, a kiszistákkal. Alkalom lesz arra, hogy lciszisták százai bekapcsolódjanak az úttörő- csapatok munkájába. A nyomolvasó mozgalom a KISZ és az úttörőszervezetek közös feladata lesz. hmiékfák, ligetek A mozgalom részvevői szemtanúid beszámolói, fellel­hető korabeli sajtótermékek, regényrészietek, stb. alapján bőséges anyagot, tárhatnak fel a város, megye felszabadulási eseményeiről. A forradalom nyomolvasói munka során felkutathatják városuk, köz­ségük felszabadításáért el­esett katonák sírjait, vállal­hatják gondozásukat. Az ez alkalommal létesített „emlék- ligetek”, elültetett „emlék- fák” évek múlva is hirdetni fogják, hogy hazánk úttörői hálás szívvel emlékeztek meg felszabadulásunk 15. évfordu­lóján a szabadságunkért éle­tüket áldozó hősökről. Gyűjt­hetnek anyagot a partizán-.'' az ellenállási, a munkásmoz­galom veterán harcosaitól. Kiss elvtérs befejezésül megállapította, ha az úttörök olyan lelkesedéssel végzik munkájukat, mint a múlt évben, akkor a siker nem marad el. A parancsnokság irányít Ezután a jelenlévők meg­választották a Forradalom Nyomolvasó' Megyei Parancs­nokságát. A parancsnoki tiszt­séggel Kiss Dezső elvtársat, a megyei KISZ-bizottság tit­kárát, a titkári teendők ellá­tásával Pusztai József elv­társat, megyei úttörő titkárt bízták meg. A parancsnokság tagjai: Krancz Pál, a megyei párt v. b. tagja, Nagy Sándor, a Partizán Szövetség elnöke, Nádor József, a munkásmoz­galom idős harcosa, Bérlet Fü- löp, a munkásmozgalom idős harcosa, Benkő János, a vá­rosi párt v. b. tagja, Takács László, a megyei pártbizottság munkatársa, Molnár István bányász, országgyűlési képvi­selő, Babella Károlyné, a megyei pártbizottság munka­társa, Szabó Pál Zoltán, a Dunántúli Tudományos Inté­zet igazgatója. Bóna Imre főiskolai tanár, Mészáros Fe­renc, a Dunántúli Napló fele­lős szerkesztője, a Jelenkor főszerkesztője, Katona. Ferenc, a Nemzeti Színház igazgatója, Varga Károly főiskolai ta­nár, Vörös Márton, az Állami Levéltár vezetője, Marenics János, a stklósi járási pártbi­zottság első titkára. Kezdődik a munka A Forradalom NyoViolva- sóinak Megyei Parancsnok­sága kidolgozza a megyére vonatkozó sajátos feladatokat és két héten belül parancsban hívja fel a figyelmet stz 1959—60-as évi nyomolv;isói munka megkezdésére. (Cs. M.) nak vezetője megnyitó szavai­ban hangsúlyozta, hogy az ideológiai továbbképzés rend­szere jó; az elmúlt tanévben növelte nevelőink marxista— leninista ismereteit, formálta meggyőződésüket elősegítette elvi szilárdságukat. Az ideo­lógiai továbbképzés eredmé­nyei a pedagógusok oktató-ne­velő munkájára is kedvezően hatottak. A Magyar Szocialista Mun­káspárt. Központi Bizottságá­nak a párt VII. kongresszusá­ra kiadott irányelvei hangsú­lyozzák: ,,szükséges, hogy meg­szűnjön az az ellentét, amely köznevelésünk szocialista cél­jai és pedagógusaink jelentős részének világnézeti elmara­dottsága között ma még fenn­áll.“ Ezért szükséges, hogy a konferenciavezetők és hallga­tók jó felkészüléssel segítsék e szakadék áthidalását. Azon munkálkodjanak, hogy a világ­nézeti és pedagógiai egység je­gyében neveljék pedagógusa­ink az ifjúságot. Nem elég csak megtanult' a marxizmus—leninizmus is­mereteit, hanem az is szüksé­ges, hogy a szocialista világ­nézet a pedagógusok meggyő­ződésévé váljon, s ennek szel­leme hasson át minden taní­tási órát Kovács József to­vábbképzési szakfelügyelő élő- adásában megállapította, hog\i az elmúlt évben tekintély* szereztünk a pedagógusok kó­réh** * marxizmus—leniniz­mus tudományának. A konfe- renciavezetök fő feladata is az, Hogy ne csak megtanítsák a marxizmus—leninizmus is­mereteit, hanem formálja« hallgatóik világnézetét Az új oktatási évad felada­tát abban jelölte meg, hogy a konferencia vezetők még a múlt évinél is legyenek igé­nyesebbek a klasszikusok ta­nulmányozása, a felkészülés, a tanulmányi és szervezeti fe­gyelem terén. Eddig [s lema­radás volt az emberek — s köztük a pedagógusok — tuda­tának fejlődése és a gazdasági- társadalmi előrehaladásban el­ért eredmények között. A szocializmus építésének meg­gyorsításával nevelési felada­taink még nagyobbak lesznek: A megnövekedett feladatok megoldását a konferencia ve­zet ők és hallgatók jó felkészü­léseikkel, az egyes foglalko­zások vitatkozó, pártos légkö­rének megteremtésével szol­gálhatják. így érhetjük el. hogy az ideológiai továbbkéo- zésben részvevő 100 általános és 6 középiskolai igazgató -fa igazgató helyettes, közel 700 általános, 38 középiskolai és 9 technikumi nevelő, nem 100 óvónő és 64 művelő- rténügyj funkcionárius elsajá­títsa a tudományos szociph'z- mus egyes területeinek isme- "eteit. s meggyőződéssel nevel- :e ifjúságiinkat a marxizmus— ’enlnizmus szellemében. 1 ,emle Céss Vitaest a Jelenkor negyedik számáról A Jelenkor szerkesztő bizott­sága kedden este nyilvános vitát rendezett a folyóirat leg­utóbbi számáról. A vitáin a somogyi írók küldöttsége is részt vett. Mészáros Ferec megnyitója Után Selymes Ferenc tartott vitaindító előadást. Értékelé­sében váiolta a folyóirat pers­pektíváit, majd sorban mérle­gelte a műveket. A folyóirat versanyagát színvonalasabb­nak találta, mint a próz.al részt. Főieg Pálos Rozita és Csordás János verseit emelte ki. Ugyanakkor azt is elmond­ta, hogy a versek nagy része magába forduló tematikájá­ban nem eléggé mai. A prózánál ilyen vonatkozat bán egészségesebb a helyzet, az írások nagy része a ma’ élet problémáiról szól. A kö­tet legjobb prózai írásának Torna Ádárn elbeszélését tar­totta. A prózai írások kapcsán ideológiai vita alakult ki. A hozzászólók nagy része tema­tikai kérdéseket feszegetett. Az élmény és a mű viszonyá­nak burzsoá és marxista ér­telmezése közötti különbséget végül Költ# Ferenc elvtár» vi­lágította meg. A vitában fel­szólalt Bellyei László is aki a versek politikai tartalmáról ás azoknak művészi színvona­láról beszélt. A tartalom és a forma egy­ségéről Kolta Ferenc mono'a *1 a szerkesztőség véleményét. A Jelenkor tervszerű szerk°sT- 'őséről Tüskés Tibor beszélő A hasznos és mozgalmas ta után, a somogyi és a pécsi írók a legújabb Irodalmi ese­ményekről kötetlen formában beszélgettek. Kérem ast a pécsi kls'anyt, akinek édesapja vendéglőt ve­zet s július 26-án velem *ríltl utazott Pestről Pécsre és ‘ud % pénzem r'lopásáról az je'cnt Uezzen a Kilián György u. 3« szám aiatt II. cm. 103-ba*

Next

/
Thumbnails
Contents