Dunántúli Napló, 1959. július (16. évfolyam, 152-178. szám)
1959-07-01 / 152. szám
»59. JULIUS 1. NAPLÓ 5 Munkásüdültetés 1959-ben A do/g'OSo/c kedvezményes üdültetése az elmúlt rendszerszerben szinte ismeretlen fogalom volt. Mindössze néhány társadalombiztosítási intézet és egyesület üdültetett, az is főleg gyermekeket. A szállodák, pensiók magas árai, a társadalmi korlátok nem tették lehetővé, hogy munkások, vagy kisfizetésű alkalmazottak élvezhessék a pihenés örömeit. Voltak olyan üdülőink is, (Lillafüred, Galyatető, stb.) melyeknek kapui teljesen elzáródtak a munkások elől. Csák a felszabadulást követően, a társadalmi rend megváltoztatásával válhatott lehetővé a dolgozók egészségvédelmének gyökeres megjavítása, üdültetésük! megszervezése. Államunk az alkotmányban rögzítette a dolgozók pihenéshez, szórakozáshoz, üdüléshez való jogát, s lehetőséget adott szakszervezeteinknek arra, hegy éljenek az alkotmányban biztosított jogokkal; A dolgozók üdülési lehetősé gei és a kedvezményes üdülésben résztvevők száma az évek során. nagymértékben növekedett. Az elmúlt évben hazánkban 350 ezer dolgozó részesült üdültetésben. Erre a célra rendelkezésre állt országos viszonylatban 1100 üdülőhely, 40 ezer férőhellyel, a Balaton mellett, a Mátrában, Galyatetőm, Lillafüredem Hogy a felsorolt számokat közelebb hozzuik az olvasókhoz és világosabbá váljon a fejlődés képe, bemutatunk egy pécsi vállalatot, üdültetési viszonyainak ismeretében. A Pécsi Szikra Nyomdáról, a nyomda dolgozóinak üdültetéséről lesz szó. Azért választottuk példának a nyomdát, mert köztudomású, hogy alkalmazottadnak nagy része szemre, idegekre erőse kiható, eléggé fárasztó munkát végez, nem is beszélve az öntőkről, vagy a .gépszedőkről, akik ólomgőziben, állandó koncentrált figyelemmel dolgoznak. Ebben a szakmában foglalkoztatott munkások tehát rászolgálnak nagyon is az évi pihenőre, szabadságra, üdülésre. Nézzük hát meg, mennyire biztosított számukra lehetőséget alkotmányunk arra, hogy éljenek jogukkal? Mit adott a Népköztársaság az üdülés terén a nyomdaipari dolgozóiknak? Garamvölgyi Andrásné, a pécsi nyomda szakszervezetének üdültetési felelőse válaszolt ezekre a kérdésekre. Tájékoztatott bennünket arról, hogy a vállalatnak két üzemi üdülője van. Az egyik Harkányban, a másik a Balaton mellett. A harkányi üdülőben, amely június 1-től szeptember végéig üzemel, két szoba, 8 férőhely áll a dolgozók rendelkezésére. A szokásos berendezést kiegészítették petroforral is, hogy étkezés hiányában — főzni lehessen Ebben az üdülőben egy szezonban 35 család nyaral egy hetes turnusok sze rimit. Béla-telepen, a másik üzemi üdülőben, mely már nagyobb, mint a harkányi és két kis ikerviillálból áll, 20 férőhellyel rendelkeznek. Ide is családok utaznak a nyári hónapokban kéthetes üdülésre. Június 18-án indult az első csoport és szeptember végéig kb. 30 család pihenhet itt, élvezve a magyar tenger vizét, a környék szépségeit. Ebben az évben kisebb javításokat végeztek az üdülőn, beüvegezték a verandát és egy melléképületet emeltek. Az ét keztetést is biztosították a dolgozóknak és a családoknak egyaránt. Az étkeztetés reggeliből és ebédből áll. Ennek fejében a dolgozók és családtagjai napi 14 forintot, gyermekeik 7 forintot fizetnek. Közlekedési szakmai !a a kozó volt Mohácson Július 28-án, egész napot betöltő, nagyszabású szakmai ta lálkozót rendeztek Baranya és a környező megyék »közlekedési dolgozói Mohácson. A találkozóra Mohácsra érkezett Földvári László elvtárs, a közlekedési és postaügyi miniszter első helyettese is. A vendégeket Baris István, a járás pártbizottság első titkára, Bérces András, a városi pártbizott ság titkára, valamint Hering Károly, a városi tanács vb. elnökhelyettese fogadta; A fogadás után a Bartók Bé la művelődési ház dísztermében gyűltek össze a vendégek és az érdeklődő mohácsiak, mintegy ötszázötvenen, hogy meghallgassák Földvári László elvtárs beszédét. Földvári László elvtárs ismertette az összegyűltek előtt, 1959 megnövekedett szállítási feladatait és hangsúlyozta, ha ezek a feladatok nagyok is, a magyar közlekedés minden dolgozójának összefogásával sikeresen megoldhatók. Mohácson ez volt az első ilyen szakmai találkozó, melyen sportversenyek keretében is összemérhették erejüket a közlekedési dolgozók. A sportversenyek után, délután négy órától hat óráig tartó, nagyszabású közlekedési versenyt rendeztek, utána kultúrműsorral egybekötött táncest következett a Bartók Béla művelődési otthonban. A kultúrműsor keretében felléptek a Pécsi Közlekedési Vállalat Bartók Béla férfikórusának tagjai, a kandai délszláv tánccsoport, és a mohácsi cigány táncegyüttes tagjai is. Időjárásjelentés Várható Időjárás szerda estig: tovább tart az évszakhoz képest hűvös idő. Holnap a nyugati megyékben felhő-felszakadozás. Ma országszerte, holnap főként keleten sok helyen eső. Elénk, helyen ként erős északnyugati szél. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 10—13, legmagasabb nappali hőmérséklet szerdán 15—18 fok között. Távolabbi kilátások: kevesebb Mi Í0SBÚ felmelegedés. Természetesen ebben az ősz- szegben lakás, világítás, egyszóval a teljes ellátás benne van. A Pécsi Szikra Nyomda dolgozói részére „SZOT-üdülte- tést“ is biztosítottak. Húsz jegyet kapott a vállalat Siófokra, Balatonzamárdiba, Galyatetőre, Balatonfüredre, Hévízre és más, szép nyaralóhelyekre. A SZOT-üdültetésben részt vevő dolgozók a költségek 25 százalékát fizetik, tehát két hétre 196 forintot, míg a többi költséget a szakszervezet viseli. Az úgynevezett SZOT- üdültetésben inkább egyedülálló, vagy gyermektelen házas párok vesznek részt. A Pécsi Szikra Nyomda kb. 240 dolgozót foglalkoztat. A kedvezményes üdültetésben előreláthatólag ebben az évben 80-an vesznek részt, ebbő: hatvanan családtagokkal együtt, ami azt jelenti, hogy az összdolgozók mintegy 30 százaléka kedvezményesen üdülhet. A fenti tiep természetesen egy üzemről, vállalatról szól. Vannak Baranya megyében üzemeink, gyáraink, ahol jobb, vannak, ahol rosszabbak a körülmények, az üdültetési lehetőségek. A Pécsi Szikra Nyomda példájára visszatérve, meg kell még azt is állapítani, hogy a dolgozók egy része nem csak akkor üdül, ha erre kedvezményes lehetőséget biztosítanak. A hétvégi vonatokkal rengetegen keresik fel a közeli vízpartokat hogy ott kellemesen pihenve töltsék el szabadnapjaikat. Igazán elmondhatjuk, hogy a dolgozók nagy részének máris biztosíttottuk a kultúrált emberhez méltó pihenést, szórakozást, üdülést. Képszerű ez űj ötforintos tanuló-ba'esetbiztosítás Az általános- és középiskolai tanulók a beiratás alkalmával túlnyomórészt megkötötték a tanuló-balesetbiztosítást. Ennek évi díja eddig 3 forint volt, de csak a tanulási időre, az . iskolai foglalkoztatással kapcsolatban előforduló balesetekre vonatkozott. Az új, most bevezetett tanulóbiztosítás egész évre érvényes és az iskolai foglalkoztatáson kívül a tanulót bárhol és bármikor érő balesetekre is — például nyári táborozás, nyaralás — kiterjed. Ezt a biztosítást azonban csak az általánosa és középiskolai tanulók köthetik meg. Az ipari tanulók, akik rendszeres műhelygyakorlatot foly tatnak, ugyancsak érdeklődnek a biztosítási lehetőségek iránt Ezért részükre egészen minimális összegű, havi díjú biztosítás megkötését teszik lehetővé; Körútra indulnak a színjátszók Népi motívumokat gyűjtenek Énnekkar és zenekar létrehozása Hosszúhetényben Négyezerötszáz lakója van Hosszúheténynek. Nagy bányászközség. S ha a község nevét hallja valaki, mindjárt a tánccsoport jut eszébe, mert az szerepelt legtöbbször a nyilvánosság előtt. Azt is hozzá kell tennünk, sikerrel. De vajon más kultúráiét nincs a faluban, csak a népi tánc? Ezt kérdeztük Kaszás Jánostól, az iskola helyettes igazgatójától. Ö a legilletékesebb ebben a kérdésben, hiszen a kultúrotthon igazgatója is. — Most nyáron bizony nem nagy mozgás tapasztalható ezen a téren, — felelte —. De azért a színjátszó csoportunk dolgozik. Most tanulják a Bolond vasárnap című vígjátékot. A. táncosok nyári szünetet tartanak. Hogy a tánccsoportot még jobban összefűzhessék, a nyári pihenő ideje alatt tervbe vettek egy siófoki kirándulást. Ezen a színjátszók is részit vesznek. A kirándulás után pedig a színjátszók több községbe ellátogatnak. — Nyugodtan el merünk menni azokra a helyekre még- egyszer, ahol már jártunk — mondta Kaszás János, — mert ott nagy sikerünk volt és reméljük, ezzel sem fogunk szégyent vallani. Működik Hosszúhetény->en olyan szakkör is a táncosok és színjátszók mellett, amelyik nem szerepel nyilvánosan. Csendben dolgoznak. Szinte még a létezésükről is alig tadnak. Pedig olyan szakkör ez, amelyet sok helyen érdemes lenne létrehozni. A nevük nem sokat árul el. Kézimunka szakkör. A környék és a falu népi motívumú hímzéseit gyűjtik és dolgozzák fel. Frick Jolán tanítónő hozta létre és az ő vezetésével dolgoznak a falu lányai, asszonyai. Minden héten két alkalommal összeülnek a szakkör tagjai és ott közösen készítik el a szebbnél szebb mintákat. — A kézimunka szakkörön kívül fotókör működik még — tette hozzá Kaszás elvtárs. — Ennek jórészt az iskolás fiata- lók a tagjai. — Mik a további terveik? — Szeretnénk a tánccsoportunkat megyei reprezentatív tánccsoporttá fejleszteni. Ezenkívül ősszel egy felnőtt énekkart akarunk létrehozni és egy zenekart. A hangszereink megvannak. Az ősszel folytatjuk az ismeretterjesztő előadássorozatokat. A múlt héten a község két orvosának részvételével tartottunk egészség- ügyi előadást. Ilyen előadásokat többször szervezünk és reméljük, az orvosok is vállalják azok megtartását, hiszen eddig is igen szépen bekapcsolódtak az ismeretterjesztésbe. A pedagógiai és egészségügyi előadássorozatok nagyon népszerűek voltak, cs reméljük ezután sem lankad az érdeklődés. ősszel minden esetre sokkal többet tudok majd mondani, mert a nyarat az őszi munkára való jó felkészülésre fordítjuk — mondotta Kaszás János. H. L. Nemrég röpcédulák hívták fed az utcán sétálók figyelmét: „IGYON TURMIX -ITALT!" Anélkül, hogy hírverést csapnánk az újfajta itókának, foglalkoznunk kell ezzel a nyomdatermékkel. Egyik kedves olvasónk, Veress Endre ugyanis az ikes igeragozás halványítását látja a felhívás „igyon” szavában, és szerinte az ikes igera- kozás szabályai szerint „igyék”-nek kell lennie. A kérdés megoldása korántsem könnyű. Tudni kell, hogy az ikes ragozás eredetileg a ezenvedő-visszaható ikes Igék külön ragozása volt az alanyi ragozáson belül. Később azonban kiterjedt más igékre is. Ezzel az ikes ragozás egysége megbomlott, szabálvtadanná vált. Az Iktelen és az ikes ragok kölcsönösen behatoltak egymás rendszerében. A ragcsere a legtöbbször a jóhangzást segíti elő. Ezért mondjuk a szabályos veszesz helyett veszel, ássz helyett ásol, nézesz helyett nézel és viszont: csukMinél előbb a magtárba! Esett az eső, megáztatta a földet, a szél még jobban ösz- szekuszálta a gabonát. Ldppó környékén jég is volt. Az időjárás alaposan próbára tette és teszi a gabonákat, a növényeket, de a termelőszövetkezeteket is. Voltak termelőszövet kezetek, ahol az első pillanatban megijedtek: ezt az őszi árpát ugyan le nem aratja a gép! Tévedtek. A kom- bájnosok, az aratógépvezetők olyan dőlt gabonákat is levágtak, amilyenékre egy két évvel ézelőtt még nem volt példa. A habard Béke Termelőszövetkezetben is ezt mondják: — Mészáros Kál- mánék még a nagyon megdőlt gabonát is levágták. Volt olyan • nap, hogy Mészáros egyedül 160 mázsa árpát aratott le és csépelt el— Meg vagyunk elégedve a gépekkel, amit tudnak, ami egyáltalán lehetséges, azt learatják, elcsépelik. Ennyit mondanak a gépek munkájáról, és hozzáteszik: csak akkor mennek bele kézi kaszával, ha már nem megy a gépnek, de akkor is úgy, hogy kézikaszával levágják és mindjárt bele is vil- 1 ázzak a kombájnba, mert az a biztos, ami a padláson, a magtárban van. A lippód Béke őre Termelőszövetkezetben hétfőn még négy kombájn dolgozott, este aztán megjött a nagy vihar és kedden nem lehetett rámenni a földekre. 140 holdat már learattak ugyan, de még vissza van 36 hold őszi árpa. A lippóiak is úgy gondolkoznak: neki kézi kaszával és bele a kombájnba, persze csak végső esetben veszik elő a kaszát, mert a tsz-ben most akad más munka is. Egyébként a tsz-ben egyetlen aratógép sem dolgozik, az összes búzájukat is kombájnnal akarják learatni és elcsépelni. Érdekes számítást végeztek a babarciak és mi tagadás, ilyen meggondolások alapján aratnak kombájnnal a lippóiak is. A babarciak kiszámították: ha kézzel aratják le a dőlt őszi árpát, akkor amíg egy hold termése a padlásra kerül, nem kevesebb, mint 21 munkaegységet — emészt meg. Ha kombájnnal aratják le egy negyede a gépi aratás költsége, a kézi aratásénak. A bólyi Kossuth elnöke is szidja az időjárást. Nem a gépeket, mert a gépekre ő is ezt mondja: — Amikor rá tudtak menni a földekre, akkor dőlt a kombájnokból a gabona. Hétfőn például két óra alatt 70 zsák őszi árpát csépelt el az egyik kombájn. Jó termésünk mutatkozik, de az idő sajnos közbeszólt. Ha minden kötél szakad, akkor nekimegyünk kézzel. Tizenöt—tizenhat holdat le tudunk vágni így is naponta, aztán reméljük, hogy a búzánál már nem kell használnunk a kézi kaszát. Az újpetrei Petőfi Termelőszövetkezet őszi árpa táblájában húsz kasza vágta a rendet hétfőn. — Kombájnnal és aratógéppel Is aratunk — mondta Gergely István, a tsz elnökhelyettese. — De ezt nem lehet géppel vágni. Úgy határoztunk, amit nem lehet géppel vágni, annak nekimegyünk kaszával. Ezért mind a hatvan növényápolónkat befogtuk aratni. Még egy nap kézi aratása és akkor azonnal megyünk a kukoricát kapálni. A rakodó és az ifi brigád a kombájnnál dolgozik, minden erőt az aratásra összpontosítottunk. A termés itt is jó és mindent elkövetnek azért, hogy ezt a termést meg is mentsék, miint ők mondják: el is lopják az időjárás elől. Ebben a termelőszövetkezetben egyébként már őszi árpából előleget is osztottak — munkaegységenként három kilót, a minden hónapban kijáró 10 forint készpénzelőleg mellé. Mindenütt az időjárásra panaszkodnak, de amikor a termésről esik szó, felcsillan á szemük. A termés jónak ígérkezik, most már csak azon múlik, mennyi kerül ebből a magtárakba, a padlásokra: termelőszövetkezeteink, hogyan .szervezik meg a munkájukat. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy mindenütt kihasználják az eső-szüneteket és minden erejükkel azon vannak: minél előbb a legbiztonságosabb helyen, a magtárban, a padláezt « dőlt gabonát, és kész az őszi árpa som legyen a gabona. lol helyett cukiasz, illel hedyett illesz, stb. Kialakultak a változó ikes alakpárok is: hull vagy hullik, dohányoz vagy dohányzik. Ezért más érzés az, ha valaki másnak a karjába omol, és más: ha valami valakinek a karjára omlik. Más, ha valaki haboz, és más, ha valaki habzik. Ha régebbi szótáraink igekészletét egybevetjük az újabbakkal, feltűnő az ikes igék szaporodása. Ez az ikesedési folyamat azonban többnyire csak az -ik végződés használatára szorítkozik. Egyesek — nem ismervén a történeti fejlődést — pontoskodó finomkodással íkesen ragoznak olyan ikes igéket is, amelyeket nem kellene így ragozni. Az igeragozás szabályai szerint helyesen s mégis milyen furcsán hangzanék (vagy: hangzana), ha valaki így búcsúzna (vagy: búcsúznék) barátjától: „Én most elválom tőled, mert te nem hiszesz nekem, te mindig csak hazudol." Ennek a finomkodó törekvésnek szüleménye a könyörgöm sió, amelynek semmi köze az ikes ragozáshoz, és helyesen könyörgök- nek kellene ejteni; A középiskolai nyelvtankönyvek a lakom ikes ige ragozásában elfogadhatónak vallják az ilyen alakokat is: laksz (lakói helyett), lakna (laknék helyett). Ma már elfogadható kérdés, ha valaki így érdeklődik lakóhelyünk után: -Hol laksz? Bizonyos, hogy mind az irodalmi, mind a köznyelvben az ikes igét is ragozzuk iktelenül és az iktelent is ikesen. A munkaheflyek falragaszainak figyelmeztetése: „Baleset ellen védekezz!" — éppúgy helyes, elfogadott, mintha „védekez- zél”-1 írtak volna. Arany János V. László című balladájában így ír: „Fordulj be és aludj, Uram, László király!” Vagyis az aludjál szóban ikes ragozás helyett iktelen ragozást használt a költő. Az egyik magyar népdalban egyszerre fordul elő az ikes és az iktelen alak: „Aludj, babám, aludjál, Csillagokkal álmodjál!" A felszólító mód harmadik személyére Arany: Rege a csodaszarvasról c. verséből ragadunk ki példát: „De a többi hova legyen? Földbe bújjon, elsüllyedjen?” Petőfi viszont így ,ír a „Falu végén kurta kocsma c. versében: „Ördög bújjék az uradba, Te pedig menj a pokolba!” Mindezekből a példákból nyilvánvaló, hogy ma mát nem beszélhetünk az ikes és az iktelen ragozás szigorú és következetes megkülönböztetéséről. Nincs meg az sem a mai köz-, sem irodalmi nyelvünkben. Ez az elhalványulás viszont helyenként utat enged a tárgyas és tárgyatlan ragozás erősödésének, gyakran a szép hangzásnak is. Végső megállapításunk tehát az említett reklámlapra: helyes az igyon szó, de helyes és a választékosabb stílust szolgálja az igyék szó is. Befejezésül találós kérdést teszünk fel: döntse el a kedves olvasó, hogy az alábbi kérdő mondat e sorok írójára, vagy azok olvasóira is vonatkozik: „Szívesen innék-e turmixitalt?" Dr. Tóth István Rádióműsorvevo-engedély A Posta Rádióvétel-technikai és Elektroakusztikai Üzemének ellenőrei a közelmúltban ellenőrzést tartottak. Pécs város területén több száz olyan rádiókészüléket találtait, mely hez műsorvevőengedély nem volt. Tulajdonosaik ellen szabálysértési feljelentést tettek. A kerületi tanácsok szabálysértési előadóinál megtartott meghallgatások során többen azzal védekeztek, hogy a rá- dióműsorvevő-engedély beszerzésének szükségességéről nem volt tudomásuk. Hogy a jövőben hasonló szabálysértések ne forduljanak elő, szükségesnek tartjuk az alábbialt közlését: A Közlekedés és Postaügyi Minisztérium 225 000/1949. KPM. számú rendelete szerint rádióberendezés létesítése és üzembentartása csak engedély alapján történhet. A rádióberendezést akkor is létesített- nek kell tekinteni, ha a készülék valamilyen ok miatt üzem képtelen. Az előfizető saját használatára több rádió-műsor vevő készüléket is beszerezhet, s azokat az engedélyben megjelölt helyen felváltva üzemben tarthatja. Egy engedély alapján egy időben csak egy rádió-műsorvevő berendezés tartható üzemben. Ott, ahol egy lakásban több család lakik, vagy üzemek, vállalatok épületeiben, ahol már eleve kizárt, hogy egyik készüléket kikapcsolják, mielőtt a másikat üzembe helyeznék, a posta annyi engedélyt követel, amennyi a készülékek darabszá ma. A lemezjátszóval egybeépített rádiókészülék ugyancsak dijköteles. Díjköteles a vételi viszonyoktól függetlenü1 a televízió műsorvevő-berendezés is. A televízióantennái csak az szerelheti fel, aki előzőleg megszerzi a műsorvevő engedélyt. Pécs mj. város Tanácsa VB, Igazgatási Osztálya.
