Dunántúli Napló, 1959. június (16. évfolyam, 127-151. szám)

1959-06-10 / 134. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DUNÁNTÚLI , NAPLÓ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÄCS LAPJA XVI. ÉVFOLYAM, 134. SZÁM ARA: 50 FILLÉR SZERDA, 1959. JÜNIUS 10. A mai magyar irodalom mindinkább a széles olvasóréteg ügyévé válik 7500 elárusító helyen 16 millió forint forgalom a könyvhét alatt Az ünnepi könyvhét tapasz­talatairól, eredményéről, az írók és az olvasók kapcsolatai­ról dr. Köpeczi Béla, a Kiadói Főigazgatóság vezetője nyilat­kozott az MTI munkatársának. — Az idei ünnepi könyv­héten országszerte nagy rokon- szenwel és érdeklődéssel fo­gadták az új magyar irodalom műveit és íróikat. Különösen Tűzfészek helyett virágoskert! A Szóvjetumó következetes békepolitikáját igazolja a bal­káni terv. A fagyos-szentek nem tettek kárt, de mit hoz a Medárd-map? — Döntő sza­kaszba jutottak a genfi ta­nácskozások. Aratás közeledtével, a tér* més beérése előtt különösen fontos: milyen az időjárás? Ha Medárd-nap körül esik az eső, akkor aratás után meg­telnek a kamrák, gazdag őszt ígér a táj! Ha nincs eső, aszály jön, a kalászban megszorul a mag, korán fonnyad a kuko­rica level« és elsatnyul a gyü­mölcs a fan. Éljség, remény­telenség következik és halál- badermesztő tél! — így tartja a régi néphit és akár igaz, akár nem, ez a hasonlat, van benne nagyon megszívlelendő tanulság: a jó termés életet jelent. Es százszor inkább éle­tet. jelent a béke, amelyet ép­pen úgy ezer veszély fenyeget, mint a gabonát, vagy az érő gyümölcsöt. Milliók lesik ezért aggódva, milyen az időjárás a világpolitikában, megérik-e a tárgyalások gyümölcse, a bé­ka, vagy még virágjában meg­ölik azt a politika fagyos- szentjei? Az egyik' nyugati lap talá­lóan igy nevezte Adenauert és támogatóit, akik tudvalévőén szét'akarták robbantani a béke szempontjából olyan nagy- jelentőségű genfi értekezletet, mielőtt az még összeült volna. De mintahogy a mezőgazdaság átvészelte májusban a fagyos- szentek „dühöngését“, így a Világpolitikai helyzet is túl­jutott a holtponton és, mint a Rudé Pravo írja': ^sikerte­lenek maradtak azoknak a kö­röknek a mesterkedései, ame­lyek minden vitás pont körül a végsőkig ki akarták élezni a helyzetet.” Mi a helyzet tehát pillanat­nyilag, a genfi külügyminisz­teri találkozó negyedik hete után a világpolitikában? A la­pok és mértékadó politikusok szinte egyöntetű megállapítása szerint az értekezlet légköré­ben bizonyos enyhülés jelei mutatkoznak és á tanácskozás döntő; szakaszába érkezett;. Bármennyire is fontosak a genfi tanácskozások az általá­nos helyzet elemzésekor, nem tekinthetünk el a világpolitika egyéb eseményeitől, amelyek­nek alakulása döntően befolyá­solhatja a külügyminiszteri értekezletet is. Ilyen esemény volt a közelmúltban Hruscsov elvtársnak albániai látogatása; A látogatás alkalmából Hrus­csov újból hitet tett a Szovjet­unió következetes békepolitiká ja mellett, javasolva, hogy le­gyen a Balkán békeövezet. Ismeretes, hogy a Balkán félsziget a múltban sokszor volt az imperialista hatalmak érdekeinek ütközőpontja, való­ságos puskaporos hordó, amely nek robbanása többször lob- bantotta lángra a világot, vagy annak egy részét. Az imperia­listáik a félsziget viszonylagos elmaradottságát arra használ­ták ki, hogy gyűlölködést szít­sanak az ott élő népek között és így érjék el agresszív cél­jaikat. Az imperialisták ma is hűek régi politikájukhoz, ra- kétatámaszpontok létesítésével újra tűzfészekké akarják vál­toztatni a Balkánt és ismét minden alkalmat felhasznál­nak arra, hogy egymás ellen izgassák a félsziget lakóit. De miért ne lehetne ez a sziget a béke virágoskertje, eleven példája annak, hogyan élhetnek békében egymás mel­lett különféle társadalmi rend országok? Az albániai alkalmából a szovjet és az albán, államfér­fiak sokszor utaltak erre, mint szükséges és reális lehetőség­re. Éppen ezért támogatta egyik beszédében Hruscsov elvtáns Chivu Stoica román miniszterelnök régebbi javas­latát, hogy hívják össze a bal­káni államok kormányfőinek értekezletét, amely a balkáni békeövezet létesítéséről tár­gyalna és ezzel hatékonyan hozzájárulna a világbéke megszilárdításához; Egyes nyugati körök azt a látszatot igyekeznek kelteni, hogy Hruscsov kezdeményezé­se a gyengeség jele, mások viszont azt állítják, hogy fe­nyegetőzik. Mindkét magyará­zat hamis és valótlan, az előb­bi hiú vágyálom, az utóbbi sö­tét méregkeverés; Hruscsov intőén és világosan kijelentet­te, hogy Albánia a szocializmus fejlődésének előretolt bástyája a Földközi-tenger térségében, s aki a függetlenségére emeli kezét az a szocialista tábor erejével és hatalmával kerül szembe. Ma már nem kell kü­lönösebben bizonygatni, hogy a Szovjetunió nem gyengeség­ből ellenzi a rakétatámaszpon­tok létesítését a Balkánon. A szovjet rakétatechnika ma lé­nyegesebben magasabb fokon áll a nyugatinál, de a Szovjet­unió ennék tudatában sem akar a fegyveres érvelés útján haladni. Éppen ezért, ami azt az igyekezetét illeti, amilyet például a görög külügyminisz­ter fejt ki, hogy fenyegetésr ként magyarázza Hruscsov legutóbbi beszédeit, éleve ku­darcra ítélt kísérlet. A görög kormány kétségbeesetten igyék szik mentegetni rakétapoliti­káját, amely szörnyű veszély­be sodorja a görög népet. És a népek — a görög nép is — támogatják Hruscsov elv­társ javaslatát. Bizonyítja ezt, hogy a második legerősebb görög politikai párt az EDA és a görög burzsoá politikusok egy része is pozitívan értékeli a szovjet javaslatokat, annál is inkább, hiszen minden jó­zan ember előtt nyilvánvaló, hogy az olaszországi és görög- országi rakétatámaszpontok ellen, a Szovjetunió nagyon is hatásos rakétabázisokat tud létesíteni azoknak közvetlen közelében.- A Szovjetunió azonban nem ellenségeskedést, hanem békés együttműködést akar, hiszen a napnál is vilá­gosabb, hogy ma a német bé­keszerződés előkészületeiről és az európai biztonságról folyó genfi tárgyalások idején raké- tatámaszpontok létesítése a Balkánon hátrafelé lépést je­lentene. Hruscsov újabb javas­lata, hogy a Balkán vál jék békeövezetté, ez olyan próba­kő, melyen beigazolódik, va­jon őszintén törekszenek-e egyes kormányok a nemzetközi helyzet tényleges és tartós ja­vítására; A balkáni békeövezet kér­dése még nagyobb jelentősé­get nyer, ha összevetjük a Ra- packi-féle terv lehetőségeivel. Ennek megvalósításához vi­szont a német kérdés rende­zése szükséges. Mindez még inkább indokolja a világ né­peinek aggódó kérdését: mi a helyzet Genfben? Mint már említettük is, egy­öntetű jelentések szerint a ta­nácskozások a döntő szakasz­ba jutottak. Az elmúlt hetet a bizalmas jellegű . megbeszé­lések jellemezték és általában a kulisszák mögött nagy sür­gés-forgás tapasztalható. Min­dent összevetve a tanácskozás (folytatás a 4, oldalon.) erhezik Magyarországra Szófia (MTI). Június 10-én reggel bolgár parlamenti kül­döttség utazik Magyarország­ra. A küldöttségét Sztanko Todorov, a Bolgár Kommunis­ta Párt Központi Bizottságá­nak titkára, nemzetgyűlési képviselő vezeti. Kálló Iván, a Magyar Nép- köztársaság szófiai nagykövete a bolgár nemzetgyűlés Ma­gyarországra látogató küldött­ségének tiszteletére kedden este Szófiában fogadást adott. Malinovszkii marsai szerdán Becsbe érkezik Becs (MTI) R. L Malinov- szkij marsall, a Szovjetunió honvédelmi minisztere szerdán délután' 3 órakor a Bécs— Schwechat-i repülőtérre érke­zik, hogy Graf osztrák had­ügyminiszter szovjetunióbeli látogatását viszonozva Auszt­riában töltsön el egy hetet. A szívélyes hangulatú fogadá­son Kálló Iván nagykövet mondott üdvözlő beszédet. A beszédre Sztanko Todorov, a küldöttség vezetője válaszolt. jól sikerültek az író-olvasó­találkozók. Hatvanöt író 223 találkozón vett részt, ahol az olvasók megkérdezték őket, hogy milyen műveken dolgoz­nak és arra kérték az írókat: érdekes, szép írásokkal gaz­dagítsák az irodalmat. Külö­nösen nagy volt az érdeklődés 3 mai témájú írások iránt. A találkozók résztvevői elmon­dották, hogy íróinktól elsősor­ban a mai kor időszerű kérdé­seire feleletet adó, a munkás- osztály, az új útra lépett pa­rasztság életét ábrázoló alko­tásokat várnak. A magyar írók elmondották, hogy hasznosak voltak ezek a beszélgetések és rendszeresen felkeresik majd az olvasókat az üzemekben, a hivatalokban, a termelőszö­vetkezetekben. Végleges adatok a könyvhét anyagi sikeréről csak június Az NDK párt- és kormányküldöttsége megkezdte körútját a Szovjetunióban Kedden délelőtt a Német De mokratikus Köztársaság párt­ós kormányküldöttsége a Kremlben találkozott a Szov­jetunió Kommunista Pártja és a szovjet állam vezetőivel. A baráti kölcsönös megértés szellemében lezajlott találko­zón széleskörben vitatták meg a nemzetközi helyzet, Európa biztonságénak kérdéseit, Né­metország problémáját, Nyu- gat-Berlin helyzetét a jelen­leg Genfben folyó külügymi­niszteri értekezlettel kapcso­latban. A tárgyalásokról ki­adott közlemény hangsúlyozza: az eszmecsere során .teljes H KGST acélgyártási szakembered tanácskozása a Dunai Vasműben A KGST acélgyártási tago­zatának szakemberei első íz­ben tartottak megbeszélést a Dunai Vasműben. Balsay Ist­ván, a KGM vaskohászati igazgatóságának főmérnöke vezetésével a szovjet, a német, a lengyel, a cseh, a .román, a bolgár, és a magyar acélgyár­tási szakemberek előbb az acélműben tájékozódtak a ter­melési kérdésekről,. az itt -ki­kísérletezett és a gyakorlatban alkalmazott új acélgyártási módszerekről. Ezután megbe-* széliek tapasztalataikat. A Guineában járt magyar kereskedelmi küldöttség vezetőjének nyilatkozata Néhány héten belül megkezdjük a szállítást Héttagú magyar kereskedel­mi küldöttség tartózkodott a Guineái Köztársaságban. A küldöttség most érkezett visz- sza Budapestre. Havas Károly kereskedelmi tanácsos, a kül­döttség vezetője elmondotta, hogy Conakry-ban megállapo­dást írtunk alá az ottani ke­reskedelemügyi minisztérium képviselőivel. A megállapodás szerint egy malmot, autóbu­szokat, mezőgazdasági munka­eszközöket, szerszámokat, vil­lamos háztartási készülékeket, rádiókat, zománcedényeket, zárakat, kötött és szövött ru­házati cikkeket és többféle más árut szállítunk a Guineái Köztársaságnak, ahonnan me­zőgazdasági termékeket vásá­rolunk^ egyetértés nyilvánult meg. A Német Demokratikus Köztár­saság párt- és kormánykül­döttségének tagjai kedden megkezdték kőrútjukat a Szov jetunióban. A körút első állo­mása Riga. A küldöttség tagjai Moszkvából repülőgépen utaz­tak a Baltikumba; 20-a után állnak majd rendel­kezésünkre. Az eddig beérke­zett jelentések s óvatos becs­lések alapján az Állami Könyvterjesztő Vállalat 11 mil­lió, a földmüvesszövetkezeii könyvterjesztés négymillió a Magyar Könyv és a kiadók pe­dig egymillió forint értékű könyvet adtak • el. A 75on könyvárusító helyen összeéri 16 millió forint forgalmat bo­nyolítottak le. Annyit már most is megállapíthatunk hogv — miután a múlt évben 1*5 millió forint volt a forga'->m — az idei könyvhét forgalma meghaladta a tavalyit. Ez áfáján király távirata Dobi Istvánhoz Mohammed Zahir afgán ki­rály táviratban mondott -ö- szönetet Dobi Istvánnak Af­ganisztán nemzeti ünnepe al­kalmából küldött jókívánsá­gaiért. Magyar — osztrák légiforgalmi egyezmény Bécs (MTI) Az osztrák kor­mány legutóbbi ülésén Figl külügyminiszter előterjesztése alapján egyhangúlag jóvá­hagyta Ausztriának a Magyar Népköztársasággal kötött légi- forgalmi egyezményét. Több mint féleser magyar úttörő nyaral a környeső országokban Nagy nemzetközi táborozás Csillebércen Érdekesnek, változatosnak ígérkezik a magyar úttörők nyári vakációja. Az ország kü­lönböző részéből előrelátható­lag 20—25 csapat — több mint félezer úttörő indul a Német Demokratikus Köztársaságba és más baráti országokba úgy­nevezett. csere-táborozásra. Az előző évekhez hasonlóan a Magyar Úttörők Szövetsége az idén is jutalom-táborozás­ra küldi a legjobb munkát végző pajtásokat. így többek között a Szovjetunió arteki, Bulgária várnai, az NDK oberhofi nemzetközi táborá­nak lesznek magyar lakói. Csehszlovákiában az idén meg rendezik a Nemzetközi Pionír Négytusa Bajnokságot, ame­lyen egy-egy fiú és lány négy­tusa csapatunk indul. A ver­seny után a gyerekek részt vesznek a Csehszlovák Pionír- szervezet fennállásának 10. évfordulója alkalmából ren­dezendő ünnepségeken. A szünidőben egyébként számos országból érkeznek pionírok magyarországi tábo­rozásra, A Csillebérci Nagytá- bor július 10-től valóságos nemzetközi gyermektálól kozó színhelye lesz. Itt nyolcszáz magyar úttörőn, őrsvezetőn kí­vül vendégül látják a Szovjet­unió és a népi demokratikus országok pionír-szervezetei­nek küldöttót; Ma van az utolsó tanítási nap Néhány nap múlva befejező­dik az 1958—1959-es oktatási év. Az általános iskolákban június 10-én tartják az utolsó „hivatalos“ tanítási napot, s 10—15. között már az osztály­összefoglalók lesznek. A tan­évzáró ünnepségeket általá­ban minden iskolában 20-án rendezik. A beiratások idei- pontja június 22—23. Az általános iskolákhoz ha­sonlóan a gimnáziumokban is 10- én fejezik be a tanítást, s 11— 12—13-án összefoglalók lesznek. 20-án vagy 21-én tan- évzáró ünnepségekkel, bizo­nyítvány-osztással fejeződik be az oktatási év. A gimná­ziumi bedratások június 22— 23—24-én lesznek. ÉRETTSÉGIZŐK A nagy előadóteremben az ügyeletes tanáron kívül nyolcán vannak. A síri csendben egy sóhajtás röppen. Pana­szos, segélykérő sóhajtás. A tettes Bauer Vendel, az a szökés fiatalember, ott, a negyedik sárban. A többiek egy pillanatra felemelik fejüket papírjukról, hol az érettségi matematikai példáival győzködnek. Fel­néznek, szemük együttérzésről beszél, segítenének is, de hát ilyen ez a vizsga. Mindenki magára, saját tudására van utalva. Bauer Vendel újból nekigyűrkőzik a példának. Bezzeg, ha zenei feladat len­ne, azt könnyebben megoldaná. Egy pillanatra eszébe jut a szülőid kultúrcsoport, az énekkar, amelyet ő vezetett, mielőtt Pécsre jött volna, hogy a zenékonzervatóriumban tanuljon. Ám, két legyet ütött egycsapásra. Beirat­kozott a Nagy Lajos Gimnázium esti tagozatára is. Tudják ezt az otthoni fiúk és lányok. Mit szólnak majd, ha kitudódik, egykori karmesterük nem tudta megoldani az érettségi matemati-. ka-példáját... Mennie kell ennek. ; A megadott számok ismeretlenek, — ni, be furcsa — mintha táncra kérnék egymást, s a Kék Duna keringő gyö­nyörű melódiájára lejtenek a papíron. De, hisz ahogy összegabalyodtak, az maga a képlet?! Gyorsan feUrja, aztán a többi már néhány alapművelet csu­pán. Szorzás, osztás, összeadás meg ki­vonás. Sikerült megoldania. A végeredményt kétszer aláhúzza elégedetten. A másik oldalon, Bauerral áteUen- ben Soltész Emilia szorgoskodik. Szem­üvege roppant komoly külsőt, szigorú­ságot kölcsönöz arcának. Mintha már tanár lenne. Pedig addig még sok min­den hátra pan. Elsőnek például az érettségi. Aztán a szegedi főiskola, s csak úgy jöhet majd a katedra. A hideg szemüvegkeretből meleg szempár villan elő. Magabiztos ez a né­zés, azt mondja: nem fog ki rajtam ez sem. Hamarosan vége az érettséginek, lesz idő a pihenésre. Mert nem könnyű azt végigcsinálni, amit ő nap mint nap tesz. Délelőtt gép­ír, munkaidő után néha még külön meg bizatást is vállal, aztán otthon folytató­dik a már megkezdett sor. Édesanyja munkaképtelen, apja beteg. Ezért ma­radt ki annak idején a Janusból. ö lett a kenyérkereső, a háziasszony. Igaz, a húga is segít otthon, de csak délután, mert fényképésztanuló. Most szabadul. Ha ő is keres majd, könnyebb tesz ... Megélénkül a csendes előadóterem. Lejárt az idő, beadják a kidolgozott tételeket. Kilépnek az ajtóni s az első szavuk: —i> Te hogy csináltad? Milyen ered­ményt kaptál? Valamennyi között Szöllősi Pál a leg­csendesebb. Megszólítom» — Miért esti tagozaton végez? Olyan fiatal még. — Mikor lehetett volna tanulnom, a szüleim nem engedtek — magyarázza kicsit szégyenkezve a szülői döntés miatt. — Pedig tudták, minden álmom az, hogy tanító legyek, ők kenyeret akartak adni a kezembe, de minél ha­marabb. Lakatostanuló lettem, kényte­len-kelletlen, ám nem tettem le régi vágyamról; — Ahogy felszabadultam, már a ka­tonasorba értem. Letöltöttem az időm, s aztán azzal a szándékkal, csakazértis tanár leszek, eljöttem Jászberényből Pécsre. Itt a szénbányászati tröszthöz szegődtem csillésnek. Egyszer előhoza­kodtam, szeretnék tanulni, örültek ne­ki, csak akkor nyúlt meg az arcuk, mikor megtudták, minek készülök. Azt vágták a fejemhez: ,Miért akar egy csillés tanár lenni? Menjen bányatech­nikumba, onnan főiskolára, legyen mér­nök. De ne tanár. -..“ Szöllősi nem engedett a negyven­nyolcból. A vezetők ellenkezése mégin- kább sarkallta, azért is. És sikerült! De ne kiabáljuk el- Még hátra van a szó> beli un

Next

/
Thumbnails
Contents