Dunántúli Napló, 1959. szeptember (16. évfolyam, 204-229. szám)

1959-09-26 / 226. szám

1959. SZEPTEMBER 26.

NAPlö

3

Megjött a várva-várt eső!

Teljes lendülettel folytatni kell a nagy őszi munkákat

Az esős időjárás miatt megkésett gabanabe takarítás és elhúzódó cséplések ellenére szép tember elején megyénkben is nagy lendülettel kezdték meg az őszi mezőgazdasági munkákat; magágyelőkészítést, vetéseket. Itt-ott még zúgtak a cséplőgépek, de a dűlőkben vetették a rozsot, a keverékeket, csávázták az őszi árpát.

A száraz csapadéktalan hónap azonban lefékezte a munka kezdeti ütemét. A föld kiszáradt, kemény hantokat hozott fel az eke. A gépállomások szakemberei panaszkodtak; törik a szerkezet, fél naponként kell ekevasat cserélni. A termelőszövetkezeti vezetőket pedig az ily módon megdrágult gépi munkák késztették halogatásra, másrészt vonakodtak száraz talajba vetni, hátha nem csírázik ki a mag. Vagyis mindenki az esőt várta.

A tervezett közel 60 000 hold őszi vetésből szeptember 20- jjj a gépállomások mindössze 621 holdat vetettek,

és körülbelül ugyanennyit végeztek el lófogattal a termelőszövetkezetek. S bár ma még nem késtünk el a vetésekkel, ez a szám mégis alacsony és a további várakozás már komoly veszélyeket rejtegethet. A száraz meleg szeptember meggyorsította a kapásnövények érését. A burgonya szedését már a megye egész területén megkezdték s pár nap múlva sor kerül a kukoricára, majd hamarosan a cukorrépára is. A nagy terméseket ígérő kapások betakarítása csaknem akkora munkacsúcsot jelent a gazdaságokban, mint maga a gabonaaratás. Ráadásul ebben az időszakban kell az istálló- trásváí is kihordani és az őszi mélyszántást megkezdeni. A munkatorlódást a megkésett őszi. vetések még csak növelik és ha a tartós őszi esők megjönnek, különösen a munkaerőben szegény tenmelőszövet kezetek nehezen birkóznak majd meg a feladattal.

Azok a termelőszövetkezetek jártak jól, amelyek időben megkezdték a talajelőkészítést és a vetést.

Ha a mag vízben szegény, de egyébként jól elmunkált, ülepedett vetőágyba kerül, az első esőre kicsírázik, erőteljesebb. fejlettebb gyökérzettel, fagyállóbban megy a télbe, mint az a gabona, amelynek vetőágyát majd csak a jelzett eső után kezdik elkészíteni. Ezért a korai vetés a nagy terméseknek egyik fő kritériuma.

Az őszi gabonák nagy részét ebben az évben is kapásnövények után vetik a termelőszövetkezetek. Ez a körülmény még indokoltabbá teszi a helyes és okszerű munkaszervezést, s minden pere alapos kihasználását. Különösen a gépállomások feladata döntő ebben az időszakban is, hogy még az eddiginél is jobb gépkihasználással, gépcsoportosítással. a nyújtott és kettős műszakok beiktatásával biztosítsák a nagy kapástermések betakarítását és azt követően a folyamatos talaj- munkát és vetéseket Igen fontos szervezési szempont az is, hogy a terményeket elsősorban azokról a területekről takarítsák be, ahová őszi kalászosok kerülnek. A traktorosok és gépek munkáját jelentősen megkönnyíti, hogy igen sok termelőszövetkezetben elvégezték a tagosítást és az ősszel már egybefüggő nagy táblákba vethetnek. A kései kapások gyors betakarítása azért is nagyon fontos, mert ha utánuk rögtön szántunk is. semmiképpen nem tudjuk megvárni, hogy a talaj egy hónapig üllepedjen. A friss szántásba vetett gabona kezdeti fejlődése meggyengül, hisz a vetés után üllepedő talaj zavarja a zsenge gyökérNő az újságolvasók száma a munkásszállásokon

A Pécsi Szénbányászati röszt két munkásszállásán írtunk. Az Alkotmány utcRi s az István-aknai munkás- tthonokban. Megnéztük, ol- asnak-e a lakók újságokat? öglalkoznak-e a napilapok és folyóiratok terjesztésével. Néhány héttel ezelőtt az Al- otmány utcai otthon ötszáz ikója közül mindössze 20—25 lőfizetője volt a különböző apilapoknak. A lakók hagy ibbsége nem olvasott rend- deresen újságot. A tröszt árbizottsága felfigyelt erre. legbízták a gondnok elvtár- ikat az újságok terjesztésé- el. Azért esett a választás íjuk, mert a gondnokok állan- óan a lakók közt vannak, is- íerik őket. Másrészt vala- lennyien párttagok és így hiányos mértékig kötelességük i a‘ párt lapjainak terjesztése.

. pártszervezet intézfcedésé- el lehetővé vált, hogy a szállók lakói a lakóhelyükön fi- ;cnek elő az újságokra.

Evy hete szervezik az új előkelőket. Ez alatt a rövid idő i , < ;s szép eredményeket el. István-aknán Maros- V R'cftérd gondnok elv- j.-cRál 29 új előfizető jelent- Ennyien jelentkeztek, e 35-tel szaporodott a napitoknak a száma, mert Virág eijos, Veres Mihály és még 5bb lakó két újságot is meg- endelt. Az Alkotmány utcai -/.álláson már több mint 50-en • zéltek elő különböző lapokra ev hét platt.

— Ez a szám még emel keik — mondja Filiszár János Ívtárs. aki egymaga több mint 0 előfizetést gyűjtött.

István-aknán az új előfize- ők számát százra szeretné fel- ■melni Marosfalvi elvtárs. Ne- :i azért nehezebb ezt elérnie, nert az itt lakók még felét em érik el az Alkotmány ut- tai otthonénak és a régebbi ■lőfizetök is jóval többen van— S0 százalékra akarom növelni a rendszeres újságolvasók számát — mondja. — Eddig csak a lakók mintegy 30 százaiéi \x olvasott rendszeresen és 10 százalék alkalomszerűen, a többiek csak fontosabb eseménykor, mint most a holdrakéta célbaérkezésekor forgatták az újságokat.

Az Alkotmány utcában is ezt tapasztaltuk, de fordított arányban. Az állandó olvasók száma 20 százalék körül mozog. A többség pedig csak rendszertelenül olvas újságot. Ezt szeretnék itt is megváltoztatni 70—75 százalékos állandó olvasottságra az űj előfizetők szervezésével.

Az újságok terjesztését úgy oldották meg, hogy a gondnokok minden szobában be- szélegetnek az emberekkel. Ez a módszer nem a legmegfelelőbb, mert így sok dolgozóval nem tudnak beszélni. Ezért határozták el; a szobabizalmiakat is segítségül hívják. Ök lesznek a szobák „újságfelelősei”. István-aknán ezt folyosónként alakítják ki. Ott főleg a KISZ-re támaszkodik a gondnok elvtárs. Kóbor György kiszista vállalta az újságok elosztását és az előfizetési díjak összeszedését. Természetesen a terjesztésben is segít. Újságolvasó kön is alakítanak, ahol mindig megbeszélik a megjelent fontosabb eseményeket, híreket. Nem felolvasva azt, hanem beszélgetés formájában tájékoztatják a munkásotthon lakóit. Ezzel is szeretnék a figyelmet az újságolvasás fontosságára terelni.

Egy hete indult meg aktívan a terjesztés, de ez a feladat nem kampányszerű. Nem szabad elhanyagolni akkor sem, ha már elérték a 80—90 százalékos állandó úiságolva- sottságot is. Megelégedettek csak akkor lehetünk, ha minden lakó és minden dolgozó rendszeresen olvassa a napilapokat

zet fejlődését, azonkívül a gabona legérzékenyebb részét a bokrosodási csomót megfosztja a talajégy szükséges védelmétől. A bokrosodási csomó a föld felszínére kerül és így a téli fagyok nagy károkat tehetnek a gabonában.

Ha a vetőágy üllepedését nem biztosíthatjuk, akkor eke helyett inkább tárcsával készítsük el a magágyat.

A szakembereken most is nagy felelősség nyugszik és elsősorban az ő kötelességük megérteni, hogy az őszi vetések elvégzése most az egyik legnagyobb feladat és minden perc időveszteség a jövő évi termést, a kenyeret rövidíti meg.

— Rné —

A tartalom és a forma szerencsés találkozásának ered ménye ez a kitűnő film. Élettel telített csaknem minden kockája még akkor is, ha az az élet, amelyet bemutat — már halódó, rothadó élet, a kapitalista társadalom erkölcsi hanyatlásának képe. S éppen az a dicséretes ebben az alkotásban, hogy kendőzetlen társadalomkritikát nyújt, gondolkodásra készteti a nézőt: vajon mi lehet a vége annak a társadalomnak, amelyben kihal a morál, ahol ember embernek farkasa?

Egy modern Pompadur, egy nagyvilági ktíkott, Rosemarie a főszereplője ennek a filmnek. Valóban ő? Tény, hogy körülötte forr, kavarog a cselekmény, s ha felületesen nézzük, úgy tűnik, mintha ő irá- nyjtaná életét, ő lenne egyeBővítik a Bíikkesdi-patak medrét

A mintegy 30 kilométer hossza, bővizű Bükkösen patak esős időkben sok gondot okozott áradásaival. Megtörtént, hogy Bükkösd és Szentlőrinc között 300—too hold termőföldet öntött el. A Pécsi Vízügyi Igazgatóság megzabolázza a szeszélyes patakot. Javában folyik a mederbővítés: ÍZ kilométeres szakasz már el is készült belőle.

dúl hibás bukásában is. De mélyebb tartalma van ennek az alkotásnak annál, hogy csak ennek a hírhedté vált kurtizánnak az életét lássuk meg. Csak terméke ő egy társadalomnak, olyan társadalomnak, ahol nincs megállás az „egyéni érdek”, az üzlet, a pénz utáni hajszában.

Egy egyszerű, de raffinált lány kiemelkedése környezetéből, tündöklése és bukása — így is jellemezhető lenne Rosemarie útja. Meg kell halnia, mert sokat tud azokról, akiknek életéről semmit sem volna szabad tudnia. Azok gyilkolják meg, akik „karriert” futtatnak vele. Honnan „emelkedik” ki Rosemarie? Nyomorult kis flapper, aki két férfivel járja a várost, énekel, táncol — s a koldúsfillért megosztja társaival. A kartell- elnökök értekezletének szünetében az üzletemberek megpillantják s csaknem vala- mennyiükmek megtetszik. Csinos nő, szinte egymással versengve akarják „felkarolni”. S Rosemarie elindul útján. Már nem a pincelakás ócska vaságya, hanem a legelőkelőbb luxushotelek paplanos ágyai várják. Szép ruhák, pénz, autó s ahogy egy olasz mondás a „dolce far niente” fejezi ki, az „édes semmittevés”, a gondnélküli élet ünnepnapjait éli. Mit kell ezért tennie? Fogadni és szórakoztatni eltartóit, a pénzembereket, akik szívesen járnak hozzá pásztorórán). Eleinte „csak” ennyit. Később már mást is. Mert ezek a „ked vés öregurak” nem elégszenek meg ennyivel. Bármennyire is köti őket egymáshoz az üzleti barátság, titkon mindegyik a másik el taposásának alkalmára vár. Mit csinál a másik kartell, mit tervez? — ez érdekli őket. S Rosemariet felhasználják ennek kikutatására. Hiszen maitressének ágyában a kartell-elnök is közlékenyebb. Rosemarie teljesíti is kérésüket, s végül mindegyikről sókat tud, annyit, hogy

WTf TTT?» t >-nr filmírót1 1111110170111101011011111111100101111101100111111011111111111101110011

!►

Két asszony beszélget

I A seHyei vasútál- I lomás is olyan mint Iái tatában a többiek.

IA falon tájékoztatók, ►figyelmeztetés, sokszí

► nú, rikító plakát, ►mely a szerződéses ; hizlalásra hívja fei Jaz utasok figyelmét lés a plakát alatt két t asszony ül. Hangosan I beszélnek, úgy hogy I ha akarom, ha nem, I oda kell figyelnem.

► Mindkét asszony ►olyan hatvankörüli.

► — Ajaj, nehéz az félét! — sóhajt az jegyik.

; A másik bólint és I szinte minden átme- Inet nélkül egy közös Iismerősükről kezd be "szólni.

— Azok jól élnek, — jegyzi meg — Tudja kevés olyan ember van, mint Erzsinek a férje. Mindent ráhagy a feleségére.

— Bizony kevés ilyen van, mert a ^2 több férfi azt gondol. ja, csak az a jó, amit - ő mond.

E Csend következik.

► Az egyik asszonv

► őszibarackot törölg°i

► és ezt a műveletet fi► gyeli a másik.

► — Bevezették nálunk a villanyt! >— szólal meg a barackot törülgető. — Én is azt gondoltam, hogy legjobb lesz, ha mindenütt ég a villany. — Megcsinálták a számlát előre, az nem volt sok, de mire elkészültek a bevezetéssel majdnem a duplájába került.

— Hallja, mi is majdnem így jártunk a házzal.

— Milyen házzal?

— Hát házat építettünk.

— Ilyen idős korban belefogtak házépítésbe?

— Hát mit csináljunk. Tudja nagyon rozoga volt már. Meg aztán nem is a mi kedvünkért, a fiatalok kedvéért. Nekik már nem ízlett a zsupptetős háziban lakni.

— És most ott laknak az új háziban?

— Affen ét! — Legyint a nénike. — Tudja azt gondoltuk, ''a megépítjük az úi bázat, akkor talán rom mennek el. De elmentek. először csak a fiam ment Pécsre, aztán a lányom is. Pedig milyen szép kétszoba- előszobás lakást építettünk. Haza is jöttéik, meg is nézték, aztán azt mondták: ne építsék tovább inkább segítsenek nekünk Pécsett házat venni. De akkor már fújhatták, a ház kész volt. Mondtuk is nekik, hogy most már meg kell várni azt az időt amíg eladjuk a két hízót, meg a bikát, meg aztán a dohányért is kapunk egy kis pénzt — leengedi a hangját, közelebb hajol a partneréhez és elújságolja:

— Tudja tavaly is volt 800 saroköl dohányunk és 14 000 forintot kaptunk érte

— akkor majd hozzásegítünk a pécsi lakáshoz.

— Az a jó, ha a szülő tud segíteni a gyereken és nem fordítva. Mert ismerek egy két olyan esetet, amikor a gyerek segítsége a szülőnek semmit sem ér.

— Bizony! Mi is így gondolkodunk. A gyerekek még a ház épí- téoénél nem segítettek, még egy szalma-1 szálat sem tettek «

odébb.

— Nem érnek rá.

— Nekünk öregek-* nek mindenre rá kell érnünk. Ajaj nehéz * az élet! — sóhajt feli ismét a nénike és kij tudja közben talán 3 azon gondolkodik: jói lenne neki is nagy,« hármas ablakot vá-« gatni az utcafronton, bogy jobban bejöjjön a világosság.

A pénztárnál köp- i pan a bélyegző, jegyet váltanak az utasok. A két néni is mozdulna, de egyikük látja, hogy ismerős megy a pénztár-« hoz.

— Váltson nekünk is jegyet! — szólnak oda és ők még a visz- szalévő náhány percet is azzal töltik eV hogy elsírják egymás-; nak: milyen nehéz , ez az élet.

Bizony nehéz. Hatvanéves korig szalmatetős házban lak-' tak, most meg kénytelenek modern két- szoba, összkomfortos lakásban leélni a visz« szalévő éveket. « Saalai János«

szinte egyik eltartójának sincs ihár titka előtte. S ezért kell meghalnia. Ha Rosemarie beszél, az általános botrány lesz — mondják s közösen megállapodnak: a lánynak pusztulnia kell.

így végződött tehát a

•nagy karrier”, ez jut sorsául annak, aki véletlenül bepillant az „úri világ” életmódjába.

A szereplők játéka, a rendező, de az operatőr is szerves egységbe fogja a filmet. Kitűnő a fényképezés, hogy csak egy példát: az ablakon keresztül látni a kartell-elnökök tanácskozását. Egy hang sem szüremlik ki, s mégis érezni azt a feszített légkört, amelyben éppen a „biznisz” születik. A rendező nem fukarkodik a pikáns jelenetékkel sem, s javára írandó; ezek a jelenetek többségükben nem öncélúak. Amit negatívumnak említhetünk, az Rosemarie két férfitársának nem mindig szerencsés jelenete, s ezek a képek már-már a burleszk határát súrolják, elütnek áz egész film stílusától. Néha olyan barcarolát énekelnek, mint egy velencei gondolás — éppen nem olyan jelenetben, ahol ez szükséges lenne.

Amiről néhány szóval külön meg kell emlékezni, az a film epilógusa. Ugyanúgy végződik, mint kezdődik, azzal a különbséggel, hogy Rosemarie helyett egy másik nő jön be ugyanabba a szállodába, ahonnan Rosemarie „karrierje” elindult s a portás ugyanazokkal a szavakkal fogadja; „Maga itt nem várakozhat, maga miég a szálló előtt sem várhat senkit...”

RoSPinarw csak egy volt a sok közül. Helyette jönnek az új rosemariek s a rosc- mariekat kitartó új üzletemberek, elődeik hasonló erkölcsével, ugyanannak a társadalomnak szülöttjei. Jönnek, de meddig?

(Garay)

Magyar küldöttség érkezett Pekingbe

Peking (Uj Kína). Pénteken délután repülőgépen Molnár Eriknek, a Magyar—Kínai Baráti Társaság elnökének vezetésével 15 tagú magyar küldöttség érkezett Pekingbe. A küldöttség látogatást tesz Kínában és jelen lesz a Kínai Népköztársaság megalapításának 10. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségeken.

A magyar vendégeket a repülőtéren Csu Vu, a Kínai- Magyar Baráti Társaság elnöke, Liu Gsang-seng, a Kínai Országos Szakszervezeti Szövetség alelnöke, Vu Mao-szun, a Kínai Békebizottság főtitkár- helyettese és több más neves kínai személyiség fogadta. A fogadtatáson megjelent Nógrádi Sándor, Magyarország pekingi nagykövete is.

A Pancsen láma Pekingbe érkezett

Peking (MTI). Az Uj Kína hírügynökség jelentése szerint a Pancsen láma pénteken délelőtt különrepülőgépen Pekingbe érkezett., hogy részt vegyen a Kínai Népköztársaság 10. éves jubileumának üa» népségeim