Dunántúli Napló, 1959. augusztus (16. évfolyam, 179-203. szám)

1959-08-20 / 195. szám

De Gaulle atombombájával zsarolni akarja Eisenhowert New Yoric (MTI) A Reuter jelentése szerint a Newsweek legújabb száma a tervezett francia atomrobbantással fog­lalkozik és párizsi híresztelé­seket idéz, amelyek szerint le­hetséges, hogy Eisenhower augusztus 27-i látogatásakor robbantják fel az első francia atombombát. A lap ezután így folytatja: „ De Gaulle úgy érzi, hogy a „két nagy” (Eisenhower és Hruscsov) találkozója poten­ciálisan fenyegeti a nyugati szolidaritást. Ezért azt tervezi, hogy a Szahara mélyén leg­hatalmasabb mennydörgését hallatja és Franciaországot a világ negyedik nukleáris ha­talmává teszi“ — írja a News­week. Ä lap szerint pe Gaulle „azt tervezi, hogy egész sor követelést terjeszt Eisenhower elé. Követeli, hogy egyenran­gú legyen az angol—amerikai globális politika kidolgozásá­ban, segítséget kér a korszerű fegyverek gyártásához, köve­Az OSZSZSZK-ban bevezetik a részletárusitást Moszkva (MTI) Az OSZSZ­SZK kereskedelmi hálózatá­ban a közeljövőben bevezetik a részletárusítást. A többi között fényképezőgépeket, rá­diókat, motorkerékpárokat, csónakmotorokat, kerékpáro­kat, robogókat, varrógépeket, órákat, vadászfegyvereket, va­lamint bizonyos textilárucik­keket és kész ruhákat árusí­tanak majd részletre; A vásárlónak az ár 20—25 százalékát kell készpénzben kifizetnie. A fennmaradó rész­letet hat hónaptól egy évig terjedő időszak alatt kell tör­leszteni; teli, hogy a Nyugat teljesen támogassa az algériai felkelők harcának elfojtását, s járuljon hozzá, hogy a franciák kezé­ben legyen az afrikai NATO- parancsmokság.“ Párizs (MTI) Az algériai sajtó nagy része nem tulajdo­nít különös jelentőséget De Gaulle tábornok bejelentett „látványos kezdeményezései­nek". Az Echos d‘Alger írja: Mint miár erre számtalan­szor rámutattunk, május 13-a, a népszavazás és a választások után nem lehet szó politikai tárgyalásokról, sem pedig köz­vetítésekről; Ghalle tábornok most Be­jelentette: „Uj támadást indí­tunk Kabil-földön“. Algériá­ban külödben igen heves har­cok folytak kedden tüzérség és repülőgépek bevetésével, Sétif térségében, Az osztrák akásoszlály képviselői tiltakoztak Kreisky külügyminiszter legutóiibi kijelentései ellen B é c s (MTI). Mint jelentet­tük, Kreisky osztrák külügy­miniszter a salzburgi diplo­mata-tanfolyamon tartott elő­adásában az atomfegyverek eltiltása ellen foglalt állást és kijelentette, . hogy a világ­béke fenntartásának „egyetlen reális lehetősége” a nagyha­talmak atomfegyverkezésének „egyensúlyában” rejlik. A to­Eisenhower és Macmillan közös rádió- és televíziós nyilatkozatot tesz Gettysburg (MTI) A Reuter közlése szerint szerdán hiva­talosan bejelentették, hogy Eisenhower elnök és Macmil­lan angol miniszterelnök aug. 31-én este rádió- és televiziós nyilatkozatot tesz Londonban. Újabb részletek a montanai katasztrofális földrengésről Helena (MTI) Mint már közöltük, az Egyesült Államok északnyugati részébein fekvő Montana-állambah nagyerejű földrengés pusztított kedden reggel. A halálos áldozatok száma az eddigi jelentések sze­rint nyolc, de a szám nem végleges. A súlyosan megrongálódott és összeomlással fenyegető Hebgan-gát és a földcsuszam­lás színhelye között 150 em­ber van. A helyi sheriff, aki repülőgépről szemlélte meg a pusztulás színhelyét, kijelen­tette „egy egész hegy csúszott a folyóba.** A földrengés megrázkódtat­ta az Egyesült Államok egyik legismertebb természeti látvá­nyosságát, a Yellowstone par­kot is, amely zsúfolva volt tu­ristákkal. A hegycsuszamlás teljesen elszigetelte a külvilág­tól a turistákat, akik kétségbe­esetten integetnek fehér zász­lókkal a felettük elrepülő ku- tatógópek felé és az úttest épen maradt részére SOS jel­zéseket mázolnak. Az Egyesült Államok illeté­kes hatóságai kedden délután arról adtak hírt, hogy az Egye­sült Államok északnyugati ré­szében folytatódnak a földlö­kések. Yellowstone-park térségé­ben szintén újabb földlökése­ket észlelték. Nagy eréllyel folynak a kí­sérletek a földirengés sújtotta terület különböző pontjain el­szigetelt lakosok és turisták megmentésére. A BP Honvéd nyerte a KK-döntő első mérkőzését Bp Honvéd—MTK 4:3 (4:1) Népstadion, vézB, vezette: Zsolt, Már a negyedik percben Törő­csik I. ívelt labdáját az üresen álló Tlehy mellel maga elé tette és a balsarokba lőtt. 1:0. Az MTK-csa- társor ötlettelen volt, védelme pe­dig sokszor megingott. A 15. perc­ben Bozsik a labda mellé rúgott, Molnár előretört, Faragó mellett is elhúzott, de a kapulát találta el. A kipattant labdával a Honvéd Indult támadásba, Tlehy a Jobb­szélen kitört és 1« méteres lövése a rosszul helyezkedett Gellér mel­lett a jobb felső sarokba vágódott. 2:0. A 23. percben az MTK szépí­tett. Bödör Molnárhoz játszott, ő elment Faragó mellett és a bal­sarokba lőtt. 2:1. Ezután Szőcs húzódást kapott, Tőrőcslk lett a középhátvéd, Bozsik a Jobbőssze- köto és a fiatal Galambos állt be jobbfedezetnek. A 27. percben újabb Honvéd-gól következett. Ql- licz vitte fel a labdát, 17 méterről rálőtt és az a meglepett Gellér mellett a kapuban kötött ki. 3:1. A 41. percben szögletrúgás után Marosihoz pattan a labda, beadá­sát Tichy a hálóba fejelte. 4:1. s 43. percben Kuti kiállt, Nagy lett a jobbösszekötő és Halmai a jobb­fedezet. A második félidőben Gellér he­lyett Géléi védte az MTK kapuját. A kékfehérek röviden támadásba lendültek és a 43. percben szépí­tettek. Bödör labdáját Sándor Kö­wsís Mély fájdalomtól meg­tört szívvel jelentjük, hogy a szeretett férj, édesapa, nagyapa és ro­kon id. Zentai Pál porcelángyári kovács 70 éves korában hirtelen elhunyt. Temetése f. hó 21-én, délután fél 5 óra­kor lesz a pécsi közteme­tőben. 617 Gyászoló család. Értesítjük kedves vevőin­ket, hogy raktár-átköltözteté 9 miatt n Lenker, ruházat, szeráru és gép-árusítás augusztus 20—31-ig szünetel US raktár és központ: MEGYERI UT 54. (Volt hizlalda.) MEZÖSZÖV, PÉCS 755 cetről a hálóba fejelte. 4j*. Izgal­mas lett a játék, az MTK több ve­szélyes támadást vezetett, a Hon­véd visszaesett. A Honvéd védők könnyelműsködését kihasználva a 83. percben újabb gólt ért el az MTK. A piros-fehérek kapuja előtt pattogott a labda, a védők késle­kedtek a közbeavatkozással és Szimcaák L tíz méterről félmagas lövést küldött a balsarokba. 4:3. Izgalmasak voltak az utolsó per­cek is, az MTK támadott és a 86. percben Sándor került Jő helyzet­be, de az oldalhálóba lőtt. Megérdemelt győzelmet aratott a Honvéd, mert az első félidőben sokkal jobban játszott, mint az MTK és sikerült három gólos előnyt szereznie, A 4:l-cs vezetés­ben azonban közrejátszott az MTK védelem bizonytalankodása és Gellér rossz védése is. A második félidőben az MTK lelkesen har­colt és sikerült is 4:3-ra szépíteni az eredményt. Jók: Dudás, Galambos, Bozsik és Tlehy, Illetve Palicskó és időnként Halmai és Nagy. DOROG—TATABANYA »:« Dorog, 7000 néző, vezette: Páldl. Jő védelmek, gyenge csatárso­rok küzdöttek ezen a mérkőzésen. A dorogiak sokkal gyengébben ját­szottak, mint az elmúlt hetekben. A döntetlen Igazságos. Jók: Hku, Lakat, Láng és a fedezetek, illetve Grosics, Polgár, Peller és Bükovl. vábbiakban kétségbe vonta, hogy Ausztriára ma a Kelet— Nyugat közötti közvetítés, a „híd” szerepe hárul. Osztrák haladó körök meg­rökönyödéssel fogadták a szo­cialista párti külügyminiszter fejtegetéseit. A Volksstimme szerdai szá­mának Kreisky előadásával foglalkozó vezércikke meg­állapítja: Kreisky külügyminiszter legutóbbi kijelentéseivel a nyugatnémet militaristák és revansísták, az Adenauer-kor- mány politikájának propagá­lójává lett. Repülőszerencsétlenség Barcelona mellett Madrid (MTI) Mint az AP és a Reuter jelenti, szerdán este Barcelona mellett a sűrű ködben egy hegycsúcsba ütkö­zött a Transair légiforgalmi társaság kétmotoros Dakota gépe. A repülőgépen állítólag 29 utas és négy főnyi sze­mélyzet tartózkodott. Vala- mennyien szörnyet haltak. A Reuter szerint Angliában attól tartanak, hogy a halot­tak között 27 angol diók vám A diákaki — mint az AP köz­li — spanyolországi üdülésiből tértek volna haza Angliába; Az itt diai kormány levele az EN$Z-főtiikárhoz New York (TASZSZ) Az , indiai kormány követelte, hogy tűzzék az ENSZ közgyű- | lés 14. ülésszakának napirend­jére az atomfegyverkísérletek j megszüntetésének kérdését; Az erről szóló levelet Csandra Sekar Dzsa, India állandó ENSZ képviselője nyújtotta át az ENSZ főtitkárnak. Romániai úti jegyzetek 1L Bukarestben Vezetőnk, a szőke Marika Burcea — kitűnően beszél ma­gyarul — szájához emeli a mikrofont és az autóbuszban elhelyezett kis hangszórókon keresztül halljuk magyaráza­tát. — Ez a hatalmas épület jobbra a Scinteia, azaz a Szik­ra-palota, a román sajtó háza. Itt vannak a különböző román újságok szerkesztőségei, itt dolgoznak az „Előre“, a „Fal­vak Népe“ és a többi magyar lap munkatársai is. Valóban, monumentális épü­let ez, tornyának csúcsán a román televízió adóantennájá­val. Hatalmas diadalív mellet: haladunk el, maid a Victoria térre érünk. Itt ál a miniszter­tanács elnökségének modem épülete. — A Calea Victorie-n. azaz a Győzelem útján megyünk. Bukarest legrégibb utcája, csaknem 3 km hosszú. Két ol­dalán minisztériumok és ha­talmas lakóépületek sorakoz­nak. A volt királyi palotánál — ma Szépművészeti Múzeum — balra fordul autóbuszunk. Itt láthatjuk Bukarest legnagyobb kancerttenmét, az Atheneumot, valamint a kongresszusi pa­lotát; Az Ambasador-saállodával szemben van a lido: ennek teraszán ebédelünk. Olyan ez. mint a budapesti” Gellért-6zál- ló: középütt hullámmedence, kék vize hívogat, hiszen tik­kasztó meleg van. Szomjúsá­gunkat ehelyett a jégbehűtött sör és borvíz oltja, mely ott áll minden asztal mellett egy kis vödörben. Egyébként Ro­mániában mindenütt megtalál­ható ez az asztal melletti vö­dör, az elmaradhatatlan bor­vízzel telt üvegekkel. Az ebéd is ízletes: hideg nyersparadi­csomleves csészében, kirántott hús és páriáit. Ebéd után indulás tovább. Időnk kevés, így csak egy röp­ke körautózásra van lehetőség Bukarest legszebb részein. .— Az amott az egyetem épü­Egy pillanatig őlomnehéz volt a tár­gyalóterem levegője. Az ügyész zajosan csukta le az Irattartó fedelét, majd komo­lyan, elgondolkozva tekintett az előtte álló csoportra. A szégyenkező ötven év körüli apára, a nála legalább tíz évvel fiatalabb, félénk anyára és a kíváncsian nézelődő, ta­lán hétéves szőke kislányra. Aztán — mint­ha a feketeruhás, ősz ügyész a család kö­zeli rokona lenne — beszélni kezdett... Amikor Karl Naumann a kegyetlen fa­siszta háború és a három évig tartó hadifog­ság után hazaérkezett, tulajdonképpen meg volt mindene, A Drezda melletti kis város­ban talán semmi sem változott. — Apja sa­ját műhelyében szorgoskodott, a gesztenye- fák éppen ügy virágoztak, mint máskor, csak fiatal felesége látszott Idő előtt meg- öregedettnek. Azért valami mégis csak megváltozott. El­tűnt a barna egyenruha, az emberek nem köszöntek többé „Hell Hitler”-rel és a hiva­tali helyiségekben mások ültek. Erre kü­lönben fel Is készült, de hogy apjának még megvolt a műhelye, sőt munkája több, mint valaha, az sehogysem ment a fejébe. Később átvette apja műhelyét és igyeke­zett a meglévőt tovább fejleszteni. A kis bádogosmühely nem szűkölködött munká­ban. A háború alatt sok minden elpusztult és még többet kellett megjavítani. Csakhogy nehezen ment, mert baj volt az anyaggal. Mire a kis Elke megszületett, javult a helyzet. A műhelyt két helyiséggel bővítette, segédekkel dolgozott. A házát Is rendbehoz­ták, sőt a sajátkezüleg épített kis fészerben ott állt egy vadonatúj motorkerékpár. Tény­leg, semmi sem hiányzott. Az új állam, amelyet Karl Naumann sem nem szeretett, sem nem gyűlölt — további segítséget és támogatást Ígért, ha műhelyét fejleszteni akarja. De Naumann erre már nem vállal­kozott, mert etteMfk találta, amivel readd­kezett. napig. Igen. Elégnek találta egy bizonyos N yugat-Németország ból váratlanul felbukkant egy férfi. Azt mond­ta, együtt voltak hadifogságban, noha Nau­mann egyáltalán nem emlékezett rá. Bár a dolog igaz lehetett, mert különben honnan tudta volna, hogy katonáskodása idején egy különleges egységben szolgáit. (Tekintettel szakképzettségére fegyvereit készítéséhez osztották be.) Naumann akkor figyelt fel, amikor az a másik Nyugat-Némctországról beszélt. A gazdag kirakatokról, az új kon­junktúráról, az új német szellemről. Erről az utóbbiról szeretett volna többet hallani, mert a gazdagság nem túlságosan érdekelte. * Ismét felfigyelt, amikor a beszélgetés új, kiemelkedő hatású gyógyszerekre terelődött. Kislánya ugyanis két év óta betegeskedett és az orvosok nem sok jóval bíztatták. Ilyen körülmények között állt elő az ide­gen férfi az alábbi javaslattal. . Naumann adjon el mindent a lehető leggyorsabban. Pénzzé tett vagyonát Nyugat-Berlinben cse­rélje be a másik pénzre. Hiszen Nyugat- Berlinen át visz az út Nyugat-Némctország- ba, ahol zsúfolt kirakatok, gazdasági fellen­dülés és pompás gyógyszerek kaphatóik. Ott aztán — mondotta a nyugati háborús baj­társ — munkát is kap és kislánya biztosan meggyógyul. Néhány nap múlva a szomszédok észre­vették, hogy Naumann ablakairól hiányoz­nak a függönyök. A ház teljesen kihaltnak látszott. Megjelent az ügyészség embere és kellő formalitásaik után lezárta a házat. Bi­zony ebből a kis utcából Naumennék el­tűntek. Ugyanabban az órában egy másik utcá­ban vert tanyát a család. A szobát átmeneti- les még csak béreltók drága pénzért és üres Is volt Azonban a derék háborús bajtárs már kimutatta a foga fehérét. Nem olyan volt, mint kezdetben. Röviden és velősen kijelentette, hogy most pedig többet nem tehet a családért. Legjobb lesz, ha Kari Naumann a felajánlott állást elfogadja. Hát éppen ezt nem akarta. Karl Naumann nem a gyártól Ijedt meg, hiszen «aga Is iparos volt. Más Ijesztette meg, az, hogy amerikai tisztek ki- és bejárkáltak, mert nem levezető csatornákat és mosdöcsapokat készítettek, hanem fegyvereket. Es ö, Kari Naumann, ebben vegyen részt? — Bocsássa rendelkezésükre háborús tapasztalatait? Szak ember legyen — mint ahogy a gyár Igazga­tója erős amerikai akcentussal mondotta? Karl Naumann ezt nem vállalhatta. — Akkor pedig — felelte az igazgató — majd gondolkodunk róla, hogy ebben a szabad világban szárnyalt kissé megnyirbál­ják. Kezdetben sok mindent nem értett. Csak később. Amikor ott áUt a munkanélküliek hosszú sorában. Végre Is felélték mindazt, amit magukkal hoztak. Csak egy gondosan őrzött kis pénz­tárca maradt meg, és benne annyi, amennyi a visszautazáshoz feltétlen szükséges. így történt, hogy egy hónappal Hannoverbe való érkezésük után ismét a vasúti pénztár előtt állt. De a megváltott jegyen a célállomás — Berlin volt. Kart Naumann még mélyebbre hajtotta fe­jét, amikor az ősz ügyész beszélni kezdett és mintha a szavak távolból jönnének: — Tanult ebből a tapasztalatból, A ml ál­lamunk visszaadja magának a tulajdonát, és ami pedig a kislányt, Elkét illeti, máris gon­doskodtunk, hogy a liebensteini gyógyfürdő- hely egyik üdülőjében helyet kapjon. most Is ügy virágoz­tak, mint amikor a hadifogságból vissza­tért. És miközben apa a hivatalos pecsétet óvatosan eltávolította az ajtóról, a távoli mezőgazdasági gépgyár szirénája vidáman jelezte a munka végét. K, H. BOMME8 A geszlenyefák lete — hallom vezetőnk ma­gyarázatát. — Dr. C. I. Par­tion professzorról nevezték el, aki tudományos kutatóintéze­tében az emberi élet meghosz- sza'bbífásával, a megfiatalítás problémájával foglalkozik. Később hallottam, hogy a Gereatrie-ban, azaz fiatalító intézetben, dr. Aslan orvosnő­vel együtt nemrég egy száz­éves férfit oltottak be a H. 3. szérummal. Hatására az idős férfi megnősült; Autóbuszunk most a Március 6. sugárúton halad. Lassít: a Néphadsereg Központi Házát látjuk, jobbra a Cismigiu- parkot, csodálatosan színes vi­rágszőnyegével. Mögötte az Opera modem tömbje, mely az 1953-as VIT-re készült el. Ha­talmas, teljesen modem épület a Katonai Akadémia, előtte a II. viláháborúhan elesett ro­mán hősök emlékműve: egy gyalogos, egy tengerész és égy repülős katona szobra. Ismét visszakanyarodunk a piros villamosokkal, 6uhanó trolleybuszokkal téli belvárosi utcákba. Csak néhol lassít au­tóbuszunk, hogy lefényképez­hessünk egy-egy szép, hagyma kupolás ortodox templomot és máris robogunk tovább a régi börzepalota mellett, mely ma egymillió kötetes könyvtár tíz olvasóteremmel, majd a 300 éves kórház elé érünk, melyet Mihail Cantacuzino alapított, szobra ott látható az épület előtt. Távolról látjuk még a görög stílusú Simu kiállítási csarnokot és máris a Sztálin sugárúton robogunk a repülő­tér felé. Hatalmas park veszi körül, elején az I. világhábo­rúban hősi halált halt repülők Ikarust ábrázoló emlékművé­vel. Hivogatóan csillog a He- restrau-tó zöldes vize, idehal- latszik a gyerekek jókedvű si- kongatása. Majd hídon me­gyünk át, ez a tó már a Flo- reasca-tó, a Bukarest északi részét behálózó kilenc tó egyi­ke, partján strandokkal, sport­pályákkal, éttermekkel. Szép város Bukarest — ezt a rövid városnézés alapján is megállapíthattuk. Bár. hatal­mas, új munkásnegyedeit, a Floreasoa-t, a Ferentari-t nem láthattuk, az a rengeteg épít­kezés, mely városszerte folyik, bizonyítja azt, hogy az alapí­tásának 500. évfordulójára ké­szülő öreg Bukarest egyre fia­talodik. Ezt m'ár a repülőgépre való beszállás közben állapítjuk meg, miközben felbúg a gép és ismét emelkedünk a magas­ba. Még egy órás út áll előt­tünk. Alattunk síkság, nemso­kára szélesen hömpölygő fo­lyót látunk: az öreg Duna ez, több ágra szakadva, erősen ka­nyarogva, lelassult folyássál mintha csak halogatni akarná önálló élete megszakadását, a tengeibeömlést. A híres Duna- delta tája ez, bennünket azon­ban már a tenger közelsége izgat. Szemem a távoli horizontot kutatja. És egyszercsak ott van előttünk, kékeszöld színé­vel, amint a keleti horizonttal ölelkezik. Partján pedig — tengerbenyúló mólóival, kikö­tőjével, világóttomyaival, va­kítóm fehér házaival a tenger parti kikötőváros: Constanta. (Folyt, köv.) Nádor Tamáa

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents