Dunántúli Napló, 1959. július (16. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-31 / 178. szám

4 NAPLÓ f959. JŰLIUS 31. 1 Az országgyűlés csütörtöki ülése (Folytatás az 1. oldlaról.) A javaslat kimondja a tár­sadalmi tulajdon fokozott védelmének elvét és a társa­dalmi tulajdon megóvását minden állampolgár köte­lességévé teszi. Nagy gon­dot fordít a javaslat a szö­vetkezeti tulajdon védelmé­re is. A javaslat azonban nem csu­pán a társadalmi tulajdont részesíti védelemiben. Védi a dolgozók személyi tulajdonát is. A párt politikájának tesz eleget a javaslat, amikor a magántulajdonos dolgozó pa­rasztok és kisiparosok számá­ra is megteremti a termelési biztonságot, feltéve, hogy te­vékenységük nem sérti a köz érdekeit. Az igazságügyminiszter a továbbiakban a polgárt tör­vénykönyv politikai jelentősé­gét méltatta. Ezzel összefüg­gésben megemlítette, milyen jelentős szerepük volt a poli­tikai és gazdasági konszolidá­ció megteremtésében az igaz­ságügyi szerveknek, a jogászi munkának; A polgári törvénykönyv ja­vaslata és az előkészületben lévő többi jelentős törvény azt a célt szolgálja, hogy még jobban alátámasszuk a politikai és gazdasági stabi­lizációt, még fokozottabban megteremtsük a jogi élet te­rén is a stabilizációt, a kultú­rált bírói, ügyészi és állam- igazgatási munka előfeltéte­lét, Dr. Nezvál Ferenc kiemelte, hogy az országgyűlés jogi és igazságügyi bizottságának tag­jai az előkészítés munkájában messzemenően részt vettek, két ülésen foglalkoztak a nagy­terjedelmű törvényjavaslattal és annak indokolásával. A bi­zottság módosító, illetve kiegé­szítő javaslatokat terjesztett az országgyűlés elé. Ezeket a ja­vaslatokat a képviselők meg­kapták. Az igazságügyminiszter a bizottság nevében az ország­gyűlés ügyrendjének 32. parag­rafusa alapján azt indítványoz ta, hogy az országgyűlés a pol­gári törvénykönyv javaslatát általában és részletedben együt tesen tárgyalja és azt a jogi és igazságügyi bizottság által ja­vasolt módosításokkal fogad­ja el; A miniszter nagy tapssal fogadott előadói beszéde után elsőnek dr. Dabronaki Gyula képviselő szólalt fel Sást János, Bodonyi Pálné és dr. Tatár Kiss Lajos képviselők felszó­lalása után dr. Nezvál Ferenc igazságügyiminszter válaszolt a vitában elhangzott felszólalá­sokra, majd az országgyűlés a Magyar Népköztársaság polgári tör­vénykönyvéről szóló törvény javaslatot a jogi és igazság­ügyi bizottság által javasojt módosításokkal, általánosság­ban és részleteiben egyhan­gúlag elfogadta, Interpellációk Ezután megkezdődtek az in­terpellációk. Az első interpel­lációt Szobek András képvise­lő intézte az építésügyi és föld művelésügyi miniszterhez a mezőgazdasági építkezések meggyorsításáról és javításá­ról. Megkérdezte a miniszte­reket: felkészültek-e az idei mezőgazdasági építkezések, különösen a magtárpadlásos tehénistállók időben való be­fejezésére, hogyan készültek fel az 1960-as, az ideinél na­gyobb feladatok megoldására? Trautmann Rezső építésügyi miniszter, Dögéi Imre földmű­velésügyi miniszterrel egyetér­tésben válaszolt az interpellá­cióra. Mint mondotta, az idei termelőszövetkezeti építkezések jelentős hányadát az építőipar az 1959-e® terv jóváhagyása után, terven felül vállalta el. lnne származtak azok az át­meneti nehézségek, amelyekről Szobek András beszélt Kijelenthetem — mondotta a miniszter — hogy az idei épí­tési programot még a tél be­állta előtt teljesítjük, A miniszter ezután közölte, hogy előkészítik már — az idei tapasztalatok felhasználásával — a termelőszövetkezeti épít­kezések jövő évi programját. A tervezett intézkedések segít­ségével 1960-bam nem lesznek az ideihez hasonló nehézségek, így tovább erősítik, elsősorban a helyi mezőgazdasági és épí­tésügyi szakigazgatása szerve­ket, a tervező, a beruházó és a kivitelező vállalatokat egy­aránt. Támogatják és ösztön­zik a termelőszövetkezeti épí­tőbrigádok szervezéséit, foko­zottan gépesítik az építkezése­ket. A közös gazdaságaikat ér­dekeltté teszik a helyi építő­anyagok gyártásában és fel- használásában. Meggyorsítják és megjavítják a. típusterve­zést. Az előregyártó üzemek már a téli hónapokban nagy- mennyiségű tető- és födém­elemet állítanak elő, hogy a jövő évi szükségletet folyama­tosan kielégíthessék. Az interpelláló Szobek And rás képviselő, valamint az or­szággyűlés az együttes választ elfogadta. Dr. Sáró András képviselő a földművelésügyi miniszter­hez intézett kérdést: mit kíván tenni Békéscsaba város, me­gyei székhely szennyvíz-leveze­tésének és szennyvízderítésé- nelk megoldására? Dögéi Imre földművelésügyi miniszter válaszában utalt ar­ra, hogy a második ötéves terv előirányzata szerint 15 millió forintot költünk a békéscsabai csatornamű céljaira, országos viszonylatban pedig több mint egymilliárd forintot irányzunk elő hasonló problémák meg­oldására, tehát kétszer annyit, mint a korábbi években. A miniszter válaszát az in­terpelláló képviselő és az or­szággyűlés tudomásul vette. A harmadik interpelláló, Péti János, Tolna megyei kép­viselő, a Koppány- és a Ka- pos-csatoma tisztítását és a két csatorna rendszerébe tar­tozó vízfolyások rendezését kérte a földművelésügyi kor­mányzattól. Dögéi Imre földművelésügyi miniszter válaszában hangsú­lyozta, hogy á hároméves terv ben 210 millió forintot fordí­tanak erre a célra és ebből az interpelláló által említett víz­folyások rendezésére 12,2 mil­lió forint jut. A második öt­éves tervben lényegesen növe­kednek a belvízrendezési cé­lokra fordított költségek és a különböző vízügyi beruházá­sok. Az érdekelt lakosság anyagi segítsége és társadalmi munkája azonban lényegesen meggyorsíthatja a kérdés meg oldását. A földművelésügyi miniszter válaszát az interpelláló kép­viselő és az országgyűlés tu­domásul vette, majd Rónai Sándor elnök az ülésszakot bezárta. Az Egyesült Államoh fellebbvifeli bíróságának határozata a Kommunista Párt ellen Washington (TASZSZ). Az Egyesült Államok fellebbviteli bírósága csütörtökön szótöbb­séggel határozatot hozott, amelynek értelmében alkal­mazni kell az Egyesült Álla­mok Kommunista Pártjával szemben az úgynevezett „fel­forgató tevékenységről” hozott 1950. évi törvényt; A törvény szerint a Kom­munista Párt tagjai nem vál­lalhatnak munkát állami in­tézményeknél, nem kaphatnak külföldre szóló útlevelet. Azokat a kommunista párt­tagokat, akiket nem vesznek fel a listára és ez kiderül, öt­évi börtönnel és tízezer dol­lárig terjedő pénzbüntetéssel sújtják; Hruscsov elvtárs beszéde Dnyepropetrovszkban (Folytatás az 1. oldlaról.) népnek. Hruscsov hangsúlyoz­ta, hogy erősödik és növekszik a szocialista tábor. A nyugatnémet revansisták kalandor-akciói miatt azonban összeütközésre kerülhet a sor a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok között. Eb­ben az összeütközésben sok millió ember pusztulhat el. Minderről — mondotta Hrus­csov — nyíltan és őszintén ki­fejtettem véleményünket Ni­xon úrnak. Nyikita Hruscsov kijelen­tette Nixonnak, hogy ha a nyugatnémet militaris­ták háborút kezdenek, ak­kor a szovjetunió válaszként néhány óra leforgása alatt el tudja törölni a föld színé­ről Nyugat-Németországot és azokat az országokat, ame­lyekben a Szovjetunió és a varsói szerződésben résztve­vő országok ellen irányuló katonai támaszpontok van­nak. Jól tudjuk — folytatta Hrus csov — hogy az ilyen háború­ban, ha egyáltalán kitör, ben­nünket is súlyos veszteség ér­het. Tudjuk, hogy nekünk is nagy áldozatokat kell elszen­vedni. A háború senkinek sem Ígér jót. Ezért van az — hang­súlyozta — hogy mi oly szívó­san küzdünk a békéért, az or­Genf csütörtöki napja Genf (MTI). Nyugati hír- ügynökségek jelentik: A négy nagyhatalom kül­ügyminisztere csütörtökön Couve de Murville francia külügyminiszter vendégei vol­tak ebéden. Ez alkalommal folytatták a tanácskozásaikat. Ezt megelőzően a nyugati külügyminiszterek megvitat­ták Hruscsov Dnyepropet­rovszkban elhangzott szerdai beszédét. A genfi szovjet küldöttség szóvivője csütörtökön megcá­folta az arról szóló nyugati nyilatkozatot, hogy a Szovjet­unió hozzájárult a • kilenc hét óta tartó külügyminiszteri ér­tekezlet jövő szerdán való be­rekesztéséhez. Mint a szóvivő elmondotta, Gromiko szerdán kijelentette Hertemek: „Min­den erőfeszítést meg kell ten­ni, hogy megegyezés jöjjön Keralában India elnöke veszi át a halalma! Uj Delhi (MTI). Nyugati hírügynökségek jelentik: Nehru, India miniszterelnö­ke csütörtökön javasolta Praszad elnöknek, hogy vegye át Kerala államban az ad­minisztratív ellenőrzést. A keralai helyzetről az in­diai minisztertanács két napon át tárgyalt. Praszad elnök — hír szerint — kiáltványt írt alá, amellyel feloszlatja Ke­rala kommunista kormányát. A kiáltvány másolatát Tri- vandrumba is elküldték. A rendelkezés értelmében Kerala államban a végrehajtó hatalmat az indiai elnök, a törvénykezési hatalmat pedig központi parlament gyako­létre” az értekezleten. Arról, hogy az értekezletet jövő hét szerdáján berekesztenék, nem történt döntés. Herter, az Egyesült Államok és Selwyn Lloyd Nagy-Britan- nia külügyminisztere csütörtö­kön 90 perces megbeszélést folytatott a leszerelés kérdé­séről és a két országot kölcsö­nösen érdeklő kérdésekről. Lloyd a megbeszélést köve­tően újságíróknak kijelentet­te, hogy Herterrel folytatott eszmecseréje alkalmával nem került szóba a német kérdés. A francia küldöttség szóvi­vője csütörtökön közölte, hogy a kanadai Quebec szóba sem jöhet, mint az esetleges csúcs- értekezlet színhelye. Francia vélemény szerint a csúcsérte­kezletet Európában kellene megtartani. szá,gok békés együttéléséért; tekintet nélkül politikai vagy társadalmi berendezésükre. Hruscsov beszélt a genfi kül­ügyminiszteri értekezlet mun­kájáról is. Hangsúlyozta, hogy ha az értekezlet valamennyi résztvevője ésszerűen kezeli a kérdéseket, akkor az értekez­let sikere feltétlenül biztosít­va lesz. — ügy tűnik nekünk —* mondotta Hruscsov — hogy eljött az ideje, amikor a kormányfőknek kell hozzá- fogniok e neihéz munká­hoz. A miniszterek tegyenek csak újabb erőfeszítéseket, keressék a kölcsönösen elfogadható meg oldásokat és egyezzenek me« abban, amiben meg tudnak egyezni. A többit, a legnehe­zebbet, az elvi dolgokat vizs­gálják meg a kormányfők. Mi reméljük — hangsúlyozta Hrus csov — hogy megegyezhetünk sok vitás kérdésben és bizto­sítani lehet a békét. — Hinni szeretném — jelen­tette ki Hruscsov, hogy Eisen­hower elnök kölcsönös megér­tésre törekszik a Szovjetunió­val és minden tőle telhetőt megtesz, hogy megakadályozza égy új háború kitörését. — A párt központi bizottsá­ga, a szovjet kormány úgy vé­lekedik, 1— mondotta befejezé­sül Hruscsov — hogy olyan helyzet alakult ki, ami­kor az Imperialisták bajosan szánják rá magukat, hogy há­borút robbantsanak ki hazánk ellen, a szocializmus országai ellen. Erőnk és szocialista szö­vetségeseink ereje kolosszális és Nyugaton — úgy látszik — tudják ezt. EISENHOWER sajtóértekezlete Washington (MTI). Nyugati hírügynökségek jelentik: Eisenhower elnök szokásos szerdai sajtóértekezletén elő­ször Nixon alelnök Szovjet­unióbeli látogatásával foglalko zott. Megállapította, hogy „az a fogadtatás, amelyben Nixon a Szovjetunióban részesült, bi­zonyítja, hogy a szovjet nép baráti érzelmekkel viseltetik az amerikai nép iránt”. A külügyminiszterek genfi értekezletével kapcsolatban Eisenhower elnök kijelentette, hogy „szeretné, ha Herter részt vehetne az amerikai államok külügyminisztereinek augusz­tus 12-én a chilei Satiagóban kezdődő értekezletén” — majd hozzáfűzte, hogy „ez nem je­lenti azt, mintha határidőt kí­vánna szabni a küliigyminisz- téri értekezletnek”. E témával foglalkozva, később megje­gyezte még, hogy nincs ok a genfi értekezlet megszakításá­ra, hozzátette azonban, hogy „eddig még semmi olyan hala­dás nem történt az értekezle­ten, amely indokolttá tenné a csúcsértekezlet összehívását”. Végül megkérdezték Eisen- howertől, nem gondolt-e arra, hogy Nixon Szovjetunió'beli utazásával egyidőben helyte­len volt kiadni a „Rab nem­zetek hetéről” szóló nyilatko­zatot. Az elnök a kérdésre az­zal válaszolt, hogy ez üggyel kapcsolatban „semmi külö­nösebb meggondolása nem volt.” rolja, E törvény értelmében min— —w—w'i ———————A-i-i-r—-—-_n.­den „kommunista jellegű” szervezetnek listát kell beadni gz igazságügyminisztériumba tagjairól, pénzügyi tevékenysé­géről és a kiadásában megje­lenő sajtótermékekről. Hajnaltól estig július végén Tf alun nyaralni július végén több mint fényűzés. Különösen olyan július­ban, amikor záporesők, zivatarok vált­ják egymást 35 fokos kánikulával, ami kor bizonytalanra megy ki az arató az agyonkuszált árpa-, búzaföldekre. Más­kor ilyentájban a gondosan rakott szó- rűk végét járta a cséplőgép, most meg ösézegabalyodott minden. A gabona egyre jobban roskad, pereg a szem, érthető hát a kapkodó sietség. Egy lelket nem látni a poros utcán, az utolsó akivel találkoztam, Övári Fe­renc volt, a kanász, de azt is hamar el­nyelte falkájával együtt a Fáni major mögötti akácás. Ilyenformán az egyetlen ráérő csak én voltam, akinek még arra is volt ide­je, hogy megolvassa, hány szemet ter­mett a búza és a hatsoros ősziárpa-ka- lász. Nem tudtam mit kezdeni vele, de feljegyeztem, hogy az árpakalászban 63 szemet olvastam meg, a búzafejben meg a felét. így iparkodtam hasznosí­tani magam, de azért restelkedtem, amikor a palkonyai tó feletti dombo­kon hirtelen megpillantottam az ara­tókat. Hogyne, hiszen, ha meglátnak így shortosan, napszemüvegesen, rá­adásul jegyzetfüzettel a kezemben, fé­lő, hogy csak fontoskodásnak tüntetik fel ezt a korareggeli határjárásomat. Legalább ne mondta volna Gyócsi Lajos, az egyik aratóbrigád vezetője jó hangosan Bordás Ferencnek, hogy: „Fe­ri, hol a nyavalyában van a töltőtol­lam?” — és pontosan akkor, amikor rájuk köszöntöttem. Csípősen mondta, mert a két marokszedő lány, Szabó Margit és Sólyom Emma, de a két ga­vallér fiú is jóízüt kuncogott rajta. Es előkerült a „töltőtoll“ is, igaz, hogy ka­szakő tokmány formájában, de találó­an és szellemesen, mert nélküle valóban nem lehetne ilyen szép szabályos, egye­nes sorokat „írni” a sárgáló hatalmas táblákra. A tréfa sem bántó, ha szellemes és arra is jó, hogy általa feloldódjon ö feszültség, mert mi tagadás, nem mind­egy azért csak úgy leállítani a munkát, hogy: „Emberek álljunk meg egy szó­ra!” Az is sután adná ki magát, ha „nagylelkűen“ sorról-sorra, rendről­rendre kísérném az aratókat, odadobva és elkapva néhány szót, — jaj, csak­hogy el ne raboljak egy percet is, a drága dologidőből. Tudta hát Gyócsi Lajos, hogy mit csi­nál. Amikor előkerül a kaszakő, úgy is kiegyenesednek az emberek, kihámoz­zák a kéve alól a demizsont és amíg szájról-szájra jár, azzal csak nekem ad­nak időt a kérdezősködésre. Különben sem hittem, hogy ilyenkor július végén egyébből sem áll az életük, mint ara­tódalokból, mert az iménti tréfától el­tekintve eléggé mogorva hangulatban találtam őket. Szidták az időt, az elfe­küdt gabonát, de legjobban a villányi gépállomást, ahonnét 3 kimustrált kom­bájnt küldtek segítségnek. Legjobban talán Bordás Ferenc tüzelt: — Hogy nem sült ki a szemük, ami­kor egy egész nap csak 12 zsák gabo­nára futotta a tudományuk, ennyit kéz­zel is kivetettünk volna. A szidalomban mégis benne volt, hogy Bordás Ferenc azért tudja, hogy mit ér a kombájn, mert leginkább azt fájlalta, hogy „kimustrált” kombájno­kat küldött a gépállomás. — Már rég el kellett volna felejte­nünk, nem az aratást, hanem a cséplést is, ha legalább szerelőt is küldtek volna a gépekhez, mert mégis csak gyalázat, hogy egyszerű láncszakadás miatt egész napot vesztegeljen egy akkora monst­rum. Akármilyen nehezen is, de azért a végét járja az aratás, pedig a 233 ka- tasztrális hold búzából 140 holdat és árpából is 130 holdat arattak le kézi erővel. De ami vigasztaló, jól fizet a gabona. Kiszámolták, hogy egy 14 kévés búza­kereszt fél mázsát ad és az árpa is át­lagosan jóval meghaladja a holdan- kénti 14 mázsát. A többit már Weber Miklóstól tudom meg, aki a legjobban ráérő em­ber a több mint ezer holdas tsz-bírto- kon. Ellentétben a többiekkel, ő éppen azzal hajt hasznot, ha minél „ráérő- sebb”. ö a villánykövesdi Uj Élet Tsz halászmestere, a fi holdat, tó, mindé­Könyvtárat avatnak a budai részben ' Furcsa hely ez , Budai külváros Pécs naptról-napr nő és néhány utcá leszámítva annyi változott a lakossá ga, hogy nagyot«' lett a távolság szar széd ég szamszé között. Alig van a város nak olyan rész« melynek külön ön tudata lenne. A Bu dai városrész azon ban ilyen. Most, hogy szom baton délután fel avatják áz első na gyobb fiók-könyv tárat, egyszerre mi: deniki tud róla. A egész városrés ügyévé vált. Segíti te a pártszerveze a tanács és a tömeg szervezetek. Ahog a könyveket hord ták_ már Összelő i 10—15 érdeklődő és . azonnal be akartak i iratkozni. Már tud- t nak róla a gyére- t kék, meg az udva­- ron üldögélő öreg- > asszonyok is. Nagy í a kultúra iránti éh- 1 ség ebben a város­negyedben és itt a . legkevesebb a lehe­tőség. Ez a könyv- I tár is helyhiány . miatt csak hosszú . idő után kerülhetett megnyitásra. Hiába volt a jóakarat, ha helyiség nem volt. Mindez azonban- megoldódott. Most, i augusztus elsején, z délután 4 órakor, az z Ady Endre utca 55. t szám alatt, saját kü ;, lön helyiségében- ünnepélyesen meg- f nyílik az „Ady End­- re fiók-könyvtár“, t Sok gondoskodás, tervezgetés előzte meg. Mindent úgy kellett apránként összehordaná. Hiány zott az asztal, a polc, a könyvtáros, de mindez hol innen, hol onnan, de előke­rült. Könyvtáros is akadt. Természete­sen a Budai város­részből, olyan, aki mindenkit ismer és szereti a könyvet. Egyelőre kétezer kötetes a könyvtár. Ha a forgalom, az érdeklődés kívánja, persze lesz több is. Ez csak a kezdet.; De a kezdet azt mu tatja máris, hogy ■ nem lesz elég. Nagy: az érdeklődés, vár-; ják a könyvet, amely végre elju­tott ebbe a kerület­be is.

Next

/
Thumbnails
Contents