Dunántúli Napló, 1959. augusztus (16. évfolyam, 179-203. szám)

1959-08-11 / 187. szám

Szellemes újítás mmm.. , . Vigyázzunk gyermekeink egészségére ! Milyen tünetekkel jelentkezik a gyermekparalízis Szellemes védőberendezést szerkesztett műhelye gyalu­gépére Leitner József, a Pécsi Állami Gazdaság asztalosa. A megoldáshoz csak néhány 10 —13 milliméter szélességű lécre van szükség. Ezeket hosz- szában ráfekteti a gyalu-asz- tallapra, hogy azt teljesen fed jék. A megmunkálandó darab szélességének megfelelő meny- nyiségű lécet a gép megindí­tása előtt leemel az asztalról, így megintcsak fedve marad a gyaluasztal, mert a kiemelt lécek helyét a munkadarab foglalja el. Így a dolgozó keze semmiféleképpen sem csúsz­hat a gyalura. Alig néhány hét leforgása alatt 17 gyermekbénulásos megbetegedést jelentettek be a megyei KÖJÁL-hoz. Dr. Har­gitai András, a KÖJÁL meg­bízott epidemlologusa ésMong János járványügyi ellenőr egy tárképet térit az asztalra, raj- t^ apró zászlócskákkal, melyek ezúttal nem a2 új egészség­ügy! létesítményeket, hanem a járvány állomásait jelzik. Az első megbetegedést jú­lius 13-án Mohácsról jelezték és alig egy hétre rá, újra Mo­hács jelentkezett. A sorrend ezután így következett: Zo- bákpu&zta, Mohács, Ibafa és ismét Mohács. Riadóztatott a Járványügyi Állomás. Körzeti orvosok, vé­dőnők, a vöröskereszt és jár­ványügyi ellenőrök szállták meg Mohácsot, hogy a legszük­ségesebb óvintézkedéseket megtegyék. Mindenekelőtt az érintett család tagjain végez­tek Gamma globulin védőol­tásokat. Miért nem az ismert Salk. vaccinával oltanak? Mert itt ,/sietni kell". Ugyanis a Salk szérum csak három hó­nap után fejleszti ki az immu­nitást (védőképesség), a család tagjai pedig fertőzötteknek te­kinthetők, A következő lépés a járvány elszigetelése. Mindenekelőtt a beteg környezetének bizonyos rendszabályozása, amely a csa­lád gyermektagjainak iskolá­tól, óvodától, napközitől, más gyermekekkel való érintkezés eltiltásával kezdődik, de kiter­jed a szülőkre is az óvintéz­kedés. Élelmiszert, tejet, gyü­mölcsöt nem vihetnek ki a házból, nem értékesíthetik. Ezekután jött az általános intézkedés. Utasították a mohácsi egész­ségügyi csoportot, hogy állít­sák le a gyermekek Mohácson kívül történő nyaraltatását. Ugyanakkor a Mohácsra irá­nyított más megyék, járások, gyermeküdültetését is vonják tilalom alá. Ezzel egyidőben a felvilágosító propaganda min­den eszközével (film, brossu­ra, előadások) felhívták a la­kosság figyelmét a baj meg-, előzésére. Például a járvány Ideje alatt, ne engedjék gyer­mekeiket játszóterekre, strand­ra, moziba stb, ahol a nagyobb csoportosulás a fertőzés ve­szélyeit hordozza magában. A járványos gyermekbénu­lás az esetek egy részében 0 évtől 5 éves korig igen súlyos következményekkel járó fer­tőző megbetegedés. Okozója a Eltűnnek a m e s g y é k nagy táblákban hullámzik majd a búza Ha a sumonyi nebulók látnák, bizonyára elcsodálkoz- ..nának azon: mivé változott az ”6 iskolájuk; A padok egymás­ra rakva, a padokon, asztalo­kon birtokívek és az asztalok mögött két ágy. Itt dolgozik, itt alszik a földrendező bizott­ság. Rendezik a földet Sumony ban is, mint a sellyei járás több más községében. A tava­szon 18, most a nyáron pedig ismét tíz községben készítik elő a kis parcellákat a kereszt­ben szántásra: — Itt volt már az ideje —• mondja a ßumonyi Petőfi Ter­melőszövetkezet elnöke, Ko­szér Béla: — Es mR szólnak ehhez a tagok? — örülnek neki: Maguk is látták, hogy a kistábla az csak kis tábla. — A magunk kárán tanultuk meg a nyáron. 191 hold búzánk, 80 hold őszi ár­pánk és 100 hold zabunk volt ég ebből mindössze hatvanegy holdat vághatott le a gépállo­más. A többit mind kézzel kel­lett levágni: A földrendezők közben egy adatot mondanak. 840 hold földje van a Petőfinek és ez több mint hétszáz darabban volt. — Nem többen? ■— ütközik meg ezen Halas Ferenc tsz-tag. — Én azt gondoltam, hogy több darabban van, hisz az én ti­zenkét holdam egyedül -44 da­rabban volt Az ősszel már eltűnnek a régi mesgyék, a. klsparcellák helyén nagy táblákban hullám­zik majd a búza; — Hát azért az ősszel még nem lesz olyan szép a hatá­runk, mint jövőre — veszi át a szót ismét Halas Ferenc. — Mert sok a lucerna, amit kár lenne kiszántani: — Pedig kiszántjuk, a na­gyobb részét kiszántjuk — így az elnök. — Van már helyet­tük másik, ötvenhat holdat vetettünk már a közös: szá­mára. Két táblában van, szé­pen beállt. Persze, van ezen­kívül 40 hold közösnek szánt silókukoricánk, meg hÚ6z hold csalamádénk, tavaszi vetésű. Aztán másodvetésként nyolc hold szudánl fű magot, meg tíz hold kukoricát tettünk a föld­be csalamádénak. A negyven hold silókukorica termését le­silózzuk, de lesilózunk még ezenkívül 10 hold csalamádét is, meg a 6zudánifüvet is, ha minden jól megy.; Amikor az állatállomány­ról kérdezem őket, a lovakat még először említik. Azt mond­ják: negyvenkét lovuk van és 11 csikó és mindjárt hozzá is teszik; — Jövőre a lovak egy részét kiselejtezzük. Van negyvenkét fejős tehe­nük, 36 növendékük, 16 bika- borjuk — ezeket leszerződték — és még 15 tehenük hizla­lásra; A szarvasmarhaállományu­kat növelni akarják. Úgy sze­retnék, ha legalább 120 szarvas- marhájuk lenne a tavasszal. Ezért még az őszön vásárolnak 25 vemhes üszőt és a tavaszon 24 törzskönyvezett tehenet. Kimutat az ablakon. Nem látni, de az irányból sejteni: hol épül az ötvenférőhelyes szabadszállásGg növendék is­tállójuk még az idén és a 48 férőhelyes magtárpadlósos szarvasmarha istálló a tava­szon; Igazuk van. Megfelelő férőhely nélkül — nem lehet az állattenyésztés fejlesztésére gondolni/ így van ez a sertésekkel is. Jelenleg 103 süldőjük áll hí­zóban. Mind leszerződték, olyan 90—100 kilósak lehetnek. — Most vettünk nyolc fehér­hús kocát. Igaz, hogy sok pénzt adtunk értijk, 31 000 forintot, de megérte. Három már le is malacozott belőlük. A tavaszon építenek egy 23 férőhelyes sertésfiaztatót és hogy szavát ne felejtse, el­mond az épülő majorjukról rftindent: bekötőutat építenek még az idén a majorhoz, aztán a villanyt is bevezetik és mi­re a kukoricát letörik, kész lesz a vasvázas kukorica góré- juk, a tavasszal épülő ezer fé­rőhelyes ceibenevelőjük és meglesz a 300.birkájuk is. Nagyot lépnek előre. Mindaz, amiről eddig csak ak- koh gondoltak, amikor egyedül voltak, valósággá válik. És mindehhez megvan mindenük: a takarmányuk, a pénzük, a fedezetük. — Az idén jól becsapott ben­nünket az idő — mondja Ko­szér Béla. — Kilenc mázsa bú­zát terveztünk és 13 mázsa-ter­mett holdanként. Pe így jár­tunk az őszi árpával is. Mi még mondtuk is: sok lesz az a tizenegy mázsa betervezése holdanként. Nem lett sóik. 15,5 mázsát adott holdanként. — Akikor többet is ér majd egy-egy munkaegység?! — Többet. A negyvenhárom forint helyett meglesz talánya hatvan forint is, Hogy, hogy nem, megint a gépről esik a szó, amikor Ko­szér Béla kiikottyantja: — Veszünk egy Zetort: pót­kocsival, munkagépekkel. Azt mondják belekerül így vagy 120 000 forintba. — És a pénzt honnan ve­szik? Rámnéz; — Honnan? Hát ha csak a 20 hold magfogásra leszerző­dött lucernánkat nézem, abból megkapjuk a Zetor árát. Ezzel a Zetort el is intéztük, de nem úgy a közösbeli dolgo­kat. Mert van itt még újság bőven, olyan újság, amiből nemcsak az új, de a régebbi tsz-ek is tanulhatnak. Hogy csak egyet említsek. Megtud­ták, hogy lehet első és másod­fokú búzát vetni vetőmagnak és hogy ennek mázsájáért 100 forinttál többet adnak. Kér­tek hát' ötven holdra való ve­tőmagot . -. f 127sumonyi paraszt­ember indult el a tavaszon a közös úton és munkájuk, akarásuk eredményeként né­hány hónap alatt nagyobb utat tettek meg előre, mint azelőtt tiz év alatt. Nagy erő van a közösségben, különösen akikor,‘ha ezt az erőt olyan okosan, meggondoltan hasz­nálják fel, mint a sumonyi Petőfiben. (Szalai János) vírusok közé tartozik, amely leginkább a szájon át hatol be a szervezetbe, de bejuthat az orron keresztül is. Egy-két hétig lappang a szervezetben, majd rendszerint a következő tünetek­kel jelentkezik: kezdetben négy-öt napiig tar­tó lázas állapotot vált ki, ez­alatt a beteg fáradt, kedvet­len, étvágytalan. Majd orr, torokgyulladással, hörghurut­tal, hányással, hasmenéssel, székrekedéssel, végtag fájdal­makkal jelentkezik. Ezek után következhet be a végtag iz­mok gyengülése, esetleg bénu­lása. Sokszor azonban minden bevezető tünet nélkül máról holnapra lép fel a bénulás, de az is előfordul, hogy a kezdeti tüneteket egyáltalán nem kö­veti bénulás. A felgyógyulás legtöbbször tünetek hátraha­gyása nélkül következik be, de egyes izmok maradandó bé­nulása, sőt ritka súlyos esetben elhalálozás is előfordulhat. A fertőzést nemcsak a beteg, hanem a fertőzött, de tünete­ket nem mutató egyén is ter­jesztheti. A fertőzést csak az esetek kis részében követi meg betegedé*, legtöbbször úgy­nevezett tünetmentes átvésze­lés következik be. Az évek során ilyen átvészelések ha­tására alakul kd felnőtt korra a védettség. A betegség megelőzését legjobban a tisztaság segíti elő. Az étkezés előtti kézmo­sás, a gyümölcs lemosása, az ételek tisztaságának biztosítá­sa és a légy elleni védekezés, a megelőzés legelemibb előfel­tételei. Az utóbbiban mi ma­gunk is legyünk az egészség- ügyi hatóságok segítségére, a légytenyésztő helyek, istállók, ólak, szemétgyűjtőhelyek stb. tisztántartásával. Egyébként pedig járványos, tehát leg­inkább késő nyári, kora őszi időszakban, ha megbetegedés­ről, a fentebb leírt tünetek­ről szerzünk tudomást, óvjuk gyermekeinket a testi megeről­tetéstől, utazástól, felesleges vagy elhalasztható műtéti be­avatkozástól. Helyes, ha gyér« mekelnk ilyenkor nem tartóz­kodnak Játszótereken, stran­dokon. A legkisebb hőmérsék­let emelkedés, hurutos, vagy más tünetek esetén pedig azonnal fektessük ágyba őket és ami a legfontosabb, azon­nal értesítsük az orvost, hogy a bajt idejekorán megelőzhes­sük: P. Gy. Oe/GOB/J B/MAVO?' 66. — Ugyan már, ház! vágott közbe a tyúkmellű gyalogos. — Az én apám is a háború előtt örökké spórolt, gyűjtö­getett, házat akart építeni. Amíg építették, állandóan ott sündörgött, segitett, tisztelet­tudóan beszélt az ácsokkal, ne­hogy megsértődjenek. Jó gaz­da volt az apám. A ház fel­épült, először gyújtottunk be a kemencébe, leültünk reggeliz­ni. Apám, ahogy dukált, fél li­ter pálinkát rakott az asztalra. „No — mondta — felépítettük a házat, most már élni fo­gunk." Alighogy ezt mondta, szalad be az utcáról a kislá­nyunk: „Apa, háború van!“ Ez június huszonkettedikén tör­tént, s még a júliusnak sem volt vége, az anyám már meg­kapta az értesítést, hogy apám meghalt. Én a házakat nem sajnálom, én az embereket saj­nálom, akik nem érték meg a győzelmet. A szél tisztán hozta a tank­motorok dübörgését, s a kato­nák egy ideig füleltek. A sötét­ből egyenként, kettesével gya­logosok bukkantak fel. Egye­sek futás közben hátranéztek, visszalőttek, s futottak tovább, elrohantak az üteg mellett. — Mit csinálnak, mit csinál­nak, disznók! — Ismételgette a gyalogosakat figyelve dühö­sen és megvetéssel Nyikonov. A katonák már felhagytak a beszélgetéssel. Balról, a kertek mögül tüzelni kezdett egy ak­navető üteg, a felvillanó torko- lattüzek megvilágították őket. Négy aknatölcsér keletkezett a mezőn. Az aknavetők újra és újra megismételték az össztü­zet .;; A visszavonuló gyalog­ság láttán keletkezett nyugta­lanság attól, hogy az ágyúknál álló harcosok mit' se tettek, csak várakoztak, egyre foko­zódott. \ Az eddig nyugodtan ülő te­lefonista hívni kezdte a zászló aljparancsnokot. — Kaspi! Kaspi! — ismételte egyre nyugtalanabbul. Rémül­ten gondolt arra, hogy ki'kell mfennie'a tűzbe, oda, ahonnan a gyalogosok futtottak, s egész élnivágyását ebbe az egy szóba sűrítette. Belicsenko azonban követe^ lően nézett rá, és a telefonista, mintha az előbb nem is ő, ha­nem a bajtársa tanúsított vol­na kishitűséget, szigorúan szólt váltótáreánaik: — Ülj csak itt, majd én el­szaladok ::: S egyik kezébe fogva a hu- zaltekercset, hangos lábdobo­gással futásnak eredt a vonal mentén. Tonya látta, hogy Belicsen­ko minduntalan az órájára pil lantott, és már jó néhányszor megfordult, mintha keresne valakit, de aztán rögtön meg­feledkezve erről, megint csak a lövések előtt elterülő mezőt figyelte. Szemöldökét összehúz ta, mély keresztránc árnyékol­ta homlokát, szája megkemé­nyedett, és egész arca szigorú és gyűlölködő volt. Hogy is­merte Tonya ezt az állapotot! Szíve összeszorult, érezte, hogy mi játszódok le a férfiban. Úr­isten, ha tudná, hogy mennyire szereti! — Mi van veled? — kérdezte Belicsenko, amikor észrevette, hogy a lány ott áll mellette, és szórakozottan ránézett. Tonya még félni sem tudott, már újra a távcsőbe bámult. Ez a különbség kettőjük kö­zött. Tanyát most nem a kö- zé’gő harc érdekelte, hanem 6, az ő fájdalma, az ő aggodalma: HÍREK — A MEGYEI tamács a ter­melőszövetkezetek részére má­sodvetéshez 800 mázsa rövid- tenyészidejű kukoricát és ezzel együtt 6000 hold bevetéséhez szükséges vetőmagot biztosí­tott. A termelőszövetkezetek az eddigi adatok szerint 1560 hol­don végeztek májusi másodve­tést és 2000 holdon elvégezték a tarlóvetést is. — MEGYEI operatív bizptt- ság nagy segítséget adott az ál­lami gazdaságoknak a nyári mezőgazdasági munkák gyors elvégzéséhez azzal, hogy Pé­csett minegy 900 diákot kért fel: segítsenek az állami gaz­daságoknak. A legtöbb segíts.'! get a Bólyi Állami Gazdaság kapta, ahol a Pécsi Orvostudo­mányi Egyetem hallgatói dol­goztak. □ REKORDTERMÉST ér­ték el az idén a mohácsi Uj- barázda Termelőszövetkezet­ben. őszi árpából 18, tavaszi árpából 14, búzából 14 mázsás lett az átlagtermésük, majd­nem duplája a tavalyinak. □ 1959 I. FELÉBEN is sok külföldi vendég látogatott el a Pécsi Kesztyűgyárba. A nyu­gati országokból egy svéd, egy holland látogató, valamint egy francia házaspár volt kiváncsi a pécsi kesztyűkre. Jelenleg nyugatnémetek tekintik meg a gyár készítményeit, tanulmá­nyozzák a pécsi kesztyű készí­tési módját. — EZ ÉV második negyed­évében 46 tüzeset fordult elő Baranyában. A tüzek a gyár­iparban 138 ezer, a mezőgazda Ságban 36 ezer, a lakóházak­ban 10 ezer, összesen pedig 231 ezer forint kárt okoztak. — A PÉCSI Agrária Kemé­nyítőgyár 1959 első félévében 90 ezer forint többletnyeresé­get ért el. A TI. negyedévre tervezett 54 vagonnal szemben 68.45 vagon keményítőt gyár­tott. Pécs városi Rendőrkapitányság felhívja a III. kerület azon lakéit, akiknek személyt Igazolványa 1959 évben lejár, hogy a ' lakónyilván­tart ókönyv-vezetőjüknél a személyt Igazolvány kicseréléséhez szüksé­ges kérdőív átvétele végett azonnal jelenjenek meg. A megjelenés kö­telező. A szükséges felvilágosítást a lakőnyllvántartőkönyv-vezetőjük tői negkapják. Az átvett kérdőívet kltölteve 1959. augusztus 17-ig a •■lakónyilvántartókönyv-vezetőknek kötelesek visszajuttatni, melyeket a lakónyilvántartőkönyv-vezetők augusztus 18-lg a városi rendőrka­pitányságon (Kilián Gy. u. 3. fszt: 28.) összegyűjtve szolgáltassák be; Az új személyi igazolványok ki­osztására későbbi Időpontban tör­ténik Intézkedés, melynek átvéte­léhez annak Idején be kell nyúj­tani 2 db 8Zlg. fényképet, 10 forin­tos okmánybélyeget, állandó lakás­bejelentőt és az esetleges adatvál­tozást Igazoló okiratot. Az állandó lakásbejelentőbe a szlg. sorozatát; számát és törvényességi Idejét be­írni nem szabad; És ez mindig Így lesz, a bőké életben is. Az élet önmagábar nélküle, már rég nem létezet Tonya számára; Belicsenko viszont már a kő zell kibontakozó harcban élt mintha a lány nem is lenni mellette. Tonya nem sértődöt meg. Nyilván ez az 6 férfiú kötelessége. Csak ez egy kis sé szomorú. Viszont épp ilyen nek szerette. Odajött Arhipov, levette : gázálarcot, letette a földre, ; tartószíjat akkurátusán össze csavarta. Mindezt megfontol tan, minden sietség nélkül tét te, mint akinek fontos mon danlvalója van. Aztán megiga zítva köpenyét, a tenyerébi köhintett: — Akkor én most megyek Jó? — és a sötét szalmakazlal felé intett. Belicsenko ránézett, áztál gyorsan a mezőre pillantott, é szeme élénkült. Csák nézti Arhipovot, és Tonya érezte hogy ebben a pillanatban Ar hipov közelebb áll hozzá, min ő. — Még várunk! — válaszol Belicsenko. És újra abba az irányba né tek, ahol a szalmakazlak ál1 tak, hol a sötétben, mint svik ra szélben, golvók röpködtek Arrafelé ment Vánvp Gorosko egymapában a tankok és a: ütegek között. Vajon él-e még' (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents