Dunántúli Napló, 1959. június (16. évfolyam, 127-151. szám)
1959-06-10 / 134. szám
2 NAPLÓ 1959. JÚNIUS Ifi Az jparág ötéves tervének javaslatát vitatta meg a bőripari szakszervezet Kedden a Bőripari Dolgozók Szakszervezetében az elnökségi ülés elé terjesztették az iparág második ötéves tervének javaslatát. Az ötéves terv időszakában nagymértékben növekszik majd a bőr-, cipőipar termelése, műszaki színvonala. Huszonhat százalékkal több cipő készül; A mennyiség növelésén kívül azonban elsődleges feladata az iparágnak, hogy bőséges választékban és jó minőségben késm'tse el gyártmányait. Ennek megfelelően fejlesztik a gyártás-technológiát. Tervezik a géppark egy részének felújítását, új korszerű gépek beszerzését; A javaslat külön részben foglalja össze a dolgozók munkakörülményeinek javítására kidolgozott terveket; Június 14: az építők napja Az épftőrmmkások országszerte június 14-én, vasárnap tartják hagyományos ünnepüket, az építők napját. Ezen a napon ünnepük az állami építő-, fa- és építőanyagipar fennállásának 10, évfordulóját is. A vidéki építők a megye- székhelyeken ünnepelnek, ahová ellátogatnak az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezete elnökségének tagjai is; Segítő bírálat! Közös ankéíot tartott a húsipar és a kereskedelem Június 9-én délelőtt a Húsipari Vállalat telephelyén úgynevezett negyedéves kiértékelő értekezletet tartottak, melyen a termelő üzem megbízottam kívül részt vettek a megyei tanács ipari osztályának kiküldöttei és a kereskedelmi szervek képviselői is. Az ankéton szó került többek között a két szerv kapcsolatáról, a fogyasztók érdekében teendő kölcsönös erőfeszítésekről, a jövő terveiről stb. Mielőtt részeletesen ismertetnénk a felszólalások tartalmát, meg kell említenünk, hogy az értekezlet olyan időpontban ült össze, amikor a megye lakosságának húsáruval való ellátása az elmúlt évekhez viszonyítva komoly javulást mutat. 1959 első negyedévében tudniillik 10 százalékkal több húsárut fogyasztott a lakosság, mdnt az elmúlt év hasonló időszakában, s ami nem utolsósorban lényeges, jelentősen bővült a választék, ízlésesebb, jobb minőségű húsárukhoz juthatnak a vásárlók. Ezt azért kell kihangsúlyozni, hogy lássuk; a problémák, gondok, bajok nem egy stagnáló, egyhelyben ‘álló, hanem egy fejlődő iparág és egy javuló kereskedelmi ellátottság problémái, gondjai, bajai. Börzöli Gábor elvtárs, a megyei tanács ipari osztályának együk képviselője nem hiába kérte fel a jelenlévő boltvezetőket, kereskedelmi osztály- vezetőket, hogy a fogyasztók véleményének, kívánságainak adjanak hangot, mert csak úgy ömlött mindenkiből a segíteni kész bíráló szó. CL ' Egyik kedves olvasónk, dr. Cs. I.-né, levelében felbátorít bennünket, pellengérezzük ki a pécsi utcákon szép számmal fellelhető helytelen feliratokat, árcédulákat; Kérésének teljesítése végett vasárnap este sétára indultunk a neonfényű Kossuth Lajos utcán. Erősen. bíztunk abban, hogy valami kiseprűzni való majd csak horogra akad. Annak ellenére, hogy horgászfelszerelésünk egyetlen egy ceruzából állott csak, igen rövid idő alatt számos helytelen felirat-zsákmány került a há-. lónkba. Szemelvényül álljon itt egy-kettő! A Kossuth Lajos utca 15. sz. ház „textilbolt“-jában és a Zetkin Klóra utca sarkán levő 10. sz. ruházati boltban, de másutt is ilyen új feliratok buzdítanak vásárlásra: „Vásároljon tavaszi — nyári értékcsökkent árút!“ Véleményünk szerint az egyes áruk értéke, ára magától nem csökkenhet, azt az illetékes kereskedelmi szerveknek kell csökkenteni. Az ilyen áru éppen ezért nem értékcsökkent, hanem értékcsökkentett, vagy még helyesebben: árcsökkentett ára. Ha már -a szijvetanyagoknál tartunk, hibáztatnunk kell a 15. sz. textilbolt árcéduláit is. A kirakatban az egyes ruhaanyagokra tűzött árlapokon ez olvasható: . Elegáns öltönyre 320 Ft Sportzakóra 105 Ft Azt hisszük, egy jól elkészített elegáns öltönyre vagy sportzakóra nem kell már további ruhaanyagot vásárolni, ezért helyesebb lenne az ilywi árlap: öltönyanyag, sportzakó- anyag, stb. A Kossuth Lajos utca 26. számú házban lévő csemegebolt kirakatai is tele vannak nyelvi helytelenségekkel. Az egyik’ írás pL a következőt ajánlja: „Mindennemű megrendelést házhoz szállítunk!“ Szép-szép ez az ajánlat, én mégsem szeretném, ha legközelebb áruk helyett a megrendelésemet szállítanák haza. A helyes felirat ilyen lehetne: Jdegrendelt áruit hazaszállítok.“ Ugyanebben a boltban kapható a „négylapos réteslap"; ez valószínűleg azt jelenti, hogy négy szeletből álló xétes- lap vásárolható. Egy másik írás „minőségi italáruk“ vásárlására csábít bennünket. Utóbbi időben széltében-hosz- szában elterjedt a „minőségi“ jelző használata. Van mái „minőségi“ ruha, ebéd, ital, konyha, sőt apaállat is. Hát ez valóban „zsákba macska“!. Úgy gondoljuk, rendszerint minden dolognak, tárgynak van valamiféle minősége. Csak azt nem árulják el ezek a feliratok, hogy jó vagy rassz minőségű árut akarnak-e eladni Azt is tudomásul illenék venni, hogy a szőlőmustot sohasem írták ekként: szőllő- must. Mivel már elég sokat foglalkoztunk az italokkal, törődnünk keü kissé az ételekkel is. Ilyen felirat is akad a horgunkra. Ki gondolná például, hogy a Széchenyi Gimnáziummal szemben lévő Kossuth utcai kalapüzletben sültet is árulnak. Ez a sült azonban nem akármilyen sült: törhetetlen sült. Olyan lehet, mint a Kalevala kőkenyere. Nagy hihá- ja, hogy az ára kissé borsos: 54,— Ft. Az ebédelni vágyók azonban nem az ár miatt hanyagolják el ezt az üzletet, hanem azért, mert itt bizony csak kalapokat, nyakkendőket, sapkákat lehet vásárolni. A „sült“ szó úgy kerülhetett a kirakatba, hogy az üzletvezető a német „Schild“ szóból gyártotta magának. Ezzel a fáradtsággal azonban már magyarul is írhatta volna a sapkaellenző nevét. Halászbotunkat egyelőre ki- emelintjük a pécsi kirakatok feliratainak hínárjából. Hogy mit kellene csinálni ezekkel a helytelen feliratokkal? Talán azt, amit a Sallai utcában levő Bálint-féle óraüzlet cégtáblája merészen hirdet: „Örás és ezüsttárgyak javítása“. Bizony néha nem ártana nemcsak a címfeliratokat kijavítani, hanem azok szerkesztőit, készítőit is megjavítani! Dr. Tóth István Bogdán György, a Pécs- budal Élelmiszer Kisker. 205- ös boltjának vezetője nyitotta meg a sort, a minőségi kifogások . felsorolásával, majd Vécsei Dávid áruforgalmi vezető, Városi Gyula előadó, Pozsonyi Jánosné, Kovács József, Hoffmann László, a különböző kereskedelmi szervek képviseletében tettek megjegyzéseket áz első negyedév munkájáról; a fogyasztók kívánságairól, az előforduló hibákról. Legtöbben a minőség megjavítását kérték. Például azt, hogy a párizsiban ne találhassanak nagy lyukakat, s a színe is megfelelő legyen. Megemlítették továbbá, hogy a 28 forintos tepertő olyan, mintha le lenne darálva, s nem egyszer szőrös, a szalonnában vörös foltok vannak, a kenőmájasban pedig spárgát találtak. A sonka túl zsíros, a gépsonkából folyik a víz, kevés a tartósított áru, gyenge a disznósajt minősége, faggyús a marhahús, a nyelvféleségekből hol sokat, hol keveset kapnak, a fagyasztott hús többször szennyezett, nem elég higiénikus a húsféleségek szállítása, por van a ládákon és a húson (Komlói 17-es boltvezető panasza), a kenőmájasnál a végekben, melyek 4—5 dekásak, nincs töltelék, kevés a virsH, a hurkaféleség stb. Súlyingadozások vannak a kiszállításnál, téves a mérlegelés, lassú a kiszáüí- tás, későn érkezik az áru a boltokba, A Húsipari Vállalat művezetői egyenként válaszoltak a felvetett hiányosságokra, madj az áruforgalmi osztály vezetője részletesen is kitért a problémákra. Elmondta, hogy a kereskedelem későn igényli az árukat, kizárólag-a tapasztalati felhasználás adataira vannak utalva. Előfordul az is, hogy nyakukon marad az áru, mert nem veszik át. Az sem helyes, hogy a kereskedelmi szervek a mohácsi. vágóhídról biztosítanak maguknak egyes cikkeket, amikor abból nagyobb készlettel rendelkezik a Pécsi Húsipari Vállalat. A húsellátás mennyiségi kifogásain nem lehet változtatni, mert az elosztás országos irányítás alatt áll, a virslihez szükséges bélmennyiséget pedig .úgy importáljuk. A számadatok azonban így- is azt bizonyítják, hogy az első. negyedévben jelentősen többet fogyasztottak virsliből is megyénkben, mint 1958-bah. A minőségi kifogások helyesek, azokat jobb mun kával ki lehet javítani. A Húsipari Vállalat igazgatója megköszönve a bíráló szavakat, ígéretet tett kijavításukra. Megjegyezte, hogy ma már egy-két kivételtől eltekintve nem az a probléma, hogy van-e húsáru, vagy nincs, hanem, hogy kövér, vagy sovány és ez örvendetes jelenség. A városban és a megyében egyre szaporodnak a szép új üzletek, bővül a kereskedelmi hálózat. A Húsipari Vállalat viszont ugyanakkor még a tíz évvel ezelőtti felszereléssel és berendezéssel kénytelen ellátni a megnövékedett igényeket. Sajnos, ez nem mindig sikerül és a megye illetékeseinek gondolni kellene a jövőre, arra, hogy bővítsék, új felszereléssel lássák el a Húsipart VáUalatot. A felvetett szállítási hibák tartós kiküszöbölése, másképp nem lehetséges. A Húsipari Vállalatnál megtartott ankét végeredményben sikeresen zárult s úgy az ipar, mint a kereskedelem számára hasznosnak bizonyult, mert számos olyan hiányosságot vetett fel, melyet nagyobb figyelemmel, gondosabb munkával ki lehet küszöbölni. Megjegyzésül azombam hozzá kell fűzni véleményünket, mely a hibák kijavításának konkrétabb formáit szabná meg. Például sokat nyert volna az értekezlet azzal, ha (csak egy kifogást kiragadva) a kereskedelmi szervek által szóvátett sonka zsí- rösodás kérdésénél az illetékes művezetőnek határidőben szab ta volna meg a kijavítás időpontját. Ugyanakkor a kereske deimi szerveknek is határidőben kellett volna megszabni a 48 órás igénylés betartását stb. így, az elkövetkezendő negyedév értékelésénél bizonyára be is lehetne számoltatni a felelősökét a hibák kijavításáról. □ A KÖZELI napokban jele nik meg a KIOSZ Baranya megyei Híradója, amely az összes kisiparosokat érintő kérdésekről tájékoztatja az olvasókat. A híradó negyedévenként lát napvilágot. mmmi Országos továbbképző-tanfolyam Pécsett A Közlekedési és Postaügyi Minisztérium a fővárosi, megyei és mj. városi tanács szak- igazgatási dolgozói részére június 10-én és 11-én Pécsett tartja az I. országos továbbképző előadásait a Pannónia szálló nagytermében. Az első napon Gáspár László: „Kisforgalmú városi és községi utak kiépítése helyi anyagok felhasználása”, valamint Pál Tibor: „Kisnyilásű hidak tipizálása, előregyártá- sa és építése“ címmel tartanak vetítettképes előadást, majd délután Berthe László: — NAGYARÁNYÚ családi- ház-építkezés indult meg a pécsváradi járásban. Az elmúlt évben 99 házépítési és toldás! engedélyt adott ki a járási tanács műszaki csoportja. Az idén — már az első negyedévben — meghaladta a hatvanat a kiadott építési engedélyek száma. — TROPIKÁL férfiöltönyök és nylon női ruháik, valamint blúzok gyártását kezdték meg az Állami Áruház konfekciós üzemében. Az új ruhadarabok egy hét múlva kerülnek forgalomba. □ BALESET érte László Gézámé, Rippl Rónai utca 10. szám alatti lakost. A mentők agyrázkódással száüították klinikára. □ SZÖTTES-KIALLITAS nyílt szombaton a SZOT-szók ház földszinti nagytermében. A kiállításon Baranya népi szőtteseit mutatja be a Baranya megyei Háziipari Szövetkezet. A bemutatott darabok a Népművészeti Boltban azonnal megvásárolhatók. □ KÁRT okozott a szomszédok területén Csiszár Jánosné, Kisdeindől 12. sz. alatti lakos baromfiállománya. Ezért 150 forinttal megbírságolta a III. kerületi tanács szabálysértési előadója. — ENGEDÉLYEZTÉK a részes cséplést idén az állami gazdaságokban, olyan feltételekkel, mint ahogy azt tavaly a gépállomásoknál végezték. Baranyában előreláthatólag csak a nagyobb gazdaságokban, így a bólyibam, a pécsiben és a sátorhelyiben lesz szükség részes cséplőmunkásokra. A földmunkák létesítésével kapcsolatos gyakorlati kérdésekről tart vitaindító előadást, melyet szakmai filmbemutatók követnek. A találkozó második napját az előző napi előadásokkal összefüggő gyakorlati bemutatók követik. A hallgatók többek között megtekintik Komlót és Mohácsot is. A két nap alatt szerzett tapasztalataikat az elméleti és gyakorlati anyagokat megvitatva, visz- szatérnek munkahelyeikre. — NAGYOBB tomacipőszál- lítmány érkezik rövidesen Pécsre. A Cipőnagykereskedelmi Vállalat dolgozói már most igyekeznek kielégíteni ebből a keresett cikkből az őszi igényeket. Különleges egészségügyi szerelvény érkezett hétfőn délelőtt a gyorssal Pécsre. A kocsikban laboratórium, röntgen, fogászat és minden van, amire egy ilyen mozgó egészségügyi intéz menyben szükség lehet. A szerelvénnyel érkező orvosok a pécsi vasutasokat „szűrik“, de előfordul az is, hogy más érdeklődőt is — vagy inikább kissé kíváncsiskodót — röntgen elé állítanak; A szerelvénynek — mely két hétig tartózkodik a pécsi vasútigaz- gatóság területén — sok cso- dálója akad. □ KlSZ-fiatatlok és úttörők, érkeznek június végén a Mecsekre, akik a Kisréten ütnek tábort, — UJ telephelyére költözött a Pécsi Finommechanikai Vállalat lakatos- cs tűzhely-részlege, a volt Szigeti úti téglagyárba, □ BESZENNYEZTE az úttestet Hagyó István, József Attila utca 28. szám alatti lakos. Száz forint pénzbírsággal sújtották; □ TISZTÁBBA válik a leve gő a pécsi parkettgyár környékén is: a KÖJÁLL intézkedik a gyárkémény égési termékeinek szűréséről; 6ei6oetJ SAk'íAfZOv. (15) A tüzérségi előkészítést figyelve, az üteg harcosai gyorsan, gyakorlottan, kapkodás nélkül szedték le á védőhuzatot az ágyukról. Borogyin őrmester adta az utasításokat, aki Nazarov megérkezéséig a szakaszparancsnoki teendőket látta el. A magas növésű, kissé görnyedt, egymástól, távol eső szemű,, kancsal ember az egykori békés napokban elnök volt egy nem gazdag, de nem is szegény, hanem ahogy mondják, jómódú kolhozban. A békés életben felvett szokásairól nem lehetett leszoktatni. Parancsait sem kiáltva, vezénylő modorban adta ki, hanem családias hangon, s közben elgondolkozó szemmel nézte az embereket. Nazarov látta, hogy Borogyin, amimit át ment a tüzelőálláson, megállt, csizmája őrrával megturkálta a földet, odahívta az egyik tüzért, s valami földbe taposott tárgyra mutatva, magyarázott neki. Ez a hétköznapi, békés gesztus, mintha Borogyin nem is tüzelőállásban volna, hanem valahol egy gazdasági udvarban, .megnyugtatta Naza- rovot. Végigpillantott magán, eligazította a ráncokat derékszíja alatt és szeméhez emelte távcsövét. Az idegfeszültségtől és attól, hogy olyan hirtelen ugrott ki a melegből, reszketett a reggeli hidegben. Féltében, hogy meglátják a katonák és félreértik, fel-alá járt a lövegek előtt, egyenes testtartással, szigorúan magasra húzva vállát. A tegnap esti ivászattél kínzón lüktetett a halántéka, ettől, még jobban fázott, szerencsétlennek érezte magát. S belsejében nyugtalanságot érzett. Amikor a katonaiskoláról kikerült, arról ábrándozott, hegy felderítő tisztként kerül majd üteghez. Sokat olvasott a felderítőkről. S íme, löveg- hez osztották be szakaszparancsnoknak. Itt ugyan nem voltak felderítők, de azért tetszett neki a „tűz-szakasz“ elnevezés. Megelégedetten mondogatta magában: „tűz“, „tüzérek“, „tűzszakaszparancsnok“. S látta magát az ágyúk mellett, szétnyitott köpenyben a torkol attűz visszfényében. Lám, ő most tűzszakasz-parancsnok, és hamarosan kezdődik a csata, de lelkében mégis csüggedést érzett. Nem magától az ütközettől félt, hanem attól, hogy majd a harcban esetleg gyávának mutatkozik. s ezt mindenki észreveszi rajta. — „Inkább-rögtön öljenek meg!" — gondolta fel- hevülten, esdeklő szemmel. Ezalatt a mezőn mindjobban kivilágosodott és az erdőszélen, ahol a lövegek álltak, _ a fák kibontakoztak a sötétségből. Az üteg tüzelőállásai mint egy két kilométerre a megfigyelőpont mögött feküdtek. Innen nem látták az első vonalat, sem azt, ami ott történik: csak a robbanások távoli döreje hallatszott ide, és ebből a dörgésből meg lehetett állapítani, milyen erővel folyik a tüzérségi előkészítés. Végre helyreállították az összeköttetést, és a telefonista gyors suttogással továbbította Beücsen- ko parancsait. Mondott két- három mondatot, aztán sokáig hallgatott. A köréje sereglett katonák türelmesen várakoztak. A reggel homályos, acélkék .fényében arcuk sápadt- nak látszott, az ágyúcsövekre ' telepedett dér pedig szürkének. Nazarov nem tudta, ildomos e, hogy ő is megálljon és füleljen, ezért ahányszor elment a telefonista mellett, szigorú piüantást vetett rá. Telt-múlt az idő. Ponomar- jov törzsőrmester, aki a konyhával és az egész trénnel a közeliben tartózkodott. egy szakadékban, azt üzente, hogy küldjenek embereket a reggeliért. Nazarovinak ebben a lelkiállapotban különösnek tűnt, hogy reggeliről beszélnek. Sőt mi több: bántónak. Egyébként is meg volt győződve' róla, hogy úgy sem lesz idejük meg enni, mert hiszen mindjárt kezdődik a csata. A katonák azonban örömmel vették elő csajkájukat, kitörölték hóval, és általában szemmellátható- an felélénkültek. S Nazarov úgy érezte, hogy ha most kiadná a „Vissza“ vezényszót, mindenki csodálkozna és megállapítaná, hogy az alhadnagy egész egyszerűen idegeskedik. Tehát el kell küldeni valakit ..; — kezdte és körülnézví meglátta Karpov lövegkezelőt. — „Majd a Karpov elmegy“ — akarta mondani, mivel az ezrednél töltött egyet len nap alatt csak az ő nevét tudta megjegyezni: a katonák arca és neve egyelőre még egymástól elkülönülve élt az emlékezetében. De amikor pillantása találkozott a tüzér szemével — az már előre mosolygott, gondolván, hogy úgyis őt fogják elküldeni — Nazarov elpirult. Természetesen Borogyin segítette ki. — Rj apuskin, Kozlov, sze- delőzködjetek! — rendelkezett méltóságteljes krákogással. — Gyerünk, küldj valakit a ló- vegedtől te is, Fedotov. A szakaszparancsnoknak Rj apuskin, egy alacsony termetű, szolgálatkész katona hozta el a reggelit. Valameny- nyi előző szakaszparancsnok mellett ő viselte a küldönci tisztséget, és csiupa megszokásból, egyszerűen azért, mert olyan magától értetődő volt. hogy elvállalta ezt a tisztet Nazarov mellett is. Nazarov felismerte benne pzt a katonát, aki az imént olyan óvatosan húzgálta a lábát. Már nem emlékezett milyen arccal ugrott fel akkor, és az a gondolat, hogy Rja- puskin esetleg láthatta rémületét, hirtelen barátságtalan érzést keltett benne iránta. — Tegye ide a v aj kát! -* mondta szigorúan. Rj apuskin gyors, ügyes mozdulattal letette a puskát a földre, aljával felfelé fordított egy sisakot, s Nazarov ráült, mint egy tuskára. (Folytatjuk)
