Dunántúli Napló, 1959. szeptember (16. évfolyam, 204-229. szám)

1959-09-16 / 217. szám

199». SZEPTEMBER lfc N A P t. ö 5 Országos jelentőségű pécsi kísérlet Három évre terveznek az állami gazdaságok Az a hír terjedt el, hogy a pécsi állami gazdaság­ban tervezési kísérletek foly­tak, s a kísérlet eredményét az egész országban bevezetik. Mivel a hír igaznak bizonyult, lapunk munkatársa felkereste Dudás József elvtársat, az Állami Gazdaságok •' Megyei Igazgatóságának igazgatóját és kérdéseket tett fel a kísérlet­tel és a tervezéssel kapcso­latban; Az alábbiakban közöljük Dudás elvtárs válaszát: A kísérlet három éve kez­dődött él; Ahhoz, hogy a lé­nyeget világosam összefoglal­hassuk, néhány szóban ismer­tetni kell a kísérletet megelő­ző helyzetet is; Az ellenforradalom előtt még több mint száz kötelező mutatőszámot írtak elő egy- egy gazdaságnak; Később vál­toztattak ezen a helytelen módszeren. Ma már csak 8—10 kötelező miuitatószámiot kap egy-egy gazdaság. Ezek azt szabják meg, hogy az illető gazdaságnak a legfontosabb termékekből i— gabona, tej, hús, ipari növények stib. — mennyit kell az adott évben előállítania; Minden gazdaság — és hozzátéhetem: minden józanul gondolkodó ember — megérti, hogy ezekre a muta­tószámúkra szükség van, nél­külük nem lehet tervgazdál­kodást folytatni, népünk ellá­tását biztosítani; A 8—10 rrmtatószám mellett azt termeltek a gazdaságok, amit a legelőnyösebbnek vél­tek. Elégedettek is voltak ez­zel a helyzettel. Csak a ter­vezés rendjét és időpontját illetően voltak kívánságaink, mégpedig az, hogy ne évről évre, hanem hosszabb időtar­tamra tervezzenek. Az óhajnak megfelelően kez­dődött el a kísérlet a pécsi állami gazdaságban. A lénye­ge az volt, hogy a pécsi gaz­daság hároméves eredmény­tervet kapott. Előre tudta há­rom évre, hogy mit kíván tőle a népgazdaság érdeke, ezen belül úgy gazdálkodott, ahogy a legjobbnak látta; Mivel a kísérletek általában kedvező eredménnyel jártak az" FM Állami Gazdaságok Főigazgatósága 1960-tól kezd­ve az arság valamennyi gazda­ságában bevezeti a hároméves tervezést. Az új tervezési rend­szer mindenekelőtt ösztönző hatással jár. Az állami gazda­ságok eddig általában arra tö­rekedtek, hogy alacsonyabb mutatószámú terveket harcol­janak ki maguknak. (Mivel nem tudták, mit kívánnak tő­lük a következő évben, tar­talékolni akartak.) Most már nem tartunk ettől. Az állami gazdaságok biztosak lesznek a dolgukban, hiszen tudják, há­rom év alatt nem kémek töb­bet tőlük; A hároméves tervek reálisak. Nem követelnek le­hetetlent a gazdaságtól, viszont megkívánják, hogy a gazda­ságok vezetői és dolgozói szív- yel-lélekkel végezzék munká­jukat, és lehetőséget adnak arra is, hogy a belső tartalé­kok jó kihasználásával és kel­lő csoportosításával túltelje­sítsék a tervet. Azt hiszem, minden állami gazdaság erre fog törekedni, a többi között azért is, mert csak akkor kap­nak prémiumot, ha az előírt tervet túlszárnyalják. A 100 raázalékos teljesítményért nem jár külön díjazás. A hároméves tervezés be­vezetését a januári árrende­zés tette lehetővé. Az elmúlt esztendőkben évközben is vál­tozott egy-e,gy, állami gazda­ságok termelte cikk ára. Most nem _fog változni. Az árak ál­landóak és megkövetelik az önköltséget. Az állami gazda­ságok sok éves vágya teljesült ezzelj Megyénk tizenkét állami gaz dasága az újrendszerű terve­zéssel mintegy 10—15 millió forint tiszta nyereséget szol­gáltat évente a népgazdaság­nak a korábbi 3—4 millió fo­rinttal szembe. Ezek a számok világosan megmutatják az új tervezés jelentőségét. Az új tervezés természetesen sokkal nagyobb önállóságot, felelősséget és felkészültséget kíván az állami gazdaságok ve­zetőitől, hiszen három évre tervezni sokkal nehezebb, mint egy esztendőre. A korábbi években is fontosnak tartottuk az ön­költségi mutatószámok alaku­lását. Mégis, igen gyakran csak a hozamokat és a termés­átlagokat néztük. Ezentúl az nem lesz elég. Őrölni fogunk ugyan a szép hozamoknak, de arra is kíváncsiak leszünk, hogy mibe kerül az a gazda­ságnak. A gazdaságoknak te­hát nagyon meg kell fontol- niofo, hogy mit és hogyan ter­melnek. Az FM Állami Gazdaságok Főigazgatósága az előbbiekből kiindulva három és hat hóna­pos tanfolyamot indított Gö­döllőn, az állami gazdaságok igazgatói és főagronómusai számára. Ezen a továbbképzé­sen mindnyájan felkészülhet­nek az új rendszerű tervezésre — fejezte be Dudás József elvtársi; Magyarország és Csehszlovákia egymilliárd korona értékű árut cseréi 1960-ban Bmoban szombaton magyar- csehszlovák kereskedelmi tár­gyalás kezdődött a két ország 1960. évi árucsereforgalmáról. A magyar küldöttséget Drop- pa Gusztáv külkereskedelmi miniszterhelyettes, a csehszlo­vák küldöttséget Karel Krejca csehszlovák külkereskedelmi miniszterhelyettes vezette. A tárgyalás folyamán meg­állapodás jött létre, amely sze­rint a két ország közötti áru­csereforgalom a jövő évben el­éri a 978 millió koronát. Cseh­szlovákia főleg szerszámgépe­ket, személy- és teherautókat, traktorokat, dieselmotorokat, áramfejlesztő gépeket, kotró­gépeket, cipőipari, textilipari és mezőgazdasági gépeket szál­lít Magyarországnak. Ezenkívül jelentős meny- nyiségű tüzelőanyagot, kerá­miai nyersanyagot, fát, és pa­pírt hozunk be Csehszlovákiá­ból. Magyarország teherautó­kat, építőipari és útépítő gé­peket, gabonakombájnokat, alu mindumot, vegyipari nyers­anyagokat, és bauxitot, továb­bá hűsít, tojást, gabonát, bort és egész sereg más mezőgaz­dasági terményt szállít Cseh­szlovákiának. A két ország kö­zött sor kerül még különböző fajtájú hengerelt' áruk cseré­jére; Válasz a nagyharscmyi mozigondokra A Dunántúli Napló szeptem­ber 10-i számában „Mozigon­dok Nagyharsányban“ címmel cikket közölt, melynek az volt a lényege, hogy a nagyharsá- ny: moziban kevés előadást tartunk és így az igényekéi nem tudjuk kielégíteni. Sajnos, ez nem így van, mert a nagyhansányi mozi látogatott saga kb. másfél éy óta igen rossz. így pl. az év első hat hó napjában 147 előadást tartot­tunk a községben. Mivel a mo­zi befogadóképessége 197 fő, így a 147 előadáson több mini 28 0C0 látogatónak biztosítot­tunk férőhelyet. Ezzel szem­ben a tényleges látogatottság fél év alatt 12 914 fő volt. Egy előadásra mindössze átlagosan 88 fő jut. Ez azt jelenti, hogy kivétel nélkül minden előadás alkalmával 109 hely üresen ma rád. Nagyharsány községbei} hetenként három film kerül bemutatásra, kedden, szerdán egy-egy előadás, szombaton és vasárnap egy-egy előadásban és vasárnap délelőtt a matiné, így a gyermekek is egyszer egy héten a matiné alkalmával rendszeresen mehetnek mozi­ba. A község lakossága 1692 fő, de ebből hetenként mindössze csak 440 mozilátbgató van. Ha figyelembe vesszük azt, hogy az egy főre eső rnoziintenzitás a múlt évben országos viszony latban 14 — Baranya megyé­ben is ennyi — Nagyhansány- ban pedig csak 8, akkor az elő­adáscsökkentés mindenképp in dokolt. A látogatottsági ered­ményekhez képest gazdaságos­ság szempontjából még így is szükség volna az előadások 20 százalékának csökkentése. Semmiképpen nem indokolt az a kívánság, hogy vasárnap még egy előadást tartsunk Nagyharsányban, mert eddig a vasárnapi egy előadás alkal­mával a legnagyobb létszám 180 volt. Reméljük, hogy Nagyhar­sány község lakosai a jövőben jobban megbecsülik és kihasz­nálják a mozibajárás lehetősé­gét és a mozilátogatottság nö­vekedésével a későbbiek során lehetőség nyílik az előadások