Dunántúli Napló, 1959. augusztus (16. évfolyam, 179-203. szám)

1959-08-06 / 183. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DUNÁNTÚLI , NAPLÓ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÄCS LAPJA XVL ÉVFOLYAM, 183. SZÁM ÁRA: 50 FILLÉR CSÜTÖRTÖK, 1959. AUGUSZTUS 6. Kiemelkedő eredményeket értek el a kongresszusi versenyben a baranyai állami gazdaságok Egyre-másra érkeznek a vá­laszok a megyei pártbizottság közzétett levelére, mely a pártkongresszus tiszteletére in­dított munkaverseny minden vonatkozású teljesítésére, túl­teljesítésére hívja fel a me­gye dolgozóinak figyelmét. A válaszok között van, a Bara­nya megyei állami gazdaságok válasza is. Az állami gazdaságok terv­feladata nagy. E terv teljesí­tése is szép dolog és még szebb az, hogy a gazdaságok dolgozói vállalták, hogy ja tervüket minden vonatkozásban túltel­jesítik. E cél elérése érdeké­ben indították be a pártkong­resszus tiszteletére a kongresz- szusi munkaversenyt. A sok­szorosan élüzem bólyi gazda­ság dolgozói így írnak erről munkavarseny-szerződésükben: .,A terv túlteljesítésében lel­kesít bennünket az SZKP XXI. kongresszusának sikere. Előttünk soha nem látott fej­lődés, a kommunizmus nagy­szerű perspektívája bontakozik ki. Rajta leszünk, hogy a ma­gunk vonalán a szocializmus építését meggyorsítsuk..." A sátorhelyiek a munkaverseny- szerződés egyik szakaszában így fogalmazták meg gondola­taikat: „A munkások és ve­zetők széleskörű kollektívája egyöntetűen állapítja meg, hogy van mód a hozamok eme lésére, a költségele csökkenté­sére, a termelékenység növe­lésére .; Van mód és ők a lehetőséget kihasználják csak­úgy, mint a pécsi gazdaság dolgozói, akik igazgatójuktól azt kérték: az általuk kezelt gépenként, állatonként .•:; kap ják meg a tervfeladatot — biztosítsa hozzá az előfeltéte­leket — hogy menet közben maguk is mérni tudják: mi­ből, mennyire sikerült teljesí­teni vállalásukat; Mindenütt lelkes hangulatú gyűléseken tárgyalták meg a feladatokat annak idején most, amikor elérkezett az első félév, amikor számot kell adni arról: hogyan váltak valóra a vállalások — nem kell szégyen kezniök. [Nemcsak beszéltek de tettek is. Néhány kiragadott példa is ezt bizonyítja. Vállal­ták, hogy egész évben 2 942 000 forint anyagköltséget takaríta nak meg. A félévi értékelés 2 310 OOO forint anyagköltség megtakarítást mutat. Egész év­re összesen 8 835 OOO forint költségmegtakarítást vállaltak és félévkor arról adtak számot, hogy 5 030 000 forintot mar megtakarítottak. Vállalták, hogy növelik a növénytermelés es az állattartás hozamait. Nagy dolgot tűztek maguk elé, több mint tízmillió forint ér­tékű hozamtöbblet elérését. Az eddig elért eredmény: 5 844 000 forint. Szépek az eredmények, ele felvetődik a kérdés: vajon je­lentenek-e ezek valamit a dol­gozók áruellátásárfak javítása szempontjából. A kérdésre egyértelmű igen a válasz. Az állami gazdaságok árutermelé­se nőtt. Kenyérgabonából mint egy 7000, takarmánygabonából 8700, rostkenderből 4304, mar­hahúsból 2512, cukorrépából 14 800 (203 holddal több a ve­tés is), kukoricából 17100 (ez akkor is szép eredménynek számít, ha tudjuk, hogy 385 holddal több kukoricát vetet­tek a tervezettnél) mázsával többet adnak a népgazdaság asztalára, mint amennyit a tervük előír. Bizonyára érez­hető lesz Pécsett annak a 328 000 liter tejnek, 111 OOO na­posbaromfinak ' a hatása is, amit az állami gazdaságok tér vükön felül termelnek a párt- kongresszus tiszteletére. A pártkongresszus tiszteleté­re indított munkaverseny ered ményei nemcsak a népgazda­ságra, de a többletet előállító gazdasági dolgozókra, család­jaikra is kihat. Az állami gaz­dasági dolgozók havonta átla­gosan 1200 forintot számolhat­tak meg a borítékukban, ami pontosan a jő munka eredmé­nyeként 100 forinttal több, mint amennyit a terv előír. Ha a birítékon kívül fejada­got, az üzemi konyhai hozzá­járulást, a kapott föld hasz­nát is hozzászámítjuk, akkor kiderül, hogy a verseny havon­ta 125 forinttal emeli egy-egy dolgozó keresetét; Az eredmények szépek, elis­merésre méltók. A szokásos „de” azonban itt sem hiány­zik; Igaz, hogy a termelés mennyiségi eredményei és a költséggazdálkodás egésze is elfogadható, de ezen belül egyes termelési ágazatok költ­séggazdálkodása nem kielégítő. Például még mindig drága a tej, a marhahús előállítása, de magas a traktorüzemek ön­költsége is; Ezek a tények nagyobb erő­feszítésre intenek. És, hogy ezeket az erőfeszítéseket meg­teszik az állami gazdaságok dolgozói, abban biztosak lehe­tünk. A dolgozók határtalan lelkesedése, az eddig elért eredmény erre a biztosíték. Országgyűlés után Az országgyűlés után né­hány nappal újra munkába- álltak megyénk országgyűlési képviselői, hogy üzemekben, tsz-ekben választóikkal talál­kozzanak, a dolgos hétközna­pok ügyes-bajos dolgairól, problémáiról értekezzenek. Og- nyenovics Milan és Molnár István országgyűlési képvise­lők az elmúlt napokban a Mo­hácsi Farostlemezgyárba láto­gattak el, ahol a gyár megte­kintése után fogadóórán be­szélgettek el választóikkal. A fogadóórán a mohácsi asszo­nyok bizonyultak a legakti- vabbaknak. Többek között az áruelosztás problémáira hív­ták fel a figyelmet, hivatkoz­va Mohács egyre nagyobb mértékű iparosodására, amelv megköveteli, hogy a jövőben az áruelosztás is kövesse a fejlődést; A munka befejezte után újra találkoztak a dol­gozókkal, ahol Ognyenovics Milan, országgyűlési képvise­lő az utolsó országgyűlés mun­kájáról tartott tájékoztatót, majd az időszerű kül- és bel­politikai kérdésekről beszélt a szép számban megjelent hall­gatóság előtt. Beszéde után Molnár István, országgyűlési képviselő mutatkozott be a gyár dolgozóinak. Augusztus 4-én, kedden a sellyei Béke és Ormánság tsz-eket látogatta meg Ognye­novics elvtárs, ahol alkalma volt megismerkedni nemcsak a két tsz meglepően lelkes és eredményes munkájával, hanem szívélyes vendégszere­tetével is. A két tsz vezetősége és tagsága felkérte Ognyeno­vics elvtársat, hogy szeptem­ber és október hónapokban is látogasson el Sellyére, amikor minden bizonnyal még na­gyobb eredményekről számol­hatnak he. A szovjet balettművéssek nagy sikere Pécsett Tegnap délelőtt megérkezett Szegedről a Nádor Szálloda elé a 45 tagú szovjet balett­együttes. autóbusza. A vendé­geket baráti fogadtatásban ré­szesítették. Androsovits Zol­tán, az MSZMP Baranya me­gyei Bizottsága részéről, Ve­res Erzsébet, a Magyar Szov­jet Barátsági Társaság részé­ről és Borsos József, a városi tanács művelődésügy', osztá­lyának részéről köszöntötték a Moszkvai Sztanyiszlavszkij és Dancsenko Opera és Balett Színház művészeit, akik a Sze- acdi Szabadtéri Játékokon arattak nagy sikert. A művé- részéről Burmciszter,- a Sztálin-dijas koreográfus és rendező köszönte meg a meleg fogadtatást és az előlegezett bizalmat. Este nyolc órakor nagyszá­mú közönség gyűlt össze, hogy megtekintse a színvonalas műsort, amelynek első részé ben a Hattyúk tava második felvonását láthatták a látoga tők. A közönség meleg, elra­gadtatott ünneplésben részesí­tette a művészeiket. Ma délelőtt tovább indul a Sztanyiszlavszkij színház és holnap este már a siófoki kö zönség gyönyörködhet szín­pompás, magas művészi szín vonalú előadásukban. Hruscsov elvtárs sajtóértekezlete az Egyesült Államokba teendő átázásáról Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke szerdán délután a moszkvai Kremlben sajtóértekezletet tartott. A Kreml Szverdlov-terméhen körülbelül 300 szovjet és külföldi újságíró gyűlt ősz- sze, hogy meghallgassa a szovjet körmány vezetőjét. A sajtóértekezletet V. Kuznyecov külügyminiszterhelyettes nyitotta meg, majd N. Sz. Hruscsov tett nyilatkozatot. — Önök már tudják, hogy közöttem és az Egyesült Álla­mok elnöke között megállapo­dás történt kölcsönös hivatalos látogatásról — mondta a szovjet kormányfő. — Való­színűleg szeptember közepén utazom az Egyesült Államok­ba, annak elnöke pedig ez év őszén érkezik viszontlátoga- tásra a Szovjetunióba. — E látogatások alkalmá­val nemhivatalos beszélgetés­re kerül sor közöttünk — be­szélgetésre, nem pedig tárgya­lásokra. Azonban nem tulaj­donítok különleges jelentősé­get a véleménycsere formájá­nak, — legyenek ezek tárgya­lások vagy nemhivatalos be­szélgetések. A lényeg az, hogy a véle­ménycsere. eredményeként a megoldásra váró kérdésekben közös nyelvet találjunk, kö­zös értelmezésre jussunk. Az elért eredmények megfogal­mazása nem probléma, erről bármikor meg lehet állapodni. — Véleményünk a különbö­ző országok vezető személyisé­geinek találkozójáról közis­mert. Mi amellett vagyunk, hogy az államfők, vagy a kormányfők — azok az em­bereik ,akik fontos vezető sze­repet töltenek be, s akikben az emberek bíznak — kicserél­jék véleményüket. Úgy gon­doljuk, hogy minden ilyen ta­lálkozó a megoldásra váró kérdések jobb megértését biz­tosíthatja, hozzájárulhat a tárgyalófelek álláspontjának tisztázásához. Ez pedig előse­gíti a mindkét fél számára kedvező megállapodások el­érését. — Ugyanakkor azonban az ilyen tárgyalások csak akkor járhatnak jó eredménnyel, Ka mindegyik fél számára a leg­főbb kiindulópont a tartós béke biztosítása. Ez az, amit a világ népei elvárnak. Ha él térünk ettől a fő célkitűzéstől, és valami más felé veszünk irányt, úgy felvetődhet a kérdés, hogy a tárgyalások eredményeképpen az egyik fél veszít, a másik pedig nyer. Ezért abból kell kiindulnunk, hogy a béke biztosítását célzó megállapodások elérésével senki sem veszít, sőt ellenke­zőleg, minden nép nyer, mi- yel megszilárdul a béke. Ez az álláspont véleményünk szerint haladó és mindenki támogat­hatja; Azoknak az államférfiaknak akiket válóban e fő célkitűzés vezet, elő kell segíteniük a tartós béke biztosítását. Azok viszont, akik eltérnek ettől a célkitűzéstől s nem a kellő Ko­molysággal foglalnak állást e kérdésben, nem folytathatna < eredményes politikát. Ez a véleményünk mindazokról a kérdésekről, amelyeket szem előtt kell tartaniok az állam­férfiaknak találkozásaik alkal­mával. . — Ezzel összefüggésben sze­retnék hivatkozni találkozá­saimra és beszélgetéseimre Nagy-Britannia miniszterel­nökével, Macmillan úrral. Ezek a találkozások vitán fe­lül nagy szerepet töltöttek be az országaink kapcsolatainak megjavításában. Például új kereskedelmi megállapodás jött létre, amely Angliának és a Szovjetuniónak egyaránt elő­nyös, s ha ma is vannak vitás, megoldatlan kérdéseink, ezek már nem annyira a két ország Anglia és a Szovjetunió — mint inkább a NATO orszá­gai, köztük Anglia, illetve a Szovjetunió és a többi szocia­lista ország között vetődnek fel. így hát teljes joggal je­lenthetjük ki; hogy találkozá­saink, megbeszéléseink Mac­millan úrral hasznosak, gyü^ mölcsözőek voltak. Sok hason­ló példát lehetne még felhoz­ni annak bizonyítására, hogy az államférfiak kapcsolatai az országok kölcsönös viszonyá­nak meg javulását eredményez­ték. — Mindenki megérti, mi­lyen nagy jelentőségű a béke és a nemzetközi együttműkö dés szempontjából a világ két legnagyobb országának, a Szovjetuniónak és az Egyesült Államoknak a kapcsolata. Va­jon lehet-e kételkedni abban, hogy ha a két ország között baráti, jó kapcsolatok jönnek létre, ha sikerül megalapoz nunk együttműködésünket : béke biztosításában^ a világ békéje szilárdabb, tartósabb lesz. — Vannak-e reális lehető­ségek arra, hogy a Szovjet­unió és az Egyesült Államok kapcsolata) a béke és barátság alapjára épüljenek? Bizton ki­jelenthetjük, hogy vannak ilyen lehetőségek. Országaink között nincs területi vita, nincs megoldhatatlan ellent­mondás, nincs olyan kérdés, amely megakadályozná a di- zalom és a kölcsönös megér­tés légkörének kialalkulását. — Ismeretes, a második világháború éveiben a szov­jet és* az amerikai nép együtt harcolt a közös ellen­ség ellen. Mi mindig készen állunk arra, hogy mindent megte­gyünk országaink kapcsolatai­nak megjavításáért. azért, hogy ez a viszony a béke és a baráti együttműködés szilárd alapjára épüljön. Ha a szovjet •amerikai kapcsolatok felvi­rágoznak, ez feltétlenül a többi ország kacsolatainw k megjavulását eredményezi, elősegíti, hogy eloszlassuk a világ más részeiben is a sötét felhőket. Mi nemcsak :vz Amerikai Egyesült Államok­kal, hanem Amerika barátai­val is barátságot akarunk, s egyúttal azt akarjuk, hogy a« Egyesült Államoknak is jó kapcsolatai legyenek nemcsak velünk, hanem barátainkkal is. — Ezért reméljük, hogy a látogatáscsere haszonnal jár. A magunk részéről mindent megteszünk érte, hogy beszél­getésünk és vitáink hozzájá­ruljanak a Szovjetunió é.s az Egyesült Államok kapcsolatai­nak megjavításához, a béké­hez. Hruscsov nyilatkozatának megtétele után körülbelül más­fél órán át válaszolt az újság­írók kérdéseire. Shapir O., az United Fress International amerikai hírügy­nökség képviselője megkérdez­te, szándékozik-e a szovjet kormányfő amerikai útja előtt megbeszéléseket folytatni a baráti szocialista országok ve­zetőivel. Hruscsov hangsúlyozta: Min­denfajta eszmecsere hasznos, mert hozzájárul a felvetődő kérdések tisztázásához. Való­színűleg ebben az esetben is gór kerül véleménycserére a szocialista országok vezetői között; nincs .szükség azonban különleges tanácskozásra, mert a szocialista országok egysége­(Foly tatás a 2. oldalon) Hagy szeretettel fogadták a bécsi Világitjúsági Találkozóról hazatért magyar küldöttséget Szerdán délután a Vigadó téri hajóállomásra a Felszaba­dulás és a Deák Ferenc utas­„Minden felesleges gabonánkat az államnak adjuk er A nyereség: 46 000 forint Ki Érdemes gondolkodni azon, amit a lippói Béke őre Ter­melőszövetkezet könyvelője így fogalmazott meg: — Mi minden felesleges ga­bonánkat az államnak adjuk el. Nálunk nincs gabonából természetbeni részesedés. — Es a fejadag? — Aki kéri, megkapja. Amennyit kér, amennyire a családnak szüksége van, azt megkapja a tsz-tól szabadpiaci áron. Ebben a termelőszövetkezet­ben is, mint több más bara­nyai termelőszövetkezetben pénzben fizetik íki a tagokat. — Ha mondjuk a munka­egységre eső részesedés ötven százalékát terményben, ötven százalékát pedig készpénzben fizetnénk, akkor rosszabbul járnának a tagok. Hogy miért? — magyarázza- — Nálunk negyven forintot terveztünk be munkaegységenként Ha fele termény, fele pénz lenne, ak­kor havonta mindössze 12 fo­rintot fizethetnénk előleget. Mert az alapszabály azt mond­ja: hogy csak hatvan százaié kát lehet előre kifizetni, a töb­bit zárszámadáskor.- így is ugyanannyit kapnak a tagok és mégis többet .Többet, mert így minden hónapban 24 fo­rint munkaegységelőleget fi­zetünk lei... A tagok agy része először idegenkedett ettől a módszer­től, de azóta már ők is rájöt­tek: így jobban járnak. Job­ban járnak, de miért? Nézzük csak a gabonaszerződéseket! A termelőszövetkezet nyolcszáz mázsa tavaszi árpára kötött értékesítési szerződést az ál­lammal. Nagy summa, a tava­szi árpa termésük 75 száza­léka. Ha nem szerződik le ezt, ugyanennyi tavaszi árpáért 160 000 forintot kaptak volna, így meg 176 000 forint üti a markukat, mert minden má­zsa után nagyüzemi felárat kapnak. Először hétszáz mázsa búzá­ra kötöttek szerződést, aztán amikor láttáit: jobban fizet a búza, mint ahogy betervezték, újabb 500 mázsa búza szállí­tására írták alá a papírt. Most meg azt mondják: — Majd meglátjuk: a tagok igényeinek kielégítése után, meg ha a búzaföldadót is ren­deztük, a vetőmagot is félre­tettük, mennyi marad és ak­kor azt is eladjuk. Egyben, ter­mészetesen, hogy egyben. Ez utóbbit azért hangsúlyoz­ták, mert rájöttek valamire. Ha egyben adják el a gabonát, az állam is jól jár, meg a ter­melőszövetkezet is. Ezerkét­száz mázsa búza, mázsánként húsz forintos nagyüzemi felár — nem kevesebb, mint 24 000 forint többletjövedelem a ter­melőszövetkezetnek. Aztán itt van a 300 mázsa zab, amit szintén az állam vásárol fel tőlük, az is plusz 6000 forintot hoz a kasszába. Szó, ami szó, a leszerződött gabonák után csak úgy, csak azért, mert egy­ben értékesítik, plusz 46 000 forintot kapnak. Ez a szám pedig egymagában azt jelenti, hogy minden munkaegység ér­téke nyolcvan fillérrel emel­kedhet, olyan nyolcvan fillér­rel, amiért a tagok lényegében semmi mást nem tettek, mint amit amúgyis megcsináltak volna, de külön-külön eladták a felesleges terményeiket az államnak. Jól gondolkodnak. Mint mon­dani szokás: a semmiből pénzt csinálnak. szállító hajón megérkezett a bécsi VII. Vllágiíjúsági és Diáktalálkozón résztvett ma­gyar küldöttség. A fellobogózott hajókról — a nagy számban összegyűli budapesti fiatalok lelkes ün­neplése közben — szálltak le egyenruhás VIT-küldötteink. Fogadtatásukon részt vett Ma­rosán György államminiszter, az MSZMP Központi Bizottsá­gának titkára, Sándor József, az MSZMP Központi Bizottsá­gának osztályvezetője, Gyal- mos János, a Budapest főváros Tanácsának vb-elnökhelyette- se: Terek György, a budapesti KISZ-bizottság titkára nyitot­ta meg az ünnepséget, majd Marosán György és Komócsin Zoltán mondott beszédet. Az ünnepség a DlVSZ-induló hagjaival ért véget; Magyar kereskedelmi küldöttség utazott Ghánába A gjhanai kormány meghívá­saira magyar kereskedelmi de­legáció utazott Akkrába. A küldöttség a ghanai kormány képviselőivel a két ország kö­zötti gazdasági és kereskedel­mi, kapcsolatok fejlődéséről tár»*l.

Next

/
Thumbnails
Contents