Dunántúli Napló, 1959. szeptember (16. évfolyam, 204-229. szám)

1959-09-16 / 217. szám

2 NAPLÓ 195a SZEPTEMBER 1«. A párfvezet&ség tagja A Bőrgyár anyagraktárában dolgozik Foki Jenő elvtárs, de még sem itt található sokszor, ha valaki keresi. Egyik perc­ben még a gyár egyik felében, a másikban már a túlsó ré­szén látják, amint anyagot vesz át, ad ki vagy éppen egy vasúti kocsi rakodását ellen­őrzi. — Hiába ilyen a munka­köröm — mondja. Sok helyen van a gyárban tárolva az anyag és az mind a raktárhoz tartozik. Sokat kell ezért mász hálnom. Egyúttal mindjárt fel is hasz­nálja az ilyen alkalmakat egy-egy rövid megbeszélésre. Az üzem dolgozói is sokszor megállítják az útjai alkalmá­val. Nem is csoda, ha sokan fordulnak hozzá problémák­kal, hiszen pártvezetőségi tag. A vezetőségválasztó taggyűlé­sen is bebizonyosodott, hogy szeretik a dolgozók és megáll­ja a helyét ezen a poszton is ugyanúgy, mint a munkájá­ban. Ezért szavaztak ismét rá a párttagok. — Elég sok az elfoglaltsá­gom, mert nemcsak a párt­vezetőségben dolgozom, ha­nem a faliújságot is szerkesz­tem, a társadalmi tűzoltóság­nál teljesítek szolgálatot és népi ellenőr vagyok a második kerületben. Ezenkívül a gyár­ban most megindult bőrve­gyészeti technikumba járok s ez mind munltaidőn kívüli el­foglaltságot jelent « mondja Foki elvtárs, Mégsem panaszkodik, hogy sok a munkája, nem győzi. önként vállalta és amit vál­lalt, azt teljesíti is. Igaz, a fe­lesége néha zsörtölődik, ha későn megy haza, de harag azért soha sincs köztük. Meg­értő asszony Foki elvtárs fele­sége. — Szerencsére az, mert mis­képp nem tudnám mindazt megtenni, amit most és ráadá­sul tanulni ii m mosolyog Foki elvtársi Igen, a sók önként v&Xlált kötelezettség mellett Foki elv­társ még tanul is. Bár gimná­ziumot végzett, mégis beirat­kozott a bőrvegyészeti techni­kumba, mert látja, hogy a ma­gasabb szakképzettség milyen fontos. Persze, a politikai kép­zettség emelését fontosnak tartja minden dolgozónál. O az időszerű kérdések tanfolya­mának *— amely majd most indul a gyárban — az egyik előadója, de mint a pártszer­vezet oktatási felelősének kü­lönösképpen gondolnia keU ar­ra, hogy minél több elvtárs vegyen részt a pártoktatásban. A szervezésnél is sokat dolgo­zott. Az ő munkájának is kö­szönhető, hogy a gyárban száz- tizenheten jelentkeztek párt­oktatásra. — Két marxizmus—lenlnlz- mus és három időszerű kérdé­sek szemináriumot tartunk eb­ben az évben — mondja. — Most úgy igyekeztünk meg­Á szov'et írók részvéttóvirata az Irodalmi Tanácshoz Moszkva (TASZSZ). A Szov­jet írószövetség titkársága táv­iratban fejezte ki részvétét a Magyar Irodalmi Tanácsnak Bölöni György, a magyar for­radalmár író elhunyta alkal­mából. Bölöni elvtárs hosszú és di­cső élete során sokat tett a magyar nép szabadságáért, a magyar Irodalom felvirágoz­tatásáért — hangzik a távirat. — Bölöni őszinte barátja volt a Szovjetuniónak. Dicső emlé­két sokáig megőrizzük szí­vünkben. A táviratot szovjet írók ír­ták alá, Sokan bizonytalankodnak még most is: hogyan írjuk he­lyesebben: „Nagy Pál üzletve­zető elvtárs” vagy „Nagy Pál elvtárs üzletvezető”? Lényegében erre a kérdésre vár feleletet Tan János ked­ves olvasónk is, ezért a nyil­vánosság előtt felelünk; Helyesebbnek véljük, ha az elvtárs, kartárs, szaktárs szó a címzett neve és foglalkozás- neve mögé kerül ekként: „Ke­lemen József tanár elvtárs­nak”; „Torma Ottó titkár elv­társnak”, stb. Emellett szól a jóhangzás és a jelzős szerke­zet arányos felépítése. A cí­mek ugyanis jelzős szerkeze­tek, bennük alakilag a címzett neve és a foglalkozást kifejező név jelzők, az elvtárs szó pe­dig a jelzett szó. A név alá van rendelve a másodiknak a foglalkozósnévnek, s mondat- tanilag mindkettő egyformán alá van rendelve az elvtárs szónak. Néha helyeselhető, ha az elvtárs, kartárs, szaktárs, stb. szót a név és foglalkozásnév közé tesszük. Ilyen eset adó­dik akkor, amikor a címzett foglalkozásneve birtokos szer­kezet tagja. Pl. „Kiss János elvtárs, a Baranya megyei Bé­ke Termelőszövetkezet elnö­ke”, „Kemény Béla elvtárs­nak, a kutatóintézet igazga­tójának”, stb; Az ilyen esetekben birtokos személyragos szó szerepelne jelzőül, viszont a személyrago­zott szót csak ritkán használ­juk jelzőként. Helyes az elv­társ szónak a név mögé állí­tása akkor is, ha a címzett­nek több címét, foglalkozás­nevét, minősítését akarjuk fel­tűntetni. Pl. „Gábor Károly elvtárs, akadémikus, egyetemi tanár, a TIT Történeti Szak­osztályának titkára”. Gyakran vetődik fel a kér- a -né képzős asz­szervezni az oktatást, hogy mindenki az alapképzettségé­nek megfelelő oktatásban ré­szesüljön. Ezért a két marxiz­mus tanfolyam előadásait is úgy tartjuk, hogy aki már az előző években elvégezte az első részt, vagy magasabb képzettséggel rendelkezik, az most a második évfolyam anyagát tanulja. Érdekes ember Foki Jenő. Magáról jóformán alig beszél, még akkor sem, ha kérdezi az ember. Csak a munkájáról. Az viszont beszél helyette is. Ha valaki annyi mindent vállalt és azt el is végzi, mint ő, ak­kor nem is kell mást monda­nia. Ha jellemezni aíkarnánk Foki Jenő elvtársat, akkor is csak erről lehetne beszélni. De erre elég egy szó is: kommu­nistau (H. L.) szomyraevefc után vajon az elv­társ, kartárs, szaktárs szót, vagy pedig a -nő utótagú ösz- szetételeket használjuk-e. A mai nyelvszokás általá­ban a következő: L ha asszonyról van szó, így írhatjuk, mondhatjuk: Kiss Pálné elvtárs, szaíktárs; 2. ha leányról van szó: Ko­vács elvtársnő, Kiss kartársnő; 3. ha férfiról van szó: Arató elvtárs, lakótárs, stb. Nem helyeselhetjük, ha Ko­vácsáé, Kissné asszonyt Ko­vács, Kiss elvtársnak, .vagy Kovács, Kiss elvtársnőnek szó­lítják. Az első esetben sem a nemre, sem a családi állapot­ra nem kaptunk választ, s ezért félreérthető, A második esetben pedig a családi álla­pot felől eshetünk tévedésbe: leánynak hisszük, aki asszony. Kissé terjengős, de nem hi­báztatható kifejezés a Ko- vácsné, Kissné elvtársnő — megszólítás sem; Régi nyelvünkben a -né kép­ző a foglalkozásnevekhez já­rulva azt fejezi ki, hogy a foglalkozás végzője nő. Pl.: színésznő, táncosné, énekesnő. Ma már a női foglalkozást ki­fejező -né képző szerepe erő­sen megritkult nyelvünkben, s helyette inkább a foglalkozás nevéhez ragasztott nő utótag­gal fejezzük ki: gépírónő, ta­nárnő, kalauznő, stb. Ezzel lehetővé vált, hogy kü­lönbséget tegyünk a foglalko­zást űző felesége (pl. színész né) és a foglalkozást űző ne­misége (pl. színésznő) között. Arany Jánost is foglalkoztatta 2 kérdés, s Nő-e vagy -né? cí mű cikkében a következőket írta: „Eldöntött dolog, hogy színésznő az, aki maga színész is, nő is (a férje lehet akár prókátor is), ellenben a szi- nészné annyi, mint a színész felesége." Maradjunk ml is ennyiben! n* Megemlékezés az Űiségirii- szi nat 300. OiIoÉlája alkalmiból A Magyar Újságírók Orszá­gos Szövetsége és a Román Népköztársaság nagykövetsége kedden az Újságíró Szövetség székházában ünnepi megemlé­kezést tartott Bukarest alapí­tásának 500. évfordulója al­kalmából. Az ünnepélyen a Romániában járt magyar új­ságíró delegáció vezetője, Ré­vész Jenő, aiz Esti Hírlap fő- szerkesztője beszámolt a kül­döttség útjáról, élményeiről és beszélt az évforduló jelentősé­géről. A nagy érdeklődéssel fogadott előadáson megjelent Vasile Gliga, a Román Nép- köztársaság nagyikövetségének ügyvivője; Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának távirata Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága Baranya megye és Pécs város dolgozói nevében forró üdvözletét küldi, szív-* bői jövő jókívánságait fejezi ki a szovjet nép újabb kiemel-* kedő eredményei — az űrrakéta sikeres útja, a világ első atomjégtörő hajójának üzembehelyezése alkalmából. A szovjet munkások és tudományos szakemberek nagy-* szerű eredményei meggyőzően bizonyítják a Szovjetunió szó* cialista rendszerének magasabbrendűségét, nagyfokú tudo­mányos és technikai fölényét a kapitalista társadalommal szemben. A Szovjetunió sikereit méltán vallja magáénak a szó* cialista tábor, az egész haladó emberiség. Bízunk abban, hogy ezek a sikerek kedvezően befolyásolják a Hruscsov— Eisenhower találkozót, tovább csökkentik a nemzetközi fe­szültséget, növelik a békés együttélés politikájának esélyeit. Bízunk abban, hogy a szovjet nép további, még nagyobb eredményeket ér el a rakétatechnika, az atomenergia békés felhasználásában. Ehhez Baranya megye, Pécs város dolgozói nevében erőt, egészséget kívánunk szovjet barátainknak. AZ MSZMP BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA. Elegendő körzeti orvos és védőnő dolgozik a munkáslakta kerületekben Sok szakrendelőre van még szükség A mumfósoffetály helyzeté Jtek megjavításáról hozott párt határozat megjelenése után munkatervet készítettek a vá­rosi tanács egészségügyi osz­tályának dolgozói, melyben meg jelölték legfontosabb felada­taikat. A munkatervben első helyen Pécs munkáslakta ke­rületei egészségügyi ellátott­ságának megjavítása szerepelt. Sikerült-e végrehajtani a mun katervet, elérték-e főbb célki­tűzéseiket? — Erről kérdez­tük dr. Hal Józsefet, au egész-. ségügyi osztály vezetőjét. — Talán kezdjük ott — motn dobta — mit tettünk az utóbbi hónapokban az első és harma­dik kerületben, a gyógyítás és megelőzés terén. El kell mon­danom, hogy körzeti orvosi lét számban legjobban dotált két kerületűnk, az első és a hat-ma difc kerület. Amióta megjelent a munkásosztály helyzetének megjavításáról szóló párthatá­rozat, igyekeztünk jobban el­látni a munkáslakta területe­ket. Hogy példát is említsek: régen elhanyagolt István- aknai lakótelepen is van már körzeti orvosunk; — A szakorvosi ellátás — sajnos — még nem biztosított olyan mértékben, mint ahogy azt szeretnénk. Meszesen, mi­vel különálló rendelőintézet még nincs — lakások átalakí­tásával próbáltunk segíteni a helyzeten. A párthatározat megjelenése óta itt gyerek- gyógyászati, nőgyógyászati, bel gyógyászati és sebészeti szak­rendelést biztosítottunk, egy röntgenkészülék feláRí fásával. Ez a helyzet természetesen nem kielégítő, máircsak azért sem, mert a lakók a betegeik­kel kögös bejáratot használnak, s mert még több szakmára vo­natkoztatottan, szeretnénk a szakrendelést kiterjeszteni. Me szesen, a Pécsi Szénbányászati Tröszt ötéves tervébe illesztett korszerű, minden szakmára kiterjedő rendelőintézet meg­építése oldja majd meg vég­képpen az ott lakók egészség- ügyi ellátását; — A harmadik kerületben hasonló a helyzet. Az új vá­rosrész egészségügyi ellátását ugyancsak egy korszerű ren­delőintézet lesz hivatva meg­oldani, melynek terveit már láttam az Egészségügyi Mi­nisztériumiban. Az új rendelő- intézet minden szakra kiter­jedő lesz; — örömmel állapítom meg, hogy a nyugati városrészben megindult a gyermekszak ren- delés és a fogászati rendelés. Ha helyiséget kapnánk, sebé­szetet is létesítenénk. A nyu­gati városrész egészségügyi el­látottsága azért az új rendelő- intézet megépüléséig tovább ja vul. Október közepén, de leg később november elején Ikét új körzeti orvost állítunk itt mun kába. Egyébként a párthatáro­zat-megjelenése óta az első kerületben három, a második­ban kettő, a harmadik kerület­ben ugyancsak három körzeti orvosi rendelőt létesítettünk. — Alz anya- és csecsemővéde lem helyzetét is javítani akar­juk. Célunk, hogy mindenho­va, ahol az szükséges — gyér mek-szakrendelést biztosít­sunk. A közelmúltban több he lyen — elsősorban munkás- lákta kerületeinkben — anya- és csecsemővédő tanácsadókat állítottunk fel. Megnyílt a nyu gáti városrészben az új böl­csőde. Megindult az iskolafo- gászat e városrész volt orvosi rendelőjében és a meszes! ál­talános iskolában is. — Vasason is szeretnénk gyermeksEakrendelést létesí­teni. Egyelőre nincs óraszá­munk hozzá, de szakorvost már tudnánk adni. Az anya- és csecsemővédelem kérdésé­hez tartozik még, hogy szeret­nénk az Uzsok utcai bölcsődét kibővíteni. Erre azért lenne szükség, mert a III. kerület ben jelentkezik a bölcsődei el­látásra igényjogosultak zöme Úgy gondolom, hogy a bölcső­de renoválásánál, bővítésére is gondolni kell. — Iskola-egészségügyünk is fejlődik. Most kaptunk négy iskolai asszisztensi állást. Nagy szükség volt már erre. Asszisz tensinőink eddig „pendliztek”, iskolaorvosainkra pedig egyre több feladat hárult.;. Például ők végzik már az isiről ások gyermekbénulás elleni védőol­tását is. A III, kerületre is kiterjesztettük a gyógytorna­oktatást. Ilyen van már a me­szes! új iskolában is. A gyógy­tornába áz ortopéd elváltozásé gyerekeket vonjuk be, de szer­vezünk olyan csoportot is, amelyben a gyermekbénulásom ás szívbeteg gyerekeket fogjuk tornáztatni. Az anyag- és cse­csemővédelem kérdéséhez tar­tozik még az is, hagy a nyu 4 t; városrész két új védőnőt kap október elsején. — Végül elmondom azt is, hogy tervünket nem sikerült maradéktalanul vég-ehajtani. Gondolok itt elsősorban a vá­ros még mindig erősen szeny- nyezett levegőjére, a környező gyárak füstölő, kormozó ké­ményeire. Ebben az ügyben egy lépéssel sem jutottunk előre, de biztató hogy a párt- bizottság műszakiak bevonása- val részletes tervet készített a slzennyeződés kiküszöbölésére. Remélhető tehát, hogy a kö­zeli jövőben megoldások szü­letnek majd ez ügyben. Hoz­zá kell fűznöm ehhez azt is, hogy a Budapesten most meg­tartott Nemzetközi Higiénikus Kongresszuson is szóbahoztuk városunk e problémáját, s sok megoldási javaslatot kap­tunk. A javaslatok között van nak e1 fogadhatók is; melyeket szeretnénk'hasznosítani.'- A mumkáslakta kerületek egészségügyi ellátottságáról összefoglalva elmondhatom: nagyot léptünk előre, de a je- lenleei helyzetet még nem tar­tom kieléfn'tőnek. Személyzeti vonalon ebben a pillanatban igen kedvező a helyzet, könzéti orvos, védőnő elegendő van; De sok szakrendelő kell még, melyek felállítása végképp csak az első és harmadik ke­rületi nagy rendelőintézetek megépítésével oldódhatik meg; Ősztől Kékesd is a közös útján halad Erzsébetről mellék­út kanyarog Kékeid­re. Bokáig ér most a por, esőzés idején pedig a sár. Fent a dombon piros fajú tüskés bokor kínál­ja fekete eprét, lent a völgyben pedig, mint nagy kotlós gubbaszt a falu. A szanaszét épült házak vak -utcák között el­tévedhet az ember, de nem lehet eltéved­ni a kékesdiek gon­dolkozásmódjában. Érdekesek a kékeseit emberek, úgynevezett átmeneti parasztok. Egyszerre szövetkeze­tiek és egyszerre egyéniek. Saját lova­ikkal, kocsijaikkal ta karítják be a szénát a közösnek. Amott még egyéniek kukori­cája érik, de mellet­te már a közös föld­jén forog a traktor. Kemer György, a kö­zös gazdaság elnöke Pécsett műtrágya után futkároz és azt szeretné már nyélbe ütni, hogy a volt tej- szövetkezet funkció­ját is vegye át a tsz. Érdekes jelenség ez második házban vil­lanydaráló búg, né­hány hét múlva egy sokkal erősebb hangú darálóban egyesül ez a hang — a termelő­szövetkezet darálójá­ban. Saját szérűn zú­gott szalmát öklan- dezve a cséplőgép és a termés egy részét, a vetőmagot már a közösbe adják. Csere vetőmagként eddig 50 mázsa őszi árpát kaptak — 100 mázsát kértek és meg is kap­ják és mint mondják a héten el is kezdik a vetést, ahogy a ta­vaszon elhatározták: ősszel közösen, közös táblába. Hatszáz mázsa szé­nájuk van és a lovak­nak, szarvasmarhák­nak közös abrak bő­ven. A 100 férőhe­lyes istállónál három szénakazal pávásko- dík és most hordják, rakják a negyediket a tanácsháza szérű­jében, ahol a lovak istállója lesz. Tata­rozzák, berendezik a? új irodát és arról be­szélnek: — Lesz bőven sl­Járnk M. Hátam, tűid kukoricaszár silózá­sára kötöttünk szer­ződést a gépállomás­sal, de ennél lénye­gesen több lesz. — Ajaj, több bi­zony! — mondja Per­iedet Sándor és meg­indokolja a többet. — Nekem is van négy hóid kukoricám, de 3 és fél holdat be ol­lózhat ebből a terme­lőszövetkezet. A földeken istálló- trágya szóró gép szór ja a trágyát. Egyéni udvarokból hordják a kocsik a közös táb­lájára. — Nyolcvan holdat trágyázunk az idén — mondja Pesti La­jos vb.-titkár, aki egyszemélyben a tsz pénztárosa is. Nagy felelősséggel járó funkciónak mutatko­zik a pénztárossá'.7, mert még nem is gazdálkodtak közösen de máris. 44 000 fo­rint fordult meg a kezén. — Vásároltak már ötven zsákot, egy írógépet és több aprósánot. A Hidága dűlőben közös földet szánta­nak sodr ■ traktorok, a vontatók egyéni udvarokból közös földre szállítják az istállótrágyát, Pécsi Ferenc növényter­mesztési brigádveze­tő még 15 hold föld­jéről takarítja be a termést, de esténként bekopog a házakhoz: — Reggel jöjjenek a tsz-be szénát hor­dani ... Jómódú gazdák él­nek itt. 46 villany- daráló működik a községben és a 434 összlakost számláló községben hatszáz darab szarvasmarhát és 950 darab sertést tartanak nyílván. Ok­tóber elsején meg­kezdik az állatok ös­szevonását. A nyolc­van család 160 tag­ja ekkor kezdi meg igazán a közös gaz­dálkodást, amelynek alapjait még mint egyéniek rakják le Nyolcvan család. 160 tagja indul el a kö­zös úton. hogy még gazdagabbá tegyék ezt a most is jó módú községet. HÍREK — A MOHÁCSI Gépgyár dolgozói örömmel értesültek arról, hogy kormányunk az öntvénytisztítók munkaidejét napi 6 órában állapította meg. — MÁS GABONÁJÁBÓL aratott Kopasz István tormási lakos. Ezért a sásdi járási ta­nács szabálysértési előadója 300 forint pénzbírsággal súj­totta, — A FIATALKORÚAK fog­lalkoztatására, üzemi épületet létesít a megyei tanács ipari osztálya, mintegy 260 ezer fo­rint értékben. — SELLYÉN, a községfej­lesztési alapból tervezett 5 ki­lométer hosszú betonjárdából a napokban készült el a ne­gyedik kilométer. — LIPTODON 52 férőhelyes szarvasmarha istálló épül a helybeli tsz részére. Az épület átadásának határideje novem­ber 30. / — KÉTSZER kétszobás ne­velői lakás épül a bükkösdi parkban. így ebben az évben két pedagógus család jut új lakáshoz. — TÚLHALADTAK a ter­vezett termésátlagot a hegy- szcntmártonl Uj Tavasz Tsz- ben. Búzából 12, árpából 15. zabból 14 mázsán felüli termés átlagot értek el holdanként. A jó eredmény munkaegység ré­szesedés növekedését vonja •najd maga után. — TANÁCSI dolgozók részé­re két új szol«á1ati ’akás énül Pécsváradon 250—250 ezer fo­rint értékben*

Next

/
Thumbnails
Contents