Dunántúli Napló, 1959. szeptember (16. évfolyam, 204-229. szám)

1959-09-25 / 225. szám

195». SZEPTEMBER 25. N A P r, 0 5 A dunaszekcsöi asszonyok A „tízszeresen kiváló Jöld- művesszövetkezet“ címmel kitüntetett dunaszekcsöi fmsz nőbizottsága az elmúlt- napokban felhívással fordult Baranya megye földműves­szövetkezeti nőbizottságai­hoz, hogy a pártkongresz- szus tiszteletére indult moz­galmukhoz csatlakozzanak. A nőbizottság tagjai vállal­ták, hogy 1959 október 1-től 1960 május 31-ig terjedő idő­szakban a következő felada­tokat hajtják végre: Elsősorban politikai neve­lő munkájukkal segítik a községben meglévő termelő- szövetkezetek megszilárdítá­sát. A nőbizottság tagjainak kezdeményezésére vállalták, hogy a nap oscsibe -mozgat mat Dunaszekcsőn klszéle- sttik. Ennek érdekében 500 szerződéses baromfit nevel­nek fel és 2000 naposcsibét értékesítenek a megjelölt időszakban. A földműves- szövetkezet körzetében az exportbab felvásárlásából is kiveszik az asszonyok részű­ket. Dunaszekcsőn 10, Duna- falván 10, és Bárban 2 má­zsa exportbab felvásárlását vállaltálki A nőbizottság biztosítja, hogy a most alakult kultúr- csoportnak minél több női szereplője legyen, és hogy a csoport ne csak a központ­ban, de a környező községek­ben is felléphessen. Az asz- szonyok vállalták, hogy az ismeretterjesztő előadások nagyobb látogatottságáról az előadásaik jobb megszerve­zésével gondoskodnak* vala­mint havonta egyszer olyan előadásokat is tartanak, me­lyek a gyermek és család, valamint a nők védelmével kapcsolatosak. Egészségügyi és mezőgazdasági vonatko­zású előadásokat is szervez­nek majd különös tekintet­tel a baromfinevelésre és a baromfibetegségek megelő­zésére,, A nőbizottság vállalja, hogy ellenőrző brigádokat szer­vez, amely ellenőrizni fog­ja a földművesszövetkezetek­nél az árak betartását, a bő áruválaszték biztosítását, a higiénia, udvariasság és munkavédelmi szabályok be­tartását. Az ilyen széleskö­rű vizsgálathoz előzőleg programtervezetet készíte­nek, mely rögzíteni fogja egy-egy ellenőrző brigád te­rületét és az ellenőrzés mód­ját és ez alapján fogják végrehajtani az ellenőrzést. Pécsúfhegyen felkészültek • a pártoktatásra Hamarosan megindul a pártoktatási év. A szénbányá­szati tröszt pécsújhegyi üze­meiben gondosan készítette elő a pártszervezet az okta­tást. ' A pártszervezet vezetősége mindenekelőtt a különböző tanfolyamok előadóit válasz­totta ki. Figyelembe vették, hogy olyan elvtársak legyenek csak az előadóik, akik megfe­lelő politikai képzettséggel és rátermettséggel tudják felada­taikat ellátni. így esett a vá­lasztás például többek között a pártiskolát végzett Kiss Fe­renc elvtársra. Párt/islkolát végzett Péter István és Fischer Jenő elvtárs is, akik már az előző években is vezettek kü­lönböző szemináriumokat, de tapasztalt elvtárs a többi elő' adó is. A hallgatók szervezésénél is figyelembe vették a politikai képzettséget. Az előadó és a melléjük segítségül adott két- két elvtárs, már a szervezés­nél olyan formában beszélge­tett az elvtársikkal, hogy a politikai tájékozottságuknak megfelelő oktatási formákra jelentkezzenek; — Ezzel azt akartuk eléírni, hogy ne forduljon elő az, ami az elmúlt évben — mondja Maul Ado'll párttitkár elvtárs. — Tavaly többen vettek részt magasabbfokú oktatáson olya­nok is, akik még nem rendel­keztek megfelelő képzettség­gel, viszont képzettebb elvtár­sak közül sokan alacsonyabb fokú oktatásra jártak Bár most is van, aki maga­sabb fokon akar tamiutai, mint ahová javasolták. Mázsa Pi­roska is úgy érzi, neki a poli­tikai gazdaságtan jobban meg­felel, mint az időszerű kérdé­sek. Az ő kívánságát is figye­lembe vették a beosztásnál.. Az előkészítő munka során Igen sok emberrel beszélget­tek. Természetesen elsősorban valamennyi kommunistával megbeszélték, hogy milyen fon tos a tanulás, a politikai mű­veltség gyarapítása. Különösképpen fontos szere­pet kap majd ez évi pártokta­tásunkban a pártkongresszus anyagának a feldolgozása és az ötéves terv célkitűzéseinek a megtárgyalása. Énre különös­képpen a műszakiak figyelmét hívták fel, hiszen nekik is fon­tos feladatuk megismerkedni ezekkel a kérdésekkel. Pécsújhenven a jó szer­vezés eredményeképpen a párt tagság 90 százaléka és 30 pár- tonkfvüli dolgozó jelentkezett oktatásra. Az utóbbiak közűi több olyan dolgozó is, akinek a részvételére nem is számí­tott a pártvezetőség. Saját el­határozásukból jelentkeztek: szeretnének résztvennd a sze­mináriumon. összesen 218-an vesznek részt ebben az évben a pártoktatásban. — Milyen tanfolyamokat szerveznek az idén? — Hét időszerű kérdések, egy politikai gazdaságtan, és két marxizmus—leninizmus szemináriumunk lesz. A mar­xizmus—leninizmusból első és második évfolyamot szervez­tünk — feleli Maul elvtárs. Legtöbb hallgatója az idő­szerű kérdések tanfolyamának Selwyn Lloyd cáfolja, hogy az angol kormány hűvösen fogadta a Szovjetonió új leszerelési javaslatait Heswall (Reuter). Selwyn Lloyd angol külügyminiszter az észak-angliai Heswallban [cáfolta, hogy a kormány hűvö­sen fogadta volna a Hruscsov által előterjesztett új szovjet Háromnapos ideg­gyógyász nagygyűlés kezdődött Csütörtökön a Semmelweis- teremben megkezdődött az Or- vosegészSégügyi Dolgozók Szakszervezete Pavlov-ideg- elme szakcsoportjának három­napos nagygyűlése. A tanácskozás első napján a leggyakrabban előforduló agy- daganatok problémáit vitatták •meg. leszerelési javaslatokat; Kije­lentette, örömmel üdvözölte azt a tényt, hogy Hruscsov a javaslatokat megtette. Hangoztatta még, hogy azo­kat gondosan és építő módon kell megvizsgálni. „Gaitskell azt mondja, hogy Hruscsov javaslatait elvben el kell fo­gadnunk. Feltételezem, hogy az átfogó leszerelés elvének elfogadására gondol. Ezt az el­vet mindig is elfogadtuk” — tette hozzá; A miniszter végül kijelen­tette; „Ellenzi, hogy a katonai hatalmat a Szovjetuniónak és az Egyesült Államoknak en­gedjék át, mert ez azt jelen­tené, hogy Anglia kivonná magát a reá háruló felelőssé­gek alól”; lesz. Erre 144-en jelentkeztek. Ezért volt szükség hét csoport­ra. Ezután a politikai gazdaság­tan következik, ahol 30-an ta­nulnak. Érdekes, hogy ezen vesz részt a legtöbb művezető és a pártvezetőség több tagja is. A művezetők még szakmai továbbképzésen is részt vesz­nek emellett. A pártvezetőség tagjai egyébként valamennyien tanulnak a politikai gazdaság­tan, vagy a marxizmus,—lenin­izmus tanfolyamokon. Ez utób­bin 44 a hallgatók létszáma. 22 az első és ugyanannyi a má­sodik évfolyamon. — Ez a nagy létszám gondot is okozott nekünk — mondja a párttitkár elvtárs —, mert nehezen tudjuk csak megolda­ni a helyiségek kérdését. Ha más megoldást nem találunk, akkor nem egy, hanem két, esetleg három napon tartjuk az előadásokat és a csoportokat más-más napra osztjuk be. Bár az oktatást csak ok­tóber közepén indítják meg Újhegyen, de már jó előre gon­doltak arra, hogy semmi fenn­akadás ne lehessen.. Az okta­tási anyagot is megrendelték már, Ihogy időre a hallgatók rendelkezésére álljon. Problé­ma volt egyes elvtársaknál az oktatáson való részvétel Is, mivel három műszakban dol­goznak. Ezt is megoldották. Az üzemvezetőséggel megbeszél­ték. hogy azokon a napokon, amikor a pártoktatás van egy másik dolgozóval cserélhesse­nek műszakot és így' nem kell mulasztaniuk egy alkalommal sem. Mindenre, még a legki­sebb dologra is gondoltak Új­hegyen. Október közepén in­dulhat a pezsgő, eleven propa­gandamunka. Indulhat az új oktatási év. A múzeum valóban közügy / Nyílt levél Nagyharsányba Böhönyel Gizella tanítónő­nek és Bognár Józsefnek, a DÉDASZ-kirendeltség vezető­jének. Kedves Barátaim! x Már egy hónapja megnyílt a Janus Pannonius Múzeum kiállítása a siklósi várban, bizonyára látták is már mind­ketten. Nem tudom, milyen érzés volt, amikor végigmentek a vitrinek, tárlók előtt és megnézték azt a kiállítást, ame­lyet — bár ezt kevesen tudják, hiszen az ünnepélyes meg­nyitáson sem esett erről szó — Önök is segítettek megren­dezni. ' Nem említették önöket a megnyitón, de mindenképpen köszönetét kell mondanunk azért az áldozatkészségért, sok­sok segítségért, amellyel nemcsak, hogy munkánkat meg­könnyítették, hanem egyáltalán lehetővé tették, hogy meg­nyílhasson e kiállítás augusztus 20-án, alkotmányunk ün­nepén. Sajnos, nagyon sokszor megfeledkezünk „a tudomány névtelen harcosairól” —, hogy e rossz kifejezést használjam — megfeledkezünk gyakran még arról is, hogy köszönetét mondjunk nékik. Nem szeretnénk ebbe a hibába esni, sőt — s éppen ezért írtam e nyílt levelet —, szeretnénk, ha elő­lépnének a névtelenségből. Nagyon sokat köszönhetünk az önzetlen társadalmi munkának, s helyénvaló, ha nemcsak nagy általánosságban köszönjük meg „sokakitak segítségét”, hanem példaként is állítjuk mindenki elé azokat, akik tá­mogatják munkánkat. A hosszú, fárasztó oktató-nevelő munka után Böhönyei Gizella nyári szabadságának tetemes idejét áldozta arra, hogy „idegenvezetőnk” legyen Nagyharsányban, s amellett, hogy elvezetett ismerőseihez — akikről pontosan tudja, hogy egyik a régi viseletre, másik a konyhaberendezésre, sütés­főzésre emlékszik kitűnően — rendelkezésünkre bocsátotta a maga gyűjtötte anyagot is. Bognár József akkor sietett segítségünkre, amikor már erősen sürgetett az idő, s nem tudtuk beszállítani a mú­zeumba az ott gyűjtött hatalmas anyagot (közel 200 tárgy!). A DEDASZ teherautója, amely rendszeresen jár be Pécsre, behozta a tárgyakat, s így gyorsan, külön költségek nélkül került ia Néprajzi Osztályra a nagyharsányi gyűjtés anyaga. önök, bár nem tagjai a Múzeumbarátok Körének, hi­szen ez csak most van alakulóban, sokat, nagyon sokat se­gítettek nekünk és segítségükkel bebizonyították: nem üres szólam az, hogy „a múzeum — közügy!” Fogadják köszönetünket mégegyszer, s adják át Nagy- harsányban mindazoknak, akik a nyári dologidőben, az ara­tás, hordás, cséplés idején éppolyun megértést tanúsítottak, mint Önök és szakítottak időt arra, hogy velünk sokszor órákig beszélgessenek. Reméljük, hogy az önök példája nyomán másutt is se­gíteni fogják múzeumunk dolgozóinak munkáját. Pécs, 1959. szeptember 25. Üdvözlettel: MANDOKI LÁSZLÓ, a Néprajzi Osztály tudományos munkatársa. Berreg;, zúg; a traktor Nehéz a traktorost meg­lelni. Marusa Ferencről azt mondták a harkányi gépállo­máson, hogy valószínű a szülő­falujában, Gordisán lesz. Gor- disáról Drávápalkonyéra küld­tek, Drávapalkonyáról pedig a drávaszabolcsi határ köze­lébe. Itt találtam rá a Déli Bástya Tsz kmmplitábláján. A Hoffher a tábla túlsó vé­gében duhógott. Ide hallatszott a burgonyakiemelő rázójának zörgése, bő sugárban szórta a sárgálló gumókat. A tábla túlsó felén színes asszonycsoportok rakták ku­pacba a burgonyát. Az útmenti fűben egy olajosképű szőke traktoros horkolt, valószínű Marusa segédvezetője. De itt is van már a traktor; Elhalkul a csikorgás. cvz ezei k&ziit Nikolina Szebeva családja körében. Csengetni akartam, amikor kolina és családja” otthonában a lakásból kiszűrődő zene járok. hangjára lettem figyelmes. Nem, tévedek7 Nem! Az ajtó fölé helyezett név­tábla világosan jelezte, hogy *Szaboso Gatcvi felesége Ni­A háziasszony szívélyesen fogadott. — Nem zavarok? — kérdez­tem. Nikolina elmosolyodott, s megjegyezte, hogy kislánya, mióta megvették a tangóhar­monikát, a boldogsától nem tud aludni, ugyanis az új hangszer az utóbbi napokban került a lakásba. Elmondtam, mi járatban va­gyok. Szeretném megismerni Nikolina szövőnő életét. Nikolinn visszaemlékezett a múltra, egész életére, a küz­delmekre, gondokra és a sok nélkülözésre. Bizony nagyon sokszor feküdt le esténként vacsora nélkül. Soha nem tudja elfelejteni, milyen türelmetlenül várta, hogy szegény édesanyja leve­gye saját lábáról az egyetlen pár bocskort, hogy ne mezítláb menjen iskolába. Es most? Szélesre nyitja a kombinált- szekrény ajtaját, s elém tárul a család egész ruhatára: szö- vetkosztüm, kínai selyemből készült estélyi ruha, s még sok-sok szép holmi. Ilyenkor mondja — mindig eszébe jut az a nap, amikor a kis Letnica falucskából beköl­töztek Gabrovó városába. Ak­kor még bizony nem volt egyetlen szép, csinos ruhája sem, melyben megjelenhetett volna barátnői társaságában. A bútor, a tűzhely, a villany mosógép és minden, mmit la­tok, azóta került a szép lakás­ba, saját erőből. A karóráját a textilgyárban kapta, jutalmul jó munkájáért. Most már nem is tudja elképezlni hétköznap­jait munka és a gyár nélkül. A közeljövőben ünnepli szűk baráti körben» a húszéves ju­bileumát annak, hogy szövőnő lett. Húsz év. Amikor elkezd­te ezt a pályát, alig volt még 14—15 éves. Nyáron a vasárnapokat Ni­kolina családjával együtt „Várnia korzó” vagy „Arany- homok”-ról elnevezett pihenő­helyen tölti. Most már nyugod­tan elmehet bármelyik első osztályú szórakozóhelyre tán­colni. Mehet, mert van ruhá­ja, csinosan öltözködik, s van elegendő pénze is. Havonta 1200 lévát keres. Hétköznaponként moziba, színházba jár családjával, vagy hódol régi szenvedélyé­nek, az olvasásnak. Amikor a várnai kikötőből távoli vidékre indul egy-egy kereskedelmi hajónk, megra­kodva a sok vég textilanyag­gal, melyen a „Május 1., Vár­na” bélyegzés felirata látható, emlékezzünk rá, hogy a textil- végekbe Nikolina szövőnő is minden erejét, igyekezetét, tu­dását beleadta. VALCSO POPOV — Hé, Imre! Kelj fel! — éb­resztheti a segédvezetőt. — Menj, fordulj kettőt, amíg be­szélgetünk az elvtárssall A szőke traktoros álmosan kászálódik a gépre, mi pedig leülünk a helyére. Fiatal, 24 éves legény Marusa Ferenc. — Mióta traktoros? — kér­dem tőle. — Tizennyolc éves korom óta. Igaz, katona is voltam közben, de ez Is beleszámít az időbe. — És miért véreres a sze­me? Álmos talán? — Kicsit. Egész éjjel dol­goztunk Palkonyán. Alig alud­tunk valamennyicskét. — Mennyi az a valameny- nyicske? — Körülbelül tíz perc. Le­dőltem egyszer a krumpliföl­dön, de nem birtam sokáig, mert hűvös volt az idő. A se­gédvezetőm még álmosabb, mint én, az előbb aludt el a gépen. Szerencsére, hamar észrevette. Megérzi ám az ember, ha kifordul a kerék a barázdából! — Nem lenne jobb váltott műszakban? — faggatom to­vább. — Egyelőre még nem lehet. Alig egy hete került a gépre. — És miért kellett éjjel is dolgozni ok? — Hajt az Idő. Maholnap itt a fagy, ki kell szedni a krump­lit. És hiába fejezem be Gor­disán, mert Palkonyán és Ko- vácshidán is várnáik minket. Ha meg itt végzünk, át kell hajókáznunk Szabolcsra. Va­lószínű, ott Is éjszakába nyú­lik a munka; Megfordult a traktor. Remeg a föld. A krumpliszedőgép ke­zelője hozzánk fut: — Ezt az elvtársnak aján­dékozom. Nagy krumplit tesz elénk. Megforgatom a tenyeremben: van vagy 30—35 dekás Is. Há­rom szem egy kiló. Porzik a föld ■ a gép után, izzőan vibrál a nagyharsányi hegy kéklő kúpja. Szinte ká­nikulai a hőség, de a kiszáradt zörgő kukoricaszárak önkénte­lenül is az őszt és a telet Jut­tatják az eszembe. Fütyül majd a szél, alacso­nyan szálló felhők száguldanak az égen, szemetel az eső...; És ez a legény akkor Is szán­tani fog. A fiatal traktoros tréfálko­zik, hogy megszokták már. Különben is ad pufajkát és halinacsizmát a gépállomás, felőle aztán fütyülhet a szél! Oda se neki! Addig szántanak, ameddig csak lehet! A 880 normál holdas évi előirányza­tát megtoldja legalább százzal, mert ennyit vállalt a párt­kongresszus tiszteletére. Részt vesz az országos ifjúsági ver­senyben is. A se^édvezeto immár a második fordulóról tér visz- sza. Marusa Ferenc feláll és eltapossa a cigarettát s egy perc múlva a gép nyergében ül. Magyar László t

Next

/
Thumbnails
Contents