Dunántúli Napló, 1959. szeptember (16. évfolyam, 204-229. szám)
1959-09-13 / 215. szám
1939. SZEPTEMBER 13. NAPLÓ 3 Javítani kell a munkásszállások kulturális ellátottságát! Pécsett és a peremvidéke« rulnak a munkások szocialista ken harmincöt munkásszállás van, ahol több ezer embe: tartózkodik munka után. Sajnos az elmúlt években nem volt kielégítő a munkásszállások kulturális élete. A legényszállások lakói ellátogattak ugyan csoportosain színházba, moziba és egyéb rendezvényekre, de ezek a csoportos látogatások nagyon alkalomszerűek voltak. A legnagyobb hiba, hogy a munkásszállások élén nem állnak olyan képzett egyének, akik érdemlegesen foglalkoznának a munkások kulturális életével, politikai nevelésével. A munkás- szállások vezetőinek tevékenysége főként abban merül ki, hogy élelmet és nyugodt pihenést biztosítottak a lakóknak. A megyei pártbizottság a korábbiakban határozatot hozott a munkáslakta vidékek kulturális életének a megjavítására. Ennek nyomón a városi művelődésügyi osztály a szakszervezetekkel karöltve felméréseket végzett a munkás- szállásokon: Az Alktamány utcai munkásszálláson ebben az esztendőben mindössze három ismeretterjesztő előadást tartottak. Pedig itt, ahol hatszáz munkás tartózkodik, sokkal többet kellett volna törődni a munkások politikai és szakmai nevelésével, az emberek tudatának átformálásával. A szálláshelyek nagy része bányászlakta területen van, ahol többnyire művelődési otthonok is vannak, de a tapasztalat azt mutatja, hogy a munkások itt sem veszik ki részüket aktívan a kulturális életből. Nincsenek rendszeres ismeretterjesztő előadások sem.' A különböző szakkörök azonban eredményesen működnek, általában a rendszeres szakköri munka jól bevált formája az ismeretszerzésnek. Szabolcson fototamfolyam, szabás-varrás, háztartási és képzőművészeti szakkör működött eredményesen az elmúlt népművelési évadban. Vasas Tl-Ön és Pécsbányán hasonló jellegű szakkörök működtek. A filmvetítés mindenütt rendszeresen történik és jól látogatottak az előadások. A városi tanács művelődési osztálya a felmérések során megállapította, hogy a művelődési házak és szállásihelyek könyv- állománya mindenütt felújításra szorul. Pécsbányán például 217 lakosra 358 könyv jut. Mindenütt van már rádió, több helyen televízió is és a művelődési házak, s a szálláshelyek jól ellátottak folyóiratokkal és napilapokkal, ame lyek szintén nagyban hozzájájellemének formálásához. A jövőben még több csoportos ipozi- színház- és múzeumlátogatást k^ll szervezni. Az ismeretszerzésnek egyik igen jól bevált formája a kirándulás is. Ezeket a rendezvényeket azonban ne. az alkalomszerűség, hanem a rendszeresség .jellemezze. Az építőipar munkásszállásain kedvezőbb a helyzet. Az Építők Területi Bizottsága havonta kiadja a szálláshelyek ismeretterjesztő programját. Eredményesen foglalkoznak a szakkörökben és jól működnek a könyvtárak is. Helyesen foglalkoznak az ifjúsággal. Sajnos azonban, hogy itt meg a nők vannak hátrányos helyzetben. A . jövőben meg kell .találni a módját annak is,, hogy az ő szórakozásuk és művelődésük biztosítva legyen. Az Uránércbánya Vállalat munkásszállásán 800 munkás lakik, i '.Ezeknek a munkásoknak a áő—4Í( százaléka kiveszi részét a" művelődési otthon munkájából. A könyvtárat 60—70 százalékban használják ki. Az ismeretterjesztő előadásokon is rendszeresen megjelenik 35—40 fő. Ez az eredmény annak is köszönhető hogy a szállás függetlenített politikai nevelővel rendelkezik. Négyezerre tehető azoknak a munkásoknak a száma, akik vidékről járnak be munkahelyeikre. Sajnos itt a legnehezebb a feladat, mert nehezebben szervezhetők a munkások. A jövőben sokkal többet kell törődnünk a munkáslakta területek kulturális életével. Nem lehet közömbös számunkra, hogy miként változik az emberek gondolkodása, jelleme és szocialista öntudata.- ■■■■ i Műgyűjtők, óh! Cocteau és Picas- — Halló, tudna gáböSkat. so beszélgetnék. nekem egy Picasso — De mi lesz, ha A költő elmondja képet eladni? nem tetszik önnek? a festőnék, annak a — Három is ren- — Ugyan, ne vic- teíefonbeszélgetés- delkezésre áll. — céljen! Amikor egy nék a történetét, Óhajtja-e, hogy meg csomag Szuez-rész- amelyet egy ameri- tekintés végett el- vényt vettem, akkor kai miUiomosnő küldjem őket? sem küldték el meg folytatott egy mű- — Nem szükséges, tekintés végett a kereskedővel. küldje el a legdrá- csatornát! DCttttn a §tag,y,t%ázfril%aít A mozilátogatók közül sokan emlékeznek még a Két határ földre, a Csavargóra, a 420-as urakra, — ezekre a megkapó szépségű, művészi filmalkotásokra. A mozi közönsége ma is nagy érdeklődéssel ül be a „Ketten a nagyvárosban" előadására, mindenki kíváncsi a „mesés India" mai világára. A közönség- ezúttal sem csalódik az indiai filmművészetben, a két árva gyerek viszontagságos sorsát megörökítő film mély nyomokat hagy a látogatókban. A film azzal kezdődik, hogy a kis 10 éves Bola és a 7 esztendős Bhelu, akiknek szüleit elvitte a járvány — egyik rokonukhoz kerülnek: Kamla Chad asszonyhoz. Már a fogadtatásnál érezzük, hogy a két kis árvára nem sok öröm vár ebben a házban. A kétes erkölcsű asszony mindig csak magát cicomázza, a gyerekeket pedig koldulásra kényszeríti. A gyerekek lassan beletörődnek embertelen sorsukba és kétségbeesetten járják az utcákat, hogy pénzt szerezhessenek. Tudják, hogy otthon éhezés és verés várja őket, ha nem tudják mindennap a 10 annát összekoldulni, amit Kamla asszony kiszabott nekik, Sok helyen bizony eredménytelen a koldulásuk és mindinkább ráébrednek, hogy így nem tudják a szükséges pénzösszeget megszerezni, s mélyen a szivükbe mar az embertelen megaláiztatás.. Elhatározzák, hogy naponként félre tesznek egy-egy annát, s ha ősz szegyül néhány rúpia '— vásárolnak cipőkrémet és keféket. Cipőt fognák tisztítani, hisz Bombayban, ebben a hatalmas városban annyian élnek ebből a foglalkozásból. Tervüket elmondják legjobb barátjuknak, a féllábú John bácsinak, olid a szomszédban lakik, s mindig olyan szívesen segít nekik. Ö is helyesli a Indiai film tervüket, s buzdítja a gyerekeket, hogy csak dolgozzanak. Bizony a cipőtisztítás sem könnyű mesterség, azt is tanulni kell, a két gyerek pedig semmit nem ért ehhez. Nehezen indul az üzlet, de reménykednek és tervezgetnek, hogy ruhát és édes bogyót vásárolnak majd egymásnak. Az asz- szonyuknak azonban elárulják, hogy már nem kéregéinek, erre ő feldühödik és még több pénzt követel tőlük. Amikor nem tudják teljesíteni kívánságát, kidobja őket az utcára. A két gyerek menne oltalomért a jó öreg John bácsihoz, de őt is letartóztatták a rendőrök és elvitték a börtönbe. A gyerekek éheznek és fáznak, a cipőtisztítás sem megy, mert éppen esős idő van, s ilyenkor senki nem tisztíttat cipőt. Már-már az éhhalál fenyegeti őket, amikor elszakadnak egymástól. Bhelu, a 7 éves kislány egy gazdag családhoz kerül, ahol mindent megkap. Boldogsága azonban soha nem lehet teljes, mert hiányzik a bátyja: Bála. Hosszú, gyötrelmes idő után találkoznak áz állomáson. Botót kínozza ag éhség és kénytelen néhány annát kéregetni. Amikor a húgát meglátja — elrohan, mert eszébe jut az a jelenet, amikor húga kezéből kiütötte a pénzt, amit úgy koldult. — Nem szabad elfogadni az emberek alamizsnáját, inkább halj meg! A jó öreg* John bácsi azonban szívére öleli a két árpát és együtt elindulnak egy új élet felé. A film fő érdeme, hogy a két gyermekszereplő nagy hitelességgel jeleníti meg Bhanu Pratap szívbemarkoló történetét. A gyermeki lélek rejtelmeinek alapos ismerete, az érdekes szituációk és a színes meseszövés teszi élvezetessé a filmet. HAMAR IMRE Kitűnő termést ígérnek áss évszázados mecseki gesztenyefák A Zengővárkany felett emel- I tenyefa-iskolát . is .létesített, kedő dombokon — a 74 hol- ahol magról több mint kétszáz das, úgynevezett ősgesztenyés- csemetét nevel már. A szelídgesztenye a falu fö Az aggodalom vámszedője A Mecsek vidékén virul az országban a legtöbb szelíd gesztenyefa. Zengővárkony. Pécsbányatelep, Somogyhár- ságy, Máríagyűd, Hegyszent- márton és Petőcpuszta környékén szinte erdőnagyíágu gesztenyések terülnek el. Csupán Zengővárkonyban — a Mecsek legmagasabb csúcsának déli lankáin — mintegy 4000 szelíd gesztenyefa virul. Ez az ország egyik legnagyobb és legöregebb gesztenyése: az ejső fákat még a törökök ültették, akik különösen kedvelték ezt a vidéket. Fehérre lakkozott ajtó. A rendelő falát két méter magazin halványkék csempe borítja. azon felül fehér olajfesték- tceí vonták be. A műanyagpadló halvány, kékesszürke. Csillogó, nlkkelezett műszerek n •’-érvényekben és állványo- r-v Hát igen. ilyennek kell - egy modern orvosi ren- r'"' ~iek. A levegős várószobából elment már az utolsó beteg is. Nincs nagy forgalom. Dr. Nyitrai István üzemorvostól kérdem: — Mindig ilyen kevés a beién? Kérdőn néz. ' — Kevés? Be*»n mindig van. Oak gyorsan eWtiük őket. traft vagyunk elegen orvosok. Öten: És hány üzemorvosi rendelő van Komlón? ,——— Ez az újfürdői, a központi rendelő. Van még Béta-aknán egy rendelő, amely a második félévben kezdett működni, ehhez tartoznak a hármas-akna betegei S elkészült az Anna- alinaf rendelő is. amely ehhez hasonlóan leorszerű. de felszerelését a meqyei tanács fész- ségiiovi osztálya még nem szál litotta. És üzemorvost sem neveztek még ki, ben — több olyan fa is található, amelynek korát négyszáz évre becsülik. A fatörzsek kerülete a föld színénél eléri, sőt meghaladja a 12' métert. A falu lakói néhány év óta tervszerű ültetésekkel bővítik a gesztenyést, sőt más helyeken is telepítenek már facsemetéket. Magyar Sándor, Szekeres B. József, Rózsa Sándor és más dolgozó parasz*ok több tucatnyi fát ültettek el az utóbbi évek során. Sőt Kócsodi Jánc», ezüstkalászos tanfolyamot végzett gazda gesz — A központi rendelő felszerelésére nincs panasz? — Panasz? — kérdi és mosolyog. — Tudja milyen felszerelésünk van? — Nem, nem jártam még itt. — Hogy csak a fontosabba - Icát mondjam: van külön. rönJ- gén helyiségünk, ahol a rönt- qenfelvételeken kívül a. kvar ■■ 'terelést is végezzük. Kaptunk elektrokardiografot, lkát kis inhalátort, egy nagy hermosz- tatot és természetesen megfelelő a laboratóriumunk is. De mindig kapunk mindent, amire a meglévő felszerelésen kívül még iTÜkség van. Például a negyedik negyedévben szállítják le a kardiotestet, amelynek a szívvizsgálatoknál látjv'- hasznát, a laboratóriumunk részére pedig egy igen korszerű villanyhűtőszekrény étkezik. És ami a legfontosabb, nagy, hússzemélyes inhaláló készüléket is kapunk, amelyet külön helyiségben működtetünk majd. — A bányászok köpött mi ■- leggyakoribb betegség? — Minden foglalkozási ágnak, minden munkának megvan a maga sajátos, egy vagy több, betegsége. A bányászoké a szilikómt ét c különfajUi bőr jövedelmi forrása: úgyszólván több hasznot hajt, mint a növénytermelés és az állattenyésztés együttvéve, s amellett kevés gond van. a fákkal. Az idén is kitűnő termés ígérkezik az évszázados fákon. Már most akkorák a gyümölcsök, mint máskor októberben, a szedés idején. Átlagosan 80—100 kilogramm, a legjobb erőben • levő fákról azonban két mázsa gesztenyét is várnák a zengővárkonyi gazdák. ás' mozgásszervi megbetegedések., V, , — Sok a szilikózisos beteg? — Sok? Hát, nézze, van. De jóval kevesebb, minf valamikor, mert felvettük a harcon ellene, s eredményesen .küzdünk. Mostanában készült el á szi'jTkózis vizsgálatához egy '■ülőn helyiség, ahol. a. kísérleti illatokat’ tartjuk. Tehát 1 mutatunk is. Aztán npm tudom, hogy hallott-e már a szilikó- buszról. A szilikózisos megbetegedések felkutatására alkalmas műszerekkel, röntgennel fe' t-ereit gépkocsi rendszeresen ellátogat hozzánk is. Felvételeket készít, és akinél elváltozást niutaingk ki, 'azt az üzemorvosok további, részle- 'cs vizsgálatra küldik. — És a többi betegség? — A bőrbetegségek oka a nápfényhiány, s. a szénpor. A napfényt a kvarccal pótoljuk, a többi még ennyire sem okoz problémát. PerMze más már: a helyzet: a mozgásszervi megbetegedésekkel. . A reumával. Ischlásszal és a spondylos if ml. i. gerincoszlop lpegbetcy-digével. Hosszas a kezelés. De a lehetőségünk megvan, A síkon- dai éjjeli szanatórium, meg a többi. — A tröszt támogatjg.. az egészségvédelmet?' A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bírósága által megjelent „Bírósági Határozatok” 1959. augusztusi számában a 2368. számú jogeset az alábbi elvi állásfoglalást tartalmazza: Az orvosi külön jutalom (különdíjas) megtérítése kifizetés esetén sem Igényelhető.” A fenti hivatalos közlemény említést tesz bizonyos dr. X adjunktus ellen indított bűnvádi eljárásról, jogtalanul felvett különdíjazás címén. „— Az adott esetben, — folytatja a közlemény, — egy kiskorú gyermek kórházi költségeire a műtéti díjjal együttesen 910 forintot kellett meg- I téríteni a szülőknek. A per — Mindenben. Minden kérését teljesíti az üzemorvosoknak a betegek jobb ellátása érdekében. így augusztusban a kis autóbusszal az aszthmás eseteiket szállítottuk az abali- geti barlanghoz. Kísérletezünk még csak, de ha megfelelő javulást tapasztalunk, a jövőben is felhasználjuk mrógyításra a barlangot... Mit mondjak még? — Terveik? — A KÖJÁL-lal közösen Szilikózis-szanatóriumot létesítünk és az ötéves terv során végrehajtjuk az üzemorvosi szakosítást. Még reumatoló- gust is kapunk. Nyitrai doktor fogorvos is egyben, -s ez üzemi rendelés Után az SZTK fogászaton dolgozik. Ajántlcoztam, hogy elkísérem. Lassan ballagtunk és csak most, útközben mondtam meg látogatásom tulajdonképpeni célját: •—Árra lennék kíváncsi, milyen a bányászok mai helyze- ‘c. omios szemével. —- Végeredményében mindaz - rit elmondtam, egyben vá- ’asz erre. is. Mert mit gondol? Járt például szilikóbusz azelőtt errefele? Ha jól tudom, egyetlen orvosa volt a bányának egészen 1909-ia, te m imádó, adataiból megállapítható, hogy az egyszerű falusi asszony, aki beteg gyermekét minden körülmények között meg akarta gyógyíttatni, vállalta a tény- ’egesen felmerült kórházi költségen és a műtéti díjon (910 forint) felül az adjunktus által igényelt 2000 forint többlet- juttatást. Ez az összeg a kihallgatott orvo66zakértő véleménye szerint, — még az esetben is, ha megengedett lenne az úgynevezett „különdíjazcs“ — feltétlenül magas és túlzott“. A fenti példa mindenképpen elgondolkoztató. Abban a formájában is, amikor a közlemény kíméletesen csak dr. XMaga is látta milyen! A gyógy szerekkel sem takarékoskodunk. Semmi sem olyan drága, hogy az értéke miatt ne rendelnénk. Mert értékesebb mindennél manapság a bányász egészsége. Vegyük például a fogászati juttatásokat. A földalattiak ingyen kapnak protézist. a bányamentők pedig a pótlásokat, egyéb kezelést és tömést, egyszóval mindent ellenszolgáltatás nélkül, sőt soron kívül kapnak. És még valamit, ami szerintem nagyon fontos... — Éspedig? — Valamikor az orvos is a bányatulaj alkalmazottja volt. Mit tehetett? Akaratlanul is ’■egitenie kellett, hogy még töb bet. lehessen kiszipolyozni a bá nyászból. Most függetlenített állami orvosok vannak, akik, ha a beteg érdeke ügy kívánja, szembehely tkedhetnek a bányavezetőkkel is. Odacsaphatnak az asztalra ... — Gyakran kell az asztalt csapkodni? — Dehogy. Martosán mintás a bányászok f>-uj-r4 r Nincs szükség il■ ..FI végre 1959-et irt ink. És Magyarországon élünk... SZÁNTÓ ISTVÁN nek titulálja a tisztességről, az orvosi becsületről megfeledkezett adjunktust, Miről is van. szó? Egyrészt a közlemény — kíméletes gesztusáról a kíméletlen orvossal szemben, nyilván azzal a szándékkal, hogy alkalmat nyújtsanak általa a már megtörtént súlyos vétség kijavítására. Másrészt az „egyszerű falusi assEcmy“ példája is csak szimbólum, mert a hozzátartozóját mindenáron megmenteni akaró ember a társadalom minden rétegében megtalálható. Sőt a legritkább esetben fordul elő, hogy a magával tehetetlen, a sürgős or« vosi beavatkozásra szoruló beteget cserben hagyná a hozzátartozója, Hogy még tovább menjünk, az egymást soha nem látott, soha nem ismert emberek kölcsönös segíteni akarását, áldozatvállalását is példák e?.rei bizonyítják. Ma, amikor magától értetődőnek tartjuk, hogy emberek tízezrei jelentkeznek önkéntes véradásra, amikor meghatottam hallgatjuk a rádióban, olvassuk a napilaook- ban a közvetlen életmentésre történő felhívásokat, segélykéréseket (csontvelő átültetés stb.), amelyekre gondolkodás nélkül jelentkeznek emberek, akkor nagyon is elgondolkoztat bennünket az egészség hivatásos őrének ilyen embe- rietlen el járása. Ma, amikor elmondhatjuk, hogy államunk minden segítséget, anyagi és erkölcsi támogatást megad orvosainknak, egészségügyi intézményeinket a gyógyító tudomány legmodernebb eszközeivel ellát: a, ezzel nemcsak egészségügyünket szolgálja, hanem megkülönböztetett megbecsülésben részesíti orvoskarunkat is. Ezt a megbecsülést pedig 'ví>k úgy viszonozhatják orvosaink. ha hivatásuk berührtes teljesítése mellett ■ »ml- ■ez kétség nem fér) több figyelmet fordítanak arra. hogy soraik közül kiseprűzzék a* aggodalom vámszedőit. (s- gyi orvosszemmel
