Dunántúli Napló, 1959. július (16. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-23 / 171. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! mmutartij A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÄCS LAPJA XVI. ÉVFOLYAM, 171. SZÁM ÁRA: 50 FILLÉR CSÜTÖRTÖK, 1959. JÚLIUS 23. A német egység helyreállításéhoz vezeti ót csak az NDK és az NSZK közeledésén át vezet A nyugati javaslat nem szolgálhat tárgyalási alapul Cí romi iá© elvtárs beszéde a külügyminiszteri konifereneiün Ünnepségek Varsóban a fefszabadul ás 15. évfordulóján Fogadás a varsói szovjet nagykövetségen Var s ó. (PAP). A népi Lengyelország fenn­állásiénak 15. évfordulója alkalmából szerdán délelőtt Varsóban ünnepséget rendeztek. A Győzelem terén katonai díszszemle volt, s ezt tomaünnepély követte. A központi emel vényen Gomulka, Zawadzki, Cyrákiewicz és a lengyel állam más vezetői, Hruscsov, a szav jet kormányküldöttség vezetője és más szov­jet személyiségek foglalták helyet. ¥ Abraszimov varsói szovjet nagykövet ked­den fogadást adott a Hruscsov vezetésével Lengyelországban tartózkodó'Szovjet párt- és kormányküldöttség tiszteletére. Lengyel részről a fogadáson jelen volt Go­mulka, a LEMP Központi Bizottságának első titkára, Zavadzki, az államtanács elnöke, Cyrankiewicz, a minisztertanács elnöke, to­vábbá a lengyel politikai és társadalmi elet más kiemelkedő személyiségei. Ott voltaik a varsói diplomáciai testület tagjai is. A fogadáson Hruscsov beszédet mondott. Beszédére Cyrankiewicz válaszolt. A fogadás rendkívül barátságos légkörben zajlott le. A hal idó vüá«s tiltakozása megakadályozta a gyilkosságot Glesoszt összesen kilenc évi szabadságvesztésre ítélték Genf (MTI). Genf ben szerdán délután magyar idő sze­rint 16 óra 4 perckor nyílt meg a külügyminiszteri értekez­let 23. plenáris ülése.­Az ülésen Herter amerikai külügyminiszter elnökölt. Az ülés magyar idő szerint háromnegyed hat órakor ért véget. A plenáris ülésén elsőnek Gromiko .szovjet külügyminisz­ter mondott beszédet. Minde­nekelőtt rámutatott arra, a szovjet küldöttség az értekez­leten már több ízben hangsú­lyozta, hogy1 sürgős szükség van a német békeszerződés megkötésére, s ezt a tanácsko­zás egyetlen résztvevője sem vitatta- Amikor azonban át­tértek a konkrét javaslatok megvitatására, kiderült, hogy a konferencia résztvevői kö­zött két homlokegyenest ellenkező felfogás uralkodik e kérdésben. Egyik részről az a szilárd törekvés nyilvánult meg, hogy a Német­országban kialakult tényleges helyzetből kiindulva minden halogatás nélkül fogjanak hoz­zá a bélcés rendezéshez. A másik részről 'azonban olyan irányzat mutatkozott meg, hogy mindén lehető eszközzel akadályozzák a né­met békeszerződés megkö- -ósét és hatálrozatlan időre kitolják a kérdés rendezését. Ez a két különböző felfogáis megnyilvánult a Német De­mokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársság képviselőinek genfi felszóla­lásaiban is. Természetesnek látszanék tehát, hogy a két német állam képviselői össze­üljenek és megvizsgálják, mi­lyen módon szüntethetnék meg a nézeteltéréseket és dolgoz­hatnák kd a békeszerződés kérdésében az egységes német álláspontot. Az NDK és az NSZK megbeszélései igen hasz nosak lennének mind a néme­tek, mind pedig a nagyhatal­mak számára, amennyiben ér­dekeltek az európai béke meg­szilárdításában. Úgy látszik azonban, hogy néhány hatalom kormánya nem akarja normalizálni a két német állam kapcsola­tait, sem pedig egészségeseb­bé tenni az egész európai helyzetet. Úgy látszik, a nyugati hatal­mak kormányai mind ma, mind a jövőben olyan politikai vonalat szándékoznak követni, amelynek célja a háborús ma­radványok súlyos terhének megőrzése, a rendezetlen euró­pai helyzet fenntartása. A né­met békeszerződés kérdése nagyon jó eszköz annak meg’ állapítására, mennyire őszinte egyes kormányoknak az a kijelentése, hogy ' ők a nemzetközi feszültség enyhíté­sére és a tartós béke felté­teleinek megteremtésére tö­rekszenek, ; ugyanis a né­met békeszerződés megkö­tése elválaszthatatlan ezektől a céloktól. Remélni kell azon­ban, hogy a nyugati hatalmak kormányai igen komolyan szá­mot vetnek majd azzal, mi­iven követelményekkel járhat ebben a létfontosságú kérdés­ben elfoglalt negatív állás­pontjuk. Gromiko ezután rámutatott, hogy a két német állam tár­gyalásaira vonatkozó szovjet javaslat megbeszéléseket indít­ványoz olyan problémákról is, mint Németország egyesítése. Szovjet részről azért szállnak állhatatosan síkra a két német állam közeledése mellett, mivel a , jelen helyzet­ben nincs más út a német egy­ség helyreállítására. Ha vala­ki azt a látszatot igyekszik kelteni, mintha Németország egyesítését idegen beavatko­zással, kívülről meg lehet va­lósítani, akkor ezzel csak a figyelmet tereli el, mert min­den olyan terv, amely nem számol a két különböző irány­ban fejlődött német állam lé­tével, teljesen életképtelen és figyelmen kívül hagyja a né­metországi és európai tényle­ges helyzetet, s csupán arra szolgál, hogy további akadá­lyokat gördítsen a német egye­sítés útjába. A német egység helyreállí­tásához vivő út csak az NDK és az NSZK közeledésén át vezet — hangsúlyozta Gromiko. Megmondtuk tnár ezt, most is megmondjuk és a jövőben is meg fogjuk mondani, az, aki mást állít, figyelmen kívül hagyja a tényleges helyzetet és nem tesz egyebet szándékos porhintésnél. Gromiko ezután megjegyez­te: a szovjet kormány a két német állam közötti tárgyalá­sokra vonatkozó javaslatban indítványozta azt is, hogy a két német állam képviselői tárgyaljanak az NDK és az NSZK kapcsolatainak fejlesz­téséről és kiszélesítéséről. A nyugati hatalmak külügymi­nisztereinek, különösen pedig a nyugatnémet kormány kép­viselőjének nyilatkozataiból azonban az tűnik ki, hogy na­gyon sajátosan fogják fel a németek kapcsolatait. Csupán szigorúan technikai jellegű kapcsolatokról haj­landók beszélni, noha ilye­nek már léteznek az NSZK cs az NDK között. Hogyan alakíthatnák Iki a né íretek egységes véleményt alapvető problémáikban, ha a két német állam kapcsolatai csupán olyan kérdésekre szo­rítkoznak, mint például a vil­lamosközlekedés, vagy a posta és telefonösszeköttetés. Ma az a helyzet, hogy Adenauer kor mánya a három nyugati hata­lom támogatásával elutasít minden javaslatot, amely , le hetővé tenné, hogy a németek tárgyalásokat kezdjenek az egész német nép valóban első­rendű fontosságú kérdéseiről. Gromiko ezután hangsúlyoz­ta: a nyugati hatalmak , kor­mányai makacsul ellenzik, hogy német vegyesbizottságot alakítsanak, úgyszintén azt is, hogy bármilyen más, számuk­ra elfogadható formában meg­kezdődjék a közvetlen tárgya­lás az NDK és az NSZK kö­zött. Ebből csak azt a.követ­keztetést lehet levonni, hogy a nyugati hatalmaik a német bé­keszerződés megkötését és Németország egyesítését egy­aránt ellenzik, bár azt állítják, hogv e problémák megoldásá­ra törefesaenek. . Nem lehet azonban a német ■ egység hely-, leállítására való törekvésről beszélni és ugyanakkor elgán­csolni minden olyan lépést, amely a két' német állam köze­ledését célozza. Gromiko ezután a hétfőn előterjesztett nyugati javaslat­tal foglalkozott. Rámutatott: a nyugati javaslat a németek közvetlen tárgyalá­sait kívánja helyettesíteni az­zal az indítványával, hogy a jelenlegi értekezletet változ­tassák állandó jellegű intéz­ménnyé. Ez csupán véget nem érő szócséplésbe fullasztaná a megoldásra váró kérdéseket. Ilyen formán a nyugati ja­vaslat egy tapodtat sem moz­dítja elő a konferencia mun­káját. (Folytatás a 2. oldalon.) Athén (MTI) Mint a TASZSü ég a nyugat; hírügynökségek jelentik, az athéni hadbíróság szerdán ítéletet hirdetett Ma- nolisz Gfezosz és társai provo­kációs „kémkedési“ perében. Glezoszt összesen kilencévi szabadságvesztésre Ítélték, te­hát többre, mint amennyit az Ügyész indítványozott.. Az íté­let ötévi börtönt, négyévi szám üzetést ír elő, valamint Gle- zosz politikai jogainak nyolc évre való felfüggesztését. 'A száműzetés helyéül egy görög szigetét jelöltek ki. Bár a .kémkedési vád telje­sen megdőlt, Vucaszt és Tri- kalinoszt életfogytiglani bör­tönre, Szingelakiszt 15 évi börtönre, ötévi száműzetésre és hatévi politikai jogvesztésre, Karkajaiíiszt 11 évi börtönre, ötévi száműzetésre és hétévi politikai jogvesztésre,. Ragu- zaridiszt ötévi börtönre, négy­évi száműzetésre és ötévi jog­vesztésre ítélték. Néhány val­lottat felmentettek. A bíróság egyetlen vádlottat sem mert Készülődés a vasutasnapra A mohácsi vasutasok töltésűik a pártkongresszus tiszteletére tett vállalásukat A mohácsi vasútállomás dől gozói mindig ismertek voltak arról, hogy jól, eredményesen dolgoznak. Kimagasló teljesít­ményeik jutalmául már két esetben elnyerték az élüzem címet. A pártkongresszus tisz­teletére kibontakozott munka- versenyben több — főleg a Belga bányászkiíldöttség érkezett Pécsre A Bányaipari Dolgozok Szak szervezetének meghívására jú lius 20-án háromtagú belga szakszervezeti delegáció érke­zett Magyarországra. A belga bányászok két hétig tartóz­kodnak hazánkban s eközben ellátogatnak több hazai szén­medencébe. A belga delegáció tagjai tegnap, szerdán délután. Pécsre érkeztek és mint a Pé­csi Szénbányászati Tröszt szak szervezeti bizottságának ven­dégei egy fél napot Pécsett töl töttek. A belga vendégeket a tröszt párt, szakszervezeti és gazdasági vezetői fogadták, majd szívélyes hangú beszél­getés közben megismertették őket a pécsi bányák történeté­vel, problémáival. A belga szakszervezeti dele­gáció tagjai ezután megtekin­tették a tröszt kísérleti és ku­tatási osztályát, ,majc| megnéz téik, milyen lakásokban laknak a pécsi bányászok. Pécsi láto­gatásukat a város nevezetes­ségeinek megtekintésével és egy mecseki sétával zárták. A belga .delegáció ma dél- lőtt Komlóra utazik. Komlón két napot töltenek, részben bányajárással, hogy megis­merkedjenek a munkahelyi körülményekkel, részben pe­dig a vájártanuló intézet és a sikondai bányász-szanatórium megtekintésével. A belga kül­döttek pénteken délután 3 órakor a Zrínyi Miklós Kultúr otthonban, egy baráti beszél­getés keretében, találkoznak majd a komlói, szakszervezeti aktívákkal is. Pénteken este utaznak vissza Budapestre. minőségi mutatók túlteljesíté­sére vonatkozó — vállalást tettek, megígérték, hogy ismét teljesítik az élüzem cím felté­teleit. Vállalásuk, ígéretük nem maradt puszta szó. Már az el­ső félévben úgy dolgoztak, hogy minden tekintetben tel­jesítették az élüzem cím el­nyerésének, feltételeit, s Mo­hács állomás harmadszor is élüzem lett. Elért eredményeik közül kiemelkedik a rákötfá- sok jó megszervezése és a szál lítófelekkel való jó együttmű­ködés- következtében a teher­kocsik kihasználásánál mutat­kozó 6 százalékos javulás, amely jelentősen hozzájárult az önköltség csökkentéséhez is. A kocsiforduló meggyorsí­tása érdekében a fajlagos ko­csimozgatás egységidejét ■’ az 1957-es évhez viszonyítva 13 százalékkal csökkentették, no­ha ezirámyú tevékenységüket a térvilágítás elégtelensége, a rakodóvágányok szűk kapaci­tása nagyon nehezítette. A lelkes, körültekintő munkáért külön'dicséretet érdemei Csők nya József tolatásvezető bri­gádja. E jó eredmények eléré­sében természetesen része volt a forgalmi szolgálattevőknek is. . V. L. halálra ítélni. Az ítélet meg­fellebbezhetetlen. A TASZSZ ismerteti a vád­lottaknak az utolsó szó jogán elmondptt beszédeit., Glezosz kijelentette, ne nt szorulok rá, Hogy' védjem ma­gam. Hinni szeretném,- hagi ■'•a bíró urak számára á nép -aka­rata, s mindenekelőtt a tör­vény lesz a legfontosabb. Nem követtem el azt, cmi terhemre rónak. Kizárólag politikai meggyőződésem miatt kerül­tem a vádlottak padjára. Az utána felszólaló Vucasz kijelentette, hogy a. Kommu­nista Párt tagja, s a kémke­dési vádból egy sző sem igaz; ..Visszautasítom ezt az alapta­lan vádat, elvetem a gyűlöl­ködés és a kommunistáéite- nesség propagandáját“. Ekkor a bíróság elnöke durván el­hallgattatta. Vucasz ezután 's követelte, hogy hagyják be­szélni. Az elnök maeából ' ki­kelve üdvölt-tte:" „Üljön le, vagy kivezetik!“, s a rendőrök­nek meg is parancsolta, ve­zessék el Vucaszt. Trikalinösz ki jelentette, hogy a békéért harcol és reméli, ez lesz áz utolsó per az alkot­mány-ellenes 375. számú tör­vény alapján. ■’ Ezután a bíróság visszavo­nult és meghozta az ítéletet. A hetedik VIT előtt Bécs 6(MTI). Július 22-ig 512 újságíró, foto- és filmri­porter, valamint rádió- és te­levízió-tudósító kérte akkredi- tációját a VII. VIT sajtóköz­pontjánál, amely a Práterben, a bécsi árumiíí tavásár köz­ponti hivatalának helyiségé-i ben működik. Az újságírók között ott vannak a világszer­te ismert hírügynökségek, a fontosabb keleti és nyugati napi- és hetilapok, a vezető rádió- és televíziós adók tu­dósítói. „Mi soha többé nem hiszünk as önökről terjeszteti rágalmaknak“ $ Ősziről; pedagógusok Babarcon A Magyarok Világszövetsége meghí­vására 23 főnyi burgenlandi pedagógus csoport látogatta meg hazánkat. Eljöt­tek Pécsre, majd a babarci Béke Ter­melőszövetkezetet tekintették meg. Az osztrák pedagógusok többsége jól be­szélt magyarul cs igen élénken érdek­lődtek hazánk kulturális, gazdasági és politikai eredményei iránt. Pedig az út Magyarországra nem is volt olyan egyszerű. Eredetileg hetve­nen jelentkeztek, de az osztrák jobb­oldali elemek, és disszidens magyarok minden módon megkísérelték, hogy el­térítsék utazási szándékától a jelent­kező pedagógusokat. Így a hetvenből csak huszonhármán maradtak, ök azon­ban szilárdan kitartottak elhatározásuk mellett, hogy meglátogatják Magyaror­szágot és saját szemükkel győződnek meg arról, hogyan él a magyar nép és igazak-e azok az állítások, amelyeket az Osztrák Néppárt, a jobboldali szo­ciáldemokrata párt és az osztrák kreli- ' karizmus naponta fantasztikus mennyi­ségben gyárt Magyarország ellen. — Már a legelső benyomásunk is igen kellemes volt Hegyeshalomban — mondja Frida IV. burgenlandi tanárnő — ahol a határszervek végtelen udva­riassággal és virágcsokorral fogadtak. A szeretet, a megbecsülés, az egymás problémáinak kölcsönös megismerése és a csodálatos magyar vendégszeretet, minden percben utitársunk volt. Meglá­togattuk Győrt, Budapestet, majd sze­rintem az ország második legszebb vá­rosát Pécset. A városban a Mecsek cs néhány mű­emlék megtekintése után zamatos ma­gyar ebédet fogyasztották a Menedék­házban, majd kísérőikkel együtt Ba­barcra mentek, ahol a Béke Termelő- szövetkezet -látta őket vendégül. Ha va­lahol, úgy itt módjuk és alkalmuk nyí­lott arra, hogy saját szemükkel gyo- íödjevek meg annak a légből kapott állításnak a valótlanságáról, miszerint Magyarországon a német anyanyalvű- eknek csak igen-igen korlátozott jogaik vannak. A fesztelen vidámság olyan közvetlen, jó hangulatot teremtett há­zigazda és vendég között, amelyre so- Icáig szívesen fognak visszaemlékezni az osztrák pedagógus vendégek. — Én borvidékről származom, onnan, ahol burgenland legjobb borait őrzik a nagy pincék, ’ de a babarci muskotály ize. zamata, illata, nem véletlenül aranyérmes —. így vélekedett Karl S. i.gazgatótanitó. Este az iskola egyik tantermében, kellemes ciganyzeneszó mellett, finom vacsorát táltaltak a termelőszövetkezet asszonyai. A magyaros zamattal, erős paprikával készített csirkepaprikásnak és túrosrétesnek igen nagy sikere volt és erre még jobban csúszott, a kitűnő babarci fehérbor. Perceken belül vidám éneklés és tánc kerekedett, ás amikór Josef W., a delegáció vezetője, a népek közötti megértésről, barátságról, a: bé­kéről beszélt, amelyre Brachman János, a Béke Tsz elnöke válaszolt néhány köz­vetlen szóval, az összecsendülő poha­rak, a baráti forró kézszoritások min­den szónál ékesebben beszéltek. — Nem kérem, én nem foglalkozom politikával *— mentegetőzik Lucy K. fiatal tanítónő. — De hiszen minden politika nélkül el lehet mondani, hogy a béke, a barátság, az egymást meg­értése, a legszebb dolog a világon. És « szőke, magas, osztrák lány, né­hány perc múlva vidáman ropja a ma­gyar csárdást a termelőszövetkezet fia­tal agronó musávaL Pontosan az éjfélt ütötte as óra, amikor az osztrák pedagógus csoport búcsút intett a vendéglátónak. Legjobban tálán Frida W. fejezte ki magát, amikor búcsúzóul kikiáltott az autóbusz ablakából: »Ewige Freund* sehajt! Örök ban&bsáe.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents