Dunántúli Napló, 1959. augusztus (16. évfolyam, 179-203. szám)

1959-08-20 / 195. szám

Jlitipitjilt a pleii vidám ücíjíu Hatalmas mennyiségű áru — Óriási forgalom nagy forgalmat csinálhatnánk. Volt egy doboz nylomblúzom és két óra alatt eladtam vala­mennyit. — Mégis, mit keresnek leg­jobban? — Plüss ágy- és asztalterítő- garnitúrákat, klöpl függönyö­ket, ballonkabátokat, melegítő két — mondja. — De — teszi hozzá nyomatékkai — szeren­csére semmiből sincs hiány. • Ugylátszik a vidám vásár kedves témája a festőművészek nek is. Exner Lajos pécsi fes­tő a vasúti töltés mellé vonult ki állványával, palettájával, s onnan gyönyörködik a tarka sokaságban. Gyönyörködik? Közben olyan gyorsan dolgo­zik, hogy a köréje sereglő kí­váncsiaknak igazán mindegy, azt a részt figyelik-e, amit Bábos-sátrak, teli illatos mé­zeskaláccsal, csipkeruhás báb­babákkal, tükrös, cifra aján- dékszívekkel váltják egymást az út szélén. A szomszédban hordókat kopogtat két koma­asszony, Horváth Miklósné és Horváth Márkné nagykozári és pécsudvardd menyecskék. Amott horgolt csipketerítőket lebbent meg a szellő, erre hordva a zöldségesibódék édes­kés dinnyeillatát. De van itt a közelben valami más is, vala­mi ínycsiklandozó... a liget sudár jegenyéi alatt ürügu- lyást „specializál“ Balogh Mi­hály, a máríai tsz nagyhírű juhásza. Ez a recept: — Föltesszük a zsírt, azon félig pirítjuk a finomravágott hagymát. Beletesszük a piros- paprikát, azután jön bele a Egészen Jó es a hűtőszekrény Óriási a vásár, nagy, színes forgatag. Az impozáns pavilo­nok között széles folyamként hömpölyögnek az emberek. Van ezen a vásáron minden, ami csak elképzelhető. Tűzhe­lyek, 6zőlőprések, hordók, mo­torok, rekamiék, játékok, ko­sarak, ballonok, télikabátok nylon-holmik, cipők, selymek paplanok, szőnyegek, porcelá­nok, csillárok tömegével kínál ják magukat. Az Állami Áru­ház és a Kiskereskedelmi Vál­lalat pavilonjaiban működés közben látható a magyar gyárt mányú Szuper hűtőszekrény melynek sok csodálója akad. Vannak, akik még idegenked­nek — ezt még nem próbál­ták ki — mondják, de a Kis­kereskedelmi Vállalat pavi­lonjában egy pécsi bolgárker­tész mér kora reggel megnyi­totta a hűtőszekrény-vásárlók sorát, • Nagy pavilonokkal vonultak ki a vidám vásárra a megyei földművesszövetkezetek. A du- naszekcsői fmsz pavilonja előtt van a legtöbb vásárló. — Alig győzzük a kiszolgá­lást — jegyzi meg Kiss Gyu- láné eladó, miközben hímzett habselyem lánykakombinét te­rít ki egy delérakendős asszony előtt. — Nylonból hihetetlenül Exner Lajos festőművész és a „téma” Exner Lajos „kikanyaritott" magának a vásárból, vagy csak a képet, amelyen szinte mozognak az emberek. Válaszolnak a megyei pártbizottság levelére: 300 ezer forint értékű gabona és tej terven felü Szürke, novemberi felhők borítják az eget. A Siklósi Ál­lami Gazdaság irodájában nem valami jó kedvvel figyeli a kitartóan szemerkélő esőt Eszterhai Sándor igazgató. — Van még egy kevés csé­pelni valónk, mag aztán a siló­takarmány betakarítást is meg kellene kezdeni! — Majd csak eláll, ha előbb nem az ünnepre, augusztus 20- ára! — próbálom vigasztalni. — Hát már nagyon kellene a jó száraz idő. És bizony sze­retnénk szép idővel ünnepel­ni, mert azért van miért örül­nünk is. Munkásaink nagyon kitettek magukért. Ezért kap­nak augusztus 20-án húszán kitüntetést nálunk. Persze még többen is kapnak jutalmat. Például 22-én 48-an mennek tőlünk háromnapos balatoni kirándulásra, szeptember első nnvjaiban 50 dolgozónk vesz részt 5 napos lillafüredi üdü- lé'cn, 110-en pedig a gazdaság k'l'J'égén megtekintik az Or- srfros Mezőgazdasági Kiállí­tó'4. — Ezek szerint nem is igen m' ad olyan dolgozó, aki nem ri-rasiilne valamilyen jutalom­ban. _ Nemigen, de megérdem­li-. Még március első felében Uy i-nis 1 millió 204 ezer fo- értékű felajánlást tettünk a pártkongresszus tiszteletére és ezt, ahogyan a termények betakarítása és az állatállo­mány termelése, szaporodása folyik, becsülettel teljesítik is dolgozóink. Sőt! Tessék csak nézni ezt az ívet! Ki terít előttem néhány gé­pelt oldalnyi szöveget, amely a vállalásaikat tartalmazza részletesen. .... _ Itt van például a tejter­melésünk. Vállaltuk, hogy gondos munkával és jobb ta- karm ’nnozással ebben az év­ben 8 ezer liter tejjel terme­lünk többet a tervben előírt­nál. Ennek értéke 26 ezer fo­rint lett volna. Lett volna, mert nem adtunk tö bbet, hanem már eddig 34 ezer literrel, ami 108 ezer fo­rintot ér. Mostoha volt az idő­járás aratás idején, nagyon mostoha. Azt mondhatjuk, hogy szinte úgy kellett lelop­kodnunk a kalászokat az idő­járás elöl... De megtörtént és a terméseredményeink azt mutatják, hogy körülbelül 200 ezer forint értékű gabonával termeltünk többet a kötelező­nél. A vállalásunk 190 ezer forint értékű többlet gabona termelésére szól. Tehát itt is becsülettel álljuk adott sza­vunkat. Kaptunk mi is leve­let a megyei pártbizottságtól, amelyben kémek bennünket felajánlásaink teljesítésére. Hát ez a mi válaszunk. — Persze a betakarítási munkák dandárja még hátra van. — Ez igaz. De majd meglesz “2 is. Csak kapnánk még néhány gépet. Mert körülbelül 300 vagon silókukoricát, 45 vagon répát és 110 vagon ga­bonát kell még a tárolóhelyre szállítanunk 9 szállító jármű­vel. Emellett még 550 vagon ftállótrágyát is ki akarunk juttatni a földekre. Most azon- ban úgy hallottam, a megye: loazgatóságunkon, hogy ka­punk új gépeket. Akkor aztán út sem lesz hiba. — Most mi beszélgetünk az eredményekről, nehézségekről. De a gazdaság dolgozói, akik- vek szorgalmas munkája teszi lehetővé az adott szó teljesí- te3e.!:’.. vcf jon ismerik-e ezeket az örömöket és gondokat? Ismerik. Igen gyakran tartunk termelési értekezlete­ket, ahol a legkisebb egység­vezetők is részt vesznek. Az itt hallottakat aztán tovább adják minden dolgozónak. Párttagjaink a gyűléseiken szintén megbeszélik ezeket a dolgokat és mint erjesztő ko­vászt juttatják el különféle munkahelyekre, üzemegysé­gekbe. De versenytábláink is vannak, ahol rendszeresen ér­tékeljük a munkát a gazda­ság minden ágazatában. És azt tapasztalom, hogy minden dol­gozónk kivétel nélkül őszintén, becsületesen hozzájárul ahhoz, hogy a gazdasági év végén becsületbeli kötelességünket maradék nélkül teljesíthessük. LÁSZLÓ LAJOS darabos hús és a só. Amikor forr egyet, vizet adunk alá lé­nek. Kell még bele krumpli, piros paradicsom, zöldpaprika, kerekre vágott sárgarépa és petrezselyemgyökér, zeller el­aprítva, köménymag és a vé­gén tojással gyúrt csipedett tészta. Az egészet szabad tű­zön, födés nélkül főzzük. így lesz jó. Ezt hívják alföldi ürü- gulyásnak.; -. Az alföldi ürügulyás szakér­tője úgy mondja el mindezt, hogy nem kételkedhetünk ben ne — csakis finom étel lehet. Egyébként a siklósi földműves­szövetkezet vendéglőjében ehet belőle bárki. Harsányt Márta Köszönet a traktorosoknak Talán soha annyiszor nem kémleltük az eget, mint az