Dunántúli Napló, 1959. szeptember (16. évfolyam, 204-229. szám)
1959-09-20 / 221. szám
nr&pw Akiket a pacsirta elkísér Magyar film Ég a fanyä S MngoE meszeli re fénylenek az éjszakáiban és megvilágítják az összesereg- lő embereket, akik eleinte a tüzet próbálják oltani, aztán a megtöbolyodott öreg paraszt- ember köré sereglenek, aki ma radék kevéske vagyona, és amúgy Is megtépázott reménysége füst beszállása láttán valami rémületes ütemű táncba kezd és énekel: jSg a kunyhó, ropog a nád»< i*» Ez a jelenet ennek a filmnek a legmegrázóbb részlete és ebben lehetünk szemtanúi az ^Akiket e pacsirta elkísér" leg nagyobb színészi teljesítményé nek. Ebben a jelenetben fokosodik a filmen végigvonuló feszültség, a társadalmi ellentétek földre nyomó hangulata, a nyomor mérhetetlen keserűsége, az elnyomás testet, lelket megalázó gyalázata a tetőfokra, amikor már összeroppan az ész, megbomlik a lélek. Ahogy az egész filmnek sikerült megfelelő és igaz légkört teremteni, úgy ez a jelenet sem válik, — minden különössége és rend kívülisége mellett sem, *— valószerűtlenné. Ezért ragad magával a film az első pillanattól kezdve, mert érezzük, hogy minden Jelenete minden mondata — valóság; Nehéz feladat lenne ezt a filmet valamiféle műfaji skatulyáiba rakni, megállapítani pontos helyét. Talán úgy lehetne legjobban kifejezni, hogy a nyomorúság és a szerelem lírai drámája. Valahogyan ilyesféleképpen, mert tele van csodálatosan szép lírai jelenetekkel, bájos és derűs epizódokkal. A háttérben azonban mindig érezni valami sötét, fenyegető erőt, ami pillanatok alatt porrá zúdhatja a szegényember tiszta lélekből fakadó derűjét, jókedvét, szerelmét Az embernek Ilyenkor a ceruzája hegyén van az a kifejezés, hogy „ez a kettősség vonul végig a filmen", csakhogy nem kettősség ez. A líra és a dráma művészileg kiegyensúlyozott, mér tó'ktartó egysége, — elismerésre méltó művészi teljesítmény. Bár kétségtelen, hogy a líra, — és ez nem is lehet másképpen *— bizonyos mértékig epikussá teszi a cselekményt, de sohasem vontatottá, egy pillanatig sem érdektelenné. A drámát azért mindig érezzük, még a 4000 traktorost képeznek ki A kormány 1960-ban további, igen jelentős anyagi támogatással kívánja elősegíteni a termelőszövetkezetek gazdasági megszilárdulását. Ebben az időszakban — mint a Földművelésügyi Minisztériumban közölték, több ezer új gép munkábaállításávall erősítik meg a gépállomásokat. A gépek gazdaságos üzemeltetése a legjobb kihasználása érdekében már jóelőre gondoskodnak arról, hogy a kívánt időben megfelelő számú jól képzett traktoristával rendelkezzenek a gépállomások. Ezért a Földművelésügyi Minisztérium Pápán és Sza badszálláson traktorvezetőképző tanfolyamat indít. Mind két tanfolyamon kétezer hali- ki. Sdroívp?