Dunántúli Napló, 1959. október (16. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-22 / 248. szám

1959. OKTÖBER 22. NAPLÓ Abszolút igazság i ^ helyes úton haladunk lapokban érdekes beszél- ** A napokban érdekes beszél­getésnek voltam fültanúja. Állunk a Széchenyi téri vil lamosmegállónál. Öten, hatan lehettünk, kivétel nélkül fér­fiak. Mellettem két idősebb ember beszélgetett. Nem sze­retem mások beszélgetését fi­gyelni, itt azonban kényszer- helyzetben voltam. Azt mond­ja az egyik: — Láttad a hetedik keresz­tet? — Láttam, nagyszerű film így a másik. Darabig dicsérték, aztán az első imigyen foglalta össze észrevételeit: — En mindig mondtam, hogy az amerikaiak nem ta­gadják meg az igazságot. Lám, ebben a filmben ií le­leplezik a fasizmust. Ok az igazságot nem kötik eezmé- hez. Amerika az abszolút igazság országa, i* Felszálltunk a villamosra. Menet közben nem tudtam szabadulni a gondolattól... Amerika az abszolút igazság országa. Jómagam is láttam a filmet. Valóban megrázó ere­jű alkotás. De el a film ak­kor készült, —< 1944-ben — amikor még nagyon is frissek voltak a fasizmus által oko­zott sebek. Es ma? Az abszo­lút igazság országúban, ahol ez a film készült, bizonyos körök zavartalanul háborúra uszítanak. Gazdaságilag is politikailag támogatják az újjáéledő revansizmust, az újra szervezkedő fasisztákat, azokat a vandálokat, akik a legborzalmasabb gonosetetté- ket követték el. S közöttük talán azokat is, akik a voest- hofeni koncentrációs tábor­ban garázdálkodtak, akiket e nagyszerű amerikai film is oly meggyőzően leplez le. Ez lenne hát az ameriksti abszolút igazság? Egy pórtonkívüli munkás­ember mondta beszélgetés köz­ben a napokban: meg vagyok én elégedve az élettel, a sor­sommal, a körülményekkel. Hiszen látom, hogy az «simáit években jobbá vált az élet. A kereset Is jobb, az ellátás is, látnivaló, hogy fejlődtünk. Szóval jó Így az élet, csak to­vábbra is így menjenek a dol­gok, mint eddig.., Es ez a vélemény nem csu­pán egyetlen ember vélemé­nye. Sokan, nagyon sokan, a becsületes emberek valameny- nyien egyetértenek abban, hogy nagyot fejlődtünk az el­múlt évek alatt, jó ütőn Jártunk, helyes politikát követtünk. Es nagyon sokan hozzáteszik eh­hez a véleményhez azt Is: csak továbbra is így menjenek a dolgok! Nagyon sok minden benne van ebben a mondatban is: csak továbbra is így menjenek a dolgok! Ezzel kifejezik az emberek azt, hogy helyeslik az eddig megtett utat. Helyes­lik azt, hogy a párt, a mun­kásosztály kérlelhetetlenül le­számolt az elleníorfadalom erőivel, leverte a fegyveres tá­madást, leszámolt az ellensé­ges nézetekkel, kivezette a gazdaságot a nehéz helyzeté­ből, egyszóval! megvédte a proletárdiktatúrát. Helyeslik az emberek azt, hogy az ország népgazdaságának helyreállítá­sával párhuzamosan emelke­dett a lakosság életszínvona­la, jelentős reálbéremelések végrehajtására került sót, emel kedett a pedagógusok, egész­ségügyi dolgozók bére, a le­hetőségek szerint rendezte kor­mányunk a nyugdíjakat és á A járási pártbizottság áj tagja Tizenkét éves volt, amikor dolgozni kezdett Mészáros Jó­zsef. Téglás volt mér akkor. Akik Ismerik á téglagyárakat, tudják, mit jelent ez a szó: téglás. Nehéz fizikai munkát, éjszakázást, gázos, forró ke­mencében való rakodást — Édesapám, sőt még a nagyapám is téglás volt *— femlékszik vissza a régmúlt Időkre. — Mi négyen voltunk testvérek. Hároift flfl, egy lány. Nekünk fiúknak kellett segíteni édesapánknak a mun­kájában. Fél éjszaka ő tüzelt a kemencén, fél éjszaka mi. Így ment ez hosszú Időn ke­resztül. Nappal sem volt meg­állás. — Es ma? —• Ma tizennyolc éven alulit nem is véhetünk fel á tégla­gyárba feleli. — A kemen­cén pedig három műszakban dolgoznak az égetők. Nem mondom, hogy a munka köny- nyebb, de a körülmények sok­kal jobbak, mint az én gyér-» mekkoromban. Nézze, ott a Syár mellett öt családi ház ápült. Két-két lakás jutott mindegyikben a .téglagyár dol­gozóinak, Ezt abban a „régi lo világban“ nem építtette vol- Pa fel a tulajdonos. De beszél­jünk csak a munkáról! Én ‘izénkét éves koromban nap­pal be- és klhordtam a ke­mencéből a téglát, éjjel pedig testvéreimmel tüzeltünk, hogy édesapánk ki ne dőljön. Ti- Jehhyolc—húsz órát is dolgoz­tunk naponta. A gépesítésről nern is beszélek. Olyan nem 'Olt. Mindent e ró béri erővel ''egeetek. Ma pedig ahol csak gép végzi a nehéz muh­1950 óta már nem a kémén* en dolgozik Mészáros elvtárs. Allén* éve már tt sásdi tégla­kor vezetője, de a kemence- munkát még ma la nagyon szereti. Ma is felmegy nem esetben a kemencére, ser ?;* a* égetőknek, * tanáccsal, tapasztalatokkal. Az üzem dol­Soaói biaalommal fordulnak «őzzé, mert tudják, hogy min- üeút megtesz az érdekükben, «mit megtehet. Mészáros elvtárs mindig ü£y dolgozott, és úgy cselake- hogy bebizonyította: szív- 'eI> lélekkel harcol a párt Kyeért, a J, munkásosztályért. Véle n, hogy • járási pártbizottság tagjai közé is be­választották. — Nagyon örülök ennek — mondja —, mert így még szo­rosabb kapcsolatom lesz a pártbizottsággal s erre most nagyon szükség is van. Az öt­éves terv nagy feladatokat ró a ml üzemünkre is. Ezeknek végrehajtása a pártbizottság segítsége nélkül szinte lehetet­len lenne. Moet, hogy a pártbizottság­nak is tagja lett Mészáros elv­társ, Ismét csak azt vallja, ha szaporodott is az amúgyis elég sok elfoglaltsága, mégis szíve­sen végzi el, mert most még többet tehet a munkásokért, elvtársaiért, s a pért célkitű­zéseinek megvalósításáért* családi pótlékot. Ezpk az in­tézkedések biztosították, hogy az életszínvonal terén nem­csak az elmaradást pótoltuk, hanem azon túlmenően emel­kedett az életszínvonalunk. Helyeslik az emberek azt, hogy jelentős lépést tettünk előre a mezőgazdaság szocia­lista átszervezése terén, és he­lyeselték azt a felhívást, ame­lyet pártunk intézett a dolgo­zó néphez, a Központi Bizott­ság 1959. évi márciusi határo­zatában, hogy gyorsítsuk meg a szocializmus építését hazánk­ban és 1959-ben érjük el főbb vonatkozásaiban azt a színvo­nalat, amelyet a hároméves tervünk 1960-ra irányoz elő. A helyeslést bizonyítja a szé­leskörű munkaverseny, amely a felhívás nyomán országszer­te, így megyénk üzemeiben is kibontakozott. Csak így menjünk tovább I Ez most az emberek általános kívánsága. Azt, hogy pártunk mennyire meg kíván felelni ennek a kívánságnak, semmi nem bizonyíthatja jobban, mint a szeptember végén, a Központi Bizottság által kibo­csátott irányelvek a párt VII. kongresszusára és a második ötéves terv elkészítéséről. De ugyanezt fejezték ki az eddig lezajlott pártértekezletek is. A Központi Bizottság Irány­elvei kifejezik, hogy pártunk, a jövőben is a marxizmus- leninizmus talaján állva kí­vánja megoldani feladatait és a marxizmus-leninizmus esz­mei alapja határozza meg po­litikáját. Továbbra is hareol a helytelen, káros eszmei befo­lyás ellen, harcol a revizlo- nizmus és dogma ti zmus ellen és a dolgozó tömegekkel való szoros kapcsolat, a kölcsönös bizalom szellemében dolgozik a szocialista építés feladatai­nak megoldásáért Az irányelvek gazdasági építőmunkánkban is az eddigi eredményeink továbbfejleszté­sét tűzik ki célul. Újabb nagy feladatok, az ötéves terv fel­adatainak megoldásával a eél az, hogy gyártóbban ériük el nemzetünk felvirágzását, a szocializmus győzelmét. A termelés és a munka termelé­kenységének emelésével nö­veljük a nemzeti jövedelmün­ket. 19G5-ig legalább másfél- szeresére, és jelentősen emel­jük a dolgozók anyagi éa kul­turális színvonalát A terme­lés emelkedésével párhuzamo­san a Jövőben is „ . érvényre juttatjuk a további esztendők­ben is gazdaságpolitikánk meg­másíthatatlan alapelvét, amely szerint a szocialista építés cél­ja a dolgozók életszínvonalá­nak állandó és rendszeres eme­lése a termelés és a termelé­kenység állandó növelése út­ján. A terv termelési előirány­zatainak végrehajtásával, a termelékenység 37—40 száza­lékos emelésével teremtjük meg az alapot ahhoz, hogy a bérek emelésével, a bérarány- talanságdk csökkentésével, ár­leszállítással, a nagycsaládos dolgozók és a munkából kiöre­gedettek anyagi helyzetének javításával, a munkaképes la­kosság újabb rétegeinek mun- kábaállitásával az egy főre eső reáljövedelmet 1965-ig 26—29 százalékkal növeljük. A 15 éves lakásépítési programunk megkezdésével a második öt­éves terv időszakában 250 ezer új lakást építünk", —• mond­ják a Központi Bizottság Irányelvei. De nemcsak a városi, hanem a falusi lakosság életszínvona­lának a további javítása is ott szerepel a következő ötéves tervünk feladatai között. Hi­szen a termésátlagok növeke­dése, a jobb gépesítés, a vegy­ipar fejlesztése nyomán, a jobb műtrágyaellátás stb foly­tán, a mezőgazdaságban dol­gozók jövedelmének növekedé­sét is eredményezi majd az ország egész lakosságának jobb ellátása mellett De olyan célkitűzések is szerepelnek az irányelvekben, hogy az ötéves terv végére valamennyi faluba be kell vezetni a villanyt Ez is a falu felemelkedését, a kul­túra terjedését a* életnívó emelkedését eredményezi majd. Lehetne még sorolni sokáig az irányelvek célkitűzéseit Hiszen az irányelvek rendkí­vüli alapossággal életünk min­den egyes vonatkozását felöle- lően mutatják azt «Hlyen trányban kívánja folytatni pár­tunk jövőbeni politikáját Az irányelvek minden sora egyet tükröz azonban, ázt, hogy pár­tunk a jövőben is a helyes politikát folytatja, amely az eddig eltelt évek alatt kivívta az emberek bizal­mát Továbbra is Jól mennek majd a dolgok, úgy mint eddig, bízhat minden egyes becsüle­tes ember pártunk politikájá­ban, az az egész nép érdekeit szolgálja, helyes politikai K. P. Köszöntjük a pécsi operát Lfécs város és Baranya megye kulturális fejlődésének ■* újabb nagyjelentőségű állomásához érkeztünk. Ma este bemutatkozik a város első saját operatársulata. Régi­régi kívánság valósul meg ezzel a premierrel. Az igényes és hozzáértő pécsi közönséget sohasem elégítette ki a staggio- ne rendszer, és bár tisztelte, nagyra értetette a vendég- szereplő művészeket, sohasem mondott le arról, hogy egy­szer saját operatársulatának tapsoljon, hogy megteremtse a pécsi operát. Ismeretes, hogy a háború előtti és alatti években, a Horthy-rendszer szűkkeblű, a nép kulturális igényeivel mitsem törődő kultúrpolitikája idején önálló pécsi operára reálisan még csak gondolni sem lehetett. A művészi igényt feladó, olcsó kasszasikerekre aspiráló társulatok is igen gyakran csődbe jutottak azokban a nehéz években, hiába volt a művészi ambíció és hiába a hozzáértés, a tehetség, a jószándék, a fasizmus éveiben tevés babér jutott Thália papjainak, az oly szép hagyományokkal rendelkező ma­gyar színházi kultúra súlyos válságba jutott. A felszabadulás ebben a tekintetben is fordulatot je­lentett. Az iskolák, az egyetemek kapui mellett a színhá­zak kapui is megnyíltak a dolgozó nép fiai előtt, és új, a művészetet értékelni tudó, igényes, de hálás közönség alakult ki a gyáruk, bányák, műhelyek, kulturális intéz­mények dolgozói közül. A nép állama hallatlanul nagy erőfeszítésekkel szer-, vezte újjá a magyar színházi rendszert. A korábbi ván/- dortársulatok helyett mindenütt stabil helyi társulatoksx hoztunk létre, a múlthoz képest összehasonlíthatatlanul na­gyobb anyagi eszköaöket, nagyobb megbecsülést biztosít­va számukra. Színházaink — köztük a pécsi is ~ mé Hó­nak bizonyultak a nép államának bizalmára. Rövid idő alatt a szocialista kultúra, a kultúra nevelésének szilárd bázisává váltak és általában jól teljesítik c kulturális ,for­radalom sikeres megvívása érdekében rájuk bízott fel­adatokat. Az MSZMP Központi Bizottságának kulturális tézisei megvalósításának útján most ismét jelentős lépést fedtünk ' előre: létrehoztuk az új, önálló pécsi operatársulatot, hogy tovább javítsuk a péosi dolgosók, munkások, értelmisé­giek kulturális színvonalát, még inkább M tudjuk elégí­teni növekvő kulturális igényeiket. Az új operatársulat — mindjárt az elején — komoly előkészületeket és magas színvonalú művészi munkát igénylő feladatokra vállalkozott: a Rigolettó bemutatásá­val. A főpróbán látottak és hallottak alapfán a mai pre­mier valóban nagy sikerrel kecsegtető élményt nyújt új nézőközönsége számára. Az új társulat megszervezése, egybekovácsolása ilyen rövid idő alatt igen nagy erőfeszí­téseket követelt meg a színház vezetőitől — dicséretükre szolgáljon, hogy ezt a feladatot is a vártnál jobban oldot­ták meg. Es most gördüljön fel a függöny! Csendüljenek fel Verdi csodálatosan szép dallamai, induljon sok szép sikert ígérő útjára az első önálló pécsi opera. Igaz, baráti szívvel kívánunk sok sikert ax opera vala­mennyi tagjának. Meggyőződésünk, hogy ez a kívánságunk minden bizonnyal teljesül Magyar Vöröskereszt-küldöttség Jugoszláviában Bel gr Ad (MTI), Pavle Gregorlca, a Jugoszláv Vörös­kereszt elnöke, a Szövetségi Nemzetgyűlés alelnöke Belg- rádban a Szövetségi Nemzet- gyűlés épületében fogadta a Magyar Vöröskereszt Jugo­szláviában tartózkodó küldött­ségét* A magyar küldöttség látoga tást tett a Jugoszláv Vöröske­reszt országos választmányá­ban is. A megbeszéléseken egyebek között véleménycsere folyt a két ország vöröskereszt szervezetének együttműködésé ről* A százalékok mögött emberek vannak! MohaCS. Macskakövek­kel kirakott, sok ezer jármű által koptatott utca. A kapu fölött névtábla hirdeti a bú­torgyár portálját. A névtábla alatt egy szélesebb nagybetűs írás adja tucttul: „Vállalatunk a megyei pártbizottság vörös zászlajáért küzd.” Igen. Küzdenek, e* így a helyes kifejezés. Jakab Mi­hály főkönyvelő első szavai között szerepel: „Az emberek akaratát is meg kellett nyerhi a márciusi határozatokban megjelölt célok elérésére". Balezer Károly párttitkár úgy véli- „A műszaki és gaz­dasági alapot meg kellett te­remteni, hogy a munkások versenyezhessenek”. Valaki azt mondhatná most e aöfok olvasásakor: Itt ellent­mondás van! A főkönyvelő politikai, a párttiíkár gazda­sági feladatokról is beszél?! Székely' Ferenc műszaki ve­zető, ez a (meg rm haragud­jon érte) gyerekember, aki nemrég végezte a techniku­mot és egy éve emelték! ki a 182 dolgozót foglalkoztató üzem második legmagasabb tisztségére, úgy idéad a már­ciusi párthatározat egyes té­ziseit. hogy meglepődöm. Králl József igazgató nincs most otthon, azaz a gyárbán, hanem szabadságát tölti E* azonban non akadálya, hagy a munkások elmondhassák róla, szabad idejében sokszor ellátogat a dolgozók család­jához, kérdezősködik, nincs-e panaszuk, hiányuk valami­ben. Hihetetlen? Sajnos, kikopott máshol a gyakorlatból, de Itt nem. A segédmunkás felesége este nem lepődik meg, ami­kor ajtót nyit a főkönyvelő­nek, az igazgatónak, vagy a párti,itkámak. akik nem stá- ttiftják kárba veszett időnek, hogy megnézzék otthon a dol­gozó családját, gy érmékéit, s a fehér asztal mellett elbe­szélgessenek velük. Mifélé vállalat hát éz? Höft- han veszik tisztségviselői a drágá időt, hogy ilyesmire Is jut belőle? Ebben áz évben — írd és mondd — 51 Ö00 forint értékű társadalmi munkát végezrek a dolgozók! Egy vasvázas fé­szert szereltek fel ónként. Ugyanez a kollektíva ugyan­csak társadalmi munkával há­rom lakást épített fel dolgozói számára, illetve tett lakható­vá a legjobban rászoruló sok- gyermekes családoknak. Csoda-e, hogy az időszerű politikai kérdések tanfolyamá­ra harmincketten járnak és hogy á munkapad fölé oda­írták: „Eltvárs, takarékoskodj az import anyaggal, mert ez­zel önköltségünket javítod!” Állíthatja-* ezek után valaki. hogy ez a kettő nem függ össze?! Az üzem területén a már­ciusi párthatározatokról kér­dezősködtem s érdekes, nem sütötte le senki szeméit a tu­datlanság zavarától, hanem büszkén mondta el, hogy üze­mének eredményei elősegítik az országosan kitűzött célok valóraváltását, Viból csak kérdezem: C!sóda-e ezek után, hogy a bú­torgyártásra 1958-ban — tehát alig másfél éve —- átproflllro- zott vállalat 1959-ben '•már meglepő eredményeket tudott produkálni? Hogy januártól szeptember végéig termelést tervüket 11B.Ö százalékra tel­jesítették, hogy a* egy főié eső tértnelésbert a tervezett 83 ezer forintót 95 ezerre, száza­lékosan 111 százalékra teljesí­tették? A gyár alaprenlabili­tását felügyeleti szervük 7 szá­zalékról, ebben az évben már 19.27 százalékra emelte, mégis 2.57 százalékos önköltség­csökkentést értek el. A kong­resszus tiszteletére vállaltak 10 százalékos tervtúlteljesítést — időközben térves ¡tették fel­ajánlásukat —, de a'felemelt terv ellenére is eleget tettek adott szavuknak. Székely Ferenc műszaki ve­zető, míg körül vezet az üzem­ben, elmondja, hogy a mű­szaki alapot a versenybe* úgy igyekeztek megteremteni, hogy növelték az újítások számát, új gépeket szereztek be, me­lyeikkel csaknem teljesen ki­küszöbölték a nehéz fizikai munkát A gyártás technoló­giáját teljesen átszerveztek, a régi Időkből megmaradt bog­nár-mestereket, türelmes taní­tással átnevelték az igénye­sebb asztalos munkára. Alapot csináltak, melyre rá lehetett építeni a kongresszusi verseny épületét. Balczar Károly párttitkár tömőién fejezi ki véleményét: — Megérttettük a párt, poli­tikáját az emberekkel. Meg- érttefctük, hogy egyéni boldogu lánuk s sorosan kapcsolódik üzemünk boldogulásához. EsitVa Oyula asztalos, Sugár Jenő kárpitos, a munkában éienjáró kommunisták sokat Segítettek, maguk után húzták a pártonkivülleket. akik kö­zül most már nehéz lenne a legjobbakat kiválasztani. Ta­lán fiaritz Antal asztalos, vagy a fiatal Hindiéin Margit kárpitos és Jakrfcs Anna fé­nyező? Nagyon sok lelkesen jól dolgozó munkásunk vun. Idősb Markos György tmk.- vezetŐ egy újabb, nemrég szü­letett felajánláséval áll elő. — A* asztalosok munkájá­nak könnyítésére reagel, dél­ben és este munkaidőn kívül átnézzük a gépeket, igazítunk rajtuk, megjavítjuk őket, így nincs munkakiesés, az iszta- losok teljesíthetik vállalásai­kat. Igyekeznünk kell — teszi hozzá mosolyogva — elérke­zett a finis ideje. Holló Ferenc KlSZ-titkár, az ifjúsági brigádokról beszél: — Hoszonöt fiatal ve.*.- enyez a szocialista munkabíród cím elnyeréséért. A kingresz- szusi versenyben elvtá-s, mi elől akarunk maradni, ha tö­rik, ha szakad. Miből merítik ezt az eiőt a Mohácsi Bútorgyár dolgozói? Mi nyújtja nekik ezt a hal­latlan munkakedvet, optimiz­must? Talán aR> hogy munká­jukon keresztül, a kongresZ­szusi versenyen keresztül emelkedik bérük, keresetük? Nyilván m is számításba Jön; De ők adnak egy pluszt is, amit csak olyan üzemben te­het elérni, ahol a százalékok mögött meglátják az embert, törődnek az emberekkel, akik a százalékokat produkálják; A Mohácsi Bútorgyár homlok­zatán hatalmas betűk hirde­tik a célt, melyei elérni szán­dékoznak. Nem tehet kétséges, hogy ha ilyen szorgalommal és lendülettel munkálkodnak IV. negyedéves tervük telje­sítésén, akkor a táblára írt jelszó valósággá válik. Szül« István \

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents