Dunántúli Napló, 1959. augusztus (16. évfolyam, 179-203. szám)
1959-08-06 / 183. szám
Meg kell tanulni jól vezetni Egy munkás, egy pártlitkár és egy főmérnök nyilatkozata A bányák és az ipar államo sítása óta gyáraink, vállalataink, üzemeink élén munkásigazgatók állnak. Ma már min denki előtt ismeretes, hogy többségükben jól megálltak helyüket, szívós munkával, komoly önképzéssel, megszerezték a szükséges szakmai ismereteket, s munkahelyükön jó vezetéssel küzdenek a termelékenység emeléséért, a kongresszusi vállalások teljesítéséért. Pártunk márciusi határozatában felhívja a figyelmet a gazdasági vezetés megjavítására, a bürokrata ügyintézés elleni harcra, a vállalatok, gyárak önállóbbá tételére, önállóbb gazdálkodásra. A termelés bonyolultabbá válása, a megnövekedett tervfeladatok, az I960, évi főbb gazdasági mutatók 1959-ben való elérése, nemcsak a gyárak, vállalatok munkásaitól, hanem vezetőitől, s elsősorban igazgatóitól is felelősségteljesebb, jobb munka elvégzését várják. Az egyre javuló gépesítés, a technikai korszerűsítések, s nem utolsó sorban a terveket végre- Utttó emberek öntudatának különbözősége, jobb politikai és szakmai vezetést, s mélyebb emberi képességeket követelnek meg az igazgatóktól te. Három embert, egy munkást, egy párttitkárt és egy főmérnököt kérdeztünk meg, hogyan vélekednek a jó vezetési módszerről, szerintük milyen a jó igazgató? Kiss László lakatost munkahelyén kerestük fel. 11 éve dolgozik szakmájában (azóta is egy vállalatnál) komoly, megfontolt munkásember. _— Szerintem egy jó igazgatónak közel kell állni a munkásokhoz, szót kell érteni velük, — kezdi betűnként rágva a szavaikat Kiss László. — Fon tos az. is, hogy látogassa a munkahelyeket, elbeszélgessen a munkásokkal. Mert bőven akad olyan probléma, amit ügy nagy nyilvánosság előtt nem akar felvetni az ember. Legyen közvetlen és barátságos — és ne felejtse el, hogy ö is közülük került fel, • ő is munkásember volt azelőtt. Ha valami gondunk, bajunk van, bemehessünk hozzá tanácsot kérni. Mégha nem is áll módjában segíteni, akkor is hallgassa meg a panaszokat. Igazságos legyein és szigorú. Másképp tervet nem lehet teljesíteni, viszont mi abból élünk, nem igaz?;:: És őszinte legyen! Ha kérünk valamit, le gyen az bérpanasz, vagy másfajta kérelem, ne mondja, hogy majd megoldjuk elvtánsak, ami kor tudja, hogy még nem lehet megoldani, mert nincs rá pénz. Keményen, de őszintén jelentse ki: ezt a követelést ”** «■"* teljesíteni, talán jövőre vagy egy-két év múlva mód nyílik erre is. Megyer Béla elvtárs a Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat párttitkára, a pártszervezet és az igazgató vi szörnyét említi fel elsőként. — A jó igazgatónak feltét' lenül magas politikai képzett-1 Réggel kell rendelkeznie. Szük- *éges, hogy a pártszervezette] egyetértésben végezze munkáját, hallgassa meg a pártszer vezet véleményét. Persze helytelen dolog, ha a pártszervezet rá akarja erőszakolni véleményét az igazgatóra. Az igazgató feladatkörét tiszteletbe kell tartani. A pártszervezet és az igazgató Ikapcsr'f *a rendszerint rányomja a bélyegét a vállalat munkájára. Éppen ezért fontos, hogy elvtársias, baráti legyen a közöttük lévő viszony. Persze, nem olyan, hogy „Te is elnézd az én hibámat, ezért nem bírállak meg!" Vita lehet a pártszervezet és az igazgató között, de amikor tisztázzák a problémákat és a határozat megszületik, utána egységesen kell cselekedni. Na gyón helyesnek tartom, ha az igazgató bekapcsolódik a vállalaton belüli politikai okta tásba. Sok helyen hallottam, hogy visszariadnak tőle, mond ván, hogy lejáratja az igazgató tekintélyét. Pedig szerintem ellenkezőleg, csak emeli a politikai oktatás színvonalát, ha az igazgató is elvállal különböző előadások tartását. A jó igazgató kicsinyes dolgokba nem avatkozik bele, hanem a többi vezető állású emberen keresztül irányit. Természetesen ehhez az is kell, hogy állandóan képezze önmagát, tanuljon a munkásoktól és tanítsa őket. Sokszor előfordul egy vállaltit életében, hogy harcolni kell a felettes szervekkel, az új munkamódszerek, vagy új gyártmányok bevezetéséért. A jó igazgató kiáll „felfelé" is az igazáért, támogatja az újat, még akkor is, ha az kezdetben veszélyekkel jár. Konkrét példának felhozom a mi építkezési módszereinket. Nern-lehet vitás, hogy nálunk a jövő az előregyártott elemekkel történő építkezésé. Ezt látni kell előre, és minden erővel abba az irányba hatni, hogy minél nagyobb mértékben bevezethessük. A jó igazgatónak látnia kell a jövőbe, hogy vállalatának termelékeny ségét állandóan növelni tudia. Másképpen nem tudunk a többi népi demokratikus orszá gokkal egyidőben eljutni a kommunizmusig. -.5 Czakó János a Sopiana Gépgyár főmérnöke is érdekes szempontokra hívja fel a figyelmet: — Az első szükségszerűség egy jó igazgatónál, hogy átfogó gazdasági és műszaki kérdésekben dönteni tudjon. Ren delkezzék műszaki alapképzett s’éggel, mert másképp mindig másnak a véleményére kell támaszkodnia. . A jó szakmai ismeret lehetővé teszi, hogy el tudja bírálni a hozzá beérke- | eleget tanulnia! zett javaslatokat. Ismernie kell a közvetlen környezetét, azt, hogy egy-egy emberből mit lehet kihozni. Mi a gyenge oldala, milyen a politikai meggyőződése, a szak mai felkészültsége, milyen feladatokkal lehet megbízni. Ne aprózza el magát, csak a lényeges dolgokkal foglalkoz zon. Jó emberi kapcsolatot tartson mindenkivel és sose döntsön elhamarkodottan. Ne fukarkodjon az elismerő szóval, mert az mindenkire jó hatással van, ha érzi, hogy megbecsülik munkáját. Viszont bíráljon keményen, ha valaki hibát követ el. Állandóan képezze magát, sokoldalú, intelligens emberré igyekezzék válni. így a tekintélyt is biztosítani tudja magának. Ne csak a fizikai dolgozókkal, azok családi és egyéb problémáival foglalkozzon, (és ne azért, mert ez pártszerű), hanem a műszakiakkal és az egyéb alkalmazottiákkal is. Mint embert úgy is szeresse mindenki, ne csak mint főnököt. Persze, vezetni nem köny- nyű, rengeteg féle ember van, kű'önböző politikai nézetekkel, különböző vérmérséklettel és jellemmel. Különböző akarattal és szorgalommal. Mindezt egybefogni, egy közös úton a cél felé vezetni, ehhez rátermettség is kell. De magába- véve a rátermettség sem elég. Tanulni kell a vezetést is!..: íme, három ember véleménye az igazgatói munka módszereiről, a vezetés módszereiről. Fontosak-e ezek a szem pontok? Nagyon fontosak! Jellemzőek-e ezek a vélemények, igazgatóink munkájára’ Igen. Legtöbb jellemző. Mégis nem árt megemlíteni őket mert ha régen az a szólásmondás járta, hogy: „a jó pap holtig tanul“, akkor ma áll az a mondás: a kommu nista vezetőnek sosem lehet Szüts István Két megye tsz-eit patronálja a Malomipari Vállalat A Baranya—Tolna megyei Malomipari Vállalat dolgozói az év eleje óta igen sok segítséget adtak a két megye új termelőszövetkezeteinek. A vállalat főbb telepei mindkét megyében patronálják a hozzájuk legközelebb lévő tsz- eket. A malmok műhelyeit a tsz-ek rendelkezésére bocsátják, ahol gépjavításaikat elvégezhetik. A cséplések megkezdésekor több magtárhelyiséget adott át a vállalat a tsz-eknek, ahol gabonájukat tárolhatják. A sömogyhásságyi Vörös Sugár Tsz a közelmúltban például 24 kalapácsos darálót, használható vetőmagszelektort és szelelőrostát kapott a vállalattól. A homorúdi Kossuth Tsz-nek pedig — gazdaság kisebb belső anyagmozgatásának ellátására — egy gumikerekű kocsit és egy 11 lóerős villanymotort adott át a vállalat. ítélt a társadalmi bíróság Műszak után vagyunk. A váraljai kis bányászfürdő előtt feketéink a tér a bányászok- j tói. Ml történik itt, mit mutatnak? — kérdem. Barnafejkendős asszony néz rám csodálkozva: „Hát társadalmi bíróság van itt, tárgyalják a Lemle Henrik meg társaik bűnét!“ Közolebbhúzódok. A vádlott, erős, izmos, negy- venkörü’i bányász, Lemle Henrik, a 200. sz. csapat vezetője, és két fiatal társa. Fondorlatosán, hosszú időn át import bányafát tulajdonítottak el. jelentősen megkárosították a nép államát. Petkő Frigyes, bányamérnök, aki tíz éve még bányász volt, most üzemvezető, viszi a szót: „Szegyen, hogy ilyen súlyosan megfeledkeztek magukról ezek az emberek! De igaz a közmondás a kútról meg a korsóról, mert a nép éberségét ideig-óráig ki lehet játszani,1 de állandóan nem!“ Helyeslő mozgás. igenlés mindenütt, nekihevült félmondatok száünak a levegőben: ..Kirutml őket! Meg kell velük fizettetni! Szégyentelenek!“ Tóth György főaknász csendesen híólgat. Fiatalember, bányászfiú volt. a nci> állama taníttatta, emelte fe1 vezetővé. Ö fedezte fel a fondorlatot: „Láttam, hogy valami nem stimmel azokban a,z .öregfát“ tartalmazó csillékben Érzésem nem csalt, most itt ülnek a jómadarak!“ A bíróság tagjai egyszerű bányászok, bánya’akatosok. munkásemberck. Szavuk, mondatuk egyszerű, nem cikor- nyázott, de amit mondanak vág. mint penge: Minket ká-: rosítottak meg! A sajátunkat bitangoHák! Import bányafát vittek el, amiért államunk súlyos valutát fizet! Bűnhődniük kell. de az ítéletnek nevelő- hatásúnak kell lennie. „Lemle Henriket a naeymá- uvo-kl bányászok társadalmi bírósága társadalmi tulaidon ismételt eltulaidonítása miatt társaival együtt szigorú írásbeli megrovásra, anyagi kártérítésre és alacsonyabb munkakörbe, más munkahelyre való áthelyezésre ítéli.“ S az íté'etet mindenki helyesléssel fogadja. Idő járásjelentés Várható időjárás csütörtök estig: felhőátvonulások, szerdán többfelé, csütörtökön néhány helyen záporeső, zivatar. Mérséklődő észak- nyugati szél. A nappali felmelegedés fokozódik. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 12—15, legmagasabb nappali hőmérséklet csütörtökön 23—26 fok között. Távolabbi kilátások: melegebb, szárazabb idő. Sétányt &ácsi, 0.1 fyj&ÍL&h. Közhelyként hangzik már, ^beállítani, mert kell a mezőre, hogy az idei rendkívüli időja- nem lenne-e kedve ideiglcne- ráus nagyon megnehezítette a | sen helyettesíteni? termelőszövetkezetekben az aratást. Az is közismert, hogy a nyugdíjas tsz-tagok mindenütt felajánlották két kezüket, és idős voltukhoz képest becsülettel megálltak a helyüket. Ezek egyike Sótonyi Mihály bácsi, a rrvajsi Táncsics Tsz nyugdíjasa. Kis fehérre meszeli házacskájának udvarán találkoztam vele. Hunyorogva nézett viharvert Ludas Matyi kalapja alól, és öreges léptekkel invitált a konyhácskába. Az egész udvart betöltötte a pólyásgyerek sírása. Már a második dédunoka. Idős már Sótonyi bácsi, hatvankilencedszer érte meg az aratást a nyáron. Hol vannak már azok az idők, amikor legényes hetykeségből — és fogadásból — ki tudja hány 85—90 kilós zsákot cipelt az, emeletes magtárakba? Megrokkant a teste, gyengül a látása, és az ujjal sem engedelmeskednek "z akaratának, nem úgy hajlanak, ahogy szeretné. Más baja szerencsére nincs. Ott téblábolt kis házacskájában, amikor — ahogy ő mondja — Árvái Feri, a brigádvezető szólt neki, hogy Baranyai Pál, az éjjeliőr megbetegedett. Fiatalt nem tudnak Az öreg szívesen fogadta az ajánlatot. Mert furcsa az élet. Ilyen korban már nehezére esik az embernek a munka, különösen a fiatal és életerős emberek között. Ám a dolog- talanság is rossz. Egész nap otthon ülni és számolgatni az órák múlását, nagyon idegőrlő. Akaratlanul is úgy érezte, mintha felesleges lenne már a földgolyóbison. A brigádvezető ajánlata friss vért kergetett az ereibe. Július 8-án este kezébe vette a viharlámpát és megkezdte körútját a tehén- és lóistállók között. Egy hónapja már ennek. Baranyai Pál még beteg. Nem is tudni hány kilométert gyalogolt már Sótonyi bácsi tempós lépteivel a tsz sok istállója között, mert apránként helyezték el az állatokat, kevés még a nagy épület. Este nyolc órakor, amikor az állatgondozók jó éjszakát köszönnek neki, akkor kezdődik a munkája és a hajnali jó reggeliig tart. Nem a tolvajok ellen szegődött — ilyenek szerencsére nincsenek Majson —, hanem az állatok egészséget vigyázza. Különösen a tehenekét. amelyek között országos hírűt is találni. Több vemhes és nem jelentik be előre, hogy mikor hozzák borjaikat a világra. Ha éjjel jön rájuk a fájás, Sótonyi bácsi sebesebbre fogja lépteit, és elkocog az állatorvosért. Nem lehet várni, hiszen a tehén és borjú is belepusztulhat a segítségnélküliségbe. Ez idáig minden Sótonyi bácsi őrködte ellés sikerült. Négy vedvesorrú, egészséges borjúval szaporodott a Táncsics állatállománya. Egy tehenet le kelleti vágni, meri — ahogy Sótonyi bácsi mondja — szöget vagy drótot nyelt. Erre is az egyik éjjel került sor, a Sótonyi bácsi által felkeltett állatorvos utasítására, mert ha várnak, reggelre csak kihűlt) állatot találnak. 1 A napokban újabb tehene-, kot vittek az ellető istállóba. Sótonyi bácsi sokszor benéz majd hozzájuk viharlámpács- kájával, újra és újra végin- bandukolja a maga körútját. Csak akkor tér nyugovóra, amikor a kakasok már kukorékolnak és a legfrissebbek felkeltek. Elégedetten törli meg harcsabajuszát és azt mondja fennhangon: — Ez a non is jói telt el. Több mint hatvanezren hallgatták a TIT első félévi előadásait Az utóbbi években igen széleskörű és szerteágazó a Baranya megyei TIT ismeretterjesztő munkája. A különböző szakosztályok mind többet tesznek a haladó tudományok megismertetéséért, népszerűsítéséért és az emberek tudatának átformálásáért. Hogy a szakosztályok ismeret- terjesztő előadásai iránt mennyire megnőtt az érdeklődés — annak igazolására hadd idézzek néhány statisztikai adatot. A nemzetközi szakosztály 65 előadásit 4901, a filozófiai szakosztály 35 előadását 1777, a művészeti szakosztály 118 előadását 14 624, a történelmi szakosztály 95 előadását 8128 és az agrártudományi szakosztály 72 előadását 3972 ember hallgatta meg. Ezek a számok mindennél ékesebben bizonyítják, hogy a munkásosztályunk és dolgozó parasztságunk is nyomon akarja követni korunk gyors iramú fejlődését. A szakosztályok munkáját értékelve kiemelkedően nagy érdeklődés kísérte az irodalmi jellegű előadásokat. A hallgató közönség figyelme megnőtt íróink, költőink és irodalmunk iránt. A szakosztály működésében az kifogásolható, hogy a XX. század irodalmának ismertetése, sajnos, Radnóti, Ady és József Attila örökségének méltatásával lezárult. Sürgető feladat a szakosztály számára az élő magyar és haladó világirodalom iránti érdeklődés szélesítése és fokozása. Említésre méltó a művészeti szakosztálynak az a törekvése, hogy a jövőben több támogatást, segítséget nyújt a vidéki képzőművészeknek és a falukban is tartanak képzőművészeti kiállításokat. így meg lesz a lehetősége annak, hogy az új életünket ábrázoló, alkotások elkerüljenek az egyszerű falusi emberek közé is. A művészeti szakosztálynak úgy is az a“ legnagyobb hiányossága, hogy nagyon kevés a falun megtartott művészeti témájú előadás. Szép fejlődés tapasztalható a jogi szakosztály életében is. Az év elején 37 volt a taglétszám, jelenleg pedig 59. Ez a számszerűleg lényeges emelkedés lehetővé teszi a szélesebb körű munka megindítását. Az őszi munkák befejezése után új feladatok előtt állnak a TIT szakosztályai, s munkájuk természetesen továbbra sem választható el a mindennapi élet gyakorlati problémáitól. Igen mozgalmas élet folyik a TIT Bartók Klubjában, havonta 1500—2000 ember fordul itt meg. Az új népművelési évadban a TIT Munkácsy Mihály Szabadegyetemen többrendszerű kollégiumokat hoznak létre, s tovább működik a nyelviskola is. A munkáslakta területeken bányászakadémíákat, munkásakadémiákat és üzemi előadássorozatokat szerveznek. Továbbfejlesztik a már eddig is jól bevált „munkásművelődési félórák” című ismeretterjesztést. A TIT a nőtanáccsal közösen nők (skáláját is indít az ősz folyamán, a szülők számára pedig gyermeknevelési előadássorozatot. A TIT a Pécsi Nemzeti Színházzal karöltve színháztörténeti előadássorozatokat is tart és megalakítják a Pécsi Nemzeti Színház Baráti Körét. így alkalom nyílik a kör tagjai részére színházi vitákra is. 72 szerződése volt a TIT-nek üzemi előadásokra, ezt szeretnék a jövőben százra felemelni. Az eddigi tapasztalat azt mutatja, hogy igen eredményes az üzemi ismeret- terjesztés. A Bartók Klubban havonta lesznek rendszeres pécsi és vidéki, valamint meghívott művészek közreműködésével kamarahangversenyek, zeneszerzői estek, irodalmi estek, képzőművészeti és fotókiállítások. A 17 szakosztály részére rendszeres tudományos ülésszakokat rendeznek, s a tagokkal írásos előadási anyagokat dolgoztatnak ki, hogy ezzel is megkönnyítsék a vidéki előadók helyzetét. A megyei TIT Uránia boltja felügyelete mellett csillagászati, biológiai, akvarisztikai, távcsőépítési és mikroszkópépítői ifjúsági szakköröket, valamint természetbarát és földrajzi szakkört is létrehoznak, amelyeknek, a működésébe elsősorban az úttörőket és a kiszistákat kívánják bevonni. A TIT a Pécsi Városi Művelődési Házzal és a Doktor Sándor Kultúrotthonnal közösen többször is meghív neves fővárosi előadóművészeket. A Filmtudományi Kör tagjai részére (amelynek jelenleg ezer tagja van) rendszeres összejöveteleket tartanak, amelyen a kör tagjai filmesztétikai előadásokat hallanak és megismerkedhetnek a régi és az új filmzenével. A Zenebarátok Körének rendezésében ősztől kezdve megindulnak az előadások, valamint a TIT Fiatalok Művészeti Klubjának az előadásai is. Az őszi munka befejezése után 12-re emelik a TIT falusi körzeteket, amelyeknek az a feladatuk, hogy 7—8 község értelmiségét ösz- szefogják és kölcsönös előadásokkal segítsék a falusi ismeretterjesztést. Ezekben a körzetekben a művelődési autó rendszeresen viszi majd az előadókat. A TIT sokrétű munkája csak egy célt szolgálhat: a szocialista községek kultúrájának a megteremtését, a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztését, segítését. A vidéken történő ismeretterjesztő előadásokból részt kér majd a TIT a vidéki értelmiség részére is, hogy segíthessék a munkásklubok életét és azok tartalmasabbá tételét. A megyei művelődésügyi osztállyal és a tömegszervezetekkel közösen indítják be a baranyai népművelési iskolát. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján és az eddigi tervek szerint járásonként 5—6 népművelési iskolát indítanak be. A népművelési iskola tartama november, december, január és február hónap. A népművelési iskolák működésében a MÉSZÖV irányításával a helyi földművesszövetkezetek is részt vesznek. Járásonként indítanak a megyei tanács népművelési osztályával közösen népfőiskolákat, valamint a mezőgazdasági osztály segítségével az ezüstkalászos tanfolyamok szakmai anyagához általános műveltséget és világnézetet fejlesztő előadásokkal járulnak hozzá. A TIT továbbra is segítséget kíván nyújtani a KISZ-szervezeteknek. A vidéken rendezendő ifjúsági akadémiákra előadókat biztosítanak. A TIT járási szervezeteinek' előadói munkaközösségei megköny- nyítik a vidéki előadássorozatok tartását. A pedagógiai-lélektan szakosztály célul tűzte ki, hogy fokozza az ifjúság körében a nevelési tárgyú előadásokat. Fokozni kell a falusi előadások számát is, mert falun is nagy az érdeklődés és az igény a nevelési kérdések iránt. A szakosztály változatlan feladata az üzemek, intézmények kulturális vezetőivel való közvetlen baráti elbeszélgetés, s a feladatok közös megtárgyalása. A -megnövekedő feladatok ellátására a vidéki pedagógusok fokozottabb bekapcsolása szükséges a szakosztály életébe. A népművelési és ismeretterjesztő munka ma már mind jobban az egész társadalom ügye és ezen belül az összes tömegszervezet ügye, éppen ezért a tömegszervezetek tekintsék állandó feladatuknak az ismeretterjesztő munka támogatását. A TIT a tömegszervezetekkel, s elsősorban a Hazafias Népfronttal közösen lát neki a feladatok megoldásának. Ha meg lesz az összefogás, akkor sokkal eredményesebb lesz az 1959—60-as ismeretterjesztés és az oktatói munka, amely elősegíti az emberek tndafá*nla- kítását. (HAMAR)
