Dunántúli Napló, 1959. június (16. évfolyam, 127-151. szám)

1959-06-14 / 138. szám

2 N APLÖ JÚNIUS II. Pécsi j ogászok utaznak Berlinbe Augusztus első feledben a Pécsi Tudományegyetem Ál­lam és Jogtudományi Kará­nak harminc fiatal előadója és hallgatója utazik a Német Demokratikus Köztársaságba. A berlini Humboldt egyetem meghívásának tesznek eleget, s látogatásukat tapasztalatcse­rével kötik egybe. A külföldi útra készülő cso­port tagjai az egyetem leg­jobb hallgatói, kiket a jogi kar egész éves ldtűnő mun­kájukért jutalmaz az érdekes­nek ígérkező látogatással. A pécsi jogászok berlini tartózkodásával egyidőben ha­sonló létszámú német egyete­mista csoport érkezik Bara­nyába, kiket az itteni egyetem lát vendégül, A csereló tógát ás időtartama előreláthatóan több mint két llét lesz, Sportorvosi vándorgyűlés Pécsett Szombaton tartották az Or­vos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete Sportorvosi Szakcsoportjának I. vándor- gyűlését Pécsett az egyetem élettani intézetének előadó­termében, mintegy százhetven budapesti és vidéki sportorvos jelenlétében. A vándorgyűlés résztvevőit a pécsi egyetem nevében dr. Hal József mj. város főorvosa, köszöntötte, .majd dr. Arató Emil, a sportorvosi szakcso­port elnöke mondott megnyitó beszédet, majd dr. Grubisch Vilmos, az OTSI Kutató Labo­ratóriumának tudományos munkatársa a „Hypertonia és a sport, különös tekintettel a gyógy testnevelésre“ címmel tartott referátumot. Ezután dr. Láng István pro­fesszor emelkedett szólásra: — A magas vérnyomás a mai modern idők egyik legel­terjedtebb betegsége — mon­dotta, — amely a fizikái és o Á villánykövesdi ünnepség Néhány perccel azután, hogy Griohisch Rudolf, a MÉ­SZÖV kereskedelmi főosztály- vezetője megnyitotta^ a vil­lánykövesdi új vegyesboltot, a szó- szoros érteimében'‘zsúfo­lásig telt meg az üzlethelyi­ség. A nagy alkalomra az ap­ró község mindén lakója elő­jött. Még az is, akinek szán­dékában sem volt vásárolni. Más lapra tartozik persze, hogy akadt-e áld ellent tu­dott állni a,szépen, korszerű­en .berendezett, boltnak, a bő­séges és ízlésesen elhelye­zett ; áruválasztéknak. Végeredményben mindenki vásárolt valamit, már csak azért is, mert ezzel automa­tikusan részt vett a tombolá­ban. És.a három szerencsés, akiknek kisorsolták a blokk­ját, büszkén vitte nyeremé­nyét, a vizeskészletet, a desz- szertet és az egy palack finom bort. “Volt valami szimbólum és egy kicsit megható, hogy épp a legidősebbet engedték első­nek vásárolni a jelenlévők. Füll Ferencné már rég átlép­te a hetvenedik év határát, s mint mondta, mindeddig csak kis szatócsüzletekben ' vásá­rolt.. És most beléphetett vég­re egy városinak tűnő boltba, melyet saját községében- ad­tak át a közönségnek. Kérdezték is a nénitől: — Mit szól az új bolthoz? Bólogatott a néni, aztán így szólt: — Hát gyermekeim, ide már mégis csak szívesebben jö­vök, mint a másikba. Csak úgy ne járjak, hogy kitiltsa­nak a gyerekek... —■ Miért tiltanák?. Huncutul nevetett erre. — Mert minden pénzüket idehordom majd, annyira tet­szik : j: Aztán elhangzott egy másik vélemény. 'A tsz-község nagy termelőszövetkezetének, az Uj Életnek elnöke, Steig Antal mondta. — Kellett már ez a bolt. Ha mi, parasztok az új utat, az új életet választottuk, ak­kor úgy van rendjén, hogy a mi kereskedelmünk se marad­jon el mögöttünk. Ezt mondta, ® igaza , is van. <%%»> d Wilial Egy kettős létra legfelső fo­kán egyensúlyozott a frissen mázolt mennyezet közelségé­ben, mikor1 ráköszöntem■ Két másodperc múlva azonban ■ a földön állL szinte katonás vi- gyázzban és mosolyogva nyúj­totta bemutatkozásra kezét. Ennyi fürgeség csak fiatalok tói várható és Wagner János még húsz évesnek sem látszik, holott bevallása, szerint már „felváltotta a második tízest" Vonásai még a mész- és festék- föltok alatt is lágyak, szinte gyermekiek, csőik az erős, iz­mos kézfején látszik, hogy fő foglalkozása nem az ecsetfor­gatás. — Egyébként traktöros va- gyok — mondja nyomatékosan, és szavaiból kiérzilk, hogy ezt a mesterséget -mennyire elébe helyezi a piktorkodásnak. Persze utóbbi tudománya sem inegvetendő, hisz lám a nö­vényvédő állomás kultúrterme szemlátomást csinosodik Wag­ner János fürge ecsetvonásai nyomán. Traktorosnapra ké­szül az állomás, s mivel a rossz idő miatt a mezőn szüne­tel a munka, Wágner János itt hasznosítja magát a kultúrte­rem előkészítésénél. A vasár­napi programról lelkesen be­szél — még házon belüli fut­ballmérkőzés is lesz a traktoro sok és az agronómia között mondja nevetve. S mikor meg­kérdeztük, mit játszik a csa­patban, azt felelte, hogy egy általán nem játszik, mert nem szereti a futballt. — Mit szeret? — kérdezem, _A zenét, a színházat, és a fi lmet, — hangzik a válasz. Vasárnap este is Pécsre men . nek színházba a pácsai kultur- együttessel. Még nem tudja, mit néznek meg, de .már előre Örül, mért bármi lesz is, sokat tanulhatnak- belőle tikkor de­rül csak ki, hogy Wágner Ja nos szenvedélyes színjátszó, jgfápdósból söm marad ki és rendszerint főszerepeket játszik. Egyébként ő a kultur- csoport pénztárosa és a bevéte­lekből közös kirándulásökat, színházlátogatást stb, rendez­nek. — Hogy szakit időt a sok próbára? — Télen egyszerű a dolog, — feleli. — A műhelyben dol­gozunk és minden este 4iaza megyek Pócsára. Nyáron bi­zony heteikig nem látom a szülőfalumat, mert ha jó idő van a „Vihar" percig sem vesztegelhet. Es a „Vihar", Wágner János porozógépe valóban nem vesz­tegelt ezen a tavaszon egy fe­lesleges percet sem. Több, mint 2500 holdat porozott meg vele gazdája és ez szép teljesít­mény egy „újonc“ traktoros­nál. Mert újonc ebben a szak­mában, alig néhány hónapja került Szederkénybe. Valami­kor ugyan traktorosként leezdte a bólyi gépállomáson, de akkor körmöst vezetett. Azután évek­ig dolgozott a pécsi széntröszt­nél, mint dömperes. Igaz, hogy ott többet keresett, de vissza­vágyott a mezőgazdaságba. Most itt jól érzi magát. Egész nyáron a megyét csatangolja, hajnaltól estig járja a mező­ket. Aztán jön az ősz, a tél, megkezdődik Pócsán az „évad". Szép élet ez, különösen, ha valaki olyan fiatal, mint Wág­ner János. Ö ezen felül még KISZ-munkát is végez a Nö­vényvédő Állomás KlSZ-szer- vezetében. És mindezt könnye­dén, fáradtság nélkül teszi. Ügyes munkás, aktív, lelkes KISZ-fiatal, amellett jó gyer­mek is. Keresetével mindig le­számol szüleinek, nkífc nelei is köszönhetik, hogy Pócsán a közelmúltban szép kis családi házat építettek. Következő ál­lomás egy motor lesz, mert anélkül azért „mégsem .élet az élet,“ szellemi munkaképességet, a várható élettartamot befolyá­soló kihatása, valamint az előbb vagy utóbb szükségsze­rűen bekövetkező Ikctvetkez- ményes érelváltozások által okozott, az életet is fenyegető szövődményei miatt joggal ‘te­kinthető korunk legnagyobb jelentőségű betegségének. A hypertonia következtében el­haltak száma egyedül megha­ladja a rákban és tuberkuló­zisban meghaltak együttes, számát. — A köztudatban ég még az orvosi köztudatban is a hyper­tonia, mint a javalkorbeli és idősebb emberek betegsége« szerepel. Az utóbbi időben azonban egyre szaporodnak azok az észlelések, amelyek fiatalkori, sőt gyermekkori hypertaniákról számolnak be. Nem is olyan ritkán fordul elő, így teljesen magától érte­tődő, hogjf a vérnyomásmérést tanácsos fiataloknál, sőt gyer­mekeknél, épp oly rutinsze­rűen minden esetben elvégez­ni, mint a felnőtteknél szoká­sos és szükséges. A 'sportorvos is, nem egyszer találja magát szemben magasabb Vérnyo­mással és ebből következőleg azzal a problémával, "hogy mi­lyen álláspontra helyezkedjék hypertonia esetén a sporto­lás, sőt méginkább a verseny­zés szempontjából. — A sportolás célja ^első­sorban nem a maximális csúcs eredmények mindenáron való elérése, hanem az emberi test, illetve szervezet minél elien- állóbbá, erősebbé, munkabí­róbbá, testileg, lelkileg ki­egyensúlyozottabbá, tehát egészségesebbé tétele, a régi klasszikus „mens sang in cor­pore samo“ értelmében. Te­hát a sport van az egészségért és nem fordítva. A sportorvos feladata, hogy őrt álljon az egészség védelmében és vétót mondjon akkor, amikor a spor­tolás vagy annak bizonyos faj­tája vagy mértéke az egész­ség rovására megy. Ez a szem­pont legyen irányadó minden­kor a hypertonia elbírálásakor is, — mondotta a beszámoló­jában dr. Láng István pro­fesszor. Az előadásokhoz fűzött hoz­zászólások után a kongresszus résztvevői megtekintették a MÁV Egészségügyi Szolgálat mozgó laboratóriumát, majd vasárnap közös kirándulás ke­retében megtekintek Pécs ne­vezetességeit, a Mecsek festői tájait, Sikonda gyógyfürdőt és Komlót, h i m ír Hagy sikerrel szeregeit megyénkben a farkasnyepüi és a mecseknádasdi német kultűregvüttes * — B — Öt vagon levendulavirág Bácsfapusztán, a Bólyi Ál­lami Gazdaság üzemegységé­ben megkezdődött az illóolajos növények — levendula, mus­kotályzsálya — virágzása. A virágbaborult táblákon 10 nap múlva indul meg a szüret. Mi­vel a virágszüret egybe esik az aratással és sok kézierőt igé­nyel, a gazdaság vezetői elha­tározták, hogy az idén Meh- Iaderrel (járva kaszáló és ra­kodó gép) aratják le a zsályát. A 20. hold levendulát továbbra is sarlóval aratják. A szak­emberek ebben az évben is nagy virágtermésre számíta­nak. Becslések szerint a . le­vendula 25 mázsa virágot ad majd holdanként, tehát a húsz * 100 holdon összesen 500 mázsát. A levendulavirág idei ára 330 forint mázsánként. A szakem­berek ebből a növényből hol­danként 7500—8000 forint tisz­ta jövedelemre számítanak. A muskotályzsályát olajban adja át a gazdaság a vállalat­nak. A lepárlást az előző évek­től eltérően nem a gazdaság­ban, hanem a Mohácsi Farost­lemezgyárban végzik el. így olcsó gőzhöz jutnak, mert a gyár felesleges gőzmennyiségét a lepárláshoz felhasználhatják, öt-hat kiló zsályaolajra szá­mítanak holdanként és egy ki­ló átadott olajból 2300 forint tiszta nyeresége gazdaságnak. A Magyarországi Németek Demokratikus Szövetsége jó kezdeményezése eredménye­ként június 8-tól június 13-ig megyénk németajkú lakossága vendégül láthatta a bakony- aljai, farkasgyepüi német kul- túrcsoportot, amely a Bara­nya megyei mecseknádasdi ze­nekarral és kultúrcsoporttal egyesülve megyénk hat köz­ségében nagysikerű műsorral szerepelt. Ellátogattak Ófalura, Somberekre, Görcsönydobo- kára, Véméndre, Olaszra, Ká- tolyba. Műsorukban magyar és német táncok, magyar és német dalok mellett „Kaszár­nyában, laktanyában” című, magyar nyelvű és „Weiberlist" — ELVESZETT a szombati nagypiacon egy drapp női tás­ka a benne lévő 730 forinttal és iratokkal. Kérik az illetőt, hogy legalább az iratokat küldje el a táskában lévő címre. (x). □ A BODOLYABÉRI álta­lános iskola tanulói bemutat­ták a „Csipkerózsika” című négyfelvonásos mesejátékot. A színdarab bevételéből az isko­la részére televíziót vásárol­tak. Köszönet a jó munkáért Cserfai Sándor pedagógusnak és a szülői munkaközösség minden tagjának, akik fárad­ságot nem sajnálva dolgoztak azért, hogy e kis községbe is eljuttassák korunk nagy talál­mányát. — JÖVŐ hét közepe táján érkeznek meg a Pécsi Közle­kedési Vállalathoz az új Ika­rusz kocsik. □ MEGVERTE volt élettár­sát Horváth Lajos 25 éves sik­lósi alkalmi munkás, majd egy héttel később Deli János sik­lósi lakost is bántalmazta. A bíróság két rendbeli Súlyos testi sértés bűntette miatt hat­hónapi börtönre és 300 forint származik a j pénzbüntetésre ítélte Horváth I Lajost. Új, halványzöld Moszkvics-Furgon nyelte velünk a kilo­métereket. Az oldalán nagy betűkkel ez áll: „Művelődési autó“. Hát ez igen, éz új, ilyen még nem volt. A kultúra az el­múlt .világban na­gyon rongyos cipők­ben járt, s fáradt lá­bával szinte sehova sem jutott el. Most 100 kilométeres se­bességgel haladunk a Szigetvár felé vivő országúton. A szigetvári járási könyvtár első állo­másunk. A könyvtár­ban már vár ben­nünket Pichler Ödön, a könyvtár szervező­je. íróasztalán erős zsineggel átkötött csórná gok. Könyvek. Visszük falura. Uj könyveket viszünk, régieket hozunk. Basal első állomá­sunk. Kis község, alig 60 házzal. Mik­száth, Jókai, Palotai Boris, Várnai Zseni könyveit hozzuk. A tanítónő — egyben népkönyvtáros — örül lőttünknek. Ol­vasnak itt az embe­rek. Az elmúlt ne­gyedévben 280 kö­tetet vittek ki.... Kérdésemre, hogy milyen könyvet sze­retnek itt olvasni, a tanítónő elmondja: öregek, gyerek me­sét, férfiak útleírá­sokat, fiatalok sze­relmes regényt, A gyerekeket nem győ­zi meséskönyvvel, nem egy olyan gye­rek van az iskolában, aki már a könyvtár összes meséskönyvét elolvasta. Nos, akkor telitalálat, mert hoz­tunk új mesésköny­veket is. Kulturális élét’ Kevés. Nincs helyi­ség, Ez az iskola egyetlen terme itt a központ. Itt a taní­tás, ez a népkönyv­tár, 6zinielőadások helye, itt tartják az> egészségügyi rende­lést. Az utca köve-' zetlen, az úttest fe­neketlen sár. Sűrű cseppekben esik az eső. Kiderülhetne már. — Nemsokára „ki­derül“, — mondja a tanítónő és mutat ki az ablakon. — Uj, szép kultúrotthont építünk. A téglát már meg is hozták. Patapoklosi a kö­vetkező állomás. La- pályos, mocsaras helyre épült a köz­ség, régen, s valószí­nű a sok megbetege­dés miatt kapta ezt a nevet. A név még régi, de a tartalom már új. Szocialista község. A tsz köny­velője, illetve admi­nisztrátora — a ta­nító. Kovács Tibor tanító, népkönyvtá­ros, tsz-dolgozó — egyszemélyben. Ér­deklődöm, s megtu­dom, nincs ebben a községben semmi változás, ami emlí­tésre méltó lenne. Vagy mégis? Szo­cialista község let­tünk — mondják, de úgy, hogy szavaik mögött büszkeség ér­ződik. Hát igen, a kultúrházat most 30 ezer forint beruhá­zással rendibehoz­zák ... az iskola 20 , ezer forintos felújí­tási keretet kapott.... szép új padokat kap­nak az iskolások ... a felsőtagozatos ta­nulók nem gyalog, hanem autóbusszal járnak a szomszéd községbe ... Egye­lőre „csak ennyi“ a változás.; j Somogy apáti hatá­rában járunk már. De sokat sírna ez a föld, ha mesélni tud­na régi történeteket. A végtelen határ, ameddig a szem el­lát, Horthy rokonsá­gához tartozó, gróf Edel&heim Gyulai Lipót birtoka volt. A körülbelül 1100 hold földterületből 976 volt a grófé s a ma­radék 124' holdon 90 .család osztozkodott... „Több volt a család, mint a kalász“ — így mondják itt. Most szocialista köz­ség. Nagy Kálmán vb-titkár. két fényké­nét tesz elém. Az egyik fényképen egy roggyant, zsupptetős kunyhó, a másikon egy korszerű, hatal­mas ablakokkal el­látott épület. — A régi és a mos­tani iskola — mond­ja. — Az új iskolát ’Q5G-b*.n építettük — folytatja. — Mit gon­dol. mennyibe ke­rült? 600 ezer fo­rintba! Nézegetjük a két fényképet. Nem beszélünk az iskolá­ról többet, egyet gondolunk. Hanem ezt a zsuppfödeles házat — még most is megvan — nem kellene lebontani, ha­nem megőrizni, örök mementónak! „Árulkodjanak“ egy kicsit a könyv­tári adatok is. Az el­ső negyedévben eb- bar: lakosú községben csaknem 1400 könyvet vittek ki a könyvtárból ol­vasni. Nagy szám ez! Akik nagyon mélyén voltak, gyor­sabban akarnak nap­világot látni..,. Egyetlen községet sem találtam, ahol valami újat, valami fejlődést nem ta­pasztaltam ‘ volna. — Somogyviszlóban csak néhány percet töltöttünk, de máris azzal dicsekedtek, hogy egy-két hét múlva kigyúl a köz­ségben a villany. Egy kis epizód So- mogyhatvanból. Áll a gépkocsink az út­test szélén. Idős bá­csi tipeg felénk, meg látja az autónkat s közelebb jön. Nézege­ti, nézegeti, aztán megakad a szeme a gépkocsi feliratán. Látom, lassan be­tűzve olvassa. Ami­kor elolvasta, ránk néz, aztán leemeli süvegét a fejéről és úgy köszönt bennün­ket „Jó napot“-tal. Megsüvegelte a mű­velődési autót.:. Sok tennivalója lesz ennek a műve­lődési autónak. TIT előadókat visz majd a községekbe, a tá­voleső falvakat fel­keresi s az autón lévő könyvtárból könyveket kölcsönöz, keskenyfilmvetítőjé- vel ellátogat olyan kisebb településekre is, ahol eddig még nem vetítettek fil­met ... Este ha meg­jelenik, kigyúl a ve­títőgép lámpája s belevilágít a sötét­ségbe ... Villan a fény a nyomában. Olyan, mint a já­nosbogárka .; . Garay Ferenc című német nyelvű színdarab is szerepelt. Az egyik legsike­rültebb műsorszám Falvgi Kol­lár Mihály dalénekes fellépé­se volt, aki kultúrált előadás­ban szólaltatta meg Robert Stolz szerzeményeit. Az elő­adásokat Polgár József humo­ros konferansza tette színessé. A kultúrcsoport fellépésének keretében néhány községben dr. Wild Frigyes országgyűlési képviselő, a Magyarországi Németek Demokratikus Szö­vetségének főtitkára tartott előadást a magyarországi né­metség történelméről, jelenlegi helyzetéről és a Német Szö­vetség céljairól. □ ÉTELRECEPTEKKEL te­li idei naptárt ajándékoz nő­vásárlóinak az élelmiszerbol­tokban a Pécsi-szigeti Élelmi- szerkereskedelmi Vállalat. □ ROBBANÁS történt Hcigl Fülöpné 60 éves, Felső-Vám- ház utca 17. szám alatti lakos lakásában. Ilciglné egy — va­lószínűleg a háborúból vissza­maradt vasúti robbanó-jelzőt talált. Azt hitte, hogy a talált tárgy óra és fejszével bonto­gatni kezdte. Eközben a jelző felrobbant és a szétrepülő szi­lánkok HeigI Fülöpné arcába, mellébe és kezébe fúródtak. A mentők a klinikára szállítot­ták. Árubemutató Komlón A Baranya megyei Kiskeres­kedelmi Vállalat Komlón jú­nius 10—14-ig árubemutatót tartott. Az árubemutató érde­kessége, hogy a legújabb ru­házati cikkekből a kész ruhá­kat vasárnap de. és este mo­delleken mutatják be. A be­mutató alatt kérdőíveket osz­tanak szét, hogy ezáltal a fo­gyasztói áruellátást javítani lehessen és az idei bányász­napra ennek alapján kellően felkészülhessenek. Az árube­mutatón a legújabb háztartási villamos cikkeket, német im­port csillárokat és bútorodat, Jáiva motorkerékpárokat és kombinált mosógépeket, nyá­ri strandcikkeket láthatjuk. Az árubemutató modern, színvonalas és ízléses, méltán megnyerte a komlói látogatók osztatlan tetszését. (x) □ KALAPÜZLETET nyit kedden Pécsett a Pécsi Ruhá­zati Bolt. □ SZÁZ LIBÁT nevelnek a Baranya megyei Mezőgazda­sági Vállalatnál a zalátai ter­melőszövetkezet számára. A libák hathetesek. — MEGKEZDTÉK a járda­építést a Nagyvárad utcában. Hozzákészültek a járdaépítés­hez a Szilágyi Dezső és Vas Gereben utcákban is; mindkét utcába kifuvarozták má.r az építéshez szükséges cement­lapokat. — NEM járatta gyerekét is­kolába Petrovics Mihály, Sza­bó István utca 22. szám alatti lakos. Petrovics Mihályt fele­lősségre vonták és büntetés­ként 80 forint befizetésére kö­telezték. — PARKOSÍTOTTAK a vá­sártérrel szemben a 26-os AKÖV központja előtti részt. A régen elhanyagolt sártenger helyén most fű és virágok vi­rítanak, az utakat sárga ka­viccsal hintették fel. □ SIKKASZTÁSÉRT és ma­gánokirat hamisításért vonták felelősségre Sellyén Márkus Ferenc gilvánfai postai kézbe­sítőt. Márkus Ferenc 1958 no­vemberétől 1959 februárjáig 5878 forintot használt fel olyan pénzekből, amelyeket a postá­nak egyes magánszemélyeknek kellett volna kifizetni. A sely- lyci járásbíróság egyévi bör­tönre ítélte. □ KÁRT okozott a legutób­bi nagy esőzés az I. kerületi tanács székhazában. A közel­ben lévő Sárga víz megáradt és elöntötte az • épület alag­sorát, az ebédlőt és a nemrég nagy összeggel létrehozott vég­rehajtó bizottsági üléstermet«

Next

/
Thumbnails
Contents