Dunántúli Napló, 1959. szeptember (16. évfolyam, 204-229. szám)

1959-09-26 / 226. szám

NAPLÓ 1959. SZEPTEMBER Jff. Hruscsov elvtárs Washingtonban Hruscsov elvtárs látogatásának újabb visszhangjai (Folytatás az í. oldalról) John Hightower, az AP tu­dósítója egyes amerikai kor­mánykörök benyomásaira hi vatkozva úgy véli, hogy Hrus­csov nem tanulni, hanem ta­nítani ment az Egyesült Álla­mokba, útját felhasználta arra is, hogy a közvélemény előtt ismertesse a Szovjetunió állás­pontját. < A tudósító hozzátesz!, ázame rlkai milliókban kialakult az a meggyőződés, hogy a Szov­jetunió komoly versenytársa az Egyesült Államoknak. Hruscsov útjának eredmé­nye az fe, hogy egyes nyugati országok enyhítettek a Szov- jetonió iránti merev magatar­tásukon. Amerikai külügyi kö­rök arról beszélnek, hogy ű szovjet miniszterelnök Ameri­kában nagy tekintélyre tett szert, ami az alapvető politikai megfontolásokat illeti, a mi­niszterelnök nyilvánvalóan el­várja az Egyesült Államoktól, hogy tegyen valamit a hideg­háború megszüntetéséért. London, A Guardian pénteki száma szerint Hruscsov * lesze­relési javaslatai gondos tanul­mányozást érdemelnek, és va­lószínű, hogy a szovjet vezető tervét meg is vitatja Eisenho­wer elnökkel; New York, A New York Ti­mes szerint az ENSZ leszere­lési vitája egy másik tervezet­re is ráirányította a figyelmet, arra. hogy megfelelő nagyságú ENSZ-haderőt állítsanak fel; Stookhobn: A Svéd Kommu­nista Párt stockholmi szerve­zete felhívással fordult a vá­ros dolgozóihoz, támogassák aktívan Hruscsov Szovjet mi­niszterelnök leszerelési javas­latait. A felhívás egyidejűleg erőteljes mozgalmat sürget a svéd fegyverkezési kiadások haladéktalan csökkentése, a rakéta és atomfegyverek be­tiltása érdekében, Svédország vezető szociál­demokrata szakszervezeti sze­mélyiségei megelégedéssel üd­vözölték a szovjet leszerelés’, javaslatokat. Johann Johansson, a Gyár­ipari Munkások Szakszerveze- zetének elnöke az ADN tudó­sítójának kijelentette: „Egyet­len reményünk, hogy minden állam összefog a javaslatok valóraváltásáért, a fegyverek sutbadobásáért, az egész em­beriség életszínvonal á —-e­léséért.“ Mi várható Eisenhower és Hruscsov tárgyalásaitól? Washington (MTI) A Reuter jelentése szerint Hruscsov szovjet miniszterelnök pénte­Megalakult a Magyar írók Szövetsége ken reggel Gromitkoval és szovjet küldöttség több más tagjával tárgyalt, megbeszélte velük Eisenhower elnökkel folytatandó megbeszéléseinek várható tárgykörét. Hírek szerint Eisenhower is készült a találkozóra, és pén­teken délelőtt Herterrel, vala­mint több más tanácsadójával értekezett. A szovjet miniszterelnök és az amerikai elnök tanácskozá­sai vasárnap fejeződnek majd be. A DP A úgy tudja, hogy a két államférfi a leszerelésről* az atomfegyver-kísérletek meg szüntetéséről, a német és a berlini kérdésről, valamint a laoszi helyzetről cseréli ki né­zeteit. Hightower, az AP tudósítója Eisenhower néhány tanácsadó­jának véleményét idézi. Ezek az amerikai körök úgy érzik, bölcs lenne Eisenhowertől, ha mindent elkövetne valamilyen kézzelfogható megállapodás el­érésére, s e megállapodásokat a vasárnap kiadandó közös nyilatkozatban rögzítenék; A Csehszlovák Köztársaság kormányának nyilatkozata a szovjet leszerelési javaslatró' Prága (CTK): A Csehszlo­vák Köztársaság kormánya nyi latkozatot adott ki a teljes és általános leszerelésre vonatko­zó szovjet javaslatokról. A nyi­latkozat hangsúlyozza, hogy a Csehszlovák Köztársaság kor­mánya és az egész csehszlovák nép megelégedéssel fogadta a Szovjetunió e javaslatait. A csehszlovák kormány igen ér­tékesnek és rendkívül fontos­nak tekinti javaslatukat, olyan lépésnek, amely új döntő fon­tosságú szakaszt nyithat meg a népek kapcsolatának történe­tében és megteremtheti a tar­tós békét. A nyilatkozat hang­súlyozza, hogy a szovjet javas­latok teljesen reálisak, ezen fe­lül a teljes és általános lesze­relésnek óriási jelentősége len­ne kivétel nélkül minden ál­lam gazdasági fejlődésében. A csehszlovák kormány a maga részéről minden tőle tel­hetőt elkövet, hogy hozzájárul­jon a szovjet kormány békés kezdeményezésének megvalósí­tásához, a népek kölcsönös megértése és baráti együttmű­ködése korszakának, a világ tartós békéjének megteremté­séhez; A jordániai kormány támogatja a szabad algériai kormányt Amman (AFP): A jordániai kormány támogatni fogja azt az álláspontot, amelyet az Al­gériai Köztársaság ideiglenes kormánya foglal majd el De Gaullenak, az algériai kérdés rendezésére közölt tervéről — jelentette ki csütörtökön Mad- zsali jordániai miniszterelnök a szabad algériai kormány am- mani képviselőjének. Madzsali azt is közölte, hogy Jordánia ENSZ-küldöttségének azt az utasítást adták, működ­jék együtt a többi arab kül­Súlyos repülöszerencsétlenség Franciaországban Párizs (MTI) A Párizst az af­rikai Bamakával és Abidjan- nal összekötő menetrendszerű repülőjárat egy De—7. típusú gépe csütörtökön éjfélkor Bor­deaux repülőtere közelében le­zuhant. A gép fedélzetén 56 utas és 9 főnyi személyzet tar­tózkodott. 26 000 liter üzem­anyag a földre éréskor felrob­bant. 53 szónnéégett holttestet hoztak ki a roncsok alól. A hát­só utasíülkében tartózkodók életben maradtak. Tizenkét sebesültet vittek kórházba, közöttük van dr. Sissikó ka­nról isz térj döttséggel az algériai kérdés­ben és támogasson minden ja­vaslatot, amelyet az Algériai Köztársaság ideiglenes kormá­nyának érdekében tesznek. Hightower szerint a követ' kező pontokban van lehetőség a megegyezésre: 1. A két államférfi megálla­podnék abban, hogy szovjet és amerikai kereskedelmi bi­zottságot neveznek ki, a bi­zottságok pedig részletesen foglalkoznának a kereskede­lem fejlesztésének esélyeivel. 2. Egy másik megállapodás szorgalmazná, hogy a négy nagyhatalom külügyminiszte­rei ismét üljenek össze a nyu­gatberlini kérdés megvitatá­sára. 3. Az Egyesült ÁMamok és a Szovjetunió leszögezné, hogy az atomkorszakban a politi­kai nézeteltéréseket esztelen- ség lenne háborús eszközök­kel rendezni és ezért minden lehetőt elkövetnek politikájuk békés irányú fejlesztésére; 4. A két államférfi megál­lapodnék abban is, hogy sür­geti a leszerelési tárgyaláso­kat és törekszik a nukleáris kísérletek megszüntetéséről kötendő egyezmény nyélbe­ütésére. írj bélyejg-et adott ki a Posta Az országos bélyegnap alkal­mából a Posta pénteken 2 fo­rint névértékű szelvényes em­lékbélyeget bocsátott ki, amely levelet olvasó juhászt ábrázol. Az új bélyeget a MABEOSZ Népköztársaság úti székházá­ban működő postahivatal, va­lamint a kiállítás színhelyén, az Építők Rózsa Ferenc Műve­lődési Otthonában megnyitott alkalmi postahivatal árusítja. A két postahivatal emlékbé­lyegzőt is használ. Az új bé­lyeg postai küldemények díj­mentesítésére 1959 december 31-ig használható fel. A Magyar írók Szövetsége pénteken tartotta alakuló köz­gyűlését a Művészeti Szövetsé­gek Házában. Az alakuló köz­gyűlésen részt vett Kállai Gyu­la, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Benke Va­leria, művelődésügyi minisz­ter, valamint kulturális éle­tünk számos más vezető sze­mélyisége. Illés Béla, az Irodalmi Ta­nács nevében nyitotta meg a közgyűlést, majd Darvas Jó­zsef mondotta el az Irodalmi Tanács beszámolóját. A vitá­ban felszólalt többek között litiikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, ál- famminiszter is, aki a párt Központi Bizottsága és a kor­mány nevében köszöntötte a magyar írókat. Több más felszólaló után az alakuló közgyűlés megválasz­totta a Magyar írók Szövetsé­gének választmányát. A vá­lasztmány tagjai: Barabás Ti­bor. Darms József, Dobozy Im­re, Fodor József, Földeák Já­nos,'Gergely Sándor, Goda Gá­bor, Illés Béla, Illés Endre, Jankovich Ferenc, Juhász Fe­renc, Kárpáthy Aurél, Király István, Köpeczi Béla. Madu­Kállai Gyula az MSZMP Po-! rósz Emil, Mesterházi Lajos, Móricz Virág, Sándor Kálmán, Simon István, Cs. Szabó Béla., Szabó Pál, Tatay Sándor, Thurzó Gábor, Tolnai Gábor, Urbán Ernő és Veres Péter. Szabó Pál bejelentette az írószövetség megalakulását és bezárta a közgyűlést. Utána összeült a választmány, amely tagjai közül megválasztotta a. Magyar írók Szövetségének ve zetőségét: A Magyar írók Szövetségé, nek elnöke Darvas József, fő­titkára Dobozy Imre. Az el­nökség tagjai: Fodor Józseft Földeák János, Illés Béla, Jan- kovteh Ferenc, Móricz Virág, Simon István és Szabó Pál Bartók Béla emlékezete Bartók Béla 1940-ben útban a fasizmus üldöztetése elől Amerikába A magyar és a nemzet- ™ közi zenei élet kegye­lettel emlékezik ma a tizen­négy év előtti napra — Bar­tók Béla halálára. A világ­szerte ismert és becsült nagy zeneszerzőt, a dal és a hang­szerek birodalmának kiemel­kedő klasszikusát a fasizmus Amerikába üldözte hazájából, idegen földön dobbant utolsót a szíve. Életének tragikuma, hogy a szabaddá vált szülő­földre visszatérni már nem tudott, pedig a rabságát le­rázó népből újjászülető, mű­velt, gazdag kultúrájú Ma­gyarország megteremtéséért fáradozott egy életen át. Bartók Béla Nagyszenfcmik­Merényletet követtek el a ceyloni miniszterelnök ellen Ceylonban kihirdették az ostromállapotot Colombo (MTI) Pénteken reggel merényletet követtek el Bandaranaike ceyloni mi­niszterelnök ellen. A merény­let helyi idő szerint délelőtt 10 óra tájban történt, amikor a miniszterelnök szokásához híven megjelent háza erké­lyén, hogy üdvözölje látoga­De Gaulle-t Boulogne-ban a dokkmunkások munkabeszüntetése várta Párizs (MTI) De Gaulle tá­bornok országjárásának csü­törtöki napján több beszédet mondott. Boulogne-ban kije­lentette: „Franciaország az algériaiak szabad választása alapján oldja meg az algériai problémát. Bízom abban, ami azután következik.1’ Calais-ban említést tett Hruscsov amerikai útjáról. El­ismerte, hogy „az ilyen utazáT sok kétségtelenül hasznos kap­csolatokat teremthetnek az em berek között”, de azt állította, hogy „nem hozhatják meg a világ nagy kérdéseinek politi­kai megoldását;; “ De Gaulle tábornok látoga­tásával egyidőben Boulogne dokkmunkásai munkabeszün­tetéssel tiltakoztak a kormány szociális politikája ellen és ál­lást foglaltak az algériai béke mielőbbi megteremtése mel­lett te A MzMnaatei elnök kőrútjának több állomásán a volt frontharcosok szervezetei távollétükkel tüntettek. Mivel a hadviseltek kegydíját a kor­mány nem állította vissza tel­jes egészében, már eleve elha­tározták, hogy nem vesznek részt a hivatalos ünnepsége­ken. tóit. A buddhista szerzetesi ruhába öltözött merénylő többször rálőtt a kormányfőre, akinek egyik kezét és hasát találta el. A tettest már a lá­togatók elfogták és átadták a rendőrségnek. A súlyos sérüléssel kórházba szállított Bandaranaike a mű­tőasztalról rádiófelhívást inté­zett a lakossághoz. „Felhívom országunk minden lakosát, hogy őrizze meg nyugalmát és türelmét, s ne tegyen olyas­mit, ami zavart kelthetne." A miniszterelnök ál'apota AP-jelentés szerint válságosra fordult. Nyomban a merénylet után kihirdették az ostromállapotot, amely az egész ország terüle­tére érvényes. Bandaranaike 1956 ápril’S óta miniszterelnök és hétfőn akart elindulni londoni, new- yorki és bonni látogató kőr­útjára. ' Felrobbant egy holdkörüli pályára tervezett amerikai rakéta Cape Canaveral (MTI) A Cape Canav^ral-i amerikai kí­sérleti telepen műszaki ellen­őrzés közben darabokra rob­bant egy holdra tervezett Atlas-Able típusú rakéta. A • rakéta segítségével októ­ber 3-« és 6-» között efcy kö­rülbelül 180 kilogrammos mes­terséges bolygót bocsátottak volna hold körüli pályára. A felrobbant rakéta keserű csapás Amerikának, — jelenti az AP hírügynökség. — Nem valószínű, hogy a következő hónapban sor kerül , a kísérlet megismétlésére. lóson született. Édesapját, aki a helybeli földművesiskola igazgatója volt, nyolc éves ko­rában elvesztette, neveléséről a továbbiakban édesanyja gon­doskodott, aki ugyancsak pe­dagógus és jó muzsikus volt. Tizennyolc éves korában Pest­re került, s a Zeneakadémián folytatta tanulmányait. Fejlő­dése töretlen vonalban ívelt felfelé, s csakhamar a legne­vesebb hazai zongoraművészek közé emelkedett. Kora ifjúságától kezdve szenvedélyesen érdeklődött a közügyek, a nagy nemzeti kér­dések iránt. „Én részemről egész életemben minden téren, mindenkor és minden módon egy célt fogok szolgálni: a ma­gyar nemzet és a magyar ha­za javát” — írta 22 esztendős korában édesanyjának, s a ha- zafiság egyéniségében az idők során —• a szlovák, török, bol­gár, román népdalkincs tanul­mányozása kapcsán — inter­nacionalista tartalommal telí­tődött. Mint zeneszerző, hamar meglátta Bartók azt a kettős­séget, amely korában jellemez­te a magyar zenekultúrát. A „komoly zene” főként a német romantika zenenyelvét utánoz­ta, a cigányzenekarok pedig, minden néphagyományt mel­lőzve, az úri osztályok sírva- vigadásának és dáridóinak mű­dalos kísérőivé szegődtek. Bartók lázasan kereste és meg ’s találta az utat az igazán magyar művészi zene megte­remtéséhez. 1905-ös párizsi lá­togatása és röviddel később Kodály Zoltánnal tett első népdalgyűjtő körútja forduló­pont volt életében: megismer­kedett a nép ősi zenéjével és a több mint ezeréves magyar néphagyománnyal. Lelkendez­ve ismerte fel, hogy zenei éle­tünk megújhodásának egyetlen éltető forrás« a népzene. Ettől kezdve minden szabadidejét a népdalok összegyűjtésére ál­dozta, zenei nyelvezete pedig mind szervesebben szívta ma­gába a parasztság hangját Népdalgyűjtő útja a határokon kívülre is átkanyarodott, de sohasem került a nyugati de­kadencia uszályába: egyéni és magyar maradt élete végéig. A z 1904-ben írt, a Habs- burgokkal szembeni gyűlöletét és olthalatlan sza- badságszeretetét tolmácsoló „Kossuth szimfóniá”-ja még csupán kísérlet volt a magyar hang megteremtésére, de to­vábbi műveiben egyre jobban kiteljesedett, formálnak mé­lyén egyre forróbban izzott a humanista meggyőződés, a nagy mondanivaló, a haladás-« ért való szenvedélyes odaadás tüze. Bartók tiltakozott —> mégpedig világosan és félre-- érthetetlenül — a Horthy-- renszer ellen is. A fasizmus terjedésével állásfoglalása mind nyíltabbá és élesebbé vált. Egyike volt azoknak a magyar tudósoknak és művé­szeknek, akik kiáltvánnyal fordultak a közvéleményhez és elítélték a fasiszták faji megkülönböztetést hirdető né­zeteit. Tiltakozott az ellen, hogy műveit a fasiszta Német­országban és Olaszországban előadják. A társadalmi réteg­ből, melyből származott, így teljesen kiszakadt — de té­tova léptekkel nem találta meg a másik tábort, mely keb­lére ölelte volna; Bartók Béla korszakos ér­deme, hogy az akkori magyar társadalom által rákényszerí- tett elzártságból utat tudott törni — ha nem Is általános­ságban, de műveinek jelentős részében — a nép felé. Ahhoz, hogy akár csak legjelentősebb műveit is felsoroljuk, szűknek bizonyul itt a hely —, de a megemlékezés fáklyájánál ne is a tételes felsorolást . keres­sük. Lássuk meg inkább életé­nek eredményeit, amelyek ne­vét halhatatlanná tették, mű­veit pedig örökéletűvé. Ko­dállyal együtt Bartók Béla volt az, aki megalkotta és európai szintre emelte az új magyar műzenét, megtalálta kapcsola­tát népével és a szomszédos népekkel, a népzenéből rend­szerezett tudományt alkotott, s megmutatta az utat a szocia­lista-realista, a népből eredő és a népért való zeneművészet­hez. A zárkózottságot, ezt a keserű művész-nyűgöt a kor rakta vállaira. De követendő példát jelent — különösen a mai értelmiség számára —- végtelen ragaszkodása a nép­hez, a népi kultúrához, s mély­séges, izzó gyűlölete a haladás ellenségei iránt. És talán még egy emberi vonás, amit fel kell rajzolni: a munkaszeretet. Gyermekkorá­tól a haláláig végigkísérte Bar­tókot az a meggyőződése, hogy az ember annyit ér, amennyit a munkája ér. Zenéről, tudo­mányról, vagy ,más munkáról legyen is szó: azzal a becsület­tel, alapossággal és igazság- szeretettel állt hozzá, amely­hez hasonlót csak az új, szo­cialista embertípus jellemének legszebb vonásai között talál­hatunk. Nem ismerte a meg­állás, az önelégültség, a fél- eredményekbe való belenyug­vás érzését s már ezért is a mi világunk emberének roko­na, már ezért is az a tisztelet és szeretet illeti meg, mellyel szabad országunk népe törté­nelme nagyjaink, kultúrája úttörőinek emlékét övezi. Bartók Béla művészete u az egész emberiség kincse, de elsősorban a miénk, magyaroké. Pályatársától, Ko­dálytól származik a mondás: „Ha majd egykor azokhoz is eljut Bartók művészete, akik­től ered: a dolgozó néphez, s az megérti, aftkor lesz magyar zenekultúra, akkor lesz igazán boldog a nép.” Talán ez a legékesebb virág, amit ina Bartók sírjára lele­hetünk: zenéje, művészete mindinkább utat talál a dolgo­zó nép szívéhez.

Next

/
Thumbnails
Contents