Dunántúli Napló, 1959. június (16. évfolyam, 127-151. szám)
1959-06-05 / 130. szám
1959. JÜNIUS 5. NAPLÓ n Megszilárdult a törvényesség megyénkben Á megyei tanács június elsejei ülésén dr. Lévai Tibor, megyei főügyész tájékoztató jellegű előadást tartott a törvényesség helyzetéről Bevezetőjében, a szocialista törvényesség fogalmának, tartalmának, szükségességének elvi megvilágítását adta, aláhúzva, hogy az ügyészség alkotmányunk értelmében a törvényesség biztosítására hivatott különleges jogállású szerv, amelynek feladata ügyelni arra, hogy a minisztériumok, az alárendelt hatóságok, hivatalok, intézmények és egyéb szervek az államhatalom szervei, valamint az állampolgárok, a törvényeket megtartsák illetve megtartassák. Ezután az ügyészi általános felügyeleti munka megyénkben észlelt tapasztalatairól beszélt, megállapítva, hogy állam igazgatási szerveink munkáját egyre inkább a törvényesség fokozottabb megszilárdítása jellemzi. S amennyiben hibákat találni, ez inkább az alsóbb fokú tanácsi szerveinknél észlelhető, de ezek a hibák többnyire a már ismert nehézségek, mint például a kellő szakmai képzettség hiányából erednek: *— Persze vannak olyan esetek is — mondotta, — amikor a hiányosságok az állami fegyelem meg nem értéséből, nemtörődömségből, a felelősségérzet hiányából erednek. Például a pécsi járásban a felsőbb szakigazgatási szervek is elkövették azt a hibát, hogy a kiadott utasításaik végrehajtását nem ellenőrizték kellőképpen. így történt meg, hogy a szentlőrinci községi tanács megkapta a járási operatív bizottságtól a felvásárlásokkal kapcsolatos teendőkről és felárak kifizetéséről szóló rendelkezést, amely szerint 1958 augusztus 5-ig jelentést kellett volna tenni a végrehajtásról. A községi tanács vb- ............................. el nöke ehelyett augusztus Síén az utasításra rájegyezte, hogy „tudomásulvéve“ és ezzel az irattárba rakta. — Mégsem ez jellemzi tanácsszerveink munkáját — mondotta, — mert a tanácsi dolgozók túlnyomó többsége ma már határozott, rátermett, politikai és morális tekintetben kifogástalan, munkáját ügyszeretettel ellátó dolgozó. Az ügyészi általános felügyelet során ipari üzemeknél, kereskedelmi vállalatoknál, mezőgazdasági üzemeknél összesen 164 vizsgálatot bonyolítottak le, hogy a vizsgált szervek milyen intézkedéseket tettek a társadalmi tulajdon védelme terén, továbbá a munkajogi, balesetvédelmi jogszabályokat betartották-e. Jelentős figyelmet fordítottak a termelőszövetkezetek alapszabályszerű működésének vizsgálatára és számos javaslatot tettek a szabálytalanságok kiküszöbölésére. Jelenleg az újabb jogszabályok népszerű ismertetésével és a felügyeleti munka további fokozásával igyekeznek segíteni a mezőgazdaság szocialista átszervezését Ugyancsak, fontos területük a panaszintézés felügyelete. A panaszok kivizsgálásán és a jogos panaszok orvoslásán keresztül a törvényesség megszilárdítását nemcsak azzal mozdította elő az ügyészség, hogy az elmúlt évben 58 óvást, 229 javaslatot nyújtottak be az állampolgárok jogos sérelmeinek orvoslására, hanem azáltal is, hogy a panaszok ismétlődése esetén felhívták az érintett szerv figyelmét a határozott intézkedésre. Az ügyészi jogpropaganda tevékenységére elsősorban a társadalmi tulajdon védelme hárított fontos feladatokat. Az elmúlt évben több mint száz, a társadalmi tulajdon védelmével kapcsolatos előadást tartottak, a párt-, a tanácsi szervek, a KISZ és egyéb társadalmi szervek és vállalatok felkérésére. De jelentős erőfeszítéseket tettek a szocialista erkölcs védelmére alakult úgy nevezett társadalmi bíróságok létrehozására is. Jelenleg mintegy harmincöt vállalatnál jöttek létre, illetve alakulóban vannak társadalmi bíróságok. A pécsi és komlói ipari üzemeknél, valamint a mohácsi járás egyes gazdaságainál, gépállomásainál tartottak több eredményes tárgyalást a társadalmi bíróságok. E tárgyalásoknak komoly nevel? hatása volt az elkövetőknél, de szélesebb körben a hallgatóság tagjai is sok tanulságot merítettek a maguk számára. Lévai elvtárs ezután átfogó képet adott büntetőjogi vonalon a törvényesség helyzetéről megyénkben, rámutatva az elért eredményekre és a még fennálló hibákra. — Az az erkölcsi lazulás, amit az ellenforradalom dúlá- sa okozott, már a múlté — mondotta. — A Magyar Szocialista Munkáspárt és a forradalmi munkás-paraszt kormány vezetésével nagy eredményeket értünk el a törvényesség megszilárdítása terén, nemcsak országos, de megyei viszonylatban is. Megyénkben a törvények megsértőinek száma jelentősen csökkent, úgyszintén javult a személyi- és vagyonbiztonság helyzete is. A fegyverrejtegetések száma elr enyésző, de a politikai jellegű bűncselekmények száma sem jelentős. A polgárok javai elleni lopások, sikkasztások, csalások száma is csökkent és erősen csökkent a hatóság közege elleni erőszak miatt indított bűnügyek száma is, ami azt igazolja, hogy a rendőrség tekintélye az ellenforradalom óta magas színvonalra emelkedett. De azt is igazolja, hogy a lakosság bizalma is megnövekedett a rendőrséggel szemben. Nyomatékosan felhívta a figyelmet a közlekedési balesetek nagymérvű emelkedésére megyénkben. A közút’ balesetek száma 1958-ban az előző évhez viszonyítva 21,1 százalékkal emelkedett. Az oktató és felvilágosító munka, a megelőzés érdekében tett intézkedések azonban még n em érték el a kívánt célt, a balesetek száma ebben az évben is tovább növekedett. Különösen a gyermekbalesetek száma, az előző évhez viszonyítva 5-ről 22 százalékra emelkedett. Az eddiginél fokozottabb mértékben oktatás tárgyává kell tenni, elsősorban Pécsett a gyalogosok közlekedését és megszigorítani a gépjárműel- lenőrzéseket — mondotta. A tájékoztató előadás végén kérte a tanácsi szervek segítségét a törvényesség további megszilárdításához, a bűnözés megelőzéséhez, a büntető törvényekkel összeütközésbe került személyek neveléséhez olyan, értelemben, hogy belőlük újból becsületes dolgozó emberek váljanak. — Úgy vélem, — mondotta T- hogy az elmondottakkal sikerült összefoglaló képet adnom a törvényesség jelenlegi állásáról és felhívni a figyelmet arra, hogy ha a bűnüldözés a mi dolgunk is, a bűncselekmények megelőzése már nemcsak reánk váró feladat. Ebben az igen fontos munkában legalább annyi tennivaló vár a tanácsi és társadalmi szervekre, mint ránk. Együttes munkánktól várható a törvényességnek állami és társadalmi életünkben való még fokozottabb megszilárdulása. Az előadást követő, vita befejeztével a tanácsülés határozatot hozott, amely szerint a járási tanácsok legközelebbi ülésükön a megyei tanács üléséhez hasonlóan tárgyalják meg járásukban a törvényesség helyzetét: A Nehéz pari Minisztérium kollégiumának határozata A Nehézipari Minisztérium kollégiuma a legutóbbi ülésén foglalkozott a szénbányászat tervteljesítésével. Az eredmények értékelésénél megállapították, hogy az első negyedévben 200 000, április és május 'hónapokban pedig mintegy 80 000 tonna szenet termeltek terven felül a hazai szénbányák. Főként a nagyobb fűtő- értékű feketeszénből és a jobb- minőségű barnaszénből bányásztak többet, mint 1958 hasonló időszakában. A tervezetthez viszonyítva csökkent a gyengébb minőségű. barnaszén és a lignit kitermelése. A frontfejtéseknél az előrehaladás 7.1 százalékkal volt nagyobb, mint tavaly az azonos időszakban. Csökkent a bányafa- és a robbanóanyag felhasználása, míg az áramfogyasztás 11 százalékkal növekedett, ami jórészt a dorogi bányák nagyobbmésívű víztelenítési munkáinak tulajdonítható. Az év első öt hónapjában a tavalyinál lényegesen többet költöttek bányabiztosítási munkákra. Bár a tervezettnél kevesebb munkát tudtak^ befejezni, mégis csaknem négyszer akkora összeget fordítottak bányabiztosítási berendezésekre, mint 1958 hasonló időszakában. Az eredmények alapjan a kollégium megállapította es határozatként elfogadta, hogy a jövőben csak ott engedélyezhető a terv túlteljesítése, ahol ez népgazdasági szempontból haszpos és kívánatos. A kol- légium fontos feladatként jelölte meg a szén minőségének javítását, mert a népgazdaság elsősorban a jobb minőségű, a kalóriadús szeneikre tart if^nyt. Milyen elhelyezkedési lehetősének váriák az idén a tanulmányaikat befejező fiatalokat ? Még néhány hét és Pécsett ismét leteszi a tankönyvet néhány száz fiatal az általános- és középiskolákban. Jó részük tovább tanul és mint szakember kíván majd népgazdaságunk különféle munkaterületein működni. Közel ötszázan azonban inkább kedvet éreznek már most a munkához, mint a tanuláshoz. Vajon a városi tanács munkaügyi osztálya milyen intézkedéseket tett e fiatalok érdeklődésüknek megfelelő elhelyezkedése érdekében? Válaszoljon erre Kri- vitz Gyula elvtárs, az osztály vezetője: „A most végző és e’Helyezkedni kívánó fiatalok érdekében már kora tavasszal megkezdtük a munkát. Az üzemeket és vállalatokat arra kértük, hogy ifjúmunkás- és ipari tanulóigényüket jelezzék minél előbb. Ez meg is történt. Ezzel egyidőben az iskolákban is tájékozódtunk a fiatalok szándéka iránt. Amikor mindkét részről megkaptuk a kellő tájékoztatást, ismét az iskolák igazgatóihoz mentünk, hogy a lehetőségeket ismertethessék a dolgozni kívánó vagy az ipari szakmák iránt érdeklődő fiúkkal és lányokkal. Most már ki is alakult nagyrészt az érdeklődés és a lehetőségek mérlege. Ez különösen a fiúik javára igen kedvező, de azért a lányok is válogathatnak a munkahelyek között. Úgyszólván az összes jelentősebb pécsi üzemek igényelnek ipari tanulókat. Ennek következtében mintegy 239 fiúknak fenntartott helyre még nem is akadt jelentkező. Mint minden évben, az idén is a Pécsi Szén- bányászati Tröszt a legnagyobb „igénylő”: 120 tanulót alkalmazna. Az építőipari szakmában elhelyezkedők sem panaszkodhatnak, mert a pécsi és komlói vállalatok több mint 100 fiú tanulót keresnek. Lánytanulók részére egészségügyi Másfél kilő krumpli Ennyit vásárolt tegnap az Irányi Dániel téri piacon Sipos József tanuló. Otthon már várták, hogy elkészítsék, be lőle aiz ebédet. Le {7* nagyobb bosszúságukra azonban a másfél kilóból egyet len szemet s/em tudtak felhasználni. Fekete volt belül mindegyik. Szinte sírva hozta vissza a piacra a nővérévé l együtt az egészet a kis Jóska. — Attól a nénitől vettem — mutatta meg az elárusítót. Az ott tartózkodó rendőr is felfigyelt az esetre és azonnal visszavetette az eladóval a burgonyát. Előzőleg még az eladatlan burgonyát is megnézte és abban sem tatáit egyetlen egyet sem, amelyik nem volt hibás. Az eset tanúi felháborodva követelték, hogy a. termelői igazolványt vonják meg az ilyen emberektől, akik a városi dolgozókat igy becsapják. Ezek után a piaci ellenőrző szerv, a rendőr jelentése után jogosan bevonta Jaksa Sándomé szavai lakos termelői igazolványát. Ez az eset is szolgáljon tanulságul azoknak, akik ily módon akarják meg károsítani, becsapni a dolgozókat, hogy a piacra sem lehet bármilyen árut eladásra vinni. A rend őrei és az ellenőrök nem csak megvédik a spékulá c iától a dolgozókat, de szigorúan eljárnak azokkal szemben, akik a dolgozók pénzét kicsalják. Még ákkor is, ha az csak másfél kiló krumpli ára. téren vannak a legnagyobb lehetőségek. Ápolónőképző iskoláink 50 általános iskolát végzett vagy érettségizett lányt keresnek. Ezenkívül védőnőképző iskoláink is várják a most végző lánytanulókat. Több pécsi üzem és vállalat, például a Kesztyűgyár vagy a Ruha- és Cipőipari Vállalat, a Kertészeti Vállalat, az Állami Áruház szeretne alkalmazni női tanulókat. A Pécsi Dohánygyár is tudna felvenni több mint 100 női munkaerőt, ha elvégeznék a tervezett üzembővítést.” — Ezek szerint az idén nem okoz gondot a város fiataljainak az elhelyezkedés? „Nem. Sőt mint említettem fiú tanulókból és ifjúmunkásokiból sokkal nagyobb az igény, mint amennyire számítottunk. Női munkaerőfelesleg ugyan mutatkozik, de a csökkentett munkaidős foglalkoztatások fejlesztésével és a Do- hángyár bővítésével reméljük ez is megoldódik. Az állam is támogatja — ahol erre a lehetőség megvan — a csökkentett munkaidős foglalkoztatások bevezetését. Az erre vonatkozó rendelet tavaly jelent meg, de a városban már közel 100 olyan fiatal munkás van, aki igénybe vette ezt a lehetőséget. Az idén, először, a mezőgazdaságban is alkalmaznak tanulókat. A Baranya megyei állami gazdaságok több száz tanulót vennének fel 3 éves időtartamra. Ezeknek a fiataloknak ugyanazok a térítések és kedvezmények járnak, mint az ipari tanulóknak, kereseti lehetőségeik azonban még jobbak. Belőlük kerülnek majd ki a jövő mezőgazdasági szakmunkásai. Az utóbbi lehetőséget sajnos még kevesen ismerik. pedig a falusi fiatalok, lányok és fiúk számára igen szép jövőt biztosít,” Viták tűséből — helyes döntések A megye termelőszövetkezetei az elmúlt napokban tartották meg közgyűléseiket, amelyen a 7-es törvényerejű rendelet alapján kialakították saját alapszabályukat. Mit mutattak ezek a közgyűlések’ Elsősorban azt, hogy a tagokat élénken foglalkoztatja a „közös” ügye. A közgyűlések egyik fő vitapontja a háztáji területek mértékének megszabása volt. Voltak, akik amellett kardoskodtak — igen pozitív jelenség, hogy ezek lényegesen kisebbségben voltak —hogy a szőlőket, gyümölcsösöket, és a termelésre alkalmas kerteket ne számítsák be a háztáji területbe. A többség így vágott vissza: — Ha sóik a háztáji, kevés a jövedelem a közösben. Nem olyan tagokra van nekünk szükségünk, akik félig, vagy még ennél is jobban egyéniek és csak felük, vagy egy negyedük van a közösben. Ebből csak kára van a közösnek ... Igazuk volt. És igazságuk erejét bizonyítja az, hogy termelőszövetkezeteink helyesen döntöttek a háztáji kérdésében is, eltekintve az olyan esettől, mint a botyikapeterdi tsz. közgyűlése, ahol olyan határozatot akartak hozni, hogy a háztáji szántón kívül a szőlő is a tag háztájijában maradjon. Termelőszövetkezeteink mögött több éves tapasztalat van. És e tapasztalat között akad jó is, rossz is bőven. Ma már minden termelőszövetkezetben rájöttek arra az aranyigazságra: „Az az ember, aki nem a közösből aikar élni, csak kárt okoz a termelőszövetkezetnek." Erre tanítanak a példák és, hogy a példák ereje milyen nagy, azt mutatják a most lezajlott közgyűlések helyes dön tései is. A jegyzőkönyvek, a jelentések másról is beszámolnak. Bár nem írták le sehol, de így van: ezek a közgyűlések azt is megmutatták, termelőszövetkezeteink zöme ma már képes arra is, hogy önállóan, helyes döntéseket hozzon, önállóbbak lettek, lehet, sőt kell is rájuk számítani, minden területen. Tetszett nekik az új minta- alapszabály és a mintaalapszabályból is különösen azok a részek, amelyeket kipontoztak. Ilyen nem volt a régi minta- alapszabályban. Ott mindent, betűről-betűre előírtak, itt döntő kérdésekben a határozat- hozatalt a termelőszövetkezetek közgyűlésére bízták. Helyes volt ez? Helyes! A mohácsi járási tanács mezőgazdasági osztálya kimutatást készített arról: a járás területén működő termelőszövetkezetek milyen határozatot hoztak az alapszabály kipontozott részeinél. Érdekes, tanulságos ez a kimutatás. A mohácsi járás termelőszövetkezeteiben azoknak a tsz-tagoknak, akik iskolára, tanfolyamra mennek arra az időre, amíg tanulnak, napi fél—egy munkaegység jóváírását hagyták jóvá: A régi alapszabály kimondta: nőknek 80, a férfiaknak pedig legalább 120 munkaegységet kell elérni évente. A mostani nem mondja ki, a tagokra, a közgyűlésre bízza. A mohácsa járás termelőszövetkezeteiben a közgyűlések határozatai a következő képet mutatják. A férfiak munkaegység-teljesítésének mértékét 120—220-ban állapították meg, mig a nőké 80-tól 120-ig terjed. Ha az egész járást együttesen nézzük, akkor ez azt jelenti, hogy járási átlagban a férfiaknak 150, a nőknek pedig 100 munkaegységet kell teljesíteni a közgyűlések határozata szerint, tehát lényegesen többet, mint amennyit a régi alapszabály előírt. A járás termelőszövetkezetedben felfigyeltek arra is, hogy nő és nő között különbség van. Az olyan anya, akinek kisgyermeke van, nem tud annyiszor részt venni a közös munkában, nem tud annyit vállalni a közös munkából, mint az, akinek nagyobb gyermeke van. Ezért a terme- :őszövetkezetek mindenüt- külön foglalkoznak azzal, hogy mennyi az a kötelező munkaegység, amit a kisgyermekes anyának e] kell érnie. A kisgyermekes anyákra kiszabott, kötelező munkaegység 50—80 között mozog, a járási átlag azonban hatvan, tehát lényegesen alacsonyabb, mint a már említett nőké. Mi tagadás, a mohácsi járásban is egy kicsit „fáztak" a fel nem osztható alap kérdésétől. Csalódtak, kellemesen csalódtak, mert a termelőszövetkezetek nem a legalacsonyabbat, a húsz százalékot választották. Akadtak termelőszövetkezetele, ahol kikötöttek a húsz százaléknál, de akadtak olyanok is, amelyek kimondták: jövedelmük negyven százalékát teszik a fel nem osztható közös alapba. így hát nem csoda, ha ebben a gazdasági évben a mohácsi járás termelőszövetkezetei átlagosan jövedelmük 30 százalékát a legbiztosabb, a leg jövedelmezőbb helyre, a fel nem osztható közös alapba teszik; Több érdekes, fontos kér- désbeh hoztak határozott, előremutató döntést a megye, de a mohácsi járás termelőszövetkezeteinek közgyűlései is. Érdekes, hogy a mohácsi járásban bővítették a vezetőséget; a termelőszövetkezet irányító szerveit Itt nemcsak a közgyűlést, a vezetőséget és az ellenőrző bizottságot hagyták jóvá, hanem újakat is létre hoztak, mint például a fegyelmi bizottságot, a szociális bizottságot és a döntőbizottságot Külön cikket érdemelne ez a humánum, az embertársaiknak az a megbecsülése, amely e járás tsz-einek közgyűlésein megmutatkozott. Erről röviden csak ennyit: a mohácsi járás termelőszövetkezeteiben 6—12 hónapig adnak betegségi segélyt a tsz-tagnak, amely termelőszövetkezetenként 0,5—1 munkaegység között váltakozik. A közgyűlések kimondták azt is: betegségi segély a TBC-s betegnek két évig jár. A szülési segélyt 12 hétre 0,3— 0,75 munkaegységben állapítot ták meg, mig a temetkezési segélyre átlag húsz munkaegységet szavazott meg a közgyűlés ::; A földjáradék és a biztonsági vetömagalap kérdésében is állást foglaltak: földjáradék címén a tagoknak aranykoronánként 5 kiló búzát fizetnek, de kikötötték, egy hold föld érteke legfeljebb 16 aranykorona lehet A biztonsági vetőmagalapba a vetőmagszükséglet 10 százalékát teszik és úgy határoztak: a bevitt vetőmag, takarmány árát a tagnak egy éven belül fizetik ki, az állatokért járó összeget a tag azonnal megkap ja, mig a bevitt gazdasági felszerelés értékét 4 év alatt térítik meg. Nagy viták, jelentős eredmények — így lehetne összefoglalni a lezajlott közgyűlések eredményeit. Vitatkoztak a tsz- tagok mielőtt döntöttek volna, javasoltak és a javaslatokból a legjobbakat, a mintaalapszabályban, a termelőszövetkezet alaptörvényében rögzítették. A közgyűlések mindenütt a megyében azt bizonyították: termelőszövetkezeti parasztságunk egyre inkább a közös útra lépett a gondolkodásmód- ban is. Egyre kevesebb az olyan tag, aki kifelé, a háztáji felé kacsint és a közöst csak másodrendű kérdésnek tekinti. Szálai János Pécsett rendezik meg az országos erőművi vándorgyűlést Az energiagazdálkodás tudo- tudományos egyesület ez évben Pécsett rendezi meg erőművi konferenciáját. A konferencia első napján a ma gyár energia gazdálkodását, távlati irányelveit és hazai erőműveik tüzelési problémáit vitatják meg, ma, pénteken, míg június 6-án, szombaton a Pécsi Hőerőmű ismertetésére kerül sor. A konferencián az iparág, az energiagazdálkodás elméleti és gyakorlati szakemberei vesznek részt, mintegy ötszázan. Az előadásokat a KISZ és a Szakszervezetek Művelődési Házának dísztermében tartják m*a