Dunántúli Napló, 1959. július (16. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-26 / 174. szám

T959. JULIUS 26.

NAPLÓ

3

•V

i

\

fi

»*

Jelkép vasból

Csővázas dohánypajta. Az egyszerű szemlélődőnek csupán ennyit mutat ez a .kép. Ha valaki műszaki szemmel vizsgálja, esetleg más érdekességet is tapasztal. A hozzáértők ugyanis azt állítják, hogy nincs még egy ilyen dohánypajta ebben az országban. S bár ez az első dohánypajta, amit életemben láttam, ugyancsak azt állítom, páratlan egy alkotás ez. Nem azért, mert 53 méteres hosszúságával 5 méter széles és 6,5 méter magas csővázával valóban meglepő látvány a csányoszrói Uj Tavasz Termelőszövetkezet udvarán. Más miatt. Az én szememben ez a — töbek szerint — 240 ezer forintot érő épület a barátság jelképe — vasból. A munkás és a paraszt közötti barátságé,

Ennek a dohánypajtának története van. Egyszerű, mindennapi és mégis nagyon érdekes története. Történt pedig, hogy a Pécsi Szénbányászati Tröszt újhegyi üzemének párt- szervezete, dolgozói elhatározták, hogy segíteni fogják az új utón a csányoszrói Uj Tavasz ' Termelőszövetkezet tagjait. Meglátogatták őket, beszélgettek, körülnéztek, de nem ígértek semmit, A tettek beszéltek helyettük. Először ki-, sebb javításokat, az istállók villamosítását végezték el barátságból, munka után, kö- szönömöt sem várva. Majd megtudták, hogy a tsz csak akkor termelhet dohányt, ha pajtát épít, anélkül nem lehet. Így utólag nehéz már kideríteni, kinek a fejében születet* meg a gondolat. Tény az, hogy az újhegyi üzem patronáló brigádja még áprilisban hozzákezdett a dohánypajta építéséhez. A terveket az üzem műszaki osztálya készítette. A csöveket Szabó József elvtárs, a patronáló brigád vezetője szabdalta méretre. S az újhegyi patronálok azóta szinte minden szombaton vagy vasárnap megjelentek Csányosz- rón. Mindig dolgozni, segíteni jöttek;

— Ismer bennünket már az egész falu — újságolták nevetve. — Sokan, eljöttek már megnézni, mit csinálunk itt. De hogy a pajta az ígért határidő — augusztus 1. — helyett már július 25-re elkészült, az nemcsak a mi érdemünk. Közös munka eredménye ez, hisz együtt dolgoztak vélünk a tsz tagjai is. Sólyom József elvtársból, a tsz tagjából márj szinte vasipari munkás vált.

— Nem gondoltuk mi azt, hogy ilyen nagy segítséget kapunk az elvtársaktól — mondja. — De hát a mi esetünkben tényleg érvényesült az az elv, hogy az idősebb testvér segíti a fiatalabbat.

Kicsit mosolygunk ezen. hisz ezek az idősebb testvérek mind fiatalabbak Sólyom elvtársnál, noha tudjuk, hogy az idősebb,testvér alatt a szocialista üzemek munkásait érti.

Közben a brigád tagjai munkához láttak, hogy a befejező munkákat elvégezzék. Még egy ■;zer utoljára szikrát hány a hegesztő pisztoly s a tsz tagjainak csak a tetőt és a pajta oldalait fedő nádpadlókat kell

íeltenniök, hogy egy új létesítménnyel gazdagabbak legyenek.

A brigád tagjairól, Flink János hegesztőről, Bérces Ferencről, Giersig Györgyről,

Sértő Péterről, Szabó Józsefről, Párkányi Sándorról egy felvételt akarok készíteni,

hogy megismertethessem őket minden olvasónkkal. Sokáig szabadkoznak. „Nem azért tettük, hogy beszéljenek rólunk” — mondogatják s arra is hivatkoznak, hogy nem is férnének annyian egy csoportképre, ahányan ebben a munkában

részt vettek. Skoda Lajos, Brunecz István, Marosa Nándor, Rujlpert Ferenc, Kantor István, May György, Brauner Károly, Gyime- si János, Neu Géza .. „ sorolják azok nevét, íikik nem sajnálták a szombati, vasárnapi pihenésüket és eljöttek ide a határ mellé önzetlenül segíteni, mert úgy érezték, hogy szükség van a segítségükre.

Munkások ők valamennyien, legtöbbjük a párt katonája. Úgy hívják őket Csányoszrón: a patronálók, a barátaink. S ez a barátság ma már olyan szilárd, mint az az épület, amit a munkások emel tek a parasztoknak vasból, hogy örökké tartson.

Mesterfalvi Gyula

Nem a külvárosok munkás- negyedeinek szűk utcáiból került a munkásmozgalomba. Polgári családból származott. Jelesen tette le az érettségi vizsgáit, nyelvéket tanult, jogi doktorátust szerzett, tehetségesen zongorázott, meséket írt, kiváló vívó és céllövő volt. Élhetett volna polgári kényelemben,, lehetett volna ügyvéd, vagy más. De ő neim az egyszerű, könnyű életre, a kényemre vágyott. A két világháború közötti időszak, a Horthy fasiszta rendszer vérfürdő? igazságtalanságai, a munkásság, a parasztság nyomora már kora ifjúságában felháborítja igazságérzetét és a család polgári köréből a munkásság, a szocializmus oldalára állítja.

Az ifjúmunkások nevelésé- •ben látja meg igazi hivatását. A szocialista ifjúmunkások szerveztében ifikkel vitázva, tanítva- őket, tanul ő maga is és válik tudatos forradalmárrá.

Tevékenyen részt vett az ifjúmunkások minden megmozdulásában; Megjárta a

Horthy rendszer börtönét is. „Felbújtás“ címén ítélték el, amiért az ifjúmunkásoknak a jobb életről, a szocializmusról beszélt és buzdította őket az elnyomók elleni harcra.

1940-ben, amikor Kulich Gyulát letartóztatták. Ságvári elvtárs állt 'az Országos Ifjúsági Bizottság élére, akkor választotta tagjai közé a földalatti Kommunista Párt Központi Bizottsága is.

1944. március 19-én a német fasiszták katonailag s megszállták az országot. Sí ;- vári elvtárs a megszállás után fáradhatatlanul dolgozott a németekkel szembeni ellenállás szervezésén.- Tizenöt éve, július 27-én a Pasarét egyik -cukrászdáiábrn várt valakit illegális találkozóra, amikor a Gestapóval együttműködő Horthy rendo ség tagjai rajtaütöttek. De letartóztatni nem tudták. Tűzharcban esett el, fegyverrel a kezében. Ezzel is harcra' hívott, mintegy figyelmeztette a népet: itt a fegyveres felkelés ideje!

Fiatalon adta életét Ságvári Endre a munkásmozgalomért, az egész nemzet felszabadulásáért. Harmincegy éves volt, amikor kioltották életét a fa- sizták golyói. Haláláról így emlékezett meg a Kommunista Párt:

„Ságvári Endre harcos élete és hősi halála 'fáklyaként világit a munkásmozgalom útján. A magyar proletáriátus örökre szívébe zárta hú harcosát és nagy fiát, Ságvári Endrét. Méltó emléket úgy állítunk neki, hogy az 6 szellemében, az ö példáját követve harcolunk osztályunk és népünk szabadságáért,“

Befejeződött a munkásakadémia

A Krímbe mennek nyaralni

I

* A Pedagógiai Főiskola nagytermében pénteken délután 5 órakor Szentistványi Gyuláné elvtársnő, a városi pártbizottság agitációs és

I propaganda osztályának vezetője bensőséges• ünnepség keretében búcsúztatta a pécsi központi Munkásakadé- j mia hallgatóit. Az ötszáz l résztvevő — munkások és

Í értelmiségiek — mindvégig kitűntek az előadások ponÍ

tos és fegyelmezett látogatásában. A hallgatók hét elő- j adásban tanulmányozták a í SZKP XXI. kongresszusának | anyagát, a magyar munkás- ♦ mozgalom harcait. A részt- ♦ vevők az akadémia elvégzé- t séről bizonyítványt kaptak.

Csúcsos sátrak sorakoznak ’ egymás mellett a Pécsi Állami Gazdaság vaskapui kerületéinek épületei mellett. Lokaikat, ia pécsi Leőwey Klára Gim- Inázium tanulóit keresem, akik : itt a gazdaságban töltik szün- ■ idejüket. A sátrakban csak

• egy kisfiút találok. Ajtonyi > Józsefnek hívják, a Makár •.utcai általános iskola hetedikes tanulója.

— Elmentek a lányok az eszterági üzemegységbe ' kukoricát kapálni. Csak én vagyok itt, őrzöm a tábort — mondja. , A Jóska gyefek „társadalmi

• munkában” vállalta ezt a Imegbízatást. Édesapja itt dóiig ozik az állami gazdaságban, löt jött meglátogatni. De hát 1 mit csináljon egész nap, így

Ahol a tervek születnek...

Benedetti Tibor, a Pécsi I felvételezését. Ugyanis nincs »,-,/o-7,'ir/vSa kis lehetőség arra, hogy a várost

Tervezőiroda igazgatója szünetet tart az iroda munkájának ismertetéséiben. Van időm, hogy leírjam utolsó szavait, sőt még arra is, hogy körülnézzek az ízlésesen berendezett irodában. Kényelmes ülőalkalmatosságok, széles íróasztal és a falakon körben berámázott tervrajzók.

Hát igen, ilyennek képzeli az ember ©gy tervezőiroda igazgatójának szobáját...

— ... Kissé korai talán még erről beszélni, de érdekességképp megemlítem, hogy kilátásban van a déli városrész kiépítése. Hatszázezer, esetleg egymillió forintos tervezési hitelt kapunk rá.

— Közelebbről, melyik részt építik fel?

— A Jókai utca környékét. Az építkezéseket előreláthatóan 1960-ban kezdik meg.

— Milyen nagyobb megbízásuk van?

— Sajnos, jelentősebb nincs. Legfeljebb az egyszerűsített általános községrendezési terveket mondhatnám. Csurgót, Balatonszemést, Szárszót és Sellyét rendezik a mi terveink alapján. És igen, van még valami érdekes. Most végezzük

tovább bővítsük. Ezért a műemléki állapotrögzítést már annak figyelembevételével ejtjüje meg, hogy a belső szanálásokat i& kijelölhessük. Tehát a nagyon rossz állapotban lévő és kevésbé jelentős épületeket lebontják, ahol pedig erre lehetőség van, ott a belső átépítést végzik. Azaz, a külső kép változatlan marad/ ám funkciójában terveink alapján korszerűsítik, lakóházakká építik át. Érdekes egyébként, hogy a beruházók, szívesen fektetnek be pénzt a szűz területeken történő építkezésekre. Mi azonban ezt nem tartjuk helyesnek.

*— Miért? 1

— Egyszerű a magyarázata. Mert az ugyan valóban igaz,' hogy kevesebb befektetéssel lehet ott építkezni. De tudja, hogy mi az a járulékos beruházás? Például a közművesítések. Hatalmas költségek szakadnak a tanács nyakába ezek miatt. Tehát végeredményében mégis csak olcsóbb benn a városban építkezni.

— Elkészült már a város távlati terve?

— Átfogó terv — Sajnos uírt belvárosának, műemlékit még mindig nem,- Magánszorgalomból dolgozgatnak rajta tervezők, de hivatalos megbízatást még nem kaptunk. Pedig szükség van a városrendezés távlati tervének elkészítésére. így csak ideiglenes megoldások vannak s ez egyet jelent a probléma elodázásával. u

— Hasonló a helyzet az üzemekkel is?

— Nagyrészt. Az ipari objektumok észszerű csoportosítására is szükség lenne. Hisz Pécs szennylerakódása meghaladja százalékos arányban akármelyik világvárosét. Tűrhetetlen állapot ez. A vasúton túlra kellene telepíteni az üzemeket

..........

— Egyéb nagy megbízatás nincs kilátásban?

— Rendszerint az év végén kapjuk meg a nagy megbízatásokat. Mert a tervezési hitelek felhasználása nem történik. észszerűen. Ha év végén látja a beruházó, hogy van még pénze, amit fel kell használnia, gyorsan megrendel valami tervdokumentációt. Sürget az idő, s ilyenkor nincs lehetőségünk arra, hogy a terveket a nálunk szokásos és

■ igen hasznos házi tervpályá- ■izat útján készít fűk el.

— Most van tehát az uborkaszezon?

— Hát ha az nem is.;. de tessék megnézni a tervezőket!

A rajzterem fehérköpenyes mérnökei- persze nem unatkoznak. Van munkájuk. Elkészült többek között a Mecsek-cu-k- rászda bővítésének tervdokumentációja. Légfűtéssel oldják meg és újszerű ötletes világítással. A bútorokat is külön tervezték. Négy iskola tervezését fejezték be. Korszerű, négyzetes tantermek lesznek az új iskolában, melyeket két oldalról világítanak meg.

Rövidesen befejezik a Francia borozó helyén épülő 52 fős turistaház tervdokumentációját. Tubes-gerincen pedig az ő terveik alapján készül a kilátó. Nem torony lesz, hanem a terepből teraszszerűen kinyúló érdekes építmény.

Az ember akár órákon át is nézhetné a bonyolult tervrajzokat. Igen, de ha zavarjuk őket, vajon, hogy készülnek el pl. a 27 millió beruházással épülő Egerszegi Sajtgyár terveivel, vagy Pécsett a Kolozsvái utca és a Mártírok út kereszteződésénél épülő hatalmaB hétemeletes, 42 lakásos épület tervezésével?

SZÁNTÓ ISTVÁW

aztán szívesen vállalta ezt a funkciót. Megnézzük a sátrakat. Valamennyi oldalán felirat. Az egyik „imád-lak”, a másik „harap-lak?’. A legszélső sátor oldalán pedig „meg- buktat-lak” a felírás.

— Ez a sátor a tanár nénié, aki a lányokkal van —mondja Jóska s jót kuncog a feliraton. Ugylátszik, vidám itt az élet, derűsek a napok. S így jó, semmi ok a szomorúságra.

De keressük meg a diákokat! Szerencsém van, mert a hatalmas tábla kukoricásból éppen akkor érkezik ki egy csoport. Kezükben a kapával irtják a gyomot. Egy kis pihenőre leülünk az árnyas eperfa alá s beszélgetünk. Németh, Gyuláné orosz szakos tanár a vezetőjük. Elmondja, hogy a gimnázium elsőéves orosz tagozatú osztálya van itt munkán.

— ...és nagyszerűen érezzük magunkat — mondják szinte egyszerre Kiss Mária, Kapisinszky Natália, Hajdú Valéria, Kocsis Mária, Kocsis Margit és a többiek.

— Nem fárasztó a kapálás — kérdem. Elmondják, hogy most már megszokták. Július elsejétől vannak itt s augusztus 1-ig maradnak. Az első napi munka után bizony volt

egy kis izomláz, egy-egy kis hólyag is előbújt a tenyéren, de most már semmi hiba.

A keresetről beszélgetünk. Számításunk szerint személyenként mintegy 800—900 forintot keresnek ebben a hónapban. Ä pénzt közös hosszába teszik, mert. ■.. mert jövő nyáron a Krímbe akarnak menni. Az iskolai év folyamán különböző színdarabokból, műsoros rendezvényekből befolyó összeggel kiegészítve, a pénz elég lesz egy nagyszerű krimi kirándulásra.

Az ellátás — mint mondják — kitűnő, csaknem valameny- nyien meghíztak. Az állami gazdaság nagyon előzékeny, minden kívánságukat igyekeznek teljesíteni. Munkájukat is dicsérik, sőt már meghívták őket a jövő nyárra is. I

— Majd Krímből írunk az állami gazdaságnak képes levelezőlapot —: mondják nevetve.

Munka után mozielőadás, tábortűz teszi még vidámabbá életüket. Nemrég Babarcszőlősön voltak táncolni.

— Kapára lányok — hangzik a tanár néni hívó szava, s a lányok ismét felsorakoznak, s hamarosan elnyeli ókét a kukoricás.

(Garay)

Ka\) kis f)ih»MŐ

Harcos élete és hősi halála fáklyaként világit a munkásmozgalom útján

15 éve halt hősi halált Ságvári Endre