idén. A tavaszon azért, hogy legyen eső, májusban azért, hogy májusban is legyen eső, mert kiadós, jó májusi esők nélkül nincs termés. Esett, mindig esett — és mindenből rekordtermés ígérkezett. Aztán jöttek a viharok, az újabb esők. Sok helyen így vélekedtek a parasztok: — A vihar kiverte az árpát! Újabb viharok jöttek — és földre borultak a gabona* táblák. — Tönkre megy minden. Ide géppel az isten se megy bele, kézzel meg nem győzzük. A gabonatáblák meghajoltak a vihar, a természet előtt, olyanok voltak, hogy vonatból nézve az ember így sóhajtott fel láttukon: „Itt már kész az aratás!” Peig nem volt kész, mert odébb kombájn topogott a táblában. Az ember nem hajolt meg a természet előtt, szembe szállt vele. A ledőlt gabonák törték, zúzták a gépet, de a gépen üló embert nem tudták megtörni. Ha este esett az eső és reggel kiderült az ég, tíz óra felé már traktor, kombájn dübörgött a földön. Megfeneklett. Kisegítették és tovább mentek, de mentek, egyre dacosabban. Volt olyan nap, hogy huszonöt forintot keresett a kombájnos, de most nem a pénz számí­tott, hanem a traktoros becsület, az a tudat: hiába keresek én akármennyit, ha nincs termés; ha nincs mit az asztalra tenni. A gépállomások megyei igazgatóságán dossziékban őr­zik az aratási adatokat: a tavalyiakat is, az ideieket is. Tan valy 121 hold aratás jutott egy-egy gépállomási kombájnra, az idén, sokkal rosszabb körülmények között 135 holdat vá­gott le egy-egy gépállomási kombájn. Hasonló a helyzet az aratógépeknél is. Tavaly a gépállomási aratógépek átlaga 92 hold aratás volt, idén 144 holdat arattak átlagban. Számok, egyszerű számok ezek, de a maguk nyelvén legalább annyit mondanak, mint egy hősköltemény. Hős­költemény, amely magába foglalja a névtelen hősöket és a neveseket, az olyan kombájnvezetőket, mint Cser János, a mágocsi, Juhász László, a harkányi, Buni István, a villányi gépállomás kombájnosa, akik 330, illetve 272 263 hóidat araU tak le és csépeltek el gépükkel, vagy az állami gazdaságiak közül az olyanokat, mint Maries József, a bikali gazdaság kombájnosa, aki 380 holdat aratott le és 5605 mázsa gabonát csépelt el, Reiter Mihály beremendi, 318 hold learatásával 4173 mázsa gabonát küldött a magtárba, vagy Kovács Jó-> zsef, a görösgali gazdaság kombájnosa, aki 3920 mázsás csép- lési és 286 hold aratási teljesítményével az állami gazda­ságok közöt folyó versenyben a harmadik helyezést érte eL Ebben a hőskölteményben van az aratógépvezetők neve is. Az első helyen Kiász Józsefé, a palotabozsoki gépállomás aratógépvezetőjéé •360, idős Kovács Jánosé, a szentlőrinci gépállomás aratógépvezetőjéé 350 és Gaszmann Györgyé, aki a bólyi gépállomáson dolgozik és 335 holdas teljesítmé­nyével a harmadik helyen végzett. Rekordtermés ígérkezett és rekordtermés is van, mert az ember nem hajtotta meg a fejét a természet előtt. Szem­beszállt vele. Ezért van az, hogy a kisparcellák ellenére, a gépállomások 27 500 hold gabonát arattak le a termelőszö­vetkezetekben, ami a termelőszövetkezetek összes gabona vetésterületeinek 53 százaléka, ezért van az, hogy az állami gazdaságokban a kombájnok 11 000 holdról takarították be a termést, vagyis a gabonaterületek 51 százalékáról és ezért van az, hogy 6000 hold állami gazdasági területen aratói gépek vágták a rendet. Vége az aratásnak. Megint az eget kémleljük. Esik, nem esik? — Rendkívüli időjárás van! — mondogatjuk és a rend­kívüli időjárás ellenére telnek a magtárak. Csépelnek, min­denütt csépelnek és a zsákokba vastagon ömlik a mag. Ha esik és kiderül, szinte egyszerre búg fel a gépállomások 470 cséplőgépe. Futnak a ceruzák a papíron. Számokat jegyez­nek. Számokat, amelyek napról napra többet mondanak. Kedden még ezt mondták ezek a számok: 79 000 tonna ga­bonát csépeltek el a gépállomási cséplőgépek és ezzel a ter­vüket már 54.7 százalékra teljesítették. Jönnek a jelentések: nagy termésekről adnak hirt, és jönnek más jelentések, me­lyek arról számolnak be: jól halad a jövő évi kenyér :lőké- szitése, a talajmunka, de silóznak is Esik az eső, néha vihar tombol és az ember, a traktoros nem szűnik lelkesedni, mert érzi, tudja — a jó termés meg­őrzéséért most már ő a legfelelősebb. Köszönet traktoros elvtársak az eddigi munkáért és kö­szönet azért a munkáért is, amit ezután végeznek. Felejthetetlen élmény: Az Aeros pécsi bemutatója Már jóval az előadás előtt hatalmas embertömeg hullám­zott az Aeros cirkusz bejára­tánál és kíváncsian szemlélte a kivilágított, monumentális sátrat, amely négyezer ember befogadására képes. Pécsett nemrég szerepelt a Budapesti Nagycirkusz és többen már csak azért is érdeklődéssel tekintettek a bemutató elé, mert kíváncsiak voltak, meny­nyiben tud újat nyújtani ez az előadás. A közönség már a több mint háromórás műsor elején meg­győződött arról, hogy ritk<* szép produkciókban, cirkuszi mutatványokban lesz része. Az első félidőben különösen Ferdinand Lukács bravúros lovascsoportja és Horst Seiler lóidomításai arattak nagy si­kert, de méltán váltotta ki a közönség tetszését a hét indiai és afrikai elefánt mutatványa, valamint Karah Khavak kro­kodil- és óriáskígyó-revűje, amely szinte egyedülálló az egész világon. A műsor az elmúlt másfél évszázad legragyogóbb pro­dukcióit mutatta be, s az ösz- szekötő szövegben ismertették a cirkusz történetének legje­lentősebb állomásait és egyé­niségeit. Az igazi nagy meglepetések a műsor felében következtek, amikor Maxie Neidermeyer női idomító bemutatta a vad­állatok kongresszusát, amely barna, örvös- és jegesmedvék­ből, oroszlánokból és pumák­ból állt. Szinte hihetetlen, miként tud ez a nő szuggesz- tióval uralkodni azok felett az állatok felett, amelyek egykor szabadon járták a végtelen mezőket és a homoksivatago­kat. Szinte lélegzetelállító a je­lenet, amikor Ludo Pálos ín- gerli félelmetes tigriseit és párducait. Impozáns látvány Hanno Coldan a berber orosz­lánok között és Hans Keil a hatalmas jegesmedvék között. A cirkusz egyik legszebb szá­ma, amikor a fiatal idomítónő fölött, az égő karikán átugrik a tigris. Az idomítók hidegvér­rel és gyorsan mozognak a vadállatok ketrecében, amikor felállítják az állványokat Ez­zel egyrészt gyorsabbá teszik a jelenetek pergését, másrészt pedig vigyázni is kell, mert nerr. lehet kiszámítani a vad­állatok szeszélyeit. Amíg néhány perc alatt a ketrecet szétszerelik, a poron­don, a színpadon az Aeros ba­lettkara szórakoztatja a közön­séget. Lelkes tapsot kapott Recha, Európa legjobb illuzionistája és King Everest egyedülálló mutatványával. A vakmerő légtornászok és a repülő em­berek csodálatos biztonsággal végzik szenzációs gyakorlatai­kat a szédületes magasban. A négyezer ember szinte lélek- zet visszafojtva szemléli az ér­dekesebbnél érdekesebb for­dulatokat, A műsor befejezése után felzúg a közönség tapsorkán­ja. Mindenki gazdag, felejthe­tetlen élményekkel távozik.

Next

/
Thumbnails
Contents