Dunántúli Napló, 1959. augusztus (16. évfolyam, 179-203. szám)
1959-08-20 / 195. szám
való elszigetelése, olyan tükör készítése, amely a roppant erejű fénykisugórzás hatásara nem párolog eL Annak ellenére, hogy az anyag fénysugárrá való alakulása közepette óriási energia szabadul fel, a csillagok közötti térben az utazás folyamán a rakéta hatalmas anyag- mennyiségeket lesz kénytelen felhasználni, ezért a fotonrakétákat óriási méretűeikre tervezik. Az indulás után a fotonraArról van szó, hogy a fény alatti sebességgel száguldó rakétában az idő múlása erősen csökkenni fog. Mennél nagyobb a gyorsuló repülés távolsága, annál jobban növekszik az idő lassulásának foka: így például, ha a rakéta háromszoros nehézségi gyorsulással halad, az űrhajós saját órája szerint 3,5 év alatt megteszi az utat a Földről a Centaurus Alfájáig és vissza, ám a Földön közben 10 esztendő telik el. Ez év január 2-án a szovjet kozmikus rakéta felbocsátásával az emberiség új korszaka, a bolygóközi utazások korszakába lépett; Lassan beteljesülnek a lángeszű tudós, K. Giolkovszkij látnoki szavai: „Az emberiség nem marad örökké a Földön, hanem a világ és a tér meghódításáért harcolva eleinte félénken túljut az atmoszféra határain, majd meghódítja az egész naprendszert.“ A természetben a fénynek van a legnagyobb sebessége: másodpercenként 300 ezer kilométer. A világűrben a csillagok közötti távolságot fényévben mérik. A fényév az a távolság, amelyet a fény egy esztendő alatt tesz meg. S lám kiderül, hogy még a fénysugárnak is 4,3 esztendőre van szüksége, hogy eljusson a hozzánk legközelebb lévő csillagig, Centaurus Alfájáig és 33 ezer évig szágud, hogy elérje a Tejút közipontját; Az emberiség természetesen nem gondolhat arra, hogy folyékony tüzelőanyaggal működő rakétával eljusson a hozzánk legközelebb lévő csillagokba. Ezért a tudósok és mérnökök már most keresik az olyan rakétahajtómű létrehozásának útját, amely & lehető legrövidebb időn belül képes megtenni a roppant nagy kozmikus távolságokat; A fény, mini hajtóanyag Már Ciolkovszkdj kimondta, hogy minden rakéta sebességét a belőle kiáramló gázok sebessége határozza meg. Egyébként teljesen közömbös, milyen részecskék áramlanak ki a rakétából: gázmolekulák, atomok, elektronok, ionok vagy a fény részecskéi •— a fotonok. Minden esetben a kiáramló sugár reaktív hatása határozza meg a rakéta haladását. Ebből a szempontból a fény a legelőnyösebb „hajtóanyag“’; A fény részecskéi, a fotonok az űrhajóból másodpercenként 300 ezer kilométeres sefoesn séggel kitörve reaktív hatásukkal olyan sebességet adnak az űrhajónak, amely megközelíti a fénv sebességét.Feltevesiunk szerint a fotonrakétában mesterséges fényforrások lesznek. A számítások azt mutatják, hogy a rakéta szükséges reaktív hajtóerejének elérése érdekében roppant nagy erejű fénykisugárzásra lesz szükség. így például 440 milliárd kdlowattos fénykisugárzás kell ahhoz, hogy a 100 tonnás rakéta haladását a nehézségi gyorsulás háromszorosára fokozzuk; Honnan vegyük hát e hatalmas fényforrásokat a fotonrakéták számára? Az utóbbi években a több milliárd elektron Volt energiájú protonok hirtelen lefékezése közben antirészecskéket, antiprotonokat és antineutro- nokat fedeztek fel; Még korábban fedezték fel az antiedekt- ronokat, a pozitronokat; Az antiprotonok és a pozitronok előjelükben különböznek a méletileg lehetségesnek tartotta, hogy a Földön antianya- got állítsanak elő. A kozmikus sugarak tanulmányozása bebizonyította, hogy a csillagok és a Tejút bolygói egyszáz ezred részben antdanyagból állnak; Az antianyagok tulajdonsága i: Az antirészecskék és az antianyagok bámulatos tulajdonságokkal rendelkeznek. Elsősorban arról van szó, hogy az antianyagnak negatív súlya van, vagyis a Földről olyan erővel képes elrugaszkodni, mint amilyen erővel a Föld a közönséges anyagot vonzza. Ezenkívül az anti anyagoknak megvan az a képessége is, hogy közönséges anyaggal érintkezve egy szempillantás protonoktól és az elektronoktól. Ezekből az elemi részecskékből épülhet fel az anti- ^rnyag, amelynek atomjai pozitron-burokkal rendelkeznek, atommagja pedig antiproto- nokból és antineutronokból áll, Albert Einstein német fizikus a XX. század elején éltét fel kell szerelni biológiai védőernyővel, amely az embereket megóvja a fotonkisugárzás ártalmaitól. A rakétába olyan tartályokat építenek, amelyeket antiamyagból és rendes anyagból álló folyékony gázokkal töltenek majd meg. E gázokat szivattyúk juttatják a gyorsítókba, amelyek a gáz- részecskék nyalábját több négyzetkilométernyi felületű óriási gömbtükör fókuszába juttatják. Azért szükséges ekkora méretű tükör, mert a látható sugarak fotonjai óriási energiával rendelkeznek és a fotonrakéta nagyerejű kisugárzása közepette egy szem- pillantás alatt képesek elpárologtatni a rakéta tükrét, bármilyen kevés fénykisugórzást nyeljen is eL Ha megtaláljuk azokat a módszereket, amelyek névén a látható fénvkisueárzác naro kéta még jobban felgyorsul és sebessége egyre inkább megközelíti a fény sebességét. Azon maximális gyorsulás, amelyet az ember károsodás nélkül hosszú Ideig képes elviselni, a nehézségi gyorsulás háromszorosa. Ilyen gyorsulás közepette a rakéta már néhány hónap alatt eléri a fény alatti sebességet Zenger német tudós Einstein relativitási elméletét felhasználva bebizoUgyanilyen gyorsulással végrehajtott utazás esetén az űrhajós saját órája szerint ,a, Tejút központjáig 14 esztendő, az Andromada-ködfoltig 18 esztendő és a legtávolabbi látható csillagig 30 esztendő alatt teszi meg az utat, a Főidre visszatérve azonban azt találja, hogy elindulásánaK pillanata óta 66 ezer, 3 millió és 6 milliárd esztendő telt el. Ilyen módon az ember élete SWUtuyik.m-gfieyelő aUomáa, alatt szörnyű erejű robbanást idéz elő és fénnyé alakul. Az ilyen robbanás erősebb, mint ezer hidrogénbamiba robbanása. Amikor a tudomány és a technika megoldja majd az anti anyag gazdaságos előállításának problémáját és megbízható módon képes lesz elszigetelni azt a közönséges anyag tói, az ember megalkotja a súlytalanfotonrakétát is. Ha a rakéta fele résziben anyagból, fele részben anti anyagból készült, akkor aj szószoros értelmében súlytalanná válik. Hiszen.a rakéta egyik fele ugyanolyan erővel igyekszik elhagyni a Földet, mint amilyen erővel a Föld a rakéta másik felét vonzza. Ebben az esetben csupán egy kis lökést kell adni a rakétának, s máris túljár, a földi atmoszféra, határain. Ez a rakéta nagyon gazdaságos lesz, mert nem kell energiát fogyasztania a Föld, a Nap és más égitestek vonzóerejének leküzdésére. Az anti- anyagban rejlő kolosszális energia lehetővé teszi, hogy a fotemrakéta rövid idő alatt olyan sebességet érjen el, amely megközelíti a fény sebességét. A fotonrakéta A fotonrakéta elvi felépítése a következő: A rakéta orr-részében helyezik el a megfigyelő műszereket, a rádióberendezést, az utasfülkéket Mivel az űrhajósok hosz- szú időt töltenek a rakétában, azért kényelmes és tágas fülkéket, tökéletes radarberendezést s automata vezérlőkészüléket kapnak, amely pontosan tartja majd a megadott pályát ét repülési sebességet A ráké* hullámhosszúságú fotonokká lí rádiókisugárzás) alakítható (amelyeket a tükör igen kis mértékben nyel el), úgy a tükör méreteit is erősen csökkenthetik. Az anyag és az antianyag a tükör gyújtópontjában alakul át fénysugárrá. A rakéta reaktív hajtóerejét ez a tükörre eső és onnan visszaverődő kisugárzás adja, A fotonrakéta a jövő Űrhajója Akik már visszatértek a világűrből. így tehát a fotonrakéta el- nyitotta, hogy az űrhajós fény, folyamán a csillagok világába készítésének problémái a kö- alatti sebességgel utazva a vi- j utazva és onnan visszatérve vetkezők: az antianyag létre- lágegyetem bármely pontjára megláthatja, milyen jóvét ér hozása, a közönséges anyagtól élve eljuthat. meg az emberiség. r / «T ........