íeá <3áfaaísSg9 Jelene^ tek nélkül is, mint például az előbb említett tűz-Jelenet, vagy az amikor a teherbe esett kis cselédlány kétségbeesetten tologatja körben az udvaron a nehéz trágyán tragacsot, mert úgy „hátha nem lesz gyerek." Külön tanulmányt lehetne fant a film minden egyes alak járók Valamennyien élő, valóságos figurák, *— emberek. Végre sikerült elérni azt a művészileg alapvető színvonalat, hogy az alakok tipikusak legyenek és mégis egyéniek. Ott van például a nagygazda, Csiszár. Mennyi szín van ennek a morézm fiatal parasztnak a Jellemében! Úgy lehetne talán legjobban kifejezni, hogy amikor kulák, akkor is ember, de fordítva is így van. Amikor megüti a cselédjét csak azért, mert megdöglik az újszülött kisborjú, akkor nemcsak ba- sáskodő nagygazda, de ember is, mert benne van a jószágához való ragaszkodás, a veszteség miatti elkeseredés. De ■nagygazda marad akkor is, mikor egy pengőt ad esküdni induló cselédeinek, hogy „: (; ezt nem számítom a bérbe.*5 . \ Jól megírt figura a méhészkedő tanító is, aki már föladta a küzdelmet, nem hisz a jobb világban, és sokszínű Sülé Mihály is, a kicsit hóbortos, sok- gyermekes zsellér, aki befogja magát a lova mellé az ekébe, de sötét, rövldálmú éjszakákon még álmodni és reménykedni is tud*——— A két fiatal, Julis és Sándor, „akiket a pacsirta elkísért" reménnyel teli, olykor-olykor mégis sáibahuTló alakok, Sánflb* WkJ vra* teatáeiM, feneket kovácsol és a gonoszság árnyéka sem flér hozzá, a egyszer mégis gonosszá válik; elküldi a teherbe ejtett lányt a javasasszonyhoz pedig világosan megmondta neki Süléné, hogy «.Bokán meghaltak már a keze alatt“» De ez nem is az ő gonoszsága, hanem a koré, amelyben élt, amely minden dalt és minden virágot sáros lábbal altar megtiporni; Ahhoz, hogy ezek a remekül megírt alakók a filmen is meg maradjanak hús-vér embereknek, nagymértékben hozzájárult a szereplőgárda^ Bihari József Sülé Mihálya, Tandy Géza Varga Sándora, Agárdy Gábor Csiszár gazdája, és Pager Antal tanítója sokáig élmény marad a mozilátogató közönségnek. És sokáig élmény marad ez a film is, amely a fejlődő magyar filmgyártás egyik Jelentős állomása; És nem egykönnyen felejtjük el Pásztor István csodálatos fény képezósét, amely nagyszerű árnyalataival hatásosan támaszt alá minden lélektani rezdüléssé : Edzár Brvtn------- , Ba ieser vagonnal több gabonát termeltünk mint tavaly Az őszi talajmunkákat teljes egészében géppel végezhetjük el Meg hell gyorsítani a betakarítást! Földvári János elvtársnak, a megyei tanács elnökhelyettesének nyilatkozata A megyében itt-ott még zúgnak a cséplőgépeké A gépállomások eddig mintegy 14 600 vagon gabonát csépeltek el. Körülbelül 5—6 ezer vagonnal termeltünk több gabonát az idén, mint a múlt évben és ami nem lényegtelen, mintegy 3 százalékkal kisebb területen. Jövőre még többet akarunk termelni; Mit kell tennünk ezért? Ezt a kérdést tettük fel Földvári János elvtársnak, a megyei tanács* elnökhelyettese Idén nemcsak a tavaszi munka volt nehéz, nem lesz könnyű az őszi munka elvégzése sem — mondta Földvári elvtárs. *—* A csapadékos időjárás minden erőnket lekötötte: minden géppel szinte aratni, csépelni kellett, amikor lehetett. Ez kihatott a talajelőkészítésre is, A területek kisebb háÁpolónőképzo tanfolyam kezdődik Pécsett S szakképzett ápolónőkben fennálló hiány megszüntetése, illetve csökkentése érdekében kormányzatunk a Pécsi Orvos- tudományi Egyetem klinikáin munka mellett kiképzendő tanfolyamos ápolónők alkalmazását teszi lehetővé; A munka melletti ápolónőképzéssel az ápolónői hiány enyhítését és a középiskolát végzett leányok elhelyezését kívánja a kormányzat előmozdítani; A felvételre kerülő tsmfolya- mos ápolónők alkalmaztatásuk első két hónapjában előzetes elméleti és gyakorlati munkát végeznek a kijelölt klinikákon s ezt követően kezdődik meg tematika szerint a munka melletti kénzésük. Ez a kéthónapos előkészítő idő módot ad arra, hogy a tanfolyamos ápolónők megismerjék munkaterületüket és hajlamuknak megfelelően hivatásé rzósüket igazolják; A Pécsi Orvostudományi Egyetem klinikáihoz 50 főnyi kötött létszámú tanfolyamos ápolónő kerülhet felvételre. A fizetés havi 800 Ft, majd 850 V* Ft. Ä kötelezettség napi 8 órai szakmai munka és heti 3-szor 4 órai elméleti oktatásim részvétel. A tanfolyamos ápolónők éjjeli szolgálatot az első évben nem teljesítenek, A munka mel letti ápolónőloépzés kétéves időtartamának eltöltése, vagyis az ápolónői végzettség megszerzése munkaviszonyon alapuló kötelezettség. A kétéves ápolónőd iskolák végzettjei, ha az orvosi pályát is elnyerni óhajtják, a fölvételeknél egyenlő feltételek mellett előnyben részesülnek; Az ápolónői munka melletti tanfolyamra a felvétel iránt a kérést 1959. szeptember 30-ig lehet a Pécsi Orvostudományi Egyetem rektora címére (Pécs, Rákóczi út 80.) benyújtani. A kéréshez részletes önéletrajz csatolandó. Az életrajzban az érettségi bizonyítványt kiállító tanintézet neve, a bizonyítvány kelte, száma és minősítése feltüntetendő. Lakásról az érdekelt maga gondoskodik, étkezés a klinikai munkahelyen kedvezményes térítés mellett vehető igénybe; CifyátotybatlaoLa Uí&züi Hlág&csM* Alig néhány asz- szony siet a csendes mágocsi utcán, mikor végigvezet rajta egy kis iskolásfiú, hogy megtaláljam Tárnái Nándomét, a községi kultúrotthon vezetőjét. Hamar elrakja a vasalnivalót és helyivel kínál. Sem zavar, sem fölény nincs az arcán, meglepő nyugalommal természete s hangon beszél az általa irányított kultúr munkáról. Pedig lenne mire büszkének lenni, Mert nemcsak a földmüvesszövetkeze- ti énekkarról híres Mágocs, Az énekesek Balatoni Mátyás vezetésével 1958-ban nagy sikerrel vettek részt az egri dalos- versenyen. Ezért és a mohácsi Haydn-esten való szereplésükért a SZÖVOSZ kitüntetés ben részesítette az énekkart és ezen keresztül a mágocsi föld müvesszövetkezet kul turális tevékenységét Az országos szinten is kiváló 'kar mellett újabb babérokra pályáznak a mágocstak. Ezúttal a mágocsi cigányok,, ... ._,j_ Külön része a falunak a H&rő, a mágocsi dgányélet fellegvára. De milyen cigányéleté? Nagyon meglepődne a kiváncsi idegen, ha egy este odalopózna a Hóró környékére és meglesné, mit csinálnak a tűz mellett. Feketehajú fiatal cigány legényt látna könyvvel a löszé ben. És barna- bőrű öreg férfiakat meg asszonyokat, ahogy nézik a tüzet és hallgatják a mesét Irni-olvasni az öregek nem tudnak, de tud Boros Töhötöm, a könyvet tartó 18 éves fiú és olvassa a többieknek a történetet ö már elvégezte a nyolc általánost, s a községi könyvtárból hordja ki a könyveket. Nemcsak a járási könyvtár ad ki Mágocson könyveket, a községi tanács tavaly tízezer forintot az idén eddig hétezer forintot adott könyvek vásárlására. A könyvpropaganda is kiváló, Tátrai Nándor, magyar történdlemsza- kos igazgató-helyettes többször tart könyv- auMíoL így jutott ei Berikesi András „Októberi vihara“, majd a „Vihar után" című könyve a Hérára. Csak a legifjdbbak- kal van baj, iskolába nem mindig szeretnek járni. De annál inkább szeretik a táncot és a zenét, és vérük esténként csak a kultúrotthon felé hajtja őket. No de mit csinál ilyenkor a jó kultúrmunkás? — Aki nem jár rendszeresen iskolába, azt nem veszi be a kult úr csoportba. Így aztán kénytelen-kelletlen csak az iskolapadok között látni a fiúkat. És a cigánycsoport is bizakodhat az utánpótlásban- Büszkeségük ez a csoport, mert egyedülálló kés deményezés a ilcömyé ken. Es úttörő kezdeményezés is, máris követőkre talált A mágocsi cigánybál bonyhádi vendégei ellesték a példát és ők is, a mohácsiak ts megalakították a cigány kultúrcsoportot Vezetőjük Kovács József, a kiváló zenész, egy évvél ezelőtt Szegedre ment és őt bizony nem lehetett pótolni Most m??-NÍfvTTTflMD~~i ■: itt van és nagyszerű tervekről beszél. Régi vágya az őst ci- gánymotívumokat fe t dolgozni és ha történetet akar hozzá kerekíteni, népmesében sincs hiány, Ezért nagy lendülettel és szorgalmasan gyűjti az anyagot ahhoz, hogy megírja a ci- gánybaüadát. Kérdésünkre elmondja, hogy kifejezetten cigány népzene feldolgozásával fogja a balladát eltáncoltatnii De másutt is szorgoskodik Tátrai Nán- domé. Ismeretterjesztő előadásokat szerveznek helyi pedagógus előadókkal, ezt a KTSZ, a földműves- szövetkezet ég a Béke Tsz közös szervezésében fogják megoldani. Nagyszerű kezdeményezés, hogy nemcsak természettudományi tárgykörből és nemcsak az eddigi sablonos élőadásokat fogják megtartani, hanem bár kezdeti fokú, de zenei ismeretterjesztő előadás sorozatot is terveznek, különös tekintet tel a helyi fcldmüvaz szövetkezet énekkará «ti nyadán tudtuk csak elvégezni a nyári mélyszántást. Célunk mint Ismeretes, az, hogy a termelőszövetkezetekben ne essék vissza a termelés, sőt növekedjék az új nagy táblákon, Hogyan tudjuk ezt elérni? «““! Ennek előfeltételei biztosítva vannak —- válaszolta Földvári elvtárs. — Idén már nyolcszázötven erőgéppel rendelkeznek a megye gépállomásai az elmúlt évi 760-nal szemben. A megyei tanács végrehajtó bizottsága a mezőgazdasági osztály- lyál és a gépállomások megyei igazgatósága részvételével nemrég megvizsgált minden járást, hogyan tudják megoldani az őszt munkákat és milyen segítségre van szükségük. A vizsgálat során kiderült, hogy a mohácsi járásban a legmagasabb a gépesítettség foka. Itt egyelőre nincs Szükség annyi gépre, mint amennyi rendelkezésükre áll. Ezért a palotabozsoki gépállomásról egy brigádot ideiglenesen áthelyezünk a szigetvári, a homorúd, gépállomásról szintén egy brigádot a sellyei járásba. Véleményünk szerint gépparkunk elég ahhoz, hogy az őszi talajmunkát teljes egészében géppel végezhessük el. A vetést sajnos nem tudjuk teljes egészében géppel elvégezni. A vetésben segíteniök kell a termelőszövetkezeteknek is. — Milyen segítségre gondol? Minden termelőszövetkezetben van elegendő ló- vontatású vetőgép. Lovak is vannak. Véleményünk szerint a helyes az lenne, ha minden termelőszövetkezetben öt-hat pár lovat rá- állítanának a vetésre, egy vetőbrigádot alakítanának. Ezzel könnyítenének a gépállomáson, de meggyorsítanák az őszi vetés befejezését is, ami a jövő évi termés szempontjából nem lényegtelen. őszintén meg kell mondanunk: nincs elég gép- vontatású vetőgépünk, tehát a gépi vetést nem szavatolhatjuk teljes egészében, ■—< Az őszt munkáknál tehát lemaradás van. Hogyan lehet ezen a lemaradáson segíteni? f— Először is a betakarítást kell meggyorsítanunk. Mi ennek meggyorsításához minden eszközt megadunk. A termelőszövetkezeteknek is érdekük ennek meggyorsítása, mert a jövő évi termésről is szó van. Az idén például előbb kell megkezdeni a cukorrépa kiszedését, a burgonya, a kukorica betakarítását. A termelőszövetkezetek nem járnak rosszul például a cukorrépa esetében sem. Igaz az, hogy a cukorrépa még hízna, ha tovább hagynánk a földben. Erre gondolt a kormány is. Éppen ezért az előbb kiszedett cukorrépáért többet fizeti mint azért, amit később szednek ki. Tíz-tizenöt nap múlva megkezdődhet a kukorica törése is. Helyes, ha a termelőszövetkezetek elsősorban azokon a területeken kezdik el a kukorica törését, ahová kalászost akarnak vetni. A kukoricatöréssel egyidőben azonban a szárat is le kell takarítani. A töréskor letaikarított szár felér fél szénával. Ha a termelőszövetkezet nem rendelkezik elegendő munkaerővel a szár azonnali letakarításá- hoz, akkor igénybe veheti a gépállomások felszabaduló silókombájnjait is, amelyek levágják és felszecskázva szétszórják a földön a szárat. Ilyenkor azonban le- szántás előtt helyes, ha nyolcvan—száz kiló pétisót szórunk ki a földre, mielőtt a szárat leszántjuk. Ugyanez az eljárás a gyomos tarlók esetében is, ha abba őszi vetésű kalászost akarunk témái >— A bő termés betakarítása; a sok eső miatt a munkák összetorlódtak: milyen más javaslata van még a munkák meggyorsítása érdekében? t-s Idén nemcsak kalászosból, de másból is igen jó a termés, Gondot okoz az idei rekord kendertermés betakarítása, de gondot okoz a pillangós felülvetések beta- ■ hárítása is, öt év alatt nem volt annyi felülvet ésünk, mint az idén és ami igen örvendetes; az idén minden felülvetést még most az őszön kaszálni lehet, Ritka alkalom ez és nekünk ezt nem szabad elszalasztanunk, mert a felülvetések jobb minőségű szénát adnak, mint az idei első kaszálások» Igen ám, de ezt le is kell kaszálni. Több termelőszövetkezetben már panaszkodtak; nincs a gépállomásnak elég fűkaszája. így van, nincs elég fűkaszájuk, de minden termelőszövetkezetben van lóvontatású fűkasza, de ott van a lehetőség is: a termelőszövetkezetek vásárolhatnak Zetort és hoz* závaló munkagépet, *— És még az idén meg is kaphatják a Zetort? Meg, igen rövid időn belül megkaphatják, Ezzel is meggyorsíthatják az őszi mezőgazdasági munkát tette hozzá Földvári elvtárs, majd annak a reményének adott kifejezést, hogy a termelőszövetkezetek, az őszi munkákat is legalább olyan lelkesedéssel és legalább olyan eredményességgel végzik, mint a tavaszi és a nyári munkákat, amikor pedig gyakran nagyobb nehézségekkel kellett megküzdeniük, mint most, Guard, ßiny&Piti&J, UV tm*. täbb dzCinhtoit ZZ IS BARJWi