Dunántúli Napló, 1959. július (16. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-04 / 155. szám

2

NAPLÓ

1959. JÚLIUS L 1

A Magyar Szocialista Munkáspárt Pécs városi bizottsága július 7-én, du. 17 órai kezdettel tartja a munkásakadémia 6. előadását „A Magyar Népköztársaság a szocializmus építésének útján, fejlődésünk fő kérdései 1948—50-ig“ címmel.

Előadó: Hucker Ferenc elvtárs, a városi párt-végrehajtó bizottság PTO vezetője.

Az előadás helye: Állami Pedagógiai Főiskola díszterme (szokott helyen).

Kérjük a munkásakadémia hallgatóit, hogy az előadáson pontosan jelenjenek meg.

A VÁROSI PÁRTBIZOTTSÁG ÁGIT. PROP. OSZTÁLYA

Cs-ásszácfne-Uzés az átlatocuosi ceHcUi'óihtézetfr&t

Július másodikán szokatlanul nagy volt a síh az Állatorvosi Rendelőintézetben. Nem is csoda, hisz nem mindennapos műtétet végeztek Tóth B. József kővágótöttősi gazda kétéves tehenén. A tehén nem tudott léelleni és ezért teherautóval Pécsre szállították, ahol másfélórás műtéttel elvették tőle a 60 kg-06 szépein kifejlett borjút.

Mint a rendelőintézet vezető főorvosa elmondotta elég ritka az ilyen császárvágásos műtét, ennek ellenére ezen a héten már a második ilyen műtétet végzik. Az egyilket vidéken végezték vasárnap, a másikat pedig Pécsett csütörlő kön. Idén eddiig összesen három császármetszéses műtétjük volt és annak ellenére, hogy a borjú ilyetén való elvétele mind az anyára,-mind az újszülöttre, igen veszélyes, mint a három tehén egészséges, kettőnek a borja is él."

Július 1-én, délután 5 órakor boldogságtól sugárzó arcú fiatalokkal telt meg a pedagógiai főiskola díszterme: száztizenhat most végzett ifjú névelő gyűlt össze, hogy ünnepi tanácsülés keretében átvegye általános iskolai tanári oklevélét. Száztizenhát ifjú tanár indult el, hogy megválósítsa álmát: oktasson és neveljen, az új magyar élet magvetője legyen.

Vajon mi vár rájuk? Merre vezet útjuk?- Erről beszélgettünk az ünnepély után Márk Bertalan elvtárssal, a főiskola igazgatójával.

— Főiskolánkon június hó folyamán 138 végzett hallgató tett államvizsgát — mondotta. — Száztizenhatan sikerrel vizsgáztak, s most megkapták a tanári diplomát. Közülük egyetlen egynek sincs gondja arra, lesz-e számára hely, ahol tudását hasznosíthatja és választott pályáját megkezdheti, lesz-e állása. A főiskola fennállása óta egyetlen hallgatót sem bocsátottunk szárnyra anélkül, hogy .az oklevél mellé kinevezést is ne adtunk volna. Még a javító államvizsgára utasítóit jelöltek ■ is megkapták beosztásukat, ahol a diploma megszerzése után azonnal megkezdhetik működésüket. Fiataljaink ma már valóban nem ismerik, mi az: úgy tanulni, hogy nem tudjuk, hasznosíthatjuk1 e majd ismereteinket, el tudunk-e. majd helyezkedni. Sokszor talán hitetlenkedve hallgatnak bennünket, ha elmondjuk, milyen reménytelen jövőnek néztünk elébe, amikor annak idején mi kaptuk meg oklevelünket.

— Hogyan történt a hallgatók elhelyezése?

— A minisztérium megküldte a betölthető állások jegyzékét, s a hallgatók a főiskolának benyújtott pályázattal kérték a számukra leginkább megfelelő helyet. A kérvények végső elbírálá■ sáta a főiskolán megjelen- ~------■——■—Mi •'

tek- - a megyék művelődési osztályainak képviselői is, hogy személyesen megismerjék a pályázókat és elbeszélgessenek velük1 problémáik- ■ ról, kívánságaikról. Meg kell még jegyeznem, hogy több hely volt, mint ahány pályázó, tehát válogatásra is kínálkozott lehetőség. Ha egy helyre többen is pályáztak, az érdemesség és a pályázók egyéb körülményeinek figyelembevételével döntöttünk.

—Az elmúlt években sok szó esett arról, hogy a fiatal diplomások nem szívesen mennek falura, sokan inkább otthagyják pályájukat. Mi az idei tapasztalat?

*— Főiskolánkon á tervszerű nevelőmunka ebben a problémában is döntő fordulatot eredményezett. Már az ‘ I. évfolyamon tudatosítjuk hallgatóinkban, hogy elsősorban a falu kultúr forradalmának zászlóvivőivé kell válniok. Az idén egyetlen tanárjelöltünk sem volt. aki vonakodott volna attól, hogy falura menjen, sőt a legtöbben éppenséggel falura kívánkoztak, saját falujukba, annak környékére vagy vármegyéjébe.

— Hová adott a Pécsi Pedagógiai- Főiskola ebben az esztendőben tanárokat?

— Jóformán az ország minden tájára küldtünk fiatal tanárokat. A legtöbben természetesen Dunántúlon helyezkedtek el: Baranyában 27, Somogy megyében 15, Zalában 12, Tolnában 11, Győr- Sopron megyében 9, Fejér megyében 8, Pécsett 7, Vas megyében 5, Veszprémben 3,

— de adtunk Pest megyének is 10, a fővárosnak 4 pedagógust, s küldtünk Heves megyének, Békés megyének, Csongrádnak, Bácé-Kiskun megyének is végzett hallgatóink közül. Az ország általános ,iskolai tanárszükség; letének. számottevö részét a

Mohácsi fények és árnyak

Először közvetlen környezetünkkel, a gimnáziummal ismer kedünk Mohácson, melynek tiélxidója Kisfaludy Károly.

Ödön épület, Mohács legszebb műemléke. 1740 táján. épült, eredetileg ‘ püspöki nyaraló volt. Érdekessége, hogy 1789- ben a török elleni harcából visszatérve 11. József császár itt töltött egy éjszakát.

— Ez a terem ma a gimnázium tanári szobája — vezet be az egyik boltíves terembe Harmaih György igazgató elvtárs.

Ha az ember Mohácson jár, és Kisfaludy versét idézi, önkéntelenül is eszébe jut a mohácsi csata, jóllehet — mint Harmath igazgató elvtárs helyesen megjegyezte: ma már hiába keressük Mohácson „a sírhanton szomorú nótát fuj- dogáló juhászt", bizony nem találjuk. Helyette viruló életet találunlk, termelőszövetkezetek fejlődő gazdaságát, a Farostlemezgyárait. A mohácsi csata emlékét csupán a Csele-patak torkolatánál álló emlékmű őrzi, valamint a csata-kápolnában Dorfmeister hatalmas méretű történelmi kompozíciója.

— A múzeum Is tárol néhány korabeli emléket: fegyvert, golyót, ágyút, sírokból előkerült egyéb leletet.

A múzeum Mohácson meglehetősen iMmoly múltra tekinthet vissza. Sajnos, nem fejlődik megfelelően. Vajon mi ennek az oka7 Harmath György ebben látja okát:

— A ’múzeum elhelyezése nem megfelelő. Hiszen a kiállítási helyiség mindössze 3. kis szobából áll, amelyek legfeljebb .a nagy értékű múzeális tárgyaik raktározására alkalmasak, de nem kiállításukra.

— Kiállítási , teremről beszélt az imént, igazgató elvtárs. Van képkujllitási terem is?

A kérdésre Kolbe Mihály festőművésztől köpünk feleletet:

— A múzeum egyik termét használjuk kiállítások céljára.

Ugyanis a Megyei Képzőművészek Csoportjának egy-egy kiállítását Mófiácson is megrendezzük. Sajnos, a paravánok hiánya miatt ezek a kiállt tások nem mutatnak teljes képet, mert nincs lehetőségünk arra, hogy nagyobb mennyiségű képet állítsunk ki. Tehát a kiállítási terem kérdése bennünket is érdekel.

— A megoldás?

— Résztvettem a megyei ta- ríács végrehajtó bizottságának nemrég Siklóson megtartott ülésén, — veszi át ismét á szót Harmath György, — amely a megye múzeumainak kérdéseivel foglalkozott. Itt szóbake- rült a mohácsi múzeum kérdése is. A megoldás szerintem az, hogy Mohács város Tanácsa megfelelő épületet .biztosítson a múzeum számára, mégpedig olygt, hogy abban elhelyezést nyerjen a képkiállítási terem is. Tudomásom van arról, hagy a tanács ilyen irányban,már tett is lépéseket.

Egy ilyen állandó kiállítási terem fellendítené a város KÉPZŐMŰVÉSZETI ÉLETÉT.

Egyébként jelenleg Mőhá.- csőn két aktivan működő festőművész él: Arató Márta és Kolbe Mihály, akik mfivészi munkájukkal rendszeresen szerepelnek a megyei tárlatokon. Kolbe Mihály legutóbb részivett a Vidéki képzőművészek Budapesten rendezett tárlatán egy mozaik munkával, melyet a szigetvári múzeum vásárolt meg.

— És vajon milyen Mohács ZENÉI ÉLETE?' — ez iránt Kiss Miklós karvezetőtől érdeklődtünk. '

— Köztudomású, hogy Mohácson szimfonikus zenekar működik, mely ősszel ünnepelte fennállásának 25. ’évfordulóját. Az együttes vezetője: Tarr Imre, és a zenekar repertoárja igen változatos. Különösen kiemelkedő a június 7-í Haydn emlékhangverseny, melyen a mágocsi földművesszövetkezeti kórussal. együtt szólaltatták meg. a nagy mester műveit.

Mohácson szeretik a zenét. Az utánpótlás neveléséről, sem feledkeznek meg, A múlt tanévben nyílt meg ’ a külvárosi általános iskola elsőosztályában a zenei tagozat. A diákok heti 6 órában tanulnak zenei, ez biztosíték arra, hogy a felnövő gyerekek bekapcsolódnak majd a város zenei életébe, úgy is, mint aktív, működő zenészek, és úgy is, mint’hangversenylátogató közönség.

— nf —

Pécsi Pedagógiai Főiskola

adja.

A folyosó még zsibong, amikor kilépünk az igazgatói irodából. A legfiatalabb pedagógusok búcsúzkodnak, találkozásokat beszélnek meg, tervezgetnek. Tizenöt esztendei iskolai előkészülés fejeződött be az oklevél elnyerésével, természetes hát, hogy szemük ragyog a boldogságtól. Vidámságuk mögött Ady szép sorai muzsikálnak:

Június volt s ujjongtunk, [nincs tovább,

Most gyertek szabad mellű .

[örömök

S pusztuljatok bilincses

[iskolák.

Az Ady-vers folytatása azonban elmarad. Az egykori reménytelen jövő ugyanis a költővel a felszabadultság boldog érzése után szükségszerűen bekövetkezett tragikus fordulatot énekeltette meg:

De elcsitult a jókedv[förgeteg

S helyére ült a döbbent

[némaság:

Köröttünk már az Élet

[csörtetett.

Igen, száztizenhat most végzett tanárunk körül is már az Élet csörtet, de ennek ők már nem „alágyűrtjei“, „legrababb magyarjai” lesznek, ahogy Ady egykor jellemezte a magyar tanítót, hanem — ugyancsak Ady szavai szerint — „lelkek víg mécsesének gyújtogatói”. S ezért, ha hivatásukat valóban szeretik, nem fog bennük elcsitulni a jókedv-förgeteg, s nem ül szívükre a döbbent némaság. Boldogan kezdhetik meg valamennyien a magvetést.

H2IHEIC

Kiránduló-autóbusz vásárlását tervezi a szigetvári ifjúsági szövetkezet

Baranyában, ahol országos viszonylatban is az elsők között és a legnagyobb lendülettel indult meg a falusi ifjúsági szövetkezetek szervezése, jelenleg 15 helyen működik a fiatalok termelő közössége. Az év elején még 28 volt, de a többi időközben beolvadt az újonnan alakult, vagy területileg megnövekedett mezőgazdasági termelő- szövetkezetekbe. A működő falusi ifjúsági szövetkezeteknek több mint nyolcszáz tagjuk van és összesen 55 holdon gazdálkodnak. Választott vezetősége, elfogadott alapszabálya és egyre gyarapodó közös alapja van valamennyinek.

Az ifjúsági szövetkezetek többsége kapásnövények — cukorrépa, magkender, kukorica stb. — termelésével foglalkozik és dicséretükre

legyen mondva, földjeik vetekednek a helybeli termelő- szövetkezetek és a legjobb gazdák vetéseivel. A hássá- gyi fiatalok például már harmadszor is megkapál^álc a cukorrépájukat. Munkaegységre dolgoznak és a jövedelem egy részét felosztják majd egymás között, másik részét pedig közös célokra fordítják: például saját klubot rendeznek be. Szigetváron 240 taggal működik a megye legnagyobb falusi ifjúsági szövetkezete. A fiatalok harminc holdon, keresett ipari növényeket termelnek. A várható nagy jövedelemből tovább gyarapítják a fel nem osztható közös alapot. Többek között. azt tervezik, hogy autóbuszt vásárolnak, amellyel kirándulásokra mehetnek az ország távolabbi vidékeire is.

Megkezdték

a nagyüzemi méhészetek

— SZÁLLODÁI tanfolyamét tartottak a Nádorban hetven hallgató részvételével. Ez a tanfolyam — melynek a napokban volt a záróvizsgája — a maga nemében eddig páratlan az országban: az elvégzéséről szóló bizonyítvány tanúsága szerint minden hallgató kellő ismereteket szerzett a szállodai rendről, magatartásból, takarításból, a szobák ápolásából, szállodai ügyvitelből, higiéniából. A tanfolyamot Kenedi Miihály, a Nádor szálló igazgatója vezette.

— PONTYOT tenyésztenek a jövőben a szűri termelőszövetkezet tagjai, alkik az- elmúlt

héten fejezték be egy húsz holdas halastó építését.

Az idén megkezdődött a hazai nagyüzemi termelőszövetkezeti méhészetek kialakítása. Az első évben, az országos központ közreműködésével, 35 termelőszövetkezetben létesítették több mint kétezer családdal új méhészetet. Úgy tervezik, hogy a jövő évben már négyezer méhcsaládot bocsátanak a termelőszövetkezetek rendelkezésére. Szakiskolák fejlesztésével meggyorsítják a szakemberképzést. A korábbi és az új termelőszövetkezeti méhészetek fejlődését módszeres szaktanácsadással segítik.

Aratokat keresnek

A városi tanács munkaügyi osztálya felhívja Pécs város dolgozóit, hogy akik az állami gazdaságoknál aratni kívánnak, jelentkezzenek a városi tanács félemelet 25. . sz. szobában. Részletes felvilágosítást a munkaügyi osztályon kapnak. Diákok a fenti munkákra az iskolájukban jelentkezhetnek délelőtt 9 és 12 óra között az igazgatónál, vagy annak megbízottjánál.

PÉCS MI VAROS TANÁCSA, MUNKAÜGYI OSZTÁLYA

— KEDDEN kapcsolják be a Pécsi Kertészeti Vállalat Me gyeri úti zöldségkertészetit' a villamos hálózatba. A kertészet villamosításával lehetővé válik a zöldségfélék rendszeres öntözése is.

— NAGYAKTIVA-értekez- letet tartott pénteken délelőtt a pécsi városi vöröskereszt a Hazafias Népfront helyiségében. Az értekezleten dr. Hal József városi főorvos tartott beszámolót a Magyar Vöröskereszt I. országos kongresszusáról és a vöröskeresztes munka további feladatairól.

A Dózsa Baráti Kör vasárnap délelőtt 10 órakor Sörház utca 8. sz. alatti Rendőr Egyesület helyiségében vezetőségválasztó közgyűlést tart. "' ;

□ DIÁKOK vertek sátrát a Pécsi Állami Gazdaság peterűi és vaskapui kerületében, hogy egy hónapig segítsenek a növényápolásban. Petertlen , a Közgazdasági Leánygimnázium, Vaskapun a Leőwey Klára Leánygimnázium' hallgatói dolgoznak tanári félti gye let mellett.

□ LEESETT egy szalmával rakott vagon tetejéről másodikén délelőtt Nagy Árpád rakodómunkás. Az esés következtében eltörte jobb Iáhát.

□ ÖTVENNYOLC családi ház építésére adtak ki engedélyt 1959. első felében a siklósi járás területén.

Áramszünet lesz hálózatfelújítási munka miatt 5-én 7-től 16 óráig Honvéd és Tüzér utcáktól nyugatra eső városrészben, valamint Mecsekalja-Rácváros. Patacs, Ma- gyarürög és Szentkút községekében.

aeiGORIJ 34*Z4/VOr‘

(36)

Utrakészen álltak az ágyúk, a traktorokat begyújtották; az egyiken rezgeti a rosszul felerősített kipufogócső. Nazarov lelkendezve sietett Beliesenkó- hoz. Kitűnt, hogy az ütegparancsnok helyett behívták az osztályparancsnokságra, ott volt az ezredparancsnok is, és az ő jelenlétében valami feladatot kapott. Mesélt, és újra csak fellelkesült, szeme kerekre tágult. — „Szimpatikus fiú” — gondolta magában Belicsen- ko, mialatt átvezette a maga térképére a tüzelőállások helyét. Jól ismerte ezeknek a fiatal, nemrég végzett hadnagyoknak a lelkiállapotát, akikre rendkívül lelkesítőn hat minden találkozásuk a parancsnoksággal, akik minden ott elhangzott szónak különös jelentőséget tulajdonítanak, s ha nem s ikerül szabályosain egy tisztelgésük, • egész napjukat elrontja. Az ilyesmi persze idővel elmúlik.

• — Vigye az első löveget! — mondta Belicsenko, de megszokásból nem Nazarovra nézett, hanem a mellette álló Bo- rogyinra.

Borogyin bólintott. Á németek felől bombavetők egyre közeledő dübörgése hallatszott. Árnyékuk a mélyedésbe vetődött, oda, ahol az üteg állt. Aztán feltűntek a gépek is. Valamennyien, Borogyin, Nazarov, Belicsenko, a lövegek- nél álló katonák, síkaiknek vállán karabély lógott, a vezetőfülkéből kihajló traktorvezetők, akik olyan maszatosak voltak, akár a fűtők — várakozóan követték tekintetükkel: ledobja, vagy nem? A bombázók alacsonyan röpül* tek, fölöttük pedig mint karcsú darazsak, Messerschmittek húztak el abba az irányba, amerre az üteg útja vezetett.

Belicsenko, egy tüzérségi ütegnek, frontméretekben egy kis alegységnek a parancsnoka, természetesen nem ismerhette azokat a taktikai elgondolásokat, amelyeknek értelmében a lövegeit egyik frontszakaszról a másikra kell átdobnia. Azt látta a térképen, hogy ’ az üteg új tüzelőállásai a város peremén lesznek. Abból az irányból erős tüzérségi tűz hallatszott, arrafelé röpültek a bombavetők, tehát a németek most ott csaptak le. S éppúgy, mint katonái, Beli- csenkp te érezte, hoey mindaz,

ami ezekben a napokban lejátszódott, csak előkészítés volt. Az ütegre a város déli peremén vár az igazi megpróbáltatás.

Megvárta, míg a repülőgépek eltűntek, aztán intett az élen álló traktornak: „Indulás!” A traktor nekilódult, a katonák, a karabélyukat fogva, kettős láncban vonultak a lövegek mögött, s igyekeztek a kerekek taposta nyomban haladni.

A mögöttes területről bombázás zaja hatóit fülükbe. Túlharsogva a dörgéseket, bombavetők újabb hulláma zúgott el felettük. Belicsenko várt, hogy meglegyen a követési távolság, aztán intett a második traktornak. S a második lö- veg kezelési személyzete is megindult.

Mentek az ütközet felé, s a távoli tüzérségi harc dübörgése nyugtalanul visszhangzott szívükben. De azért csak siettek előre, a támadó németek felé, hogy feltartóztassák őket. Sokkal erősebb érzés késztette őket erre, mint a halálfélelem vagy mint a természetes emberi vágy, hogy minél messzebb legyenek a robbanó lövedékektől, bombáktól.

Az úton már nem volt ott

a tank. A traktorok, amelyek eddig a kukoricásban álltak, most a rájuk kapcsolt lövegek- kel kúsztak előre. Mögöttük a hóbuckákon túl, falként emelkedett egy fekete füstoszlop, s ebben a füstben száguldoztak

és köröztek felettük a repülőgépek.

Ott, ahol az út az országúiba torkollott, öreg fa állt, vastag szilánkhasogatta ágakkal — kitűnő tájékozódási pont. Itt nyílt terep kezdődött, ezen kellett átcsúszniok.

Nazarov már az útelágazáshoz közeledett, amikor a fa közelében egy jókora lövedék robbant. A tüzérek szétszaladtak a lövegtől, és szétszóródva keresztülvágtak a tarlón. Nyomukban újabb repesz gránát robbant.

Ha nem kezdődik meg a lövöldözés, ■ akkor a traktoros nem siet, és nem fordul olyan élesen. Belicsenko messziről látta, hogy meghajlik a fa koronája, a löveg megáll, és a traktor kipufogócsövéből kék füst száll felfelé. Rögtön odaszaladt, Nazarov éppen a traktorosra kiabált. Egyidőben látták meg az ütegparancsnokot. Nazarov hadonászott, és még hangosabban kiabált, a kétségbeesett traktoros pedig, hogy jóvá tegye a dolgot, hirtelen tolatni kezdett.

— Állj — üvöltött Belicsenko, s felemelte a kezét. Még egy1 pillanat s a meggörbült vonórúd eltörik. A traktor, a héttonnás löveg, amelynek kereke beleakadt a fába, az otromba pótkocsi, melynek kereke már belecsúszott az árokba — tehát az egész szerelvény most a németek látószögébe került.

— Kivágni a fát! Lekapcsolni á pótkocsit! — parancsolta Belicsenko.

[Folytatása következikj

Száztizenhat ifjú tanárt bocsátott szárnyra a Pécsi Pedagógiai Főiskola

A munkásakadémia J előadása .