Dunántúli Napló, 1959. augusztus (16. évfolyam, 179-203. szám)
1959-08-11 / 187. szám
Konzultáció: Az MSZMP őszi kongresszusa miért a VII. pártkongresszus? A KONGRESSZUSI VERSENY HÍREI a párt lényege, hanem a tartalma, amelyet a program és a Szervezeti Szabályzat, a párt határozatai és egész gyakorlata juttatnak kifejezésre. A párt célkitűzése, politikája mutatja, hogy a pártot milyen világnézet, milyen elmélet vezeti a munkában, másszóval a párt jellegét nem a név, hanem eszmei alapja és politikai célkitűzései határozzák meg. Pártunk neve a történelem folyamán többször is változott, de lényege mindenkor a marxizmus-leninizmus tanításainak, megvalósítására vonatkozott; 1918. novemberében Budapesten az Oroszországból hazatért kommunista hadifoglyok, a forradalmi szocialisták és a baloldali szocialisták alakították meg hazánkban az első marxista-leninista típusú pártot, a Kommunisták Magyarországi Pártját. A párt neve a felszabadulás után Magyar Kommunista Párt lett, majd 1948. június 12—14-én, az egye sülési kongresszuson a Magyar Dolgozók Pártja nevet vette fel és 1956-ban, az ellenforradalom fűzében kapta mai nevét. Négy különböző név, de tartalmilag egyetlen kommunista pártról van szó, végső céljául mindegyik a szocializmus megvalósítását és a kommunista társadalom felépítését tűzte ki; Mindezek indokolják, hogy az 1918. után megtartott valamennyi kongresszust pártunk kongresszusának ismerjük el és továbbfejlődésünk számára vegyük figyelembe pártunk 40 éves harcainak tapasztalatait, amire a Szervezeti Szabályzat is utal. Pártunk négy évtizedes harcában valamennyi pártkongresszus igen jelentős. Az illegalitásban harcoló Kommunisták Magyarországi Pártjának kongresszusai a nemzetközi kommunista mozgalomnak is gazdag tapasztalatokat adott, előre vitte a munkásosztály harcát. Gazdag tapasztalatot adott az illegális körülmények között folytatott harchoz. Az egyesülési kongresszus bebizonyította, hogy lehetséges, sőt a munkásosztály érdekei szempontjából szükséges is a két párt egyesülése. Bebizonyosodott, hogy a munkásosztály egysége olyan hatalmas erő, amely maga köré tömörítve a nemzet haladó erőit, képes arra, hogy meghátrálásra kényszerítse a burzsoáziát, s kedvező nemzetközi helyzetben, véres polgáháború nélkül is elvezesse a dolgozókat a kizsákmányolástól mentes szocialista társadalomba: A következő időkben tartotta eddig pártunk a kongresz- szusait: I; Kongresszus 1925 Bécs (KMP), II: Kongresszus 1930 Moszkva (KMP), III: Kongresszus 1945 Budapest (MKP), IV. Kongresszus 1948 Budapest (MDP egyesülés), V. Kongresszus 1951 Budapest, VI. Kongresszus 1954 Budapest; Az ez év őszén összeülő Magyar Szocialista Munkáspárt kongresszusa a VII párt- kongresszus lesz; Egyik nagy esélyes a Beremendi Cementművek A Beremendi Cement- és Mészművek dolgozói elhatározták, hogy megszerzik a megyei pártbizottság vándorzászlaját. Esélyeik egyenlőek a többi Baranya megyei vállalattal, mégis van azonban már tarsolyukban egy kis előleg, aminek segítségével könnyebben elérnek a célhoz. Ez pedig első féléves eredményük. A Beremendi Cement- és Mészművek az I. félévben teljes termelési tervüket 114.7 százalékra teljesítette. Ha figyelembe vesszük, hogy a vállalatnak ilyen magas termelési terve még nem volt, akkor különösen szép munkasikert áruinait el ezek a számok. De nézzük meg részletesen is az I. félév mutatóit! A kőbánya 114.2 százalékra teljesítette tervét, a klinker- égetés 114.6-ra. A cementőrlés 117.6 százalékos volt, a cementszállítás 116.6, míg az égetett mész 103.4 százalékos. Az egy munkásra eső átlagbér 104.5 százalékos, az egy munkásra eső termelési érték 114.9. Az lékos megtakarítást értek el. A Cement- és Mészművek munkásai eleget tettek féléves vállalásaiknak is, mert a felajánlott terven felüli 5 ezer tonna cement helyett, 6957 tonnát állítottak elő. Ezek az eredmények esnek a mérleg serpenyőjébe, ilyen biztos alappal indulnak h II. félév tervszámainak teljesítésére. 1959 III. negyedévre 2500 tonna cementet ígértek terven felül, ebből július hónapban már 1200 tonnát teljesítettek. Másik esélyes a Mélyépítők A Baranya megyei Mélyépítő Vállalat dolgozói is jól rajtoltak az I. félévben, mert tervüket 102.3 százalékra teljesítették. Érdekessége ennek a szép eredménynek az is, hogy 98.2 százalékos munkáslétszámmal érték el. Az egy főre eső termelési értékük 109.3 százalékra alakult s a termelékenység emelkedése biztosította számukra a vállalati pénzgazdálkodás javulását. Az első félévben nem kevesebb, mint 11 millió 557 ezer forint nyereséget mutat mérlegük, ami nagyon szép eredmény. A hatósági szerződések alapján az I. félévben befejezésre előirányzott létesítményeket egy kivételével befejezték. Egy létesítmény azért nem került átadásra (a rigódertetői víztároló), mivel az időközben fei- merült műszaki problémák miatt a létesítmény használatba vételéhez még további munkák elvégzése szükséges. A szerződéseken felül 18 célfeladattal bízták meg a vállalatot, melyeket szintén elvégzett. A baleseti átlaguk is ia- vult, a baleseteket ebben az évben a vállalatnál a tavalyi 3.2 ezrelékkel szemben 2.9 ezrelékre szorították le. Az anyagtakarékosság terén különösen a mohácsi és a hosz- szúhetényi építésvezetőségek értek el jó eredményeket, ahol az anyagok többszöri felhasználásával már eddig 45 ezer forint kiadástól mentesítették a népgazdaságot. A vállalat 32 brigádja tett felajánlást határidő. lerövidítésére. Különösen jelentős Kern István 24 fős komplex kőmuvesbrigádjának felajánlása, akik a mohácsi tanulóváros átalakítási munkáinál 30 nap>os határidő lerövidítést vállaltak, de a munkát 45 nappal a határidő előtt befejezték és 22 ezer forintot megtakarítottak: Az István-aknai építésvezetőségen a brigádok 13 nappal rövidítették le vállalásaik teljesítését. A pécsújhegyi építés- vezetőségen a 22 fő1; MÁV felépítményes brigáf 14 nappal előbb végezte el határidős mun káját; A Mélyépítő Vállalat dolgozói az élüzem szintet is szeretnék elérni, illetve megtartani és persze ők is a megyei párt- bizottság vándorzászlaját szeretnék magukénak tudni. Rajtuk áll, hogy kihez kerül a Iszép vörös vándorzászló; ii „Brazil szerpentin' (Pillanatkép a szabadtéri színpadról) Kavarog a színpadon a brazil karnevál. A zenéje vért- forralóan ütemes és repül a nézők közé a szerpentin. Csava rodik, kúszik, játékosan hosszabbodik a levegőben, a nézők elkapják hol itt, hol ott és húzzák. Az egyik egy hölgy kezébe akad, a másik vége meg rácsavarodik a rádió egyik mikrofonjára. És a hölgy a szerpentinnel húzza, az állvány már elmozdul, amikor a technikus észbekap és szól, hogy „Ne tessék eldönteni a mik rofont azzal a szerpentinnel .:A mikrofon pedig csak egyre veszít egyensúlyából, mire a technikus eltépi. A szerpentint meg csak húzzák:;. Ami kor a vége is kipen- deredik az Orchester kőfalam, valaki meg szólal: „Már miért is ne húzná, amikor ez .valódi’ brazil szerpentin :: 5 Pesten vették a nagykörúti ÁPISZ-bolt- ban“. tcfill a Messe platzon. Ezek a kőművesek a képen látható téren gyasztották el ebédjüket. foAz ellenforradalmi Magyar Híradó című lap írta július 18-án, a szerkesztőségi üzenetek között: „S. K. Párizs. Engedje meg, hogy leveléből idézzünk: „Nem egészen értem, hogy legutóbb miért írták a VIT-ről, hogy nem baj, hogy a kommunista ifjúság most éppen Bécsiben rendezi meg a vörös fesztivált; Valóban úgy gondolják, hogy az ideküldött funkcionáriusokat Bécs város képe és nevezetességei meg fogják győzni? Ugyan kérem." Lehetséges, hogy a kommunista küldötteket a bécsi tapasztalatok nem fogják meggyőzni, de abban bizonyosak vagyunk, hogy el fognak gondolkodni a viszonylagos jólét, s sok szép autó és kirakat felett. Emellett: az egész rendezvény gyorsabban feledésbe merül majd, mint hinnék.“ Bécsiben valóban több az autó mint Budapesten. Túlnyomórészt kisautók futkároz- nak a bécsi utcán. Nagyság, szépség és kényelem tekintetében elmaradnak a ml mosxk- vicsaink és Wartburgjaink mögött. A belvárosi kitatok között ü0T A bécsi munkások életszínvonaláról linget kap. Ez az átlag is jóval kevesebb a mi nyugdíjunknál; Mindent egybevetve: a mi munkásunk jobban él a bécsinél. Büszkén mondom ezt, hiszen legjobbjaink négyszáz éven át írtak arról fájdalommal, hogy elmaradtunk Nyugat, közöttük Ausztria mögött. Négyszáz éven át nem volt vitás, hogy az osztrákok jobban élnek és műveltebbek a magyaroknál, s mi tizennégy esztendő alatt elértük azt, ami- konganak a mienké. A magyar munkás re négyszáz év nem volt kémmái unk is úgy gondolkozna- mosozik, a kocsik _________ „ ^ U106jal 1IMIKBa re ,, na k az emberek, akkor vagy az ürességtől. A Marienhdlfer szerény számítások szerint is pes. Ketszerannyi autó szaladgálna Strassen, Bécs áruházakkal tud annyit a fizetéséből vásá- „ az utcainkon, mint ma: Ám térjünk vissza a munkásokhoz. Mit vehetnek 1200— 1500 schillingjükből, mire költik a fizetésüket? Mi az olcsó és mi a drága Becsben? Ki1 él jobban: á bécsi átlagfnunkás- e, vagy a miénk? annyit a fizetéséből vásárolni, mint a bécsi. Ez persze még nem teljes meghatározója az életszínvonalnak. Ausztria kapitalista ország, nem osztanak ingyenes babakelengyét, nincsenek üzemi bölcsődék, nincs olcsó fényesebbek is akadnak, mint nálunk Pesten. Láttunk kirakatot, ahol tizenöt—húsz próbababát alkalmaztak. Itt a gazdagok vásárolnak, kisemberek számára megfizethetetlen borsos áron; A több autó, az ilyen kirakatok, plusz az ezerszínben pompázó reklámorgia látványa megtévesztő. A disszidenseket elkábitotta. Aztán kiábrándultak. A bécsi munkások havi átlagkeresete 1200—1500 schilling. Egy kisautó ára 28 000— 35 000 schilling. A többi árat figyelembe véve sok pénz. A bécsi munkásoknak tehát csak a legjobban kereső rétege tud autót venni, az is inkább használtat vásárol; Az ennél nagyobb jövedelmű, de még mindig szerényen élő értelmiségiek, kispolgárok között jóval több a gépkocsitulajdonos. A havi részletek kifizetése jól megapasztja * pénztárcájukat, feleségük a fogához veri a garasokat, szerény élelemmel is beérik, de azért megveszik az autót. Itt nem csinálnak a vasárnapi ebédből szertartást! Mi magyarok a jó falatokat szeretjük, ók pedig ■ gépkocsit. Ha zsúfolt Rákóczi útján egyszer egyetlen embert láttunk az egyik kocsiban. 1 kg kenyér 3,80, a nullásliszt 4,20, a cukor 5,60, tehát olcsó. A vaj 38 schilling, a margarin Rpdig 14. Itt ezzel___ _ __ A mi árainkhoz viszonyítva hús (csonttal)^ 28, á disznohús s^bb tetye^nem TuunkiSh egyelőre olcsóbb a műanyag- 36-^0, a borjúhús több mint üdülnek A ZZS mIfodlk í>tévff * í° sdÍllUn®b2 kerüL Ez utób* sem 60 illetve 55 év mint náoen változik a helyzet.) Női hiak drágák. perionharisnyát már tizenkét A férfi öltönyök ára — a és fél schillingért is lehet ven- minőséget is figyelembe véve ■ra-,Olcsó a golyóstoll, az ön- — valamivel olcsóbb, a női gyújtó, a narancs és a csoko- ruhák drágábbak mint Háládé. A sörük jobb mint a miénk, az ára pedig nagyjából megegyezik a magyar sörével; A perionharisnya és öngyújtó fontos dolog. De azt hiszem megegyezünk abban, hogy mégsem ez a legfontosabb. Vegyük hát a legfontosabb kiadásokat. Egy kétszoba összkomfortos lünk. A gyermekholmiknak jóval magasabb az ára. A férfiingek is drágábbak, a lábbeli ára hasonló. A nyakkendők — egy szerény kivitelű műanyag nyakkendőt kivéve — drágábbak, a gyermekjátékok, utcai telefon, képeslapok, eszpresszó kávé, hűsítő italok, taxi szintén. A közepes minőségű helyre lünk, hanem 65 (a férfiaknál), illetve 60 (a nőiknél) év. Ez annyit jelent, hogy az osztrák munkás szinte holta napjáig robotol, s ha mégis eléri a bűvös 65 évet, havi 4—500 schilHogyne lehetnénk erre büszkék! Ezzel azt hiszem választ adtam a Magyar Híradó fennhéjázó megjegyzéseire is. Csak egyben volt igaza: viszonylagos a jólét Bécsben. Viszonylagos, mert csak a gazdagok élnek jólétben. A munkás attól még nem lakik jól, hogy végigsétál a fényes belvárosi utcán, és hiába nézi a sok autót, ha abból egy sem az övé. (Folytatjuk) Magyar László főbérleti lakásért a bécsi érvényes mozijegy tíz, a legmunkás 280—480 schillingst olcsóbb színházjegy 25, az fizet, de akad olyan kétszoba, operajegy 70—100(!) schilling, összkomfortos lakás is, amely- e8Y közepes kötésű, 200 oldanék 1000 schilling a havi bé- szépirodalmi könyv 40 re! El sem akartam hinni, há- schillingbe kerül. Mindez azt rom munkást ás megkérdeztem jelenti, hogy a bécsi munkásokat megfosztják a művelődés lehetőségétől. Nos, tessék számolni háziasszonyok: jobban élnek a bécsi munkások? Több munkást és annak feleségét megkérdezve, sok üzérről. Mind a hárman erősköd- tek, hogy nyugodtan megírhatom és hozzátették: nem ők laknak ezekben a lakásokban. A villamos átszállójegy ára 2,20 schilling, de ez csak egyszeri átszállásra jogosít. A heti villamosbérlet 15 schil- letet végignézve (és égy blók- lingbe kerül. Van 11 schillin- kot árakkal, közöttük a ruház- gís ez, ezzel azonban csak a kedási cikkek árával teleírva) nap meghatározott időszaké- arra a következtetésre jutóiban lehet utazni. Mind drága! tam, hogy a bécsi munkások A bécsi ember keveset villa- reálbére nem magasabb mint A bécsi kisemberek még a villám ospénzzel is takarékoskodnak, a gazdagok pedig a taxinál drágább konflissal sétálnak a belvárosban. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága március 6-i ülésén határozatot hozott, hogy a pártkongresszust 1959. november végére összehívja. Az azóta eltelt Időben vezető elvtársak beszédeikben, különféle tájékoztatók és sajtócikkek úgy foglalkoztak az összeülő kongresz- szussal, mint pártunk VII. kon gresszusával. Ezzel kapcsolatban több kérdés érkezett hozzánk, hogy miért beszélünk a VII. kongresszusról és miért nem az MSZMP első kongresszusáról? A pártkongresszus sorszámozását nem a párt elnevezésével kell kapcsolatba hozni. A Magyar Szocialista Munkáspárt nem új párt, hanem a magyar munkásosztály újjászervezett forradalmi pártja, a magyar nép kommunista pártja. Az MSZMP nem új párt, de néhány új vonás jellemzi, mindenekelőtt az, hogy fegyveres harcban szerveződött újjá. Az MSZMP nevében is kifejezi a munkásosztály vezetőszerepét, összefoglalja az egész magyar dolgozó népet, a munkásokat, parasztokat, a haladó értelmiséget, a dolgozók minden rétegét: Az MSZMP örököse a Kommunisták Magyarországi Pártja, a Magyar Kommunista Párt és a Magyar Dolgozók Pártja forradalmi tetteinek, a Kommunista Párt megalakulása előtti időszak haladó munkásmozgalmi hagyományainak. Örököse a munkásegységnek, amely az MDP megalakulásával az egységes pártban öltött testet: A párt elnevezése természetesen fontos dolog, mert ez összefügg a sajátos történelmi körülményekkel, de a név nem
