Dunántúli Napló, 1959. október (16. évfolyam, 230-256. szám)
1959-10-30 / 255. szám
2 N APLÖ ?959. OKTÓBER Ste Megkezdte munkái át a megyei pártértekezlet (Folytatás az 1■ oldalról.) zott határozatok alapján még i Ehhez nemcsak a belső, h*- , gyorsabban és eredményeseb- n<jm nemzetkörf feltételek kongresszusa elé. Bízunk ab- ben építjük tovább szocialista I bán, hogy a kongresszuson ho- hazánkat, 1 is kedvezőek. Szocialista építőnrankánkat a sikerek jellemzik A SZOCIALISTA KISKERESKEDELEM ÁRUFORGALMÁNAK NÖVEKEDÉSE /Millió ÍVJ 1950* 19921 195</ 1956* 195S Pártunk Központi Bizottsága márciusi határozatában úgy értékelte hazánk belső helyzetét, hogy az 1958-as évet jé gazdasági, biztató kulturális eredmények) a dolgozók életszínvonalának további emelése, a termelőszövetkezeti mozgalom fellendülése, általában a szocializmus erőinek növekedése jellemezték. Az országoshoz hasonlóan megyénk 1958-ban a termelés a termelékenység, az önköltség alakulása terén, tehát a legfontosabb gazdasági mutatókban kedvezőbb volt a helyzet a tervezettnél. 1958. évi teljes termelési tervünket két és fél százalékkal túlteljesítettük. Ezzel Baranya megye ipara 9,6 százalékkal többet termelt, mint 195?. évben és a rekordnak számító 1955-ös szintet is 4 százalékkal túlha- hadtük. A munka termelékenysége 3,2 százalékkal emelkedett az előző évihez hasonlítva. Az állami beruházások összege meghaladta az egy milliárd forintot. A termelés növekedésével emelkedett az életszínvonal is. Politikai és gazdasági téren a múlt évben elért további eredményekkel megteremtődtek a szoclaHz-, mos gyorsabb építésének feltételei. Éppen ezért nagy lelkesedéssel és tettrekés»- séggel fogadták a dolgozók pártunk márciusi határooar- ** iának célkitűzéseit. a dolgozók túlnyomó többsége nagy szorgalommal, felelősséggel végzi a munkáját. Amennyiben a feltételek biztosítottak, a párt- és gazdaságvezetés kiküszöböli a termelést gátló, a munkaversenyt fékező ' tényezőket, a reális célok, tervek túl is teljesíthetők, A mór említetteken kívül több üzemünkben az is oka a lemaradásnak, hogy a vezetés színvonala elmarad a dolgozók lelkesedéséhez képest. A gazdaságvezetés még mindig nem vonja be kellőképpen a munkásokat az intézkedési tervek kidolgozásába, nem kéri tanácsaikat A termelést értekezletek, az üzemi tanácsok munkája és más termelést érintő tanácskozások még ma sem szolgálják megfelelően az üzemek sajátos termelési problémáinak megoldását a helyes javaslatok, észrevételek hasznosítását. Beszélünk ismét tartalékainkról, de keveset teszünk annak érdekében, hogy mindezeket folyamatosan a termelj szolgálatába állítsuk. 1958-ban a kiskereskedelem összforgalma 2,2 milliárd forint volt, ami 10 százalékkal több, mint az 1956. évi. Ebben az évben újabb 15—16 százalékos forgalomnövekedés várható. Javult a munkáslakta terű letek áruellátása. Rendezték az»' üzletek nyitvatartási idejét. A hiánycikkek köre leszűkült, új rendszerű értékesítési formát vezettek be. Javult a kereskedelmi pártszervezetek munkája is. A fejlődés ellenére azonban még sok fogyatékosság is tapasztalható. Nem kielégítő — elsősorban Pécs város — hús-, tej- és kenyérellátása. A követelményekhez képest elmaradott a kulturáltság, a bő áruválaszték ellenére alig van áruajánlás. Rossz a kis- és a nagykereskedelmi vállalatok raktározási helyzete. Jobban élünk Pártunk Központi Bizottsága és a forradalmi munkás-paraszt kormány helyes politikája eredményeképpen elsősorban a munkások keresete nö\í£kedett. Az 1956. évi 1447 forintról 1958-ban 1828-ra nőtt a munkások átlagkeresete. A bányászok keresete az átlagosnál jobban nőtt. Ebben az évben a földalatti munkások átlagkeresete 2500 forint körül mozog. Növelte a munkások jövedelmét az 1957-ben bevezetett nyereségrészesedé*) Az ipari munkások részére 1957- ben 26,5, 1958-ban pedig 44,4 millió forintot fizettek ki nyereségrészesedés címén) A falusi lakosság életszínvonalának alakulását kedvezően befolyásolta a begyűjtési rendszer eltörlése, a fölemelt szerződéses árak, a sok formában megmutatkozó állami támogatás. A beszámolási Időszakban a kisparaszti gazdaságok jövedelme 19 százalékkal, a középparaszti gazdaságoké 32 százalékUBl, a termelőszövetkezeti tagoké pedig 29 százalékkal emelkedett, A dolgozók reáljövedelmét növelte az 1958. évi nagyobb arányú árleszállítás, az általános nyugdíjrendezés, valamint a családi pótlék emelése. Az életszínvonal emelkedését szemlélteti a takarékbetét- állomány növekedése. A be* tétállomány 1956 végén 12,1 millió forint volt, most viszont meghaladja a 126 millió forintot; ;A magánerőből történő lakásépítés is •— a nagyobb jövedelem következtében emelkedő tendenciát mutat. 1957 és 58-ban 2000 lakást építettek magánerőből, illetve állami támogatóssal Megjegyezzük, hogy az elmúlt két és félév alatt összesen 6524 lakás épült a megyében. ■ . A javuló életkörülményeket bizonyítja az élelmlszérfo- gyasztnsban tapasztalható minőségi eltolódás is, A korábbi években főleg az alapvető élelmiszereket vásárolták (kenyér,-liszt, zsír, burgonya), most pedig megnőtt a* igény a nagyobb értékű (tej, vaj, tojás, hús, gyümölcs és konzerváruk) élelmiszerek Iránt. A kereslet minőségi eltolódását bizonyítja még a tartós fogyasztási cikkek megnövekedett forgalma. Az élet- színvonal emelkedése következtében nagyobb kedvvel dolgoznak az emberek és a jobb munka megteremti az életszínvonal további növelésének lehetőségét) A megyei pártbizottság tfcs* telette! adózik megyénk vezető osztályának, hő* munkásosztályunknak, tisztelettel adózik minden becsületes munkásnak s köztük elsősorban bányászainknak, akiknek naponkénti áldozatos, lelkes munkája egyre szilárdabb öntudata minden eddigi és további eredményünk legfőbb biztosítéka. A J&CIAUSTA IPAR TERMELÉSE 19^9-100% . Valamennyi üzemiben felajánlások születtek, új lendületet kapott a munkaverseny, kibontakozódóban van a szocialista brigádmoagalom. A megyei pártbizottság a nyár folyamán kongresszusi versenyzászlót, serleget, oklevelet ajánlott fel a legjobb» minisztériumi, építő, helyi és szövetkezeti ipari, mezőgazdasági üzem számára, A megyei pártbizottság levele feltárta a szocialista mun- , kaversenyben meglévő fogyatékosságokat, jelentős segítséget adott a harmadik negyedév terveinek túlteljesítéseihez. A kongresszusi munkaverseny eredményeként 1959, harmadik negyedéve a terv teljesítésében kedvezőn alakult. 'Megyénk szocialista ipara az eltelt kilenc hónapban 9,7 százalékkal temelt többet, mint az elmúlt év hasonló időszakában. A teljes termelést 101,4 százalékra, termelékenységet 100 százalékra, a féléves exporitervünket 10,5 százalékkal túlteljesítettük. A megyei pártbizottság pozitívan értékeli ezeket az eredményeket és különösen azt az erőfeszítést, amelyet az üzemek dolgozói és vezétől tettek az első féléves terv teljesítésében lévő lemaradás behozásáért. Megvizsgálva pártunk márciusi határozata alapján történt felajánlások teljesítését a következő képet kapjuk: Minisztériumi vállalataink kongresszusra tett felajánlásukat az első félévben 54 százalékra, a tanácsi vállalatok ÍI8 százalékra teljesítették. Több olyan vállalat is van, amely már a második negyedévben egy negyedév alatt többszörösen túlteljesítette globális vállalását. Mint például a Bere- mendi Cementgyár, a Megyei Téglagyári Egyesülés, a Mohácsi Seivemszövő és a Mohácsi Bútorgyár. A megyei pártbizottság vizsgálatainak tapasztalatai, a vezetőségeket újjáválasztó taggyűlések állásfoglalásai a tervek a vállalások túlteljesí>h(i ’ te azt bizonyítja, hogy helyes irányban fejlődik. Az üzemi pár tsze rveZatek többségében határozott törekvés tapasztalható az ellenőrző, segítő munka színvonalának emelésére. Üzemi pártszervezeteink különösen a szén és ércbányászatban egyre elismertebbek a munkások, a műszaki vezetők körében. Egyre több helyen találkozunk a termelési kérdések, mutatók, céltudatos elemzésével és a politikai munkában való hasznosításával A termelés pártirányítását tovább kell szélesíteni. Ez az alapja annak, hogy politikailag, szakmailag megfelelő fejlődés induljon el a munkások körében. Különösen az ifjúság nevelese nagyon jelentős. A munkásdemokrácia megfelelő érvényesítésére nagyobb gondot kell fordítani, A munkások javaslatai, újításai, elgondolásai kapják meg a megérdemelt helyet a® üzem. a gyár vezetésében, a műszaki, technikai színvonal emelésében. Kapjanak fórumot a munkások a gazdasági munka fogyatékosságainak bírálatához, észrevételeik megtételéhez. Az üzemi alapszervezetek dolgozzanak azon, hogy elvi alapokon rendeződjön, tovább javuljon a fizikai é* műszaki dolgozók kapcsolata — ez feltétele annak, hogy a gyár egész kollektívája együtt dolgozzon a tervfeladatok végrehajtásáért) A pártszervezetek figyeljenek fel arra, hogy a kongresz- szusi munkaverseny lendülete az elmúlt negyedévben fokozódott) örvendetesen megjavult a munkások hozzáállása a műszaki színvonal, a technika fejlődéséhez) A bányákban megszűnt a gépektől való Idegenkedés. A dolgozók többsége látja a gazdasági lelléndü- lést, érzi anyagi helyzetének javulását Most már biztosak abban, hogy ez a fellendülés nem átmeneti jellegű) A párt szava, «úlya, hitele megnőtt és ez növelte a dolgozók Kezdeményezését é* a célok minél hamarabbi elérésének eltökéltségét) Nőnek a közlekedés feladatai Megyénk ipari és gazdasági fejlődése, az életszínvonal emelkedése egyre nagyobb feladatokat állít mind a vasút, mind a közlekedés elé. Fokozza a feladatok nagyságát, hogy legfontosabb közlekedési águnknál, a vasútnál — amely a szállítási feladatok 80—85 százalékát bonyolítja le — jelentősebb korszerűsítés még nem történt) A vasúti áruszállítás növekedésére jellemző, hogy 1959. évben 25 százalékkal több árut kellett elszállítani, mint 1957 azonos időszakában. Az utas- forgalom is 22 százalékkal növekedett ez idő alatt. A párt- és a szakvezetés eredményesen mozgósít a jobb munkára. Javult a menetrend- szerűség. a kocsikihasználás, a tehervonatok átlagos terhelése. A Jó munka eredményeképpen a pécsi igazgatóság — a vasútigazgatóságok közötti versenyben hétszer lett első helyezett) * A gépkocsiközlekedésben is kom^y fejlődés tapasztalható. 1M7-&M képest as áruaaáUftáe 187 százalékos, a* utasforga- lorp 42 százalékos növekedést mutat. Jó eredményt értek el az önköltség, az állásidők csökkentése, a kocsipark gazdaságos felhasználása terén. . Külön kell foglalkozni megyénk úthálózatával, amely a közúti szállítás fejlődésének nélkülözhetetlen feltétele. A teljes úthossz mindössze 15 százaléka alkalmas rendszeres gépkocsiforgalomra) Figyelembe kell venni, hogy megyénk közúti forgalma at. országos átlagnál nagyobb, mert mintegy 930 kilométer hosszban autóbuszforgalom van, 494 kilométer hosszban pedig bányászjáratok közlekednek, ezért nagyon Indokolt úthálózatunk nagyobb korszerűsítése. Emelkedik az életszínvonal A dolgozók életszínvonalának javulását bizonyítja a kisÍ kereskedelmi forgalom emel-, kedése, az árueladás összetételnek javulása. Dolgozó parasztságunk támogatja pártunk politikáját Pártunk határozatai, a kormány intézkedései, a mező- gazdaságban is jelentős fejlődést hoztak. A szabad felvásárlásra való áttérés, az adó- és árpolitika, a termelőszövetkezetek megvédését és fejlődését szolgáló rendelkezések, a beruházási tervek megemelése, nagyban hozzájárultak a mezőgazdasági termelés növekedéséhez, szerkezetének megfelelő megerősítéséhez) A dolgozó parasztok támogatják pártunk és kormányunk politikáját, ellátják népünket kenyérrel, hússal, tejjel, és más mezőgazda- sági termékekkel ni parasztokét Tehermentes. vagyonuk egy év alatt 47,5 millió forintról 56,8 millió forintra növekedett és az óv végére jelentősen javult állat- tenyésztésük Is. A gyorsabb előrehaladást megyénkben is gátolta a párt helyes határozataitól való eltérés, az egyes fontos elvi kérdésekben való helytelen állásfoglalás. A Központi Bizottság határozata ezzel kapcsolatban azt mondja, hogy a mezőgazdaság szocialista át alakítását, a mezőgazdasági termelés egyidejű állandó fokozása mellett kell végrehajtani. A Központi Bizottság határozatának helyességét a mi megyénk termelési eredményei is igazolják. 1955-höí viszonyítva ez évben a szarvas marha vágósúlya több ml"4 20 százalékkal magasabb, ® sertésfelvásárlás több mini 50 százalékkal a tej hozam® több mint 40 százalékkal ma' gasabb, mint 1955-ben volt. A 100 kataszteri hold szántót® számított hústermelés a m®' gánfogyasztáson kívül töb* mint 32 százalékkal emelk^ dett; A választás sikerét biztosi10 politikai munka a párt Irán1' bizalom, a tömegkapcso!®* erősödése, egyben előkészített® a termelőszövetkezeti mozi®* lom gyors fejlesztését is, A párt 1958 decemberi határozata új lendületet adott a termelőszövetkezeti mozgalom fejlődésének. Megyénk mezőgazdaságának fejlődése lépést tartott az országossal. A megtett út nem volt könnyű, mert az ellen- forradalom súlyos károkat okozott a termelőszövetkezeti mozgalomban. A forradalmi ellentámadás kibontakozása, a pártszervezetek újjászervezése, az ellenforradalmi elemek elleni éles harc megállította a bomlási folyamatot. A Központi Bizottság februári állásfoglalása, az országos pártértekezlot, később a párt agrárpolitikai tézisei tisztázták a párt állásfoglalását az agrárkérdésben és világosan megszabták a további feladatokat Mindezek következményeként a mér ismét működő 85 termelőszövetkezet politikailag és gazdaságilag viszonylag gyorsan megszilárdult A 3004-es kormányrendelet végrehajtása lehetővé tette a termelőszövetkezetek helyes alapokon való gazdasági megszilárdítását számszerű fejlesztését. Termelőszövetkezeteink zöme 1958-ban a kedvezőtlen időjárás ellenére gazdaságilag Is tovább erősödött. ”"ermés- Attagalk meghaladták az egyó11 639 parasztcsalád lépett az év elején a közös útra Az év elején megyénkben 150 község összes dolgozó parasztja — 11 639 parasztcsalád — melynek 47,1 százaléka középparaszt volt — lépett a szövetkezés útjára« Ez gyakorlatilag a*t jelentette, hogy a szegényparasztság jelentős része, de a középparasztság Is tömegesen lépett a szövetkezés útjára. Helyesnek bizonyult az is, hogy az egyes községekben minden gazda belépését szorgalmaztuk. A termelőszövetkezeti községek létrejöttével lényegesen javult a nagyobb, életképp kedvező gazdasági feltételei1' kel rendelkező termelőszövet' kezeti gazdaságok arány?» 1958 decemberéig a termelő* szövetkezeti gazdaságok éti®' gosan 348 kataszteri holdd®* rendelkeztek. Ez évben kataszteri hold az átlag. A téli és a koratavaszi fej' lesztési munkával a termelő" I szövetkezetek összterülete ® tanácsi szektor 39,9 százaié* kára, szántóterületük 35,8 sz®' zalékára növekedett. Jelenig megyénk összterületének 5* százaléka tartozik a szoclali«*® szektorokhoz. Az üzemi munkások segítik a termelőszövetkezeteket A termelŐ6zővetkezetek politikai gazdasági, szervezeti megszilárdítását célozta a pat- ronázs-mozgalom megszervezése. Százhúsz ipari üzem, vállalat, állami gazdaság társadalmi munkával, anyagi eszközökkel, politikai és szakmai tanácsadásai segítette és ssgttá • termelőszövetkezeteket. . A patronázs-mozgnlom * munkásosztály közvetlen tése Jelentősen hozzájárult * termelőszövetkezetek megsz*' lárdításához, ezért elismerési*11 két fejezzük ki a patronál® .üzemek dolgozóinak és vezető** «ek. *V*»taMá « te l
