Dunántúli Napló, 1959. október (16. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-23 / 249. szám

W59. október 23. NAPLÓ s A pártbizottság zászlajáért KOMLÖ: A Romlói Szénbányászati pszt dolgozói a VII. párt- PSfresszus tiszteletére tett Ajánlásainak szeptember ffj ^edékes részét teljesí- r®“* Az össziizemi teljesit- ®oy 102.5 százalékára tett Utalást 0.9 százalékkal túl- ««■tettck. A különböző ta- ekossági vállalások együt- f «»szegét, mely 8 millió 902 " forint volt, eddig 8 mil- I. . e*er forint értékben hitették. MOHÁCS: A Mohácsi Húsipari Válla- l öolgozói a VII pártkong- LSZus tiszteletére 732 ezer !m túlteljesítést vállaltak, ’ ,eyes tervük 6 százalékos ejesét jelenti. A vállalat első háromnegyedévi ter- 147 százalékra teljesítette L.®?zel felajánlásuk túltel- L^ének alapjait is megve­PÉCSt l&«anya megyei Mély- v ® Vállalat dolgozói a kong tiszteletére indított hí-Verseny*,en számos ha- r®®'ierövidítést vállaltak. 6 - • a Ml- kerületben fő­étkezésnél Túri István psosbrigádja vállalta, a 150 köbméteres tüz- • 4r°ló medence munkála- úely 700 köbméter föld ■¡Izgatását jelenti, határ- u előtt io—12 nappal előbb, fs ehhAn «. ___.lux eb ben a hónapban elké­A Baranya megyei Építőipari Vállalat teljesíti kongresszusi felajánlásait 352 lakást készítettek el határidő előtt — Emelték termelékenységüket — 1960-ban 20 százalékkal no a kapacitásuk A Baranya megyei Építő­ipari Vállalatnál mérlegre tet­ték az első, második és har­madik negyedév teljesítmé­nyeit, megvizsgálták a kong­resszus tiszteletére tett felaján­lások teljesítésének fokát. A számításokból kitűnik, hogy a vállalat dolgozói a III. ne­gyedévig eleget tettek szerző­déses kötelezettségeiknek és minden reményük megvan ar­ra, hogy a kongresszusi fel­ajánlásaikat teljesíthessék. A repülőtéri építkezéseken például vállalták, hogy határ­idő előtt 447 lakást adnak át a beruházóknak. A III. ne­gyedév végéig 352 lakás ké­szült el, átlagosan 80 nappal a határidő előtt. A kővágószőlősi 10. számú épület 14 lakásának határidő előtti elkészítését 10 nappal kívánták megrövidíte­ni, ami sikerült is. Pécsett a Felső-Malom utcá­ban 6 lakás határidő előtti el­készítését vállalták, itt 18 nap­pal csökkentették az építés idejét. Ugyancsak a határidő előtt 15 nappal adták át a porcelángyári 16 lakást is. Az újmecsekaljai iskola építői 15 napos határidőlerö­vidítést vállaltak, itt azonban csak 14 nappal a határidő előtt fejezhették be az építést. A tsz-programon belül 2 db 100 férőhelyes istálló elkészí­Több mint tízezer ragadozót pusztítottak el Baranyában A Mecsek vidékén az utób­[,.. ekben igen elszaporodtak íe^bféle ragadozók: rókák, P retek és görények, vala- héják és karvalyok. vari i?nül Pusztítják az ap- ‘Tak* a hasznos ma­íásaft Valamint ezeknek a tlen -i 8 közvetve> vagy köz_ ul> nagy károkat okoz- £¡2? hfezőgazdaságnak is. tabá[,La baranyai vadászok löit^erű irtóhadjáratot huu' ehenük. Á vadászok Sett^ .ki£üstölésével, mér­k0' csalétekkel és más mó- is,tí, mintegy 1800 rókát au lt°ttak el az elmúlt év p®i Ruházati Bolt őszi-téli "ói kabátját ltlifiden méretben. SZIKIBÓL 600 Fl-tfll 219 Jár kár­Hasonlóképpen sikerrel az irtóhadjárat a többi tékony állat ellen is. össze­sen több mint tízezer raga­dozó vadat és madarat pusz­títottak el. Felkutatták a kár­tevő madarak fészkeit is, közel négyszáz héja, varjú, szarka és más madár tojásait törték össze* tését ajánlották fel augusztus 20-ra, Ujpetrén és Villányban. Ezen a fontos munkán dol­gozó építők sem vallottak szé­gyent, mert az ígért dátumra készen álltak az istállók. Nemcsak a határidő- lerövidítések fontosak Az építőipari vállalat dolgo­zóinak felajánlása kiterjedt a minőségi munkavégzésre is. Vállalták, hogy a létesítmé­nyek átadása során a minő­ségi kifogások nem haladják meg a beruházási költségek 0.5 százalékát. Január elsejé­től szeptember 30-áig átadott épületeknél a minőségi kifogá­solások összege 0,3 százalé­kot ért csak el, így eredmé­nyük 0,2 százalékos javulását jelenthetik. Nem rosszabb a termelé­kenységi tervelőírások teljesí­tése sem, mert a IV. negyed­évig 1 főre eső termelékeny­ségük 107 százalékos. Mind­ezeket az eredményeket ösz- szegezve, megállapíthatjuk, hogy a Baranya megyei Épí­tőipari Vállalat dolgozói szer­ződéses kötelezettségeiknek a IV. negyedévig eleget tettek, a lakásokon, iskolákon, a tsz- program beruházásain kívül még 54 létesítményt adtak át határidőre illetve határidő előtt. A leglényegesebb vállalásuk teljesítése azonban még továb­bi erőfeszítéseket kíván, ugyan is az 1959. évi I—III. negyed­éves tervük 100 százalékos tel­jesítésével szemben csak 99,3 százalékot értek el. Nem nagy a lemaradás, mindössze 0,7 százalék, amit a negyedik ne­gyedévben be tudnak hozni, ám arra inti az építőipar dol­gozóit, hogy 1960-ban már egész évben egyforma teljesí­tést kell nyújtaniok, ha tervük teljesítését nem akarják koc- | káztatni. 1958 első negyedévé­ben nagyon rossz volt a mun­kálatok megindulása, döcö­gött a munkával való ellátott­ság. Most azon fáradoznak, hogy a jövő esztendei kezdést ne kísérje hasonló fennaka­dás. Az építőipari vállalat dol­gozói elhatározták, hogy az 1959-es évre szerződött munká­kat december 31-ig kivétel nélkül befejezik. A téli elő­készületeket a vállalat már megtette, 5—6 fokos hidegben még tudják folytatni munkái­kat. Igyekeznek mielőbb tető alá hozni az épületeket, hogy a hideg idő beálltával már csak a belső munkákat kell­jen elvégezni. Remélik, a ked­vező időjárás továbbra is elő­segíti a kongresszuji vállalá­sok teljesítését. Ebben az év­ben még 165 lakást, 4 tanter­met, 7 tsz-istállót, és egy óvo­dát kell befejezniök, amiknek elkészülte egyben a kongresz- szusi vállalásaik teljesítését is jelenti. A jövő megnövekedett feladatai 1960-ban előreláthatólag 20 százalékkal nő a vállalat ka­pacitása, illetve ennyivel több munkát kell elvégezniök. Mint átmenő munkát, jövőre kell befejezniök a Jókai utcában 132 lakás építését, megkezdik a klinika építését, valamint tovább folytatódik 30 millió forint költséggel a panellüzem építése is. Ezek a munkák csak egy részét képezik annak a hatalmas programnak, amit a következő évben végre kell hajtaniok. A kongresszusi vál­lalások sikeres teljesítése jó alapot képez arra, hogy 1960 januárjában — ha a? időjárás engedi — teljes kapacitásuk­kal hozzáfoghassanak a meg­növekedett építési program végrehajtásához. •— ts — re sem maradt hatástalan. Négy olyan szomszédja van még, amely hasonló körülmé­nyek között van. S ma már több helyen is hallani: — Ha Orfű megcsinálja, mi miért ne csinálhatnánk meg? S igazuk van; A közösség összefogása jelentősen megvál­toztathatja egy-egy község ar­culatát és egész életét. Hamu Imre Nem lesznek már unalmasak a/téli esték Oríűn Rövidesen elkészül az új művelődési otthon A Mecsek egyik erdőkoszo- rúzta hajlatában bújik meg Orfű* A harmincöt házból álló „istenhátamögötti“ falucska év századok óta élte a maga zár­kózott életét. Még az országút is messze kikerülte a községet. Az elmúlt években már kö­vezett utat készítettek, hogy bekapcsolják Orfűt is az or­szág vérkeringésébe. Kulturá­lis életről azonban még nap­jainkban is alig beszélhetünk, mert a községben nincs olyan épület, amely alkalmas lenne arra, hogy ott előadásokat, mű soros estéket rendezzenek. Most azonban valami új szü­letik Orfűn. Jelentősen meg­változott a község arculata és megváltozott az emberek gon­dolkodása is. Erre gondolok és ezt érzem, amikor a vb-titkár: Balázs János, a tanítónő: Sze­les Aladárné és a KISZ-titkár: Dósa Márta bizakodó tervez- getését hallgatom* Nemrég alakult meg a köz­ségben a KISZ-szervezet, amelynek jelenleg tizenegy tag ja vám Tizenegy fő — nem sok, de az ifjúsági szervezet megalakulása óta eltelt idő ékesen bizonyítja, hogy tizen­egy ember is érhet el szép eredményeket. A fiatalok elha­tározták, hogy a falu összefo­gásával felépítik társadalmi munkával a kultúrházat, ame­lyet egyszer már elkezdtek épí­teni, de még az 1950-es évek elején abbahagyták* — Az összefogás hónapja szá munkra ez az október, mondja Szeles Aladárné — eb ben a Jiónapban határoztuk el, hogy társadalmi munkával fel­építjük a kultúrotthont, a busz regállóhoz egy várótermet, és elkészítjük az iskola keríté­sét is* A község szinte egy ember­ként látott neki a nagy feladat megoldásához. Az összefogás­nak az lett az eredményé, hogy aránylag rövid idő alatt felépí tették a kultúrházat, s úgy ter­vezik, hogy november 11-re végeznek is mindennel. A leá­nyok sem röstellették kezükbe venni a téglát, s még a hetven éves emberek is részt vettek a közös munkában. Már eddig 450 munkaórát dolgoztak a KISZ-fiatalok társadalmi mun kában. A társadalmi munká­ból jelentősen kivette részét és szép példát mutatott Balázs János tanácselnök is, aki azért vette ki a szabadságát, hogy részt vehessen az építkezés­ben* Ebben az esztendőben már meg lesz a lehetősége annak, hogy széppé varázsolják a hosszú téli estéket. A kultvf- otthonban öreg és fiatal egy­aránt megtalálja helyét. Szeles Aladárné, aki a Hazafias Nép­front titkára, a népművelés ügyvezetője és könyvtáros is, — úgy tervezi, hogy hetenként tart rendszeres ismeretterjesz­tő előadásokat. A könyvtár, amelynek jelenleg harminc- nyolc olvasója van — szintén a kultúrházban kap helyet. Még a közeljövőben létrehoz­nak egy színjátszócsoportot is. Vannak a községben olyanok, akik harmónikázni és hegedül­ni tudnak, s hogy a fiatalok időnként táncmulatságot is tarthassanak — szerveznek egy kis zenekart. A fiúk szá­mára sakk-készleteket szerez­nek be és szeretnének rendsze­res filmvetítéseket is tartani. Orfű példája a többi község­Huszonegy hálógarnitúra teiven felül A Pécsi Hangszer- és Asztalosdrugyár sem maradt el az üzemek kongresszusi versenyében. A harmadik negyedévre előirányzott 2 millió-húszezer forintos termelési tervét 170 000 forinttal túteljesítette, amely 21 hálógarnitúra terven felüli előállításának felel meg. Csapó Nándomé, a Bellai-brigád tagja 102—103 százalékra teljesíti tervét a kongresszus tiszteletére indított munka- versenyben. Major László csoportvezető és brigádja 130 százalékot ért el a múlt hónapban. Utolsó simítás a fényezett hálógamitúr&n. Guth István brigádvezető és a brigád tagjai, Szente Nándomé és Her- czeg Istvánná rendszeresen 110 százalékra teljesíti havi tervét. Már most megteremtik a 30—32 százalékos többlet­termelés alapjait a baraoyai állami gazdaságok A második ötéves terv idő­szakában mintegy 30—32 szá­zalékkal kell növelni a mező- gazdasági termelést. A Bara­nyai állami gazdaságok, ame­lyek eddig is szép eredménye­ket értek el a termelés eme­lésében, már most. az őszi szántás-vetés során, megterem­tik a jövő évi jó termés fel­tételeit és a tervezett 30—32 százalékos többlettermelés alapjait* A múlt év őszén mintegy 3500 holdon alkalmaztak mély­művelési a megye állami gaz­daságai. A 30 centiméternél mélyebben szántott földek ki­tűnő termést adtak- Sátorhe­lyen például a mélyművelt te­rületeken holdanként 70 má­zsával több cukorrépa termett. A gazdaságok rövidesen újabb 12 lánctalpas traktort kapnak és ezáltal lehetővé válik, hogy az idén már legalább öt-hat­ezer holdon alkalmazzanak mélyművelést. Kísérletképpen körülbelül félezer holdon be­vezetik az altalajtrágyázáet is, amelynek szintén nagy ter­mésnövelő hatása van. Az idén átlagosan két-két és fél mázsa műtrágyát szórtak ki holdanként az állami gazda­ságok. Jövőre fokozódik a mű­trágyák felhasználása főleg azáltal, hogy szélesebb körben alkalmazzák a nagyadagú — azaz egy holdra jutó négy-hat mázsa — műtrágyázást, Az idei nyáron még csak 250 holdról takarítottak be olasz búzát a baranyai állami gazdaságok. Az összehasonlító kísérletek azt mutatják, hogy holdanként átlag öt-öt és fél mázsával adtak nagyobb ter­mést, mint a hazai fajták. Ezért évről évre nagyobb te­rületen termelik a gazdaságok az olasz búzát. Az idei őszön körülbelül 4000 holdon kerül földbe a nagyhozamű kül­földi búzák vetőmagja. A ter­més fokozása érdekében első­sorban az olasz búzáknál al­kalmazzák a nagyadagú mű­trágyázást* Az állami gazda-. Ságok — a második ötéves terv irányelveinek megfele­lően — igy akarják elérni, hogy a jelenleginél kisebb te­rületen biztosítsák a szükséges kenyérgabona mennyiséget- Az olasz búza vetésével ugyanis már jövőre mintegy 20—22 ezer mázsával több kenyérga­bona terem a megyében. A mezőgazdasági termelés növelése érdekében fokozzák a gazdaságok a talajjavítást és főleg a talajvédelmet. A három legnagyobb hegyes- völgyes állami gazdaságban — Bikaion, Bólyban és Zengő­alján — egymillió forintos költséggel körülbelül kétezer holdon folytatnak például eró­zió elleni védekezést. Ezt a célt szolgálja többek között a nagyarányú fásítás és erdősí­tés is. Ez év őszén mintegy 530 hold szél- és vízjárta te­rületen telepítenek új erdő­ket a baranyai állami gazda* ságok,

Next

/
Thumbnails
Contents