szaporítására; Jegyzetfüzetemből A napokban nagy és szép általános iskolát láttam, olyant, amilyent eddig még soha. A hatalmas épület itt ma­gasodik Uj-Mecsekalján. Ha psak annyit mondanék erről az új iskoláról, hogy 16 tantermes és több mint 9 millió forintba került —: már akkor is elképzelhető impozámssága. Ez az épület már monumentalitásával hirdeti: a má rend­szerünk a tanulás, a tudás fegyverét adja gyermekeink kezébe. A Horthy-rendszer 25 év alatt egyetlen ilyem nagy általános iskolát sem épített. S az ilyen méretű iskolák között nem ez az első és nem is az utolsó. Ebben az iskolában minden az el s ő! Ezek az első ta­nítási napok, most tartották az első szülői értekezletet, most választották meg először a szülői munkaközösség választmányát... Ezt az iskolát mi építettük a mi gyermekeinknek. S ha az alkotó büszkeségével járunk falai között, akkor az al­kotó kritikus szemével nézhetjük a még meglévő hiányos­ságokat is. Mert vannak dolgok ebben az épületben, amit nem a legjobban végeztünk, s amiket sürgősen ki kell ja­vítanunk. Nem megoldhatatlan feladat ez! Végigjártam az épületet, a tágas, világos folyosóit, tantermeit, tornatermét, öltözőit. Elmondhatom, hogy eb­ben az országban talán egyetlen felnőtt sincs, aki ilyen szép iskolában kezdte tanulni az abc-t. De másról is szólni akarok. Szólni akarok arról, hogy valamennyi tanterem par­kettás, s ezeket a termeket géppel kell tisztítani. Igen ám, de egyetlen tanteremben sincs konektor... ;;. arról, hogy a tanév már megkezdődött, de a szer­tárak még felszer életlenek ... s •. arról, hogy a folyosókon csillogó fényű barna kis szekrények sorakoznak. Minden gyereknek megvan a maga szekrénye, amit bezárhat. Igen ám, de a szekrényeket úgy építették, hogy könnyen lehet átnyúlni a mellette levőbe... ... arról, hogy a tornaterem ablaluii kinyitásához meg­szerkesztették a segédeszközt, de a beesukásához már nem... .... arról, hogy építettek igazgatói irodát, nagy, közös tanítói termet, csak az iskola segédszemélyzetéről feled­keztek meg. Részükre most utólag fabrikálnak kis szobá­kat, a Mindez a hiba egy kicsit gondosabb tervezéssel elke­rülhető lett volna. Most itt a tapasztalat, okuljunk belőle. S még egy, ami sürgős megoldásra vár. A papközi problémája. A napközi kerete 120. A létszám már betelt. De ez a városrész növekszik, fejlődik, új házaik, házsorok épülnek, s az új házakba sorra költöznek be az új lakók. S az új lakók szeretnék gyerekeiket ebben a napköziben elhelyezni. De a keret csak 120 gyerek befogadására ad lehetőséget. S a kimaradtakkal mi történik? Keressük meg a keret felemelésének lehetőségét. A mi gyermekeinkről van szó. GARAY FERENC Baranya megyei Moziüzemi Vállalat. • Radioaktiv izotópok a boltban... A leningrádi Moszkva sugár­út járókelőinek ezrei értetle­nül nézik az új üzletet. Min­denki csodálkozik az egyik épület homlokzatának felira­tán: „Izotop-bolt bemutató- terme.“ Vajon ki lesz ennek a bolt­nak a vásárlója? Vállalatok, intézetek, klinikák és más intézmények képviselői keresik fel, miután megismerkedtek a kiállítással. Itt azonnal felad* hatják a megrendelést is. A nagy bemutatóteremben kiállítják mindazokat az izo­tópfajtákat, amelyeket jelen­leg az ipar, a mezőgazdaság, a tudomány és a gyógyászat al­kalmaz. Az üzletben készülé­kek, műszerek, berendezésen is kaphatók. A dolgozószoba íróasztalán bírósági ügyiratok, helyszíni fényképfelvételek, tanúvallo­mások, nagyrészt még tisztázat lan ügyek vizsgálati feljegyzé­sei. Nagyon elfoglalt ember dr. Farkas Gyula igazságügyi or­vosszakértő, kevés ideje van a számomra, mégis egyetlen óra alatt nagyon sok mindent megtudok a komplikált, a rend kívül szerteágazó és roppant felelősséggel járó munkájáról. Mégis olyan eset után kuta­tok, amelyre az adott felele­tek valamiképpen összefoglal­nák, egyszerűsítenék az orvos- szakértői munka jellemzőit. Valami olyasmit szeretnék hal lani. amiben minden benne- foelaltátik, valami tipikusát, amiből már csak az követke­zik: Lám így él, így dolgozik az igazságügyi orvosszakértő. Az igazságügyi orvosszakértő felelőssége Kinek van igaza? De amint látom, a kérdés ogasabbmak tűnik dr. Farkas íyula számára is, mintha ar- a kérném, hogy az előtte fek- ő fényképről (Dunából kifo- ;ott emberi végtagról készült elvétel) állapítsa meg, hogy inoyilkosról. vaey gyilkosság ldozatáról származik-e. — Tulajdonképpen egyfor- lán bonyolult, egyformán fe- elős:égteljes minden megbi- :atásom — mondja — hiszen lem kisebb dologról van szó, nint orvos-természettudomá- ívos munkával segíteni a hi­úságot, emberek bűnösségét, iaCTv ártatlan-ágát megállapító munkájában. Vegyünk lé’dául egv látszólag kis es°- ;et. K. I-né különváitan é’ő isszomy, nőtaxtásért volt férje ellen, bírósági eljárást indít, orvosilag igazolt gyógyíthatat­lan betegsége címén. A volt férj nem tartja helyesnek a kezelőorvosi igazolást, tehát szükségessé Válik annak igaz­ságügyi orvosszakértői felül­vizsgálata, ami bizony néhány esetben a kezelőorvosi véle­ménytől eltérő megállapítást ad Jóllehet igaza van a kezelőor­vosnak a betegség megállapí­tásában, de a felülvizsgálat szerint ez a betegség koránt­sem olyan természetű, amely munkaképtelenséget eredmé­nyez. Szakszerűen mondva, olyan esetről van szó, amikor a kezelőorvos csupán az ana­tómiai tényállást igazolja, amig az igazságügyi orvosszakértő a betegség funkcionális állapo­tára derít fényt. Vagy nézzünk egv másik ese tét. Rokkantsági perben egy nyugdíjas, bírósági úton köve­teli magasabb nyuedíjkategó- riába való sorolását. Indok: Méa munkaviszonyban történt sérüléséből kifolyólag (10 év előtti esetről van szó), később amputálni kellet egyik lábát. Természetesen ő is orvosi iga­zolással támasztja alá követe­lését. A felülvizsgálat azonban kiderítette, hogy az egykori balesetnek semmi köze a ké­sőbbi megbetegedéshez, az amputáeió egv, a korral járó érmegbetegedés miatt vált szükségessé. *— Sokszor valóban egyedül az orvosi vizsgálat derít fel bűneseteket, fáradságos mun­kával leplezi le a gonosztevői agyafúrtságot, a bűnt raffinél- tan másra terelő fogásokat, módszereket, de nemegyszer maguk a következetlen, utólag konstruált ostoba alibik, kibú­vók, helyszínek megrendezése árulja el mindjárt a szakértő­nek a való tényeket. alkohol próba, az áldozat na­gyobb mennyiségű alkohol fo­gyasztásáról tanúskodik. — Egyszerű az ügy, gondolja — ittasan rám támadt és én vé­dekeztem. Ennyi az egész. Leleplezik a szimulánst — Az utóbbival kapcsolat­ban találkoztunk már olyan „öngyilkossal* *is, a,ki úgy akasztotta fel magát, hogy „érthetetlen“ módon, nem hu­rokba dugta a fejét, hanem a kötelet szorosan a nyakára csomózta. Az eset bizarrságát még csak növelte, hogy az „öngyilkos“ egyik karja hasz- nálhatatlanul nyomorék volt. — Azt hiszem, nem kell mon­danom, hogy a gyilkost hama­rosan kézrekerítették. Pedig nem ennyi. A bonco­lás, a gondos laboratóriumi munka megszólaltat egy ,.né­ma tanút“. Mégpedig az agy gondos vizsgálatával melyben kicsiny roncsolt területre buk­kan. Ebből rekonstruálható, hogy a tettes az áldozatát elő­ször leütötte, és csak aztán metszette el a már támadás­ra, védelemre képtelen eszmé­letlen ember nyakát. Ez pedig nem önvédelem. Ki a bűnös? Rüniístyi esetek, syi’ko'ságofc '»"döntő orvosszakértői vizs­gálatairól érdeklődöm. — Vannak aztán olyan ese­tek is, amikor a tettes kono­kul bizonygatja, hogy cselek­ménye jogos védelemiből tör­tént. Ebben az esetben is, oly­kor csak a leggondosabb bon­colási vizsgálatok deríthetik fel az igazságot. Az élet ellem bűncselekménnyel gyanúsított egyéh ismeri a következménye két, úgy gondolja, hogy a .jo­gos védelem, az egyetlen szal­maszál amibe még kapaszkod­hat és így okoskodik: — Ta­nú nincs, aki a szemébe mond­hatná bűnét, az áldozat az egyetlen tanú. az mea úgy éem vádaskodik. De majd mellett- szól, az a már bebizonyított tény is, hogy az elvégzett vér­A felelősség alóli kibúvó, egy másik és jól ismert módszer, amikor a tettes elmebetegnek adja ki magát, mivel az elme­beteg nem büntethető. Ilyen­kor következik a beszámítha- tóság vagy a korlátolt beszá- míthatóság megállapításának vizsgálata. megvannak a maga jelleg­zetes tünetei, tünetcsoportjai, amit a laikusok, semmiféle szí­nészi produkcióval sem tud­nak utánozná. Nem állhatom meg, hogy meg ne kérdezzem dr. Farkas Gyulát az előtte fekvő kép alapján: mi a véleménye a minden bizonnyal vizsgálatra váró, Dunából kifogott emberi végtagról. Valószínűnek tar­tom, hogy az egyik legbonyo­lultabb, a legtöbb szakértel­met igénylő vizsgálatról lesz szó, hiszen a már oszlásnak indult emberi kar, vajmi keve­set árulhat el a rejtélyes drá­máról, arról, hogy gyilkosság, öngyilkosság, vagy véletlen vízibaleset áldozata-« a kar néhai tulajdonosa. Kovamoszat mint „tanú“ A „páciens“ minden tőle tel­hetőt elkövet, hogy a vizsgáló orvos előtt rögtönzött komédia sikerrel járjon. A gondosan előkészített játékba azonban hiba-hiba után csúszik. A szi­mulánsok rendszerint összeke­verik az elmebetegséget a butasággal, s azt hiszik hogy a lehető lesbárayúbb viselkedés­sel, válaszokkal félrevezetik a szakértőt, mert nem tudják, hogy minden elmebetegségnek — A laboratóriumi vizsgá­lat még ilyen eseteikben Is eredményre vezethet. Tisztáz­za, hogy a megölt és esetleg feldarabolt, vagy baleset foly­tán leszakított, avagy egysze­rűen vízbefult egyénnek a feloszlás miatt különvált vég­tagjáról van-e szó. Az élő szer­vezetben ugyanis minden sé­rülést vitális reakció (vérbe- szűrődés) követ, amit minden kétséget kizáróan kimutat a vizsgálat. Tehát ebből már kö­vetkeztetni lehet, hogy a kar- lévólasztás életben, vagy halál után törtánt-e. A vízbefúlás- ról más áruló jeleik tanúskod­nak. A természetes vízben ugyanis mikroszkopikus ki- csinységű egysejtű részecskék, úgynevezett kovamoszatok vannak, ezeket a fuldokló ver­gődés közben a vízzel együtt belélegzi. A tüdejéből a szívbe kerülnek ezek az anyagok és innen a vérkeringés által el­jutnak a test minden részébe. Ha a kérdéses végtagban mik­roszkopikus vizsgálattal ezeket az anyagokat ki tudjuk mu­tatni a csontvelőből, akkor ea igazolja a vízbe fúlás tényét. — De a 'kovamoszatok más kérdésre Is választ adhatnék. A folyók és így a Duna is sza­kaszonként más és más kova- moszatokat tartalmaz. Ennek ismeretében következtetni le­het arra is, hogy a Duna mely szakaszán történt a tragédia. Azt is megtudom, hogy a rendkívüli érdekes vizsgálati módszert magyar törvényszéki orvosok tökéletesítették, amelyben szerepe volt dr. Tá­rnákká Lórándnalk, a Pécsi Igazságügyi Orvostani Intézet vezetőjének, aki kidolgozta és a gyakorlatban bevezette a ví­zihalottak csontvelejének dia- toma (kovamoszat) vizsgálatát. Ha az elmondottak után mégis megkísérelném, hogy összefoglaljam a bírósági or- vosszalkértői munka jelentősé­gét, akkor a legtömörebben talán így jellemezném: Az igazság fáradhatatlan kutatói, felderítői ők, akik az orvos- tudomány sajátos eszközei --i közvetve a bűn felszámoló végső fokon pedig szocinli igazságügyünk építését, vábbfejlesztését tűzték ki lul, hivatásul. (Pálinkás

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents