Dunántúli Napló, 1959. június (16. évfolyam, 127-151. szám)

1959-06-05 / 130. szám

2 NAPLÓ 1959. JÜNIUS 5. A szocialista állam fejlődése, az állam elhalása a XXI. kongresszus fényében A marxizmus klasszikusai feltárták az állam fejlődésé­nek és elhalásának törvény­szerűségeit. Izeire szedték szét az állam keletkezéséről addig megjelent reakciós elmélete­ket, bebizonyítván, azt, hogy az állam nem isten teremtmé­nye, hanem társadalmi ter­mék, mégpedig az osztály tár­sadalom terméke, az elnyo­mók osztályának erőszakszer­ve a többi osztály, az elnyo­mottak osztályai felett. Követ­kezésképp az állam nem is örökkévaló, hanem mint' az osztálytánsadalom terméke, az osztálytársadalom megszűnése után maga is megszűnik, mint funkcióját vesztett társadalmi intézmény, Harc a revizionista elméletek elten A marxizmus teoretikusai­nak nemcsak azok ellen kel­lett hamcolndok, akik tagadták az állam keletkezésének tár­sadalmi okét, akik a kapita­lizmus öiöklétűségét hirdetve az állam elhalását tagadták, hanem azok ellen is, akik vul­gárisán leegyszerűsítve, vágj} kispolgári behatás következ­ményeképpen a reviztenizmys talajáról vizsgálták a kérdést. A harc ma is folyik, sőt talán keményebben, mint valaha, hiszen míg az egyik oldalon a kommunizmus felépítésének küszöbén vagyunk, a másik oldaton a halódó kapitalizmus fejti ki utolsó erőfeszítéseit létének fenntartása érdeké­bem Komplikálja a harcot, hogy a szocializmus és a kapitaliz­mus erői közié beékelődve él és bomlasztó tevékenységet fejt ki a munkásmozgalom körítésébe öltözött revizioniz­mus. Egyetlen szovjet állampolgár sem iii politikai okokból börtönben A revizionistákkal ellentét­ben a mi álláspontunk a kör­vetkező: az állam az osztály­társadalom elhalásával hal el, de az az elhalás nem má­ról holnapra megy végbe. Nem olyan mint „az őszi levélhul­lás.“ Fokozatosan hagyja el egyes funkcióit és mivel nincs kit elnyomni, megszűnik erő­szakszervezet lenni. Bizonyos társadalmi funkciók, amelyek hasonlóak lesznek a mostani állami funkciókhoz, még a kommunizmusban is megma­radnak — természetesen más jelleggel. Az állam belső funkciói kö­zül a kommunizmus építésé­nek megszervezése válik fő funkciójává. A szocialista ál­lam tehát úgy fejlődik, hogy valamennyi állampolgár be­kapcsolódik «a gazdasági és kulturális építés irányításába, az ország minden ügyének in­tézésébe. Ez a demokrácia sohasem látott kibontakozásá­val jár együtt. A közrend biztosítása foko­zatosan átmegy a társadalmi szervezetek kezébe, önkéntes milíciákat éa elvtársi bírósá­gokat hoznak létre és ezek a már ma Is meglévő társadal­mi szervekkel új módon biz­tosítják a társadalmi együtt­élés szabályainak betartását. Ezeknek az intézkedéseknek áfrCSCl Elkeseredett hangú levél ér­kezett mi-nap a szerkesztőség­ié. A levél írója, egy fiatal alusi tanító, a szerkesztőség egítségét kérte, egy lebontott 'S községéből elszállított ma­lom visszaszerzése ügyében. i malmot, *— mint a levélből ■Aderllh *-* a beremendí tsz. ■ette meg egy nagyobbszabá- ú építkezéséhez. Lapáncsán liszont, ahonnan a levél író­ion, nincs termelőszövetkezet. Az ügy tehát magától érte- ődőnek, a vétel pedig teljesen ogosnak látszott. Az újságíró érdeklődését azonban mégis elkeltette valami. Meglepő olt a levél elkeseredett hang- a, de legfőképp az utolsó tárom sor, mely így hangzott: Községünkben úgyszólván ninden ötödik ház romokban tever, most került sor a ma­oriira. Meddig tart még ez a yandálizmus? Mikor építünk tt már valamit? Jöjjenek ki s nézzenek körül. Kimentünk és körülnéztünk. 