Dunántúli Napló, 1959. július (16. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-16 / 165. szám

1939. JÜLIUS 16.

NAPLÓ

kell szégyenkezniük

A palackfejtő gép óránként 25 00 kis üveget tölt meg sörrel

Azt mondják, nem lehet elegendő sört kapni:.-1

Vasárnap délelőtt 10 órakor a kis Hullámban nem tudtak sört adni a fürdővendégeknek. De másoknak sem. Vidékiek levélben panaszolják, hogy a legnagyobb aratás idején, a tikkasztó kánikulában napokig sem látnak sört.

Mi ennek az oka?

Ellátogattunk a sörgyárba, ott már az első percben kiderült, hogy egyáltalán nincs 6örhiány. Ellenkezőleg. Jóval ' több a folyékony kenyér, mint bármikor. A sörösök a kongresszusi versenyben kivágták a rezet. Bármerre járunk az üzemben, mindenütt plakátok hirdetik: A dolgozók jobb ellátásáért. S alatta az eredmények, a féléves munka nagyszerű sikerei.

A hordófejlőben

Szemben a mérlegházzal teherautók és lovaskocsik sorakoznak, egyik a másik után. Odaálinak a rakodóhoz ésné- •hány perc múlva tele söröshordókkal gurulnak ki az udvarról. A tikkasztó hőségben szorgoskezű emberek rendezgetik az üres és tele hordókat. Izzadnak. De a munka, amit végeznek, mások szomjúságát csillapítja.Bent a hordófejtőben már kellemes hűvös fogad. A sárgaréz fejtőkazánok mégis izzadnak. A betonpadló enyhe hideget lehel. Aki járatlan ebben a munkában, pár perc múlva fázni kezd. Pedig ennél jóval hidegebb helyek is vannak a sörgyárban.

Balról a filtereket — sörszű- rőket — találjuk. Az érkező sört mielőtt a fejtőkazánba jutna, itt szűrik meg. A fejtőkazánok alatt ott sorakoznak az üres hordók. Az :tt dolgozó munkás, Oberlin József, gyakorlott, szakavatott mozdulattal „tereli“ őket a csap alá. Pár perc és máris tele van a hordó.

így, szemlélve a dolgot, az ember még csak sejteni sem tudja, mennyi sört fejtenek. Sokat. De mennyi az a sok?

Horváth György művezető pontosan megmondja.

— Négyezer hektoliter volt a tervünk. Ezzel szemben 9440 hektolitert teljesítettünk.

2 500 palack sör óránként

A palackfejtőben már koránt sincs olyan kellemesen hűvös, mint a hordósoknál. Langyos levegő és a frissen palackozott sör kellemes illata tölti meg a' termet. Kétféle üveget palackoznak. Négy és fél decis, valamint családis üvegeket.

Hernesz József művezető kalauzolása mellett végignéztük a palackozást. Az üres palackok először a mosógépbe kerülnek, ahol langyos, lúgos vízzel, majd ismét langyos vízzel mossák őket. Ezután hideg vízzel öblítik. Az ily- módon megtisztított üvegek futószalagon kerülnek a fejtőgéphez, ahol fürge kezű nők veszik kezelésbe őket. Az ember szinte nem is győzd számolni, olyan gyorsan telnek az üvegek. A fejtőgép óránkén^

2200—2500 palackot fejt. Családiból 680—700 az óránkénti teljesítménye.

— És a havi átlagtermelés?

— Négyezerkétszáz, négyezerháromszáz hektoliter — válaszolja Hernesz művezető.

Ez majdnem egymillió kisüveg sör.

És a féléves terv?

— 203,9 százalékra teljesítettük, — hangzik a válasz. Vagyis 2039 hektoliter sörrel termeltek többet a tervezettnél.

Ez pedig nem kevesebb, mint fél havi munka.

A sörgyárban a legkülönbözőbb helyeken olvashatjuk: A dolgozók jobb ellátásáért. És alatta az eredmények. A sörgyáriaknak nem kell szégyen- kezniök ... De hát akkor miért nincs elég sör?

Talán a kereskedelemmel van baj? Érdemes ezen elgondolkodni.

(Rácz)

Megkezdte adásait az algériai ideiglenes kormány rádióállomása

Párizs (TASZSZ): Mint a Liberation jelenti, „Algéria rádió“ néven megkezdte adásait algériai területen az ideiglenes köztársasági kormány rádióállomása. Az állomás naponta este 22 órakor a 36 és a 48 méteres hullámhosszon sugározza adásait;

Normális meleg várható július második felére

Július első fele a száraz, meleg időjárás jegyében zajlott le. Dr. Berkes Zoltán, a Meteorológiai Intézet távprognózis osztályának vezetője elmondotta, hogy a július 10. 15. közötti öt nap hőmérsékleti maximumát 100 év óta rendszeresen jegyzik, s a feljegyzések taA „3 D kondenzor"

Beszélgetés a zseniális találmány egyik feltalálójával a MTESZ vendégszobájában

Több mint egy évvel ezelőtt t a fővárosi és a vidéki lapok is ! részletesen beszámoltak a 3 D j plasztikus kondenzor létrejöt- ! téről és annak jelentőségéről, j A Pécsett rendezett műszer- kiállításra városunkba érkezett a kondenzor egyik feltalálója, dr. Zselyonka László profesznusága szerint 1889 óta nem szór. Alkalmat kerestünk, hogy

volt ilyen magas, mint az idén: több mint 5 fokkal ha ladta meg a sok évi átlagot.

Jelenleg kisebb átalakulás tapasztalható az időjárásban. A Földközi-tenger térségeiből ugyanis új meleg léghullámók nyomulnak az Adrián át hazánk fölé, s a változások több felé okoztak záporokat, zivatarokat.

Július második felére normálisan, meleg, száraz jellegű időjárás várható. A jelenlegi felhősödés és kisebb hőmérsékletcsökkenés után valószínűleg már # hét végére tovább melegszik az idő, s a jövő hét első napjaira ismét 34;—35 fokos maximumok várhatók. Utána — 22-e és 25-e körül — átmenetileg mérséklődik a meleg, szórványos záporok, zivatarok lesznek, a hónap végén pedig újból az időszaknak megfelelő normális meleg, nyári időre számítha- 1 tünk. í

Oz országgyűlés külíigvi bizottsáoának ülése

Az országgyűlés külügyi bi- zottságá Kiss Károly elnöklésével szerdán ülést tartott az Országházban. Az ülésen részt vett Rónai Sándor, az ország- gyűlés elnöke is.

Az országgyűlés megtárgyal ta a Külügyminisztérium 1958. évi költségvetésének vég

rehajtósáról szóló jelentést, amelyet Péter János, a külügyminiszter első helyettese ismertetett Dinnyés Lajos, az országgyűlés alelnöke a Finnor szágban, Szabó Piroska pedig a Lengyel Népköztársaságban járt magyar országgyűlési kül döttség útjának tapasztalatairól tájékoztatta’ a bizottságot.

megkérdezzük — mondja el, milyen utat tett meg a 3 D , kondenzor, ez a nagy jelentő- 16égű találmány?

— A leningrádi Állami Optikai' Kutatóintézet egyik szakértője, Poljakov profesz- szor az elmúlt évben Budapesten járt s miután tudomást szerzett az új találmányról, egy hétig a helyszínen tanulmányozta a találmány teljesítőképességét. Leadott jelentésének az lett a következménye, hogy a Szovjetunió Orvosi Álcádé- miájának főtitkára, Parin akadémikus és négy akadémikus társa ugyancsak Budapestre jött és tanulmányozta a kondenzort. Az ő véleményük alapján 1958 júliusában a Szovjetunióban megtartóit orvoskongresszuson napirendre tűzték a plasztikus kondenzor ismertetését, amikor jómagam, Kiss Ferenc orvosprofesszor barátommal és Barabás Jánossal, a Gamma Optikai Művek optikus főmérnökével részletesen beszámoltunk a szovjet szakembereknek a kondenzorral kapcsolatosan.

— Ez év tavaszán a Moszkvában megrendezett nemzetközi műszerkiállításon — erős nemzetközi konkurencia' mellett — első díjat nyer tünk. A szovjetunióbeli sikerek láttán a magyar nép- gazdasági szervek mindhármunkat kiküldtek a népi demokratikus országokba, ahol

Nappal kapás

— este gimnazista

Tizenöt-húsz kis ház — látszatra ennyi Kistapolca. A dombon egy nagyobb, ahol a cselédek laktak valamikor és ott lent a völgyben, a víz közelében egy másik nagy, ahol az uraság dőzsölt valamikor, és ahol most a termelőszövetCigánykönyvtár Alsószenhnártonban

o

1

Alsószentmárton, mint annyi más magyar határszéli falu, nemzetiségi település. A kis házak alatt megtalálhatók a délszláv, magyar, német lakosság mellett a cigányok is. Szép, barna bőrű, magas homlokú emberek, akik kormányunk több ún. , „cigányproblémával“ foglalkozó rendelete folytán már nagy mér tékben beleilleszkedtek a józan, egyhely- bez kötött társadalmi életbe.

Alsószentmárton- ban a délszláv könyv táros, a beiratkozni akaró cigányfiataloktól megtagadta a beírást és kölcsönzést azon a címen, hogy fél a cigányoktól, mert azok elrongal- jak és nem viszik vissza a könyveket. C nem

tud felelősséget vállalni a könyvekért.

Ez még 1958-ban történt.

A cigányok KISZ- küldöttsége erre felkereste Bosnyák Sán dór járási könyvtar- ’ vezetőt, és elpanaszolták bánatukat.

— Nehéz ügy volt, ugye Bosnyák elvtárs? — kérdezzük a fiatal könyvtárvezetőtől.

— Bizony „kényes" kérdé? volt- ez, mert ismerem a nemzetiségiek problémáit, és

, tudtam, hogy egyuta ; sítással nem lehet ezt a dolgot elintézni — ide más kell.

A megoldást hamarosan megtaláltuk. Létesítettünk Alsószentmártonban egy cigány könyvtárat, melynek vezetőjéül Jovánovics Pétert vá lasztották meg^ A könyvtárinak először

negyven kötetet adtunk a járási könyvtárból.

— Milyen eredményekről beszélnek az elmúlt hónapok?

— A kiadott negyven könyvet — mélyek javarészt mese, aztán Jókai, Mik- száth-sorozatból állottak —, azóta kiese réltük mái; új magyar, szovjet, külI földi szerzők könyveire. Nagy eredmény nek számított, hogy az első hónapok felolvasó estjeit sikerült idővel egyéni olvasássá átalakítani.

— Volt-e Bosnyák elvtárs az utóbbi hónapokban Alsószent- mártonban?

— Voltam. Legutóbb a könyvhét alkalmával jártam náluk- Akkor magam is olvastam föl köny-» vekből és eajátgyüjtésű cigánydalaimból egy-kettőt. A tőlük gyűjtött di- gány-anyag visszaolvasása igen nagy lelkesedést váltott ki belőlük, és a felolvasás után folytatott beszélgetésben megígérték, hogy még többet olvasnak ezután.

— Kinek köszönhető elsősorban, hogy az alsószentmártoni cigánykönyvtár működik?

— A megyei, illetve járási könyvtár engedélyén túl mindenesetre nagy részük van a cigány kiszistáknak. S nem utolsó sorban köszönhető maguknak az olvasó, hallgató közönségnek, akik igénylik a könyveket, a könyvekbe zárt titkot: a kultúrát.

VucsWcs L. .

kezet ügyeit intézik. A volt cselédházból kilép egy piros pongyolád, szőke lány.

— Éppen fürödni indultam!

— mondja.

— És a munka?

— Azt majd csak délután folytatom. Már fél ötkor elkezdtem. Kukoricát kapáltam. Tudja, jobb ilyenkor hajnalban és késő délután dolgozni, sokkal többet lehet az ember.

Édesapja nemrég, amikor a határban jártunk a lányáról is beszélt nekem, aki ott dolgozott az aratók között.

— Tiszta kitűnőre vizsgázott

— mondotta.

— Hol?

— Hát a gimnáziumban, Siklóson.

— Dolgozik is, tanul is?

A2\ apa bólintott.

Hát emiatt a kis történet miatt keresném most a kista- polcai Búzakalász Termelőszövetkezet irodájában Dági Erzsébetet.

Az életéről! faggatom. Érdekes — nem panaszkodik, pedig a heti egy mozielőadáson kiviül semmi kulturális lehetőség sincs Kistapolcán.

— Még könyvtárunk sincs. Én a siklósi járási könyvtárba iratkoztam be és onnan hozom mindig a könyvet.

— És milyen könyveket szeret leginkább?

— A magyarok közül nagyon szeretem Jókait, Móriczot, Mik száthot és Sásdi Sándort.

Arra a kérdésre: kit, miértt

— így válaszol:

— Jókait azért szeretem, mert gazdag fantáziája volt. Sásdi meg úgy ír, hogy ráismerek azokra az emberekre, akikről apám és az öregebbek annyit meséltek esténként.

A külföldi írók között is vannak kedvencei. Balzacról ezt mondja:

— Jók a regényei, de néha érződik rajtuk, hogy oldal után fizették az írót.

Két évvel ezelőtt a kezébe nyomlak egy könyvet a járási könyvtárban:

— A világ egyik legszebb szerelmes regénye — mondták.

Megnézte a címlapot: Lev

Tolsztoj: Karenina Anna. Aztán kezében tartva a könyvet, megsaccolta a súlyát. Elég nehéz volt, de azért haza vitte. Otthon aztán nekidurálta magát, de először csak néhány ol- dalig jutott el. Másodszorra sikerült végigolvasni.

— Ekkor derült ki igazán, hogy nem is olyan sok az a több mint ötszáz oldal — fejezi be a történetet és nevet.

Huszonkét éves és negyedikes gimnazista. De milyen< gimnazista! Egész porciót mér-' tek ki rá a termelőszövetkezetben és egész porciót a gimnáziumban. Mind a két helyen kitűnőre vizsgázott.

— És mit csinál szabad idejében?

Gyorsan kész a válasszal:

— Három újság jár, van mit olvasni. Aztán rejtvényt fejtek, regényt olvasok, takarítok, főzök... — később meg ezt mondja: — A rejtvényfejtés nagyon jó: szórakoztál sokat tanul az ember. Minden kis tudását össze kell szedni az embernek, hogy egy-eqy rejtvényt megfejtsen.

A terveiről faggatom.

— Még egy év a gimnáziumban, aztán .... — Gondolkodik. — Aztán majd meglátom. Még nincs kialakult elképzelésem. Lehet, hogy tanárnak megyek, lehet hogy orvos leszek, de könnyen lehet, hogy a közgazdaságin kötök ki. Mindegyikhez kedvem van. De hogy melyiket választom, annak eldöntésére még egy egész évem van és egy év alatt sokat lehet gondolkodni...

Berreg az autó motorja, a kocsi lassan elindul és a hátsó ablakon keresztül látom, amint Dági Erzsébet a víz felé megy. Megfürdik, hogy délután köny- nyebben viselje el a napot a kukoricában. Olyan gimnazista, amilyen egyre több lesz a

termelőszövetkezetekben: nappal a termelőszövetkezetben dolgozik és sete beül a gimnázium padjába. Nem könnyű így tanulni, de az így szerzett tudást sókkal jobban meg tudja majd becsülni.

Bzafoi János

a szovjetunióbeli sikerekhez hasonlóan elismerés és érdeklődés kísérte a találmányunkat.

— A népi demokratikus országokon kívül hol jártak még?

— A napokban tértem vissza Stockholmból, hol részint a Nobel Intézetben, részint Karolinske Instituteben, majd a Upsalai egyetem intézetében végeztem kísérleteket és mutattam be a svéd szakembereknek a találmányt.

— Mi a véleményük a külföldi szakembereknek általában a 3 D konaenzorról?

— Ez alatt az év alatt több mint 130 egyetemi tanár látogatott el Budapestre az Egyesült Államoktól kezdve a Szíriái Köztársaságig, hogy tanulmányozzák a kodenzort. S a véleményük? Megegyezik a Magyar Tudományos Akadémia morfológiai főbizottságának elgondolásával, amely szerint ennek az új találmánynak a jelentőségét ma még le sem tudjuk mérni. Mindenesetre nagyon sok külföldi szakember forradalmi jelentőségűnek minősítette.

— Főként kiknek segít ez a találmány? Kiknek a munkáját könyíti meg?

— A szakemberek számos új felfedezésekre tettek szert a kodenzor segítségévei, így többek között a biológia-, parazitológia-, növénynemesítés, kristálytani és más egyéb mikroszkopikus tudományok területén. A pécsi bemutatót megelőzően a találmányt a Magyar Élettani Társaság a Szégeden megrendezett 25. jubileumi vándorgyűlésén mutatta be.

S hogy Pécsett milyen nagy volt a sikere, arról az elhangzott vélemények, valamint a vendégkönyvbe írt emltksorok tesznek tanúbizonyságot. így többek dr. Hámori Artur professzor véleménye szerint: Az új magyar találmány teljesítménye egyenesen bámulatos... !

_________— B —

53

000 mázsa műtrágya félév alatt

Az idei év a műtrágyák haszinálata tekintetében is „frontáttörést“ eredményezett a baranyai termelőszövetkezetekben. Már alig- alig van szükség ismertető-füzetekre, röplapokra, előadásokra, amelyek a műtrágya fontosságát és hasznosságát ismertetik — a tanácsadás úgyszólván csak arra szorítkozik, hogy a termelőszövetkezetek milyen területeken vezessék be a műtrágya hasz nálatát és új műtrágya-féléket ismertessenek mpg velük. Ezt a célt . szolgálják azok a kísérletek is, amelyeket a megye hét közös gazdaságában a múlt év őszén, illetve ez év tavaszán állítottak be és ahol leginkább a nagyadagú műtrágyák hatását vizsgálják;

Nagyon jellemző, hogy a második félévre — noha alig két hét telt el még csak belőle — már 53 000 mázsa műtrágyára érkezett megrendelés a baranyai közös gazdaságokból és valószínűleg ez a mennyiség ez év végére megkétszereződik; A Műfcrá- gyaértékesítő Szövetkezeti Vállalat pécsi kirendeltségén egyébként nemrég összesítették az első félév adatait. Kiderült, hogy a baranyai termelőszövetkezetek közül mindössze négy nem vásárolt még az idén műtrágyát és ezek közül Is kettő’ csak azért nem, mert tavalyról maradt készlete. Június végéig összesen több mint hatvanezer mázsa műtrágyát — körülbelül húszezer mázsával többet, mint tavaly egész esz lendőbön — használtak fel a termelőszövetkezetek. Ez azt jelenti, hogy egy-egy holdra átlagosan 45 kilogramm nitrogént, foszfort, illetve kálisót szórtak ki a tsz-tagofc