Dunántúli Napló, 1959. október (16. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-23 / 249. szám

NAPLÓ 1959. OKTÓBER 2S. Téli mezőgazdasági szakelőadások Az Agrártudományi Egye­tem Baranya megyei Szerve­zete 12 előadásból álló elő­adássorozatot dolgozott ki av téli hónapokra. Az előadások témáit a mezőgazdaság leg­különbözőbb ágazataiból vá­lasztották ki, különös tekin­tettel az aktuális mezőgazda- sági problémákra, és az új tu­dományos módszerekre. A no­vember 1. és április 30. közti időszakban, havonta két al­kalommal meghívott előadók, az Agrártudományi Egyetem tanárai, — dr. Baintner Ká­roly, dr. Fekete Lajos, Bas- kai-Tóth Bertalan, — akadé­miai tanárok, tudományos ku tatók, és kiváló mezőgazda- sági szakemberek tartanak magas színvonalú előadásokat Pécsett, a gyakorlati szakem­berek részére. „Az-önköltség- számítások szerepe és gyakor­lata a nagyüzemi gazdaságok bán“ címmel például dr. La- tosinszky Ede, az Állami Gaz­daságok Baranya megyei Igaz gatóságának főkönyvelője tart előadást a közeljövőben, majd dr. Horn Artúr tudományos kutató tájékoztatja az előadá sok hallgatóit a szarvasmarha tenyésztés időszerű kérdései­ről. Az előadások célja lényegé­ben az, hogy a gyakorlati szakembereket, állami gazda­sági, és termelőszövetkezeti agronómusokat, állattenyész­tőket továbbképézzék, s a mezőgazdasági kutatások, és az új tudományos módszerek­kel megismertessék, és azo­kat a gyakorlatban felhasz-, Hálhassák. Az elmúlt évben tartott néhány előadás példá­ja azt mutatja, hogy a szak­emberek nagy érdeklődéssel várják az előadásokat« A baranyai „mintavizsgák" tanulságai Mint több ízben megírtuk, a Baranya megyében közel két hét óta teljes erővel folyó .zenészvizsgák országos szem­pontból kísérleti jellegűek s mint ilyenek mintavizsgának számítanak. A pécsi zenemű­vészeti szakiskola igazgatójá­nak és szaktanárainak irányí­tása mellett működő bizottság előtt adtak számot a vendég­látó iparban működő pécsi és általában Baranya megyei ze­nészek fejlődésükről. Az utol só ilyen vizsga 1955-ben volt, az eltelt négy év tehát bőven adhatott módot egyeseknek is mereteik bővítésére. A pécsi vizsgákon két hét alatt naponta 30 jelentkező került elbírálás alá- Legtöbb­je új jelentkező volt, akik most szerettek volna enge­délyt kapni ahhoz, hogy a vendéglátó iparban működhes­senek. Ez a dolog kényeseb­bik része. Kétségtelen ugyan­is, hogy a szocialista vendég­látó ipar fejlesztése mind mi­nőségi, mind a művészi igé­nyek szemszögéből egyre terv­szerűbbé vált az utóbbi évek­ben, s szemben az 1955-ös vizs­gákkal, idén már jól fel lehe­tett mérni a szükségleteket. A felmérés kimutatta, hogy bizonyos területeken, egyes hangiszeresekből komoly hi­ány van, így a fölös számú hegedűssel szemben pl. kevés jó fúvós, a zongorista stb., másrészt kimutatta azt is, hogy a meglévő káder minő­ségileg sem egységes. Az idei vizsgák fő célja tehát kettős volt: megszüntetni bizonyos hiányhangszereseket és eltün­tetni a mutatkozó minőség­különbségeket. Ez utóbbi célt szolgálják az ún. kategorizálá­sok, melyek a vizsgázott mu­zsikusokat A, B, illetve C ka­tegóriákba sorolják be. Mivel az országban elsőnek Baranya megye kezdte a vizs­gáztatásokat, érthető okokból nemcsak az érintett mintegy 600 zenész, de az ország egész muzsikustársadalmának fi­gyelme is a pécsi vizsgabizott­ságra irányult, mert köztudo­mású volt, hogy az Itt szer­zett tapasztalatok alapján szervezik majd meg a későbbi időpontokban hazánk más te­rületein a vizsgákat, Gyakorlatilag tehát a pécsi vizsgabizottság maga Is „vizsgázott”- És szö­gezzük le mindjárt: jól vizsgá­zott. Bevalljuk, hogy a vizsgákat semleges tagként végigszur­kolva eleinte attól tartpttunk, hogy a bizottságot elkapja a „premier” érthető láza és ta­lán túlzott szigorral, elfogul­tan kezeli majd a hozzá érke­zőket. De csakhamar kitűnt, hogy a szakiskola kitűnő pe­dagógusai — Antal György igazgató és Borsai Pál zongo­raművész — igazi tanítói lele­ménnyel találták meg a kul­csot minden egyes vizsgázó­hoz. ötleteeségük — mely el­sősorban a lámpaláz leküzdé­sére Irányult — kifogyhatat­lan volt Ilyen ötlet volt pél­dául a vizsgázókat először saját területük legotthonosabb gyakorlati részeiből ¡kifaggat­ni s csak azután rátérni az idegenebb elméleti, iskolai tár­gyakra, Hiányoztak a vizsga­Jogi tájékoztató „Köteles vagyok-e fizetni a javítási munkáért“ Szerkesztőségünk jogi tanácsadó­jához az alábbi tartalmú levéllel (ordult v. A. Saját házamban megüresedett lakásomba költöztem vissza — Ír­ja levelében V. A. olvasónk —, amelyben az eltávozó bérlő több Javítási és átalakítási munkát vé­geztetett. A lakásböl kiköltözése után kettőezer forintot kért a ja­vítási és átalakítási munkák meg­térítéseként. A kért kéttöezer fo­rintból már kifizettem részére ezer forintot. Az Iránt szeretnék érdek­lődni, hogy köteles vagyok-e fi­zetni a javítási munkákért az el-, távozott bérlőnek, vagy sem, to­vábbá ha fizetni kell, akkor meny nyi az az összeg, amit meg kell térítenem? Az első kérdése gz a levélírónak, hogy köteles-e a lakáson végzett javítási és tatarozás! költségeket megtéríteni vagy nem. A felmerült költségeket meg kell téríteni. Erre vonatkozóan a 35/1956. (IX. 30.) MT. számú rende­let 16. |. (l) bekezdése a követke­zőket mondja: „Azt a bérlőt, aki a bérbeadó hozzájárulásával és hatásági enge­déllyel lakását helyreállítja, mű­szakilag megosztja, vagy nem la­kás céljára szolgáló helyiséget la­kás céljára átalakít, bérbeszámítási Jog Illeti meg.” A lakásból kiköltözött bérlőre vonatkozóan a 18. |. (1) bekezdése az alábbiak szerint rendelkezik: „Ha a bérlő a helyreállított, mű­szakilag megosztott, illetőleg át­alakított lakásból beszámítható költségeinek megtérülése előtt el­költözik, a bérbeadó köteles ré­szére a hátralékos összeget olyan részletekben megtéríteni, amilyen részletekben azt a bérlő beszámít­hatta.” A bérlő az öt megillető összeg megtérítése fejében az időszakon­ként esedékes tiszta bért és törvé­nyes járulékainak hetven százalé­kát Jogosult mindaddig visszatar­tani, amíg a beszámítható költsé­gei megtérülnek. Az Ismertetettek alapján nem köteles egy összegben^megtéríteni a bérlő által kért összeget. A másik kérdése az, hogy ha fi­zetni kell, akkor mennyit kell megtérítenie? A levélben felsorolt javítási mun | Jelen tájékoztatónkban ismerté' kákra pontos, összegszerű választ adni nem lebet, mert az a munkák műszaki jeliegétől, minőségétől és mennyiségétől, az anyagfelhaszná­lástól és még számos olyan körül­ménytől függ, amelyre a levélben nem tért ki olvasónk. így erre vonatkozóan nem tudunk érdem­ben nyilatkozni. Az összegszerűsé­get a lakásrendelet jogilag szabá­lyozza, olymódon, hogy az minden esetben egységesen alkalmazható. A fizetések mértékére vonatko­zóan a már hivatkozott 35/1956. (IX.; 30.) MT. számú rendelet 1£. g. O) bekezdése a kővetkezőképpen ren-, delkezik: „A helyreállítási, műszaki meg­osztási, Illetőleg átalakítási műn-' kák költségeinek eUsmerését az' állami építőipart árakon számított tényleges költségek álapján a bér­beadótól a munkálatok befejezé­sét követő hónap utolsó napjáig kell kérni.” (2). „Ha a bérbeadó a ténylege­sen felmerült költségeket vagy a bérbeszámítást kifogásolja, vagy a bejelentésre tizenöt napon belül nem válaszol, a bérlő nyolc napon belül a bíróságtól kérheti annak megállapítását. A' bíróság jogerős határozatáig a korábbi telje« bért kell megfizetni. A bérlőnek a Javítási, helyreál­lítási, átalakítási munkákért kért költségtérítést szabályszerűen ki­állított számlával kell igazolnia, Illetve alátámasztania. Ezt Írja elő a 15/1957. (in. 7.) Korm. sz, rende­let 33. |-a. A végrehajtásról szóló rendelke­zés a 34. g-iban kimondja, hogy a bérlő szokásos mértéket meghala­dó kivitelezésű berendezéseket (pl. két WC, üvegezett szárnyasajtók, szabványtól eltérő berendezések, a szokottnál nagyobb terjedelmű csempeburkolat, vagy olajlábazat) csak saját költségen létesíthet. Amennyiben a fentebbiek folya­mán Ismertetett szabályoktól elté­rés mutatkozik, vagy másként jár­tok el, vagy egyéb problémák me­rültek fel, illetve a tényleges hely­zet mást mutat, úgy vita esetén forduljanak bírósághoz, amelynek területén laknak. Az Ilyen esetek­kel kapcsolatos vitás kérdések el­döntése a blröság hatáskörébe tar­tozik. tettek egy konkrét esetre vonat­koznak, amely általánosnak mond­ható s ezért Ismertettük az ide­vonatkozó leglényegesebb jogsza­bályokat, Illetve azok lényeges részelt. Ez a válasz a szerkesztő­séghez érkezett levél alapján ad felvilágosítást, tehát minden rész­letre hiányos Ismeretek következ­tében nem térhet ki s a tájékoz­tató keretein belül ki sem tér. | bizottságok vaskalapos fajtái­nál oly szokásos, tudálékos el­méleti kérdések is. A bizott­ság által feladott elméleti pél­dák mind szorosan kapcsolód­tak a hangszeres gyakorlat­hoz és így nem telt nagy fá radságába a jelöltnek sem, hogy felidézze a kérdés lénye­gét s tudása kisebb-nagyobb tárházából a feleleteket is. Rugalmas volt a bizottság a vizsgáiéi tételek alkalmazásá­nál is. Egy több évtizede ze­nei pályán működő zongorista súlyos csontbetegséget kapott, aminek következtében jobb­kézfején a csontok egy részét műanyagbetéttel kell majd helyettesíteni. így a zongorá­zás szinte lehetetlenné válik. Megható volt, hogy a vizsgáz­tatók miként törték a fejüket a segítség módozatain, míg az egyik tag kisütötte, hogy amennyiben harmonikára tér át az illető, az ottani kéztar­tás nem igényli a csontműtét­tel sérült kéz mozgékonyságát s így erre a hangszerre adtak neki működési engedélyt­Persze, nem volt mentes a lefolyt vizsga apróbb hibáktól sem. Az ilyen hibák leglénye- gesebbike szerintünk az volt, hogy a kategóriák megállapí­tásánál nem voltak minden esetben tekintettel az illető zenei önállóságára s a bizott­ság tagjai néha megfeledkez­tek arról, hogy más a hang­szeres ismeret, iskolázottság és megint más a vendéglátó- ipari gyakorlat, melyhez jó adag önállóságra, egyéni rá­termettségre is szükség van. De ha e szempont mellőzésé­ből akadtak is egy-két sze­mélynél a kategória megálla­pításánál kisebb hibák, egész­ben véve igen emberi, sikeres és előre­mutató megoldások születtek (pl. a fiatal tehetsé­gek támogatása, szemben az 1955-ös vizsgákon mutatkozó, pont ellenkező felfogással) és a szakmai igény örvendetesen megnőtt. Baranya megye vizs­gáztatói tehát jól vizsgáztak és reméljük, meggondolásaik ter- ménykenyítőleg hatnak majd a többi megyében szervezendő vizsgák módszereire is. Pagony Lajos UíltKIC Fordítsanak nagyiM gondot a fűtésre! A Baranya megyei Tűzrendészeti Osztáiyparancsnokság felhívása Alig néhány napja kezdő­dött meg a fűtési idény, máris több tűzesetet oko­zott a tüzelőberendezések gondatlan használata. A Tűzrendészeti Osztálypa­rancsnokság a további tűz­esetek megelőzése érdeké­ben felhívja a megye és a város dolgozóit az alábbi tűzrendészeti előírások meg­tartására: A fűtés megkezdése előtt a hibás fűtőberendezéseket javíttassák meg. Füstelvezető csöveiket csak hézagmentes és szétesés el­len rögzített állapotban hasz­náljanak. A repedt, hibás kéménye­ket meg kell javítani és a kéménybe épített faozerke­zeteket ki keli váltani. A használaton kívüli ké< ménynyílást gyúlékony anyaggal eltömíteni nem szabad. Éghető anyagot ne tartsa­nak a tűzhely közelében, tűzgyújtáshoz ne használja­nak tűzveszélyes folyadékot, mert ez robbanást okozhat. Benzinben ne mossanak ru­hát olyan helyiségben, ahol fűtés van. A begyújtott tűz­helyet ne hagyják felügyelet nélkül és a kezelését ne bízaákgyerekekre. A Tiferemlészetl Osztály­parancsnokság utasította al­sóbb szerveit a fűtéssel kap­csolatos tűzrendészeti szabá­lyok fokozott ellenőrzésére és a mulasztók felelősségre vonására,-* A BUDAI 11. n¿¡tanács­nál ma este 6 órakor dr. Gár- dos István, a városi nőtanács jogi bizottságának vezetője, jogi tanácsadást tart a kerü­let asszonyai számára. A francia Riviéra idegenfor­galmi szervei, szálloda- és ven- déglőtulajdonosat bánatosan is­merik be, hogy 1959 bizonyult a legrosszabb idénynek addig a háború óta. A szakértők meg­egyeznek abban, hogy különösen a kisebb pénzű turisták hanya­golták el Idén a Riviérát és akik felkeresték, azok is jóval keve­sebbet költöttek, mint az elmúlt években, — EGÉSZSÉGÜGYI poli­technikai oktatás kezdődött a Leőwey Klára Leánygimná­zium egyik humán első osztá­lyában. Négy év után a tanu­lók ápolónői oklevelet kap­nak, 1959 nyarán Csehszlovákiában 2400 szálloda és motel működött összesen 79 000 ággyal. A fekvő­helyek száma félév alatt 9000-rel szaporodott. Ez alatt az Idő alatt 2,7 millió vendég fordult meg a csehszlovák szállodákban. A szo­bák átlagos ára 1Z.90 cseh koro­na, vagyis a csehszlovák szállo­dai szobaárak a világon a leg­olcsóbbak közé tartoznak. — SZAKMAI továbbképző tanfolyaméit szerveztek a Pé­csi Epítőgépkarbantartó Vál­lalatnál, melyen a műszaki rajzolvasást is elsajátíthatják a szakmunkások. A szakmai továbbképző tanfolyamra 22 dolgozó jár, ATYI BA *9 I Álta'ános sztráik Közép-O'aszországban a gazdasági vá ság súlyosbodása miatt Perugia (AFP). Szerdán egész Umbriában általános sztrájk kezdődött A sztrájko- lók a Közép-Olaszországban dü höngö gazdasági válság súlyos­bodása ellen tiltakoznak. Egyidejűleg akcióbizottság létesült Becugiában, minden társadalmi réteg képviselőinek részvételével. A bizottság fel­hívással fordult a kormány­hoz, hogy Umbriára is kiter­jesszék a különleges segélyt, amelyet az állam a dél-olasz­országi gazdaságilag elmara­dott t arWnány-'knalf nyújt Bakó Mátyás a neve, de mindenki Matyi bácsinak hívja a szederkényi Arany­kalász tsz elnökét. Magas, joviális em­ber. Csak 51 éves, de arca, tempója, ke­délyessége után hat­vannak néznéd. Mezőgazdasági aka­démiát végzett. Im­már huszonhárom esztendeje dolgozik vezető mezőgazdasá­gi posztokon. Leg­utóbb a Zengőaljái Állami Gazdaság fő- agronómusa volt. 1951-ben került oda és 1959 április else­jén ment az Arany­kalászba, ahol csak­hamar elnöknek vá­lasztották. (Nem ba­bonás ember, derű­sen nevet azon, hogy ez a nap éppen ápri­lis elseje volt.) Az* állami gazda­ságban mindenkit is­mert és viszont. Jól keresett, sokkal ké­nyelmesebb lett vol­na ottmaradnia. Ezért arra kértem, mondja meg őszin­tén: miért választotta mégis a nehezebbet, a tsz-elnök posztját? Amikor a pécsváradl járási pártbizottság felkérte, miért mon­dott igent? így válaszolt a kér­désre: — Nem akarok ha­zudni. Soha sem volt ÍOldeuw mindig ab* bői éltem, amit meg­kerestem. Ilyenkor nyilván megkérdezi az ember, hogy mennyi lesz a fizeté­se az új helyen. Én is számolgatni kezd­tem, és arra lyukad­tam ki, hogy ha rosszul gazdálkodunk akkor nem lesz any- nyi, mint a gazda­ságban. Az is igaz, hogy kényelmesebb lett volna a megszo­kott helyen, mégis.... Igen. Matyi bácsi, amikor az állami gazdaságba került, siralmas állapotokat talált. Csak egy pél­dát: 50 zsák szene­sedésnek induló ga­bonát bányászott elő az egyik trágyarakás alól. Hét-nyolc év múlva már az egész megyében ismerték a gazdaság hírét. Hogy mást ne mondjunk: 18 mázsás búzaátla­got értek el Szilágy­pusztán, és nem né­hány holdon, hanem közel hétszáz holdnyi területen! Ezért a szinte páratlan ered­ményért kapta meg az Állami Gazdasá­gok Kiváló Dolgozó­ja kitüntetést. — Számot vetettem magammal — foly­tatta Matyi bácsi. — Egy gazdaságot sike­rült kihúzni a csává­ból, miért ne lehetne egy új tsz-ből is hí­reset csinálni? Ötven­egy éves vagyok, há ezt megteszem, ak­kor elmondhatom, hogy nem éltem hiá­ba. A jó munka ér­zésével mehetek nyugdíjba. A semmiből kellett virágzó szövetkeze­tei csinálni. Amikor idejött, még iroda­épülete sem volt a tsz-nek. Először is azt szerzett a tanács­elnöktől. Utána meg­kezdődött az állatok összevonása. Ez per­sze nem ment súrló­dások nélkül, de már rég megtörtént, még­hozzá úgy, hogy a volt szegényparasz­tok és a volt közép­parasztok nem ha­ragszanak egymásra. Mégcsak október második felében já­runk, és az Arany­kalász máris kiválik a tavasszal alakult tsz-ek közül. 138 szarvasmarhája, 45 anyakocája, 183 hí­zott sertése és annyi takarmánya van, hogy jövő augusztus elsejéig nem kell tar­tania a hiányától. 30—35 vagon szemes terményt tároltak! És 50 forintot ér egy munkaegység. Tévednénk, ha azt állítanánk, hogy ezt Matyi bácsi szerezte. Nem, ez az egész tag­ság munkájának a gyümölcse. Matyi bá­csinak as a része benne, hogy jól ve*? zeti a szövetkezetét. Sikerült kivívnia a tagság bizalmát, ép­pen azért, mert ő is bízik az emberekben. Itt van például egy eset. Sertésfiaztatót és 400 férőhelyes hizlaldát akartak építeni olcsón. Sze­reztek is gömbfát és széldeszkát, csak ács nem volt az Arany­kalászban. Ekkor kérdezte meg a közgyűlést: — Van-e itt fúró­faragó ember? Előállt az egyik tsz tag, Nyírő Pál, hogy mindig szeretett bar­kácsolni. A tsz-elnijk azonnal megbízta a sertésólak felépítésé­vel, s az az ember, akinek még ácsmes­teri képesítése sincs, olyan olcsó és Jó ser­tésólakat épített, hogy az egész megyé­ből a csodájára jár­nak. Egy fiaztató nem került többe 40 ezer forintnál, ho­lott, több mint 100 ezer forint szokott lenni az ára. Két héttel ezelőtt 50 tsz-elnök járt Szederkényben' ta­pasztalatcserére. — Nem akartak hinni Matyi bácsi szavá­nak. Csak akkor hagytak fel a tamás­kodással, amikor meg látták a büszkén mu­togatott ser tótotokat, ,, Különös jelenet játszódott le október 14-én a párizsi Champs Elysées-n. Egy dán kiállítás meg nyitója alkalmával ősi vikingek ruhájába öltözött „harcosok”! vonultak el a párizsi diadalív alatt és a fotóriporterek nagy örömére lándzsákkal, korabeit bárdokkal „csatát’ vívtak. Meg­szólaltatták a vikingek ősi bronz­ból készült csatakürtiét is. A dán kiállításon a koppenhágai Nemzeti Múzeum vikingkori em­lékeit mutatják be. — A GYÁRVÁROSI nőta­nács ma este 6 órakor vezető­ségválasztó gyűlést tart. Áramszünet lesz hélózatkarban- tartás miatt október 33-én, vasár­nap reggel 7 órától 13 óráig Vasai I, és H. faluban és Flórián telepen. Az amerikai Carol Means, aki­nek az a szenvedélye, hogy üd­vözlőkártyákat gyűjt, öt été óta kutatja, hogy ki adta fsl a világ első karácsonyi üdvözlőkártyá­ját. Egy kilencéves londoni kis­fiú hallotta a rádióban Means nyilatkozatát>* és rávezette a gyűjtőt a helyes nyomra. El­mondotta, hogy nagybátyja nyüjteményében látott egy 1843* btil származó karácsonyi üdvöz­lőlapot. Az amerikai gyűjtő több mint 100 fontot fizetett a lapért, — OKTÖBER 20-án átadták a kisszentmártoni és sámodi tsz-bekötőutakat| Európa leghatalmasabb fenyő­fáit Svájcban találjuk Svájci er­dészek adatai szerint a legna­gyobb példány átmérője mell­magasságban 150 centiméter, ma­gassága pedig meghaladja az 50 métert. Négy olyan fenyőfát ta­láltak, amelynek átmérője leg­alább 125 centiméter és több mint 1 méteres átmérőt 30 fánál mértek. Becslesek szerint az el­sőnek említett fenyőből 135 köb­méter hasznosítható fát lehetne kitermelni, a következő kategó­riából pedig kb. 30 köbmétert. — NEMEZETISÉGI nevelők továbbképzési napja lesz pén­teken és szombaton. A to­vábbképzésre három megye nemzetiségi pedagógusai ér­keznek városunkba; B elrutban 1» hónap ja óriási já­tékkaszinó épül, amely a Közép- Kelet legnagyobb ilyen termé­szetű szórakozóhelye lesz. A játékkaszinó szomszédságá­ban 1300 néző befogadására al­kalmas színházat és varietét építenek és egy 140 szobás szál­loda építését is tervbevették, hogy fokozzák Libanon idegen- forgalmát. — GAZDASSZONYKÖR kezdi meg működését novem­ber 15-én a megye mintegy 150 községében« A lengyelországi Zabkowlce városka nevezetessége, hogy iga­zi ferdetornya van. Egyméteres elhajlásával/bátran ..odaállhat” a híres pisai ferdetorony mellé- Korára nézve is vetekedhet ve­le: I2|7-bsn építették! — MAJSON, Lippón és Bólyban előadást szervez & nőtanács a termelőszövetke­zetek asszonyainak, amelyen a tsz-tagoknak járó szociális kedvezményekről tájékoztatják a hallgatóságot. Tizennyolc norvég városban népszavazást tartottak annak él- döntésére, hogy a hatóságok en­gedélyezzék-e a jövőben nesze*“ italok kimérését. Norvégia isis­től 1021-ig teljesen „száraz” volt- 1927 óta pedig csak 20 városban lehetett szeszesitalt árusítani- A most megkérdezett lS vára* lakói túlnyomórészben az OlkOé hol mellett döntött«*.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents