Dunántúli Napló, 1959. június (16. évfolyam, 127-151. szám)

1959-06-05 / 130. szám

1959. JÜNIUS 5. NAPLÓ n Megszilárdult a törvényesség megyénkben Á megyei tanács június el­sejei ülésén dr. Lévai Tibor, megyei főügyész tájékoztató jellegű előadást tartott a tör­vényesség helyzetéről Bevezetőjében, a szocialista törvényesség fogalmának, tar­talmának, szükségességének elvi megvilágítását adta, alá­húzva, hogy az ügyészség al­kotmányunk értelmében a tör­vényesség biztosítására hiva­tott különleges jogállású szerv, amelynek feladata ügyelni arra, hogy a miniszté­riumok, az alárendelt hatósá­gok, hivatalok, intézmények és egyéb szervek az államha­talom szervei, valamint az ál­lampolgárok, a törvényeket megtartsák illetve megtartas­sák. Ezután az ügyészi általános felügyeleti munka megyénk­ben észlelt tapasztalatairól be­szélt, megállapítva, hogy állam igazgatási szerveink munká­ját egyre inkább a törvényes­ség fokozottabb megszilárdí­tása jellemzi. S amennyiben hibákat találni, ez inkább az alsóbb fokú tanácsi szerveink­nél észlelhető, de ezek a hibák többnyire a már ismert nehéz­ségek, mint például a kellő szakmai képzettség hiányából erednek: *— Persze vannak olyan ese­tek is — mondotta, — amikor a hiányosságok az állami fe­gyelem meg nem értéséből, nemtörődömségből, a felelős­ségérzet hiányából erednek. Például a pécsi járásban a fel­sőbb szakigazgatási szervek is elkövették azt a hibát, hogy a kiadott utasításaik végre­hajtását nem ellenőrizték kel­lőképpen. így történt meg, hogy a szentlőrinci községi ta­nács megkapta a járási ope­ratív bizottságtól a felvásár­lásokkal kapcsolatos teendők­ről és felárak kifizetéséről szó­ló rendelkezést, amely szerint 1958 augusztus 5-ig jelentést kellett volna tenni a végre­hajtásról. A községi tanács vb- ............................. el nöke ehelyett augusztus Sí­én az utasításra rájegyezte, hogy „tudomásulvéve“ és ez­zel az irattárba rakta. — Mégsem ez jellemzi ta­nácsszerveink munkáját — mondotta, — mert a tanácsi dolgozók túlnyomó többsége ma már határozott, rátermett, politikai és morális tekintet­ben kifogástalan, munkáját ügyszeretettel ellátó dolgozó. Az ügyészi általános fel­ügyelet során ipari üzemek­nél, kereskedelmi vállalatok­nál, mezőgazdasági üzemeknél összesen 164 vizsgálatot bo­nyolítottak le, hogy a vizsgált szervek milyen intézkedéseket tettek a társadalmi tulajdon védelme terén, továbbá a munkajogi, balesetvédelmi jogszabályokat betartották-e. Jelentős figyelmet fordítottak a termelőszövetkezetek alap­szabályszerű működésének vizsgálatára és számos javas­latot tettek a szabálytalansá­gok kiküszöbölésére. Jelenleg az újabb jogszabályok népsze­rű ismertetésével és a felügye­leti munka további fokozásá­val igyekeznek segíteni a me­zőgazdaság szocialista átszer­vezését Ugyancsak, fontos területük a panaszintézés felügyelete. A panaszok kivizsgálásán és a jogos panaszok orvoslásán ke­resztül a törvényesség meg­szilárdítását nemcsak azzal mozdította elő az ügyészség, hogy az elmúlt évben 58 óvást, 229 javaslatot nyújtottak be az állampolgárok jogos sérel­meinek orvoslására, hanem az­által is, hogy a panaszok is­métlődése esetén felhívták az érintett szerv figyelmét a ha­tározott intézkedésre. Az ügyészi jogpropaganda tevékenységére elsősorban a társadalmi tulajdon védelme hárított fontos feladatokat. Az elmúlt évben több mint száz, a társadalmi tulajdon védel­mével kapcsolatos előadást tartottak, a párt-, a tanácsi szervek, a KISZ és egyéb tár­sadalmi szervek és vállalatok felkérésére. De jelentős erőfe­szítéseket tettek a szocialista erkölcs védelmére alakult úgy nevezett társadalmi bíróságok létrehozására is. Jelenleg mintegy harmincöt vállalat­nál jöttek létre, illetve ala­kulóban vannak társadalmi bíróságok. A pécsi és komlói ipari üzemeknél, valamint a mohácsi járás egyes gazdasá­gainál, gépállomásainál tartot­tak több eredményes tárgya­lást a társadalmi bíróságok. E tárgyalásoknak komoly nevel? hatása volt az elkövetőknél, de szélesebb körben a hall­gatóság tagjai is sok tanulsá­got merítettek a maguk szá­mára. Lévai elvtárs ezután átfogó képet adott büntetőjogi vona­lon a törvényesség helyzeté­ről megyénkben, rámutatva az elért eredményekre és a még fennálló hibákra. — Az az erkölcsi lazulás, amit az ellenforradalom dúlá- sa okozott, már a múlté — mondotta. — A Magyar Szo­cialista Munkáspárt és a for­radalmi munkás-paraszt kor­mány vezetésével nagy ered­ményeket értünk el a törvé­nyesség megszilárdítása terén, nemcsak országos, de megyei viszonylatban is. Megyénkben a törvények megsértőinek száma jelentősen csökkent, úgyszin­tén javult a személyi- és va­gyonbiztonság helyzete is. A fegyverrejtegetések száma elr enyésző, de a politikai jelle­gű bűncselekmények száma sem jelentős. A polgárok ja­vai elleni lopások, sikkasztá­sok, csalások száma is csök­kent és erősen csökkent a ha­tóság közege elleni erőszak miatt indított bűnügyek szá­ma is, ami azt igazolja, hogy a rendőrség tekintélye az el­lenforradalom óta magas szín­vonalra emelkedett. De azt is igazolja, hogy a lakosság bi­zalma is megnövekedett a rendőrséggel szemben. Nyomatékosan felhívta a figyelmet a közlekedési bal­esetek nagymérvű emelkedé­sére megyénkben. A közút’ balesetek száma 1958-ban az előző évhez viszonyítva 21,1 százalékkal emelkedett. Az ok­tató és felvilágosító munka, a megelőzés érdekében tett in­tézkedések azonban még n em érték el a kívánt célt, a bal­esetek száma ebben az évben is tovább növekedett. Különö­sen a gyermekbalesetek szá­ma, az előző évhez viszonyít­va 5-ről 22 százalékra emel­kedett. Az eddiginél fokozottabb mértékben oktatás tárgyává kell tenni, elsősorban Pécsett a gyalogosok közlekedését és megszigorítani a gépjárműel- lenőrzéseket — mondotta. A tájékoztató előadás végén kérte a tanácsi szervek segít­ségét a törvényesség további megszilárdításához, a bűnözés megelőzéséhez, a büntető tör­vényekkel összeütközésbe ke­rült személyek neveléséhez olyan, értelemben, hogy belő­lük újból becsületes dolgozó emberek váljanak. — Úgy vélem, — mondotta T- hogy az elmondottakkal si­került összefoglaló képet ad­nom a törvényesség jelenlegi állásáról és felhívni a figyel­met arra, hogy ha a bűnüldö­zés a mi dolgunk is, a bűncse­lekmények megelőzése már nemcsak reánk váró feladat. Ebben az igen fontos munká­ban legalább annyi tennivaló vár a tanácsi és társadalmi szervekre, mint ránk. Együt­tes munkánktól várható a tör­vényességnek állami és társa­dalmi életünkben való még fokozottabb megszilárdulása. Az előadást követő, vita be­fejeztével a tanácsülés hatá­rozatot hozott, amely szerint a járási tanácsok legközelebbi ülésükön a megyei tanács ülé­séhez hasonlóan tárgyalják meg járásukban a törvényes­ség helyzetét: A Nehéz pari Minisztérium kollégiumának határozata A Nehézipari Minisztérium kollégiuma a legutóbbi ülésén foglalkozott a szénbányászat tervteljesítésével. Az eredmé­nyek értékelésénél megállapí­tották, hogy az első negyed­évben 200 000, április és má­jus 'hónapokban pedig mintegy 80 000 tonna szenet termeltek terven felül a hazai szénbá­nyák. Főként a nagyobb fűtő- értékű feketeszénből és a jobb- minőségű barnaszénből bá­nyásztak többet, mint 1958 hasonló időszakában. A terve­zetthez viszonyítva csökkent a gyengébb minőségű. barna­szén és a lignit kitermelése. A frontfejtéseknél az előreha­ladás 7.1 százalékkal volt na­gyobb, mint tavaly az azonos időszakban. Csökkent a bánya­fa- és a robbanóanyag felhasz­nálása, míg az áramfogyasztás 11 százalékkal növekedett, ami jórészt a dorogi bányák nagyobbmésívű víztelenítési munkáinak tulajdonítható. Az év első öt hónapjában a tava­lyinál lényegesen többet köl­töttek bányabiztosítási mun­kákra. Bár a tervezettnél ke­vesebb munkát tudtak^ befe­jezni, mégis csaknem négyszer akkora összeget fordítottak bá­nyabiztosítási berendezésekre, mint 1958 hasonló időszaká­ban. Az eredmények alapjan a kollégium megállapította es határozatként elfogadta, hogy a jövőben csak ott engedélyez­hető a terv túlteljesítése, ahol ez népgazdasági szempontból haszpos és kívánatos. A kol- légium fontos feladatként je­lölte meg a szén minőségének javítását, mert a népgazdaság elsősorban a jobb minőségű, a kalóriadús szeneikre tart if^nyt. Milyen elhelyezkedési lehetősének váriák az idén a tanulmányaikat befejező fiatalokat ? Még néhány hét és Pécsett ismét leteszi a tankönyvet né­hány száz fiatal az általános- és középiskolákban. Jó részük tovább tanul és mint szakem­ber kíván majd népgazdasá­gunk különféle munkaterüle­tein működni. Közel ötszázan azonban inkább kedvet érez­nek már most a munkához, mint a tanuláshoz. Vajon a városi tanács munkaügyi osztálya milyen intézkedéseket tett e fiata­lok érdeklődésüknek meg­felelő elhelyezkedése érde­kében? Válaszoljon erre Kri- vitz Gyula elvtárs, az osz­tály vezetője: „A most végző és e’Helyez­kedni kívánó fiatalok érdeké­ben már kora tavasszal meg­kezdtük a munkát. Az üzeme­ket és vállalatokat arra kér­tük, hogy ifjúmunkás- és ipari tanulóigényüket jelezzék minél előbb. Ez meg is történt. Ezzel egyidőben az iskolákban is tá­jékozódtunk a fiatalok szán­déka iránt. Amikor mindkét részről megkaptuk a kellő tá­jékoztatást, ismét az iskolák igazgatóihoz mentünk, hogy a lehetőségeket ismertethessék a dolgozni kívánó vagy az ipari szakmák iránt érdeklődő fiúk­kal és lányokkal. Most már ki is alakult nagyrészt az érdek­lődés és a lehetőségek mérle­ge. Ez különösen a fiúik javára igen kedvező, de azért a lá­nyok is válogathatnak a mun­kahelyek között. Úgyszólván az összes jelentősebb pécsi üzemek igényelnek ipari tanu­lókat. Ennek következtében mintegy 239 fiúknak fenntar­tott helyre még nem is akadt jelentkező. Mint minden év­ben, az idén is a Pécsi Szén- bányászati Tröszt a legnagyobb „igénylő”: 120 tanulót alkal­mazna. Az építőipari szakmá­ban elhelyezkedők sem pa­naszkodhatnak, mert a pécsi és komlói vállalatok több mint 100 fiú tanulót keresnek. Lány­tanulók részére egészségügyi Másfél kilő krumpli Ennyit vásárolt tegnap az Irányi Dániel téri piacon Sipos József tanuló. Otthon már várták, hogy elkészítsék, be lőle aiz ebédet. Le {7* nagyobb bosszúsá­gukra azonban a másfél kilóból egyet len szemet s/em tud­tak felhasználni. Fekete volt belül mindegyik. Szinte sírva hozta vissza a piacra a nővérévé l együtt az egészet a kis Jóska. — Attól a nénitől vettem — mutatta meg az elárusítót. Az ott tartózkodó rendőr is felfigyelt az esetre és azon­nal visszavetette az eladóval a burgo­nyát. Előzőleg még az eladatlan bur­gonyát is megnézte és abban sem tatáit egyetlen egyet sem, amelyik nem volt hibás. Az eset tanúi felháborodva köve­telték, hogy a. ter­melői igazolványt vonják meg az ilyen emberektől, akik a városi dolgozókat igy becsapják. Ezek után a piaci ellen­őrző szerv, a rendőr jelentése után jogo­san bevonta Jaksa Sándomé szavai la­kos termelői igazol­ványát. Ez az eset is szol­gáljon tanulságul azoknak, akik ily módon akarják meg károsítani, becsapni a dolgozókat, hogy a piacra sem lehet bármilyen árut el­adásra vinni. A rend őrei és az el­lenőrök nem csak megvédik a spékulá c iától a dolgozókat, de szigorúan eljár­nak azokkal szem­ben, akik a dolgo­zók pénzét kicsal­ják. Még ákkor is, ha az csak másfél kiló krumpli ára. téren vannak a legnagyobb le­hetőségek. Ápolónőképző isko­láink 50 általános iskolát vég­zett vagy érettségizett lányt keresnek. Ezenkívül védőnő­képző iskoláink is várják a most végző lánytanulókat. Több pécsi üzem és vállalat, például a Kesztyűgyár vagy a Ruha- és Cipőipari Vállalat, a Kertészeti Vállalat, az Állami Áruház szeretne alkalmazni női tanulókat. A Pécsi Do­hánygyár is tudna felvenni több mint 100 női munkaerőt, ha elvégeznék a tervezett üzembővítést.” — Ezek szerint az idén nem okoz gondot a város fiataljainak az elhelyezke­dés? „Nem. Sőt mint említettem fiú tanulókból és ifjúmunká­sokiból sokkal nagyobb az igény, mint amennyire számí­tottunk. Női munkaerőfelesleg ugyan mutatkozik, de a csök­kentett munkaidős foglalkoz­tatások fejlesztésével és a Do- hángyár bővítésével reméljük ez is megoldódik. Az állam is támogatja — ahol erre a lehetőség megvan — a csök­kentett munkaidős foglalkozta­tások bevezetését. Az erre vo­natkozó rendelet tavaly jelent meg, de a városban már kö­zel 100 olyan fiatal munkás van, aki igénybe vette ezt a lehetőséget. Az idén, először, a mezőgaz­daságban is alkalmaznak ta­nulókat. A Baranya megyei ál­lami gazdaságok több száz ta­nulót vennének fel 3 éves idő­tartamra. Ezeknek a fiatalok­nak ugyanazok a térítések és kedvezmények járnak, mint az ipari tanulóknak, kereseti le­hetőségeik azonban még job­bak. Belőlük kerülnek majd ki a jövő mezőgazdasági szak­munkásai. Az utóbbi lehető­séget sajnos még kevesen is­merik. pedig a falusi fiatalok, lányok és fiúk számára igen szép jövőt biztosít,” Viták tűséből — helyes döntések A megye termelőszövetkeze­tei az elmúlt napokban tar­tották meg közgyűléseiket, amelyen a 7-es törvényerejű rendelet alapján kialakították saját alapszabályukat. Mit mutattak ezek a közgyűlések’ Elsősorban azt, hogy a tago­kat élénken foglalkoztatja a „közös” ügye. A közgyűlések egyik fő vitapontja a háztáji területek mértékének megsza­bása volt. Voltak, akik amel­lett kardoskodtak — igen po­zitív jelenség, hogy ezek lé­nyegesen kisebbségben voltak —hogy a szőlőket, gyümölcsö­söket, és a termelésre alkal­mas kerteket ne számítsák be a háztáji területbe. A többség így vágott vissza: — Ha sóik a háztáji, kevés a jövedelem a közösben. Nem olyan tagokra van nekünk szükségünk, akik félig, vagy még ennél is jobban egyéniek és csak felük, vagy egy negye­dük van a közösben. Ebből csak kára van a közösnek ... Igazuk volt. És igazságuk erejét bizonyítja az, hogy ter­melőszövetkezeteink helyesen döntöttek a háztáji kérdésében is, eltekintve az olyan esettől, mint a botyikapeterdi tsz. köz­gyűlése, ahol olyan határozatot akartak hozni, hogy a háztáji szántón kívül a szőlő is a tag háztájijában maradjon. Ter­melőszövetkezeteink mögött több éves tapasztalat van. És e tapasztalat között akad jó is, rossz is bőven. Ma már min­den termelőszövetkezetben rá­jöttek arra az aranyigazságra: „Az az ember, aki nem a kö­zösből aikar élni, csak kárt okoz a termelőszövetkezetnek." Erre tanítanak a példák és, hogy a példák ereje milyen nagy, azt mutatják a most le­zajlott közgyűlések helyes dön tései is. A jegyzőkönyvek, a jelenté­sek másról is beszámolnak. Bár nem írták le sehol, de így van: ezek a közgyűlések azt is megmutatták, termelőszövet­kezeteink zöme ma már képes arra is, hogy önállóan, helyes döntéseket hozzon, önállóbbak lettek, lehet, sőt kell is rájuk számítani, minden területen. Tetszett nekik az új minta- alapszabály és a mintaalapsza­bályból is különösen azok a részek, amelyeket kipontoztak. Ilyen nem volt a régi minta- alapszabályban. Ott mindent, betűről-betűre előírtak, itt döntő kérdésekben a határozat- hozatalt a termelőszövetkeze­tek közgyűlésére bízták. He­lyes volt ez? Helyes! A mohácsi járási tanács me­zőgazdasági osztálya kimuta­tást készített arról: a járás területén működő termelőszö­vetkezetek milyen határozatot hoztak az alapszabály kiponto­zott részeinél. Érdekes, tanul­ságos ez a kimutatás. A mo­hácsi járás termelőszövetkeze­teiben azoknak a tsz-tagoknak, akik iskolára, tanfolyamra mennek arra az időre, amíg tanulnak, napi fél—egy mun­kaegység jóváírását hagyták jóvá: A régi alapszabály kimond­ta: nőknek 80, a férfiaknak pedig legalább 120 munka­egységet kell elérni évente. A mostani nem mondja ki, a ta­gokra, a közgyűlésre bízza. A mohácsa járás termelőszövet­kezeteiben a közgyűlések ha­tározatai a következő képet mutatják. A férfiak munka­egység-teljesítésének mértékét 120—220-ban állapították meg, mig a nőké 80-tól 120-ig ter­jed. Ha az egész járást együt­tesen nézzük, akkor ez azt je­lenti, hogy járási átlagban a férfiaknak 150, a nőknek pedig 100 munkaegységet kell telje­síteni a közgyűlések határoza­ta szerint, tehát lényegesen többet, mint amennyit a régi alapszabály előírt. A járás ter­melőszövetkezetedben felfigyel­tek arra is, hogy nő és nő kö­zött különbség van. Az olyan anya, akinek kisgyermeke van, nem tud annyiszor részt venni a közös munkában, nem tud annyit vállalni a közös mun­kából, mint az, akinek nagyobb gyermeke van. Ezért a terme- :őszövetkezetek mindenüt- kü­lön foglalkoznak azzal, hogy mennyi az a kötelező munka­egység, amit a kisgyermekes anyának e] kell érnie. A kis­gyermekes anyákra kiszabott, kötelező munkaegység 50—80 között mozog, a járási átlag azonban hatvan, tehát lénye­gesen alacsonyabb, mint a már említett nőké. Mi tagadás, a mohácsi járás­ban is egy kicsit „fáztak" a fel nem osztható alap kérdésétől. Csalódtak, kellemesen csalód­tak, mert a termelőszövetkeze­tek nem a legalacsonyabbat, a húsz százalékot választották. Akadtak termelőszövetkezetele, ahol kikötöttek a húsz száza­léknál, de akadtak olyanok is, amelyek kimondták: jövedel­mük negyven százalékát teszik a fel nem osztható közös alap­ba. így hát nem csoda, ha eb­ben a gazdasági évben a mo­hácsi járás termelőszövetkeze­tei átlagosan jövedelmük 30 százalékát a legbiztosabb, a leg jövedelmezőbb helyre, a fel nem osztható közös alapba te­szik; Több érdekes, fontos kér- désbeh hoztak határozott, elő­remutató döntést a megye, de a mohácsi járás termelőszövet­kezeteinek közgyűlései is. Ér­dekes, hogy a mohácsi járás­ban bővítették a vezetőséget; a termelőszövetkezet irányító szerveit Itt nemcsak a köz­gyűlést, a vezetőséget és az ellenőrző bizottságot hagyták jóvá, hanem újakat is létre hoztak, mint például a fegyel­mi bizottságot, a szociális bi­zottságot és a döntőbizottságot Külön cikket érdemelne ez a humánum, az embertársaik­nak az a megbecsülése, amely e járás tsz-einek közgyűlésein megmutatkozott. Erről röviden csak ennyit: a mohácsi járás termelőszövetkezeteiben 6—12 hónapig adnak betegségi se­gélyt a tsz-tagnak, amely ter­melőszövetkezetenként 0,5—1 munkaegység között váltako­zik. A közgyűlések kimondták azt is: betegségi segély a TBC-s betegnek két évig jár. A szülési segélyt 12 hétre 0,3— 0,75 munkaegységben állapítot ták meg, mig a temetkezési se­gélyre átlag húsz munkaegy­séget szavazott meg a közgyű­lés ::; A földjáradék és a biz­tonsági vetömagalap kérdésé­ben is állást foglaltak: föld­járadék címén a tagoknak aranykoronánként 5 kiló bú­zát fizetnek, de kikötötték, egy hold föld érteke legfeljebb 16 aranykorona lehet A biz­tonsági vetőmagalapba a vető­magszükséglet 10 százalékát teszik és úgy határoztak: a bevitt vetőmag, takarmány árát a tagnak egy éven belül fizetik ki, az állatokért járó összeget a tag azonnal megkap ja, mig a bevitt gazdasági fel­szerelés értékét 4 év alatt té­rítik meg. Nagy viták, jelentős ered­mények — így lehetne össze­foglalni a lezajlott közgyűlések eredményeit. Vitatkoztak a tsz- tagok mielőtt döntöttek volna, javasoltak és a javaslatokból a legjobbakat, a mintaalapsza­bályban, a termelőszövetkezet alaptörvényében rögzítették. A közgyűlések mindenütt a me­gyében azt bizonyították: ter­melőszövetkezeti parasztsá­gunk egyre inkább a közös útra lépett a gondolkodásmód- ban is. Egyre kevesebb az olyan tag, aki kifelé, a háztáji felé kacsint és a közöst csak másodrendű kérdésnek tekinti. Szálai János Pécsett rendezik meg az országos erőművi vándorgyűlést Az energiagazdálkodás tudo- tudományos egyesület ez év­ben Pécsett rendezi meg erő­művi konferenciáját. A kon­ferencia első napján a ma gyár energia gazdálkodását, távlati irányelveit és hazai erőműveik tüzelési problémáit vitatják meg, ma, pénteken, míg június 6-án, szombaton a Pécsi Hő­erőmű ismertetésére kerül sor. A konferencián az iparág, az energiagazdálkodás elméle­ti és gyakorlati szakemberei vesznek részt, mintegy ötszá­zan. Az előadásokat a KISZ és a Szakszervezetek Művelő­dési Házának dísztermében tartják m*a

Next

/
Thumbnails
Contents