Dunántúli Napló, 1959. július (16. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-24 / 172. szám

1959. JÜUDS 34. NAPLÓ 3 Emelkedtek q teljesítmények, csökkentek q termelési költségek, nőtt a korszerűen biztosított vágatok aránya a komlói Kossuth-bányán A párt márciusi határozatá­nak megjelenése után a kom­lói Kossuth-bámya bányászai is megfogadták, hogy a párt­kongresszus tiszteletére rend­szeresen túlteljesítik tervüket és tovább javítják a termelés többi gazdasági mutatóját is. A Kossuth-bányai bányászok v. egyre erősödő versenymozgal­mának hatását, eredményes­ségét ma mór számokban is le lehet mérni s ezek a számok azt mutatják, hogy a Kossutsh- bányai bányászok nem feled­keztek meg Ígéretükről, becsű lettel teljesítik azt, amit meg­fogadtak. Az elmúlt negyedév erednie nyelnek összesítéséből például kitűnik, hogy Kossiuth-bányán a márciusi párthatározat meg jelenése óta hónaptól hónapra rendszeresen túlteljesítették a termelési tervet, g a második negyedévben kö­zel négyezer tonna szenet ter­meltek terven felül. Ez a terv- * túlteljesítés az egyenletes, lel­kes, köröl tekintő munka ered­ménye, a helyes műszaki irá­nyításból, a teljesítmények nő vékedcsóből, a szocialista mim kaversenyből fakadt. így az­tán a Kossuth-bányai bányá­szoknak erejükből a feltárási tervek túlteljesítésére is fu­totta, mégpedig olyannyira, hogy a második negyedévben nemcsak az üzemi feltárási tervet teljesítették, hanem a távlati feltárási tervet is. A Kossuth-bányai bányá­szok második negyedévi tevé­kenységének egyik legörven- detesebb vonása a munka ter­melékenységének emelkedése volt. A fémtámos biztosítás terjedése, a fejlettebb munka- módszerek egyre szélesebb , kö­rű alkalmazása, az elvtársi se- % gítségnyújtás elvének érvény­re juttatása terén, tapasztalható bizonyos előrehaladás kihatott a produktív, földalatti, de még az összüzemi teljesítmények alakulására is. Amig például ez év első negyedévében a Kossuth-bányai bányászok produktív teljesítménye 1945 tonna volt műszakonként, most a második negyedévben már 1 979 tonna/műszakra emelkedett. A földalatti telje­sítmény az első negyedévi mű szakonkénti 0,863 tonnáról a második negyedévben 0,881 tonna/műszakra emelkedett, sót június hónapban elérte a 0,893 tonnát. Szép eredmény­nek számít az összüzemi telje­sítmény 0,672 tonna/műsziak- ról 0,684 tonnára való emel­kedése is. Azt mutatja, hogy ott, aihol valóban a legfonto­sabbnak tartják a munka ter­melékenységének növelését, az eredmény nem is marad el. A növekvő teljesítmények hatása kifejeződik a munkabérek alakulásában is. Azok a bá­nyászok, akik jobban dolgoz­tak , jobhan is élnek, maga­sabb munkabérben részesül­nek. Hogy mennyire így van, íme néhány példa: Az első negyedévben Kossuth-bányán az egy főre eső munkás össz- bére 2122 forint volt, a máso­dik negyedévben pedig 2209 forint. A különbség tehát lé- nyegeis, már csak azért is ér­demes volt jobban, eredmé­nyesebben dolgozni. A Kossuth-bányai bányá­szok az elmúlt negyedévben azonban nemcsak többet, eredményesebben, hanem ta­karékosabban is dolgoztak, mint az év első negyedévé­ben. A takarékos gazdálkodá­suk eredménye pedig az lett, hogy lényegesen csökkenteni tudták a fajlagos anyagfel­használásukat; Amig például az első negyedévben az összes anyagfelhasználásuk 169,55 fo­rintot tett ki tonnánként, a második negyedévi tonnánkén ti anyagfélhaszálásuk már 159,75 forintra csökkent. Az elmúlt negyedévben különösen a bányafa és széldeszka fel- használás terén sikerült jó eredményt elémáök. A szél- deszka-megtakarítást nagy­részt az tette lehetővé, hogy az utóbbi időben Kossuth-bá­nyán széldeszka helyett mind nagyobb . mennyiségben hazai nyersanyagból készült nád- padlókat használnak, mivel ez könnyebben beszerezhető és olcsóbb, mint a széldeszka. Figyelemre méltó az is, hogy a fejtések korszerű — fémtá- mókikal történő — biztosítása milyen jelentős famegtakarí­tással jár, — csupán június hónapban 174 köbmétert ki­tevő bányafa megtakarítását tette lehetővé — nem beszél­ve arról, hogy a korszerű fej- tésbiztositás tcljesítménynö- velő hatáisú és így júniusiban a havi tényleges termeléshez 1212 műszakkal kevesebbet kellett Kossuth-bányán fel­használni, mint amennyit terveztek; A legmagasabb embernél is nagyobbra nőtt már a keresztezett kender Bolyban Baranyában, ahol tavaly he­lyezték üzembe az ország leg­nagyobb kendergyárát, Dráva Szabolcson és környékén való­ságos kenderövezetet alakitól" tak ki, nagy jelentőségű kísér­letek indultaik az idén e rost­növény különböző fajtáinak kipróbálására. Négy termelő­szövetkezetben és hat állami gazdaságban húsz—húsz hol­das táblákon kerül összehason lításra a fertődi, a kompőlti, a tiborszállási és egy B—7 nevű kenderfajta. A kísérletek arra irányulnak, hogy megállapít­sák: melyik fajta ad több és jobb minőségű rostot? A me­gyében az idén is mintegy 2700 holdon termelik ezt a fontos rostnövényt, úgyhogy igen jelentős terméstöbbletot eredményezne egy — az eddi­gieknél jobb — kenderfajta elterjesztése a baranyai föl­deken. A bólyi Kossuth Tsz-ben, a megye egyik legrégibb ken- dertermelő közös gazdaságá­éban, országos viszonylatban is egyedülálló kísérlet folyik az idén. A fertődi kutatóintézet­ben egy magyar és egy kínai kenderfajta ’ keresztezéséből új hibridet, nemesítettek ki, s ennek magját vetették el húsz holdon a termelőszövetkeze­tekben. Az aratás csak a hó­nap végén kezdődik, de asszak emberek már most, látják, bogy a keresztezett fajta a nagyüzemi termelőben is be­váltja a hozzáfűzött reménye- . két ' Ee a kendertabla külön­ben talán a legszebb egész Ba ranyában. A haragoszöld, gyö nyörű vetésből a legnagyobb termetű ember sem látszana ki. Pozitív eredményként kell értékelni azt a nagy igyeke­zetét is, amely Kossuth-bá­nyán már hosszú ideje a vágatok korszerűsítése teaón megnyilvánul Amig például 1958. decemberének végén Kossutlh-bányán 21 191 folyóméter vágat volt korsze­rűen biztosítva, ma a korsze­rűen biztosított vágatok hosz- sza több, mint 23 ezer folyó­méter, az összes nyitott vá­gatoknak több, mint 66 száza­léka. Igaz, az elmúlt félév so­rán kihajtott vágatoknak csak a 33 százalékát biztosították korszerűen, de ez abból adó­dott, hegy Kossuth-bányán csak azokat a vágatokat lát­ják el korszerű biztosítással, amelyeknél erre valóban szűk ség is van. A Kossuth-bányai bányá­szoknak a második negyedév­ben végzett munkája igen biz tató eredményekkel zárult, s így minden remény megvan arra, hogy a kongresszusi mun kaverseny hátralévő szakaszá­ban is ilyen eredményesen dolgoznak majd. Baranya as orsság egyik legjobban villamosított megyéje Nem kis részben köszönhető ez a Dél-Dunántúli Áramszol­gáltató Vállalat csaknem ezer­kétszáz dolgozójának. Hogy egy kis példával is alátámasz- szuk a cím igazságát: Baranya megyének 320 köz­sége közül 380 villamosítva van és nem hosszú idő múl­va elérkezünk a teljes vlllar mosítás korszakához. Mezei Béla elvtárs, a Bara­nya megyei Villanyszerelő Vál­lalat igazgatója, mint érdekes­séget említi meg, hogy Pécsett 1200 szúrópróbaszerűen meg­vizsgált fogyasztó közül 800-nál találtak mosógépet. Az utóbbi 10 esztendő alatt óriási volt a fejlődés, az energiatermelés és a fo­gyasztás sok száz százalékkal nőtt. Az általános ipari fejlődés különösen, magával hozta a növekvő energiaigényt, de egy­úttal a dolgozók egyéni fo­gyasztásának rohamos emelke­dését is jelenti. Ma már szinte természetes dolog, hogy egy városi háztartásból ne hiányoz­zék az otthoni • munkát meg­könnyítő, különböző háztartási kisgépeik sorozata, s a jövőben számuk még fokozottabban emelkedik. Az Áramszolgáltató Vállalat dolgozói rekonstrukciós, háló­zatbővítő munkálatokat is vé­geznek, hogy a fogyasztók szá­mára jobb feszültségviszonyu­kat teremthessenek. Pécsett kb. 20—22 ezer fogyasztó 110 voltról 220 voltra való áttéré­sét segítik elő, s amit kevesen tudnak városunkban: a zavartalan áramellátás ér­dekében végzett munkákra, a hálózatbővítésekre közel 100 millió forintot fordíta­nak. A megnövekedett feladatok ellátásában, a gazdasági ered­mények javításában segíti a vállalatot a dolgozók által kezdeményezett kongresszusi munkaverseny. A nyolc üzem­vezetőség párosve rsenyének feltételei között olyan pontok is szerepeinek, mint például a százszázalékos díjbeszedés, a lelkiismeretes TMK munka, azaz karbantartäß. A társa­dalmi tulajdon védelme (a tár­sadalmi tulajdon sereimére el­követett áramtolvajlások le­leplezése), a balesetvédelem stb. 1959. első negyedévében az Igazgatóság versenyértéke­lése szerint az első helyet egy Baranya megyei üzem- vezetőség, Pécs6zabolcs nyer­te el. A vasntasnap tiszteletére Szállítási teljesítmény: 4 142000 tonna Kilenc évvel ezelőtt kaptuk az elismerés és a megbecsülés jeleként ezt a napot pártunk­tól és kormányunktól s ma már szinte hagyományosan ünnepeljük a vasutasnapot. Mint minden ünnepre, úgy er­re is már jóval korábban ké­szültünk, szó volt már a ta­vaszi aktívaértekezleteken a pártkongresszus tiszteletére lett munkafelajánlásoknál, a termelési tanácskozásokon, ahol a párt márciusi határo­zatának végrehajtásáért teen­dő feladatokat tárgyalták meg. Azóta teltek-múltak a (he­tek, hónapok, minden nap minden órájában keményen álltak helyt dolgozóink. Becsű lettel tettek eleget eddig ígé­retüknek. Számok, adatok, az eddig elért eredmények iga­zolják, hogy az Ígéretek tet­tekre váltak. Szállítási teljesítményünk, a berakott áruk súlya, ez év fe­lében 4 millió 142 ezer tonna, 298 ezer tonnával több az el­múlt év szállítási teljesítmé­nyénél. E nagyszerű eredmény országunk gazdasági fellendü­lését, de ezen kívül vasutas dolgozóink kemény helytállá­sát, az üzem gazdaságos me­netét is bizonyítja. Nem ma­radt puszta ígéret és szó a gazdaságos üzemvitelre való törekvés, az önköltség csők-romlást. kentésc sem. A párthatároza­tok végrehajtásáért a munka szervezése és irányítása terén az igazgatóság központi dol­gozói elismerést érdemelnek. A jó szervezés eredménye, mozdonyaink gazdaságosabb kihasználása. Ennek legszebb bizonyítéka a tehervexnatok átlagos terhelésénél elért ki­magasló eredmény, a 685 ton­na, amely minden eddig el­képzelt teljesítményt megha­ladott. S mégis, éppen az üzem gazdaságosságával való fokozottabb törekvés, a gazda­sági számítás azt is mutatja, hogy még nincs „plafon“, ha már nem is sokat, de még ja­vítható az elért eredmény. Feladataink nagyok, szinte azt mondihatnók, (hogy sike­reinkkel, eredményeinkkel együtt nőnek. Gyáraink nö­vekvő termelése mellett zavar talanul kell lebonyolítanunk személyszállító vonataink for­galmát is. Vállalásunkat ezen a területen is teljesítettük. Volt idő — tavasszal — ami­kor egyetlen személyszállító vonatunk sem késett. Március és április hónapban 98.4; illet­ve 98.9 százalékos volt a me­netrend betartása. A tehervo­natok menetrendjében 101.4 százalékot értünk el. Az elért eredmény a nyári forgalom­ban sem mutat lényegesebb Több száz bányász otthonában Hatalmas épület az Alkotmány utcai köz­ponti munkásszállás, több száz bányász második otthona. Varga Pállal, az egyes épület gondno­kával beszélgettünk a munkásszállás la­kóiról. Aztán több szobába is ellátogat­tunk. Kártyacsata fogadott az első he­lyen, ahová belép­tünk. — Mit csinálnak szabadidejükben a kártyázáson kívül? — Olvasunk és al­szunk — hangzott a válasz; A következő terem­ben megkérdeztük’ Tudják-e mi történik Géniben? Két, íiatal dolgozó, aki nem régóta lakik itt, kissé értetle­nül nézett ránk. A külügyminiszteri ér­tekezletről igen ke­veset hallottak. Újságot nem igen olvasnak. Még a hat órás munkaidőről meg­jelent cikket — ami pedig közvetlenül érinti őket — sem olvasták. Nem érdekelné az itt lakókat ez, vagy a genfi értekezlet ese­ményei? Nem hisz- szük. Varga Pál elmond­ta: szeretnék elérni, hogy minden itt lakó legalább nyolc álta­lános iskolai végzett­séggel rendelkezzék; Már összeírták, ki hány osztályt járt. Ennek alapján akar­ják a munkásszál­láson ősszel megin­dítani az iskolát. A pél és elhatározás nagyon szép. — Én is szívesen tanulnék — mondta Lengyel Béla, akinek szintén nincs meg a nyolc általánosa, de nem tudom, hogyan lehetne. Nemcsak ő, hanem több dolgozó is ta­nulna. Sok olyannal beszéltünk, akt nem végezte el az általá­nos iskolát, de egy sem akadt köztük, aki erről a tervről tudott volna. Többen még azt sem hallot­ták, hogy összeírás történt. Még van idő az iskolaév megkez­déséig. Foglalkozni kellene az itt lakók­kal. Beszélgetni ve­lük, tanítani és ne­velni őket. Ismeretterjesztő va­lamint politikai és egyéb előadások ren­dezésével is nagyon sokat segíthetnénk nekik. Az emberek szívesen részt vesz­nek ezeken, mert ta­nulhatnak. Ezt bebi­zonyította az a kéi pártnap, amit az el­múlt két hónapban rendeztek; Százhúsz, illetve kétszáz dol­gozó vett részt raj­ta. A fiatal dolgozók összefogása, a velük való foglalkozás, a fiatalok megismerte­tése a politikai élet legfontosabb esemé­nyeivel, a legfonto­sabb célkitűzéseink­kel, a szocializmus építésének alapvető kérdéseivel, meg sok munkát igényel. De ez a munka feltétle­nül hasznos és gyü­mölcsöző lesz. Nő majd az itt lakó munkások és bá­nyászok műveltsége, — ha segítik őket az általános iskola el­végzésében —, tájé­kozottabbak lesznek. Ha többször hallanak a fontos nemzetközi és belpolitikai ese­ményekről előadáso­kat, és világosabban látják majd a célt is, amerre haladunk. H. L. Az első félév eredménye a tavalyi 94.2 százalékról 98.3 százalékra javult. Ez az ered­mény különösen a forgalom és a vontatás összehangoltabb munkájának, valamint a mun­kafegyelem szilárdulásának következménye. És minden­nek egyik legjelentősebb, leg­nagyobb erejű előmozdítója az a széleskörű, a dolgozók önkéntes kezdeményezésén alapuló munkaverseny volt, mely a pártkongresszus tiszte­letére bontakozott ki. (Várnai) Jó helyezést ért el még a pé­csi és a sásdi üzemvezetőség is. Az üzemvezetőségek verse­nye a tradíciók szerint nem korlátozódik csupán az emlí­tett pontokra, hanem a válla­lat munkálatainak sokrétűsége miatt más gazdasági ágakra is kiterjed. Ilyen például az osz- ioptővédelmi verseny, mely el­ső látszatra ugyan jelentékte­lennek tűnik, de ha közelebb­ről megvizsgálja ezt a verseny­pontot valaki, láthatja, hogy több tízezer villanyoszlop meg­védését segíti elő. A transz­formátorjavító műhelyben mi­nőségjavító célokat tűztek ma­guk elé és a szegedi transz­formátor javító műhellyel áll­nak párosversenyben. A dolgo­zók által tett egyéni felajánlá­sok színesebbé teszik a ver­senyt, emelik annak értéket. A mérőhitelesítő állomás, a siófoki és a szegedi mérő­hitelesítőkkel versenyez a fo­gyasztásmérők üzembiztonsá­gának növelése érdekében. Az üzletigazgatóság építési osztálya faluvillomsítást hajt végre. 14 Baranya megyei termelő­szövetkezet december 31-ére tervezett villamosítását pél­dául már az első félév vé­gére befejezték, de ezenkí­vül három állami gazdaságot és hat községet is villamo­sítottak. A második félévben befejezik a többi megyében lévő mun­kákat is, sőt négy falut terven felül kapcsolnak be az energia- hálózatba. A Dél-Dunántúli Áramszol­gáltató Vállalat dolgozói lelki- ismeretes és odaadó munkával biztosítják a rohamosan nö­vekvő energiaigények kielégí­tését, jól szervezték meg a kongresszusi munkaversenyt, melynek segítségével nagy lép­tekkel haladnák előre Bara­nya megye teljes villamosítása, a pécsi áramfogyasztók feszült­ségviszonyainak megjavítása felé. Aterményforgalmi vállalatok jól felkészültek az új gabona minőségi átvételére A termelőszövetkezetek nagy része az állam- nak adja el egész kenyérgabona-feleslegét Az Élelmezésügyi Minisztérium terményforgalmi és rak­tározási igazgatóságának vezetője, Rékai Gábor tájékoztatta az MTI munkatársát a gabonafelvásárlás jelenlegi helyzeté­ről. Elmondotta, hogy július kö­zepén általában mindenütt megkezdték az új gabona fel­vásárlását. A vállalatok ide­jében, s jól felkészültek a szo­kásosnál nagyobb feladatra. A fokozott minőségi követelmé­nyeknek megfelelően az idén először jól felszerelt minőség­vizsgáló laboratóriumokat he­lyeztek üzembe tes korszerű, gyors nedvességrrierővei szerel­ték fel az apparátust, hogy mindenütt megállapíthassák az átvételre kerülő gabonafélék hektoliter-súlyát, víztartalmát és tisztaság arányát. A minő­ségi előírások ugyanis befolyá­solják az átvételi árakat. A csapadékos idő miatt esetleg szárításra szoruló gabonákat a vállalatok száritótelepei teljes felkészültségben várják. Job­Mcgkczdödött a kard egyéni világbajnokság Csütörtökön reggel a Sport­csarnokban 10 páston megkez­dődött az 1959. évi vivő világ­bajnokság utolsó egyéni ver­senyszáma, a kardviadal. Tíz csoportban 12 ország 58 vívója lépett pástra, hogy összemérje erejét az első fordulóban. A csoportokból 4—4 vívó jutott tovább a déli órákban elkez­dődött második fordulóba. A magyar színeket Kárpáti, Kovács, Gerevich, Horváth, Delneky és Mendelényi képvi­seli ebben a fegyvernemben. Valamennyien jól kezdtek és csoportelsőként jutottak tovább az első fordulóból ban jár azonban a termelő, ha a nedves gabonát megszárítva adja el. Az idén a felvásárlási központokban és az állandó felvásárló telepeken kívül a kisebb falvakban és tanyaköz­pontokban úgynevezett felvá­sárlási napokat rendeznek. A gabona raktározásánál bi­zonyos nehézségekkel keli szá­molni a felvásárlás későbbi szakaszában, mivel a szokásos­nál nagyobb terméshez képest kevés az állandó jellegű rak­tár. A terményforgalmi igaz­gatóság éppen ezért kéri az il­letékes helyi ezerveket, hogy a helyben található, a gabona ideiglenes raktározására alkal­mas épületeket, helyiségeket bocsássák a vállalatok ren­delkezésére. A felvásárlás eddigi eredmé­nyéről szólva hangsúlyozta Rékai Gábor, hogy a termelők általában mindenütt már a gépiek alól beviszik az adóga­bonát és a oséplőrészt; Július 22-ig mintegy 4000 vagonnyi új gabonát vásároltak fel, amelynek döntő többségét a termelőszövetkezetek és az ál­lami gazdaságok adták el. A termelőszövetkezetek mintegy 7000 vagonnyi kenyérgabonára kötöttek értékesítési szerző­dést. A szövetkezeti parasztok belátják az együttes értékesí­tés előnyeit: a jelentős előle­gen kívül ugyanié 5 forint szerződéses felárat kapnak mázsánként, amihez még 20 forint nagyüzemi felár is jár, ha a gabonafeleslegeit maga a termelőszövetkezet adja el az államnak, 150 mázsát mégha» ladó tételekben,

Next

/
Thumbnails
Contents