Dunántúli Napló, 1959. szeptember (16. évfolyam, 204-229. szám)

1959-09-11 / 213. szám

NAPLÓ

1959. SZEPTEMBER II.

A párthatározatok megvalósításáért

A megyei tanács ellenőrző útja Siklóson

Szeptember 9-én, szerdán reggel 7 órakor gépkocsik álltak meg Siklós határában.

Palkó Sándor elvtárs, a megyei tanács vb-elnökének vezetésével a megyei tanács elnökhelyettesei, osztályvezetői aktivistái szálltak ki a gépkocsikból. hogy tüzetes vizsgálat alá vegyék a járási székhely ipari üzemeinek, iskola, és

egészségügy» intézményeinek, boltjainak, szövetkezeteinek, utcáinak, pánkjainak tisztaságát, rendjét, ellátottságát, egyszóval mindent, amit a párt kultúrpolitikája, valamint a munkásosztály helyzetéről hozott határozata tanácsaink számára előír, megkövetel.

Az érdekes és hasznos kezdeményezés végső célja a város és a falu közötti különbség fokozatos eltüntetése, melvnek megvalósításához tanácsi szerveinken belül a tanácstagok aktív segítsége, hoz- záiánjlása szükséges. Ennek megfelelően az ellenőrzés is elsősorban a tanácstagok körzetében tapasztalt észrevételek nyomán állapította meg, illetve mérte fa a tanácstagok jő vagy rossz munkáját. Mennyiben gazdála salát körzetiek müven mértékben szolgál rá választói bizalmára.

E nagvszabású segítő, ellenőrző tevékenvséenek másik és Igen fontos feladata a tárás! székhelyek mlntnköz*A'’rté való fejlesztése, amit a járási tanácsok a későbbiek folyamán hasonló módon kötelesek községeikben megvalósítani;

Mielőtt a módszeres vizsgálat eredményeit ismertetnénk, előre keli bocsátani, bogy az ellenőrzés nem rajtaütésszerűen történt. Az ellenőrzést írével (íróén a megyei tanács időben értesítette a siklósi köz sóz! t-inács vezetőit az ellenőrzés céljáról, tehát Időt biztosított a» esetleges hibák kiküszöbölésére. Viszont ez alkalmas volt er» Is. hogy az ellenőr»-*«- meggyőződték a községi tanács felkészültségéről. Hogyan mozgósítja a választókerületek körzetek tanáostaciait. amiből bizonyos mértékben következtetni lehet munkája egészére is.

így volt ez Siklóson is. Ág ellenőrzés reggelén a főútvonal foiiorsniya. a járdák ragyogóan

eseperve, vagyis keresve sem 'ehetett hibát találni ott, ahol a „papok táncolnak".

Csakhogy éppen nem erre volt kiváncsi az „őrjárat". .Hátulról" nézték meg a községet. A mellékutcákat, tereket, az üzemi udvarok zugait oerifériáit, a munkásöltözőik, ebédlők tisztaságát, a kórház és iskolák rendiét, higiéniáját a leendő fürdőváros és az egyre növekvő idegenforgalom olyan elmaradhatatlan tartozékait, melyek nemcsak járási, megyei, hanem országos szinten is igényeket támasztanak, megvalósítást sürgetnek. Es bizony az ellenőrzés során

egyenlő mértékben keveredett a jó a rosszai, az elismerés az '’marasztalással.

Talán a Siklósi Kesztyűgyár volt az eeyetlen kivétel, ahol Hvvl-belül rendet, tisztaságot talált az ellenőrzés. Világos, egészséges tanműhelyek, varrodák, kifogástalan öltözők,

fürdőhelyiségek, vidám fiata- ’ok, szépen sarjadó sport- és kultúrélet, egyszóval minden ’ml biztosítja a jó munka elő- fe’tételeit.

De nem így a Siklósi Faipari Vállalatnál, ahol a viszony1 a-« té termelési eredmények ellenére vaimt keveset fordítanak a munkavédelmi berendezések biztosítására, Köszörű és más munkagépek nincsenek, vág'1 -osszul vannak ellátva védő- burkolattal, illetve porelszívó berendezéssel- De a gyár udvarén sem különb a helyzet. Drága farostlemezek (részben import áru) hevernek védetlenül. kitéve az időjárás szeszélyeinek. Hátrább, a telep zúgat- ban. gaz és bojtorján takargatja a „bűnjeleket", az ékte- 'en autóroncsot és a még szem mel láthatóan is használható állapotban lévő csónakokat, meivek megadőa-n várják az enyészetet, alt elnyeléssel fenyegető gaztengerben. És va- ’akl (nevét nem jegyeztük fel) i következő „szakszerű” magyarázatot adta a csónakok sorsát illetően: ..— A'gaz arra iá. hogy megvédje a csónakot a kiszáradástól...’' (Még az a szerencse, hoev nem fteettek -*rte újítási díjat!)

Németh elvtárs. a gyár főkönyvelőié is furcsán vélekedik, Több beruházást kér a

fenti hibák kijavítására, pedig az észlelt hibák mind olyanok, amelyeket különösebb befektetés nélkül, házilag is rég' megvalósíthattak volna.

Mentünk tovább, a kórház és a tüdőgondozó környékére Itt nincs is semmi hiba az egészségügyi követelményekkel. Rend, tiszta szobák. Jól fe'svereit rendelők, de ha az udvaron is körülnézüntk. bi zany találni itt is javítanivalót. Mindenekelőtt nortala- nítani kellene a kórház elő**' útat, ami a községi tanács feladata. Azonhan a kórház ve- zet5«é<tén múlik a2. hogy raz- dhsági udvarában mielőbb ’endet teremtsen. Hogy a rendeden udvar helyébe árnya« nihenőket, létesítsenek, how a használatlan, pos-hadt vizű medencét kitakarítsák és környékére virágágyások kerülienek

A községben már több helyen parkosítanak. A járásbírósággal szemben, de többhe- lyütt is szép virágágyakat, facsemetéket találni az utak men tén, A gimnázium előtti ke«t. a művelődési ház udvara már messziről fe’hfvia a flgveimet a gondos munkára, a siklós- vár is napról-naprn széni!1 azonban a nagy igyekezet úsv- látszik csak a vár falaira, lovagtermére, múzeumára, szállodájára vonatkozik, a köm- -etére annál kevésbé A vái külső kertje, gyermekjátszótere elhanyagolt. Előterében a 48-as emlékmű környékén szemét, papírhulladék, csontok mintha bizony negyvennyolc óta nem takarították volna a környékét.

— Kedves Várbarátok- Köm

'mert ilyen is van Siklóson) —

mikor fordítotok mór pn°vo.b’»ondot a vár környékére is?

Sok mindenről nem beszéljünk itt, ami az egynapos ellenőrzés eredményeként Jó vagy rossz fényt , vetne a ta- obszta1 tokra és inkább arra törekedtünk, hogy a hibákra, o javítanivalókra hívjuk fel a heveimet. mlnd«nek<?!őtt n tanácstagok figyelmét, akik ez ellenőrzést követő rendkívüli tanácsülésen elfogadták, meg- '•-zívlelték a munkájukká!, fele ’ősséeiíkkel kapcsolatos észrevételeket. Ennek alaoiáh c -andkivüli tanácsülés intézkedési tervet dolgozott ki, amely választókörzetenként meghatározza az egyes tanácstagok fe’adatát. feté’ősSórfét abban a *í«zt«ő-<i-.°ri, melyet választól bizalmából viseT. s amelyet a becsület«tel végre kell hajtania.

—P—Gy—

Megérkezett a félmiUfomodilt látogató az Országos Mezőgazdasági Kiáiiílásra

Csütörtökön az Országos Mezőgazdasági Kiállítás reprezentatív éttermében Dögéi Imre földművelésügyi miniszter ebédet adott a kiállítás megnyitására érkezett kínai, mongol, lengyel, csehszlovák, bolgár, albán és a Német Demokratikus Köztársaság kormányküldöttsége tiszteletére. Délután a kormányküldöttség tagjai meglátogatták a mezőgazdasági múzeumot, ahol nyilatkoztak a magyar mezőgazdaságban szerzett tapasztalataikról és a 63. Országos Mezőgazdasági Kiállításról és Vásárról. Egyöntetűen megállapították, hogy a magyar mezőgazdaságban sikerült megoldani a kettős feladatot: ugyanakkor, amikor a termelőszövetkezeti mozgalom gyors ütemben fejlődött, kiváló terméseredményeket értek el, az állattenyésztés színvonala is gyors ütemben emelkedett.

Csütörtökön egyébként megérkezett a kiállítás félmilliomodik látogatója. A pavilonokban, a különböző bemuta- tótérületeken ezen n' napon is nagy volt a forgalom.

A 63. Országos Mezőgazda- sági Kiállítást és Vásárt csütörtökön meglátogatták az Interparlamentáris Unió magyar csoportjának meghívására hazánkba érkezett indonéz parlamenti képviselők is.

HŰM* IC

Kongresszusi munkaverseny

a Baranya megyei kisipari szövetkezetekben

Az MSZMP kongresszusának tiszteletére szervezett sZö- cialista munkaversenyben a Baranya megyei Kisipari Szövetkezetek tagsága is derekasan részt vesz. Vannak olyan szövetkezetek ís, ahol már újabb vállalást is tettek. így a Pécsi Kesztyűs KTSZ a vállalt 5 ezer pár kesztyűt exportra elkészítette és most újabb 6000 pár kesztyű elkészítését vállalták' a dolgozók. A Pécsi Faipari KTSZ 50 hálószoba elkészítését vállalta. Ebből eddig elkészítettek 40 garnitúrát A Szigetvári Faipari KTSZ vállalta, hogy éves tervüket. 293 ezer forinttal túlteljesítik. s eddig már 350 ezer forinttal teljesítették túl.

A Siklósi Cipész KTSZ 500 pár gyermekcipő elkészítését vállalta, melyből eddig 350 párat készítettek el Továbbá vállalták 2 új részleg felállítását, melyből 1 új részleget Harkány községben már létre is hoztak.

— MÉG EBBEN AZ ÉVBEN átadják a Mohácsi Farostlemezgyárban a 28x80 méter alapterületű, 7 méter magas. 1100 légköbméternyi készáru- raktárait. A raktár elkészültével lehetőség nyfHk arra. hogy a gyár második lépcsőiéhez érkező svéd gépeket biztonságosan tárolhassák.

— ÚJABB OVODA és bölcsőde építését kezdték meg a nyugati városrészben. Az út bölcsődét a most épülő héteme letes toronyházak mögött építik fel.

A nagysikerű budapesti előadások után szeptember 14-én este 8 órakor a Pécsi Nemzeti Színházban tartja „Életem története” címmel Mezey Mária sanzon-estiét, amelyen közreműködik Hánffy György és Túrán László, Jegyek a Filharmónia pénztárában kaphatók, színház tér 2.

— 554 MÉTER a hctényi szállítóakna jelenlegi talpmélysége. Az Aknamélyitő Tröszt pécsi körzetének dolgozói decemberig a tizedik szintre érnek. Ekkorra az akna. mélysége eléri majd az 580 métert.

A PÉCSI HÚSIPARI VALI,At,AT 4—6 órás foglalkoztatásra felvesz 12 pécsi lakosú olyan fiatalkorit, aki a húsipari szakmához kedvet érez s aki 1860-ban tanulónak is szerződne.

Jelentkezés a vállalat telephe- ■ yén. Siklósi út 12., a vállalat Igazgatójánál.

— UJ JÁRATOKAT indít a

nyugati városrészbe a Ítécsí Közlekedési Vállalat. Az új járatok 11,45-kor, 16,50-kor,

17,20-kor és 18 óra 30 perckor Indulnak a Széchenyi térről.

Á Minisztertanács ülése

A kormány Tájékoztatási

Hivatala közli:

A Minisztertanács csütörtöki ülésén tárgyalta és elfogadta az előterjesztést a tudományos fokozatokról és az egyetemi doktori címről Tárgyalta-és elfogadta a Minisztertanács a földművelésügyi miniszter felügyelete alá tartozó. egyetemek aspiránskép- zóssel kapcsolatos feladatait, továbbá a tudományos minősítés rendszerének továbbfejlesztését, valamint az .aspiránsok kiválasztásával, ,a felvételi vizsga megszervezésével és a nyilvános viták megszervezésével megbízott egyetemi karok kijelöléséről szóló kormányhatározatok, illetve törvényerejű rendeletek tervezetét és úgy határozott, hogy azokat az Elnöki Tanács' élé terjeszti. <•' ví. a •’

A Minisztertanács meghallgatta, majd megvitatás- után elfogadta az éléímezékügyi miniszter jelentését a sertésállomány alakulásának elemzéséről és a felvásárlási tervek teljesítéséről.

A Minisztertanács végül folyó ügyeket tárgyalt;

Győsni fognak

Homorúd

a Mohács-szigeti tanyavilág afféle központja. Közel nyolcezer holdas határa mesz- sze elnyúlik a szomszédos községekig. Ezernyolcszáz tarkójának java része gazdag parasztcsalád — mondják. Értik a gazdálkodást, nagy szakértelemmel foglalkoznak állattenyésztéssel, sertés és marha- hizlalással. Ismernek itt olyan nyolc-tízholdas paraszot is, aki több mint húsz sertésre és jópár marhára kötött hizlalást szerződést, is mint mondták: nagy pénzt vág ezért zsebre.

Itt, ebben a gazdag környezetben gazdálkodik a homom- di Kossuth Termelőszövetkezet. Hatszáztizennyolc holdas gazdasága van a termelőszövetkezetnek. Ebből 193 holdat foglal el a halastó. Mondják, elég nagy értetlenség veszi itt körül a termelőszövetkezetet. A kívülálló középparasztok, akik nem minden spekuláció nélkül, nagyban űzik az állat- tenyésztést és bőven pénzelnek belőle, ma még nem igen értik meg, hogy a termelőszövetkezet jobb forma, mint az egyéni, és nem érzik úgy, hogy nékik is jobb lenne a közös úton.

De hát milyen is a homorudi Kossuth Tsz?

tatai még.

Sok még a munkájában • ■-* az esetlegesa tagok java része is még c kóstolgatja a közös gaz- kodást. Szóval vannak a ;yében a homorudinál sokjobb és gazdagabb terme- ■övetkezetek is. De a jövője Kossuthnak is szép és nem is, hogy hamarosan felfejhet akár a legjobbak, közét

Homorúdon már működött a Kossuth megalapítása előtt is termelőszövetkezet. A Petőfi De az szétugrott 1956- ban. Nem volt egészen jó a Petőfiben a vezetés sem, a vezetők nem törődtek a közös vagyon fejlesztésével, hanem igyekeztek mindent szétosztani a közös alapok terhére is. Ezzel persze csak azt érték el, hogy egy csomó adósságuk maradt még a feloszlás Után is, amit a kilépett tsz-tagok győztek egyéni gazdaként kifizetni.

Az ilyen szétosztásból persze sokféle szóbeszéd kerekedett az egész szigeten. Sokan arra következtettek a Petőfi sorsából, hogy: „hiába, Homorúdon nem lehet tsz-t szervezni." De mások úgy gondolkodtak, hogy a Petőfi hibáin tanulni kell és kell tsz-t szervezni. Jobbat, erősebbet, mint a Petőfi volt. Kilenc család gondolkodott (gy. 1951 március elsején ez a kilenc család tizenkét taggal megalapította a Kossuth Termelőszövetkezetet Homorúdon.

Mivel kezdtek? Jóformán semmivel. 280 hold javarészt OFA-fÖldÖn kezdtek gazdálkodni, az állatállományuk egy anyakoca és néhány malac volt. De nem féltek. Bátran nekivágtak a számukra végeredményben már nem új útnak. Igyekeztek a régi hibákat újra nem elkövetni, hitelekből gyarapították az állat- állományukat és 1957 végén már ötven forintot tudtak munkaegységenként adni minden tagnak az évvégi zárszámadáskor, sőt, még ötvenezer forintnyi tartalékot is biz- tosítotisfcEz volt hát az induláskor. Nem volt könnyű ilyen körülmények között eredményesen gazdálkodni, de az akarat átsegítette őket a nehézségeken. És mutattak valamit az embereknek: azt, hogy a közösség erejével, — bár a közösség maga i* alig volt nagyobb egy népes családnál — hogyan lehet előrejutni. 1958 őszén már kopogtattak a tsz ajtaján az újabb belépők, az idén tavasz- szal pedig megint újabbak jöttek. Ma már negyvenkét család dolgozik a Kossuthban ötvenhat taggal.

De hogyan? — Ezt nézik ma a többiek, akik még nem szánták rá magukat a belépésre. A falu többi, több mint ezer- hétszáz lakója, aki ma még meg is mosolyogja néha őket, ha jőlesően arra gondol, hogy micsoda pénzek ütik majd a markát, ha meghíznak az ide jé ben, olcsón összevásárolt kukoricán a hízók, vagy ha felnőnek a szerződéses bikaborjúk...

Nézzük

a száraz statisztikát. Van jelenleg a Kossuth Tsz-nek a halastóval együtt 618 hold földterülete. Van harminchét marhája, ebből tizennégy fejőstehén. Van tíz anyakocája, negyven hízója, — huszonnyolc hízót már eladtak, ez évben — ás nyolcvan süldője. A termésátlagok nem rosszak. Tizenhárom mázsás átlagtermést értek el búzából, valamivel többet fizetett az őszi árpa, a rozsuk is jobb a tavalyinál ötven hold kukoricájuknak már egy kicsit csodájára járnak, a falubeli egyéni gazdáik. Mind az ötven holdon hibridvetőmaggal tett vetve és szemmel látható*

lag jóval többet fizet majd, mint az egyéniek nem hibridje. ■— Fogják is a fejüket többen ezért a faluban. Igaz, egyelőre nem azért, hogy miért nem léptek a tsz-be, hanem azért, hogy miért nem vetettek hibridet. De azért ez mégiscsak olyan dolog, amit a jő gazda hírében álló szigeti gazdák, ime a tsz-töl tanulhattak.

Mindez persze még nem elég cp üdvösséghez. Mert még korántsem elegendő az állatállomány. De majd lesz. De erről majd később. És nemcsak ilyen természetű bajok vannak. A tagosítás is hiányzik még, de egyelőre még nem lehet tagosításra számítani. Addig pedig nyögni kell annak az átkát, hogy a földek távol esnek egymástól. A burgonyájuk például Sáros, határában van.— nyolc kilométerre a falutól 1—, a vor szigeti földek legalább- öt kiloníéterre vannak. Ez akadály, mindenképpen. Aztán a munkafegyelem. Hát őszintén kell erről is szólni: A? élenjáró termelőszö- netkezetekben sokkal jobb a fegyelem.

Soproni Dalos az aprrm.ámn- suk nemegyszer kifakad: miért kell ide szakember, ha emiszer vem akarták úcnt csinálni a dolgokat ahogimn legjobb lenne Van úgy, hogy n f- m*7v -munka hetek alatt készül él. vonok helyett, mert vannak, akik nem szeretnek omúrni igazán, szorgalmasan dolgozni, Dohát eh igazsághoz az is hozzátartozik, hogy vannak vlszon* nanvon jó dolnos ragok is. Egész hosszií névsort lehetne belőlük sorolnir Suri András, Horváth Imré, Vészeli Mihály, Biczóné, Fekete János, aztán a fiatalok kőiül Olesó István, Szalal Júlia, Bi- ezó rátái

Kik győznek

majd? Azt mondja az elnök, azt mond ja az agronómus, a tagok: csakis a szorgalmasak.

Egy új erő is hamarosan segít majd: a pártszervezet. Eddig egy kommunista dolgozott á szövetkezetben. Fekete János elvtárs. De most már alakul a pártszervezet. És Üt megint csak a legjobban dolgozók névsorát kellene felsorolni. Mert őközülük kérték jőnéhányan a pártba való felvételükét. A céljuk? Meg kell fogni az embereket. — Mondják. — ügy, hogy mindenki jól dolgozzon. Itt még sok min dent nem értenek az emberek. Sokan nem értik még, miért is kellene mindenkinek rendesen dolgozni. Hát magyarázni is kell majd.; >. Sókat kell ma- gyarcűzni.. t

Igen. lay van. Magyarázni is kelt. Mert a munkaegység még nem minden. Azt is meg keil kérdezni néha: tudod mit jelentene, ha nagyobb lenne az állatállományunk? Nem? No nézd: ennyivel több jövedelmünk lenne, többet kapnál te is. Persze jól kellene dolgoznod. És az egész országnak több lenne a húsa, több mint bármikor azelőtt. Több lenne az élelem, több traktort, motort, gépet, iparcikket adna a város, te is vehetnél motorkerékpárt, vagy mosógépet, vagy egyebet. Hát valami ilyesféle ..magyarázásra" gondolnak akik most aláírták, már a pártba a belépési nyilatkozatot és jól gondolják.

És természetesen a tervekről is kellene beszélni. A jövőről.

Gelányi Ferenc elvtárs, a tsz elnöke azt mondja: nagyon szén elképzeléseink vannak. De egyelőre csak elképzelése1-. De jó lenne megvalósítani őket.

Vöt talán valamilyen utópisztikus elképzelések etek, amelyekhez majd csak valamikor sokára lehet nekilátni?

Nem. Egyáltalán nem. Ilyesmi van a tervekben: az áHat- állományt kiviszik a porszigeti részre. Ott van hatvan hold jó legelő. Az agronómus szerint negyven darab anyakocát kellene tartani, — tehát ötszörösét a mainak. A halastóban van vagy százötwn mázsa háromnyaras ponty, ösz- szel a lehalászás után ez kiadja a halastó árát, amit ki kell fizetni a halgazdaságnak, a tó régi gazdájának. Sőt még marad is néhány tízezer forint. Abból újra kell majd telepíteni a tavakat. Aranybánya lesz majd. És kell is a hal, hiszen kevés van, még sorban- állnak a halasüzletek előtt.

A tó mellett egy nagy vízi- szárnyas telepet is kéne létesíteni. A libának, kacsának, paradicsoma lenne a százkilenc- ven holdas tó. Hús teremne a viz alatt is, meg a víz feleit is.-.i

Ilyen elképzelések forognak a fejekben.

A sziget ma még árgus szemmel lesi a szövetkezetei. Figyelik, mire mennek. Még előfordul, hogy a jólkereső egyéni gazda mosolyog, ha árról beszélgetnek vele, hogy a homorúd! Kossuthban is felülkerekednek majd az apróbb- nagyobb bajokon, — amire csak azt mondhatjuk: gyermekbetegség, mint a bárány- himlő, — csinálnak ők még olyasmit is ott túl a Dunán, a szigeten, hogy az egyéniek még a szemüknek sem fognak hinni. És gazdagok lesznek. Gazdagabbak» mint az „ügyes" gazdák. Má még sok fül számára hihetetlenül hangzik, ez. Pedig így lesz. A Kossuth- beliek győzni fognak...

KURUCZ PÁL