Dunántúli Napló, 1959. október (16. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-20 / 246. szám

I W59. OKTÓBER 2«. NAPLÓ 3 Tovább a helyes úton... Szombaton zajlott le a mo- ¡06 i járási pártértekezlet, pely megvitatta a járási írtbizottság két és féléves Unkáját és újjáválasztotta a irtbizottságot; és megválasz- tta a küldötteket a megyei trtértekezletre. A pártértekezleten az MSZ P Központi Bizottságának Ipviseletóben megjelent Se- !s Imre elvtárs, a belkeres- idelmi miniszter első helyeti se. Részt vett az értekezle- n és felszólalt Novics János vtárs, az MSZMP Baranya Egyei Bizottsága mezőgazda- sí. osztályának vezetője, va- mint Takács József el vtárs, megyei tanács elnökhelyette- Mohacs város országgyűlési iviselője. A pártbizottság beszámol ó- t Baris István elvtárs, a já- si pártbizottság első titkára nertette a pártértekezlet iidötteivel. A beszámoló minden rész­ire kiterjedően értékelte a áhácsi járás és Mohács vá- s kommunistáinak, a járás a város dolgozóinak mun­kát. Megállapította a beszámoló, p , a pártszervezetek tentösen megerősödtek deresen vették fel a harcot revizionista és a szektás né- tekkel szemben, erősödött a rt egysége, javult a széles Igozó rétegekkel a kapcso- ;uk- A dolgozók egyetérte- k pártunk politikájával, tá- 5gatják azt, bíznak benne. Foglalkozott a beszámoló a ras és város gazdasági hely­j zetével is. Részletesen szólt az ipar és a mezőgazdaság helyzetéről. I kongresszusi verseny eredményeiről szólva megálla­pította a beszámoló, hogy a verseny — bár szervezését helytelen nézetek hosszabb ideig hátráltatták és akadoz­va indult csak meg — jó ered­ményekkel járt. A dolgozók zöme teljesítette vállalásait. A Mohácsi Farostlemezgyár­ban, a gépgyárban és a bútor­gyárban mintegy három és félmillió forint terven felüli nyereséget eredményezett a dolgozók jó munkája, a ter­vek túlteljesítése. A mezőgazdaságban sikere­sen, egyre nagyobb tért hódít a nagyüzemi közös gazdálko­dás. A járás összterületének már 76.4 százaléka a szocialis­ta szektorhoz tartozik. Jelen­leg tizenhat termelőszövetke­zeti község van a járás terü­letén. A tavasszal 1055 csa­lád 1747 taggal és 8013 kataszt- rális hold földterülettel lépett a közös gazdálkodás útjára. Ez is kifejezi a dolgozó pa­rasztságnak a párt politikájá­ba vetett bizalmát Megállapította a pártérte­kezlet, hogy a további fő fel­adat a termelőszövetkezetek megszilárdítása, ezen belül fontos feladat a soron lévő őszi munkák mielőbbi befeje­zései Sokat foglalkozott; a párt­értekezlet a párt és a tömegek kapcsolatának erősítésével. Felhívta a figyelmet, hogy az eddigi sikereket további sze­Egy hétig szerepelt, megyénkben a katymári kultúrcsoport rény, szorgalmas munkával kell továbbfejleszteni, elvetve minden olyan módszert és né­zetet, amely kárt okozhat a dolgozók széles rétegeivel ki­alakult jó kapcsolatoknak. Foglalkozott a beszámoló a tömegszervezetek munkájával, sokoldalúan elemezte a KISZ- szervezetek tevékenységét. A beszámoló is, a felszóla­lók java része is helyesen ar­ra hívta fel a figyelmet, hogy egyre jobban rá kell irányí­tani a figyelmet a hároméves terv sikeres befejezésére. Meg kell magyarázni mindenkinek, hogy a nagyszerű távlatokat nyújtó második ötéves ter­vünk végrehajtását hároméves tervünk sikeres befejezésével tudjuk a leghathatósabban előkészíteni; Novics János elvtárs hozzá­szólásában értékelte a mohá­csi járás kommunistáinak munkáját. Megállapította, hogy derekasan és céltudato­san dolgoztak, amit az ered­mények is mutatnak. Részle­tesen foglalkozott a tömeg- kapcsolatok erősítésének fon­tosságával, felhívta a figyel­met a pártépítés, a pártszer­vezetek erősítésének kérdésé­re. Majd az őszi munkák mielőbbi befejezése érdekében hasznos tanácsokkal segítette a küldötteket. Felhívta a fi- gyeimet a kétműszakos szán­tás megszervezésére, a betaka­rítás és a vetés meggyorsítá­sára, mint a jövő évi jó ter­més legfőbb előfeltételeire. Takács József elvtárs arra kérte a megjelenteket, a párt- értekezlet résztvevőit, hogy az eredmények további javítá­sára, a meglévő hibák kijaví­tására törekedjenek, ne en­gedjék, hogy a jó eredmények megnyugvást keltsenek a kom munistákban, ellenkezőleg: lelkesítsenek újabb tettekre. VADON ANTAL Ax esélyesek egyike Nem tudjuk hirtelen más névvel illetni a Beremendi Cement- és Mészműveket. A kongresszusi versenyben elért kiváló eredményeik ugyanis esélyessé tették őket a megyei pártbizottság zászlajának el­nyerésére, bár nem kizárt do­log, hogy országos viszonylat­ban is cementgyáraink közül az első helyet szerzik meg. Nézzünk egy-két száraz sta­tisztikai adatot, melyek híven tükrözik az elmúlt negyedévek lelkiismeretes, odaadó munká­ját. A Beremendi Cement- és Mészművek dolgozói január elsejétől szeptember 31-ig, tehát háromnegyed év alatt terme­lési tervüket cementből 115,5 százalékra teljesítették. Mész tervüknek 103,2 százalékban tettek eleget. Termelékenységi mutatójuk a kilenc hónap átlagában 113,2 százalékos, aipi megyei viszony latban is szinte egyedülálló eredmény. önköltségük 3,5 százalékos csökkentése teszi a pontot ezeknek a munkasike­reknek a végére. Már az első félévben úgy dolgoztak a be­remendi munkások, hogy a gyár homlokzatára felkerült a kitüntető élüzem-csillag, most, a második félévben, hasonlóan az első félévhez, tartani akar­ják az eredményeket, ismét birtokosaivá szeretnének vál­ni az élüzem címnek. A kongresszusi versenyben az első félévben 5 ezer tonna cement termelését vállalták terven felül. Ennek a vállalá­suknak 6 957 tonnára tettek eleget. A második félévre fel­ajánlott terven felüli cement­mennyiséget is túlteljesítették, s ezzel a beremendi cement­gyár munkásai büszkén jelent­hetik a napokban összeülő me gyei pártértekezletnek: a kongresszus tiszteletére tett vállalásaiknak maradék­talanul eleget tettek. Ha meg akarnánk keresni azokat az okokat, ami miatt ez a gyár ilyen szép teljesítést tudott felmutatni, akkor mé­lyebbre, a múltba kell vissza­pillantanunk. 1942-ben, a rész­vénytársaság idejében érte el a gyár legmagasabb termelési szintet, 43 800 tonna évi cement termeléssel. Ebben az évben 97 ezer tonna cementet ter­melnek, tehát több mint két­szeresét a felszabadulás előtti termelési maximumnak. Ab­ban, hogy a termelés ilyen óriási mértékben növekedett, szerepe van a munkások meg­változott élet- és munkakörül­ményeinek; A felszabadulas óta 26 mil­lió forintot fordítottak a Beremendi Cement- és Mész művek gépi berendezéseinek felújítására, illetve az egyes üzemrészek rekonstrukció­jára. Hogy csak példákat említsünk, teljesen gépesítették a kőbá­nyászatot, új szénszárító bérén dezéseket szereltek fel, kap­tak egy cementőrlő malmot, két mészőrlő-malmot és villamosították az egész üze­met. A munkásokról való gondos­kodás jegyében számos kom­munális létesítmény lelt ott­honra a gyár területén; Für­dőt, öltözőt építettek; Az utóbbi évek legjobb ered ményeinek elérésében mind­ezek a beruházások, a munka könnyítése és nem utolsó sor­ban a kongresszusi verseny ösztönzően hatottak a munká­sokra. Nem lehetne azt állíta­ni, hogy a beremendi cement­művekben foglalkoztatott 400 dolgozóbó bárkinek is különös érdemei lennének az első há­romnegyed év szép eredmé­nyei elérésében, mert minden dolgozó megtette a magáét. Ha mégis a legjobbakat akar­juk említeni, akkor elsősorban WVf rrrrrrs Együtt haladni az idővel! arról kell írnunk, hogy a kő­bánya dolgozói Hantos József üzemvezető irányításával nagy bán hozzájárultak a 115,5 szá zalékos tervteljesítéshez. Di­cséret illeti Csaut Antal kő­termelőt, Nagy-Fehér Miklós baggerkezelőt, Simon Antal nyersmolnárt, a klingerégetők közül Krix Nándort és Czving Bélát, a csomagolóból Tóth Erzsébetet, a javítóműhelyből Petró Györgyöt és Duskó Jó­zsef lakatosokat. Az ő munká­juk eredményeképpen remélik a gyár dolgozol, bogy 1959. év végén újból élüzemek lehetnek és elnyer hetik a megyei pártbizottság zászlaját. A gyár vezetői már a jövő­re is gondolnak. A miniszté­rium segítségét kérik ahhoz, hogy további műszaki fejlesz­téssel a gyár termelését növel­ni lehessen és az eddigi jómi­nőségű termékeiket még to­vábbi javulásnak tudják alá­vetni. Ezeknek a céloknak el­érése érdekében az elkövetke­zendő időben szükséges lenne a márga-termelés gépesítése kotrógép beállításával, az iszaptárolás bővítése 300 köb­méterrel, a nehéz kézimunkát kiküszöbölő cementcsomagoló­gép beszerzése, a szénszalag- folyosók meghosszabbítása és egy 2—300 vagonos cementsiló építése. Tovább kellene bőví­teni az öltözőket, fürdőket és a lakótelepet is, mely sok dol­gozónak nyújtana otthont; Ezek a beruházások mintegy 3—3 és félmillió forint befek­tetést igényelnek, megvalósításukkal azonban nagymértékben emelhető lenne a gyár termelése, mely eddig és ebben az évben 8 millió forint hasznot hozott népgazdaságunknak. A Beremendi Cement- és Mészművek dolgozói jogosan büszkék az általuk elért mun­kasikerekre, de ahhoz, hogy célkitűzéseiket valóra válthas­sák, megtarthassák a kitüntető 3 élüzem címet, szükséges, hogy az év hátralévő idejében is Egy hétig szerepelt Bara- 'a megye falvaiban a káty­úi kultúrcsoport Kőrútjuk kaiméval ellátogattak Alsó- entmártonba, Kásádra, Ver­ődre, Kátolyba, Mohácsra, ^mbaton este került sor ígykozári szereplésükre. A községben érdeklődéssel írták a jóhírű együttes fel- 'Péset A kultúrház az októ- íri hideg ellenére is megtelt éberekkel, akik rajongói a Épi kultúra hagyományainak. katymári kultúrcsoport ^gy szabású műsorát ünnepi igygyűlés előzte meg, ame- en megjelent Ognyenovics ¡dán elvtárs, a Magyarorszá- i Délszlávok Demokratikus követségének főtitkára; Rácz Sándor pedagógus kö- söntötte a vendégeket, majd edig Szabó József, a járási ^■bizottság képviselője tar- >tt rövid beszámolót. Szabó Lvtárs néhány szóval ismer­ete a falu mai arculatát és méltatta a Központi Bizottság 1 irányelveit Ezután került ?r Ognyenovics Milán ünne- 1 beszédére, amelyet magyar s horvát nyelven tartott. ^Ognyenovics elvtárs felidéz- 5 azokat a nagyszerű eredrné- yeket, amelyeket az elmúlt lzfnöt esztendő alatt ért el 7®°*« népünk; Haoaeulyoz­ta, hogy soha nem volt még olyan helyzetük Magyarorszá­gon a nemzetiségeknek, mint ma. Nagykozárban is csak egy céljuk lehet a nemzetiségek­nek: a szocializmus. Nem az a fontos, hogy kinek mi az anyanyelve, ‘ hanem milyen részt vállal az ország építé­séből. A nézőtéren felzúgott a tapsvihar, amikor a katymári kultúrcsoport tánckara meg­jelent a színpadon. 1950-tői napjainkig a pécsi . Pannónia ; Sörgyár termelése megnyolcszorozódott. 3 A gyár területén új Z létesítmények emel- Z kedtek a magasba, ► új gépek segítik elő­állítani a közönség ► által megkedvelt új gyártmányokat, a ►„Kinizsi“, „Délibáb“, Z „Extra“ és „Porter“ Z sörkülönlegessége­iket. 1950 óta elérte a gyár, hogy sörfélesé- ¡gekből Baranya me­ggye az ország legjob­ban ellátott területe lett. Fejlődött a gyár, fejlődött a gyártási ►technológia, nőtt a ¡termelés. Ezeket az ¡eredményeket azon­ban csak, ott lehet el- ¡érni, ahol a gyár ¡dolgozói együtt fej- Z lödnek üzemükkel, Z ahol szakmai képzett­séggel, ismeretek ‘'megszerzésében lé­► pést tartanak az idő­ivel. Ahol a gyár vé­nem Bemutattak több délvidéki táncot; a Vranyankát, Bolgár kólót, Bánáti legénytáncot, »zetői, dolgozói ----­Leá nycsokortáncot és Bunye- £ elégednek meg a ke- vác kólót. Nagy sikert arat-» zükben tartott gya- tak Rockov Olga és Putnik» korlati tapaszalatok- Miladinolka (szólóénekeikkel. »kai, hanem tovább Kellemesen csengő hangjuk hamar utat talált a közönség > szívéhez. Dalmát, szerb ée _______^ bo szniai vérpezsdítő népda- fiebetett találni ser­képezik magukat. — 1930-ban Ma­gyarországon nem lókkal szerepeltek; tfőző szakembert, és a Igen hatásos volt a „Széna ^külföldiek véleménye vagy szalma” című ég,-..- ^mas magyar ember esvfelvo-Eszerintí nem is alkal_ • „Emas magyar ember násos komédiájuk is. ulYan t ilyen képzettség él­hetvén éves nénike is volt a fsajátítására — mond- nézőtéren, akinek csörgött a Ma mosolyogva a sör­könnye a kacagástól. A katy­mán kultúrcsoport elhozta a*^ telálkoztam az baranyai közönségnek az °Fegyik akkoriban ha- kedves népi táncukat és népi ►sonló nézetet hirdető énekeiket. A műsoruk feled- £ idős mérnökember- hetetlen élmény lesz a nagy-E^^»,^ *£ kozári közönségnek. »nánk már ugyanezt, (HAMAR) Smint önök megcsi­nálni. Műszakilag, technológiailag na­gyon sokat fejlőd­tek.“ — (Milyen műszaki továbbképzésen vesz­nek részt a műsza­kiak? — A sörgyárban 26 műszaki beosztású dolgozónk van, ebben a számban a műszaki adminisztrátorok is benne foglaltatnak. Azok a művezetők, akiknek nincsen meg a technikusi képzett­ségük, mind a hatan beiratkoztak a tech­nikumba. Persze so­kan vannak még, akik azt hiszik, hogy a műszaki vezetők- * nek, középkáderek­nek elégséges a szak­mai, azaz műszaki szakismeret. Az élet azonban napról nap­ra cáfolja ezt az ál­lítást. A jó műsza­kinak a politikai és a gazdasági problé­mákat is ismernie kell, nemcsak jó ser- főzőnek, hanem üzem gazdásznak kell len­nie, aki a gazdaságos termelést segíti elő. A söripar anyagigé­nyes ipar, ahol töre­kedni kell a gazdasá­gos anyagfelhaszná­lásra, a kultúráltabb termékek, mint pél­dául a palacksör ter­melésének fokozásá­ra. Ez több techno­lógiai problémát vet fel, megkívánja a széleskörű tovább­képzést. Az új gépek magasabb szín­vonalú ismeretet igé­nyelnek. A kémiai feladatok vegyészeti ismeretek nélkül meg oldhatatlanok. Bizonyos időszak­ban összehívjuk a művezetők értekez­letét, ahol a hazai és a külföldi folyóiratok bán megjelent érde­kes szakcikkeket is­mertetünk. Ezeken a felolvasásokon fiatal serfőzők is részt vesz­nek. Érettségizett fiatplokat vettünk fel serfőző tanulók­nak, akik Budapesten képezik magukat, majd visszatérnek Pécsre. Gépészeti részlegünkben már csak technikumi vég­zettségű vezető szak­embereink vannak, laboratóriumunkban, vegyészmérnök és technikus dolgozik. A biológiai tisztaság betartására szeret­nénk nevelni min­den dolgozónkat, el akarjuk érni, hogy segédmunkásoktól kezdve a műveze­tőkig mindenki szak­mai továbbképzésen vegyen részt. Csak így tudjuk gyártmá­nyaink minőségét ja­vítani, eleget tenni a magasfokú követel­ményeknek. — A szakmunkás és iparitanuló-képzés milyen fejlődésen ment keresztül az el­múlt évek alatt? Vető Károly mun­kaügyi vezető vála­szol. — Jelenleg öt ipa­ri tanulót képezte- tünk, négy lakatost és egy esztergályost. A Nagy Lajos Gim­náziumból négy diák jár hozzánk minden héten egy alkalom­mal a politechnikai képzés keretében. Később ők is ebben az iparágban szeret­nének elhelyezkedni. Hat fiatalkorút is al­kalmazunk, ők már a saját nevelésű ká­dereink lesznek. 1951- * ben még csak öt serfőzőnk volt, ma 13, és csaknem mind! fiatalok. Schirhuber Fridolin és Berta Já-3 nos például segéd- 3 munkásként kezdte 2 nálunk. Most csoport 3 vezetők. Továbbta- 3 nultak, de úgy meg- « szerették a tanulást, < hogy nem akarják« addig abbahagyni, j míg serfőzői szaktu-; dással nem rendel-j keznek. 3 A gyár még olyan! oktatási formákhoz Z is segítséget nyújt, 3 mint például a gép-3 kocsivezetés. Ebben Z az évben négyen ta-« nulnak meg gépjár­műveket vezetni. ; — Aki tanul, job-« bán szereti a szak- ; máját is? ‘ 3 — Igen. Mi főleg « a saját dolgozóink J gyermekeit vesszük 3 fel, illetve elsőbbsé-3 get biztosítunk ne-3 kik. A gyárban egész! dinasztiák vannak, 3 akiknek minden ép­kézláb tagja itt dol­gozik. A Heine és a! Balatincz család 10—« 12 személlyel képvi­selteti magát. Ha az öregek nem is, de a fiatalok már tanul­nak. Több a kereset,! könnyebb, a munka,! ha valaki értelmével! is végzi. 1950 óta a Pécsi! Pannónia Sörgyár! termelését megnyolc-3 szorozta. Nem nehéz 3 megállapítani ezek 1 után, hogy a szép eredmények egyik; alapvető sikere a; szakmai továbbkép-; zés ügyének lelkiis-3 meretea felkarolása volt: SgűU István3 épp oly szorgalommal és lel­kesedéssel dolgozzanak, mint az év eddig lejárt hónapjai­ban; Az ÉM. Baranya megyei Mélyépítő Vállalat Pécs. Kertváros, Málomi út 80/a felvesz kubikosokat Csoportos jelentkezés ese tén 50 km-en belül napon­kénti hazaszállítás. Jelenti kezés a Vállalat munkaügyi osztályán. 446 A Komlói Útépítő Vállalat munkahelyre azonnali be­lépésre felvesz 2 fő kővezőt vagy kőburkoló kőművese­ket. Munkásszállást biztosí­tunk, napi háromszori étke­zést 8,70 forintért adut: 8, továbbá munka- és védő­ruhát biztosítunk, havi egy­szeri hazautazást fizetünk. Jelentkezés: Komló-Szállás- falu. ti 5 A Kaposvári Baromfifel­dolgozó Vállalat több éves gyakorlattal rendelkező keres, műszaki vezetői munkakör betöltésére. — Részletes ajánlatok: Baromfifeldolgozó Vállalat, Kaposvár, VBröshadsereg u. 67. sz. alá küldendők. 198

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents