Dunántúli Napló, 1959. június (16. évfolyam, 127-151. szám)

1959-06-12 / 136. szám

i» $ 'Ki '­romos it. NAPtő Kommunista pedagógusok taggyűlése Komlón Komló Öt általános iskoiájá- I mély szerint kellene dicsérő ban és gtanáziumábaffi 3200— és bíráló véleményt mondani 3300 diák tanul: A hat iskolá­nak 160 nevelője van, akik! kö­zül 24 kommunista. A huszon­négy elvtárs külön pedagógus pártszervezetbe tömörül. Ez a pártszervezet tartott nemrég taggyűlést az általá­nos gimnázium egyik osztá­lyában. A taggyűlés több köz­érdekű, illetve pedagógusokat érdeklő kérdéssel foglalkcxpott. Schmidt Edéné, a belvárosi általános iskola igazgatója az úttörők nyári táborozásával kapcsolaitban szólalt fel és kért tanácsot. Pollák Dezsőmé elv­társnő, a pártszervezet titkára elégedetten állapította meg a beszámolóban, hogy a pedagó­gusok ideológiai továbbképzé­se jól sikerült, a nevelők jól felkészültek a szemináriumok­ra. • Nézzünk az élet mélyébe! — 1957-ben olyan jó harcos taggyűléseink voltak, hogy ese­ményszámba mentek életünk­ben. A mostaniak gyakran szürkék. A pártélet sem igazi minálunk: elmegyünk a havi taggyűlésekre és kész. Jól van ez így, elvtársak? Mit kellene csinálnunk? A vezetőség taná­csot kór tétetek:-y Pollák elvtánsmő mondotta ezt a beszámolóban; Nagy visszhangot keltett vele.­Kumszt Antal elvtárs felszó­lalása hangos töprengés volt; „1957-ben tizenkettőn voltunk, nia huszonnégyen vagyunk. Va jon az a hiba, hogy többen lettünk? Vagy talán az, hogy távol vagyunk az ellenforrada­lomtól?“ Többen helyreigazí­tották. ilyeténképpen: „Nem a naigyob taglétszám az oka, hi­szen a 12 efbvtáns most is kö­zöttünk van, beszélhetnének.;. És az sem, hogy messze va­gyunk az ellenforradalomtól. Most sem álunk, előrehalad az élet, és annyi izgalmas válasz elé állít naponta bennünket“. A Vétejére tapintottak; A pártszervezethez hat iskola tar- ■ tozik, de egyik iskola életében sem mélyednek el a taggyűlése ken. Leginkább csak azokról a dolgokról beszélnek, amelyek minden iskolára jellemzőek, a nagy betűvel írt Életnek te­hát csak a felszínét kapargál- ják. Csoda-e, hogy ellaposod­nak a taggyűlések? A pártszervezetnék minden iskolában van egy pártcso- portjaí Ezekre építve a párt- munkát, minden taggyűlésen meg kellene tárgyalni tót pártcsoport tevékenységét. A párt csoportok tagjairól sze­— majd pezsgő légkör ural­kodna a taggyűléseken! Amiben nem alkuszunk Sokat foglalkozott a taggyű­lés az ateista ági táci óval és propagandával. Többen meg­emlékeztek a művelődési fel­ügyelőség kérdőívedről, ame­lyet a nyolcadik osztályosok között osztottak Id. A kérdő­íveken a vallással kapcsolatos kérdések is szerepeltek, amely re a nyolcadik osztályosok hat­van százaléka azt válaszolta, hogy nem vallásosaik, nem hisznek a túlvilágban és a természetfeletti erőkben. A- 40 százalék között is szép szám­mal akadtak olyanok, akik kijelenitették, hogy nem vallá­sosak, s csak azért járnak templomba, mert megkívánják tőlük; Ebből persze nem leihet alytam következtetést levonni, hogy most mór minden rend­ben van; Ez a felszólalásokból is kiderült. Mosoni József elv­társ beszélt róla a legérdeke­sebben: — Sokszor halljuk, hogy tü­relmesen és tapintatosan kell foglalkoznunk a vallásos em­berekkel, nem szabad meg­sérteni vallásos érzületüket. Ezzel mindnyájan egyetértünk, így is beszélünk velük, de mintha átestünk volna a ló túlsó oldalára. Úgy érzem, sok szar nem türelmesek vagyunk mi már, hanem hallgató embe­rek. Akkor is némák vagyunk, amikor beszélnünk kellene. — Igaz, türelmesnek és ta­pintatosnak kell lennünk, de ez nem vezethet eszmei behó- dolásna. Nem állhatunk lábhoz tett fegyverrel, az ateista agitációnak és propagandának egy napig sem szabad meg­szűnnie. A pórtonkívüli komlói peda­gógusok között sok ateista van, a pedagógusok egy része azonban még mindig vallásos, és akad olyan is, aki azzal büszkélkedik, hogy 30 évvel ezelőtt készült tankönyvből tanít, — szerinte jól: Miszerintünk nem. A Horthy rendszer sem tűrte meg a marxistar-leninista szellemű oktatást az iskolában, mert bűnös és mépélleines rendszelét féltette. Mi sem engedhetjük meg, hogy a „régi patinás“ tankönyv ürügyén idealizmust csepegtessenek a gyermekeink­be — mert mi a népi hatalmat féltjük! Ebben nincs alku. ■ Országosan 5D százalék fülé emelkedett a középiskolákba lelvett munkás—paraszt származású tanulók száma A Művelődésügyi Miniszté­rium középfokú oktatási fő­osztályán az MTI munkatá’-- sát tájékoztatták az 1959—60. évi középiskolai felvételekről. A felvételek a technikumok­ban — ahol többszörös túlje­lentkezés volt — lezárultak. A technikumokból helyhiány miatt kimaradt tanulóknak gimnáziumot javasolnak, ott a felvétel folyamatos, agusztus végéig tart. Néhány vidéki vá­rosban — Békés, Szolnok, Tol­na, Vas és Zala megyében — még van üres hely a gimná­ziumokban. A 'középiskolákba felvett munkás-paraszt tanulók ará­nya az elmúlt tanévhez képest örvendetesen emelkedett, s or­szágosan meghaladja az 50 százalékot. Két és félezerrel több lesz a középiskolákban továbbtanuló munkás-paraszt származású fiatalok száma, mint az 1958—59. oktatási év­ben. Ugyancsak örvendetes, hogy a felvett fiatalok tanul­mányi átlaga igen jó. Több mint 80 százalék a kitűnő, je­les és jórendű. A művelődésügyi miniszter nemrég kiadott rendelkezése a korábbi 17-rői 15 évre szál­lította le a felvételi korhatárt a dolgozók gimnáziuma esti (levelező) tagozatán. Azok a fiatalok, akik kimaradtak a nappali tagozatról, ha munkát vállalnak, egy év múlva fel­vételüket kérhetik a dolgozók gimnáziumának esti (levelező) tagozatára; Idöjárásjelentés Vérható időjárás péntek eGttg: ma borult, esős idő, holnap a fel­hőzet felszakadozik és kevesebb lesz az eső. Egyelőre még élénk, helyenként erős, vagy viharos északi szél, holnap délután a szél mérséklődik. A nappali hőmér­séklet a Dunántúlon emelkedik, a Tiszántúlon erősen csökken. Várható legalacsonyabb éjszakai nőmérséklet keleten 9—12, nyuga­ton 7—10, legmagasabb nappali hőmérséklet pénteken keleten 12— IS, nyugaton 14—17. Távolabbi ki­látások: az Idő lassú javulása. Támogassuk a kislakás-építőket! A lakásprobléma országos gond. Megoldására ti­zenöt évet jelölt meg kor­mányzatunk, s lényegében ennyi idő alatt kell lakáshoz juttatnunk a rászorulókat. A program végrehajtásának egyik hathatós formája a tel­jesen állami erőből történő lakásépítés mellett a kislakás- építés. Ebből következik az is, hogy aki a kislakásépítőknek segít, az segít a lakáskérdés megoldásán, segíti az államot, a dolgozó embereket. Baranya megyében 1952-ben indult meg állami támogatás­sal a kislakásépítés és évről évre emelkedett a hiteligény­lők száma. 1958-ban például 606 építési kölcsönt szavazott meg az Országos Takarékpénz­tár, ami egyben annyit is je­lent, hogy megyénkben csők­nek húszmillió forint kölcsönt nyújtottak a családi házat építtetőknek. A 606 igénybe­vevő 66 százaléka munkás volt. (!) Ez a szám meggyőző erővel mutatja az életszínvo­nal emelkedését, azt, hogy bér­ből élő emberek is képesek ma már egy családi ház építé­séhez szükséges összeget meg­takarítani. 1959-ben, az eddig beérkezett adatok szerint az igénylők 69 százaléka munkás, ami a számarány további javulását mutatja. A termelőszövetke­zeti tagoknál is jelentős vál­tozás lépett életbe, mert az eddigi 24 ezer forint kölcsön- maximum helyett most 30 ezerrel tudja segíteni álla­munk az építtetőket, csopor­tos építkezésnél pedig 38 ezer forinttal. 1958-ban szinte kor­látlanul ki tudta elégíteni az Országos Takarékpénztár az építtetők hiteligényeit és erre ebben az évben is minden le­hetőség biztosítva van. Külö­nösen kedvező feltételek van­nak a csoportos építkezés ese­tén, valamint akkor, ha egy te­lekre négyen építenek olyan családi házat, melyben négy lakásnak kerül hely. Úgy az alapozásnál, mint a födémek­nél, válaszfalaknál komoly megtakarítást érhetnek el az építtetők és a gyakorlat azt mutatja, hogy egyenként 20— 25 ezer forinttal kevesebb költ­ség terheli a kislakáshoz jut­ni szándékozót. Az is könnyít a helyzeten, hogy ebben az esetben az OTP maximális kölcsönt folyósít. A kislakások építéséhez nyújtott állami támogatás mindössze 2 százalékos kamat mellett történik, a régi, ban­kok által nyújtott 12 százalé­kos kamat helyett. Népgazda­ságunk tehát jelentős áldoza­tot vállal magára, amikor a dolgozók kislakásépítkezését elősegíti. Az OTP által megszavazott hitelek tárcánként kerülnek elosztásra. Például bányaipar, kohó- és gépipar, könnyűipar, építőipar stb1. A gyárak, üze­mek, vállalatok, melyeknek dolgozói kislakásépítési igé­nyekkel lépnek fel, sokszor maguk is támogatják, segítik az építeni szándékozó dolgo­zókat. Budapesten nagyon szép példáit láthatjuk ennek a se­gítésnek, olyan példákat, ame­lyek sajnos megyénkben még nem találtak kellő fogadtatás­ra. Az üzemekben az illetéke­sek nem foglalkoznak kellően ezzel az akcióval és a kislakás­építők segítését nem tekintik olyan jó szolgálatnak, mint más szociális probléma meg­oldását. Pedig meg kell érteni, hogy a kislakásépítés, az álta­lános, országos lakásprobléma megoldásának egyik nagyon hathatós és jó — úgy is mond­hatnánk, kisegítő — formája. Talán Budapesten jobban felismerték az ebben rejlő adottságokat, azért járnak elől a szervezésben, a társadalmi megsegítésben. Természetesen nem anyagi segítségre gon te­lünk itt, mert ilyesmit rende­letileg sem szabad a kislakás- építőknek a vállalatok részé­ről juttatni, de — amit fiz OTP is elismer és mint hitel* alapot beszámít — fuvarral, társadalmi munkával, szak- és segédmunkával, támogatják a dolgozóikat. Nagyon sok Baranya megyei vállalatná1 a segítség szempontjából az adottságok bő és széles skálá­ja mutatkozik, és alapja van a társadalmi összefogásnak is; Ami egy embernek nehéz, öt­nek, tíznek mindjárt köny- nyebb, különösen akkor, ha egy kollektíva aktív támogatá­sát érezhetik a hátuk mögött: A z állam segít, az OTP a TÜZÉP-en keresztül még a folyamatos anyagellá­tást is biztosítja. Nem túloz­zuk el a dolgot, ha azt írjuk — jobb szervezéssel, önzetlen társadalmi munkával, a vál­lalatok támogatásával — eb­ben az évben lényegesen meg lehetne növelni a kislakás- építtetők számát. Mert itt, ezen a ponton is találkozik népgazdaságunk érdeke az egyén érdekével és ezen az úton is segíthetnénk az orszá­gos probléma megoldását; 0 TIT tapasztalatcsere Beremenden A TIT Baranya megyei Szervezetének titkársága a vi­déki értelmiség kulturális el­látottsága, valamint a falu kulturális szintjének emelése érdekében .vidéki klubokat és előadói munkaközösségeket hoz létre. Az ország első ilyen jellegű klubja még az ősz fo­lyamán alakult meg Beremen­den, a cementgyár segítségé­vel és ma már igen élénk, pezsgő életről számolhat be. Most Villány, Magyarmecske, Szentlörmc, Komló és Mo­hács után Hidason is meg­kezdődtek az alakulás előké­szítő tevékenységei: Ennek eredményeként ma a hidasi szénbánya és brikettgyár kép­viselői Beremendre utaznak, ahol részt vesznek a TIT klub félévi munkáját értékelő ve­zetőségi ülésén és az ott szer­zett tapasztalatok alapján kez­dik meg Hidason munkájukat: Eddigi munkájukban szerepel egy munkásakadémia meg­szervezése, valamint a Hidas környéki községek, termelő­szövetkezetek, állami gazdasá­gok előadókkal való ellátása; Még ebben a hónapban ha­sonló jelleggel megalakul Szászváron és Mágocsom is a TIT helyi szervezete.­— B — Közeleg az aratás Alig két hét választ él ben­nünket az aratástól. S bár a szerda-csütörtöki viharos idő megdöntötte a gabonákat, a hangulat bizakodó. A siklósi járás földjein szőkít az őszi ár­pa, kövér kalászokat cibál a DCahipűt te a tsz előtt!” Messze bizony. Ha a hivatal- Maul Ádám, az agronómus &o- neki. — A rozs a soványabb segéd el nem jön, talán ítélet- kát jár errefelé, majdnem min- földben is jobban megterem. A kissé köpcös, bajuszos em­ber ott áll a szőlő végében és a lovaikat csitítgatja: — Ne te ne! Bolondok vagy­tok!? Sok a légy, ugye? A kocsin, bádoghordó, tele vízzel: — Permetezni akarunk dél­után — mondja Sebők Ádám, miután bemutatkozunk: napig sem találtam volna meg, úgy eldugták az egyik völgyben; Hirtelen megkérdi: — A Dunántúli Naplótól van? — Onmaiv — Csak nem a levél ügyé­ben? — Dehogynem! — Előve­szem a levelet, melyen öreges betűkkel a következő szöveg van: „Tisztólt szerkesztőség! Bátorkodom önökhöz fordulni, hogy írjanak egy pár sort a dunaszekcsőd Petőfi Termelő­szövetkezet munkájáról. Én megfigyeltem őket abban, hogy 1958. őszén és 1959 tavaszán egy olyan földnek a birtoká­ba léptek — körülbelül 120 hold — amely azelőtt évente cserélt gazdát. Ez a föld elgyo­mosodott, véleményem szerint dennap kijönnek. Mindenki — De nincs elég rozs vető­jó munkát végzett itt: Kékes magunk. Bálint brigádvezető és az — Cseréljenek búzáért a ter- egész tagság. Dicséret illeti mónyfcrgalminál. őket.:: Maradok tisztelettel: Kissé elgondolkodik: Sebők Ádám tanyai lakos.“ — Úgy látom meghallgatták Ennyi van a levélben. Mi a tanácsomat, mert sok rozsot indíthatta ezt az embert e le- vetettek. Olyan rozsuk van, vél megírására? hogy olyat nem mostanában — Nézze én hatvanhárom láttam. Igaz, nem sajnálták éves ember vagyok. Világ- a műtrágyát, de egy csoda a életemben gazdálkodtam, öreg búzájuk, meg a kötésig érő gazda vagyok már, de ilyet borsójuk, a tíz hold ricinusuk! még nem láttam. Jó földből nem nehéz jó termést kihoz­ni, de ilyenből!? Kalapot le a tsz előtt! A lovak nyugtalankodnak. — Hőha! — szól oda nékik, aztán tovább folytatja annak történetét, amiért végered­ményben megírta ezt a leve­let. — Tudja, amikor átvették ezt a 120 holdat, azt mondtam bemmi remény nem volt arra, magamban: tönkre megy a tsz hogy ott termés várható le- ezzel a földdel. Beszéltem is gyen. A múlt napokban körül- erről a Pettermannai. El­jártam ezt a birtokot és el- A tanyáját már láttuk. Szép, csodálkoztam, mert mind az mondtam megfigyeléseimet, — Mondtam már ugye, hogy öreg gazda vagyok már. Ti- zsnegy holdon gazdálkodók. Jó ■föld, jól trágyázott föld és ne­kem mégiscsak jó közepes ter­mésem lesz. Pedig, hogy nem vagyok rossz gazda, azt meg­mondhatják a falubeliek is, meg ha járt a tanyámon, ak­kor láthatta azt a nagy kazal szénát is, amit már betakarí­tottam. Elhallgat. Nem szólok köz­be: hagyom hogy gondolkod­jon. — Hát ezért írtam, meg de jó messze van Dumaszek­csőtől. — Az isten háta mögött ugye? — kérdez és nevet. — Én megszoktam már. Csak ez a szőlő ez nagyon messze van a tanyámtól: nyolc kilométer- ne. őszi, mind a tavaszi vetésük rekord termést mutat. Ez a birtok messze, nyolc kilomé­terre van a falutól, én is csak azért tudom figyelemmel kí­tanácsokat adtam, mert én azért: örülök neki, hogy ilyen úgy ismerem ezt a részt, mint szép termésük mutatkozik. A a tenyeremet. Kizsarolt kis- haszanibórleti földek ezek. Mit vetnek bele? — kérdeztem. — Búzát, válaszolt Petter­sémi, mert a szomszédjukban man. lakom egy tanyán. A tsz-el- — Keveset lehet, de inkább nők, Pettemman György és rozsot vessenek! — mondtam jó gazda mindig örül a jó ter­mésnek, még akkor is, ha az nem az övé! — mondja és a menye köténye alá tartja a karkosarat: hadd ömöljön a kosárba a szép piros meggy. Szalai János szokatlanul hideg szél, de ez már nem árt a termésnek. S az embereknek az aratás meg­kezdésével járó boldog izgal­mát még a rosszkor érkezett eső sem moshatja el. Mire a nap kisüt, az első kasza is megpendíti a járás déli csücs­kében. A kedvezőtlen időjárás nem ítéli tétlenségre az aratásra készülődő termelőszövetkezete­ket, gépállomásokat. Ez az egy­hetes várakozás jó arra, hogy ez alatt befejezhessék az elő­készületeket. A tsz-ek készí­tik a kombájn-szérűket, taka­rítják a magtárakat, megszer­vezik az aratásnál segédkező munkacsapatokat. A gépállo­mások is az utolsó simításo­kat végzik az aratógépeken, kombájnokon, cséplőkön, üt gépállomáson már a nyári gép­szemle is megtörtént. A gép- szemle-bizoUságok tapasztala­tai szerint Baranya megye gépállomásai jól felkészültek az aratásra. Különösen vonat­kozik ez a szentlőrinci gép­állomásra, ahol a javításokon kívül az összes gépeket át is festették. Hasonló jó munkát végzett még a bólyi és palota- bozsoki gépállomás is. Felkészült az aratásra a har­kányi gépállomás is. Hogy a mintegy 4 ezer holdat learat­hassák, az összes gépet szám- havették és tökéletesen kijaví­tották. Mivel még így sem bi­zonyult elengedőnek a meg­lévő gépállomány, ezért öt roncs aratógépet vettek át a Siklósi Állami Gazdaságtól, s ezeket szintén üzemképessé tették. Közel egymillió forin­tot fordítottak javításokra eb­ben az időszakban a harkányi gépállomáson. Gondoskodtak pótalkatrészekről és az aratás ideje alatt mozgó szerelőmű­helynek rendeznek be egy I Wippon gépkocsit. A gépállomás szakemberei az aránylag magas aratási nor­mák ellenére bíznak az aratás ég cséplés gyors lebonyolítá­sában. öt Zetor traktort kap­ták nemrég Csehszlovákiából és három kévekötő aratógép és tizennégy erőgép érkezését a napokban várják. így öt kombájnnal és tizennyolc ara­tógéppel kezdik meg az ara­tást néhány nap múlva a sik­lósi járás kémes—tésenfa— csarnótai szakaszán. Villányban, a siklósi járás másik gépállomásán, 30 fiatal traktoros tanulja az új szovjet Bjeterusz traktorok kezelését. A tanfolyam június 8-án kez­dődött és 20-ra, mire az aratás megindul, véget is ér. A járás termelőszövetkeze­tei is felkészültek már az ara­tásra. ítt-ott bizony a kézi­kaszát is kalapálják, mert hát­ha a gép nem bír majd a ku­sza gabonával Persze, helyes az óvatosság, de borúlátásra még nincs ok. A siklósi Tán­csics Tsz például 303 hold ga­bonáját teljes egészében gép­pel akarja learatni. Ebből is 60 százalékot aratógéppel és csak a többit kombájnnal, mert a Táncsisc Tsz tagjai, több mint 40 vagon gabonára szá­mítanak és csak 10 vagonos magtáruk van pillanatnyilag. A kombájngabonát viszont tá­rolni kell, forgatni stb., ők in­kább az aratógépet választot­ták. A tsz gabonái szépek, bú­zából 15, árpából pedig 18—19 mázsás termést várnak/ Igaz, hogy sok helyen megdőlt a gabont, de a gépállomások műhelyeiben készülnek a ka­lászemelők, hogy a gépek ezek­kel ellátva a dőlt gabonát is levághassák és az embert, ahol csak lehet, a nehéz, fárasztó munkától megkíméljék. R-né.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents