Dunántúli Napló, 1959. szeptember (16. évfolyam, 204-229. szám)

1959-09-19 / 220. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGVF«Ot jwrm?* ©UNANTBI.I A MAGYAR SZOCIALISTA VH'YKASPART BARAVYA MEGY FI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVV ÉVFOLYAM, 2?0 SZÁM ARA: 50 FILLÉR SZOMBAT 1959. SZEPTEMBER 19. Párt és állami vezetők tálalása az Országos Mezőgazdasági Kiállításon Pénteken meglátogatta az Országos Mező- gazdasági Kiállítást Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke, Apró Antal, Kállai Gyula és Somogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagjai, továbbá Ortvtay Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának fő­titkára. A vendégeket Dögéi Imre földműve­lésügyi miniszter és Kovács Mihály, a kiállí­tás igazgatója fogadta. Pénteken megtekintette a mezőgazdasági ki­állítást V. A. Boldirev, az Oroszországi Szov­jet Szövetségi Köztársaság igazságügyi mi­nisztere. A vendégeket és a vele együtt érke­zett Nezvál Ferenc igazságügyi minisztert Pe- tőházi Gábor földművelésügyi miniszterhe­lyettes vezette végig a kiállításon, A szovjet kormány Javasolta: Négy év leforgása alatt valamennyi állam haitson végre teljes leszerelést és ne rendelkezzék tökké hadviselési eszközökkel! N. S&. Hruscsov elvtárs beszéde as ENSZ közgyűlésének 1959. szeptember IS-i ülésén New York (MTI). N. Sz. Hruscsov szovjet miniszter- elnök pénteken magyar Idő szerint 19.59 órakor az ENSZ székházába érkezett. Hruscsovot az ENSZ-küldöttek számára fenntartott be­járatnál Jean de Joue, az ENSZ protokollfőnöke üdvözölte pq iipypffp T~\p rí? prtülpf.hp A szovjet miniszterelnököt Hammarskjöld főtitkár, Be- launde, a közgyűlés 14. ülésszakának elnöke és a szovjet küldöttség tagjai üdvözölték. ' . A szovjet miniszterelnök és kísérete ezután a díszlép­csőn az ENSZ-székház hatalmas közgyűlési termébe ment, amelyet zsúfolásig megtöltöttek az ENSZ-küldöttségek tagjai, a sajtó, a rádió és a televízió munkatársai. Hruscsov közgyűlési beszédét — történelmi jelentőségű megnyilatkozását — azENSZ-rádió egész hálózata több mint 30 nyelven sugározta a világ minden része felé. New York (TASZSZ). Elnök úr! Tisztelt delegátusok! Látogatásom, amelyet Dwight Eisenhower elnök úr meghí­vására teszek az Egyesült Ál­lamokban, időben egybeesik az ENSZ-kögyűlés ülésszaka mun kajának megkezdésével. En­gedjék meg, hogy mindenek­előtt őszinte köszönetét mond­jak a közgyűlés képviselőinek és a főtitkárnak azért a lehe­tőségért, hogy beszédet mond­hatok az Egyesült Nemzetek Szervezetének szónoki emel­vényéről. Annál nagyobbra becsülöm ezt a megtisztelte­tést, minthogy a Szovjetunió ma igen fontos javaslatokat terjeszt a közgyűlés elé egy égető és a népeket közvetlenül érintő problémáról — a lesze­relésről. Nem volt a történelemben még olyan nemzetközi szer­vezet, amelybe a népek oly sok reményt vetettek volna, mint az Egyesült Nemzetek Szervezete. Zord időben született ez a vi­lágszervezet, amikor még tom­boltak a második világháború utolsó csatái és füstölögtek a romba döntött városok és fal­vak; Az ENSZ a sokat szen­vedett embermilliók gondola­tait és törekvéseit tolmácsolta, amikor legfőbb céljául azt hir­dette meg, hogy az elkövetke­ző nemzedékeket megszabadít­sa a háború borzalmaitól. Az Egyesült Nemzetek Szer­vezete ma több mint 80 álla­mot tömörít. Sok olyan ország is tagja, amely a múlt világ­háborúban az ellenséges tábor­hoz tartozott, azokhoz az álla­mokhoz viszonyítva, amelyek lerakták e szervezet alapját. Több mint tizennégy év telt el e nemzetközi szervezet meg­teremtése óta. S azt a célt, amelyért ala­pították, még mindig nem sikerűit elérni. A népeknek még mindig állan­dóan aggódniok kell a béke sorsa, saját jövőjük miatt. Ho­gyan is mentesülhetnének ettől az aggodalomtól, ha hol a vi­lág egyik, hol a világ másik térségében robbannak ki há­borús konfliktusok és ömlik embervér. A világ fölött, amely még nem feledte el a második világháború szörnyűségeit, újabb háborús veszély felhői sűrűsödnek, amely időként vi­haros jelleget ölt. Itt az ideje a hidegháború felszámolásának! A nemzetközi feszültség nem tarthat örökké. Vagy eléri azt az izzási fokot, amikor már csak egy megoldás marad, a háború, vagy pedig az álla­mok közös erőfeszítéssel ideje­korán megszüntetik a feszült­séget. A népek elvárják, hogy az Egyesült Nemzetek Szerve­zete megsokszorozza erőfeszí­téseit az államok közötti biza­lom és kölcsönös megértés légkörének megteremtésére, a világbéke megszilárdítására. A nemzetközi ügyekben úgy lehet megoldani a vitás kér­déseket, hogy az államok nem arra vetik a hangsúlyt, ami megosztja a mai világot, hanem arra, ami közelebb hozza egymáshoz a külön­féle államokat. Semmiféle szociális vagy poli­tikai különbség, semmiféle ideológiai vagy vallási nézet- eltérés nem gátolhatja meg, hogy az ENSZ tagállamai meg egyezzenek a legfontosabb kér­désekben: abban, hogy a bé­kés együttélés és a baráti együttműködés elveit minden áiiam szentül és rendíthetet­lenül tiszteletben tartsa. Vi­szont. ha a nézeteltéréseket és a társadalmi különbségeket toljuk előtérbe, ez biztosan kudarcra kárhoztatja a béke megőrzésére tett valamennyi erőfesz'’fésűnket. A huszadik században már nem lehet a közénk őri fanatikusok módjá­ra hadjáratokat indítani a máshitűek tűzzel-vassal való kiirtására, mert ez az emberi­ség történelmének legnagyobb Irata CTtWrffl iÓéZCé foL Maga az Egyesült Nemzetek Szervezete megtestesíti a kü­lönböző társadalmi és politi­kai rendszerű országok békés együtműködésének eszméjét. Valóban, nézzenek körül: hány különböző társadalmi rend­szerű állam van képviselve ebbín a teremben, a fajok és a nemzetiségek micsoda sokféle­sége, a világnézetek és a kul­túrák mekkora változatossága! De mivel az államok külön­böző módon értékelik a vitás kérdéseket, más-más módon értelmezik a jelenlegi nem­zetközi feszültség okait, tuda­tában kell lennünk, hogy a nézeteltérések leküzdése ki­tartó erőfeszítéseket, állhata­tosságot és államférfiul böl­csességet követel a kormányok tóL Elérkezett az az idő, amikor az ENSZ-nek a béke meg­őrzésére tett erőfeszítéseit valamennyi kormányfő és a bókéért, a biztonságért sík­ra szálló legszélesebb nép­tömegek erőfeszítéseivel kell kiegészíteni. Minden amel­lett szól, hogy elérkezett az államférfiak nemzetközi t»r- gya'ásalnak, értekezleteinek és találkozóinak ideje, mert így meg lehet oldani sor­ban egymásután a megér­lelődött nemzetközi kérdé­seket. Ha azt akarjuk, hogy az áí- 'aipok között te'iaszn rne‘ho­nosodjanak a békés eeyüV- 4g e’vei, nézetünk szerint végeznünk '< M a hideghábo­rúvá' A nio-k nem járulhat­nak hozzá, *"jgy továbbra is fennmaradjon a hidegháború természetellenes állapota, mint ahogy nem engedhetik meg. hogy pestis- és kolerajárvány dühöngjön. Mit jelent a hidegháború felszámolása, mit kéll tenni evégett? Mindenekelőtt véget kell vetni a háborús felhívások­nak. Mi tűrés-tagadás, egyes rövid­látó államférfiak sem hagyták abba a harcias beszédeket. Vajon nincs-e itt az ideje, hogy megszüntessék a kard­csörtet ést és más államok fe­nyegetését? A hidegháború kétszeresen is veszélyes, mert féktelen fegyverkezési hajsza közben folyik, ez a fegyverkezési haj­sza Pedig lavinaként növek­szik, fokozza az államok gya­nakvását és bizalmatlanságát egymás iránt. Arrél sem feledkezhetünk meg, hogy a hidegháború olyan körül­mények között kezdődött és fokozódik, lawikor még ko­rántsem sikerült e.*Aivo!íta- ni a második világháború maradványait, amikor még nincs megkötve a német bé­keszerződés, s Németország szivében, Berlinben, a vá­ros nyugati övezetében fenn­áll a megszállási rendszer. ra megszüntetnénk ezt az Európa közepén található fe- sziiHségi forrást, amely éppen a világ legveszélyesebbé vál ható vidékén, a íarkasszemet néző katonai csoportosulások nagy fegyveres erőinek ' köz­vetlen érintkezési helyén van, ez megadná a kulcsot ahhoz, hogy egészségesebbé tegyük a jelenlegi nemzetközi helyzetet. Felhívjuk az Egyesült Álla­mok, Anglia és Franciaor­szág kormányát, tegyen meg minden erőfeszítést, hogy reá­lis eszközöket találjunk e cé1 elérésére. Ki tagadhatja, hogy a hideg­háború felszámolása, a nem­zetközi légkör egészségesebbé tétele szempontjából nagy je­lentőségű a népek kapcsolatai­nak sokoldalú fejlesztése? Mi azt szeretnénk, ha fejlődnék az államférfiak, a politikai, az üzleti, a társadalmi körök kép­viselőinek kölcsönös látogatás­sorozata, ha kibontakoznék a nemzetközi gazdasági, kultu­rális, tudományos és műszaki együttműködés* 1 népi Kínát nem fosztliatják megf jogiiítél az EiISZ«bcn . Hadd mondjam, meg, hogy az ENSZ sokkal eredménye­sebben teljesítheti nemes hi­vatását, ha maga is megtisz­tul a hidegháború elemeitől amelyek gyakran béklyóba ve­rik tevékenységét. Vajon nem a hidegháború szüleménye-e az a tűrhetetlen helyzet, hogy a Kínai Népköz- társaságot, a világ egyik leg­nagyobb országát már több éve megfosztják törvényes jogai­tól az Egyesült Nemzetek Szervezetében? Lehetetlen elképzelni, ho­gyan is gondolhatná komo­lyan valaki, hogy a legfon­tosabb világproblémákat tar tósan és szilárdan rendezni lehet a nagy népi Kína rész­vétele nélkül, amely dicső­séges tizedik évfordulójához közeledik. Engedjék meg, hogy erről teljes őszinteséggel elmondjam véleményemet. Mindenki tud­ja, ha az ember meghal, végül is eltemetik. Akármilyen ked­ves is az elhunyt, akármilyen nehéz is megválni tőle, az élet mindenkit rákényszerít, hcy’y számoljon a valósággal. A ha­lottat koporsóba, va,gy mauzó- 'eumba teszik és elviszik az élők közül. Ez ősidők óta így volt és így van, ma is. Tehát miért kelj az Egyesült Nemze­tek Szervezetében Kína képvi­selőjéül megtűrni a reakciós Kína hulláját, a Csang Kaj-sek klikket? Azt hisszük, rég itt az ideje, hogy az Egyesült Nem zetek Szervezetében is úgy cselekedjünk, ahogy minden nép bánik a hullákkal, tehát vigyük ki ezt a hu'lát. hogy az Egyesült Nemzetek Szerveze­tében elfoglalhassa törvényes helyét a kínai nép igazi kép­viselője. Hiszen Kína egyáltalán nem azonos Tajvannal. Tajvan mindössze egy kis sziget, egy fortomány, azaz a nagy kínai állam kis része. Kínán a Kínai Nénközíársa- ságnt értlük, amely immár tíz éve gyors ütemben fej'ő- dik, amelynek az egész nén által vátowtett törvényhozó szervei vannak, s amelynek szilárd kormánya van, ezt a kormányt az egész kínai nép elismeri. v Kína hatalmas állam, fővárosa pedig Peking. Tajvant, mint a szuverén Irinái állam elszakít- hatalan részét, előbb-utóbb egyesíteni fogják az egész népi Kínával, teihát erre a szigetre is kiterjed majd a Kínai Nép­köztársaság kormányának ha­talma. S minél hamarabb kö­vetkezik ez be, annál jobb. A népi Kína törvényes jo­gainak helyreállítása óriási módon növeli majd az ENSZ tekintélyét, s nagy mértékben hozzájárul a nemzetközi hely­zet általános megjavításához is. Szeretnénk remélni, az Egye sült Nemzetek Szervezete talál magában elég erőt hozzá, hogy megszabaduljon minden hideg háborús lerakódástól és való­ban a nemzetközi együttmű­ködésnek olyan egyetemes szerve legyen, amely hatéko­nyan dolgozik a világbéke ja­vára* Am feltehetik a kérdést: a hidegháború megszüntetése, a béke megszilárdítása és az ál­lamok békés együttélése ter­mészetesen szerfelett nemes és vonzó cél. de elérhető-e, reális- e? van-e lehetőség már most, hogy a jelenlegi adottságot: mellett új alapokra helyezzük az államok viszonyát? Megvannak a feltételek ejry éle« fordulathoz a nemzetközi javulás irányában Erről az emelvényről teljes határozottsággal kijelentem, hogy a szovjet kormány az említett cél elérését halaszt­hatatlannak és teljesen reális­nak is tartja. A Szovjetuniónak meggyőző­dése, hogy megvannak a szükséges feltételek egy éles fordulathoz a nemzet­közi javulás irányában, az egész emberiség érdekében a hidegháború teljes meg­szüntetéséhez. Fussunk át röviden a leg­utóbbi hónapoknak azokon a legfontosabb eseményein, ame lyek összefüggenek a nemzet­közi feszültség enyhülésével. . Az 1959. májusában összehí­vott genfi külügyminiszteri ér­tekezlet, amelyen első Ízben vettek részt a két német állam meghatalmazott képviselői, már önmagában egy új nem­zetközi szellemnek — a realiz­mus és a kölcsönös megértés szel lemének — kifejezője v$lt. Genfben természetesen még nem születtek olyan eredmé­nyek, hogy azokat a halasztha tálán nemzetközi kérdések ? vakod a ti megoldásához elég­ségeseknek lehetne tekinteni,. De már önmagában ez is jó do'oig, hogy a genfi értekezlet napirendjére tűzött problémák részletes és nyílt megvitatása amint erre az értekezlet zá-rA- '-özVmcnye rámutatott, , több kérdésben közelebb hozta egy­máshoz a feleket. Ez kedvező talajt készített elő az újabb tárgyalásokhoz amelyek még nyitott kérdésekben meg- egyzést hozhatnak. Különösen örvendetes dolog, hogy fontos lépések történtek a szovjet—amerikai kapcsola­tok fejlesztésére. Aligha von­hatja kétségbe valaki is azt a tényt, hogy az Egyesült Álla­mok és a Szovjetunió — a két legnagyobb világhatalom — viszonyának jövőbeli alakulá­sától sok tekintetben fügit az egész nemzetközi helyzet fej­lődése. Ez a magyarázata, hogy a szovjet—amerikai vi­szonynak a legutóbbi időkben jelentkező első új vonásai vi­lágszerte őszinte helyes'éíre találnak. Kétségkívül zajlik a jég a szovjet—amerikai vi­szonyban és mi ennek őszintén örülünk* A szovjet—amerikai vászonv javulását biztosító esemé­nyek sorában fordulópontot .jelenthet a Szovjetunió és az Egyesült Államok kormány­főinek kölcsönös látogatása. Eszmecserét folytattunk és folytatunk ezután az Egyesült Államok elnökével a szovjet— amerikai viszonyról és a meg­oldásra érett nemzetközi prob- 'émálkról. Bízunk benne, hogy Eisenhower úr elő akarja se­gíteni a nemzetközi feszültség megszüntetését. Az egyesült Államok elnöke ^yik sajtóértekezletén kö/ü1- te. hogy kész reális tárgya''1- sokat folytatni a Szovjetunió­val ésszerű és kölcsönö »n szavatolható álta'ános ’ési tervről, vagy kü'&nleges (Folytatás a 2. oldakmj

Next

/
Thumbnails
Contents