Dunántúli Napló, 1959. szeptember (16. évfolyam, 204-229. szám)

1959-09-11 / 213. szám

*95*. SZEPTEMBER 11* NAPLÓ Mozgalmas élet a szigetvári nrnnkásklnbban ' Egy éve lesz lassan, hogy létrehozták Szigetváron a main kásklubot. Egy év — nem nagy idő, mégis elégséges volt ar­ra, hogy megmutassa: Sziget­váron szép jövője van a mun­kásklubnak. László Gyula elvtárs, a mun­kásklub elnöke örömmel mondja, hogy esténként lük­tető, pezsgő élet folyik a klub­bán, Munkások, és ’értelmisé­giek'.szívesen járnak ide, mert kellemesen és jól • eltölthetik itt' az idejüket. Rádiója, könyv­tára van a klubnak, sakk és Különböző társasjátékok áll­nak •_ a • látogatók rendelkezé­sére. A.rexasztalnál éjfél után egy-két - óráig is szívesen el­játszanak a vendégek. , Kár­tyázni nem szabad a-klubban, dé nem is’ hiányzik ez az em­bereknek, .hiszen annyi más hasznos szórakozási lehetőség vem, hogy erre nem is gondol­nak v’ Áz asztalokon mindennap megtalálható a Népszabadság, a -Dunántúli Napló és még szá­mos' napilap,' képes hetilap, folyóirat. ................... , ■ 1 . • A- klub két teremből áll, mindkettő csinosan és szépen berendezett, alkalmas arra, hogy az’ ember valóban ottho­nosan -érezze magát. A klub­den este itt'találkoznak, öröm­mel jön ide öreg, fiatal, minden rendű és rangú ember. A - muhkásklubnak előnyére szőlgáL az- a " körülmény te, hógy mo6t már szívesen idöz- riäe' Vittlpártonkíyüli egyének is, • olyan emberek, akiijét egyébként‘nem igen látni se moziban, se színházban, __ sem­miféle szórakozási és művelő­dési- rendezvényen. Ez a tény is jól mutatja, hogy a sziget­vári munkásklub betölti sze­repet, nagyban hozzájárul ah- hoz.hogvaZ emberek közelebb kerüljenek egymáshoz és egész ségés kritikai légkört- teremt­senek, A klubban tartja rend­szeres gyűléseit a Hazafias Népfront, a KISZ-szervezet és a Zrínyi . Miklós Múzeum Baráti Köre is. Már az elmúlt hónapokban is tartottak rend­szeres politikai előadásokat a nemzetközi helyzetről, a szput- nyikokról és más fontos napi politikai kérdésről, amit szíve­sen hallgatnak az emberek. Hogy a munkásklubot még jobban megszerettessék az em­berekkel-egy televíziót sze­retnének beszerezni. Ez azon­ban meghaladja az anyagi ere­jüket. Ezért fordulnak kérés­sel a tanács és a felsőbb szer­vek felé, hogy járuljanak hoz­zá tervük - megvalósításához. (Hamar) Készülődés az ipari kiállításra A Pécsi Szénbányászati Trösztnél is készülnek már a pártkongresszus tiszteletére rendezendő ipari kiállításra Szó van arról,-hogy a kiállítá­son szemléltető módon mutat­ják be Szirtes Lajos bánya­mérnöknek a váratlan gázki törések megakadályozását szol­gáló kimosatással történő te- lepharántolási találmányát. Rekordtermések SzieherI- pusztán Sziebert-pusztán, a Bólyi Állami. Gazdaság tkétezer hol­das üzemegységében már au­gusztus 5-én befejezték a csép lést. Szántóterületük közel egy harmadán 620 katasztrális hol­don termeltek áz 'idén gabonái s az,üzemegység átlagtermése — mint a cséplési eredmények mutatják — az 1957. évi átla­got is meghaladja. Különösen az ötven holdás kísérleti telepen, születtek ki­ugró eredményék. Ezen a táb­lán 11 külföldi' és hazai, búlza- fajta. versengett egymással az elsőségért. Az. üzemegység szaltemberei a kísérleti búzá­kat már a vetéstől kezdve fi­gyelték és a megfigyeléseket naplóban rögzítették. Az elő- vetemény mind a 11 fajtánál azonos — vetőmagnak termelt borsó----volt. A talajelőkészí­té s és a műtrágycirás szintén azonos volt az összes fajtánál. Holdanként 350 mázsa szuper- foszfátot, 120 mázsa kálium - és' 280 mázsa nitrogén-műtrá­gyát szórtak egységesen a te­rületre: Mégis már 1959. ja­nuár elsején nagy eltéréseket vettek észre és jegyeztek fel a szakemberek ■ az egyes fajták­nál. Január elsején a San Pes­tére. olasz - bűzáfajta 21 centi­méter magas volt és ugyanak­kor a magyar Bávlkuti 1201- es alig érte el qz öt centimé­tert. A többi fajta fejlettsége a két szám' között ingadozott. A kísérletet vezető szakem­berek megfigyelése szerint ez az olást fajta végig megtar­totta az. elsőséget. Leggyorsab­ban fejlődött, bokrosodott, ká­rán szárbaszökkent. Az aratás idejére másodiknak érett be — csak négy pappal' előzte meg a Fortunató, szintén olasz fajta — és már július harma­dikén megkezdték-az aratását. A 11 fajta közül a legnagyobb termést is a San Pastóre fajta adta, 24,12 marsát holdanként, közel 10 mázsával többet a magyar Bánkutinál. Sorrend­ben utána a másik három olasz fájta következik: Fortu­náié 23,80, Productóre 20,90. Autonómia pédig 18,10 mázsás terméseredménnyel. A magyar Fértődi búza 18 mázsás átla­gával áz ötödik helyre került. Közepes e redményt - • mutattak az• Owest és Est Mottin jugo­szláv búzák, a bolgár B: 301-es és a, magyar Udvaros fajták pedig az átlagnál is gyengéb­ben szerepeltek. A gabonán kívül a borsóból is rekordtermést értek le az idén Sziebert-pusztán. Egy negyvenholdas táblán 15,34 mázsát termett a fajtaborsójuk átlagosan holdanként, a korai Viktória takarmány borsó-ter­mésük pedig holdanként a 16 mázsás átlagot is meghaladta. Ilyen borsótermésre még nem emlékérmek a gazdaság szak­emberei. Fővetésű silókukori­cájuk 200 mázsánál is többet termett s még a másodvetésű silákukorica is megadta a 140 —150 mázsát holdanként. A nagy termésnek köszönhető. hogy Sziebert-pusztán minden eddigi évnél több, 250 vagon zöldsilót készítettek melynek csak egy részét tudják elfo­gyasztani az állatok, a többit a tél folyamán más nazdasá- gdlcnál. tAz-eknél értékesíti a gazdaság. Másfélmillió tégla vár elszállításra Sásdon A sásdi téglagyár dolgozói már régen teljesítették éves tervüket. Nyerstéglából már három, égetett téglából 21 szá­zalékkal készítettek többet, mint amennyit' az-éves terv előírt számukra. A- telepen a terv. nagymértékű,túlteljesíté­se -eredményeképpen másfél millió tégla halmozódott fel. Igaz, hogy állandóan szállít be­lőle a Komlói Építő Vállalat, a Komlói. Bányászati Építő Vállalat és a TÜZÉP sásdi te­lepe is, de máshova is kellene szállítani a téglákból, hogy le­gyen helye az újnak, A gyár dolgozói két hónap­pal ezelőtt elhatározták, hogy a tervtúlteljesítés mellett még külön 500 000 téglát készíte­nek kongresszusi felajánlás­ként. De a meglévő készlet miatt nem tudják a vállalást teljesíteni, pedig..az időjárás engedné. ■ Milyen a Mecsek televíziós-készülék ? Erre a kérdésre kértünk vi­aszt négy szakembertől, akik másnaponként nem az egy­szerű' néző szimpla szemüve­gével ülnek le a televíziós vevőkészülék mellé, akik pon tosan meg tudják magyarázó'' mi történik a fényes tsdobo belsejében, amikor „futni' kezd a kép, vagy recsegő le? a hang. Ezeket mondták: Faragó Mihály osztályvezető: — Én csak annyit tudok mondani, hogy az első szállít­mány rosszul volt behangolva ezért a Mecsek hangvétele tor volt. Mi azonnal érintkezésbe léptünk az Orion-gyárral é gyár szakemberei észrevétele­ink alapján mérnököket, sze­relőket küldtek ki a tv. tulaj­donosokhoz. .Ahol tudtak, azon nal segítettek. Maguk is meg­győződtek arról, hogy a be- hangolás többnyire rosszul si­került. Ezért a raktáron lévő készülékeket visszaszállították a gyárba, azokat módosították. Azóta az átalakított készülé­kekkel kicseréltük a kifogá­solt darabokat, s ezek saját tapasztalatom szerint is — ki­fogástalanul működnek. Olt László boltvezető: A világ legjobb képcsövei vannak a Mecsekben. — Annak idején, amikor az Orion kiadott néhány Mecsek készüléket kipróbálásra, én a germanium diódásból kaptam egyet. Ez a készülék nem volt •valami jó. Beállítottam rajta a hangot, de nem. lett egészen tökéletes. Az újabban átalakí­tott készülék kifogástalan. Kolbcrt Imre boltvezető: A kép tökéletes, — Sajnos, konstrukciós hi­bával kerültek ki a gyárból az első készülékek. Szerencsé» re gyorsan kapcsolt a gyár, s kijavította a hibát, s most jó készülékeket küldött a keres­kedelemnek. Szerintem a Me­csek készülék legfőbb erénye, a kép tökéletessége, mely fe­lülmúlja az Orion 501—M tí­pusú készülékét is. S ha már a televíziónál tartunk, aadd kérjem a televízió műsorszer- kesz tőségé tői: adjanak nivó- sabb műsort — mert néha ab­ban is akad hiba ... Sugár Gusztáv közvetítő állomás vezető: Legkevésbé érzékeny, stabil -épet ad ... — Nálunk általában Mecsek készülék van, mégis príma. Ez a -gép a lehető legstabilabb képet adja, s legkevésbbé ér­zékeny a külső behatásokra. Számtalanszor előfordul, hogy míg a Mecsek készülékkel tö­kéletes a vétel, a Munkácsy és más típusú készüléktulajdo­nosok sorra telefonálnak a közvetítőbe és szidnak mink0’, mert úgy vélik, rossz a közve­títés ... A válaszok egyértelműen ar­ra utalnak, nem . jár rosszul, aki Mecsek készüléket vásá­rol. Csak most még azt kel­lene elérni, hogy Pécsett is hatályosttsák a belkereskedel­mi miniszter utasítását, mely szerint tv. készüléket egyes esetektől eltekintve — o hely­színen kell megjavítani. Mert nálunk — ha egy készülék el­romlik, be kell szállítani a RAVEL-hez, s. ráadásul a tu­lajdonosnak kell megfizetnie a fuvardíjat is. Ennek több oka van. Legfőbb az, hogy a RA- VEL-re állítólag nem vonat­kozik a belker. rendelet —- így foglalt állást „felsőbb“ ható­ságuk. Másik lényeges ok: ke­vés Pécsett a televízió javítá­sához értő szakember, s ha ezek ráadásul még helyszínre is kimennének, megsínylenók azt a szűk Ids javítóműhely­ben felhalmozott készülékei*;.; K/0.0/0/0. S. . A. 'BEXMJtXIÖ'i: PECSENYEGSIRKE nyomában Amit a termelőszövet­kezetek is megtehetnék Megírtuk már, hogy a Pécsi Állami Gazdaság nagyarányú baromfitenyésztéshez kezdett. Az ; idén már eladott a piacon 16 00Ó nyolcvan dekás csirkét, az év, végéig még. piacra akar dobni több mint 80 000-ret. Jö­vőre, legkésőbb 1961-ben fél­milliós évi kapacitást szeret­nének elérni. A gazdaság emellett még ötezer tojót is akar tartani, hogy 1961-ben maga termelhesse meg keltető­tojás-szükségletének nagyobb Félmillió csirke a mi hazai íéreteinkhez viszonyítva óri- Sj„ szám. Nem is tudunk ar­il hogy ilyen hatalmas ará- yú. pecsenyecsirke-tenyésztés jlyna még az ország valame- dk másik gazdaságában. A écsiek kezdeményezése ebből szempontból tehát úttörő je- mtőségű, s valószínű az egész -szag felfigyel rá. minimálisra csökkenthető a veszteség. A baromfitenyésztés tehát nempsak kifizetődő, ha­nem egyike a legjövedélriie- zőbb állattenyésztési ágaknak. Természetesen ez nem azt je­lenti, hogy a piaci árak fel- srófolása a cél. Ellenkezően: az a feladatunk, hogy minél olcsóbb pecsenycsirkét szállít­sunk a városi dolgozók aszta­lára. Csak így járulhatunk hoz­zá az életszínvonal emelkedé­séhez. Lapunk munkatársa ilyen gondolatokkal kereste fel Er­dős Andort, az Állami Gazda­ságok Megyei Igazgatóságá­nak igazgatóhelyettesét és íő- agronómusát, és dr. Török Gyulát, a megyei főigazgató­ság főállatorvosát és felkérte őket a pécsi tapasztalatok is­mertetésére és arra, hogy mondják el dióhéjban: hogyan kell a nagyüzemi baromfi­tenyésztést megszervezni. Alábbi cikkünk tehát a két szakember elmondása alapján íródott. míg a csirke a 80 dekás súlyt eléri, általában húszat lehet számítani egy négyzetméter­nyi' helyre. A csirkeólakat sóit ablakkal kell ellátni,' hogy az - állatok elégendő napfényhez és vilá­gossághoz. jussanak. (Sötétben elpusztulnának.)' A háromhe­tesnél nagyobb csirkék óljai­hoz kifutót is kell építeni. A kifutó mérete ne legyen na­gyobb az ól területének há* romszrosánál, mert különben a csirkéik sokat mozognak, s az gátlóan hat a súlygyarapo­dásukra. Háromhetes ikorig 25—28 fo­kos átlagos hőmérsékletet kell biztosítani a csirkék számára. A pécsi gazdaság ezt kétféle­képpen oldja meg: mély alom­mal és fűtéssel. A mély alom anyaga 25—30 centiméteres trágya, elsősor­ban lótrágya, amelyet a gaz­daság előzőleg ledöngölt. Ezt a tsz-ekben is könnyű megcsi­nálni. A döngölt lótrágya lé­nyegesen csökkenti a fűtési igényeket. A pécsi gazdaság egyelőre közönséges kályhákkal fűt. A falusi búboskemenee még elő­nyösebb, mert egyenletesebb hőmérsékletet biztosít és job­ban tartja a meleget. Ilyen búboskemencét minden falu­ban tudnak építeni. 4 kiló takarmány = =1 kitó csirkehús A pécsi gazdaság 3.5—4 kilo­gramm takarmányból állít elő egy kilogramm csirkehúst. En­nek 20 százaléka magatermel­te szemestakarmány. főként kukorica és kevesebb árpa, 1úlzott aggályoskodás Olcsó baromfiólak intanivalő csirke nagyon lő. Ez ösztökéli a pécsi lágot tervének végréhaj- Más a helyzet a ter­sövelkezeteknéll. Olt az utóbbi időben mind sz-ünk kap kedvet a ba- enyésztésre — a vezetők tagok többsége mag ma genkedik a csirkéktől, kodásukat általában az ;s évek eleji negatív tá­latokkal indokolják- Ak­gyanis — mint ismeretes cént a kellő hozza nem következtében sok csjr- xisztult a baromfitele­’k víz lefolyt a Du- ösgali és Bárt Alla- • ág immár egy évti- á: bebizonyította, hogy szakértelem taxisában Sokan azt hiszik, hogy a ba­romfitenyésztést csalk a leg­korszerűbb új ólakkal lehet elkezdeni. A modem ól nem rossz dolog, de nincs szükség ilyen költséges beruházásokra. A pécsi gazdaság főként az egykori SERNEVÁL régi ser­tésóljait, hizlaldáit alakította át csirkeóllá és felhasználja az üresen álló' volt szarvasmarha és lóistállókat is. Az ilyen át­alakítások aránylag kevés pénzbe kerülnek és a tsz-ék­nél is megoldhatók, hiszen ott is fel lehet szabadítani egy-egy tehén, vagy lóistállót, illetve pajtát erre a célra. A pecsenyecsirkék helyszük­séglete csekély. A pécsi gaz­daság 25—30 naposcsirkét ne­vel négyzetméterenként. Há- A Pécsi Állami Gazdaság esirkearusitója az Irányi ranghetes kartól tsészen addi* tért piacon, a vevők ostroma ba% amelyet darált állapotban ad­nak az állatoknak. A takarmányszükséglet csak­nem 80 százaléka ipari csirtkc- táp. Ez főként állati és növé­nyi fehérjét (hallisztet, lucer­nalisztet stb.) tartalmaz. Na­gyon olcsó: egy mázsa körül­belül 250 forintba kerül be­lőle. A csirkék súlygyarapodását jelentősen meggyorsítja az, ha túrót, illetve fölözött tejet ete­tünk velük. (A fölözött tejből készült túró szintén olcsó.) Mennél többet adunk belőle, annál jobb. Ezenkívül finomra szecskázott lucernát is előnyös etetni az állatokkal. Minden­féle (kertészeti zöldhulladékot hasznosítani lehet, a káposzta­levéltől kezdve egészen a diny- nyehéjig. Télen sárgarépával pótolja a zöldet a pécsi gaz­daság. A csirkéket meg kell óvni a járványos betegségektől. A leg­modernebb eljárás szükségte­lenné teszi az oltást, mert a csirkeól levegőjébe permete­zik az oltóanyagot, anélkül, hogy megfognák az állatokat. Az oltóanyag belélegzés útján kerül a baromfi szervezetébe és tökéletes védettséget bizto­sít számára. Ha az oltóanyag permetező­gépeket a járások megvásárol­ják, a termelőszövetkezetek­nek nincs szükségük ilyen irá­nyú pénzkiadásra. Olcsón hoz­zájuthatnak. A gondozónő let ki is­meretes háziasszony legyen A pécsi gazdaság általában 8 hét alatt éri el a 80 dekás súlyt. Megfelelő neve’ésse] te­hát hetenként 10 deka átlagos súlygyarapodásra lehet szá­mítani. Egy kiló csirkehús elő­állításának önköltsége — a fű- Hetók világítástól kezdve a gondozók munkabéréig és a— veszteségig mindent beleszá­mítva — a pécsi gazdaságban nem több 23—24 forintnál. Ez a magyarázata annak, hogy a pécsi gazdaság szeptember 5-én, szombaton 29 forintért árusította a csirkét a piacon, és annak is, hogy a vevők hamarosan szétkapkodták. Egy termelőszövetkezeti gon­dozónő az állami gazdaságé­nál kedvezőtlenebb körülmé­nyek között is aránylag ké­nyelmesen felnevelhet 2000 csirkét. A gondozónő szemé­lyét körültekintően kell meg­választani. Olyan lelkiismere­tes háziasszony legyen, aki nem ragaszkodik csökönyösen a maga kicsiny baromfiudva­rában tapasztalt elvekhez, ha­nem betartja a szakszerű uta­sításokat. A két szakember vélemé­nye szerint januárban lenne a legkedvezőbb a termelőszö­vetkezetekben hozzáfogni a csirketenyésztéshez. Addig — a téli időszak kedvező erre — el lehetne végezni a csirke­ólak megteremtéséhez szüksé­ges istálló átalakításokat, és el lehetne küldeni a gondozó­nőnek kiszemelt személyt a pécsi, görösgali, vagy bólyi állami gazdaságba. Az Állami Gazdaságok Megyei Igazgató­sága szívesen vállalja a gon­dozónő néhány napos betaní­tását, csak az a kívánsága, hogy a lsz-ek jelentsék be elő­re igényüket. A megyei igazgatóság akkor is segít, ha a csirketenyésztés megindul a termelőszövetkeze­tekben. Ha a szükség úgy kí­vánja, valamelyik baromfi- tenyésztő gazdaság szakembere helyszíni tanácsokat is ad. A megye termelőszövetkezetei tehát bátran hozzáfoghatnak a baromfitenyésztéshez — csak egy kis kezdeményezőkészség kell hoaz4

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents