Dunántúli Napló, 1959. október (16. évfolyam, 230-256. szám)
1959-10-30 / 255. szám
Megkezdte munkáját a megyei pártértekezlet ^Folytatás a Z, ótdabróh) Az értelmiségiek köréből főleg a pedagógusok tűntek ki a szervezés során. Egy-két helytől eltekintve tevékenyen vettek részt a szervezésben. A gépállomások, állami gazdaságok, az erdőgazdaság és egyéb mezőgazdasági üzemek vezetői, dolgon® Is nagy lelkesedéssel, időt és fáradtságot nem ismerve dolgoztak a termelőszövetkezeti mozgalom fejlődése érdekében. Fontos feladat a termelő* szövetkezetek megszilárdítása Pártunk Központi Bizottsága márciusi határozatának megfelelően áttértünk a létrehozott termelőszövetkezetek megszilárdítására. Március elején a termelőszövetkezeti községekbe agronó- musokat küldtünk ki, akik segítettek a tervek elkészítésében, a gazdasági munka, a közös állatállomány megszervezéseben. Az őszi betakarítási-vetési munkákban Bár van lemaradás, a helyzet mégis lényegesen jobb, mint a nyár folyamán volt. A gátló tényezők ellenére egészségesen fejlődnek megyénk termelőszövetkezetei. Megyénk termelőszövetkezeti építkezésekre 50,5 millió forintot kapott, melyből a legszükségesebb igényeket ki is tudjuk elégíteni. A saját erőiül történő hozzájárulás előreláthatólag 9—10 százalékos lesz, amit nem tartunk kielégítőnek. Nagyobb mértékben kell mozgósítanunk a termelőszövetkezetek saját erőforrásait, mert ez meggyorsítja gazdasági megerősödésünket \ em feledkezünk meg az egyénileg gazdálkodókról sem Pártunk és kormányunk politikájának megfelelően folytat luk munkánkat az egyénileg Gazdálkodó parasztok meggyőzé sére. Amikor az egyénileg gazdálkodó parasztok ügyeivel fog lalkoztunk, segítettük őke*termelésük növelésében, mindig dgy tekintettük, mint a holnap termelőszövetkezeteinek tagjait Mezőgazdaságunk továbbfejlődésének egyik fő követelménye a termelőszövetkezetek^ to- yábbi megerősítése, nagy üzemi gazdálkodásunknak meg- nlapozása. A termelőszövetkezeti mozgalom további fejlődéinek ma ez a legfontosabb fel tétele. A megyei, járási szervekben és a falun dolgozó kommunistáknak, tanácsfunkcionáriusoknak, termelőszövetkezeti elnökeinknek nagy és megtisztelő feladata, hogy az új élet útjára lépő parasztok munkáját támogassák és a (termelő- szövetkezetek jó vezetését'meg oldják. A mezőgazdaság szocialista átszervezésének ügye nem paraszt ügy, hanem a munkásosz tály pártjának, egész dolgozó népünknek igen fontos ügye. Ezért mindenegyes pártszervezetnek, legyen az bárhol, akár üzemben, fahtn, hivatalban, vagy iskolában, egyformán feladata a mezőgazdaság szocialista átszervezésének segítése. Mint az elvtársak előtt ismeretes, az ötéves terv időszakában le akarjuk rakni a szocializmus alapjait. Ebben a munkásosztály szerepe igen nagy és nem lehet számításon kívül hagyni a feladatok megvalósításánál. Egész dolgozó népünk egyetemes érdeke a termelés gyors emelése, úgy a mezőgazdaságban, mint az iparban. Az elmúlt 15 év alatt ipari termelésünk megháromszorozódott, ugyanakkor a mezőgazdasági termelés csak 15 százalékkal emelkedett. Ezt a helyzetet soká így fenntartani nem lehet, mert az igények gyorsan emelkednek az élelmiszer fogyasztásban is, s ezeket mezőgazdaságunknak ki kell elégítenie. Mezőgazdaságunk szakirányítását, a megyei, járási és részben a községi tanácsok látják el. Ha a tanácsok munkáját ebből a szempontból értékeljük, meg kell mondani, hogy nagy erőfeszítéseket tettek, különösen a mezőgazda- sági osztályaik. Javul a földmüvesszovetkezetek munkája . A földművesszövetkezetek jelentőségét és szerepét a mezőgazdaság szocialista átszerelésében mutatja az is, hogy megyénkbeji 46.569 tagjuk van. A tavaszi termelőszövetkeze- h szervezés, és a megszilárdítás ^Oszakában jelentős segítsé- ret nyújtottak politikai munkai és mintegy 70 szakem- , 6rt adtak át a termelőszövet- V^eteknek. Javult gazdálkodásuk, a vagyonvédelem, for- Galrúi terveiket is rendszere- 8etl túlteljesítik. A földművesszövetkezetek "}0vgalmi, kulturális tevékepy- ,6ge az utóbbi két évben so- at javult. Nőtt a választott v'-ervek befolyása az egész szö- etkezeti mozgalomra. Javult . nevelőmunkájuk is. Sokat Jlődtek a földművesszövetke- ,* fk vezetői és beosztottai. A ®1%abadulás óta 1821 dolgoJ.képeztek ki szervezett ok- s> formában, melyek közül ma is földművesszövetke- zeteknél dolgozik. mindig sok hi&nyosság basztalható azonban a föld- ^11'’^szövetkezetek mozgai- Politikai tevékenységében. Ezenkívül nem mindenütt felelő az áruellátás és az kulturáltsága terén is nak még tennivalók. gazdaságaink rw!jTlar túl vannak a nairobi) IjJIpségeken és különösen Van óta. igen komoly javulás iw ’ an}ely egyrészt a tervezéssé !nast'észt az önálló gazda- Javításban, a jobb me- eredményekben rjjiJJJkezik. A megváltozott kft- ^ ®J“yek pozitiven hatottak **r°' és zootechnika fokozott alkalmazására. Erősen javult a gépesítés is. Ma már megyénkben Is büszkék lehetünk az állami tan- és kísérleti gazdaságok eredményeire, valóban példái a szocialista mezőgazdasági nagyüzemnek. Kezdik betölteni azt a kettős feladatot is, hogy teljesítik a népgazdaságból rájuk háruló feladatokat, jövedelmezően gazdálkodnak, jelentős politikai és gazdasági segítséget adnak a termelőszövetkezeteknek. A baj az, hogy még mindig drágán termelnek. Megyénkben igen fontos gazdasági szerepet tölt be az erdőgazdaság is, mivél több. mint 100 ezer kataszteri hold erdőnk van. Fontos feladatuk az ország fásítási igényeinek kielégítése, másrészt az ipari és tüzifamennyiség jelentős része kerül ki erdőinkből. A-Mecseki Állami Erdőgazdaság az eléje tűzött feladatokat teljesíti és 1957-től kezdődően, különösen a nyárfásítási program végrehajtásában vannak jelentős eredmények. A felszabadulás óta megyénkben mintegy 6 000 kataszteri holdon történt fásítás olyan területeken, amelyek egyébként mezőgazdasági művelésre alkalmatlanok. Gépállomásaink munkájukkal és szaktanács- adással jelentősen hozzájárultak termelőszövetkezeteink tér méseredményeinek növeléséhez, a jövedelmezőség fokozásához, a termelőszövetkezetek megszilárdításához. Termelőszövetkezeteinkben a legnehezebb munkát, például a talajművelő* teljesen, az aratásnak pedig több, mint 50 százalékát végzik. Gépállomásaink gépparkja a termelőszövetkezetek fejlődésével párhuzamosan növekedett. Felszabadulásunk előtt megyénkben alig voltak mezőgazdasági gépek s így majdnem kizárólag igavonó állatokkal és kézierővel kellett elvégezni a legnehezebb mezőgazdasági munkát is. 1935-ben egy gépre 1581, míg ma 300 kataszteri hold, a termelőszövetkezetekben 164 kataszteri hold jut. A gépek ilyen mértékben való alkalmazása a mezőgazdaságban nemcsak a terméshozamok növeléséhez járul hozzá, hanem megszabadította az emberek jelentős részét a legnehezebb fizikai munkától. Az utóbbi időben sokat javult a gépállomások munkája, kialakult a traktoros törzsgárda, gyakorlottabbak a vezetők és kollektívái mind nagyobb hozzáértéssel hajtják végre fel adataikat. Ez év nyarán nehéz munkakörülmények között az aratás időszakában szorgalmasan dolgoztak, amiért a végrehajtó bizottság elismerését tolmácsolta a sajtón keresztül a traktorosoknak. A mezőgazdasági dolgozók is részt vesznek a kongresszusi versenyben. A terméshozamok növelésére, a takarékosságra, az őszi munkák jó elvégzésére tettek számos helyen felajánlást. A kongresszusi verseny- mozgalom különösen az utóbbi időben szélesedett az őszi munkák gyorsítása céljából. Az állami gazdaságok 20 millió forint tervenfelüli nyereségre tettek vállalást, amit teljesíteni is fognak. A termelőszövetkezeteknél is sok felajánlás született a terméshozamok növelésére. Most bistosUsuk a jövő évi jé termést i A jövő évi iemnéseredmé- nyeink alapját a lakosság élelmiszerrel való ellátásának feltételeit most kell megteremteni az őszi munkák időtfen és jó minőségben való elvégzésével. A mezőgazdaságban most ez a legfontosabb feladat, ezért minden erőt a vetési munkák gyors befejezésére, a betakarítás elvégzésére kell fordítani. A vetési munkák ütemével nem lehetünk megelégedve még akkor sem, ha az utóbbi napokban a megtett intézkedések hatására meggyorsult. A 75 betakarítandó területnek százalékát takarítottuk be. A vetési munkákban az állami gazdaságok járnak az élen, mivel minden őszi vetésű növényt megfelelő időben Vetettek el és a búzavetés-tervü- ket is 95 százalékra teljesítették. A búza vetése megyei szinten 70 százalékra áll. Ezen belül a termelőszövetkezetek 72 százalékra, az egyéni parasztok 69 százalékra teljesítették a vetési kötelezettségüket. A vetési munkákat nagyon gyorsan be kell fejezni, minden rendelkezésre álló időt jó! kihasználva. Segítséget keli adni a munka megszervezésében a termelőszövetkezeteknek, javítani a munkafegyelmet a gépállomásokon és biztosítani a kettős műszakot. Erősödnek a tsz-pártszervezeiek A termelőszövetkezetek további politikai, gazdasági megerősítésének alapvető feltétele a pártpolitikai munka színvonalának gyors és sokoldalú emelése. A tsz községi és termelőszövetkezeti pártszervezeteink fejlődése egészséges, szerepük beleszólásük a tsz-ek és a falu életébe ma már igen jelentős. A falusi pártszervezetek többségére lehetett támaszkodni az idei tavaszi szervezés során és sok tekintetben a megszilárdítás munkájában is. A falun lakó elvtársaink jelentős része aktív, harcos támogatója a párt mezőgazdasági politikájának. A Politikai Bizottság határozata óta létrehoztunk 103 tsz községi és 30 termelőszövetkezeti pártszervezetet. E pártszervezetekre akar a Központi Bizottság és a megyei pártbizottság támaszkodni elsősorban a termelőszövetkezetekbe tömörült dolgozó parasztság szocialista átneve- lésében a szocialista nagyüzemeket kialakító nehéz, sok türelmet igénylő munkában. Aktív politikai életet kell a termelőszövetkezetekben kialakítani ahhoz, hogy alapszabály szerint gazdálkodjanak,- hogy szocialista munkaszervezel, munkafegyelem alakuljon ki, hogy a tsz-tagok előtt minél előbb nyilvánvalóvá váljon, hogy a közös vágyont a közös munka teremtheti meg, és ez szolgálja minden dolgozó paraszt egyéni jólétét is. Kulturális munkánk eredményei A szocializmus győzelmének a politikai és gazdasági harc mellett alapvető feltétele a kulturális-forradalom sikeres megvívása, a dolgozók, elsősorban a munkásosztály tudatának megváltoztatása. A megye gazdasági előrehaladása mellett jelentősen fejlődött kulturális életünk is. Különösen a párt művelődéspolitikai irányelveinek megjelenése után javult a művelődési tevékenység szocialista eszmeisége, világnézeti nevelő- jellege. Egységesebb és tervszerűbb a munka az oktatásban és a népművelésben is. Kialakulóban van a művelődési szervek és a tömegszervezetek együttműködése. A tartalmi, eszmei- poétikai javulás a tömegszervezetek kulturális munkájára is jellemző. Az eredményekben szerepe van annák, hogy fejlődött a kulturális élet pártirányítása. A megyei pártbizottság tavaly megjelent kulturális terve elsősorban a megyében élő munkások közötti kulturális nevelőmunka megjavítására irányította a fő figyelmet. A tavasszal bekövetkezett nagyfokú termelőszövetkezeti fejlődés alapján célul tűztük ki, hogy művelődési szerveink a termelőszövetkezeti parasztság kulturális nevelését is fokozottabb figyelemmel végezzék. A megyei kulturális terv va- lóraváltása megkezdődött. Ja* vult a munkáslakta települések és a termelőszövetkezeti községek kulturális ellátottsága. Több új iskola, kultúr- ház, mozi, könyvtár és színvonalasabb kulturális tevékenység segíti a munkások és dolgozó parasztok szakmai-politikai felkészültségének és általános műveltségének növekedését, mint előzőleg. A meglévő lehetőségeket azonban sok helyen még nem használják ki megfelelően, bár az objektív feltételeket a párt és a kormány biztosítja. Falusi könyvtáraink olvasóinak pl. csak mintegy 10 százaléka a dolgozó paraszt. Komlón mindössze 370 munkásolvasója van a könyvtárnak. Az erőfeszítések nyomán növekedett a kulturális rendezvények eszmei-politikai és művészeti szín vonala, s nőtt'az ilyen rendezvények száma is. A munkások és a dolgozó parasztok közül azonban viszonylag még kevesen látogatják ezeket a műsorokat. A kispolgári igény és ízlés kiszorítása nem kapott kellő helyet a kulturális, illetve a politikai munkában. Oktatás! Intézményeinkben növekedett a továbbtanuló munkás- és parasztszárrrta- zású fiatalok arányszáma. A pécsi középiskolák első osztályaiba felvett tanulók 63 százaléka, a megyei középiskolák első osztályainak pedig 66,5 százaléka munkás- és parasztszármazású. Az egyetemek és a főiskola első évfolyamain 50 százalékban vannak képviselve a munkás-paraszt fiatalok. A dolgozók esti és levelező iskoláiban is nőtt a hallgatók száma; Szélesítjük az általános iskolákban folyó műszaki gyakorlati oktatást, a középiskolákban pedig bevezetjük a heti egy napos üzemi gyakorlatot. Szükséges, hogy a munkások, az üzemek anyagi és erkölcsi támogatással és közvetlen nevelőmunkával a jövőben még jobban segítsék a gyakorlati oktatás sikerét és természetesen az» ijúság ideológiai politikai nevelését. A továbbiak során fontos feladatunk, hogy kialakítsuk iskoláinkban a szilárd, marxista—leninista világnézeten nyugvó tantestület! egységet. Ebben a munkában továbbra is a kommunista és a haladó pedagógusokra kell támaszkodni. A színház és a mozik műsorpolitikája is jelentősen javult az elmúlt évekhez viszonyítva. Ügyelnünk kell arra, hogy a kiömlő szocialista filmalkotások látogatottsága ,még tovább növekedjék; A múzeum azzal, hogy űj kiállítások megrendezése mellett megkezdte a munkásmozgalmi kutatómunkát, jobban segíti mai aktuális nevelési feladataink megoldását, mint előzőleg. A művelődési munka eszközeinek és adottságainak felhasználásával és a pártszervezetek segítségével fokozottabb harcot kell folytatni a' különböző társadalmi rétegek között megtalálható hamis ideológiai-politikai álláspontok és vallásos világnézet ellen. * Kulturális előrehaladásunk szempontjából fontos, hogy tovább javuljon és belátható időn belül kialakuljon az állami szervek és a tömegszervezetek együttműködése. A szélesebbkörű és a céltudatosabb, kulturális munka kialakítása érdekében különösen a szakszervezetek, a KISZ és a TIT művelődési tevékenységének javulását kell segítenünk; Tekintettel arra, hogy megyénkben nagy számú nemzetiségi dolgozó él, tovább kell fejlesztenünk a nemzetiségi nyelvű és a nemzetiségi nyelvet oktató iskolákat és az anyanyelven végzett kulturális munkát Lassú, de mégis biztató az az előrehaladás, ami művészeti életünkben bekövetkezett. Javult az írók, a színészek és a képzőművészek kapcsolata a párttal, fejlődött egy részük politikai és világnézeti felfogása és ez alkotó tevékenységükben is megmutatkozik. Dicséret illeti művészeti életünk kommunistáit, akik ezt a fejlődést elősegítették; Az eredmények elismerésekor azt is meg kell mondani, hogy a művészek többsége még mindig kispolgári környezetben él és annak hatása alatt van; Ezek a' művészek az utóbbi időben tapasztalható törekvések ellenére még nem tudták jó és őszinte kapcsolatot kialakítani a munkásokkal és a parasztokkal. Ezt a „Jelenkor“ számos verse és prózai írása is mutatja; E problémák miatt főleg irodalmi és képzőművészeti területen nehéz ideológiai harc áll előttünk; Fontos feladatunk tehát, hogy a művészek ideológiaipolitikai fejlődését elősegítsük. örvendetes, hogy az elmúlt években növekedett a társadalom, és a szülők érdeklődése általában a művelődésügy és az iskolai oktatő- nevelőmunka iránt; A kedvező helyzetre támaszkodva arra törekszünk, hogy a dolgozók egyre ipkább magukénak érezzék a művelődés ügyét; Továbbra is as a célunk, hogy a világnézeti és a művészi igényesség szempontjából fejlődő munkásság és parasztság mindjobban betöltse a kulturális élet tartalmát és színvonalát formáló szerepét. $3tO KÖZÉPISKOLÁK — « 1438 103Ö 1Ó59 TANULOK A MUNkAS-P/LBASZr SZÁRMAZÁSI} TANULOK ARANYA <% ) Pártunk helyes politikája fejlődésünk alapja A Magyar Szocialista Munkáspárt helyes politikájának köszönhető az a töretlen fejlődés, amelyet megtettünk. A dolgozó tömegek előtt egyre világosabb annak felismerése, hogy egyedül a párt tudja a helyes utat megjelölni. Baranyában is elmondhatjuk, hogy a munkások, a parasztok és az értelmiségiek többsége elismeri az MSZMP politikáját, vezetését é Megnőtt a párt szerepe, elsősorban a munkásosztály körében, a munkások tudják hogy a párt értük dolgozik és rájuk támaszkodik. A párt tekintélyét mutatja az is, hogy úgy országosan, úgy megyénkben is a párt vezetői, a kommunisták egyre elismertebb emberek, olyanok, akiknek szavára hallgatnak, tanácsaikat kérik, bizalommal fordulnak hozzájuk. A kommunista pártok egyik legjellemzőbb sajátossága a tömegekkel való szoros kapcsolatuk. Az MSZMP a tömegekhez fűzodó kapcsolatait gondosan, körültekintően, őszinte vélemény nyilvánítással, elvi alapon rendezte. A legnehezebb időkben és az ellenforradalom után is őszintén beszéltünk, a népszerűtlennek tűnő kérdésekről is. Az elenforradalom elleni megalkuvás nélküli harc.. a rítotetotte • 4. ♦
