Dunántúli Napló, 1959. július (16. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-04 / 155. szám

19SSU JŰLÍUS 4. NAPLÓ 3 a pacsi A Pécsi Szénbányászati 'frászt beruh ázásából az idén hetven lakás épül a pécsi szén medence dolgozóinak. Ebből negyvenkét kétszoba összkom­fortos lakás átadását a pécs mesxesi bányász-városrészben megkezdték, a lakásokat a Komlói Építőipari Vállalat há­rom héttel a batáridő előtt készítette eL 1600 kisipari szöietel A lakosság ellátásában je­lentős részük van a kisipari szövetkezeteknek. Több mint ezerhatszáz kisipari szövetke­zetben 170 OOO-en dolgoznak és évente többmilliáid forint értékű árut készítenek. Az OKISZ ez évi tenmékpályáza- tára ötszáz új gyártmányt küldtek be. amelyeknek soro­zatgyártásához most látnak hozzá. A szövetkezetek is ké­szülnek a kongresszusra és háromszázmillió forint értékű terven felüli munka elvégzé- t sére vállalkoztak. Több jobb- minőségű gyártmányt adnak . mind a lakosságnak, mint az exportra; A pártkongresszus tiszteletére Hat helyett tizenegymillió téglát gyárt terven felül az HM Téglagyári Egyesülés Az ÉM. Téglagyári Egyesü­lés dolgozói, vezetői válaszolva a párt márciusi határozatára megígérték, hogy a pártkong­resszus tiszteletére kibontako­zott szocialista munkaverseny­ben hatmillió téglát gyártanak terven felül és valóraváltják mindazokat a gazdasági célki­tűzéseket, melyeket a pártha­tározat megjelölt. Az ÉM Tég­lagyári Egyesülés valamennyi üzemében a munkások és mű­szakiak nagy lelkesedéssel kezdtek hozzá ígéretük valóra- váltásához és igyekezetük, szor­galmas munkájuk a vártnál is szebb eredményeket hozott. A minap, amikor a megyei pártbizottság ipari és közleke­dési osztályának kérésére az ÉM > Téglagyári Egyesülés párt-, szakszevezeti és gaz­dasági vezetői beszámoltak arról, mit tettek eddig a párt márciusi határozatának meg­valósításáért, már elmondhat­ták, az egyesülés dolgozói első félévi feladataikat jól oldot­ták meg, majdnem mindegyik gazdasági mutatójukat jelentős mértékben túlteljesítették és elkészült az a hatmillió terven felüli tégla is, amelyet a pártkongresszus tiszteletére ígértek. Az ÉM Téglagyári Egyesü­lés a viszonylag kedvezőtlen időjárás okozta nagy elemi ká­rok ellenére is 108,9 százalékra teljesítette első félévi nyers­gyártási, 122,2 százalékra pe­dig az égetési tervét. Kereken hatmillió téglával égettek töb­bet, mint amennyit a tervük előírt. Kedvezően alakul az egyesülésnél a munka termelé­kenysége is. Az 1 órára eső termelési értékük 7 százalék­kal, az 1 főre eső termelési értékük pedig 7,7 százalékkal magasabb volt a tervezettnél, noha a tervezett termelési ér­ték ugyancsak magasabb volt, mint a műit év hasonló idősza­kában elért eredményük. E kiemelkedő termelési si­kerek alapja pedig az egyesü­lés dolgozóinak nagyon lelkes munkája mellett az a nagy­arányú műszaki fejlesztés volt, amelyet az utóbbi hónapokban az egyesülés téglagyáraiban vé­geztek. Ennek során több tég­lagyárban teljesen gépesítet­ték az agyagszállítást, amely Dulszka asszony erkölcse Csehszlovák film Zapolskn szatírájából készült film — sajnos — nem azt ad­ja vissza, amit a mű mondani akar A filmen nem szatírát láthatuvic, hanem színdarabot. A szó ilegszorosabb értelmé­ben vett színdarab, vagyis színpadi jelenetek sorozatának a bemutatását kapja á néző. És ez hol traigikus, hol komi- j , kus beállításban történik. A * film az atnya zsugori, zsarno­koskodó alakjánaSk előtérbe ál­lításával mutatja be egy kis­polgári család életét. Sajnos, még a Dulszka asszony alak­ját is ügy formálták ezen a filmen,,, hogy a néző inkább mosolyog, sem mint megveti a fukar asszonyt. A Zbysek szerepét allaSkitó Vladimir Ráz, úgy játszott, hogy azt már túl­zásnak lehet nevezni. Egy könnyelmű tisztviselő alakját kellett volna visszaadnia. Ehe­lyett a tisztviselőből úgyszól­ván semmit, a könnyelműség­ből pedig öly sokat vitt játé­kába, hogy az semmiképpen sem illik a filmbe. Hankát, a kis cselédlányt alakitó Marja Tomasova nem nyújtott sokat, pedig a szerepe ezt lehetővé tette volna. A filmben több humoros, szatirikus részlet van, melyek ’ sikerült jeleneteknek mondha­tók, az egész film azonban nem■ a legjobban sikerültek közé tartozik. Fő hibájául kell felrónunk azt, hogy hiányzik belőle az emberábrázolás. A másik ami miatt a rendezőt diri Krcjciket kell elmarasz­talnunk az, hogy nem ált a 142 sonkasüldö terven felüt Csütörtökön megérkezett az a 25 fehérhússertés koca a szederkényi Aranykalász Ter­melőszövetkezetbe, amely a termelőszövetkezet törzstenyé­szetét képezi majd. A termelő- szövetkezet a 25 kocán kívül t vásárolt még 142 süldőt is. Ezeket a süldőket tovább ne­velik és sonkasüldőiként érté kesítik még a zárszámadás előtt. A 142 süldőt terven fe­lül hizlalják. És ezt azért tud­ják megcsinálni, mert őszi. ár­pából a betervezettnél mintegy 2 mázsával többet csépeltek el ho’danként. Ugyancsak csütörtökön kap­ta meg a bogádmindsgenti termelőszövetkezet is azt a 15 német kocát is. amit a Szente- gáti Kísérleti Gazdaságtól vá­sárolt. A szentegáti gazdaság­ban eddig kísérleteztek ezzel a fajtával, amely a yorks'nirei é- a beitóhirei legjobb tulaj­donságait egyesíti magában. A literietek eredményesek vol tak' az utódok .evorsan növel . | nagv hijßtömeget adnak és f mosi már továbbtenyésztésre kisdiák a terme!ősrovetkeze- tekneic is. film adta Tehetőségekkel és csak az egymás utáni színpadi jeleneteiket vitte vászonra. A fényképezés is csupán a sab­lonos megoldásoknál maradt. Jóformán nincs is olyan fel­vétel a filmben, amely a fény­képészt dicsérhetné. A cseh­szlovák filmgyártás eddig megismert alkotásai mögött elmarad ez a film. (H. L.) ma már minden emberi erő kifejtés nélkül jut el a bányá­tól a présekig. Nagy gonddal végezték ezenkívül a gépek kijavítását, ápolását is. A mi­nőség javítása érdekében fő­ként az anyagelőkészítés terén végeztek jó munkát. Külön kell szólni arról, hogy a kong­resszusi munkavenseny ered­ményességéhez, a gyárak mun­kásai mellett a gyárakban dolgozó műszaki vezetők is nagymértékben hozzájárultak és különösen a szovjet gyors­égetési technológia meghono­sításáért tettek nagyon sokat. Elsősorban az egyesülés és a gyárak műszaki vezetőinek ér­deme, hogy az országban első­nek itt, Baranyában honoso­dott meg a gyo.-ségetési mód­szer, amely a munka termelé­kenységének jelentős mérvű nö­vekedését eredményezte és le­hetővé tette az égetőkemen­cék több mint 90 százalékos kihasználását. De elismerés jár az egyesülés fizikai mun­kásainak is, hogy legyőzték az új égetési eljárástól való ide­genkedésüket és a kétkedők­nek bebizonyították: az új, ter­melékenyebb égetési eljárás nálunk is sikeresen alkalmaz­ható. A téglagyári egyesülés veze­tői elmondották, hogy a kong­resszusi munkaverseny ered­ményei, a műszaki fejlesztés, a munkaszervezés terén lévő lehetőségeik lehetővé teszik, hogy a pártkongresszus tiszte­letére tett eredeti vállalásukat módosítsák és az eddig terven felül gyártott hatmillió téglán kívül még • ötmillió téglát gyártsanak terven felül. A kongresszus " tiszteletére kibontakozó munkavérserty eredményességének fokozása, a szocializmus építésének meg­gyorsításából fakadó feladatok megoldása ugyanakkor megkö­veteli tőlük a politikai munka színvonalának emelését, haté­konyságának fokozását, a szak­mai képzettség, a dolgozókkal való törődés terén még meglé­vő hibák mielőbbi kijavítását, valamint több, igen fontos gazdasági feladat megoldását is. így az egyesülés vezetői­nek, dolgozóinak arra kell tö­rekedniük, hogy az általuk fel­dolgozott anyagból lehetőleg minél több készterméket állít­sanak elő, vagyis minél több üreges téglát, cserepet és egyéb, a tömör téglánál kor­szerűbb építőanyagot készítse­nek. Hét év a lakosság szolgálatában A Pécsi Általá­nos Építő KTSZ mun ká járói, gazdálkodá­sáról lesz szó. Arról a KTSZ-ről, melyet felelőtlen, panamista vezetői 1955jben csőd szélére juttattak, 1 millió 300 ezer forint kárt, illetve vesztesé­get okozva a szövet­kezetnek. A bűnösök re lesújtott a tör­vény szigora, de amit nem lehet bün­tetni, az anyagi ká­ron felül, demorali­zál tságot, kedvsze- gést, kishitűséget hagytak hátra. ' Az új vezetőségnek első feladata volt megszilárdítani a fe­gyelmet,- gazdaságilag rendbehozni a szö­vetkezetét, visszafi­zetni az 1 millió 300 ezer forintot. Mielőtt sikerről vagy sikertelenség­ről írnánk, megmu­tatjuk a szövetkezel keresztmetszetét. A Pécsi Általános Épí­tő KTSZ-nek 14 rész­lege van. Ács, aszta­los, bádogos és sze­relő. - címfestő, festő kőfaragó, üveges, tég laégető. villanyszere lő stb A 14 részeg­ben 270 emb-rt fog- 'alkeztatnak. tehát a szövetkezet egy ko­moly kapacitású „kis üzem“ már. Jellegze­tességük, hogy a 14 részleg 14 helyen van, — ami persze a társulás adottságai­ból származott, — 14 helyre kell anyagot szállítani és onnan visszaszállítani, 14 helyen ellenőrizni, 14 helyen raktárost és raktárt tartami. Szó­val ez nem könnyű dolog. A kisiparosok szö­vetkezésének mérhe­tetlen erejét mutat­ja. hogy a hosszú időn keresztül szán­dékosan kárt okozó panamisták, csalók, tolvajok, — akik, mint szú a fát rág­ták a szövetkezet bel ső életét, s ásták alá a szövetkezet anyagi alapjait: — mégsem tudták teljesen tönk­retenni a kis embe­rek Összefogásának eredményeit. Az új vezetőséggel együtt a becsületes iparosokból álló tag­ság raidbehozta a sző vetkezet szénáját. Adósságukat törlesz­tették, sőt 1958-ban már osztalékot fizet­tek. Múlt év vévé,, ,- -i'iy.i népi ellenőrré sí bizottság fe’ü'vizs aá'ta a rriegújhodott szövetkezet gazdálko­dását és komoly se­gítséget adott a -még fellelhető hiányossá­gok megszüntetésére. Nézzünk hát egy­két számadatot a gaz dálkodás tükreként! 1959. I. negyedévben 112,5 százalékra tel­jesítették tervüket, a TI. negyedévet szin­tén túlteljesítették. Béralapfelhasználá­suk a megengedetten belül mozog, ennek ellenére javult a munkások átlagkere­sete. A kongresszusi versenyben vállaták, hogy a lakosság ré­szére végzett építő­ipari tevékenységet 10 százalékkal fokoz­zák. Ennék a válla­lásnak az első fél­évben eleget tettek. Az egy főre eső ter­melési értékük (egész évi!) 1957-ben 56 650 forint- volt, 1958-ban 59 100, 1959-ben pe­rli g még ennél is jobbnak ígérkezik. Az önköltség 0.2 szá­zalékos csökkentésé­vel szemben 1,1 szá­zalékos eredményi értek el, A kijelölt közületi munkák mel tett a termelőszövet­kezeteket is segítik, v kemsri Tókai TS7 -terére pé'dáut eg'. '.00 férőhelyes ser­tésóllal kombinált 10 vagonos kukoricago- rét építenek társa­dalmi munkában. Javítani való per­sze még akad'a mun­kafegyelem, a társa­dalmi tulajdon foko­zottabb védelme te­rén is. Különösen ne­hezíti tevékenységü­ket a részlegek el- sprózódottsága. A szövetkezet vezetői szerint a tanácson múlik helyzetük könnyebbítésc. Egy központi épületre, központi raktárra biz tosítva van hitelük, pénzfedezetük, ök maguk el is készíte­nék, ha a tanács va­lahol a városiban ki­jelölne nekik egy te­lephelyet. Úgy gon­doljuk, ez nem ke­rülne oly nagy fá­radtságba és bizto­san megérné, hogy Baranya megye leg­nagyobb kisipari szö­vetkezete, egy , 270 főt foglalkoztató üzemhez méltó hely­re kerüljön. Mindent egybevet­ve megállapíthat­juk. hogy a Pécsi Általános Építő KTSZ dolgozói kilá­baltak az 1955-ös ba­nkból, jó úton to­lultak el ahhoz, hogy .'•árosunk lakossága- ‘ak igényeit egyre icbban kieiégíthes­— te — * A leg fontosabbról N em az istenek égetik a fazekakat” — tartja egy bölcs, régi közmondás, hirdetvén, hogy saját ke­zünkkel, agyunkkal kell megteremtenünk mindent, amire szükségünk van. A lét, a jólét forrása mindig a munka volt. Igaz, évszázado­kon keresztül éppen azok él­tek a legnagyobb nyomorban, akik dolgoztak, mert mun­kájuk termékeit mások tulaj­donították el. A szocializmus­ban sikerült csak a munká­soknak, a dolgozóknak elő­ször elérniük, hogy a végzett munkájuk arányában része­sedjenek a termelt javakból, hogy mindenki úgy élhessen, miként dolgozik. Évszázados álmok, vágyak valóraváltásá- nak lehetősége nyílt meg az­zal, hogy győzött a szocialis­ta forradalom, és a munká­sok, valamint szövetségeseik, a parasztok kezébe került a hatalom. A' vágyakat, az álmokat azonban válóra is .kell válta­ni. S ehhez ugyancsak munka kell, sok munka, bonyolult munka, termelékeny muhka. Lenin kerek 40 évvel ezelőtt ezt így fogalmazta meg A nagy kezdeményezés című művében: „A munka terme­lékenysége, ez végeredmény­ben az új társadalmi rend győzelme szempontjából a a legfontosabb, a legfőbb do­log— A kapitalizmust az győzheti le véglegesen és az fogja is véglegesen legyőzni, hogy a ■ szocializmus a mun­kának. új, sokkal magasabb termelékenységét hozza lét- 're.” Nem véletlen tehát, hogy mostanában olyan sok szó hangzik el a munka ter­melékenysége emelésének fontosságáról, hisz’ jólétünk emelése, az országépítésben eddig - elért eredményeink gyarapítása elsősorban attól függ, tudunk-e, akarunk-e termelékenyebben, gyümöl­csözőbben dolgozni, adott idő alatt, de fejlettebb módsze­rekkel, technikával, a termé­keknek, anyagi javaknak egyre nagyobb mennyiségét létrehozni. Tény az, hogy a felszaba­dulás óta eltelt tizennégy év alatt és különösen az 1950-es évek elején olyan hatalmasat emelkedett nálunk a munka termelékenysége, amilyent a kapitalizmusban el sem tud­nak képzelni. Tény azonban az is, hogy éppen — a szo­cializmus győzelme szem­pontjából — e legfontosabb területen az utóbbi időben alig léptünk előre, s a mun­ka termelékenysége még mindig nem emelkedik meg­felelő ütemben. Pártunk márciusi határozatában töb­bek között azt kérte a bara­nyai bányászoktól* ipari munkásoktól is, hogy leg­alább 5 százalékkal emeljék a munka termelékenységet. A vállalatok, a bányák dol­gozóinak többsége válaszá­ban erre ígéretet is tett. Az első öt hónap eredményei azonban arra figyelmeztet­nek, hogy az eddiginél sok­kal nagyobb gondot kell for­dítani a munka eredményes­ségének fokozására, mert különben az adott szó valóra- yáltása nehézségekbe ütkö­zik. Ha megvizsgáljuk,' ho­gyan alakultak megyénk iparának legdöntőbb ágában, e szénbányászatban a leg­fontosabb teljesítménymuta­tók, csak igen kis fejlődést tapasztalunk. A Pécsi Szén- bányászati Trösztnél ez év januárjában a produktív tel­jesítmény 1736, májusában pedig 1755 kilogramm volt műszakonként, szemben a múlt év decemberében elért 1792 kilogramm/mű. produk­tív teljesítménnyel. A máju­si 673 kilogrammos összüze­mi teljesítmény is messze el­maradt az 1958 decem­berében elért 732 kilogram­mos összüzemi teljesítmény mögött! Valamivel kedve­zőbb az arány a komlói trösztnél, de például a má­jusban elért 2109 kilogramm/ mű. produktív teljesítmény rosszabb’, mint a múlt év ha­sonló időszakában elért 2111 kilogramm/mű. produktív teljesítmény volt, bár el kell ismerni, hogy úgv a produk­tív. mint az összüzemi telje­sítmény színvonala közel 2 százalékkal meghaladta a tervezett szintet. Csakhogy Pécsett is, Kom­lón is és az ipari üzemei ok többségében is sokkal keá vezőbb teljesítmények is szü­lethettek volna, ha minden gazdasági, műszaki vezető é« munkásaink zöme megérti a termelékenység növelése legfontosabb, legfőbb dolog minden tettünknek elsősor­ban erre kell irányulnia. A? első félévi munka tapaszt: - iataiból kitűnik, hogy sok helyütt még nem érvényesül maradéktalanul gazdaságpo­litikánk egyik legfontosabi elve — a termelés növelését mindenütt, elsősorban a ter­melékenység növelése útján kell biztosítani. Példák bizo­nyítják, hogy ma még a ba­ranyai bányákban a teljesít­mények emelésének számos akadálya van. Ilyenek: gya­kori, szinte naponta ismétlő­dő jelenség, hogy egyes csa­patok, munkabrigádok mun­kaidejük' jelentős részét, nem egyszer 40—50 százalékát tét­lenül, vagy nem termelő jel­legű tevékenységgel-töltik el. Még mindig általános jelen­ség a késői, munkakezdés és ■a korai munkavégzés. Ma . jnár. a magyar bányászoktól, ipari munkásoktól, dolgozók­tól senki sem követeli azt, hogy a fizikai erőkifejtésü­ket a végsőkig fokozzák, de azt joggal el kell várni min­denkitől, hogy munkaidejét, amiit a munkahelyen tölt el, becsülettel végigdolgozza. Sok még a javítanivaló, a technológiai fegyelem terén is. Semmi értelme annak, sőt a legtöbb esetben káros is, ha valaki úgy termel többet, hogy az előírt technológiát nem tartja be. Az a fejtési csapat, amelynek tagjai úgy termelnek többet, hogy el­mulasztják a biztosítást, — ilyen csapatunk pedig, elég szép számmal van — embe­rek életét teszik kockára és százezrekre rúgó károkat okozhatnak a népgazdaság­nak. A rövidlátás, a túlzott anyagiasság, mások érdekei­nek semmibevétele nem szo­cialista munkáshoz, vezető­höz illő tulajdonság. Lenin igen nagy jelen tősé­get, tulajdonított annak, hogy a szocializmusban érvénye­süljön az anyagi ösztönzés elve, mégpedig úgy, hogy a személyes érdekeltség össz­hangban legyen a társadalom érdekeivel, és ennek az elv­nek alkalmazása megmutat­kozzék a termelés, a termelé­kenység fokozódásában, a mi­nőség javulásában, a terme­lési költségek csökkenésé­ben. Az anyagi ösztönzés el­ve éppen ezért megkövetelj, hogy csak a jól végzett mun­kát jutalmazzák és senki se jusson meg nem szolgált jö­vedelemhez. Sajnos, vannak még olyan jelenségek, ame­lyek azt mutatják, hogy az anyagi ösztönzés elvét egye­sek félreértik, helytelenül alkalmazzák. Súlyos hiba, hogy bányáinkban itt-ott még érvényre jut az egyen- lősdiségre való törekvés, hogy alkudozással is lehet magasabb keresethez jutni. Ezt nem szabad eltűrni. A szocializmus alapelve leszö­gezi, mindenki a végzett munkája mennyisége és mi­nősége arányában részesed­jék a termelt javakból. Ahhoz persze, hogy a mun­ka termelékenysége a jövő­ben gyorsabb ütemben növe­kedjék, nem elég csak az anyagi ösztönzés elvére épí­teni. Számolnunk kell, még­pedig az eddiginél jobban a munkások és műszakiak for-. radalmi munkalendületével, kezdeményezőkészségével is. Munkásainkban, műszaki ve­zetőinkben, milliónyi olyan ötlet, újítás, javaslat rejtő­zik még, amely, ha felszínre jut, hatalmas lendítője lehet a teljesítmények emelkedésé­nek. Lehetővé kell tenni te­hát. hogy ezek a rejtett tar­talékok közkinccsé váljanak és ehhez a párt, a szakszerve­zet is. valamint a gazdasági vezetőknek a bátorítása, se- gítőkészsége kell, szüntelen magyarázata a marxizmus— leninizmus tanításainak, is­mertetése a párt márciusi határozatának, lelkesítés, mozgósítás a szocializmus meggyorsítását jelentő célok valóraváltására. Mesterfalvi Gyula ♦ »»»»»♦»»»♦»♦»♦»»»»♦»»♦»♦♦»»♦»»♦»»»»♦»♦»♦♦♦»♦»»»•• ♦♦♦♦♦♦

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents