Dunántúli Napló, 1959. szeptember (16. évfolyam, 204-229. szám)
1959-09-22 / 222. szám
hlAg PROLETÁRJAI. EGYESÜT JFTFK’ DUMÁNTÚII , NAPLÓ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVI. ÉVFOLYAM, 222. SZÁM ARA: 50 FILLÉR 1959. SZEPTEMBER 22 KEDD II színvonalasabb falusi népművelési munkáért A falvakban főként az őszi és a téli hónapokra korlátozódik a népművelési munka. A nyári „uborkaszezon“ komoly felkészülést, terveztetést, és szervezést jelentett a népművelés munkása inak. Nagyon sok rendezvény és előadás sikere, vagy sikertelensége múlik a felkészülésen és a tervezésen. Megyeszerte mindenütt elkészülitek most már az új népművelési évad tervei. amelyek különösképpen a tömegoktatásra helyeznek nagy súlyt. A megyei népművelési csoport a következőképpen jelöli meg az új évad legfontosabb eszmei feladatait: „A népművelési munka minden területén elő kell segíteni az emberek gondolkodásának szocialista átformálását. A szocialista tudat fokozatos kialakításával nagyobb mértékben kell hozzájárulnunk a szocializmust építő társadalmunk gazdasági és politikai eredményeinek gyorsabb eléréséhez. E fő célnak kell alárendelni népművelési munkánk egészét, a népművelés valamennyi rész területét.“ A váirosokiban és falvakban egyaránt meg kell teremteni a kulturális egységet, össze kell fogni a társadalmi és tömegszervezeteket, hogy az elkövetkező időkben sóikkal céltudatosabban és színvonalasabban elégíthessük ki megyénk dolgozóinak művelődési igényeit. A népművelési csoport célul tűzte ki, hogy az 1959—60-as népművelési évben a legelmaradottabb, a kultúra iránt még kevésbé érdeklődő rétegeket is be kell vonni a kulturális intézmények hatáskörébe. Ennek érdekében növelni szükséges a népművelésben résztvevő értelmiségek számát. Menny isé- gileq és minőségileg is fokozni kell a népművelési tevékenységet a munkáslakta területeken és a községekben — a mezőgazdaság szocialista át szervezésének mielőbbi sikeres befejezése érdekében. A tematika a politikai, műszaki. tudományos és művészeti feladatok megoldása mellett ielentős helyet szentel megyénk sajátos tájkultúrájánaik feltárására, a haladó hagyományok felkarolására. Népszerűsíteni kell a helytörténeti kutatások eredményeit és megyénk természeti szépségeit Az idei évben különösen nagy gondot fordítanak a műszaki ismere tterjesztés szélesítésére. Az isimeretteriesztö munkát a szocialista céltudatosság továbbfejlesztése jegyében a munkásosztály, a parasztság és az ifjúság kulturális nevelésének érdekében a népmű- ve'ésd csoport a szakszervezetekkel, a KISZ-el, a TIT-el, a Nőtanáccsal, a Hazafias Népfronttal együtt végzi. Jelentős javulás várható az öntevékeny művészeti csoportjaink és a hivatásos művészeink előadásainak színvonaléiban is* aírű elsősoriban a helyes műsorpoiitilka igazol. örvendetes jelenség számunkra, hogy az utóbbi időben sokat fejlődtek a színjátszócso- portok, de sokat fejlődött a közönség is. Sokan emlékezünk még azokra az időkre, amikor a könnyű fajsúlyú, híg lére eresztett darabok árasztották el a falut. Alapjában hibás és hazug az az állítás, hogy az egyszerű falusi emberek között nincs közönségsikere a komoly, társadalmi mondanivalóid daraboknak. Az öntevékeny művészeti együttesek előadásait mindinkább a komoly felkészülés és az igényesség jellemzik. A színjátszó csoportok repertoárjából ki ír kell söpörni minden olyan darabot, amely meghamisítja a társadalmi igazságot, ami már idejét múlta és nem tuó újat, érdekeset mondani a ma emberének. A tapasztalat azt mutatja, hogy mindinkább eltűnnek a színről a tartalmatlan, kispolgári, giccses darabok és jó úton járnak falusi színjátszóink. A Szovjetunió Kommunista Pártjának XXI. kongresszusán a műkedvelő művészetet úgy jellemezték, mint a kommunista nevelés egyik igen fontos eszközét. Művelődési otthonaink igazgatóinak és minden népművelőnek azon kell fáradozni, hogy nálunk is betölthesse ez) a szerepet az öntevékeny művészeti munka, a nevelés a tudatformálás egyik legfontosabb területe. Mint minden nyáron — az idén is közel háromszáz kul- túrmunkás vett részt szakmai és ideológiai továbbképzésen. így sikerült elérni, hogy minden kis körzetben van képzett művészeti vezető, aki jelentős segítséget tud adni a2 öntevékeny művészeti csoportok munkájához. A népművelési csoport az öntevékeny és a hivatásos művészek világnézeti és esztétikai nevelését feladatának tekinti a műsorpolitika fejlesztése és a szocialista-realista alkotói módszer térhódítása érdekében. Fontos, hogy az új évadban minél nagyobb tömegeket moz gassanak meg a népművelés területén. Hiszen nemcsak az az elsődleges cél, hogy mindenki nyilvánosan szerepeljen, hanem az önképzés szerepét töltse be a népművelési munkában való részvétel és ezáltal Is formálja, alakítsa a dolgozók ízlését. Prágában összeült a Bike Világtanács Elnöksége Prága (CTK): Prágában szeptember 21-én John Bernal elnökletével megkezdte munkáját a Béke Világtanács Elnöksége. Az ülés résztvevői megvitatják a nemzetközi helyzet legsürgősebb kérdéseit, a küldöttek a mozgalom döntő feladataként a csúcsértekezlet megtartásáért és a hidegháború megszüntetéséért vívott világméretű harc elősegítését jelölték meg. Német műszer- kiállítás lesz Pécsett A Német Demokratikus Köz társaság berlini Dia Elektrotechnik gyára hétfőn műszerbemutatót és „Elektromos mérőműszerek“ címmel előadás- sorozatot kezdett az NDK nagykövetségének Ajtósi Dürer sorban levő* kereskedelem politikai osztályán. Az előadássorozatot és a műszerbemutatót hétfőn délben ünnepélyesen nyitotta meg Heinz Schuirk, az NDK nagy- követségének kereskedelmi attaséja; A műszerkiállításon mintegy fl) különféle elektromos, az ipar számos területén, a vasútnál és a postánál egyaránt jól használható műszert mutatnak be. Köztük néhány olyan műszer is van, amelyet a fejlett magyar műszeripar sem gyárt. A műszerldállftást és a műszereket ismertető.. előad ássoro zatot a jövő héten Miskolcon és Pécsett, is ismertetik a magyar műszeripar és a műszereket felhasználó szakemberek előtt. Schärf osTfräk küztár- sas4«i elnök a Szovjetunióba látogat Bécs (MTI): Dr. Schärf osztrák köztársasági elnök októbeT 5-én hivatalos látogatásra Moszkvába utazik. Útjára elkíséri: Kreisky külügyminiszter, Gschnitzer külügyi államtitkár és dr. Toldt, a köztársasági elnöki iroda vezetője. Az osztrák á'lamfő és kísérete Moszkván kívül ellátogat Le- ningrádba, és a Donyec-me- dencébe. Inrtía isntft hoqy íllHsá'í !»e’yre a Kínai Mn- höztársaság jogát az ENSZ-ben Krisna Menőn, indiai hadügyiminiszter vasárnap este televíziós beszédében kijelentette, kész felújítani azt a kérelmet, hogy a Kínai Népköztársaság kénvise'ői helyet kapjanak az ENSZ-ben. Tízezrek várták Hruscsovo! „Disney-országban” Los Angeles (MTI): Mint a I TASZSZ különtudósitója jelenti, a Pravda, az Izvesztyija, a Komszomolszkaja Pravda tu dósítója és ő maga látogatást tettek a Los Angeles közelében elterülő „Disney országban“, abban a népszerű amerikai parkban, amelyet Walt Disney, az amerikai rajzfilmek megteremtője hozott létre 1955- ben. U,oy volt, hogy Hruscsov ée családtagjai látogatást teszlek ..Disney-országban", de a látogatásra nem került sor. Ennek ókait Hruscsov a hollywoodi beszédébe» ismertette. — A park bejáratánál — folyta ttja a TASZSZ külön- tudósítója — az egyik őr bemutatkozásunk után szívélyesen üdvözölt bennünket és meg kérdezte: „Hol van mister Hruscsov? — tegnap nagyon vártuk. Rengeteg ember gyűlt össze. Pénteken, szeptember 18-án csupán hatezer látogatónk volt, de tegnap, szombaton a park zsúfolásig megtelt. Este hallottam Mr. Hruscsov hollywoodi beszédét. Szégyen, hogy nem hagyták ideutazni.“ George Derby, a „Disney-or- szág“ részvénytársaság sajtó- nratáitgáfiak egyik tisztviselője. amikor megtudta, hogy Hruscsov már elutazott Los Angelesből, kijelentette: — Kár, hogy ez a látogatás elmaradt. A látogatók tízezrei várták mr. Hruscsovot és családját. A szovjet tudósítók bejárták a parkot és sok látogatóval beszédbe elegyedtek. Sokan közülük ott voltak szombaton s vasárnap ismét eljöttek abban a reményben, hogy Hruscsov talán megérkezik. Mikor megtudták, milyen okokra hivatkozva fújták le a látogatást, kijelentették: „Disney-országban semmi sem fenyegethette volna Hruscsov biztooságátr Gyökeresen, egyszer s mindenkorra meg akarjuk oldani a leszerelés problémáját N. Sz. Hruscsov a Los Angeles-i városházán rendezett vacsoráo elmondott beszédének kivonata Tisztelt Polgármester űr! Hölgyeim és Uraim! Engedjék meg, hogy köszönetét mondjak a vendégszeretetért, és az erre a találkozóra szóló meghívásért, öröm , számunkra, hogy találkozhatunk Los Angeles üzleti köreinek és értelmiségének képviselőivel, — mondotta bevezetőben Hruscsov — majd többek között hangsúlyozta: Ezen a találkozón szeretnék röviden szólni amerikai látogatásunk céljairól. Hálával fogadtuk az Egyesült Államok elnökének meghívását, aki javasolta, hogy nézzük meg az önök országát, ismerkedjünk meg az Önök népének életével, beszéljünk meg az elnökkel több olyan kérdést, amely mindkét országot érdekli. Van egy kérdés, amely egyformán fontos mind a szovjet, mind az amerikai nép és minden más nép számára is — ez pedig a béke kérdése. Mindenki tudja, hogy a nemzetek és államok jóléte és virágzása attól függ, milyen irányban halad a nemzetközi fejlődés az elkövetkező években — a béke megszilárdulása irányában, vagy a növekvő háborús veszély irányában. Mi akadályozza most, hogy az államok együttes erőfeszítésekkel munkálkodhassanak a nemeztközi feszültség'enyhítésén? Mindenekelőtt az államok, egyebek között a, Szovjetunió és az Egyesült Államok viszonyára ránehezedő hidegháborús 'légkör. Az még megérthető, ha tényleges ellentétek, területi viták, gazdasági jellegű követelések teszik feszültté a viszonyt államok között. De a hidegháború egyik sajátossága az, hogy résztvevői olyan országok, ame lyeknek közvetlenül semmiféle ellentétük nincs. Elmondották nekem, hogy Los Angelesben megfigyelhető egy légköri jelenség: amikor rossz időben a ködbe belevegyül a füst és a korom és ennek következtében az emberek nehezen lélegzenek. Úgy gondolom, hogy ez a jelenség sok tekintetben emlékeztet a hidegháborúra. A hidegháborút azért is nevezik hidegnek, mert egyelőre és szerencsére még nem vetett lángot, de gyűjtögeti a tüzelőanyagot, amely egy váratlan szikrától is lángra lobbanhat. A hidegháború több mint elégséges kormot ad ahhoz, hoey az államok közötti együtt működést besötétítse. Közös erőfeszítéseikkel véget kell vetni a hidegháborúnak, meg kell szabadulni a hidegháborúból eredő előítéletektől, ellenséges érzülettől és kölcsönös bizalmatlanságtól. És minél hamarább leszámolnunk a hidegháborúval, annál jobb lesz népeinknek, az egész emberiségnek. A fegyvcrltejiési hajsza: bot, «melynek két vége van Szeretném hinni, hogy Eisenhower elnök és az én csere- látogatásom elő fogja mozdítani a hidegháború végleges múltba tűnését és Olyan melegebb éghajlat beköszöntét az államok közötti viszonyban, amely hasonlít Kalifornia éghajlatához, vagy a Krím félsziget déli partjának nem kevésbé- jótékony • éghajlatához, ahol nemrég nyaraltam. A hidegháború éveiben, mint ismeretes, sok megoldásra váró nemzetközi ^.probléma halmozódott fel. A legfontosabb és halaszthatatlan probléma a leszerelés problémája. Amikor a fegyverkezési hajsza káros következményeit latolgatja az ember, elsősorban nem az emberi munka, tudás és leleményesség értelmetlen fees értékére, nem a gazdasági é'et káros megterhelésére gondol, hanem éppen a háborús robbanás veszélyére, amely szükségképpen együtt jár a fegyverkezési hajszával. Ma már mindenki felismeri, milyen komoly veszélyeket rejt magáiban a fegyverkezési hajsza. Nem titok, hogy ma már annyi korszerű romboló eszköz halmozódott fel, ameny- nyi borzalmas rombolásokat és beláthatatlan áldozatokat okozhat.' Nemrég ipég a nagy távolságok, az. óceánok természetes akadályt jelentettek a háború* konfliktusok kiterjedése, egyik kontinensről a másikra való átterjedése ellen. Mind az első, mind a második világháború főként Európát, Ázsiát és Afrika néhány vidékét pusztította. Ma más a helyzet. A földkerekség legtávolabbi pont iái között a távolság most néhány tíz nerccel mérhető és a tegszömyűbb pusztító eszközök — a nukleáris fegyverek — eljuttathatók a világ bármely részébe. Mi a Szovjetunióban gyakorta feltesszük a kérdést, mi az >ka annak, hogy bár mi megegyezésre törekszünk a nyugati hatalmakkal a leszerelés Kérdésében, arra kényszerítenek bennünket, hogy részt vegyünk a fegyverkezési versenyben? Talán az a céljuk, hogy a fegyverkeziési verseny során katonai fölénybe jussanak a Szovjetunióval szemben. De bármit mondjanak is, a fegyverkezési hajsza, mint’ a tapasztalatok mutatják, olyan bot, amelynek két vége van. A fegyverkezési hajsza nem válik javára sem a szovjet, sem az amerikai népnek, és bármely oldalról is nézzük, mind értelmetlenebbé és veszélyesebbé válik. A fegyverkezés görbéje olyan magasra kúszott fel, hogy ma komolyabban, mint valaha, és becsületesen meg kell állapodni a leszerelésben. Az itt jelenlevők bizonyára már tudják, hogy az ENSZ közgyűlésének tegnapi ülésén a szovjet kormány alapvető leszerelési javaslatokat terjesztett elő. Ahhoz, hogy a maguk teljességében értékelhessük új javaslatainkat, azt is figyelembe kell venni, hogy ezek a javaslatok megszüntetik az egyik legfőbb nehézséget, amely minden korábbá leszerelési tárgyaláson jelentkezett — mégpedig az ellenőrzés kérdésében — mivel teljes leszerelés esetén az államoknak nem lesz semmi rejteni valójuk egymás elől, s az ellenőrzés ennek megfelelően teljes és átfogó lehet. Ez pontosan ellenőrzés és nem felderítés lesz, mivé' ha nincsenek hadseregek, a felde- rités elveszti jelentőségét. Az említett javaslattal eyö- keresen, egyszer s mindenkorra meg akartuk oldani a leszere- 'és problémáját: olyan feltételek közé akarjuk juttatni az államokat, • »melyek között nem rendelkeznek többé a hadviselés anyagi eszközeivel. Nehéz feltételezni ugyanis, hogy az amerikaiak és oroszok háborúzni kezdenének egymás ellen repülőgépek, harckoos’k. rakétáik és más korszerű felverek nélkül, például vasvfl- 'ával és asztali-késsel. M; vá'- fozatlanu1 bízunk az emb»r»k ló szándékában, abban, hogy nem egymás leöldö'ésére. hanem békés életre és berítc-Wm születtek. Önök tudják. bo°v a keresztény vallás legfőbb parancsolata: „Ne ölj!" Együttes erőfeszítéssel megoldhatók a problémák Mi természetesen tudjuk, hogy a leszerelés gondolatának sok ellenfele van, hogy új javaslataink nem mindenkinek tetszenek. De szeretnénk hinni, hogy ezek az őszinte javaslatok, amelyek maximuméit jelentik annak, amire egy nagyhatalom, különösen a jelenlegi nemzetközi feszültségben rászánhatja magát, kedvező visszhangra találnak az Egyesült Államokban. Szeretném remélni ezen kívül, hogy Elsenhower elnök és az én beszélgetéseim révén a Szovjetunió és az Eayesült Államok kormánya jobban megérthetik agymás álláspontját a leszerelés kérdésében, majd együttes erőfeszítéssel munkálkodhatnak korunk e rendkívül szövevényes, de' létfontosságú problémájának megoldásán. Ha ugyanis országaink közös véleményt alakítanak ki a leszerelés kérdéseiben, bátran elmondhatjuk, hogy a nehézségek nagy részén túl vagyunk. A második világháború vészterhes napjaiban népeink vállvetve harcoltak a közös ellenség ellen. S minthogy népeink a történelem legfeszültebb időszakában együtt voltak, ez meg bízható utalás lehet arra, hogy az alapvető és tartós érdekek együttműködésre és barátságra bírják a két országot. Szeretnék emlékeztetni ezzel kapcsolatban Eisenhower elnöknek 1955-ben Genfiben elmondott szavaira: „Az amerikai nép szeretne a szovjet nép barátja lenni. Az amerikai és a szovjet nép között rvmesenek viták, nincsenek konfliktusok, nincs kereskedelmi ellenségeskedés. A történelem során népeink mindig békében éltek egymással." A Szővejtunió és az Egyesült Államok népe között sok közös vonás van. Látogatásom meggyőz arról, hogy az amerikai nép értékeli és szereti a békét. Több más olyan vonást is észrevettem, amelyek közel hozzák egymáshoz népeinket — fey a szorgalom, az újra való törekvés, a tudásszomj, a technikai fejlesztés vágya, és végül olyan emberi jótulajdonságok, mint a nyíltság, a humorérzék, a jóindulat és a hazaszeretet. Bennünket természetesen megörvendeztet, hogy az utóbbi időben friss levegő tört be a szovjet—amerikai viszonyba. Szovjet és amerikai államférfiak kölcsönös látogatásai és találkozói, a kulturális, a tudományos és technikai kap csolatok, a mezőgazdasági, a közegé?zségüeyi csere felélénkülése, kiállítások szervezése, az idegenforgalom fejlődése — mindezek új csírák n. szovjet- amerikai viszonyban^ Los Angeles az amerikai filmgyártás központja. A művészetek közül a filmnek van hatása a legnagyobb tömegekre, óriási befolyása van a társadalom életére. Helyes irányítással fontos eszköze lehet a népek közötti barátság és béke megszilárdításának, a humánus eszmék és a nemes érzések terjesztésének. Ha viszont helytelen irányban halad, a gyűlölködés szításának eszköze lehet, komolyan megkárosíthatja a béke, a barátság és a haladás ügyét. A filmművészet dolgozóitól függ, milyen célokat szolgál majd ez a hatalmas művészet. Országunkban, nagy jelentőséget tulajdonítunk olyan filmek megalkotásának, amelyek a népek barátsága, a humanizmus, a béke és a haladás magasrendű eszményeinek szellemében. nevelik az embereket. Los Angeles városa Kelet felé tekint. A Csendes-óceán vize mossa Los Angeles partjait és Vlagyivosztok szovjet város partjait is. Amikor most itt együtt vagyok az Önök városának képviselőivel, szeretném ismét hangsúlyozni, hogy a Szovjetunió kész soko'dalü kapcsolatokat kifejleszteni és baráti együttműködést kiépíteni az Egyesült Államokkal. (Folytatás a 2, oldalonJ