1 mohos téglafalak, a buja üvel benőtt házromdk és ma- ra a csonka malom, az elha- yott melléképületekkel, még a nalomárok lassan csordogáló, Isásosodó vize is az enyészet- öl beszél. Míg más községek­en utcasorok nőttek ki a föld­ől, Lapáncsán egy ház sem pült. És az emberek? Valaki zt mondta, hogy innen min- enki menekül A fiatalabbak a zomszédos kendergyárban dől óznak és a környező közsé- ekbén építenek fészket má­nknak. Aki teheti persze rá­csba megy. A fiatalok elmén­ek, az öregek meg minek épít enek. Így aztán lassan az is ónkre megy, ami megvan. El­aggnak a házak, elfogynak az mberek. Egy borús hangulatú jpáncsai egyszer megjósolta, a ez így megy tovább, 10 év lúlvaa 300 lakosból harminc em marad, Lapáncsából pedig alu helyett csak egy magános úszta lesz. Pillanatnyilag a elek is ezt igazolják. És most tt ez a malom-ügy. Utolsó nentsvámak gondolták a mál­nát, ami után már csak a vég öhet. Hát lehetséges, hogy gy romokban álló malom löntse el Lapáncsa sorsát7 Persze a falu vezetői határozót tabban felléphettek volna, hogy megtartsák « malmot. Mert nem igaz, hogy ha ők bátram felemelték volna sza­vukat, mondván, hogy —* az őszre Lapáncsán is megalakul a itsz, és épületre nekünk is szükségünk lesz, — nem igaz, hogy idegen tsz. kapta volna meg a romot. De ezt nem tet­ték. A lapáncsaiak elaludtak, mint rendesen, hogy aztán újra meg újra elsirassák a fa­lu jövőjét. De hát mi az igazság? Tény­leg olyan *sötét" Lapáncsa jövője, mint ahogy azt a falu lakói lefestik? Az igaz, kicsi a falu határa, mindössze há­romszáz hold. De nemrég még ötszáz volt. Csak három éve adtak át kétszáz holdat az ál­lami gazdaságnak, mert nem volt aki megművelje. Az is igaz, hogy a falu bekötőútja majdnem járhatatlan, de rö­videsen köves utat kapnák és ezt már a lapáncsaiak is tud­ják. Tudják azt is, hogy az illocskai termelőszövetkezeti községgel egyesülve erős tsz-t alakíthatnának. Akkor hát mi­ért nem mozdulnák meg, mi­ért nem tesznek valamit? Nem tudják azt, hog\egy falu sor­sát a benne élő emberek irá­nyítják? Aki a faluját szidja, az magát szidja benne, aki a falujából menekül, az önmaga elől menekül. Ezen a tava­szon száz meg száz falu vá­lasztotta az új utat, száz meg száz faluban kezdték meg jó­formán semmiből a közös épí­tését, Lapáncsához hasonló falu is volt köztük számtalan. A lapáncsai kultúrház tete­jén ott dyszlik a televíziós an­tenna, az utca egyik oldalán meg betonjárdán lépkedhet az ember. Tehát a „szomorú sor­sú" község vezetői tettek már valamit. De ez még mind ke­vés. A vezetőkön sokkal na­gyobb felelősség nyugszik. Fel rázni az embereket a fásult­ságból, rávezetni őket a he­lyes útra. Megmutatni az em­bereknek, hogy ha a helyes úton járnak, nem puszta lesz 10 év múlva Lapáncsából, ha­nem épp olyan viruló falu, mint bárhol Baranyában. a Szovjetunióban már megér­tek a feltételei. Köztudomású, hogy a Szovjetunióban politi­kai okokból egyetlen állam­polgár sem ül börtönben és egyetlen szovjet állampoTgár ellen sem indítanak politikai okokból bírósági eljárást. Nem leszünk öngyilkosok A szocializmus még nem győzött az egész világon. Lé­tezik még kapitalista tábor is, amely egyre több tért ve­szít, mindinkább alulmarad a szocialista táborral vívott gaz­dasági versengésben, s amely­nek pusztulása elkerülhetet­len. E tábor ereje ma azonban még nem lebecsülendő. A re­vizionisták ajánlatát elfogad­ni, a hadsereget és az állam­védelmi szerveket megsemmi­síteni, ilyen körülmények kö­zött egyenlő lenne az öngyil­kossággal. Bármennyire is nem tetszik a marxizmus-leninizmug áru­lóinak, mi nem leszünk ön­gyilkosok. A kommunizmus építése békés alkotómunkát kíván, a kapitalista környezet fennállásáig tehát megmarad­nak azok a funkciók, amelyek a szovjet emberek alkotómun­káját vannak hivatva biztosí­tani. Ilyen a szovjet állam védelmének megszervezése, a kívülről bedobott kémek és diverzánsok felszámolása. Az állam e funkciói nemcsak fenn maradnak, hanem, erősödnek is. A további fejlődés során — feltehetően belátható-időn be­lül — a kommunizmust építő országok között megszűnnek a politikai határok és létrejön a kommunista világrendszer állama és fennáll mindaddig, amíg az állam fennmaradása egy esetleges imperialista tá­madás veszélye miatt szük­séges. Ha az imperializmus megszűnik, ilyen támadás nem veszélyezteti az emberiség fej­lődését, akkor az állam itt is megszűnik és elfoglalja helyét a társadalmi önigazgatás. Csorba Tivadar Országos viszonylatban is elismerésre méltó A megye állatorvosai mint minden negyedévben, 1959 első negyedévében is meg­vizsgálták, hogy milyen ? fogamzás! és ellési százalék a termelőszövetkezetek tehe­nészeteiben. Az első negyed­évben a tsz-tehenek produk­tivitása megyei átlagban 83.9 százalékos volt. Ez azt jelenti, hogy száz tehén kö­zül ebben az időszakban 83.9 tehén vagy vemhes volt, vagv pedig boriú volt alatta. Legjobb eredményt a sely- lycl járás termelőszövetkeze­teiben találták, ahol 9(1.8 százalékos volt a tehenek produktivitása. Az eredmény országos vi­szonylatban is elismerésre méltó, különösen, ha a me­gye . egyéni gazdaságainak eredményeivel hasonlítjuk össze. Az egyéni parasztok teheneinek produktivitása ugyanig megyei átlagban a hetvenöt százalék körül mo­zog. Etfiadó és szónokképző tanfolyam A Hazafias Népfront városi bizottsága február 10-én alap­fokú előadó- és szónokképző tanfolyamot indított. Heti há­rom foglalkozást tartottak. A pedagógiai főiskola tanárai voltak az előadók. A tanfo­lyam a napokban zárult, és 27 végzett hallgatója kapott vizs­gabizonyítványt. A hallgatók a közeljövőben több előadást és gyűlést fognak tartani. A városi népfront bizottság ősszel két előadó- és szónok­képző tanfolyamot szervez: egyet a napokban végzett hall­gatók számára haladó jelleg­gel és egy új alapfokút. A két tanfolyam szeptember 15-ón kezdődik. n Minisztertanács illése A Minisztertanács csütörtö­kön ülést tartott. Az élelme­zésügyi miniszter beszámolt a társadalmi tulajdon védelmé­nek helyzetéről az élelmiszer­iparban. A kormány megvitat­ta a beszámolót és intézkedé­seket hozott a társadalmi tu­lajdon fokozott védelmének biztosítására, majd folyó ügye­ket tárgyalt. oer&oeis Ma A near. H; •— Azt mondom, Indulj — parancsolta a szakaszvezető, aki a felsőbbség előtt felelős volt a kapott parancs teljesí­tésiéért, meg ezért a híradó ka­tonáért, sőt a hátán levő rá­dióért is.- Hova menjek? — tiltako­zott csüggedten a híradós. Az olyan ember makacssá­gával ismételgette ezt, aki semmit sem kíván tudni azon túl, hogy nem akarózik neki kimászni az árokból. A sza­kaszvezető pedig, aki nem volt nagyon meggyőződve igazáról, egynp inkább feldühödött. — Azt mondom, eriggy! A zászlóalj parancsnok várja a készüléket, te meg nem aka­rod a parancsot végrehajtani. .Mindjárt kihajítom mind a kettőt” — gondolta hideg dühvél Belicsenko: minden in­gerültségét érthetetlenül ezek­re a híradósokra koncentrálta. És ekkor mindenki meghal­lotta a nem hangos, de min­den más zajt azonnal eltom­pító hangot, a lefelé szálló si- vítást. Ez a lövedék minden­kit kibékített A híradósok édestestvérekként dugták össze fejüket a figyelőárokban. Be­licsenko a térdére vonta To- nyát és föléhajolt. A robbanás előtti pillanatnyi csöndben Bo- gacsov búsan gondolt arra, hogy hányszor készült már befedni a figyelőállást, de még, mindig nem fedte be. És min­denki érezte, hogy az égi ál­dás elől most már csak egyet­len védelme van: a saját háta. A futóárok megrázkódott, a föld szinte megindult, min­den remegett a füstben és a dübörgésben. Az ezredparancsnok megfi­gyelőpontjáról és más meg­figyelőpontokról, amelyeket nem fedezett fel a német tü­zérség, látták, hogy fedték el a robbanások felpuffadt pe- helyként a magaslatot; a lej­tőn füst kígyózott a magasba s ott összékeveredett a fel­csapó porral. S ezeken a meg- figyelőpontoíkon azt gondolták: „Eltemette Belicsenkót...” Szótlanul tapadtak távcsöveik­hez, messzelátóikhoz, s nézték, hogy a magaslat fölött ka­vargó füstben és porban egy­mást követik a robbanások, és tudták, mit érezhetnek az em­berek ilyen tűzben. ,.. Amikor a robbanások megszűnteik, fülük még zúgott és omlott rájuk a föld. Tonya feltápászkodott, homok hullott le a hátáról, köpenye gallér­járól. Belicsenko most egészen közelről látta az arcát, arcszí­niéhez hasonló sápadt ajkát és bátortalanul mosolygó szemét, melyből még nem tűnt el a ré­mület: az ijedtségtől kitágult sötét pupillákban olvadt, akár egy kis jégcsepp. Tonya orcá­ján aprócska vérfolt piroslott. Belicsenko köpenyére pillantott és észrevett a mellén egy kap­csot: valószínűleg ez karcolta meg a lányt. Kivette a zsebé­ből a portól szürke zsebken­dőjét és óvatosan letörölte a vért. — Melletted bátor vagyok >— mondta Tonya hálásan. — ■ üiliiíií ■ — FELBORULT Györegy Vince bogádi gazda lovasko- csija, mert lovai megvadultak. Györegy Vince és a kocsi má­sik utasa, amikor látták, hogy a gyeplőszár elszakadt, leug­rottak és így az esés következ­tében vállficamot, illetve zúzó- dásokat szenvedtek. □ ORVOSI lakást és rende­lőt létesít még ebben az esz­tendőben saját erejéből Hird 'akossága. — KÉMÉNYTÜZNEK vélték szerdán a Dobó István utca egyik lakóházában a kémény égetésekor kicsapódó lángokat. A környékbeliek kihívták a tűzoltóságot, de oltásra nem volt szükség. A tűzoltók meg­állapították, hogy Török Mik­lós kéményseprő szabálytala­nul járt el, amikor elvégezte a kémény égetését, mert min­den hasonló esetben előzetes jelentést kell tenni a tűzoltó­ságnak. Török Miklós ellen szabálysértési eljárást indíta­nak. □ VASÁRNAP tartják meg Mohácson Haydn halálának 150. évfordulója emlőkére az ünnepi hangversenyt, a megyei tanács végrehajtó bizottsága és a Szövetkezeteik Baranya megyei Központja rendezésé­ben. A megnyitót Nagy Sán­dor, a MÉSZÖV igazgatósági elnöke, az ünnepi beszédet Hán Ferenc, a Művelődésügyi Minisztérium országos művelő­désügyi felügyelője mondja. A műsor megrendezésében közre­működnek a mohácsi FMSZ zenekar és a mágocsi FMSZ vegyeslkar tagjai; — VIKAR-emlékest jesz va­sárnap este fél nyolc órai kez­dettel a Bartók Klubban, a nagy folklórista születésének 100. évfordulója alkalmából. Az estet a TIT irodalmi szak­osztálya, a városi tanács mű­velődésügyi osztálya, valamint a Széchenyi Gimnázium Iro­dalmi szakköre rendezi □ BÜFÉT rendezett be a Vidéki Vendéglátó Vállalat, az abáligeti idegenforgalmi átvo­nuló szálláson a szálló vendé­gel és a barlang látogatói szá­mára. A büfében postai érték­cikkeiket Is árusítanak. — KÍNAI tisztagyapjúból készült szőnyegek érkeztek az Állami Áruházba. A szebbnél- szebb daraboknak sok csodá- lója akad. Ha veled vagyok, semmitől sem félek. A szél elfújta a füstöt; vilá­gos lett. De a tüzérségi előké­szítés alatt egyikük sem vette észre a virradatot. Belicsenko megkereste a föl­dön a betemetett telefont. — Állítsd fel a teodolitot! — parancsolta Bogacsovnak. A felderítő, szemét össze­húzva, a németek vonala felé pislogott, tágas orrlikán szom­jasan szívta be a levegőt. Az akkurátus Goresko letörölte az agyagot a térdéről. Ratner a melléhez szorított teodolittal ismét átszáguldott a futóár­kon. Bogacsov kesztyűjével a port veregette a válláról s nagy léptekkel követte. A szomszéd figyelőárokból han­gok szűrődtek ki. — Add, bekötöm — mondta valaki. — A rádió ép? — Keresztüllőtték. Ide, a váltamba fúródott a szilánk. A rádió meg a hátamon volt. A rádiós igazolásul megzör­getett valamit a faládikóban. A futóárkon átmenőben Beli­csenko meglátta a két rádióst. Vékony nyakú, fiatal gyere­kek, a földön ültek. A derékig meztelen, fehérbőrű, sebesült vállú híradós, szinte össze­ment. Tonya átkötötte, ő pe­dig a fájdalomtól szánalmasan összehúzta magát. A szakaszvezető megnyálaz- ta a cigarettát, s tüzet adott neki. Az meg a szenvedő jogán fogadta a kiszolgálást. — Most kórházba mész — mondta neki a szakaszvezető. — Legalább három hónapra. A háborút már nem éred utol... Ekkor megpillantva Beli­csenkót, az ismeretlen száza­dost, elhallgatott, s nekirugasz­kodott. hogy felálljon. Tonya is arra fordította a fejét, sze­me találkozott Belicsenkóéval, és hálásan mosolygott. A reggel hideg fényében messzire ellátActt a havas □ MEGVALÓSULT a me­gyei tanács áldozatkészségé­ből a Baranya megyei Csecse­mő- és Gyermekotthon Jánosi- pusztán. Az otthon ünnepélyes felavatását június 9-én, kedden délelőtt 11 órakor rendezik. □ SOKAT segített az idén Mohács lakossága a város szé­pítésében, parkosításában. A bútorgyáriak karókat készítet­tek, az Ipari Iskola tanulói dró tot feszítettek ki a friss virág­ágyak körül, a lakók pedig még saját virágaikból is adtak a város számára. Mohács ut­cái most szebbek, mint vala­ha. — SZÁZEZER forintos álla­mi támogatást kaptak klubhá­zuk építéséhez a bikáitok. Ha­sonló összeget kaptak klubház építésére a nagyhajmásiak is. — KÉPZŐMŰVÉSZETI ki­állítás nyílik ma Sellyén, a baranyai ünnepi hetek kere­tében. — FELLÖKTE egy lovasko­csi az újhegyi erőmű környé­kén Bodor Istvánná, 77 éves, Remény utca 4. szám alatti la­kost. A mentők agyrázkódás­sal szállították klinikára. □ AUTÓBUSZ különjáratot indít június 7-én az IBUSZ Aballgetrc, a barlang és a tú- ristaház megtekintésére. □ MÁJUS 30-án, szombaton este Mohácson a Béke szálló éttermében tartatta a kisipari szövetkezetek és a helyi kis­iparosság együttes családi est­jét. Az esten a Baranya megyei Kisipari Szövetség nevében Gyulai Irma elvtársnő üdvö­zölte a párt-, a tanács és a tö­megszervezetek képviselőit, kérte őlket, hogy továbbra is segítsék és kísérjék figyelem­mel a kisipari szövetkezetek munkáit, valamint utalt a kis­iparosok és a KTSZ dolgozói­nak szorosabb szakmai és kul­turális együttműködésére. A résztvevők a hajnali órákig maradtak együtt a Béke szálló népi zenekarának hangjai mel­lett. — AZ ELMÚLT napokban Pécsre érkezett a Budapesti Vegyi és Műanyag Kisipari Szövetség 94 kiváló dolgozója, akik ittlétük alkalmával ellá­togattak a pécsbányatelepi Széchenyi-alknára, a Kesztyűs KTSZ-be, majd Siklósra és Harkányba rándultak ki. mező s rajta a gránáttölcsé­rek fekete torka. Az első vo­nal felől végig a mezőn füst terjengett, s ugyancsak az el­ső vonal felől egy sebesült kú­szott hátrafelé, kezére támasz­kodva felemelkedett, valamit kiabált, aztán újra, meg újra visszazuhant a földre. Majd vakon tapogatózva tovább von­szolta magát. Egy másik sebe­sült, kigombolt köpenyben, puskára támaszkodva vánszor- gott. Több ízben eltakarta a robbanások füstje, de mindig előbukkant, s nehézkesen vál­togatva a lábát, közeledett. A tüzérségi előkészítés foly­tatódott, a Heinkel-repülő- gépek, melyek libasorban lőt­tek bombázni, a felhők mögül ez első vonalra zuhanva dob­ták le csomagjaikat. Fekete pálcikák váltak le róluk, nőt­tek, nagyobbodtak és sivítva hullottak alá. A figyelőhelyen egyszercsak minden rengett, remegett, a mellvédek porzot- tak. S a magaslat fölött máris fekete árnyékként húztak el csatarepülőgépeink s elnyelte őket a füst. A repülőgépek még nem szórták le minden terhüket, amikor Ratner, aki távcsövén figyelt, megfordult, s furcsa, szinte felvidult arc­cal megszólalt: — Tankok! Belicsenko a távcsövön lát­ta, hogyan fordulnak ki egyen­ként a hegytaréi mögül, és mint szénaboglyák sötétlenek a mező egész határában. A robbanások szűnőben voltak, tisztán hallhatóvá vált a gép­puskád s a géppisztolyok ro­pogása az első vonalban: kez­dődött a roham. A sebesült, mintha mit sem vett volna észre, puskájára támaszkodva sántikált tovább. Akna vágó« dott le mögéje Egyetlen eg'' akna. Amikor a szél szétszór­ta a füstöt, az ember nem volt sehol: a havon szürke foltként terült szét a köpeny. (Folytatjuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents