Dunántúli Napló, 1959. szeptember (16. évfolyam, 204-229. szám)

1959-09-16 / 217. szám

4 S APIO 1959, SZEPTEMBER 1«. k 1 Üdvözli a világ a szovjet holdrakétát és alkotóit Az ENSZ-közgyűlés 14. ülésszakának megnyitása Saovjet tudósok a rakétakutatás feladatairól Moszkva (MTI). Mint a TASZSZ jelenti, a szovjet saj­tó közleményei bőségesen meg­világítják a szovjet holdrakéta repülésének különböző mozza­natait és a sikeres Holdba érése nyomán támadt új lehe­tőségeket. Alekszandr Mihajlov lenin- grádi csillagász a TASZSZ tu­dósítójának kijelentette, hogy a jövőben — megfelelő számí­tások elvégzése alapján — automatikusan működő tudo­mányos kutatóállomásokat le­het majd eljuttatni a Holdra. Kukankin professzor a Szovjetszkaja Aviacijában ki­fejti, hogy gyakorlatilag már most meg­valósítható lenne az ember űrrepülése. Mégis űrrakétákon addig nem repülhet ember, amíg nem lesz biztosítva élete és egészsége, valamint a földre való vissza­térése. Ez a magyarázata an­nak, hogy a szovjet biológusok és orvosok most alapos vizsgá­latoknak vetik alá azokat az állatokat, amelyek már vissza­tértek a világűrben tett rövid utazásukról. Kukankin professzor szerint a leszállás kérdése akadályoz­za leginkább, hogy már most ember utazzék a Holdba. Olyan erős fékező berendezé­seket kell készíteni, amelyek lehetővé teszik, hogy a Holdra esés sebessége másodpercen­ként néhány kilométer helyett csak néhány méter legyen. Üdvözlő táviratok a szovjet néphez A Magyar Szakszervezetek Országos Tanácsának Elnök­sége a Szovjet Szakszervezetek Központi Tanácsa Elnökségé­hez küldött táviratában töb­bek között ezeket írja: Országunk dolgozói határta­lan lelkesedéssel és örömmel vették tudomásul a szovjet kormány nagy diadalát, amely a szocialista tábor ragyogó győzelme. A diadalmas szovjet tudo­mány újra bebizonyította, mi­lyen csodálatos lehetőségek, hatalmas távlatok világában élünk, s hogy áz új világrend, a szocializmus, a kommuniz­mus megvalósítja az emberi­ség legszebb, legmerészebb ál­mait. Bukarest (MTI). Gheorghiu Dej-nek, a Román Munkás­párt Központi Bizottsága első titkárának távirata hangoz­tatja: — Ma, amikor mind éleseb­ben kirajzolódnak azok a táv­latok, amelyeket a tudomány összes vívmányainak békés felhasználása nyit meg az em­beriség előtt, a világ népei egyre erősebben juttatják ki­fejezésre 'akaratukat, hogy a nemzetközi kapcsolatokban IX. diadalmaskodjék a békés egy­más mellett élés és a békés versengés eszméje. Az összes békeszerető népekkel együtt a román nép is azt a reményt táplálja, hogy Hruscsov és Eisenhower megbeszélései je­lentősen elő fogják mozdítani a népek közötti bizalom és együttműködés légkörének ki­alakítását a tartós béke és az emberi civilizáció javára; Párizs (MTI). A Francia Kommunista Párt Központi Bizottsága a Szovjetunió Kom­munista Pártjához küldött táv­iratában így ír: — A világ első szocialista országában a tudomány és a technika legnagyobbfokú hala­dást éri el. Ennek az ország­nak jutott az a megtisztelő fel- adat: hogy megnyissa az utat az űr meghódítására. Ez is­mételten bizonyítja minden nép előtt a szocialista rend­szer felsőbbrendűségét. A szov­jet tudomány győzelme, a bé­ke győzelme is, ami örömmel tölti el a világ népeit. London (MTI). A New Chronicle washingtoni tudósí­tója szerint a szovjet holdra­kéta sikere fanyarrá tette a légkört Amerikában, mert a szovjet rakéta útját a szovjet rakétafölény bizonyítékának tekintik Washingtonban. A Guardian New York-í tudó­sitója rámutat, hogy jelenleg bámulat és aggodalom zűr­zavaros érzései gyötrik az amerikai szakértőket. A lélektani hatás ugyanolyan leverő, mint amilyent az első szputnyik gyakorolt. A Daily Express washingto­ni tudósítója jelenti: A Szovjetunió óriási rakéta­diadala megrendítette és meg­döbbentette Amerikát. Eisen­hower sürgősen a Fehér Ház­ba hívta vezető tanácsadóit, élükön Herterrel. Megbeszélé­sük bevallott célja az volt, hogy utakat módokat keresse­nek a Szovjetunió kábító ha­tású propagandasikerének el­lensúlyozására; A Daily Express tudományos szakértője szerint az oroszok oly biztosak rakétáik megbíz­hatóságában és irányításában, hogy teljesen közömbösek a kilövés ideje iránt. Az Egyesült Államok tudósai kiszámították, hogy csak minden hónap Öt napján lehetséges rakéta kilö­vése, mert minden más hely­zetben a nap vonzóereje zavar ja a rakéta pályáját. Az oro­szokat mindez nem zavarta. A lehető legnehezebb időben arattak ragyogó sikert. A szélsőjobboldali Daily Mail így ír vezércikkében: Az ész szinte belekábul a szovjet holdrakéta csodájá­ba. Az ember mind ez ideig saját bolygójára volt korlátozva, most pedig más égitestek után nyúl. Sok izgatóan érdekes le­hetőség valóraváltása függ at­tól, hogy az emberek elhatá­rozták: nem halálos ellenség­ként, hanem az egyetlen em­beri faj képiselőiként akarnak élni egymás mellett. Bécs (MTI). A keddi oszt­rák lapok kivétel nélkül a szovjet holdrakétának és a Hruscsov-látogatás jelentősé­gének szentelik vezércikkeiket. A cikkek a szovjet tudósok­nak és mérnököknek az űrha­józásban elért nagyszerű sike­rét méltatják és mint az oszt­rák kormány hivatalos lapja, a Wiener Zeitung is megjegyzi, impozáns tűzijáték az Hrus­csov Amerikába való megér­kezéséhez. A lap hangsúlyoz­za, hogy a Szovjetunió fölénye az űrhajózásban megerősíti maid Hruscsov helyzetét a tár galásokon. Hdenouer ismét támadja az angolokat Berlin (MTI). Adenauer kan­cellár hétfőn délután beszá­molót tartott a nemzetközi helyzet kérdéseiről a CDU— CSU parlamenti frakciója előtt. Beszámolóját arra hasz­K$zlemény A Magyar Népköztársaság kormánya és az Indonéz Köz­társaság kormánya attól az óhajtól vezérelve, hogy orszá­gaik közti kapcsolatokat to­vább erősítsék, elhatározták, hogy diplomáciai képviseletei­ket kölcsönösen nagykövetsé­gi rangra emelik 1959 szeptem­ber 16-ai hatállyal; nálta fel, hogy ismét támadást intézzen Nagy-Brita,nnia ellen. Mint mondotta, „Macmillan brit miniszterelnöknek a vá­lasztási harcot megnyitó sza­vaiból arra lehet következtet­ni, hogy a londoni kormány hivatalában való megerősítése esetén továbbra is a Rapacki- terv megvalósítása mellett fog kardoskodni. Az Európa kö­zepén végighúzódó atomfegy­vermentes övezet létrehozása azonban döntően meggyengí­tené a NATO-t”. Más vitás kérdésként jelölte meg Adenauer a szabad keres­kedelmi övezet létrehozásának angol tervét. A kancellár el­utasította az angol tervet. New York (MTI). Az ENSZ-közgyűlés 14. ülésszaká­nak megnyitásán — mint nyu­gati hírügynökségek jelentik — több mint 50 ország külügy minisztere, illetve más, m.inisz téri rangú képviselője vett részt. Megnyitó beszédében Rasid Karami libanoni miniszterel­nök rámutatott: abban az idő­ben, amikor Hruscsov szovjet miniszterelnök és Eisenhover elnök megkezdi tanácskozá­sait, Washingtonban, fontos szerep jut a „kis és közepes nemzeteknek“, azokban az erőfe szítésekben, amelyek az ENSZ keretében a békéért folynak. Karami megelégedéssel em­Sikertelen rakétakísérlsf Cape Canaveralban Cape Canaveral (Reuter) Kedden reggel az amerikai hadsereg Cape Canaveral-i kí­sérleti telepén megkíséreltek, hogy fellőjenek egy Jupiter típusú rakétát, amelyben tizen négy várandós egeret és két békát helyeztek el. A kísér­let nem sikerült, mert a raké­ta motorja nem gyulladt be. Kedden ez már a második kísérlet volt Cape Canaveral­ban, mivel korábban egy Van guard rakéta motorja mondta fel a szolgálatot; MIK—Fiorentina 1:1 (0:0) Ismét villanyfényes labda­rúgó mérkőzés színhelye volt kedden este a Népstadion. — Hosszú idő után újból olasz klubcsapat látogatott el Buda­pestre, a világhírű Fiorentina együttese. A találkozó iránt hatalmas érdeklődés nyilvá­nult meg, 70 000-en foglaltak helyet a lelátókon. Az előmérkőzésen a magyar ifjúsági labdarúgó válogatott meglepetésre 4:2 (1:1) aránv- ban legyőzte az utánpótlás vá­logatottat. Ezután került sor a nagy érdeklődéssel várt nemzetközi találkozóra; tevén, repülőn IX. Ismét Gizeh felé haladunk, a piramisok még magasabbnak látszanak. Egy kis vendéglő­ben telepszünk meg ebédidőre, mely közvetlenül a piramisok tövénél van. A kerthelyiség­ből szép kilátás nyílik a pira­misokra és a széles műútra, melyen a tevés arabok oly sűrűn közlekednék fel s alá, mint nálunk a lovaskocsik. Egy arab vlrtuákodásból jó pár száz métert vágtatott te­véjével egy autóbusz után, anélkül, hogy lemaradt volna. E furcsa jószág vágtatás köz­ben nyakát előre nyújtva, lá­baival öleseket lépve, oly gyor­san tud futni, hogy egyike- másika még a lovat is lehagy­ja, Kitartása pedig bámula­tos, egy napig képes egyfoly­tában futni. Ebéd alatt két tevés állt az ajtó elé, tíz piaszterért kínál­ták tevéiket egy kis lovaglás­ra. Meg kellett ragadni az al­kalmat, rriert most nyugodtan lehet fényképezni. Megegyez­tünk két piaszterben az arab­bal, aki kezdte letérdelteim a tevéjét, ugyanis az igen magas tevére csak a gyakorlottak pat­tan ta^ fel. A teve meglehető­sen ostoba és csökönyös jószág, eajnos • miénk is a javából való. A gazda furcsa hörgő hangot ad, ami azt jelenti* hogy a teve térdeljen le. A te­ve válaszul szintén hörög, köz­ben csorog a nyála, csak ép­pen vonakodik letérdelni. Én is hörgők netd, hátha magyarul jobban ért, végül már az egész környezet társadalmi munká­ban hörög, mire nagy nyögé­sek között lehasal, hosszú lá­bait maga alá hajtogatva. Fel­ülök és jól megkapaszkodók az elől és hátul felmagasodó nye­regkápában. Erre nagy szük­ség is van, mert a teve nagyon furcsán tápászkodik fel, s aki ezt nem tudja, igen könnyén lebulkfencezhet. Először feltér­del — ekkor hátraesek — az­tán kinyújtja hosszíj hátsó lá­bait, ekkor előreesek, majd teljesen lábrakap, amikor is megint hátraesek. Végre fent vagyok a magasban, életem első tevéjén, mégpedig valódi arab tevén a piramisok tövé­ben. A teve néhány lépést tesz, fényképeznék jobbról, balról. Fejemen beduin kendő, csak a rövid nadrágom árulja el, hogy nem vagyok arab. Leszállás ismét viszontagságos a fordí­tott sorrendben. Vége az ebédnek, elindu­lunk a szfinxet megtekinteni. Több mint négy és félezer éve Hajón, tekint rendületlen nyugalom­mal a messzeségbe ez a hatal­mas, húsz méteres sziklából kiíaragott szobor, az — „Abu- Houl”, a „Hallgatás Atyja”, ahogy az arabok nevezik. Meg­rendültén csodáljuk ezt a ha­talmas alkotást, mely a világ- történelem írásának kezdetétől fogva áll. Ezerötszáz éves volt Mózes korában, kétezer éves az „antik” görög kultúra vi­rágzásának idején, s elmúlt négyezer éves, amikor Ameri­kát felfedezték. Túlélt min­denkit. Tisztán látszik kifara­gott szeme, sőt pupillája is, csak az orrát viselte meg az idő. Régen a homok majdnem teljesen betemette, sőt még a század elején is fedve volt talpazata. Körülötte pedig ha­talmas pusztaság terült el. A homok alatt azonban a pira­mist építő Fáraó hatalmas temploma feküdt, melyet ma már kiástak és turisták számá­ra is hozzáférhetővé tették. A hőség most igen nagy, még Abu is zsebkendőt tesz fejére és úgy reá a fezt. Érde­kes kalapot viselt az egyik amerikai turista hölgy; kis színes napernyő nyílott a te­tején, nagyon praktikus. Most következik a nagy mű- sorszám, tevekaraván jön ér­tünk és azon megyünk fel a piramisokhoz. Mint veterán le- velovas pattanok fel egy szí­nes pokróccal letakart, szala­gokkal díszített tevére, me­lyekből egy egész sor hasal már. Nagy a hangzavar, külö­nösen, mikor a teve felkel, olyan sikítozásba kezdenek a hölgyek, hogy elnyomják az állat hörgését, nyögését. Meg­egyeztünk négyen, Jóska. Vik­tor kollégámmal és Kovács Sanyi pcvti főmérnökkel, hogy e ritka pózban egymást fog­juk fényképezni. Viktor tevé­je jött utánam, csak mindun­talan ellenkező irányba akart haladni és állandóan megfor­dult. Neki kellett volna en­gem fényképezni, nekem pe­dig őt, viszont az én tevém semmi szín alatt nem volt hajlandó megfordulni, így hát én hajoltam hátra és nagy ve­szedelmek között tevehátról fényképeztem a mulatságosan egzotikus jelenetet. Ekkor tör­tént a baj. A vezetőm, ‘ki a te­ve kantárját fogva mellettem gyalogolt, cigarettát kért, ami­re én határozottan kijelentet­tem, hogy nem kap. Erre ő nagymérgesen ráhúzott egyet a teve farára, feldobta a kan­tárt, s a rusnya jószág elkez­dett rohanni. Mindkét kezem­mel kapaszkodtam, fogaim összetooccantak, csörömpöltek a nyakamba akasztott fényké­pezőgépek. Mire a Cheops pi­ramishoz értem, már belejöt­tem valahogy a lovaglásba, s mikor a célnál Kiss Viktor kollégám — ki nagybölcsen taxival jött fel — lefilmezett, úgy kihúztam magam, mintha ezt a vágtatást én kezdemé­nyeztem volna. Másodiknak Seres Viktor érkezett be, míg a „bronz érmet” Kovács Sanyi kapta. A társaság többi része egy „tömeghajrá” keretében futott be a célba. Mindenki örült, hogy leszállhatott, külö­nösen egy idősebb hölgy, ki olyan szilvakék volt, hogy azt hittük, rögtön megüti a guta. Körültekintettünk. Közelről látszik csak igazán, hogy mi­lyen hatalmasak ezek a pira­misok. Legnagyobb és legöre­gebb a négy és félezer éves Cheops. Jelenleg 137 méter magas, a tetejéből 10 méter le­kopott. Alig alacsonyabb nála Cheops unokájának, Chefre« Fáraónak piramisa, majd a legkisebb Mykerinos követke­zik. Hatalmas, másfél-két mé­tere« ynklakockákból mértani pontossággal van felépítve a világ legnagyobb gúlája. Köl­tői túlzás nélkül állíthatom, hogy fenséges látvány volt e három piramis, melyek úgy álltak a homoksivatag szélén, mint az időtlenség jelképe. Ma is törik a fejüket a tudósok, vajon hogyan tudták modem gépék nélkül ezeket a hatal­mas sziklákat helyükre cip>eLni, miként voltak képeseik az utol­só két méteres szikladarabot elhelyezni oly szédítő maga­san a csúcsra? Egy arab ajánl­kozik, hogy egy-két piaszte­rért felvezet a kövek között a csúcsra, de sajnos nincs annyi időnk. A, sírkamrát azért egy- pár vállalkozó szellemű fiatal­lal megnézzük. Jó tíz percig gömyedten kapaszkodunk egy szűk folyosón fölfélé, a pira­mis belsejében, míg elérke­zünk a szoba nagyságú sír- kamráig. Újabb álméllkodas 1 «»vetkezik azon, hogy miképp tudták ezt a folyosót létrehoz­ni és hogy cipelték fel a ha­talmas márvány szarkofágot ? Oly fülledt és meleg a levegő itt bent, hogy úgy nézünk ki, mintha leöntöttek volna vízzel, patakzik rólunk a veríték. A folyosón neonvilágítás van, ami nincs összhangban az öt­ezer éves hangulattal. Sajnos, ugyanez vonatkozik a pirami­sok környékére is, ahol gom­baimódra szaporodnak a házak, viilanypóznák, drótok, kiköve­zett utak, nagyon zavarólag hatnak ebben az. igazán ünne­pélyes környezetben. Biztosan szebb volt, mikor még homok borított körülötte mindent. Kilkecmergünk a sírkamra folyosóiból, elbúcsúzunk Abu- tól és ismét nekiinulunk a 250 kilométeres sivatagi útnak, vissza Alexandriába. Folytatjuk.) Dr. Szalai István lókezett meg a ciprusi kérdés^ ben létrejött megállapodásról és reményét fejezte ki, hogy rövidesen üdvözölheti az ENSZ ben a Ciprusi Köztársaság kül­döttségét. A libanoni miniszterelnök megnyitó beszéde után a köz­gyűlés 81 szavazattal (egy sza­vazatot érvénytelennek nyilvá­nítottak) a 14. ülésszak elnöké­vé választotta a 77 éves Be- launde volt perui külügymi­nisztert, az ENSZ-nél akkre­ditált diplomáciai testület do­yenjét. Belaunds rövid beszédében reményét fejezte ki, hogv a most megnyíló közgyűlés „mint a béke közgyűlése kerül be a történelembe.“ Meqérkezett Laoszba az ENSZ albfzoltsága Vientiane (AP) Kedden meg­érkezett Vientianeba az ENSZ albizottsága. A bizottságban — mint már közöltük — Japán, Olaszország Argentína és Tunézia képvi­selői foglalnak helyet. Velük együtt érkezett meg 11 főnyi segédszemélyzet és az ENSZ három egyenruhás rendőre. Idő járásjelentés Várható időjárás szerda es­tig: ma kevés felhő, száraz idő Holnap felhösebb idő, északon és nyugaton néhány helyen kisebb eső. Mérsékelt déli, dél­nyugati szél, erős éjszakai le­hűlés. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 4—8 fok között, néhány helyen gyenge talajmenti fagy. Legmagasabb nappali hőmérséklet szerdán 20—23 fok között. Távolabbi kilátások: az éj­szakai lehűlés erősödik. wmuműmmummmMB Mély fájdalommal tu­datjuk, hogy szeretett férj, édesapa, testvér, ro­kon, barát Heíszker András f. hó I4-én hosszú szen­vedés után elhunyt. Temetése szerdán, du. 2 órakor lesz Nagyárpá­don. Gyászoló család 620 mmmmmmmmmmmms Fájdalommal jelentjük, 1 hogy szeretett jő férj, édesapa, nagyapa Szőrré Kciro’y rendőrtörzsűrm ester f. hó 14-én, életének 59. évében hosszú szenvedés után elhunyt. Temetése 17-én, csütörtökön 4 óra­kor lesz a pécsbányatele- pi temetőben. Gyászoló család 671 köszönet­nyilvánítás Ezúton mondunk Köszö­netét mindazoknak, kik felejthetetlen férjem, édesapánk, apósunk, nagy­apánk Horváth Vendel temetésén való megje­lenésükkel, koszorúk és virágok küldésével fájdal­munkat enyhíteni igye­keztek. Külön köszönetét mondunk kezelőorvosá­nak, Gyászoló Horváth család. köszönetnyilvánítás Köszönetét mondunk minda­zoknak, akik özv Ratliermel ’ánosné temetésén megjelené­sükkel fájdalmunkat enyhítet­ték. Gyászoló család 602

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents