Dunántúli Napló, 1959. szeptember (16. évfolyam, 204-229. szám)

1959-09-12 / 214. szám

2 NAPLÓ n~n. F SEPTEMBER 12. Tizenöt éré aiahult újjá A MAGYAR KOMMUNISTA PÁRT A német megszállás, a hit­vány árulások és az általános fejetlenség napjainak sivár reménytelenségébe robbant be­le a hír 1944 szeptember 12-én, hogy a Magyar Kommunista Párt újra megalakult és a Békepárt feloszlott. Ezzel kez­detét vette a magyar függet­lenségi harc és az ellenállási mozgalom új szakasza. E jelentőségteljes forduló­ponthoz hosszú, veszedelmes örvények szegélyezte út veze­tett. A magyar reakciós erők 1942 nyarán súlyos csapást mértek a Kommunisták Ma­gyarországi Pártjára és az egész nemzeti függetlenségi mozgalomra; A hatalmas mé­retű kommunista üldözés és a rajtaütések nyomán a párt leg- bátrabb, legképzettebb vezetői Borban a börtönökbe kerültek, vagy sokan a bitón, vagy a kivégzőosztaga^ eortüze előtt haltaik mártírhalált, A KMP itthoni vezetősége ebben a helyzetben ahelyett, hogy a párt szétrombolt szervezeteit helyreállította, az ország de­mokratikus erőit a szabadsá­gért, a békéért való harcra mozgósította, az ellenzéki pár­toknak az antifasiszta mozga­lommal való szembefordulá­sát megakadályozta volna, 1943 júniusában a hélyzet helytelen értékelése alapján határozatot hozott a párt fel­oszlatására. Ezzel a határozat­tal sem a párt bebörtönzött vezetői, sem a párt külföldön tévő bizottsága nem értett egyet, A Kommunista Párt felosz­latása okozta súlyos kárt nem tette és nem Is tehette jóvá sem a kommunistáknak a kü­lönböző legális szervezetekben és illegális kisebb alakulatok­ban kifejtett tevékenysége, sem pedig az 1943 augusztu­sában létrehozott Békepárt te­vékenységének támogatása. A Békepárt nem helyettesít­hette és nem is helyettesítette a Kommunista Pártot A Bé­kepárt laza szervezet volt csu­pán, amely lebecsülte a szer­vezeti munkát, nem volt a munkásosztály élcsapata, hiva­tott vezetője és nem Js tá­maszkodott a munkásosztályra a felszabadító mozgalomban. Nem alkalmazta — főként kezdetben — a küzdelem eré­lyesebb formáit, mint a sztrájk, tüntetés, szabotázsakciók, par­tizánharc szervezése. Csupán propagandamunkát fejtett ki és ebben túlnyomórészt paci­fista tendenciák érvényesül­ték. A Szovjetunió szerepét sem magyarázta kellőiképpen, sőt egy kalap alá vette az an­golszász szövetségesekkel és ezzel sokakat megtévesztett, sokan nem értették helyesen, milyen szerepe van a Szovjet­uniónak hazánk felszabadítá­sával kapcsolatban, Hamarosan bebizonyosodott, hogy a felszabadító mozgalom a munkásosztály és annak él­csapata nélkül nem érhet el komoly eredményt, hanem na­gyon könnyen a jobboldali re­akciós erőik uszályába kerül­het Lényegesen súlyosbította a helyzetet, amely amúgy sem volt könnyű, a Peyer Károly vezette szociáldemokrata jobb­oldal feltétlen behódolása a háborús kormány altnak és az egész Horthy-rend szemek. A Békepárt munkája a fen­tebb említett fogyatékosságai ellenére azért jelentős eredmé­nyekhez is vezetett; Főleg a parasztság háború elleni moz­gósításában értek el sikereket. A parasztszövetség földműn- kásoaztálya támogatásával ala­kított békepárti bizottságok komoly munkát végeztek. Olaszország, Románia, Bul­gária, Finnország a hitler- fasiszta táborral való szembe­fordulása 1944 nyarán új hely­zetet teremtett az egész hábo­rús fronton. Ennek felismeré­se a magyar kommunistákat döntő lépésre késztette: elha­tározták a Magyar Kommu­nista Párt újraalakítását. Erre a lépésre 1944 szeptember 12- én került sor. Ugyanakkor be­jelentették a Békepárt felosz­latását is. A magyar függet­lenségi mozgalom, annak leg­nagyobb ereje: a munkásosz­tály ismét erős és céltudatos szervezőt és vezetőt kapott. Megszűnt a tapogatózás, a bi­zonytalanság, a bukdácsolás, az illúziók kergetése. A Magyar Kommunista Párt a belpoliti­kai életben választóvíz szere­pet töltött be; végképp elkülö­nítette a haladó erőket a ma­gyar reakciós tábortó] és új, mindent elsöprő lendületet adott a magyar függetlenségi mozgalomnak. Az újra alakult párt akciója nyomán ismét megjelent az 1942-es letartóztatások ótá szü­netelő „Szabad Nép”. Szer­kesztője Donáth Ferenc lett. A lap felbecsülhetetlen szol­gálatot teljesített. Minden szá­ma a fegyveres felkelés harci riadója és függetlenségi moz­galom széleskörű kibontakozá­sának fegyvere volt. Az újra alakult Kommunis­ta Párt egyik további fő fel­adatának az ifjúság megszer­vezését tekintette. Haladékta­lanul létrehozta a Kommunis­ta Ifjúsági Szövetséget és meg­indította annak lapját, a „Sza­bad Ifjúságot”. Létrejöttek a párt irányítása nyomán a há­rom-négytagú csoportok, a harci feladatok, szabotázs­akciók, robbantások végrehaj­tására. Megvalósította a párt a súlyos Idők által megköve­telt munkásegységet. 1944 ok­tóber 10-én írásba foglalták a Szociáldemokrata Párttal való együttműködési megállapodást. Ezenkívül újjászervezték ,A: magyar demokratikus erőket tömörítő Magyar Frontot. A párt Szálasiék uralomra- jutásakor nyílt levelében min­denkit felhívott a német meg­szállók és magyar kiszolgálóik elleni kíméletlen harcra, mint az ország és a főváros meg­mentésének egyetlen lehető­ségére. Szervezte és vezette a partizánok harcát és min­dent megtett, hogy megaka­dályozza az ország kifosztását. Sok helyen, mint például Diósgyőrött, Csepelen stb. meg­akadályozták a Kommunista Párt által szervezett akciók, a nagyipari üzemek leszerelé­sét és gátat vetettek a védte­len lakosság, főleg qz ifjúság Nyugatra való elhurcolásának. Vérgőzös napokban, füstölgő romok és szakadatlan légitá­madások közepette alakult új­ra a Magyar Kommunista Párt. A magyar élet leggyá­szosabb napjaiban, legkomo- rabb éjszakájában vállalta a magyar függetlenségi harc ve­zetésének történelmi szerepét. A Magyár Kommunista Párt betöltötte a történelem szab­ta szerepét. A felszabadulás után azonnal az ország újjá­építésére szervezte a munkás- osztály és az ország népét. A kommunisták vezetésével sze­rezte meg a parasztság a föl­det, vette el a gyárosoktól, tő­késektől az üzemeket a mun­kásosztály, a párt vezetésével fogott hozzá a nép az új, sza­bad élet megalapozásához. Másfél évtizede már, hogy újra alaikult az MKP. Azóta hazánk óriásit lépett előre a haladás, a szocializmus útján a kommunisták . vezetésével, és ma ezekben a napokban és hetekben is új nagy feladatok megoldására készül a' kom­munisták pártjának, az MKP örökösének, a Magyar Szocia­lista .Munkáspárt vezetésével. Megmutatják mit tudnak Furcsa kéréssel fordult a1 bányásznapi őrség kezdetén az egyik csapatvezető vájár Weisz József elvtársihoz Kossuth-bá­nya vezetőjéhez. Egy, a szo­kásosnál később induló sze­mélyszállító ún. népesvonat beállítását kérte, mondván, hogy ők tovább akarnak a munkahelyükön dolgozni, mint a többiek. — Annyira meglepődtem ezen, — mondja az üzemve­zető, — hogy hirtelen nem is tudtam mit válaszoljak. Kezd­jenek korábban tanácsoltam aztán nekik, hisz amikor a munkaidő lejár, abba kell hagyni a munkát. Ezzel az ügy le is záródott. S hogy most mégis szóvá tesszük Kossuth-bánya min­dennapi életének ezt az apró eseményét azért van, mert ez a kérdés, mint csepp a tengert tükrözi azt a nagy változást, ami itt néhány év alatt a bá­nyászok és'műszaki vezetők magatartásában, munkához va­ló viszonyában, a szocialista munkaverseny jelentőségének megértésében történt. Sokan emlékeznek bizonyá­ra még arra, mily gyakran kellett szóvátennünk s a me­gye bányaüzemei, párt- tömeg- szervezetei, műszaki és gazda­sági vezetőinek milyen sok gondot okozott a bányászok egy részének nagyfokú fegyel­mezetlensége az a mindenna­pos jelenség, hogy a műszak vége előtt egy fél órával már százak álltak a rakodóban a kiszállításra várva. A vándor ló bányászok száma ebben az idő szakban ezrekre rúgott s iga­zolatlan műszakmulasztó, bum- lizó is nagyszámmal akadt. Ma Kossuth-bányán és más bányákban is egészen más kép fogadja a látogatót. Amióta: a pártkongresszus tiszteletére széles körben kibontakozott a szocialista munkaverseny, egyre több bányász ismeri fel, mennyire önös érdeke is az. hogy jobban, eredményeseb­ben dolgozzék, mint korábban. A félévi eredmények alapján elnyert élüzem cím, a kiváló címmel kitüntetett bányászok 200-on felüli száma is erről tanúskodik, Hz üzemvezető asztalán egy kis könyvecske fekszik. A rub­rikákban piros tintával beírt számok tengere. Az egyik olda­lon Kossuth-bánya, a másik oldalon III-as akna napi, havi eredménye tonnában, száza­lékban kimutatva. — Béta-akna a párosverseny társuk — magyarázza az üzem­vezető — de az igazi vetély- társunk, akivel a tröszt leg­jobb üzeme címért meg kell küzdenünk ma még a III-as akna. Ezért figyeljük minden nap az eredményeiket. S most mit mutat a táblá­zat? — A termelést tekintve je­lenleg mt vagyunk az elsők. Havi átlagunk 112 százalék fe­lett van. De nemcsak a ter­melési terv teljesítésében aka­runk elsők lenni, hanem a mi­nőség, a teljesítmények, az ön­költség terén is, úgy ahogy azt a pártkongresszus tisztele­tére megígértük. S az élüzem cím másodszori elnyerése is ezt követeli tőlünk — teszi még hozzá. Szép cél, de hát akarni nem elég. Tenni is kell. S Kossuth- bánya bányászai tesznek is. Nincs még egy hónapja sem annak, hogy a bánya vezetői számvetést készítettek, meg­vizsgálva mit tettek eddig a párt márciusi határozatának megvalósításáért, hol kell még javítani a munkát ahhoz, hogy vállalásukat teljesíthes­sék. A bányaüzem csapatveze­tői, bizalmijai előtt elmondot­ták, ‘hogy hét hónap alatt 4,8 százalékkal teljesítették túl termelési tervüket, terven fe­lül 10 683 tonna szenet ter­meltek. A kitermelt szén mi­nősége az előírt 5291 kalória helyett 5311 kalória volt. A tervezetthez képest 8,9 száza lékkai nőtt a fejtési, 9J szá­zalékkal nőtt a produktív, 7.2 százalékkal emelkedett a föld­alatti s 3,6 százalékkal javult az epszüzemi teljesítmény is bár a fejtési és produktív tel­jesítmények terén a vállalt szintet még nem érték el Ezen a tanácskozáson kaw­nösen sok szó esett a termelés gazdaságosságáról. A fajlagos bányafafelhasználás ugyanis magasabb volt a tervezettnél, a takarékossági intézkedéseket még nem mindenütt tartották be. Az üzemvezetőség kérte a bányászokat, a termelési terv teljesítése közben ezekről a fontos célokról se feledkezze­nek meg, ne idegenkedjenek az új módszerektől, minden­kor maradéktalanul hajtsák végre a műszaki vezetők uta­sításait. A kérés nyitott fülekre ta­lált. Még augusztusban lénye­ges javulás történt az anyag- gazdálkodás terén. A fajlagos bányafafelhasználás a terve­zett 0.38 köbméterről 0.35 köb­méterre csökkent. A Kossuth-bányai bányászok lelkes kongresszusi munka- versenye ugyanakkor a minő­ség további javulását, vala­mint a produktív és az össz- üzemi teljesímények további emelkedését eredményezte. A kitermelt szén fütőértéke au­gusztusban például 5453 kaló­ria volt s a produktív teljesít­mény a vállalt 2.030 tolmü helyett 2.102 to/mü-t, az össz- üzemi teljesítmény pedig a vállalt 0,671 to/mű helyett 0.727 to/mü-t tett ki. De eze­ken a számokon kívül más is tükrözi azt a lelkesedést, össze­fogást, szilárd akaratot, amely a Kossuth-bányai bányászok munkáját ma már jellemzi. Fellapoztam néhány kimuta­tást s azt találtam bennük, hogy az igazolatlan műszak- mulasztások az 1956. évi 0,7 százalékhoz képest már csak 0,1 százalékot tesznek ki, vagy például az 1957-ben felvett »310 s elbocsátott 1832 fődet 111II F ÍJ It E S Z A Rákóczi úton történt. Sietős léptű járókelők között fel­bukkant három munkásruhás ember. Az egyiknél papírba csomagolt fokú tejsze, a másik kettőnél pedig fűrész volt. Az apa sétáltatta kisfiát. A kisfiú észrevette a három em­bert és kezükben a városi gyerek számára kissé furcsa szer­számot, — Mit visz a bácsi, apukám? — fordult kérdéssel az apjá­hoz. — Fűrészt! — válaszolt az apa. — És mit csinálnak azzal a fűrésszel? —■ Egyesek fát vágnak vele, mások a főnöküket fűrészelik el vele. A gyerek gondolkodott egy kicsit, aztán megint az apjához fordult: — Te is ilyen fűrésszel fűrészelted el a főnököd? Az apa elképedve: — Ki mondta ezt neked? — Senki. Az anyuka mondta a Kovács néninek, hogy apu elfűrészelte a főnökét, most aztán mehet a főnök úr segéd­munkásnak ,. > Az apa mérgesen elkapja a gyerek kezét és maga után vonszolja. A gyerek enged a vonszolásnak, de a szája :sak nem áll be: — Mondd apu, hol tartod te a fűrészed? Mondd, hol tar­tod te a fűrészed? Ugye. ha hazamegyünk majd megmutatod,,; Az apa és a gyerek eltűnt szemem elől. így aztán nem tudom, hogyan mutatta meg az apa a gyerekének azt a fű­részt, amivel a főnökét eljürészelte. szemben ez év első nyolc hó­napjában a felvett munkások száma 230, az elbocsátott mun­kások száma pedig 487 volt. A munkaerőforgalom tehát lé­nyegesen csökkent, a bánya­üzem kollektívája egyre in­kább összekovácsolódik. De érdemes Is jól, becsületesen, szorgalmasan dolgozni. Egy másik kimutatásból például ki­derült, hogy Kossuth-bányán a fejtési keresetek 1956-hoz képest 55,9 százalékkal emel­kedtek s ma már meghaladják a műszakonkénti 100 forintot. Sőt a műszakonkénti 150—170 forintos vájárkeresetek sem ritkák. Nyéki Oszkár szocia­lista munkabrigádjának tagjai ilyen keresettel büszkélked­hetnek. Igaz, ők a pártkong­resszus tiszteletére 164 száza­lékra teljesítették féléves ter­vüket s terven felül 91 folyó­méter hosszú vágatot hajtot­tak ki- De a Nyéki-brigád pél­dája mégsem egyedülálló eset. Számtalan ilyen csapat, brigád pan a széntermelők, a feltárók, az elővájók, a fenntartók, a szállítók' között. Ilyen ^e’^es verseny, ilyen jó szellem Kossuth-bányán még .soha nem volt — mondja Weisz elvtárs. —• Azelőtt ritka volt az olyan elseje, tizenötö­dike, hétfő, amikor a tervet teljesítettük. Most a bányász­nap után mindjárt az első nap 101,8 százalálcra teljesítettük a tervet. Kedden 108, szerdán 107 százalékot értünk el. Min­den feltételünk megvan ah­hoz, hogy . ezután se legyen másképp, hogy a kongresszusi vállalásunkat túlteljesítsük. Es mintha csak az üzemve­zetőjük szavait akarnák iga­zolni, a Kossuth-bányai bá­nyászok ezen a napon újabb sikert értek el: csütörtöki ter­vüket 113,4 százalékra telje­sítették, köztük Szél György vájár 217, Tóth László vájár 200 Fuksz András vájár 181 százalékos eredményt ért el. Mesterlalvl. Gyula — SIKLÖSBODONYBAN tehenet Őrzött egy 9 éves gyer­mek. A kötéllel, amellyel a te­hén kötve volt, játszott és a dereka köré csavarta. A tehén eltaposta a gyereket, aki be­lehalt sérüléseibe. — BARANYA MEGYEI Ta­nácsi Téglagyári Egyesülés előreláthatólag 30 millió tég­lát termel majd 1960-ban. Áramszünet lesz szeptember 14­én, hétfőn B-től ib őréig karbantar tési munkák miatt Pécsvárad és Zengővárkony községek egész te­rületén. Nagyfeszültségű vonal áthelye­zése miatt '13-án, vasárnap reggel 7—16 óráig áramszünetet tartunk öregmeszes, Oncsatelep, meszes! Iskolától Hősök téréig, a Tolbucfiin út mind a két oldalát beleértve és Szabolcs faluban. — OKTOBER első napjai­ban indítja be a Siklósi Fa­ipari Vállalat' a parketta, a Dunaszekcsői Cementipari Vát- lalitt pedig <£' jfiózálklap gyár­tását. Várható, hogy ezzel1 a parketta és mozaiklap áruhiány megszűnik; — KÉTSZER ötnapos bent­lakásos tanfolyamra gyűltek össze a siklósi várban a me­gye mezőgazdasági szakembe­rei. A tanfolyam záróünnep­sége 12-én, szombaton lesz.. — TEGNAPELŐTT fizette ki az Országos Takarékpénz­tár megyei fiókja a pécsi Ken­derfonóban Szundi Jánosnak, a gyár gépészének, négytalá- latos lottószelvényére a nyere­ményt■ Szundi Jánosék a nye­remény egy részéből új búto­rokat és televíziós készüléket vásárolnak. A hibásbeszédflelc tanfolyamára a belratásokat szeptember 14-én és 15-én délelőtt 9—13 óra között tartjuk a Gyógypedagógiai Neve­lőintézetben (Pécs, Kulich Gy. u. 1.). A tanfolyam ingyenes. Jelent­kezhetnek a tanfolyamra a hely­beli általános- és középiskolák be­szédhibában szenvedő (pöszebe- szédű, dadogó) tanulói, valamint óvodás korú gyermekek Is. Vidé­kiek csak abban az esetben vehe­tők fel, ha a szülők biztosítani tudják hibásbeszédű gyermekük­nek heti két alkalommal a foglal­kozáson való megjelenést. — FEL AKARJAK VENNI a _ FEDOSZ-szal a versenyt a pécsi Hámán Kató szövetke- ezt tagjai. Úgy tervezik, hogy — amennyiben helyiséget kap­nak — fehérnemű részleget nyitnak. Az új részleg számá­ra zavartalanul tudják biztosí­tani az anyagokat, s kapaci­tásuk is van a fehérnemű- készítéshez. A Magyar Kutyatenyésztők Or­szágos Egyesülete Pécsi Csoportja az október 4-én rendezendő buda­pesti országos kutyaklállításra kü- lönautóbuszt Indít. Részvételi dfj 70 forint. Jelentkezni lehet f. ho 17-én az MKOE pécsi csoport hi­vatalos helyiségében, 17-től 18 óráig. (Pécs, Széchenyi tér 9. fél­emelet 29.) Garázs lesz jövőre az építők irodájábó Ez év végén.új helyiségek­be költözik a nyugati város­rész építésvezetősége, A je­lenlegi irodákat kevés költ­séggel átalakítják és gará­zsokat építenek belőlük. Ez­zel megoldódik majd az új városrészben lakó autó- és motorkerékpár-tulajdonosok garázsproblémája. A nagy befogadóképessé­gű garázs előreláthatólag 1960 elején készül eL — 1959 ÉVBEN augusztus végéág 14,7 millió péksüte­ményt értékesítettek a sütő­ipari vállalatok a megyében. — ÉLÜZEM LETT az elmúlt félévben elért eredmények alap ján a 24. számú Komlói Autó- közlekedési Vállalat. — i960 Áprilisára iga­zolták vissza a nyugati város­rész .„vendéglátó kombinát” berendezésének szállítását Bu­dapestről. Az új épületben töb­bek között cukrászdát, étter­met — s egyelőre söntést he­lyeznek el; Tiezta pepiit a cukorgyárnak ! A termelők részben megtisz­títják répáikat a földtől, hogy az átvételi állomáson kisebb legyen a levonás. A gyomra már kevésbé ügyelnek, pedig ez sokkal veszedelmesebb. Úgy a fás, mint a lazarostú gyom­növények a répával együtt be­úsznak a gyárba, é« a szelete­lő kések közé kerülnek, A fás- rostúak gyorsan koptatják, míg a lazarostúak eltömik a késeket. Mindkét eset káros, mert az idő előtt eltompult és eltömött kések nem a megkí­vánt hosszú'szeletekre vágják a répát, hanem szinte darál­ják. A rosszul szeletelt répa te­hát mindenképpen rosszra ve­zet. Csökken a cukor kivoná­sának lehetősége, a termelő pedig — akár nyers, akár szá­rított állapotban — nem szép =?álus szeletet, hanem morzsa- lékosat kap, Száraz állapot­ban az ilyen szeletnek nincs meg a kellő vízfelvevő képes­sége. A. földszenmyeződés mellett a gyom is levonás tárgyát ké­pezi. Ha sok a . gaz a cukor­répa mellett, tíz-—húsz száza­lékos is lehet a levonás, vagy pedig a gyári átvevő csak úgy fogadja el a répát a termelő­től, ha az előzőleg kiválogat­ja. A fentiek után a cukorgyár dolgozói azzal a kéréssel for­dulnak a cukorrépa-termelők­höz, hogy szállítsanak tiszta, föld- és gyommentes répát. Mielőtt fejelni kezdenek, elő­zőleg takarítsák el a gazt ar­ról a területről, ahová a felett répát dobják. Ha szállításkor mégis a villájukra akad a gaz, dobják félre és ne küldjék a gyárba. Várasd i Albert, mezőgazdasági mérnök

Next

/
Thumbnails
Contents