Dunántúli Napló, 1959. augusztus (16. évfolyam, 179-203. szám)

1959-08-02 / 180. szám

.VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK ’ WMiHírtli # napló A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÄCS LAPJA XVI. ÉVFOLYAM, 180. SZÁM ARA: 70 FILLÉR VASÄRNAP, 1959. AUGUSZTUS 2. ^■—»V» i—i ■ Aratás után A mezőgazdaság 1959. évi terve nehéz feladatok elé állí­totta megyénk mezőgazdasági dolgozóit. A tavaszi termelő­szövetkezeti fejlődés, a pa­rasztság szorgalma, termelési kedve és a kedvező időjárás azonban jó feltételeket terem­tett e terv teljesítéséhez, sőt túlteljesítéséhez. Termésátlagaink a főbb me­zőgazdasági növényiknél jók. Becslésünk és az eddigi ered­mények szerint felszabadulá­sunk óta az idén takarítjuk be a legnagyobb termést. Baranya megye területén a kenyér- és takarmánygabona termése át­lagosan másfél, két mázsával magasabb a tervezettnél, Szocialista nagyüzemeink és az egyénileg dolgozó parasztok termésátlagai között aZ idén még jelentősebbek a különbsé­gek, mint az előző években. Az eddig elcsépelt őszi árpa átlagos hozama állami gazda­ságoknál 15 mázsa, termelő- szövetkezeteknél 13,5 mázsa, az egyénileg dolgozó parasz­toknál' pedig 11,4 mázsa. Bú­zánál hasonlóan alakultak az arányok. A Bólyi Állami Gaz­daság például 700 holdon átla­gosan 15 mázsás búzatermést ért eL A közeli lippói Béke Tsz 30 holdon ugyancsak 15 mázsa búzát csépelt el átlago­san. Ezzel szemben a környe­ző községeik egyéni parasztjai­nak búzatermése mindössze 9 mázsa lett katasztrális holdan­ként. őszi árpából a Bi'kali Állami Gazdaság 419 holdon 17 mázsás átlagtermést ért el, a bólyi Kossuth Tsz pedig 70 holdon 18 mázsát. Ezek. a szá­mok mutatják a nagyüzem fö­lényét, amely gyenge és jó gazdasági évben egyaránt meg­mutatkozik. Az idei nagy terméshoza­mok betakarítása — az aratás idején jelentkezett csapadékos időjárás miatt — nehéz fel­adat elé állította mezőgazda^ ságunk dolgozóit. Ennek elle­nére elmondhatjuk, hogy az aratást a mai napig zömmel befejeztük. A tsz-ek gabona­területének 25 százaléka erő­sen dőlt volt, melyet vagy csak íkézzel vagy fűkaszával lehetett levágni.' További 40 százalék ugyancsak dőlt volt, amelyet azonban géppel — ha nehezen is — aratni lehetett A megye tsz-ei. kalászosai­nak 52 százalékát gépek arat­lak le. A gépállomások dolgo­zói, különösen a kombájnosok és aratógépkezelők dicséretes szép munkát végeztek. Az esős időjárás sokszor megzavarta őket az aratásiban, de amint lehetett, újra hozzáláttak, és hogy az elvesztett időt. pótol- ,ák, vasárnap is dolgoztaik. Va­lamennyien dicséretet érde­melnek. A kombájnosok közül mégis kiemelkedik Cser János mágocsi kombájnos eredmé­nye, aki 249 holdról 3252 má­zsa gabonát aratott, s ezzel a megye legjobb kombájnosa cí­met érdemelte ki. Második Bundi János villányi kombáj­nos 223 hold és 3101 mázsás teljesítményével, ■ harmadik legjobb kombájnos pedig Hirt János mágocsi gépállomás dol­gozója, aki 210 holdról 2311 mázsa gabonát aratott és csé­pelt el. Az aratógépkezelők versenyében első id. Kovács János, a szentlőrinci gépállo­más dolgozója, aki a mai na­pig 345 holdat learatott. Máso­dik Kiász József — palotabo- zsoki gépállomás — 340, és harmadik Gászmán György — bólyi gépállomás — 290 holdas teljtesítményével. A megye gépállomásai egy évben sem készültek fel olyan lelkiismeretesen az aratásra, taint éppen az idén. Az aratást alaposan kijavított gépekkel kezdték meg s hogy közben előfordultak kisebb-nagyobb hibák, az az erős gabonának és a rossz terepnek köszönhe­tő. Nagyobb fennakadás azon­ban sehol sem volt, mert a javítószolgálatot és a folyama­tos üzemanyagellátást minde­nütt a lehető legjobban meg­szervezték. Az aratás idején a legjobb munkát mégis a szent- lőrinci gépállomás végezte. A legjobban kijavított gépekkel a legmagasabb átlagteljesít­ményt érték el és a megyé­ben elsőként fejezték be az aratást. Legnagyobb erőfeszítést ez állami gazdaságokban kívánt az aratás. Gabonáik legszeb­bek voltak a tavasszal s a ké­sőbbi csapadékos időjárás miatt itt volt a legtöbb dőlt gabona. Az állami gazdaságok több éves tapasztalatra építve aratási tervüket úgy készítet­ték el, hogy gabonájuk 96 szá­zalékát géppel arathassák. Az időjárás azonban felborította ezt a tervet s így kalászos te­rületüknek csak 84 százalékát arathatták géppel, a többit pe­dig kézzel Legfontosabb feladat most ezekben a napokban a gabona behordás gyors befejezése és a cséplés üteménék meggyor­sítása. A cséplésnék — ga­bona, borsó, aprómagcséplés stb. — eddig mintegy 25 szá­zalékát végezték el a megyé­ben. A gépállomások 520 csép­lőgéppel dolgoznak a közsé­gekben és termelőszövetkeze­tekben. Az embert,. gépet és munkai időt igénybevevő aratás alatt a gazdaságok és termelőszövet­kezetek elhanyagolták, másod­rendű kérdésnek tartották a takarmánybetakarítást. Most, hogy az aratáson túl vagyunk, a cséplések és tarlóhántások után ez a legfontosabb feladat. Még egy, legfeljebb 'két hét és a silókukorica betakarítása megkezdődik, s ezzel kezdetét veszi a silózás. A silózás bein­dulása előtt a babarci Béke Tsz-ben nagyszabású silóku­korica-termesztési ankétot tar­tunk bemutatóval egybekötve. A meghívottak — elsősorban a silókukorica-termesztéssel első ízben foglalkozó termelő­szövetkezeti tagok — megte­kinthetik a betakarításnál használt gépiek munkáját és megismerkedhetnek a legkü­lönbözőbb korszerű, silózási el­járásokkal. Fontos feladat, hogy ebből az igen értékes nö­vényből termelőszövetkeze­teink minél több — számos­állatonként legalább 10 köb­méter — silót készítsenek. Si­lókukoricából a tsz-ekben hol­danként átlag 160 mázsás ter­més Ígérkezik s e nagy termés betakarításához 63 járva silózó gép áll a termelőszövetkezetek rend étkezésére. Ez a bőséges takarmányter­més lehetővé teszi, hogy a tsz-ek — tekintettel egy eset­leges rosszabb évre — takar­mány tartalékot képezzenek. A tsz-ek tehát ragaszkodjanak a termelőszövetkezeti alapsza­bály által megszabott jövede­lemelosztáshoz és az idei ab­rak- és szálastakarmány feles­legüket közösen tartalékolják. A tákarmánybetakaritás után hozzá kell látni az őszi vetések talajmunkáihoz. A talajmun- kákat úgy végezzék, hogy a sok barázda eltűnjön, az őszi vetéseik már nagy táblákba kerüljenek és jó talajmunká­val készítsék elő a jövő évi aratás optimális feltételeit. Földvári János, a megyei tanács végrehajtó biaottságának elnökhelyettese. Dobi István távirata Dobi István, az Elnöki Ta­nács elnöke táviratban üdvö­zölte a Svájci Államszövetség elnökét, Svájc nemzeti ünnepe alkalmábóL Készül az űj-mecsekaljai betonút A nyugati városrész lakóinak régi kívánsága teljesül majd a 10 méter széles, 600 méter hosszú betonút megépítésével. Az alapozási, útépítési munkákat a 3. sz. Mélyépítő Vállalat dolgozói végzik. Képünkön az Erdei-brigád útegyengetés *közben. Az útszakaszt rövidesen átadják a forgalomnak^ Hruscsov elvtárs Amerikába utazik? Áz amerikai kormányzók javasolták a szovjet kormányfő meghívását Washington (Reuter, AFP). Az Egyesült Államok kilenc kormányzója, akik a kö­zelmúltban. a Szovjetunióban jártak, pénteken felkeresték a Fehér Házban Eisenhower el­nököt, hogy beszámoljanak út- jukról. Azt ajánlották neki, mielőbb hívja meg Hru&csovot az Egyesült Államokba. Leroy Collins, floridai kor­mányzó — társai nevében kije­lentette, úgy vélik, hogy egy ilyen látogatás és Eisenhower esetleges viszontlátogatása a Szovjetunióban, értékes hozzá­járulás lenne a világ tartós békéjéhez. Leroy Collins megjegyezte, hogy a mos2fkvai beszélgetés al kaiméval felvetődött Hrus­csov amerikai látogatásának kérdése. A szovjet kormányfő kijelentette, kész Washington­ba utazni, ha látogatása hasz­nos eredményekkel járhat. A kilenc kormányzó egyön­tetű elhatározással ajánlotta az elnöknek, hogy a Fehér Ház­ból mielőbb küldjön hivatalos meghívást. Genf (MTI) Jóllehet hivatalos helyen nem erősítették meg e híreket, gen<i sajtőkörökbem tovább folyik a Hruscsov— Eisenhower találkozó lehetősé­geinek mérlegelése. Az ezzel kapcsolatos jóslatokban a leg­messzebbre a News Chronicle genfi tudósítója megy, aki meg állapítja: — Genfben bizalmasan azt mondogatják, hogy két-három hónapon belül Hruscsov elláto­gat a Fehér Házba, Eisenho­wer pedig a Kremlbe. Ezek a látogatások, amelyeket a Mount Ejverest szintjén váló találko­zásnak lehetne nevezni, meg­előzik majd a „négy rvqgy“ — Hruscsov, Eisenhower, Macmil­lan és De Gaulle — csúcsérte­kezletét, amelynek valószínű időpontját novemberre vagy decemberre tervezik. Genfi megfigyelők egyelőre fenntartással fogadják ezeket a híreszteléseket, sőt egyesek' — »*>— Á magyar YIT-küldötfség vendégül látta a szovjet ifjúság képviselőit A magyar VTT-küldöttség szombaton délelőtt a bécsi magyar követség termeiben fogadást adott a szovjet kül­döttség tiszteletére. A szovjet vendégeket Komócsin Zoltán, a magyar küldöttség vezetője üdvözölte. Az üdvözlésre szovjet rész­ről Pavlov, a Komszomol Köz­ponti Bizottságának első tit­kára válaszolt. A sízovjet és magyar küldöt­tek ajándékokat cseréltek és rögtönzött műsorral szórakoz­tatták egymást; taktikai megfontolásokat sej­tenek a főleg amerikai sajtó­körökből felröppemtett találga­tások mögött, mások viszont azt hangoztatják, hogy ha a külügyminisztereik nem is ér­nek el kézzelfogható ered­ményt, legalábbis hasznos élő- készítő munkát végeztek ilyen legmagasabb színtű találkozók számára. ' Jellemző, hogy a Hruscsov— Eisenhower találkozó gondola­tának puszta felmerülése ismét idegességet keltett a nyugatné­met küldöttség körében, amely az elmúlt napokban ismét lá­zas tevékenységekbe kezdett bármilyen kompromisszumos eredmény megtorpedózására. A nyugatnémet akcióról egyébként elítélően vagy leg­alábbis rosszalóan ír számos nyugati kommentátor is. így a Gazette de Lausanne tudósí­(Tótytatás a 8. oldatot*) A lengyel külügyminiszter Magyarországon Adam Rapaczki, a Lengyel Népköztársaság külügyminisz­tere családjával együtt néhány napot Magyarországon töltött. Budapesti tartózkodása során Adam Willmann nagykövet kíséretében meglátogatta (Ír. Sík Endre külügyminisztert, aki ebédet adott a vendégek tiszteletére, majd ezt követően hajókiránduláson látta őket vendégük fiz „Álmatlan évek" a velencei filmfesztivál műsorán Velence (APj. Az 1959. au­gusztus 23-tól szeptember 6-ig megtartandó velencei filmfesz­tivál válogató bizottsága pén­teken este közölte, hogy me­lyek azok a filmek, amelyek a fesztiválon bemutatásra kerül­nek. Köztük szerepel az „Ál­matlan évek” című magyar já­tékfilm is, • — ........... A magyar lottó történetében először: egy héten két telitalálat Csaknem két és féléve in­dult meg hazánkban a lottó­játék, ß azóta mindössze hat szerencsés lottózó találta el a vagyont jelentő öt számot A 31. játékhét szelvényeinek ér­tékelésekor egyszerre két ötös találatra is bukkantak. A ma­gyar lottó történetében ez az első eset, hogy egyszerre két Pernye a szememben Persze, hogy utazás alkal­mával történt. Mert otthon nem pernye, esetleg porszefn, vagy valami ilyesfajta szokott az emberfia szemébe hullani, de azt könnyebb kioperálni onnan, mint ezt a pernyét. Ki­csit csíp, kicsit sajog, de uti- társam segítségével máris kinn van. így kezdődött ismeretségem Kovács Péter bácsival, a nyug­díjas bányásszal. Alacsony, szélesvállú ember, még most is olyan vasfogású kézzel, hogy sok fiatal megirigyelheti. — Valamikor fogadásból a Pipacsban puszta ököllel ver­tem össze hat söröskriglit fej­re állítva, mármint a kriglik álltak fejen. Próbálja csak meg, nem is olyan könnyű do­log. Persze, az régen volt — ábrándozik el az öreg harcos —, de igaz volt. Péter bácsi bányász volt. Ha nem mondaná, úgy is rá­jönne az ember az arcán árul­kodó fekete vonalakról, meg a homloka mellett egy amolyan kisebb féle árok feketedik. — Ezt meg hol kapta, Péter bányám •— kérdem tőle. — Annak idején Szászvárott dolgoztam kilencszázhuszonhá- romban. Ronda nehéz munka volt, a munkahelyek elhanya­golták, alacsonyak és olyan fulasztó volt a hőség, hogy so­kan elájultak. Es a fejtésekben meg rettentő volt a hajsza. A hajcsárok üvöltöttek, kiabál­ták, verték a csillésgyerekeket a macerájjál, mert a hőségben nehezen vonszolták a talicskát, tepsit, mert akkoriban az volt a „futószalag”. En az egyik partiban voltam második em­ber. Réseltem, réseltem, de gyenge volt a sűrített levegő, nem ment a széntermelés. Vá­járom átkozódott, káromko­dott, de csak nem akart omla­ni a kőkemény szénfal. Ekkor összedugtuk a fejünket: majd segít a sújtólég, hátrább húz­zuk a ventilcsövet, aztán majd meglátjuk, lesz ahogy lesz. Úgy is tettünk. Mi is hátrahú­zódtunk. Vártunk. Egyszerre csak recseg-ropog ám a fejtés. Megindultak a főtefák, zuho­gott a szén, mint a záporeső. Még észbe sem kaptunk, máris derékig voltunk a lehulló szén­ben. Akkor kapkodtunk és igyekeztünk felfogni a hirte­len jött áldást. Sikerrel, de közben én is, vájárom is meg­sérültünk. Neki a hasáról sú­rolt le félkilónyit a szén, — pedig szép kis gömbölyű ha­sinkája volt már — nekem meg a homlokom álját strá- folta le. Hát innen ez a szép emlék. Elgondolkodva nézi eres, ttagy barna kezét. — Aztán most hová utazik, Péter bácsi? •— faggatom. — Hát hová mehet az öreg? Az unokáimhoz, meg a gyere­keimhez, Kaposvárra, onnan meg Balatonalmádiba. Mert a gyerekeim minden évben ra­gaszkodnak hozzá, hogy leg­alább három-négy hetet velük töltsék. Azt mondta múltkor is Rózsi lányom: „Apuska, maga csak ne spekuláljon, hogy a szőlő így, meg úgy, maga csak jöjjön el szépen hozzánk, a Balaton parti me­leg jót tesz magának, kell az a reumájának. Meg aztán a csöpp Kati, meg Rózsika any- nyira várja Apuskát. Szóval hétfőn várjuk, punktum". Hát lehet ezeknek a kölyköknek ellentmondani? Pedig annyira kell az a szőlő is. En telepí­tettem ezelőtt 18 évvel, min­den tőkéjét jóbarátomként is­merem. És az idén megint nagy termés ígérkezik. Várok is vagy nyolc hektót. Finom fehér borom lesz, zamatos. — Mikor volt bányában utoljára, Péter bátyám? — Két hete! Egyik volt csil­lésem fia, Komor Géza, aki most mérnök, levitt magával a mélyszintre. Megmutatta az újfajta ácsolást azokkal a ménkű nagy beton- meg vas- tárnokkal. Es hogy áll áz a vá­gat! Az ember szíve örömmel zakatol, ha ilyent lát. Es meny­nyi a gép! Mondtam is a Gé­za gyereknek: „Ha ezt szegény apád megérte volna! De büsz­ke lenne a mérnök fiára.” Mert Gézát elvitte a szilikózis. Az, ami engem is kínoz néha. Szigeti telitalálat akadt, s ezzel nyolc­ra növekedett a legszerencsé­sebb lottózók száma A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság közlése szerint a 31: játékhét két öttaMlatos szelvényére egyenként 652 882 forint nyeremény jut. Az öí- találatos szelvények sorszáma: 1890 872 és 7 892 505, az egyi­ket a fővárosban, a másikat vidéken vásárolta tulajdonosa. Az 1 890 872 számú szelvényt az igazgatóság megállapítása szerint a III; kerületi OTP- fiók adta ki árusításra a Fló­rián téri csemegeüzletaek. A másik szelvényt, a 7 892 503 számút a debreceni totó-lottó körzeti iroda hozta forgalom­ba. A szelvény tulajdonosa Ángyán György, Kétpó köz­ségi lakos, a szenttamáspusz- tai állami gazdaság dolgozója. A 31; játékhéten egyébként 59-en értek el négyes talála­tot, s egyenként 22 131 forin­tot nyertek. A háromtalálatos szelvények száma 3532, nyere­ményük egyenként 369 forint. A 82 279 kéttalálato® szelvény­re egyenként 15,80 forintot ■ - zetmeik. Öt előadás, 27000 néző A Szegedi Szabadtéri Játé­kokon eddig öt előadást tar­tottak. Erkel Hunyadi László című operáját háromszor, Kn- csóh Pongrácz János Vitéz című operettjét egy ízben ját­szották és egy alkalommal az állami hangversenyzenekar adott hangversenyt. Az öt elő­adást több mint 27 000-en te­kintették meg. A nagy művé­szi eseményekre eddig 15 009 vendég érkezett az ország kü­lönböző vidékeiről. Sokan lá­togattak Szegedre külföldről is. Szovjet, lengyel, csehszlo­vák, bolgár csoportokon kívö sok osztrák, nyugatnémet é< angol turista is megtekintette az előadásokat. Az elmúlt né­hány nap alatt a Szegedre ér­kezett külföldiek száma már ezer főié emelkedett,

Next

/
Thumbnails
Contents