Dunántúli Napló, 1959. augusztus (16. évfolyam, 179-203. szám)

1959-08-20 / 195. szám

Nagyszerű gondolat volt létrehozni a pártmun­kások könyvtára sorozatot, amely mintegy százhúsz kö­tetével hasznos kézikönyv­tárává válhat minden párt­munkásnak. Hiányzott ed­dig nagyon egy ilyen soro­zat a magyar könyvkiadás­ból, amelyik bevezette volna az olvasót és a könyvet sze­rető embereket a szépiroda­lom, a természettp’domá- nyok, a filozófia és a politi­kai gazdaságtan berkeibe egyaránt és hasznos kézi­könyvekkel segítette volna a gyakorlati munka kérdései­nek alaposabb megismeré­sét. Az új sorozat, amelynek első kötetei ebbgn az évben jelennek meg, pótolja a hiá­nyokat. A pártmunkások —* de természetesen a nem pártmunkás könyvbarátok is '■— bizonyára örömmel fo­gadják majd a szép kiállí­tású könyveket és szívesen fizetnek elő a sorozatra, amely öt év alatt tekintélyes kis könyvtárrá bővülve igen sokoldalúan segíti elő a tu­dományok, a magyar és a nemzetközi irodalom klasz- szikusáinak megismerését. As érem másik oldala ÖSSZTÁNC les? ma este fél 8 érától a KISZ és Szakszervezetek Doktor Sándor Művelődési Házában (Kossuth La­jos u, 13,), * A Pécsi Közlekedési Vállalat ér­tesíti az utazóközönséget, hogy az újmecsekaljai megállót augusztus 20-tól visszahelyezi a régi helyére, mivel az út javítása befejeződött, Augusztus 20-tól Mlsina-tetőre já­ratot állít be. Széchenyi térről In­dul. 6.45, 9,45, 14.05, 17.05 és 19.45 órakor. Misina-tetőröl visszaindu- lás: 7-15, 10.15; 14.35; 17.35 és 20,15 órakor. Ezen a vonalon közlekedő gépjárműveket a dömörkapul Já­ratokból vonja el a vállalat. /Jattól kezdve, hogy f—-f-S- különösen 1932. és C y L 1935. közötti tele­ken tülekedtek a diplomások együtt az ugyan­csak betevő falatért küzdő munkással, hogy lehessen hó­lapátoló és attól kezdve, hogy a végleges meghagyás ellen adtak egy nyaláb inségakciős botfát egészen addig, hogy az éhhalál helyett lottyantottak ke véske és sovány meleg levest a szegényház ételkimérő abla­kán át a foltos lábosba — sok idő telt el. Hólapátoló diplo­más-inségakciős botfa-szegény- ház;:: Olyan fogalmak ezek, hogy az újabb generáció már egyszerűen nem érti. Ha ma­gyarázzák neki, akkor meg olyan távoli időnek véli, mint az idősebbek talán Július Cé­zár uralkodásának idejét. Nincs sok csodálkozni való ezen, mint azon sem, hogy a cseléd, gróf és uraság kifeje­zéseket még a falusi gyerekek zöme sem ismeri; Úgy summázzák ezt, ha szó kerül ilyesmire, hogy „más világ van már:; ”, ami fel­mentést ad ezek nem tudása alól és elismerést, hogy meg­változott jó irányba az élet. Ez igaz és következik az, ami természetes, hogy a mai élet­nek is megvannak a gondjai — és hát jó, javul az élet, de van panasz is. Ma is, holnap is, meg holnapután is. Ez az igazság. És ezeket a panaszokat három nagy osz­tályba lehet sorolni; Az elsőt lehetne pozitív panaszoknak, a másodikat közérdekűefcnek, a harmadikat egyéni jogos pa­naszoknak nevezni. Érdemes bepillantani e három „osztály­ba“, Néhány héttel ezelőtt a rádió egyik munkatársának elpa­naszikodták hangszalagra a Dohánygyár asszonyai, hogy este futni kell az autóbusz- megállóhoz, mert korán indul az utolsó busz és induljon ké­sőbb, A másik, hogy nincs az üzemben büfé. Igazuk van. Ha ez a helyszíni riport ezelőtt 20 vagy 25 éve ezelőtt készül, kinek jutott volna eszébe a két panaszból bármelyiket is em­líteni. Ok? Egyszerű: mert buszra nem jutott, büfére még annyira sem, í * ok háziasszony panasz- kodik, hogy „minden nap piacra járok és Iá tóm, milyen drágaság van". Most van pénze minden nap piacra járni és mindennap panaszkodni a drágaságra. Ré­gen kevesebbet panaszkodott a piaci drágaságra! Tudja ő is, csak elfelejti az ember. Egy fiatal segéd beszélte minap, hogy „elmegy az ember vala­hova kicsit szórakozni és fuccs egy százas". Az bizony. Dehát -apjának, aki valószínű, hogy ugyancsak munkás lehet, ju­tott-e akkor nem egy százas, hanem átszámítva durván egy tizes is hetenként egyszer vagy kétszer szórakozásról.? örült, ha 'ennyi volt a fele fizetése. Az egyik építő vállalat bri­gádja szót emelt, hogy hosszú a munkaruhák kihordási ideje- Lehet. De 10 évvel ezelőtt gon­doltak-e arra, hogy emiatt panaszkodnak majd, amikor még nem kaptak munkaruhát. A Kossuth Lajos utcai KERA­VILL üzlet kirakata előtt hang zott el: „Megint nem lehet mosógépet kapni,— pedig ren geteg a mosnivalóm és örökké kidörgölöm a kezemet". Tény­leg jó volna, ha mindig lenne elég mosógép készpénzért is, részletre is, de ennek is van Mit kell tudni a gyermekparalízisről ? A gyermekparalízis, más né­ven poliomyetitáai, vagy Heine- *ljÉédin-kór vírus okozta he­veny fertőző betegség, aimely az izmokat mozgató idegek központjait támadja* meg és gyakran bénulások hátraha­gyásával gyógyulj A betegség az egész világon előfordul. Falun általában gyakoribb, mint városban; fl fertőzés a légutakon és az emésztő­csatornán keresztül történik. A betegség lappangási ideje bizonytalan, mert a fertőződés időpontja rendszerint nehezen állapítható meg, általában azonban 8—14 nap; A betegség lefolyása három szakaszra osztható: 1. Bevezető tünetek, 2. Bénulás időszaka, 3. Bénulások oldódása; űz első szakasz influenzához hasonlóan kez­dődik, légzési, gyomor-* bél­és általános tünetekkel, fej­fájással és fájdalommal a2 egyes izmokban. A fej nehe­zebben mozgatható és a beteg a nyakát merevebben tartja, a hátgerinc hajlítása fájdal­mas. Egyes izmok nyomásér­zékenyek. Súlyosabb esetben hányás, tarkómerevség is elő­fordulhat. A beteg általában ingerlékeny, de elnyúlva fek­szik. A kezdeti 38—39 fokos láz' néhány nap múlva csök­ken, majd újra emelkedik és ezzel, megkezdődik a bénuló- sós (paralízises) szakasz; A második szakaszban a bénulások többnyire gyor­san, 1—2 nap alatt kifejlőd- • nek, néha váratlanul is, pl. reggelre ébredve. A bénulások . 2—3 héten belül elérik tető­pontjukat és hamarosan javu­lásnak is indulnak. A bénulá­sok kifejlődésének maximuma nagyon sokféle lehet: enyhe gyengeségtől a teljes petyhüdt bénulásig. A leggyakoribb bé­nulás típusok: egyik.láb, mind fcét láb, egyik kar, azonos ol- lali alsó és felső végtag, mind I négy végtag, légzőizmok, itözvetlen veszélyt a légző- tamnk bénulása jelent, mert súlyosabb esetben fulladást és halált okozhat; Á betegség felismerése, a bé- nulásos szakban már könnyű, a kezdeti időszakban azonban nehéz, járvány esetén minden „hűléses” eset gyanús; Más hasonló tünetekkel járó beteg­ségektől való elkülönítések la­boratóriumi vizsgálatokkal le­hetséges; A betegség gyógyítása a Ibénulásos szakban légzés­bénulás esetén mesterséges lélegeztetéssel (vastüdővel), egyéb bénulások esetén a bé­nult izmok sorvadásának meg­gátolásával történik. A javu­lás szakaszában az erre a cél­ra létesített intézetekben gyógytornával, fürdőkezelések­kel, villanyozássál lehet szép eredményeket elérni, Javulás felnőtteknél 6—24 hónapon belül mindig várható, részle­ges bénult izomban kitartó ke­zelés esetén évek múlva is be­következett javulás. Gyermek­nél — a vírus által károsított ideg működésének kiesése miatt — a bénult végtag a fej­lődésben visszamaradhat. Izomáthelyezéssel azonban se- bészileg még ilyenkor is lehet javulást biztosítani; Tekintettel arra, hogy ez a betegség gyakran egész életre szóló elváltozást von maga után, elsősorban a betegség megelőzésére kell töreked­nünk. A megelőzés módjairól következő tájékoztatónkban kívánunk szólni; MEGYEI KÖJÁL; egy másik oldala. Volt idő, amikor nagyon sok munkából élő családanya azért panasz­kodott, hogy már nem meri kimosni a kis fehérneműt, mert úgy elvásott, hogy szét­megy a mosásban. És így hangzanak az ilyenfajta pana­szok, amelyek talán nem is annyira panaszok, mint in­kább „más világunk“ gazdag- szegénysége. A panaszok második osztá­lya egytől-egyig olyan, ami­ből a panaszkodónak az égvi­lágon semmi haszna nem szár­mazik, vagy csak nagyon köz­vetve. Szólnak a selejt miatt azért, hogy „miért halt meg az újítás?“ (ő maga még soha nem újított), hogy dühítően tűrjük a közterületek beren­dezéseinek rongálását és szól­nak vállalati érdekből, közsé­gi érdekből, mert azt közügy­nek — és a maguk ügyének is — tekintik és a közösséghez fordulnak megoldásukért, lm harmadik osztály f—~rm- már nem ad ilyen C, / pozitív képet. Bi­zony található szá mos jogos panasz, hogy néhány üzemben, vállalatnál, intéz­ménynél az erre illetékesek még mindig nem tesznek meg mindent a dolgozók ügyeinek elintézéséért, sérelmeinek or­voslásáért. Néhány eset elég, hegy ilyen helyeken a bizalom meginogjon az ottani dolgozók ban és küldik a bejelentéseiket a sajtóhoz, a rádióhoz, na­gyobb esetekben az illetékes pártszervekhez. És amikor azt látják, hogy kétszer is szóltak és nem tették semmit, de el­mentek „felsőbb helyre” és annak közbelépésére intézked­tek, akkor már nehéz helyre­állítani az ilyen vezetőnek a személyével szemben megin­gott bizalmat. Van olyan pa­nasz, hogy néhány helyen kezdi felütni fejét a hóvégi és negyedévi hajrá, amikor pótol­ni kell a rossz anyagellátásból vagy tervszerűtlen mukabeosz- tás miatt a hiányt; Ezek olyan panaszok — és még néhány — amelyeket a legsürgősebben orvosolni kell és mindent meg kell tenni, hogy először ezek tűnjenek el, vagy apadjanak olyan kismér­vűvé, hogy 6zóra csak ritkán váljanak érdemessé; §) gy bizonyos, ha van- ^ . nak is panaszok, C > (mert vannak), ezek száma időnként inga­dozik, néha több, néha keve­sebb — egy örvendetes talál­ható valamennyiben: a pana­szok többsége másról szól, mint azelőtt, mert tartalmuk nagyon megváltozott és bármennyire panaszok is, mégis egy meg­változott és szépülő életet bi­zonyítanak az érem másik ol­daláról; K. J. Szeretik a neoncsöveket a Bem utcában ■— ÖTVEN új silókombájnt kaptak a Baranya megyei gép­állomások. A silókombájnok nagyobb része a Szovjetunió­ból jött, a kisebbik része pedig a Német Demokratikus Köztár saságból. Még az őszig -'jabb 15 . silókombájnt kapnak a baranyai gépállomások. — ÖNGYILKOSSÁGI kí­sérletet követett el szerdán Királyegyházán a negyvenhat éves Tóth Erzsébet. Egy rossz bicskával felvágta ütőereit. A mentők elsősegélyben részesí­tették, a mentőorvos vérplaz­mát adott neki, majd beszállí­tották Pécsre a II. számú Se­bészeti klinikára; — A MÄZAI bányaüzem KISZ-flataljai érték el a leg­jobb eredményt a Komlói Széntröszt északi üzemei KISZ brigádjai közötti versenyben, ök kapták meg a verseny vándorzászlaját, az ezer forin­tos jutalommal együtt. Az egyik , égő ház kapujá­ban, sisakos, géppisztolyos né­met feküdt, feje a járdán pi­hent. Ruhája parázslóit. Az egyik sebesült leugrott az ágyúról, odaszaladt, elvette a halott pisztolyát — túlságosan bizonytalannak érezte magát fegyver nélkül, — s aztán hosszú ideig nem tudott felka­paszkodni az ágyúra, hol az egyik, hol a másik oldalról próbálkozott; Belicsenko a második löveg mellett ment, rövid vattaka­bátban, balkarját a nyakába kötötte. Géppisztolyát a vállá­ra akasztotta, olyan kicsinek tűnt széles hátán, mint egy revolver; Vezette az üteget, mindent látott, mindent észre­vett, de gondolatai egyre visz- szatértek Ványához, s egyszer­re egy visszaemlékezés kegyet­lenül belehasítótt. Tonya oda­lépett hozzá, valamit tartott a kezében. — Szása — szólította meg, s eléje tartott valamit. Belicsen/kó megpillantotta gyapjú gimnasztyorkáját, és értetlenül bámult rá. Tonya arcára pillantott, s csak vette észre, hogy az utóbbi kilenc nap alatt mennyire le­fogyott. — Ványa odaadta kimosni. Amikor elment, megkérte Sze- minyint, hozza el. Azt mondta néki, hogy az ütegparancsnok nagyon szereti ezt a gimnasz- tyorkát. Lám, Ványa Goroskó nincs többé, de még mindig érzi gondoskodását. Tonya szipogva ment mel­lette, könnyek gördültek le ar­cán. Belicsenko az ágyún ülő sebesültekre nézett, de azok; mintha semmit sem láttak vol­na, más irányba néztek. — Nem kellene sírni, To­ny ács ka. A hangja lágy volt. Tudta jól, hogy Tonya nemcsak Vá- nyát siratja, hanem Bogacso- vot is, Ratnert is, ezeket a sebesülteket és azokat is, akik már nem szorultak a segítsé­gére — mindenkit, akit ezek­ben a napokban bekötözött és akiket még be kell kötöznie. De lehet, hogy azért sírt, mert fizikailag el volt gyötörve: az emberi erőnek még a háború­ban is. megvan, a maga határa. Kifelé vonullak a városból, amely nemrégen még semmi­ben sem különbözött számukra a világ más városától, amely­nek csak a nevét ismerték a térképről. Belicseniko valahol olvasta, (hogy Székesfehérvár régen a magyar királyok székhelye volt. De la­kóit akkor érezte először magához közelállónak, amikor a temető falánál meglátta a németek által agyonlőtt hat magyart. A városban tombolt a harc. Belicsenko éppen be­hatolt egy városszéli utcáiba, amikor meglátta a magyaro­kat. A csatakos őszi földön feküdtek — öt férfi és egy asszony, — férficipőben. A harcosok odamentek és meg­álltak mellettük. Nézték a friss golyónyomokat a kőfalon és az áldozatokat. Mind a ha­tot ugyanazokkal a géppiszto­lyokkal, ugyanazokkal a go­lyókkal lőtték agyon, amelyek­kel őket lőtték. Arcukról, ru­hájukról, kezükről ítélve mun­kások voltak. A feLderítók ma­guk is munkások, munkások gyermekei, akiket már az isko­lapadban is a munkásember tiszteletére neveltek, némán álltak a halottak mellett. Azóta már a felderítők közül is töb­ben életüket vesztették. A magyar város, Székesfehérvár védelmében haltak meg. Az üteg győzelmesen elvo­nult, hogy reggel ismét harc­ba bocsátkozzék, és a németek eddig nem áldozták, Az etnbfe rek a fáradtság olyan fokán álltak, amikor az álom min­dennél erősebb a világon. A lövegeken ülő sebesültek alud­tak. Valahányszor égő ház közelében haladtak el, az erős fénytől, az arcukba csapódó hőségtől felébredtek, zavaros szemmel néztek a tűzbe, s máris újra elaludtak. Már a város szélén jártak, amikor a hátsó löveg váratlanul meg­rándult és megállt. A váratlan lökéstől a sebe­sültek leestek a lovagról. Egyi­kük golyó sebezte könyökére zuhant, a fájdalomtól, felnyö­gött, de felpattant, és szótla­nul meggörnyedve, melléhez szorított kézzel oldalt ugrott. A traktor alatt tört el a palló, a gép oldalra dőlt és egész sú­lyával becsúszott az árokba. Moszkovka traktorista kiug­rott a vezetőfülkéből. Olajos vattakabátban volt, bekormo­zott fülessapkája, amelyet nem kötött össze, feketéllett a tűz fényénél. — Mindjárt, mindjárt *— mondta sietve. Levette sapká­ját, rá térdelt és a traktor alá nézett. Egy másik traktorista, Latl- sev, széles arcú, mogorva em­ber, hirtelen, akár egy medve, az odaigyekvő harcosokra tá­madt. — Mit akartok, nem láttatok míg ilyet.? Ez biztos jele volt annak, hogy ő a hibás. ÍFoly Útjuk.) «=» A MAGOCS1 gépállomá­son új anyagraktárai építenek. Az új raktár építése 200 000 forintba kerül, — SZOKNYALOPÁSÉRT két száz forint pénzbírsággal súj­totta az I. kerületi tanács igazgatási osztálya Fejes Gi­zella, Mészkemence- utca 7. az, alatti lakost; — SZÁSZVÁRON már a múlt évben megkezdték a Pió- cás patak rendezését. Támfa­lakkal látták el a patakmed­ret mintegy háromszáz méte­res hosszúságban. Idén már­ciusban pedig megkezdték a patakmeder befedését. A mun­kák jelenleg Is folynak, a pa­tak teljes rendezése és rész­beni lefedése jövőre készül’eL A három évig tartó munka 12 millió forintba kerül. — ÖCSARDON 100 000 fo­rint költséggel bekerítik a gépállomást. — A PAPIRÜZLETEKBEN eddig hiánycikk volt a priz- más léptékű vonalzó. Most nagyobb szállítmány érkezett belőle és a papírboltok már meg i6 kezdték forgalomba- hozatalukat; — A KOMLÖI Vájártanuló Iskola növendékei társadalmi munkával salakos gyalogú tat építenek Béta-akna és a tan­bánya között, A DÉLDUNANTULI AramszolgAltatö VÁLLALAT Pécsi Üzletigazgatósága, vállalatvcze tősége alkotmányunk ÜNNEPE ALKALMÁBÓL szeretettel üdvözli az ősszel fogyasztóit.

Next

/
Thumbnails
Contents